Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-11 / 72. szám

1957. szeptember 11. NÓGRÁDI Népújság 3 Növényvédelmi Tanácsadó: Védekezzünk a gabonafutrinka lárvája a „csócsároló“ kártétele ellen! Már megyeszerte megindul­tak az őszi vetésekre való elő­készületek. A vetőmag lassan a földbe kerül — kikel. Mi­helyt zöldül a vetés, máris ott terem a gabonavetések egyik legveszedelmesebb kártevőié, a gabonafutrinka lárvája, a „csócsároló”. A lárva könnyen felismer­hető: nagysága 2—2-5 cm. A fei és a fej mögötti első három szelvény hátoldala fekete. Tes­tük hosszúkás, a hátoldalon barnás-fekete négyszögletes lemezkék vannak. A lárvának három pár lába van. A lárvák a földben függőleges aknában helyezkednek el és ide húzzák be a kikelő gabonafélék alsó leveleit. A levelek nedvdús részeit kiszivogatják és a ros­tokat kócszerűen összefonva otthagyják. Ennek hatására ősszel és tavasszal kipusztul a vetés körkörös foltokban. Elő­fordul az is. hogy a szomszéd gabonatábláról terjed a fertő­zés és ebben az esetben a vetés széle félhold alakú foltokban kipusztul. A kócszerűen vissza­maradt károsított levelek el­pusztulnak és ha a fertőzés erős volt. akkor elpusztul a tő is. Kedvező az elterjedésére az. ha gabona után gabona követ­kezik a vetésforgóban, továbbá kedvez neki a hosszú és arány­lag meleg ősz. Következőképpen védeke­zünk ellene: a „csócsároló” ellen legkedvezőbb a védeke­zési eljárási mód a vetésforgó helyes alkalmazása. Gabona, gabonát ne kövessen! Ha mégis gabona gabonát követ, akkor utánna lehetőleg tavaszi kerüljön.'Fontos a tarlóhántás és a keverőszántás alkalmazá­sa is, mert ezáltal elvonjuk a táplálékot a kártevőtől. A vetésforgó helyes alkal­mazását a nagyüzemek (állami tan- és célgazdaságok, termelő- szövetkezetek, stb.) be tudják tartani, viszont a kisparcellás paraszti gazdaságok kevésbé. Ahol a keskeny gabonavetések más növényféleségekkel válta­koznak, meg van a lehetősége annak, hogy a -lárvák átvándo­roljanak egyik parcelláról a másikra. Itt arra kell az irány­zatot venni, hogy az egyéni gazdálkodók egy-egy düllőben vagy csak tavaszi gabonát, vagy csak őszi gabonát vesse­nek. Másik fontos védekezési mód a vegyszeres védekezés, ami jelentősen megdrágítia a termelést. Erre legalkalmasabb vegyszer az Agritox 10 százalé­kos porozószer. A gabonafutrinka-védekezés állami feladat. Ezt a megyei növényvédő állomás természe­tesen összefüggő fertőzések esetén díjmentesen végzi. Ha csak foltokon észlelünk fertő­zést, akkor minden gazda a saját maga területén védeke­zik ellene a községekbe kiadott hátiporozógépekkel és az állo­más által biztosított 10 száza­lékos Agritox porozószer alkal­mazásával. Felhasznált vegy­szer általános fertőzés esetén 25—30 kg 10 százalékos Agri­tox kh-ként. Foltokban történő fertőzés esetén a porozószert a kipusztult foltok és az ép vetés határán egy méter szé­les sávban kell kiporozni. Nógrád megyei viszonylat­ban a gabonafutrinka lárvája a „csócsároló” kártétele, az el­múlt évek tapasztalata alapján legnagyobb mértékben a pász­tói járásban mutatkozott Pa­lotás községben. Megtalálható azonkívül még a balassagyar­mati és a rétsági járásban is. Mindezek szemelőtt tartásá­val minden termelő, fninden szakember kellő gondot fordít­son a csócsároló kártételének megfigyelésére és a védekezés mielőbbi végrehajtására. Csomós István. főagronómus Növényvédő Állomás. Mohora. NÉGYLÁBÚ CSIRKE A horvátországi Skupice egyik parasztházának udvarán két hét óta négylábon ugrál egy kis csir­ke — igencsak megcsodálva a kot- lós, kis kétlábú társai és az egész környék lakossága által. Minthogy különben normálisan fejlődik, va­lószínű, hogy még sok évig járja majd négylábon a világot. megállapíthatjuk: semmivel sem marad el a mezőgazdasá­gi munkások fizetése az ipari munkásoké mögött. A múlt hónapban Szeles Já­nos traktorvezető 2630 forin­tot, Dudok János vontatóveze­tő 1867 forintot keresett. A gépállomás dolgozóinak havi átlagkeresete a 2000—2300 fo­rint körül mozgott július hó­napban. A tangazdaságban már ala­csonyabb az átlagkereset. Vi­szont nem szabad elfeledkezni arról, hogy itt elég nagy szám­mal dolgoznak a felnőttek mellett serdülőkorú fiatalok. Azért az átlagkereset itt is eléri az 1450 forintot. Tornyos József tehenész leg­utóbb 1475 forintot keresett. Klenóczki Ferencnek, — aki vegyes munkát végez — a múlthavi keresete 1424 forint volt. Nézzünk egy kislányt, Ke- viczki Erzsébetet, aki még a 16 évet sem töltötte be, a leg­utóbbi fizetésnél 1018 forintot kapott. Ezek a számok is bizonyít­ják, hogy a falu félproletár elemeinek élete teljesen meg­változott. A középparasztok élete is jobb mint tizenkét évvel eze­lőtt. Sümegi János 12 holdon gaz- gálkodik, s több mint 80 má­zsa búzája termett. Az adó­gabonáján kívül még 12 má­zsát adott el az államnak. Az istállójában négy marha, két ló, az ólakban öt leszerződött sertés hízik, ezenkívül három a saját háztartás részére. Elég, ha e számokra pillantunk, máris megállapíthatjuk közép­parasztságunk olyan színvo­nalra emelkedett, amelyet ed­dig soha nem ért el és túl­szárnyalni csak akkor tud, ha a kisüzemi gazdálkodásról át­tér a nagyüzemi gazdálkodás­ra, s ott is a mostanihoz ha­sonló munkakedvvel dolgozik. H ogy a munkás-paraszt szövetség nemcsak papí­ron él Szécsényben, azt igazol­ja a munkásosztállyal együtt a parasztság részvétele is a falu vezetésében. A községi tanácsban hat középparasztot és 13 kisparasztot, két tsz-pa- rasztot találunk. A VB-ben is megtalálható a tsz-parasztság a kis- és középparasztság kép­viselője. Az állandó bizottsá­gokban 7 kis és középparaszt- tag van. Vagy nézzük a hazafias nép­frontot. Negyven tagja van, s ebből 17 tsz, kis- és középpa­raszt. Miért fontos az, hogy meg­felelő arányban részesüljön a kis és középparasztság a köz­ségen belül a tanács munká­jában? Azért, mert a tanács államhatalmi szerv. A szoci­alista államszervezet munká­jában való részvétel a szoci­alista gondolkodásmód felé vezeti a nagyrészt egyéni ér­dekeket szemelőtt tartó pa­raszti rétegeket. A tanácsban végzett munka átalakítja a parasztság gondolkodásmódját is.. Tudatában gyökeret ver­nek a szocializmus eszméi. A helyi földművesszövetke­Miért kell a biztosítási hátralékot megfizetni? Számtalan föld- és háztulaj­donos méltatlankodik, amikor a kötelező biztosítás hátralé­kának kifizetésére felszólítást kap. Az érv mindenütt az. hoav a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány rendeletileg meg­szüntette a kötelező biztosítást, tehát nem kell kifizetni. Sajnos, a legtöbb hátralékos a szóbanforgó rendeletnek csak erről a részéről akar tudni, pedig ugyanezen rendelet to­vábbi szakaszai rögzítik le. hogy akinek a korábbi évekről díjhátraléka van. azt ké­sedelmi pótlékkal együtt köteles megfizetni. Érdekeltek és érdektelenek biztosan felvetik a kérdést, miért kell megfizetni a hátra­lékot. ha már egyszer meg­szüntették. Válaszolunk rá és mindjárt azzal kezdjük, hogy megyénkben a kötelező bizto­sításban érdekelteknek mint­egy 80 százaléka az esedékes­ség idejében pontosan meg­fizette díját. Méltányos vol­na-e, ha éppen azok járnának jól, akik annak idején köteles­ségük teljesítését elmulasztot­ták? Ugye nem? Jogosan vet­nék-e fel a kötelességtudók. hogy megint ők jártak rosszab­bul. Ezt pedig csak úgy lehet elkerülni, ha mindenki rendezi az előző évről fennmaradt biz­tosítási díját. Szükséges a hátralékok ren­dezése az elmondottakon kívül azért is. mert a kötelező biztosítás fenn­állásának idejében egészen 1957 március 31-ig ha bár- kinek tűz- vagy jégkára volt, azt az Állami Bizto­sító kifizette. Bizonyítja ezt az. hogy ezen idő alatt megyénkben több mint 3,5 millió forint kártérí­tés került kifizetésre. Ezek szerint a biztosító a biztosítási díjért az ellenszolgáltatást — a védelmet — már megadta. A hátralékosok egy teljesített szolgáltatásért tartoznak nép­gazdaságunknak. Helyesen cselekszik tehát az — és a behajtási eljárástól mentesül —. aki hátralékának rendezése érdekében mielőbb felkeresi a községi tanács adó­csoportját. Nem mulaszthatjuk el. hogy ne említsük meg a tűzbiztosí­tás szükségességét. melyre nap mint nap előforduló tűz­esetek utalnak. A biztosítás ma már nem kötelező, de elő­feltétele annak, hogy egy éle­ten keresztül gyűjtött vagyon ne legyen kitéve a lángok martalékának. tf'TTTVTTVTTTVVTVVVTTTWVTVVmf £ 5 £ A LEGSZEBBEK í ► Országszerte elismert £ tény, hogy gyönyörű vise- £ let a nógrádi népviselet. £ Egyik községben szeb- £ ben öltözködnek a me- 3 ► nyecskék, lányok, mint i £ a másikban. Legutóbb a a £ palócvásáron versengtek a ► egymással. Az asz- 4 { szonyok közül Kelemen ^ £ Jánosné nyerte az első 5 £ díjat, a hollóköiek gyö- 3 £ nyörű népviseletével, a a ► lányok közül pedig Hé- ^ ► víz Zsuzsanna, aki a gal- a f gagutai lányok színpom- < L pás viseletének szerzett 3 így elsőséget. J Téli mezőgazdasági iskola felnőtt termelőszövetkezeti tagok részére A Földművelésügyi Mi­nisztérium téli mezőgazda- sági iskolát indít Kiskunha­lason, felnőtt tsz-tagok ré­szére. Felvételi korhatár 27— 50 év. Az iskolára jelentkezhet­nek iskolai végzettségre való pooooooooooooc 5000000000000 ŐSI SZOKÁS, DE ROSSZ SZOKÁS! tekintet nélkül azok a tsz- tagok, akiket a tagság és a megyei mezőgazdasági osz­tály javasol, jól írnak, olvas­nak és az alapműveletekkel számolni tudnak. A tanítás november 1-vel kezdődik és március 15-én fejeződik be. A gyakorlati képzés a tsz-tag munkahelyén a következő áp­rilis 1-től október 1-ig tart, midőn az iskolában kapott fel­adatok elvégzését az iskola tanárai kiszállásuk folyamán irányítják és ellenőrzik. Ugyanezen hallgatók elméleti képzése jövő évi november elsején kezdődik és március 15-én fejeződik be. E két téli féléves mezőgazdasági iskola elvégzése után „Aranykalá­szos Termelőszövetkezeti Gaz­da“ bizonyítványt kapnak. Az iskola elvégzése után a hallgatók otthoni szövetkeze­tükben vezető, elsősorban bri­gádvezetői munkakört tölt­hetnek be. Az iskolán a tanítás és a kollégiumi ellátás ingyenes és a hallgatók — a családta­gok számától függően — 240—480 forintig terjedő havi keresettérítésben részesülnek. Tekintettel az érdeklődők nagy számára, előnyös, ha a tanulni kívánók még szep­tember 15-ig jelentkeznek a megyei tanács mezőgazda- sági osztályán. Ez esetben felvételük biztosítva van. Végső jelentkezési határidő október 1. Az egyéni gazdálkodást az jellemzi, hogy a gabona­tarlókon még mindig nem alkalmazzák az aratás Utáni tarlóhántást, ősi szokás szerint a tarlót libalegelönek használják. Ezt mutatja a kép is, A libaleaeltetésnék az alacsony terméshozam a következ­ménye. (Foto: Kis) Á hit-tan oktatás ecsegi módszeréről zetek kilenctagú igazgatóságá­ban négy kisparaszt és két kö­zépparaszt található. A felü­gyelőbizottság egy tag kivéte­lével paraszt. A földművesszövetkezeten belül találkozik a munkásosz­tály és a parasztság érdeke. Az ipar legújabb termékei megtalálhatók a szövetkezet boltjában. A szövetkezet fel­vásárolja a parasztság feles­leges terményeit, s eljuttatja a városba. így tud dolgozni a szövetkezet, mind a munkás- osztály, mind a parasztság ér­dekében. A szécsényi földművesszö­vetkezetben mindössze két szakcsoport működik, a gyü­mölcstermelő és a méhész szakcsoport. A község érdeke megkívánja, hogy a szövetke­zet a jövőben méginkább ki­vegye részét az ezután alakí­tandó szakcsoportokon keresz­tül a termelés irányításából. Ha a szécsényi emberek éle­téről 'beszélünk nem szabad megfeledkezni a gazdakörről sem, amelynek több mint 120 tagja van. A gazdakör meg­ismerteti a parasztságot azok­kal a fejlett módszerekkel, amelyekkel a többtermelést el lehet érni. I árom szakosztály műkö­dik a gazdakörön belül: állattenyésztési, növényter­mesztési és méhészeti. A gaz­dakör segíti a tanácsot a ter­melés irányításában. Javasol­ják a földművesszövetkezet­nek, milyen gépeket szerezzen be, amelyet a parasztság köl­csönkérhet. Kijelöli a pászto­rokat, a mezőőröket, megja­vítja a dűlőutakat, hidakat, árkokat, gondoskodik a vető­magról, műtrágyáról, növény­védőszerekről, szorgalmazza a parasztság körében az előnyös szerződések megkötését. Ezen­kívül előadásokat szervez, amelyre mezőgazdasági szak­embereket hív meg. Kiveszi részét a falu kultu­rális életéből is. Évente meg­rendezik a hagyományos far­sangi mulatságot. Most szep­tember elsején kirándulást szerveztek Egerbe, amely na­gyon jól sikerült. A helyi pártszervezet mun­kájában tevékenyen részt vesz a dolgozó parasztság is. Az egyénileg gazdálkodók köré­ben nem sok párttagot talá­lunk, de ezzel még nem mér­hető le mennyire támogatja a dolgozó parasztság a párt politikáját. A megnövekedett munkakedv, a szerződésköté­sek emelkedése, mind azt bi­zonyítja, bízik a dolgozó pa­rasztság a pártban és egyetért mezőgazdasági politikájával. Egy falu dolgozó rétegeinek életét vizsgálva világosan meg­láthatjuk, mennyire hazug nyugat minden állítása, ami­kor a falusi emberek életszín­vonalának rohamos csökkené­séről beszél. A tények megcá­folják a hazugságokat. A dol­gozó falusi rétegek az ellenfor­radalom alatt sem lettek hűt­lenek saját államukhoz, a nép államához. Kata János Nem régen ün­nepeltük Alkot­mányunk Ünnepét és sok szó esett arról, hogy a Ma­gyar Népköztár­saság Alkotmá­nya minden ma­gyar polgárnak biztosítja a sza­bad vallás gya­korlásához való jogot is. Ez azt jelenti, hogy mindenki a saját világnézeti meggyőződése sze­rint járhat el. Ha például valaki részt akar venni a vallásos szertar­tásokon, résztve- het, ha nem akar, nem vesz részt. A vallásszabadság természetesen az iskolákra is vo­natkozik. Az iskolás gyer­mekek szülei sa­ját akaratukból határozzák el: kí­vánják-e, hogy gyerekük hitokta­tásra járjon-e, vagy sem. Az ecsegi plébá­nos úr, nem így érti a vallássza­badságot. Felrúg­va az állam és az egyház között lét­rejött megállapo­dást, felrúgva az Alkotmány törvé­nyét, lelki erősza­kot alkalmaz. El­ítéli a hazafias, demokratikus szellemű dalokat. Ha az utcán jó­kedvű gyerekek ilyen dalt énekel­nek. felháborod­va felkiállt: „Ez marhaság!” Álla­tok lettünk?” Turóczi Jenő plébános úr nem szereti a rendsze­rünket. Úgy lát­szik a tőkések és földbirtokosok rendszere jobban tetszik neki. 1956 novemberében, amikor a haza­áruló Nagy Imre felmondta a Varsói Szerződést, az ecsegi plébános úr magahúzta meg a harangokat, hir­detve a falunak, hogy „új korszak kezdődik” az ő szavaival: „Eljött az igazi szabadság napja.” Azon nyomban kihir­dette, hogy mától kezdve minden is­kolás számára kö­telező a hittanok­tatáson megjelen­ni! Ha beletekin­tünk az iskola sta­tisztikájába, érde­kes adatokat lát­hatunk. Ellenfor­radalom előtt az iskolások 27 szá­zaléka vett részt a hittanoktatás­ban. Az ellenfor­radalom után a diákok 57 száza­léka iratkozott be hittanoktatásra. Mint látjuk, több mint 100 százalé­kos növekedésről van szó! Mi ennek az oka? Talán az, hogy a diákok egy néhány hónap alatt vallásosab­bak lettek, mint korábban? Nem ez az oka. Az oka az, hogy miután a plébános úr látta, hogy a puszta be­széde nem hoz új híveket, erőszak­hoz folyamodott. Kihirdette, hogy csak az a diák ve­het részt az első áldozáson és bér­máláson, aki rend­szeresen eljár a hittanoktatásra. A lelki terror si­kerrel járt. Beha­tolt a vallásos szülők tudatába és azok erőszakkal Íratják be gyerme­keiket a hittan órára. Félnek at­tól, hogy úgy jár­nak, mint az a szülő, aki gyerme­kének bérmálásá­ra kérte fel a plé­bános urat, a plé­bános úr első kér­dése az volt: „Jár-e a gyerek hittanórákra?” A szülő nem-mel válaszolt, mire a plébános úr ezt válaszolta: „Ak­kor bérmáltassa meg Kádárral!” Ezt nem lehet „ártatlan” vallá­sos propagandá­nak nevezni! Ez közönséges lelki terror, amit mi sem bizonyít job­ban, mint az a tény. hogy azok a tanulók, akik már átestek az első áldozáson és a bér­máláson. csupán 9 százalékban jár­nak hittanórára. Úgy gondolom, már régen itt lett volna az ideje, hogy a tanács job­ban vigyázzon, hogy a törvényes­séget a plébános úr is tartsa bej Gutter J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents