Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-03 / 61. szám
19§t. augusztus 3. NÓGRÁDI Népújság 5 Dtiizd&Ltwi a qnJw^nAM (Tudósítónktól.) A Kisterenyei Állami Gazdaság nagyon elmaradt a gabona aratással. A ménkesi bányaüzem munkásőrségének tagjai, az üzemi iroda dolgozói, a falusi kiszfiatalok látták, mily veszélyben van az életet jelentő gabona, a népi állam gabonája, s hogy ezt a gabonát meg kell menteni. Mindannyian érezték a felelősséget, hiszen tudták, hogy e gabona betakarítása is hozzájárul a munkásnép életkörülményeinek megjavításához. Gyorsan megszületett az elhatározás. Segítséget nyújtanak a gabona mielőbbi betakarításához. A műszak letelte után 53-an indultak el a ravaszlyuki düllőben lévő gabonatáblára. Útközben csatlakozott hozzájuk az öreg Rákos János nyugdíjas vasutas is. Nagy lelkesedéssel, jókedvvel folyt az aratás, habár a dőlt. s az összekuszált gabona ---------------------------A Szécsényi Gépállomás az élen A gépállomások cséplőgépeinek 90 százaléka megkezdte a jó gabonatermés cséplését. Ezidáig 1001 vagon gabonát csépeltek el a gépek. A munkában a szécsényi gépállomás érte el a legjobb eredményt. 217 vagon gabonát csépeltek el eddig. A pásztói 181, az érsekvadkerti 160, mig a tolmácsi gépállomás csak 54 vagon gabonát csépelt el. Eddig 12 ifjúsági cséplőmunkacsapat csatlakozott az ifjúsági munkacsapatok versenyéhez. A verseny már szép eredményeket hozott. Például: Illés Pál sziráki ifjúsági munkacsapatvezető munkacsapatával, s Falta László cséplőgépvezetővel augusztus 1-ig 21 vagon gabonát csépeltek el. A második. legjobb ifjúsági munkacsapat a szécsényi gépállomás körzetében dolgozik. Laczkó András vezeti, s eddig 10 és fél vagon gabonát csépeltek el. igen megnehezítette a munkát. De még így is példás eredmény szülétett: három óra alatt három hold és 150 négyszögöl gabonát vágtak le, majd csomókba kötözték, s keresztekbe rakták. Derék, nagyszerű munka volt! Köszönet és dicséret illeti a munkásőröket, az irodai dolgozókat és a kiszfiatalokat. Különösen szép és követendő példát mutatott e munkában Pintér*János farsang munkásőr, ki három kiszes fiáAz ellenforradalom után sokan kérdezték: szükség van-e továbbra is a szocialista munkaversenyre? Minden szocializmust építő országban szükség van munkaversenyre, olyanra, amely mentes a bürokratikus vonásoktól, ami a dolgozók kezdeményezésére, alkotó készségére támaszkodik. Az országos pártértekezlet is leszögezte: fel kell karolni a munkaversenyt, mint a dolgozók széles rétegeiben megnyilvánuló értékes kezdeményezést, alkotó erejük igen fontos megnyilvánulását. Százezrek akarata, leleményessége, a dolgozó nép társadalmi ereje, nagy emelője az olyan rendkívül fontos és állandó feladatok megoldásának, amilyenek például a takarékosság, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése és az egy egységnyi földterületre eső terméshozam növelése. fl szocialista munkaverseny járásunk területén is eredményekben gazdag múltra tekint vissza. Az ellenforradalmi erőknek minden próbálkozás ellenére nem sikerül kiűzni a dolgozók gondolatából. Ez a gondolat a dolgozók között megmaradt, él és egyre inkább fejlődik. Milyen tények igazolják ezt? A varsányi tsz tagsága - kezdeményezésére előre kidol- I gozott versenyszempontok val, Szűcs Pál munkásőr, ki feleségével, Kovács Imre munkásőr, ki lányával vett részt a gabona megmentésében. A munkásőröknek viszont nem tetszett Szekeres üzemegységvezető magatartása, mert amíg a munkásőrök arattak, addig ő fűzfa alatt pihent. Esze ágában sem volt kaszát fogni, s aratni a többiekkel. Ilyenkor hűsölni, amikor veszélyben a gabona, mindannyiunk kenyere?! alapján ma már 4 tsz van egymással versenyben, de ugyanakkor a tsz-ek többségében kialakult a tagok közötti párosverseny is. Ez a versenymozgalom formailag eltér az előző munkaversenytől, mert versenyszerződést kötnek. Tartalmát tekintve is újszerű, miután a versenyben lévő tsz-ek jutalom-alapot létesítettek, ami kifejezésre jut pénzben és különböző természetbeni értékekben. Például: a Varsányi Dózsa tsz és a Ludányhalászi Alkotmány közötti versenydíj, a megállapodás szerint 2 db sertés. A most beindult és egyre jobban szélesedő munkaverseny jelentőségét az adja, hogy a tsz-tagok közgyűléseken szabják meg a páros versenydíjak értékét és az így versenyben lévő tsz-ek számára meg van az a lehetőség, Jjogy a megyei verseny során az első helyezést és az ezzel járó pénzjutalmat elnyerjék. A párosverseny jelentősége és a mező- gazdasági termelésre való kihatása minden tekintetben előnyös a tsz-ek számára. Miért? A jól dolgozó tsz-tagság a kitűzött jutalmak elnyerésével növelni tudja a közös vagyont, de érdemes megjegyezni, hogy amely tsz vesztes félként kerül ki az értékelésnél, az évközben éppen a párosverseny serkentő hatásaként megjavítja a munkát és növeli gazdasági alapját. A szocializmus építése soGabonaüzérkedőket vettek őrizetbe Az elmúlt napokban Salgótarjánban és Balassagyarmaton, de egyéb helyen is az állam rendelkezését megsértve egyes személyek gabonaüzérkedéssel foglalkoznak, elvonva az új gabonát az állami raktárakból, a fogyasztóktól és állati etetésre adják el. Emiatt vették őrizetbe Pásztor Mártonná, 42 éves háztartásbelit, valamint Molnár Istvánná, 27 éves háztartásbelit. Nevezetteket a Balassagyarmati Járás- bíróságnak adták át és üzérkedés címén megindul ellenük az eljárás. rán a mezőgazdaság szocialista átépítésének szakaszában, nem mindegy számunkra, hogy mennyit és milyen drágán termeinek az egyénileg dolgozó parasztok. Másrészt, hogy milyen véleménnyel vannak a tsz-ekben ezirányban végzett munkákról. A tsz-ekben kialakult versenymozgalom komoly kihatással van az egyénileg dolgozó parasztságra is. Feltétlen egészségesnek tartjuk' és helyeseljük a dolgozó parasztság köréből elindult olyan kezdeményezéseket, amely Varsány községből indult el. Az, hogy ma a dolgozó parasztság is egymás között vetélkedik a termelés fokozása érdekében. Mi feltétlen bízunk a dolgozó parasztságban úgyis mint a ma kisárutermelőiben, akik azon munkálkodnak, hogy a több termelésükkel segítsék az ország mezőgazdasági áruval való bőségesebb ellátást, de úgy is, mint a jövő nagyüzemi gazdálkodás tagjaiban, Varsány községből beindult gazdákközötti párosversenybe ma már 58 dolgozó paraszt kapcsolódott be. A verseny- feltételek hasonlóak a tsz-ek közötti versenyhez. Például Szajkó István és versenytársa között egy választott borjú a nyertes jutalma fl szécsényi járásban egyre nagyobb teret hódit a szocialista munkaverseny Miért nem járhatnak moziba a vidékiek? A szügyi Tangazdaság a Ma- •gyarnándori Állami Gazdaság, a Nógrádkövesdi bánya és gazdaság, valamint az említett községek tanácsai még 1956. elején kérvényezték egy vasárnap esti vonat beindítását. A vonat ez év februárjától meg is indult, este 22.20 órakor indul Balassagyarmatról Nógrádkövesdig. Az említett községek dolgozói azért kérvényezték az esti vonat beállítási OófofÓWOl gyorsabb a hordás A rossz időjárás miatt megyénkben elmaradt a gabona behordása. A lemaradás pótlására nagy segítséget nyújtanak a gépállomások. Képünkön a kisterenyei Gépállomás az egyénileg dolgozó parasztok gabonáját szállítja a közösszérűre. sát, mert szeretnének Balassagyarmatra a moziba és egyéb szórakozóhelyekre járni. Itt ugyanis mindig új és jó filmeket vetítenek, nem úgy, mint az ő községükben. Sajnos a kérés teljesítésének kár volt örülniök. Többféle bosszúság éri e vidéki mozilátogatókat. Bár ki van írva a mozi előcsarnokában, hogy a későn- jövők csak a szünetben foglalhatják el helyeiket, a filmszínház mégis késve kezdi a 8 órai előadást. Emiatt a vidékről érkező mozilátogatók kénytelenek az előadás befejezése előtt otthagyni a filmszínházat, hogy le ne késsék a vonatot. Július 27-től kezdve újabb bosszúság érte e vidéki dolgozókat. A filmszínház a vasárnapi előadásokra csak szombat este 5 óra után adja ki a jegyeket, áfáikor a vidékieknek már minden vonata elment. A vidékiek ezt igen sérelmesnek tartják, mert ezzel ki vannak zárva a jó, új filmek megtekintésétől és az a veszély is fennáll, hogy a számukra kedvező vonatot esetleg emiatt meg is szüntetik. Ha már a jegyárusítás időpontját valami ok miatt nem lehet megváltoztatni, legalább annyit kérnek a mozi pénztárától a vidékiek, hogy telefonon rendelhessék meg a jegyeket. Budapesten ezt meg lehet csinálni, miért ne lehetne itt is? Veres László, Deli József De sorolhatnánk tovább a kitűzött jutalmakat. E mozgalomnak máris vannak kiemelkedő eredményei, mert úgy a tsz, mint az egyénileg dolgozó parasztok az elsők között fejezték be az aratást. Az árpa cséplését is befejezték és komoly ütemben halad a búza cséplése. A szocialista munkaversenybe bekapcsolódott varsányi egyénileg dolgozó parasztok példaként álljanak a járás dolgozó parasztjai előtt. A járás mezőgazdasági termelését nagyban elősegíti a gépállomásnak, a tsz-ek és az egyénileg gazdálkodók felé végzett munkája. A gépállomás dolgozói ezt a munkát szintén egymásközötti páros versenyben végzik. n szécsényi gépállomás felkészült a nyárimunkák végzésére és ennek eredményessége érdekében termelési értekezleten a dolgozók párosversenyre hívták egymást a nyári munkák időben és jó minőségben való elvégzésére. Határozottan fel kell lépni a szocialista munkaverseny jelentőségét, lényegét, elferdí- tők, esetenként ellenséges elemekkel szemben. Párt, állami . és gazdasági szerveink elsőrendű feladata, hogy segítsenek megmagyarázni a munkaverseny célját, annak társadalmi jelentőségét, mint olyat, ami elősegíti a több és jobb termelést és ezzel a dolgozók életszínvonalának emelését. A szocialista munkaverseny nem csupán az állam, hanem a dolgozók elsőrendű érdeke. Szmolnik Lajos Á BUZAFÖLDADOROL A közeli napokban történt, hogy a vonaton utazva, "megütötte a fülemet egy beszélgetés. Azt vitatták az utasok, hogy helyes-e a földadóra vonatkozó kormányrendelet, nem fogja-e jelentősen súlytani a kisebb területtel rendelkezőket, hiszen csak 20 koronáig adóztat? Ez a beszélgetés adta kezembe a tollat és arra indított, hogy az idevonatkozó rendeletek ismeretében magyarázatot adjak általábavéve azokra a kérdésekre, amit a búzaföldadóról tudni kell. Szándékom az, hogy minden érdekelt tisztán és világosan lássa, hogy itt nem a begyűjtési kötelezettség, visszaállításáról van szó, mert ilyen magyarázatokkal is találkozhatunk. A búzaföldadó nem új adóztatási rendszer. Ezzel az adónemmel találkozhatunk a felszabadulás előtti adózási rendszerben is, de 1945 óta a dolgozó parasztság a föld hozadéka utáni adó egy részét földadó címén természetben fizeti, tehát nem valami új adónemről van szó. A földadó megállapításáról szóló rendelet szerkezetileg sem, de egyéb vonatkozásban sem azonos a begyűjtési rendelettel, összefüggést itt csak abban lehet keresni és látni, hogy a természetben fizetendő búzaföldadót a begyűjtési szervek a beadási könyvecskében írták elő és közölték. Tehát ez a kötelezettség független a beadási kötelezettségtől, s amikor a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a begyűjtési kötelezettséget eltörölte, ez nem jelenti a búzaföldadó eltörlését is, még pedig azért nem, mert a föld hozama után megállapított adó egyik fontos része a földadó, adózási rendszerünknek. A földadó fizetéséről szóló új rendelet, a korábbi rendelettel szemben — gondosan és körültekintően veszi figyelembe a termelők helyzetét. Míg a korábbi rendelet szerint Csupán 1599 négyszögölig volt lehetőség a földadó vagylagos teljesítésére, az új rendelet ezt is kiterjeszti 3 katasztrális hold 1599 négyszögölig és a terménykötelezettséget az ezen felüli földterülettel rendelkezők számára írja elő. Tehát az új rendelet feltétlenül a kis és szegényparasztoknak ad jelentős engedményeket. Az a körülmény, hogy a rendelet szerint csak holdanként 20 koronáig van helye a földadó kivetésének. míg az azon felüli koronaérték mentesül az adóztatás alól, nem okoz igazságtalanságot, mert ilyen minőségű földek csak egészen elenyésző számban vannak. Például a szécsényi járás területén mindössze egy ilyen esettel találkozunk a búzaföldadó kivetése során. Véleményem szerint az úi rendeletről nyugodtan elmondhatjuk, hogy abban érvényesül a kisebbek helyzetének méltánvlása. de érvényesül a jobb minőségű földek gazdálkodóinak helyes és igazságos adóztatása is. iért is kell búzaföldadót terményben is fizetni? I Szocialista államunknak fontos szerepe van egyrészt a lakosság jó ellátásában, másrészt a piaci árak szabályozásában is. Ennek egyik és legfontosabb módja a begyűjtés eltörlése után a földadófizetés, s ezen keresztül a szükségletnek megfelelő állami készlet megteremtése. Ebből a készletből jut kenyérhez az ország ellátatlan lakossága, de ennek a készletnek segítségével van módja szocialista államunknak a spekulációt megszüntetni, szilárd árakat teremteni a piacokon. Ha ez nem lenne így és a kormányzat erre a kérdésre nem helyezne ilven nagv súlyt, kitermelődnének a spekulációs elemek, mindenki számára megfizethetetlen árak alakulnának ki a piacokon, ami komolyan veszélyeztetné valamennyiünk életszínvonalát, elősegítené a spekuláns elemek megtollasodását. Ha íg^ vizsgáljuk meg ezt a kérdést, azt hiszem mindenki előtt világossá válik, hogy a búzaföldadó egy igen fontos tényező adózási rendszerünkben és az valamennyi dolgozó érdekét szolgálja. Mi a teendő a búzaföldadó lerovása során? A termelőket terhelő búzaföldadóról már értesült mindenki a folyó évre kiállított adóívéből, tehát minden gazdálkodó számotvethet ezzel a kötelezettséggel is. Az aratási munkálatok befejeztével komoly ütemben folynak a behordási munkálatok. Zúgnak a cséplőgépek. megkezdődött az életet jelentő gabona zsákba- gvűjtése. Az eddigi számvetés nem mutat rossz eredményt. Az elvégzett próbamérések szerint a szécsénvi járásban ősziárpából • 13—14, tavasziárpából 6—10, búzából 11—12 mázsás holdankénti átlagtermést takarítunk be. ami erős közepes termésnek felel meg. Mindezek ismeretében a számvetés nem lesz nehéz és kötelezettségeink teljesítése után bőven marad vetőmagra, fejadagra és egyéb szükségletek kielégítésére is. A búzaföldadó befizetésének ideje tehát egyik- mlásik községben már el is jött, s ezúton is kérem az arra kötelezett adózókat, hogy termésükből az államunkat illető részt közvetlenül a cséplőgéptől vigyék el a helyi terményátvevőhöz, mert ezzel időt és fáradtságot takarítanak meg. TFudnunk kell azt is, hogy a búzaföldadó fizetése az II év július hó 1. napján esedékes és szeptember hó 30-ig fizethető kamatmentesen, míg ezentúl történő befizetés esetén július hó 1-től kezdődően napi egy ezrelék késedelmi kamatot kell fizetni. Azért helyes tehát a cséplés végeztével eleget tenni ezen kötelezettségnek, mert így nem esünk késedelembe, de nem is kell annak tárolásáról gondoskodni, vagy újabb kocsifuvart erre fordítani. jártunk és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány igen sok intézkedéssel segítette elő a dolgozó parasztság kedvét és megteremtette a termelési biztonságot, komoly erők és költségek ráfordításával helyreigazította a földrendezések körül előállott sérelmeket és további erőfeszítéseket tesz ezen a téren. Dolgozó parasztságunknak ezt látnia és tudnia kell. A begyűjtési kötelezettség eltörlésével kötelessége, hogy a búzaföldadó fizetésnek idejében és maradéktalanul eleget tegyen. Bakacsy László
