Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)

1957-08-03 / 61. szám

1957. augusztus 3. NÓGRÁDI Népújság Szélesítsük ki a vezetést Cenki sem tagadhatja, hogy ^ korunkban a legnagyobb meglepetéseket a szovjet és a kínai nép gigantikus fejlődése hozza a haladó emberiség nagy örömére. Ugyanilyen „csodának” számít az is, ami népi demokráciákban tör­tént az elmúlt 12 év alatt, be­leértve hazánkat is. Ha az elmúlt évek sikerei­nek műhelytitkait keressük, — mert vannak sikereink az ellenforradalmi agitáció elle­nére is — amit az MDP veze­tés hibái következtében be­állott problémák sem tudnak elhomályosítani —, leginkább olyan általános dolgokat keli elmondanunk, amit a forradal­mat szomjazó Ady így jellem­zett: „Ez az ország a mi orszá­gunk, itt most már mi kezünk épít”. Ma ez különös értelmet kapott az ellenforradalom után. Hacsak egy pillanatra is. de kihagytuk csúszni a ke­zünkből az országot, szűkebb hazánkat: közvetlen megélhe­tésünket szolgáló üzemeket, bányákat, a földet. Nagyon so­kan csak az események ide­jén döbbentek rá, hogy mit jelent az, amikor sajátjába dolgozik, és mit jelent az el­lenkezője, ha az ország, nem az ő országa. Ezt még jobban a nyugatra szakadt honfitár­saink tapasztalhatják. Nagyon megszoktuk a rövid 12 év alatt, hogy a magunk dol­gát ne más intézze. Az elkö­vetett hibák ellenére is jobban élünk, mint a múltban. Gazda- módjára élünk a megváltozott lehetőségekkel, munkatársnak tekintjük a gyár vezetőjét is, aki a dolgozók köréből került | ki, s akivel hajbókolás, kalap­levétel és vigyázzba állás nél­kül lehet beszélni. Ugyancsak megszoktuk, hogy az üzem és a társadalmi élet különböző fórumain elmondjuk vélemé­nyünket: párttaggyűlésen, termelési értekezleten, stb. a termelésről, az azt gátló körül­ményekről, mint személyes ügyünkről, amely mindannyi­unk kenyerét jelenti. Nem kell magunkat azonban ezen a téren túlságosan meg­nyugtatni, mert az élért eredmények ellenére az elmúlt években nem vettük eléggé igénybe az e téren nél­külözhetetlennek, megfizethe- tetlennek értékelhető társa­dalmi segítséget, az üzemek dolgozóinak javaslatait, észre­vételeit. Megbocsáthatatlan bűnt követünk el, ha figyel­men kívül hagynánk azoknak a dolgozóknak a véleményét, akik 20—25 évet töltöttek el egyazon, vagy hasonló munka­helyen és ismerik az adott üzemrész csínyját-bínját, ugyanakkor a velük dol­gozó vezetők és irányítók nem egy esetben alig néhány évet töltöttek ott el. j^Jagy jelentősége van a munkások javaslatainak. Hadd említsek meg néhányat: Nemrégen történt Kányás üzemben, hogy a keleti részen egy siklónál a műszaki vezető duplavágányú közlekedést ter­vezett be. Az ott dolgozó mun­kásoknak az volt a véleménye, hogy ez nem fog beválni. Meg­mondották a műszaki vezető­nek, hogy azon a helyen nem lesz helyes a kettős sínpár al­kalmazása, mert lehetetlenné válik ezáltal a sikló karbantar­tása. A műszaki vezető a dol­gozók javaslatára gumiszala­got szereltetett be és a gyakor­lat őket igazolta. Ugyanilyen segítséget adott Sirkó László öregvájár, aki az üzemvezetőségnek Margittá- rón azt javasolta, hogy a II. Ferencz fősiklójában két ko­rong átépítésével 24 óra alatt egy súlyfék elhelyezésével hat embert lehetne más területre élhelyezni, ami produktív lét­számemelést hozna magával. Azonkívül felszabadulna 1 500 kilogrammos huzatógép is. De ehhez hasonlóan a mun­kások javaslatára nem régen önálló műhelyrészbe helyezték ki a Salgótarjáni Tűzhelygyár Vasöntödéjéből a kulcsüzemet és ezzel jelentős lépést tettek a minőség javítása felé és mellette nyugodtabb körülmé­nyek között foglalkozhattak a technika további fejlesztésével. Az ilyen jellegű felvetések eléggé alkalomszerűek és nem biztosítják a dolgozók állandó és tervszerű bevonását a ve­zetésbe. A dolgozóknak a ve­zetésbe való fokozottabb bele­szólását jelentik a termelési értekezletek. Van ahol jó ki­használják ezt a lehetőséget, másutt nem. Tapasztalatunk, hogy. a termelési értekezletek elég szűk keretek között mór zognak, a felszólaló főleg sa­ját munkáját, esetenként cso­portja munkáját gátló körül­ménnyel foglalkozik csupán. Ez abból is adódik, hogy a dől • gőzök fontos kérdésekről nem tudnak — amelyeknek ha bir­tokában lennének, érdemben hozzászólnának — s javasla­taikkal sem fukarkodnának. H iba az is, hogy egyes üze­meknél — a termelési értekez­leteket csak negyedévenként tartják meg, amikoris a ne­gyedévi tervet ismertetik a dolgozókkal. Nem ártana ese­tenként közbeiktatni rendkí­vüli termelési értekezleteket. Ha az üzem menetében várat­lan esemény következik be (anyaghiány, vagy ha az veszé­lyessé válik stb.). Meggondolandó az is, hogy meg lehetne sűríteni a terme­lési értekezleteket, hat heten­ként, vagy havonként. Ugyanakkor számolnunk kell az összüzemi termeléstől függő anyagi juttatás, a nyereség visszatérítéssel kapcsolatos hiányos propaganda munkával is. Bár az igazsághoz tartozik az is, hogy nem egy üzemünk­ben az anyaghiány miatt a dolgozók objektive, nem tehet­nek sokkal többet a többter­melés érdekében, noha a jobb munkaszervezésre, a minőségi termelésre még nagy lehető­ségek vannak, — ami szintén hozzájárul a jövedelmezőség­hez. El lehet olyasmint is kép­zelni, ami főleg jelenleg a Tűzhelygyárra vonatkozik, te­kintve az üzem jelenlegi hely­zetére, — ahol lemezhiány miatt hetekig kiesésre lehet számítani, — hogy az álló munkások elhelyezésére kér­jen az igazgató a legjobb mun­kásoktól véleményt. IV agy erő a munkások al­^ ’ kotó aktivitása. Úgy kell vele gazdálkodni, hogy soha ne érezze egyetlen dolgozó sem, hogy nem kiváncsiak, vagy csak udvariasságból ki­váncsiak véleményére. A leg­nagyobb elégtétel számukra, ha úgy érzik, hogy munkáju­kon kívül megvalósult javas­latuk is benne van az ered­ményekben. Molnár Pál ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉRE ÉS A BÁNYÁSZNAPRA A nagybátonyi bányászok által kezdeményezett Alkot­mányunk ünnepére, valamint a Bányásznap tiszteletére in­dított munkaversenyhez lap­zártakor a következő üzemek jelentették be csatlakozásukat. Mátranovák, Mizserfa, Mén- kes, Kányás, Szorospatak. Va­lamennyi üzemegység célja a terv teljesítése, illetve terven felüli szénnel köszönteni Al­kotmányunk és a Bányásznap ünnepét. A szénfejtő vájárok verse­nyéhez a kisegítő dolgozók is csatlakoztak. A margittárói lámpakamra dolgozói verseny­re szólították a lámpakamrák dolgozóit. Eddig már több üzem csatlakozott, sőt a mátra- novákiak jó lámpabiztosítás mellett még önköltségcsökken- kést is vállaltak. Halálos baleset Szorospatakon Mély fájdalommal közöljük megyénk dolgozó népével, hogy július 30-án, délelőtt a szorospataki bányaüzemnél halálos baleset történt. Köte­lessége teljesítése közben Ko- rim János vájár életét vesz­tette. A halálos balesetet áramütés idézte elő. A kivizs­gálás jelenleg folyik, hogy kit Tizenkét éves gyenge kisfiúként került először a bá­nyába Pintér András. Ma már 62 éves. ötven becsületes munkában eltöltött év után is hűsé­ges maradt a bányához. Pintér András bácsi mindig helyt állt és segített a hozzáfordulóknak. Két keze munkájával az eltelt ötven év alatt nagyon sok családot juttatott meleg otthonhoz. ötven éves bányaszolgálati jubileuma alkalmából szere­tettel köszöntjük őt, s további jó egészséget kívánunk neki! terhel a súlyos gondatlanság *<>OOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOO,:*309OOOOC^ oooooooooooc miatt a felelősség. TÖBB HINT EGY MILLIÓT fordítottak munkavédelemre A szocializmus építése során I acélgyár különben egészség­gyáraink modernizálásának egyik velejárója, a munkavé­delem minél nagyobbfokú ki- szélesítése. Minden munka­helyen, legyen az kis üzem, vagy nagy, a legnagyobb gon­dot kell fordítani a munkások egészségének védelmére. Ma minden munkáskézre szükség van, nem úgy mint amikor a gyártulajdonosok válogathat- hattak a munkaerőben, hiszen volt elég munkanélküli, s nem számított az, ha egy-egy munkás üzemibaleset, vagy egyéb körülmény által kiesett a munkából. Gyáraink munkavédelmének biztosítására több millió forin­tos beruházásra van szükség. Nézzük csak meg például az Acélárugyárat, mekkora ösz- szeget fordítanak munkavéde­lem céljára? Az 1956-os évben 900 ezer forint beruházás, plusz 340 ezer forint pótberuházást irá­nyoztak elő a dolgozók egész­ségvédelme céljából. Ezen ösz- szégeket különböző berendezé­sekre (elszívó, fűtő, szellőző stb.) fordította a gyár vezető­sége. Az üzemfenntartás-főmű­hely dolgozói részére például 260 ezer forintból fürdőt épí­tettek, melyet ez év májusá­ban fejeztek be. A tavaly ka­pott összeg egy része kb. 500 ezer Ft megmaradt, beleszá­mítva az ellenforradalom mi­att félbenmaradt munkála­tokba fektetett összeget. Eh­hez adnak még 100 ezer forin­tot. A gyárvezetőség terve, eb­ből az összegből a gazdasági szerszámgyár Á-üzemének fürdő és öltöző készítése, úgy­szintén a hideghengermű ré­szére is. Szükséges volna még a hideghengermű üzemben el­szívó és szellőzőablakok léte­sítése, a huzalmű javítóműhe­lyébe két köszörűgéphez el­szívó és a gazdasági szerszám- gyárba elszívó és levegőszűrő berendezésre. A gyár a beruhá­zási kereten kívül üzemrezsire is több munkát hajt végre. A gyár vezetősége a munka- védelem érdekében elméleti és gyakorlati oktatásban is ré­szesíti dolgozóit. A dolgozók évenkénti ismételt oktatásban részesülnek. A műszaki dolgo­zók vizsgát tesznek biztonság- technikából. Mindemellett ha­vonta rendszeresén munkavé­delmi szemlét tart az igazga­tóság közösen az üzemi orvos­sal és a szakszervezettel. Az védelem szempontjából (védő- felszerelések, tisztálkodási le­hetőség) 80 százalékban ren­dezett viszonyok között áll, ugyanakkor a berendezéseket állandóan korszerűsítik. A gyár területén május 20- tól július 20-ig munkavédelmi hónapot tartottak a munká­sok s 140 javaslatot tettek a balesetelhárítás céljára, me­lyek közül 80-at már meg is valósítottak a balesetveszélyes munkahelyeken. A közeljövőben a gyár dol­gozói munkavédelmi konferen­ciát hívnak össze, ahol a mun­kavédelmi hónapban kitünte­tetteket jutalomban részesítik. Az acélgyáron belül egy év alatt több mint egy millió forintos beruházás állt a mun­kavédelem biztosítására, s ugyanakkor a technikai fejlő­déssel együtt állandó, javulás fog bekövetkezni a munkavé­delem terén is. J. M. Bányászaink teljesítették július havi tervüket Az elmúlt hónap igen nehéz feladat elé állította a becsüle­tes bányászokat. Az aratási időszak alatt megnövekedett kieső létszám ellenére is tel­jesítették az esedékes havi tervet. Különösen szép ered­ményt ért el a kazári, kisterenyei, ká- nyási és nagybátonyi üzemegység, ahol határ­idő előtt 1 nappal telje­sítették a tervet. Előreláthatólag az elmúlt hó­napban bányászaink 5 700 ton­na szénnel termeltek többet, t A jó eredmények elérésében nagy része van az üzemekben folyó párosversenynek, mely­ben a fizikai dolgozók mellett a műszaki dolgozók is szorosan felzárkóztak. Ennek eredmé­nye volt a jó műszaki feltétel biztosítása, a terv teljesítése. Lapunk következő számában ismertetjük majd a párosver­senyek július havi eredményét. Hz ellenforradalom következtében 715 ezer forintos kár keletkezett az építőiparban Ismeretesek valamennyiünk előtt azok a károk, melyeket az ellenforradalom okozott ha­zánkban. Mondhatnánk, nem volt olyan üzem, ahol ne tör­tént volna lopás, vagy más népi vagyon megrongálás. Szinte kimondani sok, milyen kár történt országosan, de ugyanezt lehet mondani egyes vállalatokról is. A Nógrád megyei Építőipari A FIT tartamáig meghosszabbították a versenyt A Salgótarjáni Üveggyár és a Tűzhelygyár fiataljai ‘nagy­szerű munkasikereket értek el' a VIT-tiszteletére indított munkaverseny során. Az első hét eredményei alapján a tűz­helygyári Gyöngyösi és Egner brigád a korábbi 20.52 száza­lékos selejtjét 12.45 százalékra csökkentette. Az Üveggyárban Kollár János kehelyfúvó bri­gád vállalta, hogy selejtjét 11.8 százalékról 10 százalékra csökkenti. — 8.2 százalékra csökkentette. Nagy József hét­tagú üvegfestő brigádja rend­szeresen túlteljesítette tervét és magatartásukkal is példát mutatott a fiataloknak. Mindkét gyár fiataljai elha­tározták, hogy az egy hétre tervezett VIT-versenyüket a Világifjúsági Találkozó végéig meghosszabbítják. Az eredmé­nyeket a továbbiakban is rend­szeresen értékelni fogják. Salgótarján 3 éves tervén dolgoznak Az egyre fejlődő ipari köz­pont új tervek alapján fog szépülni, gazdagodni. Már dol­goznak Salgótarján új három éves tervén. Egy körülbelül 40 tagú bi­zottság kezdte meg a tervké­szítés munkáját. A bizottságot az élet minden területéről ösz- szehívott emberek alkotják. Sokoldalú, alapos munkával szeretnék á megyeszékhely új arculatát kialakítani. Legfőbb szempont a ma még nagy problémának számító vízellátás és lakásgondok enyhítése. Meg oldódik a tervek szerint az is­kolabővítés is. Törekvés van különféle egészségügyi beru­házásokra. Több gondot for­dítanak a város csinosításá­ra is. A bizottság szeptember 1-i határidővel készíti el az új tervet, majd a dolgozók elé vi­szik. Vállalatnál az ellenforradalmi időszak alatt 715 ezer forint kár származott, mely nagy­részben lopásokból ered. Csak néhány példát a sok közül. A nagybátonyi javítóműhelyből 3 699 forint értékű szerszámot, vittek el. A salgótarjáni tűzhelygyári építkezésről egy darab vibrátor villanymotort loptak el. A nagybátonyi mun­kásszállóból 3 614 forint érté­kű felszerelési tárgy tűnt el. A kányási munkahelyen lévő raktárt feltörték, ahonnan 10 mázsa cementet és szerszámo­kat vittek el. A kár értéke 1 627 forint. S lehetne sorolni tovább az okozott kárt, a kár összegét. Egy azonban ma már biztos. Most már világosan látjuk, kik voltak a néphatalom ellen­ségei. Bizony számukra az el­múlt 12 év nem volt jó, hiszen nem volt megengedve a sza­bad lopás. Ezért köszöntötték örömmel az ellenforradalmat, mert részükre szabadság volt a szó, szoros értelmében. Ezek az emberek ma is közöttünk élnek. Nem csupán rajtuk múlik, hogy most nem lophat­nak, de ha alkalom nyílik, hűek maradnak önmagukhoz. Ha a kár összegét nézzük, azt is megállapíthatjuk, hogy csak az építőiparnál történt kár hat családi ház megépíté­sére lett volna elegendő. A mi pénzünkről van szó, nekünk kell harcolni a társadalmi tu­lajdon védelméért. Erre nem­csak az építőiparban, de vala­mennyi ipari üzemben egyfor­mán szükség van. lyTTTTTTTTTTTTTTTTTTT TTTTTTTTT^ ◄ ◄ Nem hoznak 3 szégyent a VIT-en 3 lévő KISZ titkárra 3 ◄ ◄ Csupa fiatal leány és 3 fiú dolgozik az acélgyár 3 szegcsomagolójában: 16 3 —18 évesek. Nyolc gépből ömlik a * szög, de a fürge kezek * egymás után rakják fél- 3 re a szögekkel telt pa- 3 pírdobozokat, hogy az- 3 tán a címkézés és a Iá- ^ dákba zárás műveletén * is átessenek. Négy J KISZ-brigád dolgozik J ebben az üzemrészben, 3 nyolc fiatallal. Mind- 3 nyáján szép eredmé- * nyékét érnek el. Godó 3 János és Ökrös György -i például a múlt hónap- 3 ban 120 százalékot tel- 3 jesítettek, s munkájuk < minőségileg is kifogás- ■* tálán. j Dancsák Pált és Ju- J hász Lászlót munkaköz- * ben sikerült látnunk. 3 Dancsák elvtárs pillana- 3 tok alatt telirakja a do- 3 bozokat szöggel, és tár- 3 sa ugyanolyan gyorsan 3 megméri és lezárja. Ök 3 érték el eddig a legma- 3 gasabb, azaz 130 száza- 4 lékos eredményt a cső- 3 magolásban. A Négy KISZ-brigád, 3 napi 120 mázsa szöget 3 csomagol be, melyek 3 külföldi államokban 3 (India, Anglia, Francia- 3 ország stb.) kerülnek j forgalomba. A VI. Világifjúsági 3 Találkozó tiszteletére a 3 négy KISZ-brigád vál- j lalta, hogy 1956-os évi 3 tervteljesítésüket túl- 3 szárnyalják. Reméljük, 3 tervüket sikerül is meg- 3 valósítaniok, nem hoz- 3 nak szégyent Demény 3 László KISZ-titkárukra, 3 aki a VIT-en képviseli 3 őket. lAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA. AAA4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents