Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)
1957-09-28 / 77. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. szeptember 28. AZ ÁTLAGBÉREK ELLENŐRZÉSE NÉPGAZDASÁG! ÉRDEK A gazdasági vezetők körében állandó téma jelenleg az átlagbér-ellenőrzés. Ezen belül legtöbbet foglalkoznak a munkás állománycsoport átlagbérének ellenőrzésével, mivel az egyéb (műszaki, adminisztratív stb.) állománycsoportok bérszínvonalának betartása nem vet fel újszerű feladatot. A munkás-állománycsoport átlagbér-ellenőrzésével kapcsolatban hangzott el és hallható még ma is a legtöbb ellenvetés, különösen azon vállalatok részéről, amelyek a teljesítménybér valamelyik formáját alkalmazzák. Az ellenvetések alátámasztására felhozott érvek az alábbi csoportokba oszthatóié 1. Az átlagbér-ellenőrzés és a teljesítménybér alkalmazása között ellentmondás van és ez nem küszöbölhető ki. 2. Az ellenőrzés gátlólag hat a' termelékenység növekedésére és végső fokon akadályozza a gazdaságosság fokozását. 3. A normák nélkülözik a stabilitást. Az átlagbér-ellenőrzés tényleges végrehajtása során már rendelkezésre álló adatok azonban azt bizonyítják, hogy a vállalat sajátosságainak megfelelő módszer alkalmazása esetén a felsorolt — első olvasásra megdönthetetlennek tűnő — érvek jelentősége csökken, nem jelentenek megoldhatatlan nehézséget. Vállalatunknál az egyedi és sorozatgyártás egyaránt előfordul s az arányuk megközelítőleg 40—60 százalék. A termelő üzemek egyenes darabbérben, a kisegítő üzemek pedig órabérrendszerben dolgoznak. A munkások állománycsoportjánál a tervben jóváhagyott átlagos alapórabér kötelező betartását írták elő számunkra. Az ellenőrzés bevezetése óta eltelt hónapok alatt a meeáHnnított alaoóra- bért nem léptük túl s emellett növekedett a termelékenység és az önköltségi terv teljesítésével sem maradtunk el. A túllépés elkerülését főképpen az átlagbér-ellenőrzés bevezetésének a javára írhatjuk. Az ellenőrzés bevezetése előtt az átlagkeresetek állandóan a jóváhagyott szint felett voltak. Az átlagbér-ellenőrzés bevezetése a vezetés színvonalának lényeges emelését, a programozás finomítását és a létszámgazdálkodás fejlesztését követelte meg. A programot úgy állítottuk össze, hogy az egyes termelőüzemek kapacitását — az átlagos teljesítmény százalékot is figyelembevéve — lehetőleg teljes mértékben kihasználjuk s emellett az utalványozásra kerülő darabbérek összege mindennemű normarendezés nélkül biztosítsa az átlagbérek betartását. E munka során természetesen több olyan további kérdés, illetve követelmény merült fel, amelyekre megoldást kellett találni. A program összeállításakor figyelemmel voltunk a megfelelő gyártmányösszetétel kialakítására. Az egyes gyártmányok átlagos munkakategória-értéke ugyanis más és más s így a gyártmányösszetétel változásával az átlagos alapórabér mind pozitív, mind negatív irányba befolyásolható. A várható teljesítmény százalékokat az előző tényszá- mok alapján vettük figyelembe. Itt a tapasztalati adatok tanúbizonysága szerint mintegy + — 2 százaléknyi hibalehetőséggel kellett számolnunk. Az átlagbér-ellenőrzésnél ez a 2 százalékos eltérés is jelentős, s ezért, de azért is, hogy az esetleges kiugró teljesítménynek rendelkezésére álljon a bérfedezete, már a programot 5—6 százalékos tartalékképzés figyelembe vételével állítottuk össze. Szükséges volt ez a tartalék- képzés azért is, mert a betegség és üdülés miatt kieső munkanapok alakulását nem lehet kellő pontossággal megtervezni. Pedig az a körülmény, hogy a bármilyen oknál fogva hiányzó dolgozók átlagos személyi órabére, illetőleg átlagos teljesítmény százaléka a tervezett szinttől milyen irányban tér el, lényeges kihatással lehet az átlagos alapórabérek alakulására. Az átlagbér-ellenőrzéssel kapcsolatos első, igen fontos feladatunknak tehát olyan termelési program összeállítását tartottuk, amelynek végrehajtása biztosítja a megszabott bérszínvonal betartását. Az előző időszakokban a mennyiségi termelés túlhaj- tása miatt elhanyagolt minőségi követelményekre is fokozottabb figyelmet fordítottunk az ellenőrzés bevezetése után. A törvényes béremelést részben, arra használtuk fel, hogy az egyes szakmák között előzőleg kialakult helytelen kereseti arányokat enyhítsük. Az átlagbér-ellenőrzés bevezetésével megfelelő eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a most kialakított kereseti arányokat huzamosabb időn keresztül meg is őrizzük. sőt lehetőleg tovább javítsuk. Az elmúlt évek folyamán általános jelenség volt a kevéssé gépesíthető lakatos-szerelő szakma kereseti elfutása, például a forgácsoló szakmához képest. Az átlagbér-ellenőrzés módot nyújt arra, hogy az aránvok elfordulásán»1' elejét vegyük, illetve azok alakulását befolyásoljuk. A helyesen összeállított és a normaórák tekintetében szakmánként bontott termelési program, valamint ennek következetes végrehajtása és az új gyártmányok műszaki normájának helyes megállapítása szinte teljes mértékben kiküszöböli az ellenérvként felhozott ellentétet a teljesítménybér alkalmazása és az átlagbér-ellenőrzés között. A másik ellenvetéssel kapcsolatban, mely szerint az átlagbér-ellenőrzés gátlólag hat a termelékenység és a gazdaságosság növekedésére, a következő megállapításokat tehetjük. Tény az, hogy az átlagbérellenőrzés bevezetése nem kedvez a munkaintenzitás növelésén alapuló termelékenységfokozásnak. A termelékenység növelését azonban nem ezen az úton kell elérni, hanem műszaki, szervezési intézkedésekkel. új technológiai eljárások bevezetésével. Vállalatunknál egy új technológiai eljárás — héjformázás — meghonosításával minden ^XXXXXXXXXXXX30(X<»CXX)OG)0000000000000 külön beruházási igény nélkül 50 százalékkal tudtuk növelni a szállítószalag-görgők termelését és lényegesen csökkenteni ezek önköltségét. A normákról sem állítható kategorikusan az, hogy azok stabilitása hiányzik, hogy állandó változtatásra szorulnak. A változatlan műszaki előfeltételekkel végzett munkák helyesen megállapított normáinak megváltoztatására nem került sor, mert ennek szükségessége fel sem merülhetett. A termelési körülmények (megváltozott technológia, műszaki szervezési intézkedés stb.) változása következményeképpen fellazult normákat viszont észleléskor azonnal megváltoztatjuk. Igen lényeges követelménye az átlagbér-ellenőrzésnek az indokolt és szükséges változtatások haladék nélküli végrehajtása. Az elmondottakból kitűnik, hogy az átlagbér-ellenőrzés minden ellenvetés dacára sikerrel megvalósítható. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy az átlagbér-ellenőrzéssel kapcsolatban elhangzó ellenvélemények lényeges és el nem hanyagolható érvekre támaszkodnak. Lehetnek és bizonyára vannak is olyan vállalatok, amelyeknél helyi sajátosságok miatt tőlünk eltérően éppen az átlagbér-ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos nehézségek jelentkeznek. Az elmondottak a Bányagépgyár gyakorlatában szerzett tapasztalatokon alapulnak s az összes kapcsolatos problémád sem ölelhetik fel. így az egyes kérdéseket bizonyos mértékig leegyszerűsítettük. Álláspontunk végeredményben mégis az. hogy a tényleges végrehajtás folyamán a felmerülő ■""kézségek sorra megoldhatók. Az átlagbérellenőrzés sikeres megoldásáról elsősorban nem a tű'lénégboz fűződő sz^nkriék. hanem a néoeazdasáei érd°kek érvénvrejuttatása végett ke'l gondoskodnunk. Az ellenőrzés következetes megvalósításával ugyanis megelőzhető az egyes iparágak, vállalaton belül pedig az egyes szakmák közötti kereseti arányok eltorzulása. Kiküszöbölhetővé válik általa a mindig súlyos megrázkódtatással járó általános normarendezés. És nem utolsó sorban ezúton is elősegítjük az árualap és a vásárlóerő egyensúlyának biztosítását, az elért életszínvonal megtartását és fokozatos, tervszerű növelését. Gémre Rezső. a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár főkönyvelője A Szakszervezetek Megyei Tanácsának felhívása: Készüljünk méltóképpen november 7-e megünneplésére A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége 1957. szeptember 24-én megtárgyalta a SZOT elnökségének felhívását, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésével kapcsolatosan a magyar dolgozókhoz intézett. A SZOT elnökségének felhívása alapján a Megyei Szakszervezeti Tanács Elnöksége a következő felhívással fordul Nógrád megye szervezett dolgozóihoz: ELVTÄRSAK! NÖGRÄD MEGYE SZERVEZETT DOLGOZÓI! Negyven évvel ezelőtt zajlott le a világtörténelem legfontosabb eseménye: győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és megszületett a világ első proletárállama. Oroszország munkásosztálya, a Bolsevik Párt vezetésével a föld egyhatodán kezébe vette a hatalmat és ezzel a történelmi jelentőségű győzelemmel új korszak kezdődött az emberiség történetében. E győzelem nyomán szabadult fel a magyar dolgozó nép is a kapitalista kizsákmányolás alól. A felszabadulás óta hazánkban is minden esztendőben szabadon, győzelmünkbe vetett szilárd hittel ünnepeljük november 7-ét. Az idei évforduló jelentőségét növeli, hogy az ellenforradalom fegyveres leverése után — az ellenforradalom maradványai ellen folyó gazdasági, politikai és ideológiai harc közepette ünnepeljük. A szakszervezeteknek, mint a hatalmon lévő munkásosztály legnagyobb tömegszervezetének feladata, hogy az ünneplésből megfelelően kivegye részét és munkáját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében végezze. Most, az ellenforradalom leverése után különösen nagy szükség van arra, hogy a 40. évforduló alkalmából hangsúlyozzuk azt a mérhetetlen segítséget, erkölcsi és anyagi támogatást, amelyet számunkra a Szovjetunió nyújtott. A szervezett munkások elsősorban úgy ünnepelhetik meg méltóan a 40. évfordulót, ha minden erejükkel elősegítik az ország gazdasági és politikai erősítését, kulturális nevelő munkával is emlékezetessé teszik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Megyénk szakszervezetei legjobban azzal járulhatnak hozzá az évforduló méltó megünnepléséhez, ha forradalmi hagyományaikhoz híven kimagasló munkasikerekre, a most kibontakozó munkaversenyre és az egész szak- szervezeti munka fellendítésére mozgósítják tagságukat, aktivistáikat. Figyelembe véve azt a tényt, hogy népgazdaságunkban, illetve a bányászat, vasipar, építőipar stb. területén a legfontosabb célkitűzés ma a gazdaságos termelés, a takarékosság, valamint a szocialista munkaverseny sajátos formáinak kialakítása — éppen ezért elsősorban ezekre kell a szakszervezeteknek a fő figyelmet fordítaniok. Azonban az üzemekben, ahol az anyagellátásban mutatkoznak nehézségek, elsősorban az anyagtakarékosság érdekében kell erőt kifejteni, mozgalmat indítani. Azokon a helyeken, ahol a gyártmány, vagy a gyártásfejlesztés tekintetében vannak tennivalók, ott főleg a műszaki fejlesztés fokozására, az újító és ésszerűsítő mozgalom kibontakoztatására kell a figyelmet irányítani. A bányászatban, a gyáriparban, de a többi üzemekben is emelni kell a termelési értekezletek jelentőségét. A termelési értekezleteket a munkaverseny kiinduló és értékelő fórumává kell tenni. Mindént meg kell tenni azért, a múlttal ellentétben, hogy a termelési értekezletek az üzem életének legfontosabb tanácskozásaivá váljanak. El kell érni, hogy az üzemek, műhelyek, termelési egységek kollektívái maguk döntsék el a termelési értekezleteken a szocialista munkaverseny célkitűzéseit, formáit és maguk döntsenek a legjobb eredményt elérő dolgozók jutalmazásában. A gazdaságos termelés fellendítésének fontos segítője a nyereségrészesedés bevezetése. Üzemi bizottságaink és a szakszervezeti aktivisták tartsák elsőrendű kötelességüknek, hogy részleteiben is megismertessék a dolgozókkal a nyereségrészesedés elosztásának rendszerét. A kuiíurmunkások arra törekedjenek a kul- turotthonok programjának elkészítésénél is, hogy az elkövetkezendő hetekben és hónapokban sorra kerülő kultúr- és irodalmi estek, különböző kulturális rendezvények, kiállítások, előadássorozatok a 40. évforduló jegyében kerüljenek megrendezésre. Különösen jelentős feladat hárul e tekintetben a bánya- és a gyáripar területén működő kulturmunkások- ra, könyvtárakra, zene- és énekkarokra, művészeti csoportokra stb. Használják fel ezen a területen is azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt évek évfordulóinak előkészítésében szereztek. Megyénk minden szervezett dolgozója a saját maga munkaterületén kövessen el mindent azért, hogy méltóképpen ünnepelhessük meg Nógrád megyében is e nagyjelentőségű évfordulót. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója! Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége. Az év végéig 137 csapatcsillés szerez VÁIÁRKÉPESlTÉST A szénmedence szakmunkásgárdájának erősítésében jól beváltak a vájártanfolyamok, amelyeknek végzett hallgatói majdnem kivétel nélkül kitűnően megállják helyüket a szénfalnál. Ennek az oktatási formának nagy előnye, hogy a toborzott dolgozók mintegy kétéves (hatszáz csapatcsillési műszak után) • csapatcsillési munkájuk során már a tanfolyam előtt alapos, gyakorlati ismereteket szereznek a bányamunkáról. Az idén már 113 dolgozó kapta meg a vájárképesítést és a jelenlegi négy, valamint a rövidesen megkezdődő három tanfolyam 137 tanulójával az év végére ösz- szesen 250 új vájár lép be a bányák legfontosabb szakmunkás gárdájának nagy családjába. Ezenkívül még mintegy 170 dolgozó kezdi meg a tanulást a IV. negyedévben a különböző aknásztovábbképző, gépkezelő, robbantó vájár, mozdonyvezető és bányamentő tanfolyamokon. Nagyon fiatal még a szorospataki KISZ-szervezet. Fiatal, de már „múltja” van. olvan múlt ez. hogy nem kell szégyenkezniök senki előtt. Megalakulásuk után egyik legelső tettük, a moszkvai Világifjúsági Találkozó tiszteletére kezdeményezett versenyfelhívásuk volt. A szorospataki bányász kiszesek elhatározták. ho?v kimagasló munkasikerekkel köszöntik a nagy eseményt és kezdeményezésükhöz való csatlakozásra hívták fel a szénmedence bánvászfiataliait. A verseny nagyszerű eredményeket hozott. Nemcsak a munka frontján. a politikai nevelőmunka és a kulturális tevékenység területén is eredményes munkát végeztek. A pártszervezet tettrekész. lelkes segítője lett a kommunista fiatalok szervezete. A nártrzervezet egyik, az ifjúsági munkában jártas tagját. Kenyeres Pál elv^píídoimitató társat küldte a KISZ-be. hogy segítse annak tevékenységét. Neki és a KISZ- vezetőség egészének aktív munkája eredményeként újabb és újabb kezdeményező lépésükről hallunk. Beszéljünk legutóbbi két legjelentősebb munkájukról. Elhatározták, hogy szervezetük anyagi eszközeinek megteremtése céljából a lakótelepen és a bánya környékén fellelhető vashulladékokat összegyűjtik és beszállítják a nagybátonyi állomásra. Nem kis mennyirégről van szó. Úgy tervezik, három vagonnyi lesz. Még ennél is jelentősebb a következő kezdeményezésük. Az elmúlt évek alatt sokfajta gépet kaptak a bányák. Nem egy azonban időközben tönkrement, használhatatlanná vált. Ezek azonban lent maradtak a bánya mélyén. Eázócsúzda, gumi- és kaparószalag alkatrészekből. alvázakról és egyéb gépi berendezések részeiről van szó. A szoros- pataki fiatalok elhatározták. hogy felszínre hozzák ezeket a nagyértékű berendezési tárgyakat. Véleményük szerint nem egy olvan darab van az elheverő gépi berendezések között, amit gondos javítás után ismét munkába lehet állítani. A felmaradó részek is olyan mértékűek, hogy könnyen hasznosítani, lehet. A munka elvégzése nagy feladatot ró a KlSZ-szerve- zet minden egyes tagjára. Részt is vesz benne minden épkézláb emberük: lenn a 0000000000CX3000000CO000000CX30000000C ■m 8 bányában és a műhelyek- g ben dolgozó ifjúmunkás. Ezeknek a gépeknek kiszállításáról korábban valahogy megfeledkeztek, meg aztán a szénszállítás mellett körülményes is lett volna felszínrehozatala. A fiatalok elhatározták: vasárnapi szabad idejüket használják fel a társadalmi munka elvégzésére, hogy ne zavarják a hétköznapi szénszállítást. Lehetséges, hogy több vasárnap is eltelik, míg a munkát befejezik. A munkák elvégzését az üzem érdekeinek szemelőtt tartása mellett ..önző” érdekeik is sugallták: arról van ugyanis szó. hogy a eéoi alkatrészek kiszállításánál rendes műszakot írnak — fizetésüket azonban a KISZ- szervezet javára fordítják. Sport és kulturális eszközöket vásárolnak majd az így szerzett pénzből. Ipv dolgoznak a szorospataki kiszisták. Kezdeményezésük nagyszerű, dicséretes vállalkozás. jQOCOOC«XXÍOOOC)aXXXXXOOCaDCXXX>OOOC>OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX)tXlCOOOOOeX»OOaJOOOOOOOOOOCX-^> xX«XX«XJ0C»CXXXXI0Ca300CO30G0000CXXX100CXXXXX)C000tJ00CCX. < KISZ HÍREK A szorospataki üzemi If ISz- szervezet részére a pártszervezet és az üzemi gazdasági vezetés segítségével KISz helyiséget építenek, amelyet a közeli napokban átadnak az ifjúságnak. A nyár folyamán a salgótarjáni járásban több mint 30 alapszervezet kirándulást szervezett az ország különböző helyeire. A közeli napokban a kányásiak Budapestre terveznek kirándulást. Kirándulást szervez továbbá a forgácsi és salgói bányaüzem KlSZ-szer- vezetei is. Eresztvény bányatelepen is megalakult a KISz-szervezet. Ezzel a salgótarjáni járásban 70 KISz-alapszervezet dolgozik, 2.700 fővel. A szénbányáink területén 72 KISZ-if júsági brigád működik 730 fővel. Október 5-én a KISz megyebizottság aktíva-értekezletet tart, ahol megválasztják a megye küldötteit az országos KISz-értekezletre. Október 13-án délelőtt 9 órakor a bányai kaszinóban központi ifjúsági nagygyűlést tartanak a városi KlSz-tagok- nak, a KISz I. országos értekezlete tiszteletére. Uj típusú rakodógép Elkészült az SZ—153. szovjet típusú bánya rakodógép magyar változata. A tervezők figyelembe vették bányáink sajátosságait a gép szerkesztésénél. Jelenleg a dunántúli bányáknál s Nógrádban Mátranová- kon alkalmazzák a ..Hidasi” rakodógépet. Az eddigi kísérletek biztatóak, s ha beválik, akkor a jövő évben több bányaüzemet látnak el rakodógéppel.
