Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-19 / 66. szám
tőgyei Könyvtár Salgótarján ;,,,\s '<w<y világ Proletárjai egyesüljetek) vf? \ \ NÓGRÁDI Népujsú n MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA II. ÉVFOLYAM 66. SZÁM. Ara 60 FILLÉR 1957. AUGUSZTUS 19. ^XIOOOCOOOOOGXXXXOOOOOOC KÖSZÖNTÜNK népülik cMketmántjii Most, amikor alkotmányunk születésének évfordulóját ünnepeljük, talán nem is tudjuk eléggé felismerni, mit is jelent dolgozó népünk számára a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Az emberek százezreinek mindennapi élete, ezer apró jelenségei és nagy alkotásaink. mind azt tükrözik vissza, hogy a mi országunkban minden hatalom a dolgozó népé. Alkotmányunk lerögzíti népünk jogait, kötelességeit, amit minden becsületes állampolgár szabadon, minden gátlás nélkül gyakorolhat. Nem papírforma, hanem érvényesül a dolgozók mindennapi életében, akár a politikai, gazdasági, vagy a kulturális élet területéről van is szó. Ez évben Alkotmányunk évfordulójának megünneplése még nagyobb jelentőséggel bír. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az ünnep a megvédett munkáshatalom ünnepe. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom támadásainak középpontjában éppen a munkáshatalom megdöntése volt. Félre akarták állítani a munkások, parasztok államának jogos képviselőit, az állami élet minden területéről. Első dolguk lett volna megsemmisíteni a nép eddig elért eredményeit. a nép jogait, tehát megsemmisíteni a nép Alkotmányát. Ne feledjük ezen az ünnepen, hogyan rontott a sisere had, az ellenforradalom aljas serege mindarra, ami a néphatalmat fejezte ki. Hogyan törték, zúzták, égették a zászlót, a címert, ami a néphatalom, az Alkotmány szinbóluma volt és ma is az, hogyan zavarták el a nép azon fiait: munkást, parasztot, értelmiségit, az állami élet különböző helyein viselt tisztségükből, akiknek túlnyomó többsége hűen védte mindazt, amit az Alkotmány biztosít a népnek. Még az emberek fülébe cseng a népáruló Mindszenty gyűlölettel tele beszéde a magán- tulajdonon alapuló társadalomról. Vajon mit jelentett ez. ha ngm az Alkotmány, a néphatalom megsemmisítését. Az úgynevezett szabad világ előcsahosai tudták: nálunk az Alkotmány rögzíti, hogy a gyár, a föld a dolgozó népé. Tudták, hogy az Alkotmányban rögzített törvények alapján az ott meghatározott io.gok, kötelességek szabad gyakorlása útján értük el eddigi eredményeinket és ez a záloga a jövőben is előrehaladásunknak. Azt pedig a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek legjobban tudják, hogy ezek a „nagymagyarok” a munkáshatalmat mivel akarták felcserélni. Nem lenne helyes, ha eltitkolnánk, hogv az előző években az Alkotmányban rögzített törvények, jogok gyakorlásában, a gyakorlati végrehajtásban követtünk el hibákat is, ami egyes területeken, egyes jogkörökre és emberekre sértő volt. Mondhatjuk úgy is, nem mindig egyezett ? szó és a tett. De nemcsak ezt kell észrevenni. A hibák ellenére államunk, népünk fejlődött, hatalmas eredményeket értünk el. Alkotmányunk egészében akkor is a dolgozó nép érdekeit fejezte ki. Ezt érzi és tudja minden őszinte, becsületes állampolgár. Főleg az október óta eltelt idő igazolja ezt fényesen mindenki számára. Ne gondoljunk másra, csak arra a több tízezer emberre, aki az ellenséges hazug propaganda hatására elhagyta hazáját, vajon milyen jogokat biztosít a „tiszta demokrácia“ alkotmánya a kapitalista államokban. Keserű csalódás ez azok számára, nekünk pedig komoly figyelmeztető, hogy a néphatalom megvédése minden becsületes dolgozó legszentebb ügye kell hogy legyen. Az az időszak, ami az ellenforradalom óta napjainkig eltelt, sok ember számára adott világos választ, magyarul megtisztult az agya, nincs olyan köd rajta. A mindennapi élet ezer és ezer jelensége igazolja, bizonyítja még az ellenség előtt is, hogy nálunk a becsületesen dolgozó munkásnak,'parasztnak, értelmiséginek van joga az élet minden területén, amit a Népköztársaság Alkotmánya biztosít és van kötelessége is, aminek teljesítését az Alkotmány megköveteli. A megvédett munkáshatalom ünnepe nem lenne teljesen egész, ha nem gondolnánk Alkotmányunk ünnepén arra a népre, ahol a szocialista Alkotmány először látott napvilágot, ahol bölcsőjét ringatták. A magyar nép számára ez különösen nagy jelentőséggel bír. Arra kell gondolnunk, hogy 1944-ben ennek az Alkotmánynak a megvalósításáért harcoltak és haltak meg a szovjet nép fiai és ugvan így ezt az Alkotmányt védték meg 1956 októberében. Ezen az ünnepen csak az ellenség nem gondol hálával ezért a hősi internacionalista, testvéri tettért a szovjet nép fiaira. Amikor az ellenforradalom fegyveresen vereséget szenvedett, az MSZMP, a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány az Alkotmány szellemében a munkások, parasztok támogatásával indította el az életet. Fő célkitűzése volt a néppel egvütt szilárdítani, erősíteni a nép államát. Olyan feltételt teremteni, hogy az előzőleg elkövetett hibákat minél gyorsabban kitudják javítani és ne kövessünk el hasonló hibákat a jövőben. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja. hogy ez az ünnep fontos állomása a munkásparaszt szövetség erősítésének, amely népi államunk szilárd alapja. Augusztus 20, legyen szimbóluma annak, hogy népünk az Alkotmány szellemében él, dolgozik, építi a szocializmust az MSZMP és a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány vezetésével. Szoó Béla, a Hazafias Népfront megyei titkára. Tartalomból: A Ikotmányunk, jogaiba emelte az embereket iSSk w Lesz-e nyereségvisszatérítés az Acélgyárban? Olvasóink figyelmébe A Világifjúsági Találkozó alkalmával Moszkvában járt munkatársunk utijegyzeteit augusztus 24-i számunktól kezdve folytatásokban közöljük. Megyénk dolgoséi nagysserű munkasikereket értek el Alkotmányunk ünnepére A MEDENCE BÁNYÁSZAI közel 12.000 tonna szénnel termeltek többet augusztus 20-ig. A nagybáto- r.yi bányászok 800 tonna szén kitermelésére tett vállalásukat 31.2 tonnával teljesítették túl. A mizserfaiak 500 tonnás vállalásukat 529.2 tonnával teljesítették túl. De lehet sorolni a rónaiakat 384.1 tonnával, a kazáriak 400.7 tonna terven felüli kitermelt mennyiségét. Ezek a számok újabb bizonyítékai, hogy bányászaink több széntermeléssel harcolnak a munkáshatalom további erősítéséért. Egyemberként mozdultak meg a gyárak, az üzemek dolgozói, hogy az' eddigieknél még szebb eredményekkel köszöntsék alkotmányunk ünnepét. Nemcsak szavakban, de tettekkel is bebizonyították a munkáshatalom iránt érzett szeretetüket. A SALGÓTARJÁNI A ZAGYVAPÁLFALVI ÜVEGGYÁR dolgozói méltán lehetnek büszkék elért szép eredményeikre. 12.226 négyzetméter napi előirányzattal szemben 12.548 négyzetméterre teljesítették tervüket. Az üvegvágók között nemes vetélkedés indult az első hely megszerzéséért. Jászfalvi Walter üvegvágó lett az első 67.739 négyzetméter üveg levágásával. A pa- pirozók közül Orosz Ilonka keAz ifjúsági cséplőcsapatok versenyéről ÜVEGGYÁR dolgozói nem mindennapi eredményeket értek el. 11.5 százalékkal teljesítették túl esedékes tervüket. A jó eredmény elérésében nagy része volt a hármas zöldkemence dolgozóinak, akik 34.9 százalékkal teljesítették túl üvegáru tervüket . Július ll-én felhívással fordultunk megyénk valamennyi ifjúsági munkacsapatához, hogy a központilag meghirdetett és általunk támogatott ifjúsági munkacsapatok versenyéhez csatlakozzanak. Felhívásunkra július 25-ig 10 ifjúsági munkacsapat nevezett be a versenybe, majd ezt követően 8 munkacsapat, melynek benevezését azonban a határidő lejárta miatt a bizottság nem fogadta el. A csapatok versenyét augusztus 15-én értékeltük az augusztus 10-ig elért eredmények alapján. A fenti időpontig a benevezett csapatok eredménye az alábbiak szerint alakult: elcsé1 dob. mm. Munkacsapat vez. traktorvez. Község pelt gép.-re jutó meny. telj. Vojtkó Emil Falta László Szirák 2788 1070 2.65 Varga László Tusán László Palotás 2101 900 2.33 Csáti Károly Hollandi Márton K. lapujtő 2430 1070 2.27 Alapi Pál Oláh Imre Pásztó 2830 1200 2.19 Szvettkó Mihály Csendes János Erdőkürt 2277 1070 2.12 Laczkó András Kubuk Béla Varsány 2652 1310 2.02 Ponyi Sándor Bellán Tamás K. keszi 1170 1070 1.84 Bélák József Jacsmanek Pál Etes 2090 1225 1.77 Egyed Péter Klement János Mihálygerge 1400 1070 1.38 Kalmár János Bellán Gyula I.itke 1140 1200 0.95 Megyei Gépállomás Igazgatóság KISZ megyei bizottság MEDOSz megyei bizottság rült ki győztesen. Az új desz- kaládaszögezők között Bakos Gyula, mig a javított láda- szögezők közül Telek Ede érte el a legszebb eredményt. A TŰZHELYGYÁRBAN határidő előtt két héttel készítették el az 5-ös zománcozó kemence építését. A kemence üzembe helyezésével 25 százalékos termelékenységnövekedés válik lehetővé. AZ ACÉLÁRUGYÁRBAN * * is kimagasló eredmények születtek. A gazdasági szerszám- gyár A üzemében Kovács Vince csavarkulcssajtoló re- kordteljesitményt ért el. Balázs Vilmos fejszekovács és Nógrádi Vilmos villahengerész magasan túlteljesitette előirányzott tervét. De lehetne sorolni tovább Kohánka Gyula villasorjázót, Siroki Dezső anyagszállitót, Kólinkás István gyorshen- gerlőt, akik valamennyien munkájuk legjavát adták. AZ ERŐMŰ dolgozói fajlagos kalória fel- használásukat a tervezett értékhez viszpnyitva túlteljesítették Ennek eredményeként a vállalatnál 1758 tonna szén- megtakaritás vált lehetővé Elérik az átlagos középparaszti életszínvonalat Méltók akarnak lenni Kún Bélához (Tudósítónktól) Ez évben a salgótarjáni járás több termelőszövetkezetének tagjai elérik, sőt több helyen túl is fogják haladni az átlagos középparaszti életszínvonalat. A kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetnél búzából 5, árpából 1.5 kilogrammot és 30 forint pénzt osztottak munkaegységenként előleg címén. Egyed Árpád tehéngondozó eddig 326 munkaegységet teljesített. Előlegképpen kapott több mint 16 mázsa búzát’ majdnem 5 mázsa árpát és 9600 forintot. Ugyanebben a tsz-ben Lakatos Károlyné az eddigi 158 munkaegységére közel 8 mázsa búzát, 4 mázsa árpát és 4740 forintot kapott. A ceredi Búza Kalász Termelőszövetben kenyérgabonából 3.5, míg árpából 2 kilogrammot és 12 forint készpénzt osztottak egy munkaegységre előlegként. Eredményes lesz az évvégi zárszámadás, mert jó termés Ígérkezik a kapásnövényekből is. A megyei munkásőrség salgótarjáni I. zászlóalja Kun Béla elvtárs nevét veszi fel az augusztus 20-i zászlóavató és névadó ünnepségen. Olyanná szeretnének válni, mint I Számos központi előadó tart nagygyűlést megyénkben Salgótarjánban Baracska Imre, nehézipari miniszterhelyettes tartja augusztus 20-án az ünnepi nagygyűlést, Szécsényben Nádas András, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője és Katona József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, újságíró, Balassagyarmaton Szalai József, a legfőbb ügyész első helyettese, Nagybátonyban Galló Ernő, országgyűlési képviselő, Diósjenőn Kelen Béla, a budapesti pártbizottság titkára, Rétságon Róka Mihály országgyűlési képviselő, Pásztón Keresztesi Béla, az országos erdészeti főigazgatóság helyettes vezetője és Érsekvadkerten Fehér Lajosné, az Országos Nőtanács titkárhelyettese tart ünnepi nagygyűlést. amilyen ő volt: meg nem alkuvó, rettenthetetlen harcos*sá, aki ha kell, az élete árán is megvédi a nép ügyét. A Nógrád megyei munkásőrség pásztói önálló százada augusztus 19-én zászlóavató és névadó ünnepséget tart Jobbágyiban. A század Gubis Ferenc nevét veszi fel. Példaképüknek tekintik a fiatalon, 25 éves korában elhúnyt rendőrt, akinek életét a Szabad Néo nyomdája előtt ontotta ki az ellenforradalmárok golyója. Gubis elvtárs Nógrád megyében született, Palotáson. Szülei, az egykori napszámosok ma is ott élnek, a Május 1. tsz tagjai. A fiatal rendőrtizedes kommunistához méltó bátorsággal védte a népi demokráciát. A munkásszázad hozzá hasonló bátorsággal akarja védelmezni a nép államát.
