Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-24 / 67. szám
1957. augusztus 24. NÓGRÁDI Népújság 5 Olcsóbb széntermelésért harcolnak a mátranováki bányászok Mátranováki Bányaüzem nehéz viszonyok között kezdte meg az 1957. évi termelést. A nehéz kőzetviszonyok mellett nem volt megfelelő munkalendület az elmúlt ellenforradalom utóhatásaként. Kemény és szívós munkát kellett kifejteni, hogy a termelés megindulhasson. A munkafegyelem megszilárdítása mellett fontos kérdéssé vált az üzem gazdaságossága. Szépítgetés nélkül elmondtuk dolgozóinknak, hogy ez év első negyedévében több anyagot fogyasztottunk el, kevesebb szén kitermeléséhez, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Dolgozóink elmondották, hogy a többlet anyagfelhasználás munkafegyelem lazulásból és hanyagságból «red. Voltak olyan napok, amikor anyaghiánnyal küzdöttünk és nem volt mást tenni ,mint az ócskavasak és hulladékok között a még használhatót előkeresni és azt felhasználni. Ekkor láttuk mindannyian, hogy a kisebb értékűnek mondható, de igen nagy mennyiségben felhasznált anyagok is milyen hatással vannak az önköltség alakulására. A faanyagfogyasztást a biztonság elhanyagolása nélkül sikerült lecsökkenteni az év ■eleji magas fajlagos értékről 27 százalékkal. Ézt egyrészt a korszerű biztosítás fokozottabb alkalmazásával, másrészt a rabolt fa újrafelhasználásával értük el. Fatelepünk részére hordozható körfűrészt készítettünk, hogy a régebben tárolt hosszfákat a munkahelyeknek megfelelő ■méretűre vághassuk. A robbanóanyag felhasz- nálásánál csak igen kis javulás mutatható ki. Fajlagos robbanóanyagfogyasztásunkat meg kell javítani. Komolyan kellett foglalkozni a teljesítménynövelés önköltségcsökkentő hatásával. Bányászaink ezt megértették és segítséget kértek, hogyan lehetne a teljesítményt többlet fizikai munka nélkül növelni. A vékony telepű fejtéseken Kóta-felrakógépeket alkalmaztunk, amelyen keresztül a munkahelyeken az átlapátolás teljesen megszűnt, teljesítményünk növekedett. Dolgozóink kérték az inproduktiv műszakok csökkentését. Javasolták, hogy szállításnál harmadonként egy-két főt lehet csökkenteni, forgató lemezek helyett felnyitható karváltó alkalmazásával. így egy ember akár 1000 csillét is el A Nógrádi Népújság S. E. aláírással folyó hó 19-én a fenti cím alatt beszámolt a gépállomások félévi munkájáról. Általában egyetértek az elmondottakkal, azonban mégis lenne egy pár szavam, mert egyes kitételei tágan, homályosan vannak megfogalmazva és így félreértésekre adhatnak okot. Az utolsó bekezdés így szól: ,.Minden gépállomásnál megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy nyereségesen gazdálkodhassanak. A legnagyobb lehetőség a terv teljesítésében rejlik. Ez a legfontosabb forrása a bevételek növelésének.“ így ez helyes is lenne, de hiányzik belőle a legfontosabb, hogy a tervteljesítésnek a legnagyobb részét a termelőszövetkezeteknél kell elérni és pedig a tala jmunka, a kaszálás, aratás és csép- lés vonalán. — nem pedig az országúton „normál- holdban” — mert tudni és érezni kell azt, hogy a gépállomás elsősorban a termelőszövetkezetekért van és nem fordítva. Miért mondom ezt? Mert itt állunk augusztus közepén és azt tapasztalom, hogy e hó végéig javulás nem lesz az ősziek alá való előkészítő talajmunkában és a nyárvégi 312 kh betervezett lucernavetés alá való munkában — melyhez az 50 mázsa lucernamag a tsz-eknél van mert nem tudnak erőgépet adni. Már pedig nem elég, hogy ez évben jó közepes kalászos termésük van, nem elég, ha a növényi sorrendjük, a vetőd, szállítani az eddigi két dolgozó helyett műszakonként. T ermészetesen sok egyéb * aprónak látszó gondolat került megvalósításra, amelyek bizonyítják, hogy dolgozóink olcsóbb szenet akarnak termelni. Paróczay Péter tésforgójuk, jó vetőmagjuk megvan a téeszeknek, ha idejében nem szántják a talajt. A téeszeknek jövőre is és mindig nagy termésre van szükségük. A lucerna vetésénél sem mindegy, hogy most augusztus végén, vagy csak jövő tavaszra vetik el, mert ha most vetik, úgy jövőre megerősödve 2-3 kaszálást is adhat, a tavaszi vetés esetén a vetés évében esetleg nem is lesz kaszálható. A gépállomások azt mondják, a csépléshez kellenek a gépek. Hol vannak a tarlóhántásra beütemezett gépek? Miért viszik azokat más vonalra és nem gondolnak arra, hogy csak a korai szántással előkészített talaj érik be olyanná — a vetés alá való szántási időre —, amely a legkedvezőbb. Minél később végzik el az előkészítő talajmunkát, annál kedvezőtlenebb, s a talajban élő milliárdnyi humuszt gyártó baktérium ingyenes munkája elvész. Arra is kell feltétlenül gondolni, hogy ha az első előkészítőmunkák elkésnek, nem lesz idő a kétszeri szántáshoz és egy szántásba fog kerülni az őszivetés ami súlyosan csökkenti a termésátlagot, mint ez évben volt a somoskői III. Párt- kongresszus téesznél, ahol a kétszeri és egyszeri szántás után vetett őszi gabona között 4—5 mázsa volt a különbség. A tervet teljesítették. Nagyon fontos, hogy hol, mikor és miképpen teljesítet- ték. G. H. Kilenc bányász KST működik megyénkben A bányászok körében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a KST-mozgalom. Jelenleg 60 bányász Kölcsönös Segítő Takarékpénztár működik, amelynek mintegy 5000 tagja havonta közel 400.000 forintot takarít meg. A megyénkben lévő kilenc bányász KST-nek 660 tagja van, akik havonta 35.000 forintot fizetnek be. A tavaly már működő KST-ék közül csak egy nem alakult újjá ezideig, de máris hat új bányász KST szervezése van folyamatban. Érdemes csipkebogyót gyűjteni A csipkebogyót magas »C« vitamin tartalmánál fogva minden évben nagyobb és nagyobb mennyiségben gyűjtik be. A földművesszövetkezetek által begyűjtött áru a -«Herbaria» Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Központhoz kerül. A központ a beérkezett csipkebogyót kettéhasítva, kimagozva, megszárítva hozza csipkehúsként forgalomba. Ugyanilyen állapotban majd száraz, egészbogyóként többszáz mázsás tételekben Skandináviába és egyéb államokba exportálja. ^A központ a begyűjtött és megszárított csipkebogyóból -«C» vitamin tartalmú csipkeszörpöt, majd csipkeürmöst is készít, mely szintén szaküzleteken és egyéb szakboltokon keresztül kerül forgalomba. A csipkeszörpöt védőitalként használják gyárakban bányákban, üzemekben. Ezenkívül a csipkeszörpöt erősítő-italként használják A csipkebogyógyűjtés után nagy az érdeklődés a megye területén, mert a földművesszövetkezet 1 kilogramm nyers bogyóért 2 forintot fizet. Szorgalmas gyűjtő napi 80—100 forintot is megkereshet a csipkebogyó gyűjtésével. Üvegező és képkeretező j szakmunkást felveszünk azonnali belépésre. Jelentkezni lehet a Kiskereskedelmi Vállalat központjában. Salgótarján, Petőfi tér 2. reggel 7—3 óráig. ——i' Hozzászólás „B gépállomások félévi itllinkáiárél“ szóló cikkhez Az uborka tragédiája Huj. de nagy a baj(!) sok az uborka! Ilyen csapás még nem érte a nógrádi népet. Még az ausztrál farmerre sem jelent oly veszélyt a vadnyulak inváziója, mint a nógrádi termelőre az uborka szezon. Sokan, sok uborkát ültettek, és a gyakori esőzések gombamódra növesztették a hengeralakú, szürkészöld színű gyümölcsöket. Annyi termett, hogy legújabban már a „bocikkal” kezdik etetni. A bocikat még sehol a világon nem szoktatták rá a kovászos és a saláta uborka evészetre — de Nógrádban igen! A szakértők véleménye szerint a száraz széna jobban csúszik a kovászos vagy saláta uborkával ... Az egészben az a világszenzáció, hogy az emberek helyett az állatok fogyasztják el az uborkát. De örüljön az emberiség, hogy valakik helyett valamik fogyasztják az uborkát, mert különben a földön rothadna. Micsoda tragédia?! Node nagy ludas ebben az uborka is: nagyra női, ahelyett, hogy kicsi maradna! Nem veszi figyelembe a fogyasztók igényeit . . . Viszont a szállítók igénye elérte a csillagokat! Szinte fittyet hánynak arra az igazságra, hogy a pofonok és az ízlések különbözők. Ugye. amikor valamiből sok van. akkor lehet válogatni. De ha abból a valamiből nincs . . . De most más a helyzet! Van bőven uborka. Nagy a választék. De nem a piacon, hanem a parasztok és a szocialista szektorok földjein. A piacon lehetne olcsóbb is az uborka és még sem olcsóbb. Pedig az emberek megvennék olcsóbban is. Nem kellene őket erőszakolni arra. hogy olcsóbb uborkát vegyenek . . . Csak hát a szabvány! . . Ez üti el az uborkát a piaci tetszelgéstől. Ez üti el az embereket az olcsóbb, a friss, vitamindús uborka fogyasztásától. Ugye a termelő azért termel uborkát, hogy a piacon értékesíthesse? Addig nincs baj. míg az uborkáért „filléreket” fizetnek. A baj ott kezdődik, araikor már az uborka nem keli még a „bociknak” sem! Szégyen ide. szégyen oda; a termelők nem azért termelik az uborkát, hogy az állatok „zamakója” legven, hanem, hogy az emberek táplálkozzanak vele S ugye. nem azért termelünk több uborkát, hogy egyre följebb és följebb kanyarinthassuk a fogyasztói árát. hanem, hogy az amúgy is magas piaci árát leszorítsuk: jól éljen a nép — a termelő is, meg a fogyasztó is. Nem lenne baj. ha az illetékesek megértenék ezt! Nem is kell nagyon megerőltetni magukat, hogy ezt megértsék. Ugye a kövérre hízást meg lehet „torpedózni”. Ez a termelőtől függ. Ha a szedést gyakran megismétli, nem női a nyakára az uborka és ez a módszer a termés mennyiségét is kedvezően befolyásolja. A szedést és a fogyasztók igényeit a felvásárlóknak kell harmonizálni. A kínálat kerekíti az árakat. De az ilyen munkához rugalmasság és új szocialista kereskedelmi szellem szükséges. Sajnos”, ezt pedig nem árulnak az állami boltokban, de a maszekok bódéiban sem. (Lantos) Salgótarján és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet értesíti tagságát, hogy 1956. évi nyereségből a tagok részére visszatérítést fizet a szövetkezet központi irodája Régi Posta u. 2. sz. alatt a hivatalos időn belül. Felhívjuk tagságunk figyelmét, hogy érvényes és kifizetett részjegyeik után 15%-os visszatérítést adunk és feltétlen keressék fel szövetkezetünket a visszatérítendő pénz átvétele végett. | ilyen nagy is az ember! Egyszerre képes rombolni és építeni, gyűlölni és -szeretni. Folyton ilyen gondolatok foglalkoztattak, míg ■vonatunk a végtelen szovjet földön Moszkva felé robogott. „Izgalmas“ kirándulás a Szovjetunióba utazni, bármilyen nemzetiségű is legyen az utazó. Kevés olyan ország -van a világon, amelynek tőkés urai nem kényszerítették -volna katonáikat a világ első munkáshatalma ellen. Az intervenció évei alatt 14 kapitalista állam tört az akkor még belső harcoktól vérző, ■éhező, fázó szovjet földre. Aztán a második világháborúban az egész tőkés világ harcolt ellenük. Mennyi harc, küzdelem, lemondás, fél- Európányi terület teljes kifosztása, feldúlása, 8. millió ember szörnyű halála, nyomorékok százezrei, árvák és özvegyek milliói! És ezután 1956 magyar októbere ... Milyen roppant erős, magabízó az az ország, amely mégis majd az egész világ, 131 ország fiatalságát vendégül látja... És hogyan fogadnak bennünket, magyarokat... (A városról, Moszkva felejthetetlen képéről most ne ber széljünk. Erről majd később.) Moszkvában első útunk a híres, nevezetes Vörös Térre vezetett. Este 11 óra volt, mikor kiértünk. Hullámzott, hömpölygött a tömeg az óriási téren. A Kreml-mel szemben áll a Gum nevezetű óriási áruház. -(Moszkváról ízűikét nap a cSzovjetnnióhan in írva elengedhetetlen az óriási, monumentális jelző használata — a város ötször akkora, mint a mi Budapestünk!) Az áruház tetejéről reflektorok ontják a fényt, nappali világosságot árasztva. Hunyor- gunk a fénytől... és a meghatottságtól. Moszkvában, a Vörös Téren vagyunk! Jobbról a Kreml, előtte Lenin és Sztálin tetemeit őrző sokszínű márvány Mauzóleum, távolabb a Szpaszkij torony híres muzsikáló órájával — a tér zárója a XVI. században épült, mesés szépségű, sokkupolás (a kupolákat aranylemezek fedik) Vaszilij székesegyház. A Mauzóleum előtt ezernyi ember áll néma csendben. Mintha azt várnák, hogy a két nagy vezető kinézzen hozzájuk, intsen nekik. [ ézem az embereket. Nagyrészük szovjet, de itt is, ott is FDJ-jel vény es, kékinges német fiatalokat látni (mintha zavar, szégyenérzet lenne arcukon), Afrika fekete fiait könnyű felismerni, a mi magyar csoportunk mellett kreol bőrű, fekete hajú iraki férfiak állnak. Állnak, várnak, szorosan egymás mellett. Soha nem látott, ismerősök, szovjet és német fiatalok megölelik egymást és örök hűséget, barátságot fogadnak egymásnak sok-sok nemzet fiataljai a Vörös Téren, ott, a Mauzóleum előtt. A téren rengeteg ember. Egy-egy külföldit húszas-harmincas csoport vesz körül. Mikor megtudják, hogy Veng- riából jöttünk és hogy ven- gerszkik vagyunk, nagyon sokan jönnek körénk. Kezünket szorongatják, címünkét, aláírásunkat kérik, jelvényt cserélünk és többen is mondják, hogy ismerik a magyarokat. Egyikük látta La- tabárt, a másik Munkácsyra mondja, hogy harasó, fiatal gimnazista Hidegkúti felől érdeklődik. Nem az „érdekes“ külföldi iránti ez az érdeklődés. a barát, a testvér fogadja így hozzátartozóit. Benyomásaink felől érdeklődnek, arról, hogy voltunk-e már Moszkvában. Gyarló orosz tudásunk nem elég, „nehéz“ itt a beszélgetés: kézzel-láb- bal, rajzzal folyik a társalgás. És megértjük egymást. Szűkül a kör és a vengerszkik izzadnak... Nem könnyű a kérdésekre válaszolni. ehezen sikerült tovább jutni. Alig, hogy kiszabadultunk a baráti gyűrűből, egy idős, 50 év körüli szovjet nő termett előttünk. Széparcú, teljesen ősz hajú nő volt. Ügy tűnt, mintha láttam volna már valahol. Pedagógusnak néztem. Barátin rámnézett és jobbkezét enyhén ökölbeszorítva felemelte és nem szemrehányóan, nem számonkérően, de határozottan mondta: oktyabr! (október!). Egy szó volt csak, amit mondott, de megértettem ki nem mondott szavait is. Keresgéltem az orosz szavakat, hogy válaszoljak, hogy megnyugtassam: soha többé! — de ő már nem volt előttem. Sétáló léptekkel tovább ment. Egy 30 év körüli nő állt előttem és azt mondta, hogy a széparcú nő fia Budapesten kaput, meghalt — és az idős nő irányába ő is elsietett... Én is és egy „France“ jel- vényű fiatal is elszakadt csoportjától. A Történelmi Múzeumnál találkoztunk össze. „Nehéz“ beszédbe kezdtünk. A jobb értés kedvéért orosz szavakkal is segítettük magunkat. Elmondta, hogy párizsi. Huszonhat éves. Autógyári munkás. Harcolt Viet-k námban. Pártonkívüli. Leszerelése óta vasárnaponként társadalmi munkában terjeszti a L'Humanitét, a kommunista párt lapját. Azért, „mert a kommunista párt volt az egyetlen, amely ellenezte a vietnámi háborút“. Nagyon örül, hogy végesza- kadt a francia—vietnámi háborúnak, hogy újra civil lehet. Magyarországra terelődött a szó. Megdöbbentette és eleinte nem értette, hogy a magyar október idején, a írancia reakciósok megtámadták Párásban a kommunista, párt székházát. Később esz-< mélt csak, hogy új háború i fenyegetett. Azóta sem letti kommunista, de vasárnapon-' ként változatlanul terjeszti aí L‘Humanitet. A francia ha- \ ladó mozgalom gyűjtése ered-( ményeként kerülhetett ki. Moszkvába. Gyönyörű itt minden. — Ezeket mondta új fran- j cia barátom, Michel Simone.' Miután elbúcsúztunk, mégi utánam kiáltotta: Látta a' csárdást Párizsban. Bizonyo- \ san a népi együttesre gondol. J így váltunk el. Hétnapos \ moszkvai tartózkodásom ideje alatt sokszor gondoltam \ új barátomra, de nem talál-1 koztunk többé. Tudom, nem „szabályos“ beszámoló ez. Az utazásról, J az érkezésről, az első személyes benyomásokról kellene» írnom először, de az első j moszkvai éjszaka felejthetet- s len emléke nem engedett f nyugodni. Sokat beszélünk mi prole-í tár nemzetköziségről, de saj-J nos, sokszor csak jelszóként. Moszkvában döbbentem rá,» hogy mily nagy felelősségéig ró ez ránk. gyönyörű, 34 emeletes szállóig (itt, a Hotel Ukrajnában szállásoltak el I bennünket) aznap éjjel gya-■ log tettem meg az utat. Haj -1 nali fél három volt, hogy hazaértem. Gyönyörű volt az éjszakai Moszkva. (Folytatjuk) Túrái Lajos Általános iskolások és középiskolások az előirt iskolaszereket, füzeteket már most megvásárolhatják az ÁLLAMI ÁRÚHÁZ-BAN (Az előre csomagolt füzeteket gondosan nézzék át, mert több csomagban ajándéktárgyra utalványt találnak.) Kocsisokat és rakodókat a Salgótarján! és Nagybátonyi munkahelyünkre felveszünk. Munkaruhát, védőöltözetet, napi kétszeri Imeleg étkezést á 7.10 Ft-ért térítés ellenében biztosítunk, úgyszintén munkásszállást és havonta egyszeri hazautazást biztosítunk. (Jelentkezést augusztus 22-én délig, íaz É. M. 2. sz. Szekér és Kordély- [fuvarozási vállalat kirendeltségén Salgótarjánban, Nagycsáté - dűlő, (Nagyállomásnál. Háló és kombinált bútorok készen és rendelésre príma kivitelben kaphatók. Budapest, IX., Mester u. 34. Vámos. Az Állami Fodrászat vágott hajat vásárol. Budapest, V., Kossuth Lajos u. 15.
