Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-14 / 73. szám

1957. szeptember 14. NÓGRÁDI Népújság Mibe kerül nyolc havi SELEJT as Acélárugyárban? Az Acélárugyárba belépve azt hinné a látogató, hogy se- lejtmentes munka folyik. Hogy miből? A korábban seleit- kiállítási pavilon ma könyvek­kel van tele. Vagyis hát nincs selejt' melyet közszemlére ki­tennének? E csalfa bevezető után be­vallom. nem is gondoltam se- leitre. Szinte magam előtt lá­tom a GSz-t. a szögverőt, az öntődét, ahol derekasan dol­gozónak a minőség javításáért Annál is inkább hiszem, mivel a gyár valamennyi dolgozója tudja, hogy termékeik a világ minden tájára eljutnak. Mint saját becsületüket, úgy őrzik gyártmányaik védjegyét Ezekre gondolok, de sajnos nem így van. Menjünk hát sorjába. A gazdasági szerszámüzemet járva megtudom, hogy a csá­kányok készítésénél igen ma­gas a selejtszázalék. — Pedig nemrég jött létre csákányszál­lításra kereskedelmi szerződés a nyugatnémetekkel. — Oka? Sajtolási hiba Jelenleg foly­nak a kísérletek egy új gördítő szerszámra. Csupán csak az a kérdés, mikor lesz életképes a kísérlet. A villasvártásnál szintén magas a selejtszázalék. Forrá­sa a nyitásnál és a ponthegesz­tésnél keresendő. Egyszerű dolgozók mondják el vélemé­nyüket. Gondosabb munkát kellene végezni. Ennek azon­ban előfeltétele van. Igen sokat jelentene a művele­tek ellenőrzése. Mert mi történik? Egy ellenőr van csupán enagy üzemrész­ben. Sok dolgozó a több kere­set érdekében a minőség rová­sára ér el nagy teljesítményt. Mivel nincs külön ellenőr, s az öntudatnak nem áll azon a fo­kán, hogy megértse, mit jelent a selejt, úgy érzi, amikor rossz munkadarab hagyta el kezét, becsapta az üzemvezetőséget. Viszont, ha műveletenként len­ne ellenőr, csökkenne a selejt. Magam is láttam nem egy villát amelynek ágai olyanok „voltak, mint az orgonasípok. Persze a megoldás nemcsak az ellenőrzés szigorításán, ha­nem a kommunisták példamu­tató munkáján is múlik, hiszen nem egy kommunista dolgozik az üzemben. 1 Talán az egész gyárban a legjobb eredménnyel a Felelősséget éreznek ter­gzügverő üzemrész dicse­kedhet. Selejtjük 0,02 százalékos. Pe­dig itt is olyan emberek dol­goznak. mint a gyár többi te­rületén. Hogy azonban mégis minimális a selejt, annak oka szigorú ellenőrzés. Ha egy dolgozó selejtes munkát végez, elbeszélgetnek vele. Ismerik az új gyártmányokat s gyártására kellően fel tudnak készülni Probléma azonban itt is akad A szögexport 80 százaléka a gyárból történik. A piacok zömmel nyugati államok. Nem könnyű tartani a versenyt a tőkés országokkal. A legna gyobb probléma a szög fénye­zése. Ehhez ugyanis fenyőfű- részpor kellene. Azonban nem tudni mi okból, e téren komoly hiányosság van. Pedig bármily hihetetlen is. igen sok múlik ezen. Hangsúlyozom, a prob­léma megoldásához az egysze­rű dolgozók kérik segítségün­ket. S elgondolkodom. Vajon miért nem mindegy ezeknek az olajos kezű embereknek a gyár tekintélye? Egyszerű a válasz. Kommunisták, magu­kénak érzik a gyárat. «lékeikért. Mi lenne, ha a GSz üzemrész ben is így látnák e nem min­dennapi kérdést? A kimutatásokat nézegetve szomorú kép tárul elénk. Az év eleiétől augusztus végéig 967 ezer forint a selejtes gyárt­mányok értéke. S most lehet számolgatni. Hány dolgozó ré­szére építhettek volna házat, hány mezőgazdasági gép került volna a föld művelőihez, hány dollárt eredményezett volna a selejtes termék, stb. Egy azon ban bizonyos: ezt a pénzössze get a gyár dolgozói saját zse­bükből lopták ki. Ismét a díszes könyvkirakat­hoz érek. Nincs benne selejt. Pedig jő lenne, ha látnák a dol­gozók. mit eredményez a hanyag, gondatlan munka. S ha talán a selejtes csákány nem is. de az ára. ha megis­merik. módosítani fog. Hiszen a ióminőségű munka is közre­játszik a nyereségrészesedés­ben. — tob — 3ó ütemben folyik a ferenctelepi vízmű építése Már hírt adtunk arról, hogy Ferenc-telepen társadalmi munkával egy vízmüvet épí­tenek a telep lakóinak vízel­látása érdekében. A munká­latok nagy ütemben folynak. A nehezebb rész, a csatorná­zás az utolsó métereknél tart. Mintegy másfél kilométeren Akik tanulva tanítanak A szécsényi járási kultúr- ház évek óta működő képző- művészeti szakkörének mun­kájába bekapcsolódtak a he­lyi pedagógusok. Fejleszteni akarják szakmai tudásukat, hogy az iskolai rajztanítást egyre tökéletesebbé tehessék. Erre bő lehetőség van a kép­zőművészeti szakkörben, ame­lyet Argai Rezső, a megyei ipari és képzőművészeti szö­vetség tagja vezet. A pedagó­gusok az önképzés mellett segítségére lehetnek a szak­kör vezetőjének is, a rajzo­láshoz még csak tehetséget érző, de kevés tudással ren­delkező fiatalokkal való fog­lalkozásban. Az új belgrádi kikötő építésével megjavul az Északi- és a Fekete-tenger közötti áruforgalom Belgrádban. a Duna jobb- partján. a villanyteleptől a pancsovai hídig terjedő terü­leten énül ki az elkövetkező években a főváros új ipari és gazdasági övezete. Itt építik majd. meg az új teherkikötőt, a nagy- vásártelepet. egy henger­malmot, több takarmány­silót. élelmiszerraktárt és több egyéb árutároló épü­letet. A hatalmas teheráru-kikötő nagyjelentőségű lesz nem­csak Belgrád és Jugoszlá­via, hanem a Duna-meden­ce több országa szempont­jából is. Ezzel a kikötővel jelentős mértékben fellendül maid a Belgrádon keresztül vezető ál­talános áruforgalom és Bel­grád egyik központja is lesz majd a nemzetközi hajóforga­lomnak. Ily módon a Regens- burgon. Bécsen és Belgrádon keresztül megjavul majd az áruforgalmi kapcsolat az Észa­ki-tenger és a Fekete-tenger között. Az előirányzatok szerint az új belgrádi teherkikötő évi áruforgalma 1 481 000 tonna lesz. Elkészülnek a bányászlakások ÍGÉRIK AZ ÉPÍTŐK rakták már le és lefedték. Most már az áramszolgálta­tóra vár a feladat a transz­formátor beszerelésénél s ak­kor előreláthatólag október közepére megindul a lakos­ság saját maga épített víz­müvéből a vízszolgáltatás. '*-+■----------------­Még ez évben új zöldségelár ásító helyet építenek a forgácstelepiek Forgács-telepen és környé­kén mintegy 2—3 ezer ember lakik, akik ellátásáról nap mint nap gondoskodni kell. Az üzlethálózata (élelmiszer) kielégítő, azonban a zöldség­féleségekkel való ellátásuk igen rossz volt. Egyetlen egy fabódécska állt erre a célra, semmi raktárhelyiség. Na­ponta kétszer-háromszor is kellett az áruval fordulni. Áldatlan állapot volt. ezen változtatnak most. A városi tanácsa, a Bányatröszt, a Me­zőért vállalat egy bizonyos összeget adtak egy korszerű elárusítóhely építésére. A te­lep lakói pedig társadalmi munkát ajánlottak fel, hogy ebben az évben megépítik a forgácsi új zöldségelárusító helyet, korszerű raktárral. Budapesti művészek megyénkben Szeptember 15-én, vasárnap délután 5 órakor Piliny köz­ségben, este tél 9-kor pedig Szécsényben budapesti művé­szek vendégszerepeinek. Az esztrád műsorban fel­lépnek Alcos Stefi, Putnoki Gábor, Tihanyi Magda, Kö­rösi Zoltán és Rónai Egon. A koratavaszon kormány­határozat született 10 000 bá nyászlakás építésére. Nógrád megyében 950 bányászlakás építéséről szólott a rendelet Kezdetben igen vontatottan haladt a munka. Azóta jó pár hónap eltelt, s bányatelepein­ken rohamosan nőnek a szép házak. Most meglátogattuk az építkezéseket, ahol arra kértünk választ, elkészülnek-e határidőre a lakások? Kányáson 51 épület 99 la kással épül. Marosik László építésvezető elmondta, hogy je­lenleg lemaradásuk nincs. Az építkezés befejezésének ha­tárideje október 31. Már ed dig a bányásznapra 20 lakást átadtak. Volt kisebb lemara­dás az asztalos munkából ere­dően. Ma már azonban ez probléma is megoldódott. Jó időt kérnek az építők, s ígé­rik, október 31-re valamennyi lakás beköltözhető lesz. Nagybátonyban Volszki Gé­za építésvezetőtől érdeklő­dünk. Megtudtuk, hogy itt 486 lakás épül. Az építkezés befejezésének határideje de­cember 31. A jó munkafolya­mat lehetővé tette, hogy ed­dig már 40 lakást átadtak. A további lakások átadása októ­ber 10-től megkezdődik, s de­cember 15-re befejeződik. Va­gyis a nagybátonyi építők ha­táridő előtt 15 nappal az utol­só épületet is átadják. Salgótarjánban 98 bányász­lakás építése folyik. Nagy fő­mérnök tájékoztatott a mun­kák állásáról. Eddig már 28 lakást adtak át. Az épület áta­dási határideje december 1. Hasonlóan a nagybátonyiak- hoz, itt is október 10-től fo­lyamatosan adják át a laká­sokat, s az utolsó lakás határ­idő előtt készül el. Nemtiben 20 lakás épül. Az építtető a szénbányászati tröszt. Benus István építésve­zető mondja el, hogy a befe­jezési határidő december 13. Azonban nem sok remény van arra, hogy a lakások elkészül­nek. Ugyanis nincs biztosítva megfelelő tetőanyag. Ha anya­got biztosítanak, az építők ígérik, hogy december 10-re átadják a 20 lakást. Rákóczi-telepen 148 lakás épül. Az építésvezető irodájá­ban élénk vita folyik. Itt van a vállalat igazgatója, a mű­szakiak. Azon vitáznak, ho­gyan tudnák előbb átadni az épületeket. Az átadási határ­idő december 31. A bányász­napon azonban már 30 lakás átadásra került. Szeretnék a többi lakások építkezéseit is befejezni, s határidő előtt át­adni a kazári bányászoknak S most azzal fejezem be amit Kányáson mondtak: jó , ------- — ---------- -------- - - - - -------------------------------------------I amit Kányáson mondtak: jc 9 e@e@eeee@®@eeeeeeeeaae®e©@©©eee@ee©eeaeeee $©©©©©©©©© Jlálő-giitcLs cl imiíaikejti ccdögxLzda lágkcut Jég azért nem múlt el vég­leg a nyár, erről tanús­kodik a napsugár is, amely a tovaszálló felhők mögül elő­bújva a régen megszokott me­legséggel ölelgeti a tájat. A borongós, őszies napok után szinte el sem akartuk hinni, 'lesz még egyszer nyár is, nap­fényben pompázó szép, igazi nyár. Mégis, az ősz megérkeztébe vetett hittel kerestem fel a vadaskerti erdőgazdaságot ab­tár beültetéséhez elegendő Gsemetét visznek el innen ősz­re. A különböző fenyőfajták csemetéi is megtalálhatók faiskolában. Évente 45—50 T ovább megyünk. Messzi- Amikor az ellenforrada- hektár fenyőt és ugyanannyi ről, a zöld lombok kö- lomra terelődik a szó, tölgyet és egyéb lombosleve zül fehér foltok látszanak. A a vezető elvtárs elmondja, tő csemetét ültetnek el. vezető arca elkomorul. A hin- hogy sok helyen — kivált So- Hazafelé indulva Huszár elv­tót megállítja, leugrik, s el- moskőújfalu vidékén — fele- társ elárulja, hogy az évi nö­indul a zöldben mozgó titok- lőtlenül nekiestek az erdőnek, vekedéstől függ, mennyi fát zatos fehér foltok felé. Pár Elég lesz helyrehozni az így vágnak ki ősszel. Az ez évi iti ciuueaüiaaaagLM, au- - -, ’ perc múlva vagy száz kecské- keletkezett károkat. növekedés 8 ezer köbméter ban a reményben, hogy el- bosszúsággá jár egyu . gye- bői álló csordát terel ki a lom- Somoskőújfalu határában az csak ennyi fát vágnak leshetem azt a pillanatot, ami- se*5msziK> magato no bök közül. Szenvedélyesen alig karvastagságú fákat tö- ki. mert a meglévő faállo- <— -----. erdő, nem keli mast tenni, „—„—i—.... ----------- ... — Gyönyörű foglalkozás az erdészeké — töröm meg a hir­telen beállott csendet. — Valóban szép — mondja a vezető elvtárs, — de azt so­kan mégsem tudják, hogy mennyi gonddal, örömmel, kor megkezdődik az erdőgaz daságban is a munka dan­dárja. Úgy látszik elszámítot­tam magam, mert a nyár még nem akarja átadni az uralmát a mindent eltékozló ősznek... mint fogni a fűrészt, a baltát s nekiállni döntögetni a fákat, hogy az erdő olyan, mint a szántóföldön a gyom. Pedig nem így van. Az erdő fái úgyanúgy megkívánják a hoz­- ----- —o ..u.,Miagaagu j-diiar xo- Rl> meri a meglevő iaallo­m agyaráz az idős salgói kecs- megesen vagdossák ki a fele- mánynak nem szabad csök- kepásztornak. lőtlen fatolvajok. Nem elég kenni. Ezért az erdőben a fo­Az öreg azt állítja, hogy szigorúan jár el a törvény ve- kozatos felújító vágás módsze- egy csemetét se rágatott le, lük szemben — panaszkodnak rét alkalmazzák, mert tudja: azzal kárt tesz. az erdészek. A beszélgetés folyamán ugyanúgy megKivanjak a boz- A vezető a pokol fenekére A somoskői legeltetési bi- megtudtam, hogy 3226 köbmé- ^m„. ,or ,a "*ni°n az erdeszet zagrb') kezelést, a védelmet, kíván minden kecskét, mert z°ttság elnöke, Somoskői Kál- tér tűzifát szállítanak a salgó­vezetőjével, Kiss Janos elv- mint a mezőgazdaság bármely amint mondja, az ember után man kijelenti: „A mai ember tarjáni és környéki TÜZÉP­tarssal es Huszar Karoly elv- nemes növénye. ez a legnagyobb ellensége az nem nevel fát”. Ö is az erdő telepekre, s 1 ?on írnhmoi-o^ társsal ehndultunk a hegyek Távolabb meredek, kopott erdőnek. ’ ’ ele, az erdő, amelyről oly sok || hegyoldalra leszek fi- Megegyeztünk a kecskenász- meset írtak a világon szerte, „ , Huszár Plvtárs pl- * ^egegyeztunK a KecsKepasz haragoszöld lombruhájában á 1 tor ácsival úgy, hogy a halkan suttogott, mintha hí- J kecske is jólakjon, meg a cse­vott volna. Szinte zajtalanul A múlt rendszer rablógaz- mete is megmaradjon. Ugyan haladt előre hintónk a mély- dálkodásának az eredménye. így jártunk el a somoskői séges csend szép hazájában. Kivágták a fákat, s nem ül" kecskepásztorral is. .........luIgylaK ar_ uogyan lenet úgy A z erdészek lelkesen ma- tették be csemetevei, így a Az egyénileg legeltetők leg- nyékában haladva érjük el a sebet ejteni az erdőn, hogy az gyaráznak. Néha alig hallom szel, a víz elhordta a termő- alább annyi kárt tesznek, mint majdnem két holdas csemete- meg ne lássák, a hangjukat, mert én most az talajt. Szinte lehetetlen oda az őrizetlenül kicsapott kecs- kertet. Hosszú sorokban zöl­erdő szívverését hallgatom. összefüggő erdőt telepíteni. kék. del a tölgycsemete, 70—<80 hek- (K. J.)------------, „ 1200 köbméter s zerelmese. Az ellenforradalom bányafát a szénbányászati alatt bátran ki mert állni az trösztnek. erdő védelmében. |U| azafelé haladva egy erdei A salgói csemetekert felé "D tisztáson megpillantot- vesszük az irányt. Erre már tűk az ősz első hírnökét, az újra mesés, régi szép erdők őszi kikiricset. Itt az ősz, s képe tárul szemünk elé. A nemsokára jöhetek újra tanul- suttogó cser- és tölgyfák ár- mányozni hogyan lehet úgy időt. Reméljük meglesz, s ha­marosan az’ építőket a boldog lakók váltják majd fel. H. A. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>DOCOOOOOOC<XXXÓOOC fc , LEHET, HOGY CSAK ÖT KONTINENS VAN? Legfrissebb hírek az Antarktiszról Az antarktiszti nyár be­köszöntésével új szovjet kutató csoportok indulnak az Antarktisz mélyébe, hogy ott a nemzetközi geofizikai év programja szerint vé­gezzék munkájukat. Az Antarktisz jégtakarója tanulmányozásának az az egyik legérdekesebb ered­ménye, hogy a kutatóknak eddig még nem sikerült el- érniök a tulajdonképpeni kontinenst —? mondotta G. A. Avszjuk, a nemzetközi geofizikai évvel kapcsolat­ban kialakult szovjet bizott­ság egyik kutatócsoportjá­nak vezetője. — A -«Mirnij* állomástól 400 kilométeres útszakaszon végzett számos jégvastagság-mérés, vala­mint az amerikai és norvég tudósok kutatásai azt mu­tatták, hogy az Antarkti- szon a jég a tenger szintjénél mindenütt mé­lyebben fekszik. Mindez arra késztet, hogy az Antarktisz körvonalaira vonatkozó régebbi elkép­zeléseinket felülvizsgáljuk és arra a következtetésre jussunk, hogy az j\ntarktisz talán nem is kontinens, ha­nem nagy szigetcsoport. Az Antarktisz jégtakaró­jára és keletkezésére vonat­kozó újonnan nyert adatok­ra magyarázatot keresve feltételezhető, hogy a va­laha létező kontinens a jég súlya alatt a föld mélyébe süllyedt. Kétségtelen, hogy a közel­jövőben meginduló további elmélyült kutatások újabb, még megbízhatóbb adatokat tárnak majd fel földünknek erről a még elég ismeretlen | övezetéről. XXJOOOOOOOOOCXXXXXXXXXiOOOOOOOOOOOOOOtX

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents