Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-31 / 60. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. július 31.. Pártunk akkor teljesítheti történelmi feladatát, ha elvi, politikai és szervezeti egység kovácsolja össze Igos hétköznapok egyszerűsége jellemezte az egész I akik eevéhként i A dolgos hétköznapok egyszerűsége jellemezte az egész tanácskozást. Nem volt fényes dekoráció, az előadó, de a fel­szólalók sem szónokoltak: okos, elvtársi tanácskozás volt ez, Salgótarján város kommunistáinak tanácskozása, ahol mint­egy kétszázan jelentek meg. Az aktívaülést Dvorák József elvtárs nyitotta meg. A pártbizottság, az országos párt értekezlet anyagáról szóló be­számolóját Andó István elvtárs, a pártbizottság titkára is­mertette. Az aktíván felszólalt Gábor Zoltán elvtárs a Köz­ponti Bizottság Ágit. Prop. Osztályának munkatársa, megje­lent Jakab Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára is. Andó István elvtárs beszámolóját az alábbiakban kivonatosan ismertetjük: Minden erővel óvnunk kell pártunk tisztaságát akik egyébként lehetnek be­csületes, rendes emberek, akik csupán állásféltésből, nem pe­dig meggyőződésből lesznek a IVárosunk párttagsága legfőbb kérdésekben egységes nézetet vall párt tagjai. Nem erősíti, ha- mány élére, akkor előbb lett reket, ha felelősségre vonják nem gyengíti ez a pártot. Ilyen volna ellenforradalom. Vagy őket, nem egy esetben még eset fordult elő a Salgótarjáni megnyilvánul abban, hogy párttagok is. Helyes lesz min- Pénzintézetnél. most, amikor a proletárdikta- den területen a széles nyilvá­túra lesiiit n ' ni 1 „r, r,,i Az országos pártértekezlet megmutatta, jóváhagyta és megerősítette azt a politikai vonalat, amelyet a Központi Bizottság az elmúlt év novem­bere óta követett. A legnagyobb elismerés mellett bizalmat sza­vazott a Központi Bizottság­nak az eddig végzett jó mun­Andó é.vtárs a továbbiak ban a párt belső, szervezeti kérdésével foglalkozott, majd így folytatta beszédét: Pártunk csak akkor telje­sítheti történelmi felada­tát, ha elvi,. politikai és szervezeti egység kovácsol­ja össze. A párt egysége: a párt élete és ereje. 80 százaléka munkás. Párt­szervező munkában az előt­tünk álló feladatokat így fog­lalhatnánk össze: tovább kell erősíteni a pártot, elsősorban a termelésben közvetlenül résztvevő munkásokkal és a munkában élenjáró, a mun­_ _ kásosztályhoz hű, becsületes Kádár elvtárs káért. Megállapította, hogy a értelmiségiekkel. Csökkenteni pártértekezleten válaszbeszé­párt eddigi irányvonala, cél- kell az alkalmazottak arány- dében mondotta, hogy: „...ami­kitűzései helyesek voltak, számát. kor a pártvezetőség még egy­Ezt őrizni minden párttagnak szent kötelessége. A párt egy­sége nemcsak a pártnak, ha­nem az egész dolgozó népnek is érdeke, mert ennek hiánya a munkásosztály hatalmát ve szélyezteti. Kádár elvtárs az országos kitűzései helyesek voltak, | számát, amelyek eredményeképpen ha­zánkban biztosítva van a szo­cializmus további építése. A pártértekezlet megtárgyalta és jóváhagyta a párt Szervezeti Szabályzatát, majd megerősí­tette, kiegészítette a párt ve zető szerveit. Az előadó a pártegység lőtt: A pártba való felvételnél nagyobb követelményt kell tá­masztani az alkalmazottaknál és a vezetőállást betöltőknél, mint az egyszerű fizikai mun­kásoknál. Minden erővel óv-1 ni kell pártunk tisztaságát, az oda nem való ingadozó, számí- a továbbiakban] tó, karrierista elemektől, akik kérdéséről szó-| csupán haszonlesésből, állás- féltésből akarnak párttagok lenni. Számunkra mindennél el­sőbb és fontosabb feladat pártunk további erősítése, a pártegység állandó szi­lárdítása. Összes problé­máink megoldásának kul­csa, az erős egységes marx­ista-leninista párt léte. Az ellenforradalmi erők na­gyon jól tudták, hogy a fő Amikor azt mondjuk, hogy a munkások arányszámát nö- ] vélni kell a pártban és csők kenteni az alkalmazottak arányszámát, ezt nem csupán azért mondjuk, mert pártunk, elsősorban a munkásosztály séges volt és összeforrt a tag Sággal és a párt összeforrt a néppel, akkor nem kerülhetett sor ellenforradalomra. Ez a Rákosi Mátyás által vezetett Központi Vezetőség történelmi érdeme. Az viszont, hogy 1956- ban már nem volt egységes a vezetőség és szakadás támadt a tagság és a vezetőség, va­lamint a nép és a párt között, ez ugyanannak a vezetőség­nek történelmi bűne. Ezt sen­ki le nem moshatja róluk.” Ha a párt egységes lett vol­na, akkor hiába mesterkedhe­tett volna Nagy Imre, hiába mesterkedtek volna a horthy- fasiszták és a imperialisták. Nem lett volna ellenforrada­-------------^ ich vxjj.ua ciicmunaua­o rradalrm partja, élcsapata — lom és ezeknek a tapasztala­hkQT' Q-7 r.lnrMT«4.^ A - 1- . . _ bJ J — »v-----5 -----Orf — t üzet a pártra kell irányítani, mert a munkásosztály képte­len megvédeni és fenntartani hatalmát, ha nincs erős, egy­séges pártja. Az ellenség ezt most is tudja és ezt nekünk nem szabad szem elől tévesz­teni. Az országos pártértekezlet megállapította, hogy pártunk, az MSZMP újjászervezése, az ■ellenforradalmi erők elleni szí­vós harcban sikerrel befejező­dött. Pártunk nem új párt. ha­nem a munkásosztály újjá szervezett marxista-leninista pártja, élcsapata, amely az MDP volt tagsaganak szilárd ■ ■-* — La^ci vczüiga­tagjait egyesíti. Újjászervezett bon dolgozó elvtársaknak szem pártunk eszmei és politikai I dőtt kell tartani. bár ez alapvető és soha nem 1 szabad szem elől téveszteni, — hanem azért is, mert ha túl­ságosan felduzzad az alkal­mazottak száma megnőhet annak a ve­szélye, hogy ezzel együtt növekszik a talaj a revi- zionizmusnak a párton be­lül, mert az alkalmazottak társadalmi helyzetüknél fogva különösen kritikus időkben általában hajla­mosabbak az ingadozásra és beviszik az ingadozást a munkás párttagok közé. Ezt a hivatali pártszervezetek­toknak alapján jelentette ki Kádár elvtárs, hogy a párt egységét illemen nem lehet al­ku, a párt sorsával nem játsz­hat senki, mert a pártegység kérdése, egyljen a proletárdik­tatúra, a népi hatalom kérdé­se is. A pár térte kéziét megállapí­totta, hogy jelenleg a Közpon­ti Bizottságban szilárd egység van. Ez nem jelenti azt, mint­ha nem lennének vélemény- eltérések és hosszantartó vi­ták egy-egy határozat megho­zatala előtt. Helyes, hogy vita van. A párton belül kell a kér­déseket meífvitatni. Kádár Központi Bizottság november 4-e óta többet vitázott, mint a korábbi pártvezetés az el­múlt öt évben összesen. De, ha a kérdést megvitatták és határozatot hoztak, egyöntetű­en végrehajtották azt. A mi feladatunk is az: pártunk minden egyes szervezetében megteremt­sük azt a szilárd egységet, amely megvan a Központi Bizottságban. A párt egysége, ideológiai, szervezeti és cselekvési egysé­get jelent. Ideológiai egység azt jelenti, hogy minden egyes fontos kérdésben a rnarxiz- mus-leninizmus igazságának kell érvényre jutni és ennek alapján kell kijavítani poli­tikánkat. Városunk párttagsága a leg­főbb elvi és politikai kérdések­ben egységes nézetet vall. Egy­séges a vélemény az október— novemberi események jellegét illetően. Abban, hogy ellenfor­radalom volt, egységes véle­mény van a párt vezetőszere­pét illetően, az állami és tár­sadalmi élet minden területén. Továbbá abban, hogy prole­tárdiktatúrának kell lenni, amit állandóan erősíteni kell, hogy a proletárdiktatúrában a munkásosztályé a vezető sze­rep. Egységes a vélemény a Szovjetunió vezetőszerepét il­letően a nemzetközi munkás- mozgalmon belül és így sorol­hatnánk még tovább a számos, fontos kérdést, amelyben párt­tagságunk egységes véleményt vall. Hogy ilyen fontos elvi kér­| túra lesújt az ellenforradal­márokra, azt modják, hogy hol itt a demokrácia. Megnyil­vánul még a mindig megtalál­ható nacionalista és sovinisz­ta nézetekben, a szovjetelle- nességben A revizionizmus egyik leg- l főbb megnyilvánulási formája a békülékenység. .Ennek jelét sok helyen tapasztalhatjuk. Politikai munkánk eddigi hi­ányossága, hogy több helyen nincsenek megmagyarázva, a nyilvánosság előtt leleplezve azok, akik tevékenyen elősegí­tették az ellenforradalmat. Egyrészt ezért, másrészt pedig rokoni és baráti kapcsolat alapján védik az ilyen embe­nosság előtt leleplezni az el­lenforradalomban tevékenyen résztvevők „munkáját.” Az ellenforradalommal szem­beni megbékélés egyik leg­durvább példáját mutatta az Autóközlekedési Vállalat alap­szervezeténél Bereznai forgal­mi osztályvezető, aki azt han­goztatja, hogy miért nem bo­csátanak meg az ellenforradal- mista Gáspárnak és a többi­eknek. Ne legyünk „szívtele­nek”. Ugyanez az ember a közelmúltban letépte a falról a párt által kiadott ellenforra­dalmat leleplező plakátot az­zal, hogy ez nem való iroda- helyiségbe. Nem tűrhetjük az ilyen megnyilvánulásokat! Á szektás nézetek súlyos károkat okoznak a pártnak Miközben elszánt harcot folytatunk a revizionizmus és az ellenséggel való mindenfaj­ta megalkuvás ellen, ugyan­akkor következetes harcot kell folytatni a marxizmus- le- ninizmus dogmatikus ke­zelése és annak következ­ményeként jelentkező szektás-politika újjáéledé­se ellen is. Az elméleti és politikai tor­zulás a személyi kultusz éve­iben nálunk nagy méreteket öltött és súlyos károkat oko­zott a párt elméleti és politi­kai munkájában. Lazította a párt és a tömegek kapcsolatát, aláásta a proletárdiktatúra erejét. Az ilyen hibák kiúju iiugy iiyeu romos eivi Kér- , , -— ----tü­d ősekben egység van, ez na- fsának veszélye két okból is rf.r^v, t------X-___________'_________1 —___£11 ni /» g yón fontos számunkra. Fontos azért, mert párt­tagságunk egységes állás- foglalása a legfőbb elvi, politikai kérdésekben ki­hatással van a pártonkí- vüli dolgozó tömegekre. Ennek az egységnek az ered­ménye, hogy városunk alap­vető tömegei egyetértenek pár­elvtárs azt mondta, hogy a t tunk politikai célkitűzéseivel. Elvi harcot folytassunk a revizionista nézetekkel szemben fennáll. Először azért, mert a szektás, nézetek bizonyos mér­tékben megmaradtak sokak gondolkodásában. Másodszor azért, mert a párt újjászerve­zésének sikerei egyeseket el- bizakodottá tesznek, ami a tö­megek körében végzendő poli­tikai munka lebecsülésére ve­zet. véleményének lebecsüléséhez, az élettől való elszakadáshoz. Semmiesetre sem lehet egyetérteni azzal, ami az ÉMÁSZ pártszervezeténél van, — ami nem is hivatali szerve­zet — az alapszervezet 33 tag­jából mindössze 1 fizikai dol­gozó van, — többi hivatali tisztviselő és egyéb vezetőbe­osztású dolgozó. Tudomásunk szerint a vállalatnál kb. 250 vezetése ismét biztosítja a Ma­gyar Népköztársaság állami és társadalmi életének kommu­nista irányítását, a proletár­diktatúra erejét. A pártértekezlet megállapí­totta, hogy pártunk új jászerve­zés során, a párttagság számát és összetételét tekintve általá- ___. I , . b an egészségesen fejlődött. Ez f. .. . ,a. va ,a atn< a megállapítás teljes egészében I 1 0 ®ozo van­érvényes városunk pártszer­vezeteinek fejlődésére is. A város területén jelenleg 91 alapszervezet van, a párttag­ság létszáma 4171 fő (a bányai alapszervezeteket a járási bizottsághoz csatoltuk.) A párttagság társadalmi ösz- szetétele jónak mondható: 79 százaléka munkás, 11 százaléka paraszt, 1 száza­léka értelmiség, 3 száza­léka eredetileg alkalma­zott, 6 százaléka egyéb ka­tegóriából tevődik össze. A tagság 76 százaléka fér­fi, 24 százaléka nő. A párttagság 54 százalékát olyan elvtársak teszik ki, akik 1945-ben és 1945 előtt léptek a pártba. A pártszervezés meg­indulásától kezdve 405 főt vet­tünk fel a pártba, olyanokat, akik azelőtt nem voltak párt­tagok. Az újonnan felvettek Itt szeretnénk megemlíteni azt is, amivel a pártértekezlet határozata is foglalkozik, hogy népköztársaságunk törvényben biztosítja, hogy a párttisztség kivételével pártonkívüliek is betölthetnek bármilyen köz­funkciót. Ennek az elvnek a gyakorlatban is érvényt kell szerezni. Nem helyes az, ha a vezetőbeosztásban lévő dol­gozó nem akar belépni a párt­ba és ezért le akarják váltani. Ha egy vezető, aki nem ellen­ség és nem pártellenes, a mun­kában is jól megállja a helyét és csupán azért akarják levál­tani, mert nem lépett be a pártba, ezzel elindulhat egy egészségtelen pártbaözönlés. Ezt meghallják majd más pár- tonkívüli vezetők és úgy gon­dolkoznak, hogy ezt és ezt le­váltották, mert nem lépett a pártba; megy a párttitkárhoz és kéri a pártba való felvéte­lét. Ezzel mi magunk segíte­nénk elő azt, hogy olyan em­berek lépjenek be a pártba, Vajon mindezek azt jelen­tik, hogy nincsennek problé­mák pártszervezeteinkben, el­méleti és politikai munkánk ban? Távolról sem jelentik azt. Milyen feladatok állnak e téren előttünk. Látnunk kell, hogy a párt elméleti- és poli­tikai munkájában sem múltak el nyomtalanul a revizionista és szektás nézetek. Ezek a né­zetek megtalálhatók a mi párt­szervezeteinkben is. Az orszá gos pártértekezlet a leghatá rozottabban fellépett mindkét nézet ellen és megállapította, hogy a pártnak elméleti, po­litikai munkában a harcot el­sősorban a revizionizmusra, mint a főveszélyre kell irányí­tani. Miben mutatkoznak meg - revizionista nézetek, amelyek­nek nálunk Nagy Imre és Lo- sonczi Géza csoportja volt a fő képviselője? A párt vezető szerepének tagadásában, a nemzeti kommunizmus hirde­tésében. a nemzeti sajátossá­gok túlbecsülésében, a marx- izmus-leninizmus általános érvényű tanításainak tagadá­sában, vagy elhallgatásában, az elvont „tiszta” demokrácia követelésében, a semlegesség követelésében, a munkásosz­tály vezető szerepének taga­dásában, Szovjetunió vezető­szerepének tagadásában és így sorolhatnánk még tovább a Már pedig a szektás állás­pontról sem a tömegekért, sem a revizionizmus ellen nem lehet sikerrel har­colni. Miben mutatkoznak meg a szektás nézetek és munkamód­szerek? Az elbizakodottság revizionizmus megnyilvánulá­sait. A pártértekezlet határozata kimondja, hogy: „a revizionis­ta nézetek burzsoá és kispol­gári nézetek, amelyek a mun­kásosztály eszmei és politikai lefegyverzését és a burzsoázia ----------------—t. e lőtti behódolást eredményezi, ban, ami a tömegektől(való el- A revizionista nézetek képvi- szakadáshoz vezet, a tömegek selőinek útja a marxista-leni­nista elméletet meghamisító ideológiai fellépésről, a frak­ció-harcon keresztül törvény­szerűen az osztályáruláshoz, a burzsoázia táborába való át­álláshoz vezet. Ezt az utat jár­ta meg milliók szeme előtt Nagy Imre és csoportja”. Párt- szervezeteink egyik fő feladata, hogy el­vi harcot folytassanak e nézetek ellen és hirdetői­ket szigeteljék el a dolgo­zó tömegektől. Milyen megnyilvánulásai vannak jelenleg a revizionista gézeteknek? Egyes emberek­ben még bizonyos illúziók él­nek Nagy Imre személyét il­letően. Az ilyen emberek nem tekintik árulónak. Azt mond­ják: ha előbb rehabilitálják és megteszik miniszterelnök­nek, akkor nem lett volna el­lenforradalom. Ma már nem nehéz megállapítani: ha Nagy Imre előbb került vona a kor­Megmutatkoznak dogmák han­goztatásában, türelmetlenség­ben, parancsolgatásban, szek­tás döntésekben, bürokratikus vezetésben és így sorolhatnánk még tovább. A szektás hibák máris több helyen megmutatkoznak ab­ban, hogy van bizonyosfokú elbizakodottság, ami azt a ve­szélyt rejti magában, hogy csökken a törekvés a tömegek támogatásának megnyerésére. Számos elvtársnál tapasztal­ható a múlt hibáival szembeni feledékenység. Vannak egyéb­ként igen becsületes elvtársa­ink, akiknél még mindig fel­lelhetők a szektás hibák és ahelyet, hogy elsősorban töre­kednének saját hibáik leküz­désére, most úgy gondolják, hogy az események őket iga­zolták. Szidják a revizionistá­kat, — mindjárt hozzá kell tennem, hogy nem szidni, ha­nem leleplezni hell őket — de saját hibáikról megfeledkez­nek. Az előadó a továbbiakban hangsúlyozta, hogy minden erőnkkel harcolni kell a kü­lönböző „elhajlások” ellen, vé­denünk pártunk egységét. Ezu­tán a karhatalom munkájának J_ értékelésével foglalkozott — hangsúlyozva a különböző fegyveres testületek együtt­működésének jelentőségét — majd a pártszervezetek előtt álló, a gazdasági építőmunká­val kapcsolatos feladatokról szólott. Az ifjúságot nem szabad magára hagyni Befejezésül a KISZ munká­jával foglalkozott. Hangsúlyoz­ta, hogy a pártnak nem sza­bad magára hagyni az ifjúsá­got, a pártnak és az egész fel­nőtt nemzedéknek nevelnie, segíteni kell a fiatalokat. Sok fiatal disszidált, — de csalód niok kellett a „szabadvilág­ban”. Azok a fiatalok tudják igazán, hogy mit vesztettek, akik elhagyták hazájukat. Ká­dár elvtárs elmondotta, hogy a belgiumi magyar követségen felkereste Horváth Imre elv­társat egy fiatal disszidens és elpanaszolta neki, hogy a bel­ga gyárakban még ebédlő sincs. Ezért a belga munkások rátámadtak, hogy mi a fené­nek jött ide, ha otthon a gyár­ban munkásebédlő is van .. . Városunk területén 27 KISZ- szervezet van, 1430 taggal. Hi­ba az, hogy a párt kellő segí­tése hiányában nem folyik megfelelő munka ezekben a szervezetekben. Nem udvar­lással, hanem nyílt, őszinte beszéddel kell az ifjúságra hatni. Fel kell tárni a hibákat és meg kell mutatni számuk­ra: hogyan lehet azokat kija­vítani. A KISZ feladata: moz­gósítani az ifjúságot, a szoci­alista építőmunka feladataira' és az, hogy új kommunista nemzedéket neveljen. A nagy figyelemmel hallga­tott beszámoló után élénk vita következett. Sokan felszólal­tak. i A vitában részt vett: Haj- zser József, Pintér József, Kondorosi János, Maruzs Ele­mér, Godó Borbála, Papp Gyu­la, Vonsik László, Gábor Zol­tán, Nótás István. Krenács Rezső, a salgótarjáni pedagó­gusok képviseletében Hegyes, a kenyérgyár kommunistái nevében Szabó elvtárs szólalt fel.

Next

/
Thumbnails
Contents