Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-04 / 70. szám

1957. szeptember 4. NÓGRÁDI Népújság 5 Jól fejlődnek a földművesszövetkezetek A földművesszövetkezeti mozgalom a felszabadulás óta eltelt 12 esztendő alatt hatal­mas eredményeket ért el. A dolgozó parasztság magáénak érzi a falusi lakosság e nagy tömegszervezetét és tevéke­nyen résztvesz annak munká­jában. Földművesszövetkezeteink mint a város és a falu közötti áruforgalom, a mezőgazdasági termelés elősegítésének fontos szervei, nap mint nap szélesí­tik tevékenységüket. Ma már felvásárlóhelyek, szövetkezeti boltok, vendéglők, cukrászdák és egyéb szövetkezeti egysé­gek szép számmal állnak me­gyénk dolgozó parasztságának szolgálatába, hogy eredménye­sen megoldják a falusi lakos­ság által megtermelt piacra szánt áruk értékesítését, gon­doskodjanak a falusi áruellá­tásról, a megnövekedett igé­nyek és kereslet kielégítéséről. Szövetkezeti mozgalmunk ezeket a hatalmas eredménye­ket népi demokratikus álla­munk sokoldalú erkölcsi és anyagi támogatása mellett, a 40 388 főt számláló tagságunk igen kemény munkája közre­működésével érte el. A szövet­kezeti tagok látva a szövetke­zésben rejlő hatalmas erőt és lehetőséget, szívesen vállaltak részt egy-egy feladat megoldá­sában. Megyénk területén igen sok új szövetkezeti létesítmény hirdeti a tagság közreműködé­sét, áldozatvállalását. így pl. a Nőtincsi Körzeti Fm. szövet­kezet vezetősége és tagsága az elmúlt évben 86 000 Ft-os be­ruházással boltot létesített. Ba­lassagyarmaton vendéglő-étte­rem és vasüzlet átalakítására került sor, mintegy 210 000 Ft- os beruházással. A vendéglő 200 dolgozót lát el előfizetéses ebéddel. Negyedévi forgalma megközelíti a háromnegyed­millió Ft-ot. Tavaly Somoskő­újfaluban a vezetőség és a tag­ság kezdeményezésére új cuk­rászdát létesítettek és az ital­boltot korszerűsítették 350 000 Ft-os beruházással. Egyedül a cukrászda havi forgalma eléri a 40 000 Ft-ot. Szuhán új szeszfőzdét létesí­tettek mintegy 120 000 Ft-os beruházással. Rétságon az el­múlt hetekben adták áb a for­galomnak a korszerű ruházati boltot, 330 000 Ft-os beruházás­sal, amely mintegy másfél mil­lió Ft-os árukészlettel rendel­kezik. Maconkán 160 000 Ft-os beruházással boltot, míg Nád- ujfalun 110 000 Ft-os költség­gel korszerűsítették a berende­zéseket. Héhalomban borsóbegyűjtési heijret létesítettek. Szécsény- ben pedig 140 000 Ft-os költ­séggel piaci standot építettek. A földművesszövetkezeti be­ruházások értéke az elmúlt év­ben 6 300 Ö00 Ft volt, ebben az évben figyelembe véve az el­lenforradalmi cselekményeket 5 200 000 Ft volt. A felsorolt létesítményeket a földművesszövetkezetek rész­ben saját erejükből, részben állami támogatással létesítet­ték. A beruházási kölcsönön kí­vül államunk több mint 10 mil­lió Ft-ot kölcsönöz megyénk földművesszövetkezeteinek árubeszerzésre, mivel saját va­gyonból megközelítőleg sem tudnának annyi árut beszerez­ni, ami az ellátáshoz szüksé­ges. Általában látható árukész­let csupán tizedrészére az fm. szövetkezetek tulajdonát képező árunak, a többi állami hitelből származik. Az elért nagyszerű eredmé­nyeket a hazánban lezajlott ellenforradalmi cselekmény sem tudta megingatni. Bár a dolgozó nép ellenségeinek si­került ugyan ideig-óráig a szö­vetkezők kisebb részét megté­veszteni, s ezt kihasználva szö­vetkezeti mozgalmunknak me­gyénk területén mintegy 500- ezer Ft-os kárt okozni. Szövet­kezeteink tagsága, vezetői és dolgozóinak többsége bátran szembeszállt az ellenforradal­mi kísérletekkel, becsülettel helytállt és védelmezte a közös vagyont. Ahhoz, hogy szövetkezeteink I mielőbb begyógyítsák az ellen- > forradalom okozta sebeket, hogy a dolgozó parasztságunk érde­kében erőteljesen továbbfej­lődjenek, szélesítsék gazdasági tevékenységüket, szükség van saját anyagi erejük gyorsüte­mű és nagyarányú növelésére. Ennek egyik legjelentősebb módja a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének foko­zása, újabb részjegyek jegy­zésével. Megyénkben több mint 40 000 főt számláló tagságunk több mint 1 638 000 Ft-ot fizetett be szövetkezeteinknél. Tagságunk a gyakorlatban tapasztalhatta, hogy milyen előnyökkel jár maga a szövetkezeti tagság. Minden évben jelentős és nem egy esetben a befizetett rész­jegyalapot meghaladó összeget kapnak vissza a tagok részjegy­utáni térítés, valamint a vá­sárlási és értékesítési vissza­térítés fejében. A saját erő nö­velése révén a földművesszö­vetkezetek továbbfejleszthetik szakcsoportjaikat, szélesíthe­tik a bolthálózatot, korszerű­síthetik a felvásárlótelepeket, kultúráltabb módon és ered­ményesebben segíthetik a me­zőgazdasági termelést, a falusi lakosság igényeinek kielégíté­sét. A részjegyalapok növelése ugyanakkor közvetve is fontos érdeke a szövetkezeti tagok­nak. A saját erő növe- vekedésével földművesszövet­kezetünk csak kisebb mér­tékben vesz majd igénybe ál­lami hiteleket és az így felsza­badult összegeket kormányza­tunk az egész dolgozó nép ér­dekeit szolgáló fontos beruhá­zások megvalósítására fordít­hatja. A SZŐ VOSZ. Igazgatósága az fm. szövetkezetek további erőteljes, gyorsütemű fejlődése, a saját anyagi erőforrások nö­velése érdekében _ 1957. decem­A Salgótarjáni Acélárugyár július havi tervét 101.8%-ra teljesítette. Augusztus havi tervét már nem a legjobb eredménnyel kezdte, ugyanis az első napon csupán 76.4%-os volt a vállalati tervteljesítés. Az augusztus havi tervet az üzemek közül legeredménye­sebben a Vasöntöde érte el 111.1%-os teljesítménnyel, leg­rosszabbul a Huzalmű gyár részleg indult, terve 64.9%. A lemaradás oka. hogy au­gusztus hóban az acélárugyári dolgozók közül még mindig igen sokan vettek részt mező- gazdasági munkákban s eb­ből kifolyólag a délutáni és az V ovácsékkal nemrég is­■* merkedtem meg. Az ilyen új ismerőssel úgy van az ember, hogy eleinte nem igen talál beszédtémát. Mi is az időjárásról tárgyaltunk, meg még egy dologról. Kovácsné számtalanszor emlegette hu- gocskáját, Editkét. Alig telt el nap, hogy ne be­széltünk volna róla. Mindun­talan dicsérte a kislányt. Hogy az milyen ügyes, szorgalmas. Hogy az valóságos kincs a háznál. Meghogy mennyire szeretnék, ha Editke hozzájuk is eljönne. De a kislány nem jön, mert nem engedi a leg­idősebb nővér. Pedig a kis­lányhoz nekik is legalább olyan joguk van. Őszintén szólva meghatott ez a nagy testvéri lelkesedés. Ez a nagy vágyakozás a gye­rek után. Különösen akkor tet­szett a dolog, amikor megtud­tam, hogy Editke árva, anyjuk nemrég halt meg, apjuk pedig a háborúban maradt oda. Cso­dáltam magamban ezt az ön­feláldozó asszonyt. Itt a két gyereke, pajkos, rossz gyerek mind a kettő és ő még vállal­ná a kis árva gondozását, el­tartását is. Egy kereset mellett az ilyesmi bizony áldozatnak tűnik. berben sorra kerülő Földmű­vesszövetkezetek IV. Kongresz- szusa tiszteletére mozgalmat indított a 100 millió Ft össze­gű rész jegy alap elérésére. Megyénk csatlakozva a SZÖVOSZ. felhívásához, ver­senyre hívta ki az ország va­lamennyi szövetkezeti megyei központját és célul tűzte ki az 1 000 000 Ft értékű részjegy­alap lejegyzését. E versenymozgalom a megye területén is kibontakozóban van. Szécsényi fm. szövetkezet versenyre hívta a litkei fm. szövetkezetét, még a Kistere- nye és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet a megye ösz- szes földművesszövetkezetét és e nemes versengést sorolhat­nánk tovább. Ma már kezdeti eredmé­nyekről is beszámolhatunk. A patvarci állattenyésztési szak­csoport tagjai 1000 Ft értékű részjegyet jegyeztek. Magyar- nándor Körzeti Fm. szövetke­zet dolgozói 2150 Ft-ot. Meg kell említeni Adamik Katalin dolgozót, aki 150 Ft részjegyet jegyzett. Ugyanitt Kiss János, aki 250 Ft-ot jegyzett. A szur­dokpüspöki fm. szövetkezet ve­zetői 5000 Ft értékben jegyez­tek részjegyet. A kezdeti eredményeket so­rolhatnánk tovább. A helyi fm. szövetkezetek vezetői és dol­gozói felkeresik a szövetkezeti tagságot és a teljes önkéntes­ség mellett magyarázatot ad­nak a részjegvzés jelentőségé­ről. A szövetkezeti tag­ság részjegy jegyzése egész népgazdaságunk javát szolgál­ja, ha a jelenlegi tagság rész­jegye mellé erejéhez mérten újabb részjegyeket jegyez és ezzel segíti a szövetkezet ösz- szefogását. éjjeli műszakon dolgozók ki­merült állapotban fogtak a munkához, s nem végeztek tel­jes értékű termelő munkát. A hó közepére az Acéláru­gyár vállalati szinten 95%-ra emelte teljesítését. A legjobb üzem továbbra is a Vasöntöde maradt 105%-os végleges ered­ményével. ­Vállalati szinten 101.9% a teljesítmé'nv. A Vasöntöde mögé most már a Huzalmű és az Acélöntődé is felzárkózott, ugyanis tervüket 100%-on fe­lül teljesítik. Előreláthatólag 102.5%-os lesz a végleges vál­lalati tervteljesítmény. H A M U P I P Egy szép nap meg is érke­zett Editke. Szép, molett kis­lány, még nem töltötte be a tizenhatodik évét. Olyan igazi kis árva, gyereknek már öre- gecske, az önállóságra meg még nem ért meg. XJgy látszik, a gyerek nem érezte azt, hogy a testvérek közül egyedül ő otthontalan, a többiek már csa­ládot alapítottak. Csak ő a kis vándormadár, egyik testvérétől a másikhoz hívják. Csakhamar rádöbbentem ar­ra, hogy önzetlenségről aligha lehet jelen esetben beszélni. Kovácsnét ezek után reggel alig láttam, kihasználta az al­kalmat, délig lustálkodott. A háztartás gondjai pedig teljes súllyal a kislány vállára nehe­zedtek. Editke hajnalban kelt, hangja betöltötte az egész há­zat. Mindig jókedvvel ébredt, dalolt, dúdolgatott munka köz­ben, két keze megállás nélkül, szaporán járt. Ö mosta a két kis fiú pil­lanatok alatt bepiszkoló­dott ingecskéit, stoppolta a na­ponta kilyukasztott zoknicská- kat. Mosott és vasalt testvéré­re és sógorára, takarított a gyerekek után, főzött és súrolt, befőzött és bevásárolt, mindent Szlabej István Szöv. pol. oszt. V. 100 Vo-on felül teljesítette augusztusi terv az acélárugyár M Á I A VII. bányásznapi - tiltakozó távirat szövege • EGYESÜLT NEMZETEK : SZERVEZETE FŐTITKÁRÁNAK Tisztelt Főtitkár Ür! Megismerve az ötös bi- ; zottság jelentését, tiltako- ! zunk az ott leírt állítások­kal szemben. Nem enged­jük rágalmazni magunkat olyan állításokkal, amely szerint Magyarországon a dolgozók többsége fogott volna fegyvert a szocializ­mus ellen. Városunkban, Salgótarjánban is, nem az üzemi munkások, nem a bá­nyászok, nem a becsületes értelmiségi dolgozók léptek fel különféle követelések­kel, hanem a volt uralkodó osztály tagjai vagy azok le­származottjai, a volt SS katonák, csendőrök és kü­lönféle bűnöző elemek, ök voltak azok, akik december 8-án megszervezték a sal­gótarjáni provokációt és halálba kergettek több be­csületes munkást. Ha igaz volna az ötös bizottság je­lentése, akkor szénmeden­cénk üzemeiben és bányái­ban dolgozó több tízezer munkás nem dolgozna olyan erőfeszítéssel, mint ahogyan ezt teszi a hazán­kon ütött sebek begyógyí- tásáért. Nem értünk egyet a je­lentésnek azon pontjával ■ sem többek között, amely a szovjet csapatok segítsé­gét beavatkozásnak minő­síti. Mi egyetértünk a szov- ' jet csapatok segítségével, ’ örömmel vettük azt, ami- - kor a fasiszta támadások ► idején hírül vettük. A * Szovjetunió baráti segítsége * mentette meg hazánkat a l fasizmus feléledésétől, ami­► nek jelei már világosan ki­► rajzolódtak városunkban is. ► Itt is számbavették már a ► kivégzendő kommunistákat, l támadást intéztek a haladó l szervezetek ellen. * l A Szovjetunió segítségét mi ► köszönettel fogadjuk. ► Ha az ENSZ ténylegesen ► • ► a világbéke őre akar lenni, l javasoljuk, foglalkozzon in- ' kább az ománi angol be­* avatkozással, a közel- és í középkeleti problémákkal, í foglalkozzon a német fasiz­► mus feltámasztásának meg­► * akadályozásával. I Mi a medence dolgozói l követeljük, vegyék le na­► pirendről ezt a törvényelle­► nes hazugságokkal teli je­► ► lentést. A salgótarjáni ◄ szénmedence dolgozói ◄ \aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa2 ŐKE szép rendben, csinosan, ügye­sen. O valahogy természetes­nek vette, hogy pesztonkásko- dik a gyerekek mellett, cselé- deskedik fizetés nélkül. Min­den kis kedvezésért ujjongani tudott. Csókkal köszönte, ha Kovácsné megunt ruháit neki adta. Hálás volt, ha a gyere­keknek hozott cukorból neki is juttattak egy darabot. D csinos kis bakfis életé­ben is beköszöntött azon­ban az első szerelem. Egy be­vásárlásnál történt, hogy a sok csomag cipelése közben leej­tette a hóna alatt tartott ke­nyeret. Valaki gyorsan odaug­rott és kivette kezéből a teli tömött kosarat. Meglepetésé­ben még a köszönömöt sem tud­ta elrebegni. A fiú — mert ki más lehetett volna, mint a mesebeli lovag — hazáig kísérte a meglepődött kis­lányt. S aztán gyakran láttuk az ismeretlent a ház előtt cir­kálni. Editke szinte pillanatok alatt megváltozott. Állandó­an fésülte erősszálú, makran­cos fürtjeit. Olyan haja volt, hogy minden fésűvel elbánt, nemegyszer törte ki a legerő­sebb fésű fogait. Egy alka­lommal Kovácsné az üzletbe ÖTÖSÖK Az „ötösök“ Kéthly Annuskával az élen, hatozva Mindszenty Jóskával, verejtékesen bizonygatják, hogy az a bizonyos „októberi szabadságharc“ (amely úgy vonult be a magyarság történetébe, mint a második vé\ rés fehér terror) nem akarta megsemmisíteni a szocia­lista vívmányokat. (Talán bizony tovább akarta fejleszL teni azokat?!) 1 Mint a mennydörgős mennykő úgy tiltakoznának ez ellen a volt tereskei földbirtokosok, ha nem lennének éppenséggel ott, ahol most vannak. („Jó helyen“ van­nak). Bizony, bizony megtorpedóznák az »ötösök« agy- izzadmányát szállító hajócskát. 1945-ig Tereskén öt nagybirtokos uralta a mezőt, az erdőt, sanyargatva a falusi szegénységet. A földreform során e nagyságokat kibillentették vagyonaikból. Miért ne? Micsoda igazság az, hogy az egyik embernek ezer holdak, a sok szegény népnek meg egy sírhelye sem volt?! Ez amolyan kapitalista igazság volt. A nép is követelte a maga igazát, meg is kapta! Széthasogatták az úri birtokokat. Százötven agrárproletár és kisparaszt kapott földet. Nyolcszáz holdon állami gazdaságot szer­veztek, 170 holdon pedig az ágrárproletárokból lett új gazdák alakítottak szocialista szövetkezetét. Eközben szaporodott a nép, iskola kellett. Lett is! Az egyik volt úri kastélyból öttantermes iskolát épített a nép. A régi kéttantermes iskolából pedig kultúrház lett. Az ezer­holdas Huszár úr egyik kastélyából óvodát létesítettek. A másik kúriában az orvosi rendelő kapott helyet. „Elérkezett a mi napunk is“. Ezt dadogta a dege- nerált Szmrecsányi József volt földbirtokos a véres napok egyikén. »A mi napunk« — már mint a földbir­tokosok napja — érkezett el októberben. Tehát nem a szocializmus, hanem a kapitalizmus újjászületésének a napja érkezett el! S nagyon fáj nekik, s rettenetesen sajnálják, hogy a kapitalizmus születésének napját érkezés közben holtvágányra tolta a szocializmust ked­velő nép. Ügy-e, e degenerált földbirtokos nem azért emle­gette a »mi napunkat«, hogy megerősítse a földreformot, hanem hogy visszakövetelje a kastélyt és a hozzáillő 180 hold földet, erdőt. Meg aztán Popcsa László, a volt nagybirtokbérlő sem azért tett bemutatkozó látogatást a faluban, hogy »jó napot« köszöntsön a népre, hanem, hogy újra bérbevegye — a volt cselédekkel együtt — valamelyik nagybirtokos földjét. No de hát Tóth József kulák sem azért rontott hét­farkas módjára a Zalka Máté szövetkezetbe, hogy el­ismerő nyilatkozatot tegyen a szocialista földművelés­ről, hanem hogy visszakövetelje a földet és a gazdasági felszereléseket és hogy kimondja az „ament“ a szövet­kezetre. Itt van Kertész Gusztáv esete is. Nem azért láto­gatott a szövetkezetbe, hogy megérdeklődje az idei krumplitermést, hanem hogy a jászolytól elkössön egy magyartarka tehenet. S amíg az „ötösök“ Annuskával, vagy Annuska nélkül hatozva hazudnak, addig a tereskei volt nagy- birtokosok az „ötösök“ hazugságain pukkadoznak — iszonyú mérgükben! Mert úgy-e, ők: az úri birtokosok nem ilyen hatozva ötöző segítséget vártak a hazudozó „ötösöktől“. Így aztán nem csoda, ha az „ötösök“ és a volt földbirtokosok között beállt az »örök harag«. A ki- szuperált földbirtokosok azt vallják: azért csináltunk „forradalmat“, hogy visszaállítsuk az arany kapitaliz­must. Viszont az „ötösök“ azt állítják: a szocializmus nem volt veszélyben Magyarországon. öntsünk tiszta vizet a pohárba! A magyar kapita­listák nyilván jobban tudják, mit akartak csinálni októ­berben. Hiszen itt éltek és élnek. Viszont az „ötösök“ a hetedik kapitalista országban veszélytelen helyen koty­vasztották össze a „magyar ügyről“ szóló hazug jelen­tésüket. Annyi szent (s erre mérget vehetnek az „ötösök“ és az Annuska-félék), hogy a magyar dolgozó nép a pokol fenekére kívánja a kapitalista nagybirtokosokat s mé­lyen megveti az „ötösök“ jelentését is. (Lantos László) küldte Editkét. Éppen náluk voltam és ösztönöm megsúgta, hogy a kinn várakozó férfi le­het a titokzatos ismeretlen. A kislány is észrevette és lát­szott rajta, hogy legszíveseb­ben ki se menne. Kovácsné megsürgette erre sebtiben hoz­zá kezdett a haját fésülni. Még a haszontalan tincsek is ellene voltak, a lázas igyekezetben ketté törte a fésűt. Hirtelenke­zű sógora meggondolatlanul pofonvágta. — Csak nem gondolod, hogy rád keresek. Mióta itt vagy, már ez a negyedik eset. Nem tudsz jobban vigyázni? A kislány megszeppenve hallgatott, majd keservesen sírva fakadt. Ettől kezdve nem hallottam énekelni. Valósággal búskomor lett a gyerek. Kovácsné tegnap elkesere­detten újságolta, hogy mit szó­lok hozzá, mi ütött az Edit- kébe. Azzal állt elő reggel, hogy segítsünk neki állást sze­rezni. ő dolgozni szeretne men­ni. — Na és maga mit mondott erre — kérdeztem lelkem mé­lyén nagyon is izgulva a vá­lasztól. — No hallja. Természetesen megmondtam a hálátlannak hogy szégyelheti magát. Miért nem jó neki itt? Mindent elő­teremtünk, rendes családtag, ingyen ehet, aludhat, ruhája is van egypár, mi kell még. Vol­na szíve a legnagyobb munka idején, őszi befőzéskor itt hagyni engem. Hallatlan, hogy mit képzel a taknyos. — De kedves asszonyom, ne így nézze ezt a dolgot. Az Edit­ke már nagylány, szeretne szebben öltözködni, önérzetes is, úgy érzi, a terhűkre van. El­végre itt az ideje, hogy önálló­suljon... — De mégiscsak micsoda do­log ez, itt hagyna engem a leg­nagyobb dologidőben. Mi lesz a gyerekekkel? Vár a nagymo­sás is! — No és, ha Editke nem vol­na? Akkor is csak menne a nagymosás, akkor is tenne el befőtteket. Nem szabad ennyi­re önzőnek lennie. Egy 16 éves kislánynak is vannak tervei, ő is álmodik már valakiről. És azt is higgye el, nem egyköny- nyen bocsátja meg egy ilyen nagylány azt a múltkori po­font... S zóval úgy, most már tu­dom, honnét fúj a szél — pattant fel dühösen a helyéről és faképnél hagyott. * Editke hamvas kis arcáról meg lassan elfogynak a rózsák. UJLAKY MÁRIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents