Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-22 / 49. szám
1957. június 22. NÓGRÁDI Népújság 5 Márványsajt szécsényi márványsajt az első i meleg nyári hónapokban ÍV a sajtkészítés az országban egyedül csak Szécsény- ben folyik. De a világon is csak nagyon kevés helyen foglalkoznak ezzel nyáron. A szécsényi sajtüzemnek már igen szép múltja van. 54- ben kezdtek először foglalkozni a sajtkészítéssel, de akkor csak 40 mázsát sikerült készíteni. Persze az is nagy eredmény volt. Azóta tökéletesítették az üzemet, kinevelték a jó szakmunkásokat és az üzem élén olyan nagyszerű sajtszakértő van, mint Kovács Károly. Több évtizede foglalkozik a szakmával. Ennek köszönhető, hogy a következő évben mintegy 8—18 vagon készült el, 56- ra 20 vagonra szaporodott a sajtmennyiség, erre az évre pedig 25 vagon termelését tervezik. A márványsajtot másként rokfortsajtnak nevezik. Napi 7—8000 liter tejet használnak föl sajtkészítésre. Az export- termelés úgy történik, hogy az itteni üzemegységben csak fél- ideig érlelik a sajtot. Félidő után a budafoki üzembe szállítják, ott történik exportra indítása is. Eddig az itteni pincében mintegy 8 vagonnyi vár elszállításra. A szécsényi készítményt nagyon szeretik a külföldiek. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy nagy gondot fordítanak a minőségre, szép, szabályos korongalakú a sajt, szaga kellemes, rokfort- aromájú, íze kellemesen, sós. enyhén pikáns, zamatos. Az itteni készítményt elsősorban Angliának, Kelet- és Nyugat- Németonszágnak szállítják. B ér a sajtüzem elsősorban külföldi forgalomra készült fel, belföldön is igen szeretik a rokfortsajtot. Húsvét előtt például 30 mázsát bocsátottak ki és az egyetlen nap alatt elfogyott. Belföldön — Budapesten kívül — Szeged és Kecskemét a legnagyobb fogyasztóhely. A kiváló készítménynek, mint említettük is, világviszonylatban nagy a híre. A sajtféléket pontozni szokás, a legmagasabb pontszám 20. A negyedévben 17 pontot kapott. Tehát ez is csak azt igazolja, hogy a készítmény kiváló minőségű. Űjabban kísérleteznek paszi- rozott márványsajttal is. Ez 10 dekás csomagolásban kerül forgalomba, egyelőre csak belföldön. Szólni kell még külön a csomagolásról is. A szécsényi szakemberek belföld és külföld számára egyaránt szépen, ízlésesen csomagolják az árut. Először sima sztaniol- papírba teszik, majd pergament kerül rá és ezt vignetta követi. A z utóbbi napokban vajjal is próbálkoznak. A tea- vajként ismeretes 10 dekás készítményt itt állítják elő. Az igények belföldön is olyan nagyok, hogy külföld számára egyáltalán nem tudnak készíteni. Másrészt specialitásuk a roxfort előállítása, már emiatt sem futja energiájukból nagyobb mennyiségre. Egyébként is a második negyedévben a márványsajt előállításában egy kis lemaradás mutatkozik. Érlelési Ideje köztudomásúlag 4 hónap. De az októberi—novemberi események miatt pár hónapig a megyéből is elsősorban Budapestnek szállították a tejet. Ennek következtében az első negyedévben még maradéktalanul, a második negyedévben már alig tudják teljesíteni a tervet- De a következő negyedévekre folyamatosan biztosítva van a sajtkészítésnek minden feltétele. t A szécsényi márványsajtnak világszerte nagy a híre. Valószínű több felé is juthatna a kiváló készítményből, ha a szécsényi tejtermékek gyára csak erre rendezkedne b& Van az országban máshol is tejtermékeket feldolgozó üzem, de speciálisan rokfortra csak itt vannak berendezkedve. Éppen a magyar és megyei hírnév öregbítésére tanácsosabb lenne csak márványsajttal foglalkozni. A vajat és egyebeket majd feldolgozná más üzem. Ujlaky Mária kezet életébe. Még sókat lehetne beszélni Pirostkáék és Rottekék tevékenységéről, arról, hogy milyen módon próbálták lejáratni a volt kommunista vezetőket, ahogy ők mondták, a „rákosisták”-at. Elmondották továbbá azt. hogy ők nem hajlandók elfogadni a Kádár-kormányt és annak rendeletéit nem is fogják végrehajtani. Azóta már ezek az elemek megkapták a megérdemelt büntetésüket és a falu köz- megelégedésére rend, békés nyugalom honol Nógrád községben. Legend: A községben is. mint máshol, az események megmutatták ellenforradalmi jellegüket. Október 24 és 25-én liegenden nagyarányú felvásárlás volt a szövetkezeti boltban. Egyes reakciós elemek rémhíreket terjesztettek és igyekeztek pánikot kelteni, ahol csak lehetett. Egész október 26-ig a községben viszonylag nyugodt légkör uralkodott. Október 26-án a pesti busszal egy egyetemista fiú jött és a kocsmában felolvasott egy 16 pontból álló kiáltványt, amiben többek között szó volt a szovjet csapatok kivonulásáról, a „rákosista" vezetők lemondásáról és még több más ellenforradalmi követelésről. A gyújtóhangú beszéd után a nézsai állatorvos is aktivizálta magát, mivel ő sem akart elmaradni az egyetemistától, beszédet intézett a jelenlevő tömeghez. Beszélt arról, hogy milyen gazdag uránércbányánk van és hogy az uránt a Szovjetunióba szállítják, hogy a Szovjetunió mennyire kihasznál minket, mint kis nemzetet, s ezzel elérte azt, hogy egyes izgága elemek erősen éltetve. követelték, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki az országból és a faluban kezdjék meg a „forradalmat". A kommunisták hangoztatták egymás között, hogy ezt az embert érdemes volna letartóztatni, azonban a tömeg hangulata olyan volt. hogy ezt már nem lehetett megtenni. Később találkoztak az állatorvossal a tanácsházán, aki barátságban kezet fogott velük és azt mondotta: „elvtársak, csak iparkodjanak a rendet és a nyugalmat megtartani a faluban". Egy párttag epésen megjegyezte, hogy „a doktor úr már megkezdte a kocsmában a rend és béke megszilárdítását, de nem jó irányban“. A doktor úr nagyon gyorsan elsietett, mert időközben a busz elindult, és ö felugrott a buszra menet közben és Nógrádsápra ment. hasonló ..rendszilárdítás" érdekében. Egyes izgága elemek követelésére a kifőzött pálinkát október 29-én kiosztották a falu lakosai között. November 1-én a már előzőén megSalgótarján kereskedelmi hálózatának 1957 évi fejlődése Városunk fejlődése a kereskedem! hálózat területén az októberi események következtében nem fejlődött megfelelően. Még ez évben sem a vendéglátó, sem pedig a kiskereskedelmi vállalat területén tőépítkezés nem volt, ugyanakkor a kiskereskedelmi vállalatok vezetői, a városi tanácscsal együtt mindent elkövettek annak érdekében, hogy a dolgozóit jobb ellátását biztosító korszerű árudák létesüljenek. Melyek azok az üzletek, amelyeket az 57-es évben már átadtunk, illetve átadunk a város lakosainak. A kiskereskedelmi vállalat korszerűsítette a 16-os számú boltot, amely a nagyállomás környékén lakókat látja el. Az igen elhanyagolt, korszerűtlen, egy helyiségből álló bolt most egy nagy elárusító helyiségből, két raktárból, öltözőből és egyéb mellékhelyiségekből áll. Ezen korszerűtlen üzlet átalakítása 108 000 forint beruházással nyert befejezést. A kiskereskedelmi vállalat vertikális üzemével oldotta meg a bolt berendezését, melyből kifolyólag 20 000 forintos megtakarításra számítanak. A nagyállomás környékén nagy probléma a hentes áruda kiesése, amit egy húsbolt két héten belüli megnyitásával megoldunk. A város rég húzódó problémája a rádió. villamosság, hanglemez, kerékpár, továbbá különböző villamossági cikkek boltjának korszerűsítése. A jelenlegi Keravill helyisége szűk, raktározása megoldhatatlan, ezért az SZTK alatti részen átépített árudába nyer áthelyezést. Az új Keravill helyiséget 106 000 forintos beruházással végeztette a kiskereskedelmi vállalat. A berendezés vadonat új, aminek a beszerzése 50 000 forint. A megnyitás ideje: július 15-e. Ezen új árudában egy kisebb raktár is lesz, ahol a rádió javítását végzik. Tehát elkerülhetjük azt. hogy a rádiók heteken keresztül különböző városokba legyenek küldve javításra. A város területén több régi elhanyagolt cégtábla került kicserélésre. melynek összege 40 000 forint A jelenlegi kenyérszaiküzle- tet, mely eddig a sütőipari vállalat kezelésében volt, átvette a Ikiskereskedelmi vállalat és „ jelenlegi üvegbolt helyére teszi, az üvegbolt pedig a Keravill helyiségébe megy át. A kenyérbolt helyén méhészeti szaküzlet és totózó nyílik. Ezen három bolt áttelepítésének hozzávetőleges költsége — amely nem központi beruházásból lesz — körülbelül 20 000 forint. A vásártéren folyó építkezéseknél korszerűen úgy tervezték a 99-es bérházat, hogy fűszer, háztartási, vegyi-, illatszer- és húsboltot nyitnak. Előreláthatólag 1958 első negyedében nyílnak meg ezen üzletek. A bányatröszt Gusztáv-ak- nán húsboltot nyittatott a nyugdíjas bányászoknak. Különböző helyeken levő büfék korszerűsítésére 72 500 forintnyi összeget utalt ki a kiskereskedelmi vállalat. A közeli napokban sor kerül a Rákóczi úton üzembe helyezett jégbüfé átadására, amelyet a vállalat a kiskereskedelmi vállalattól könyvjóváírással átvett. A jégbüffé átépítésére a vállalat különböző hitelforrások Megkezdték a vastüdő sorozatgyártásút felhasználásával 75 000 forintot ruházott be. Az üzembehelyezés időpontja 1957. június 30. Strak Ferencné A leszerelési albizottság ülése Az ENSZ leszerelési albizottsága csütörtökön délután újabb ülést tartott az angol fővárosban. Az ülésen, amely közel kétórás volt, Harold Stassen elnökölt. A legközelebbi ülés június 25-én lesz. Védjük állatainkat A budapesti ipari vásáron nagy feltűnést keltett a vastüdő, amit igen eredményesen alkalmazhatnak légzési zavarok, vagy bénulások esetén. A vásáron kiállított vastüdőt a László-kórházba szállították, s ott azonnal fel is használták egy paralízises beteg gyógykezeléséhez. A vastüdő iránt több más kórházunk is érdeklődik. Ezért a Kórházi Berendezések Gyárában most megkezdték e lón- tos gyógyászati eszköz sorozatgyártását. Augusztus 10-ig tízet, az év végéig pedig további tízet készítenek. Vastüdő exportálására előreláthatólag csak jövőre kerül sor. Az utóbbi időben az ország területén több helyen lépett fel ragadós száj- és körömfájás. Ez a betegség azon fertőző állatbetegségek közé tartozik, amely a hasított körmű állatokat, szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket megbetegíti. A betegség igen ragályozó. A megbetegedett állatoknál a betegség étvágytalanságban, lázas állapot mellett jelentkezik. A megbetegedett állatoknál nyálfolyás van, a szájban fékélyek észlelhetők, amelyeket előzetesen apró hólyagok megjelenése jelez. A lábvégeknél a körmök hasítékánál szintén hólyagok észlelhetők, amelyek később felfakadnak. Az állatok a lábvégeknél jelentkező elváltozások miatt sántítanák. __ A betegség ellen hathatósan védekeznünk kell. Ez a védekezés abból áll, hogy az idegen területről állatorvosi vizsgálat nélkül állatokat ne hozzunk be a megye területére. Tekintettel arra, hogy a környező országokban a betegség komoly méreteket öltött már, az ország területére érkező csomagok, szállítmányok csomagoló anyagjait (szalmát, szénát, forgácsot stb.) az érkezés után azonnal égetéssel meg kell semmisíteni. Ezen csomagoló anyagoknak a megsemmisítése azért szükséges, mert a betegségnek a kórokozója, a vírusa ezen anyagokon keresztül is terjedhet. A védekezéshez feltétlenül hozzátartozik, hogy ott. ahol nagyobb állatállományok vannak, a majorok, üzemegységek bejáratainál, valamint az istállók bejáratainál, úgynevezett „fertőtlenítő szőnyeget” állítsunk fel. Ezeket a „fertőtlenítő szőnyegeket” a bejárat egész szélességiében létesíteni kell olyan hosszúságban, hogy az ottan be- és kijáró személyek és állatok ezeken a „fertőtlenítő szőnyegeken” haladjanak át, hogy így a lábbelik, valamint az állatoknak a talpi része fertőtlenítődjön. A „fertőtlenítő szőnyegeket” fűrészporral vagy homokkal kell feltölteni, vagy megfelelőnek lát« szik a törekkel való feltöltés is. A „fertőtlenítő szőnyegeket” fertőtlenítő anyagokkal (klórlúg, magnol- mész, vagy esetleg friss hamu forróvizes oldatával) kell naponta kétszer legalább felújítani. „Fertőtlenítő szőnyegek” szerepüket csak akkor teljesítik, ha a fertőtlenítő anyagok felújításáról, szőnyegek nedvesen tartásáról állandóan gondoskodunk. Száj- és körömfájásnak a kórokozóját, a vírust az állatokkal foglalkozó, vagy érintkező személyek is elhurcolhatják. Ezen elhurcolásoknak a megakadályozását szolgálja ezen fertőtlenítő szőnyegeknek az állandó üzemeltetése, A fentieken kívül még úgy védekezzünk a betegségek be- hurcolása ellen, hogy idegen udvarba, vagy istállóba ne menjünk. Ne engedjünk be idegen embert vagy állatot házunkba, udvarunkba, istállónkba. Ne kössük vagy hajtsuk be állatunkat idegen istállóba vagy udvarba. Ne etessünk és itassunk idegen helyen. Figyeljük minden nap hasított körmű állatainkat. A száj- és körömfájásban beteg állat állatorvosi vizsgálata és gyógykezelése minden állattartó számára díjtalan. Az állattartó kötelessége azonnal jelenteni a helyi tanácsnak és a hatósági állatorvosnak, ha állatán a száj- és körömfájásra gyanús megbetegedést észlel. A hatóság csak akkor tud a betegség továbbterjedése és az általa okozott népgazdasági károk ellen eredményesen védekezni, ha a betegségről azonnal tudomást szerez. Ezért a bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a betegség eltitkolása súlyos büntetést von maga után. í Megjegyzések a „Vágóhídi gondok című cikkel kapcsolatban A Nógrádi Népújság május 25—i száma „Vágóhídi gondok' címmel cikket közölt. A cikk a mi vállalatunkat és az állatválasztott „forradalmi tanács” helyébe másik tanácsot választottak, melynek az elnöke Kámori Lajos volt. *Ez az új tanács nem sokáig funkcionált, mert a Kádár-kormány megalakulásának hírére lemondott és nem jelent meg a hivatalában. November 4-e után a falu kommunistái és haladó pártonkí- vüli dolgozói a- volt elnököt és titkárt visszavitték a tanácsházára és ígéretet tettek, hogy nem engedik azt, hogy a reakció még egyszer felülkerekedjen. Sajnos a salgótarjáni és csepeli események hírére a reakciós elemek új erőre kaptak és szervezkedtek, követelték. hogy a kukoricát és árpát osszák szét, amelyet aztán később meg is valósítottak. A falu nagygazdái és reakciós elemei megbeszélték egy Miklós nevű cigánnyal, hogy üssék le Paulovics és Törnék elvtársakat, s ez jeladás lesz aztán a többi kommunistával való leszámolásra 1% Ezt nem tudták elemi, mert a fegyver másként sült el. Ha ez akkor sikerül, megkezdték volna Le- aénden is először a kommunista vezetők fizikai megsemmisítése után a többi kommunisták és haladó pártonkívü- liek eltávolítását a faluból. A Kádár-kormány megalakulása után nagy munkával, a helyi kommunisták megszilárdították a rendet. A rétsági járás többi községeiben is voltak hasonló megmozdulások. Ellenforradalmi jellegüket bizonyította az a tény, hogy ezek kommunistaellenesek és szovjetellenesek voltak. Minden községben a volt kizsákmányoló osztályok képviselői, elsősorban kulákok, földbirtokosok, horthysta katonatisztek. szolgabírók és más egyéb deklasszált elemek voltak a hangadók. Ma már a községek lakossága előtt többnyire tisztán áll az ellenforradalomnak aljas célja. A kommunisták vezetésével egyre jobban rádöbbennek arra, hogy mi lett volna a dolgozó parasztság sorsa akkor, hogy ha ezek a reakciós elemeik újra a kezükbe kaparintották volna a vezetést. Meg lehet állapítani azt, hogy a falu lakossága közül a leghatározottabban a tsz-parasztok, egyéni gazdálkodók közül a szegényparasztok és ezek közül is a volt agrárproletárok szálltak szembe az ellenforradalmárdk- kal. így volt ez az országban és így volt ez a rétsági járásban is, de így volt az egész megyében, a falun. A Magyar Szocialista Munkáspárt falusi szervezetei éppen ezért erősítsék a párt sorait a szegényparaszt elvtársakkal, hogy a helyi MSZMP-szervezet a forradalom erős bázisát képezze minden faluban. forgalmi szakmát érintő több problémát, vet fel. Mi tagadás, a salgótarjáni vágóhíd ellátása bizony komoly gond és igen nagy felelősség. Salgótarján bánya- és iparvidék. A salgótarjáni bányász, munkás és a többi dolgozó asztaláról nem hiányozihait a hús, a boltokból a kolbászáru és a zsír. Szerencsére nem is hiányzik. Ez — minden szerénység nélkül mondhatom — a vágóhíd és az állatforgalmi vállalat közös erőfeszítésének köszönhető. Igaza van a cikk írójának. A megyében nem tudunk elegendő állatot vásárolni, bizony Szolnokról, vagy talán még nagyobb távolságról is kénytelenek vagyunk állatot szállítani. És mert a bányászvidék ellátásában zavar nem lehet, a leggyorsabb szállítóeszközt, a gépkocsit vesszük igénybe. A teherautó-szállítás az ellátás és a gazdaságosság érdekeit egyaránt szolgálja. ^ Az állatok átadása körül valóban van a két vállalat között vita. Nyíltan megmondhatom, a salgótarjáni vágóhíddal egymagával több a vitánk, mint az ellátásunkhoz tartozó összes többi vágóhíddal. * Hadd vessek fel egy alapvető kérdést, amit a ..Vágóhídi gondok”-ban ki nem mondanak ugyan, de tulajdonképpen ez a gondok igazi alapja. A kérdés: miért kell Salgótarjánba Nógrád határain túlról egyre növékvő mennyiségben állatot szállítani? A felelet: mert Nógrád megyében visszaesett a termelők által piacokon felkínált állatok száma. Ez nagy veszélyt rejt magában és nemcsak a vágóhidak* hanem a megye vezetőinek, a pártnak, a tanácsnak, s elsősorban a dolgozó parasztságnak « gondja, a problémája; Belterjes gazdálkodást állattenyésztés nélkül? Növelni a föld hozamát szervestrágya növelése nélkül? Járhatatlan út! 1956 első negyedében a nógrádi vágóhidakra a megyén kívülről mindössze 616 sértésit kellett szállítani, ez évben az első negyedben több mint 2300 sertést hoztunk. Amíg az előző években Nógrád marhahúsból még a főváros dolgozóinaik asztalára is juttatott, most április eleje óta 300 marhát vittünk Pest megyéből a gyarmati és salgótarjáni vágóhídra* Míg tavaly az első negyedévben Nógrád megye területén több mint 3000 darab sertést vásárolt az ál- Iatforgahni vállalat, addig ebben az évben ugyanazon idő alatt csak 522 darabot. Állítom, Nógrádiban is megvannak a feltételek. Úgy érzem, elérkezett az ideje annak, hogy a nógrádi bányászok, acél- és üvegmunkások hősi erőfeszítései és nagyszerű eredményei után ugrásszerűen növekedjenek a szorgalmas Nógrád megyei parasztok, termelőszövetkezetek. állami gazdaságok eredményei is. Szabó Berény állatforgalmi vállalat Pásztói Mezőgazdasági Ktsz. kiárusít Ford 20-as traktor alkatrészeket. Érdeklődőknek bő-, rebb íelvilágosftás a Pásztói Mezőgazdasági Ktsz. elnökénél. \
