Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-19 / 48. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. Június 19. Bizonyos pedagógusokról... Egyesek renegátsága miatt a párt nem vonja meg a bizalmat a néphez hű értelmiségiektől S ok igazságtalan támadás érte a utóbbi időben az értelmiséget. Tény, hogy az értelmiség egy része tevékeny szerepet vállalt az ellenforradalom alatt, de az is tény, hogy az értelmiség zöme, ha nem is fordult határozottan szembe a népi hatalom ellenségeivel, de nem is támogatta az ellenforradalmat. Egyes értelmiségiek magatartása arra vezette a bennük keserűen csalódott dolgozóikat, elvtársainkat, hogy az értelmiség egészéről alkottak és mondtak elmarasztaló ítéletet. Talán nem követ ünk el szent- ségtörtést, ha ez esetben Sztálinra hivatkozunk, ő mondja egyhelyütt, hogy az az osztály, amely komolyan veszi a hatalom kérdését, az szövetségeseket keres. Rendkívül fontos figyelmeztető ez számunkra. Mert miről is van szó? Ártól, hogy a munkásosztálynak ^természetes” szövetségese, a dolgozó parasztság mellett új élete építésében feltétlenül meg kell nyernie a néphez hű értelmiség támogatását. Az elmúlt 12 esztendő tanúsítja, hogy az értelmiség tehetségének szabad kibontakozása csak a néphatalom körülményei között lehetséges. Ebből az következik, hogy kritikátlanul öleljük keblünkre az értelmiséget? Semmiképpen. Az értelmiség becsületes, a néphez hű (hozzátehetjük, ez van túlnyomó többségben) részével szembeni kötelességünk is azt diktálja, hogy ne általában, hanem igenis konkrétan foglalkozzunk egyes értelmiségiek október—novemberi ellenforradalmi, destruktív magatartásával. Joggal kérik számon ezt tőlünk a becsületes értelmi, Bégiek. A salgótarjáni pedagógusok (és nemcsak ők) mélységesen elítélik az ellenforradalomban vezető szerepet vállaló Mlinarik István és Lénárd Andor valamennyiüket kompromittáló magatartását. A Gépipari Technikum becsülete; tanárai lg elhatárolják magukat azoktól, akik ebben az időben pedagógushoz méltatlan módon viselkedtek. Urban Sándor, Bodzán Antal, Kaposi Sándor és Kovács Béla vállaltak különösen dicstelen szerepet, Pedagógusok. Józanságra kellett volna imteniök a forró- fejűeket, de ők maguk voltak az alantas ösztönök szítéi. Még leírni is arcpirító, de ők hősinek tartották: népköztársaságunk vörös csillagos címerét a tanári szoba asztalára tették, azt körülállva köpködték, majd „forradalmi” jelszavak hangoztatása közben Összetiporták. Kovács Béla fiatal tanár létére a népi demokrácia nagy bizalmát élvezte: a technikum igazgató- helyettese volt. Talán ezzel magyarázható, hogy bár ő is rését vett a „hősi szertartáson ’, de csak mint néző. Természetesen nem mindent nézett — építgette is az ellenforradalmi kapcsolatait. Pedagógusok — az ifjú lelkek kovácsai Ök mérgezői voltak. Bodzán Antalt annyira meghatotta az ,,új rend”, hogy tanítványainak (végzős technikusokat tanított) könnyezve mondta, hogy „a magyar nép” végre megmutatta igazi erejét. Kaposi Sándor — a köpködő-vezér. A népi demokráciának köszönheti, hogy géplakatosból tanár lehetett. t>e ő úgy látszik többre, vezérségre vágyott. A technikumi diákok élén részt vett a szovjet emlékmű ledöntésében. Igen-igen serénykedett a megyei párt- bizottságon levő vörös csillag összetörésében is. Nemcsak vezér, ideológus is volt. Még márciusban is egyik legharsányabb ellenlábasa a Kádár- kormánynak. Urbán Sándor korábban DISZ-nevelő tanár volt — októberben , köpködő” és vezér lett 6 is. Később a KISZ munkájának, szervezésének egyik tevékeny akadályozója, Í me a díszes társaság! És hogy fájt nekik a „forradalom” bukása. Fájdalmuk kifejezésére és annak bizonyítására, hogy élnek és emlékeznek — szakállt növesztettek. Pedagógusok. RendiKívül nagy kárt okoztak tanítványaik inegmételyezésével is — telkükön szárad a diákszállói vöröszászlö-égetés is. Teljesen érthető, hogy a tevékenységüket felismerő diákok és a becsületes pedagógusok elfordulnak tőlük, visszavonják bizalmukat es megvetik őket. Kötelességünk, hogy a konkolyt elválasszuk a búzától! Valenta László (1928-1957) Valenta László elvtárs ifjú kommunista a Salgótarjáni Járási Tanács dolgozója az ottani alapszervezet vezetőségének tagja, a munkásőrség kafcmája tragikus körülmények között elhunyt. Ifjú ember volt, gondos családapa. De családja melleit legfőbb gondja mindig a közösségért vég-zett munka volt. Pontos odaadással végezte el a rábízott feladatot. Halála tragikus napján is kötelességét végezte, eközben ragadta, el a halál. Autóbaleset áldozata lett. A felszabadulás után életét a munkásmozgalomhoz kapcsolta. Párttag volt, igazi kommunista, aki az ellenforradalom alatt is bátran helytállt a munkáshatalom védelmében. Mély megrendüléssel gyászoljuk Valenta László jó elvtársunkat, barátunkat. Kommunista nők aktíva értekezlete lesz vasárnap A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei bizottsága, június 23-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel Salgótarjánban, a város népművelés házában, kommunista nők részére, aktívaértekez- letet tart. Az értekezlet a kommunista nők új feladatait fogja tárgyalni. A MEGYE KOM Cs. Nagy László, az Ujmajori Kísérleti Gazdaság tudományos munkatársa A Hajdú-Bihar megyei Esztáron született 1927-ben, agrárproletár családból. Az iskola padjaiból cselédsorba, majd rlapszámosmunkára került. Innen ment el a szakérettségire, ahonnan a felsőbb szervek javaslatára a Szovjetunióba küldték mezőgazdasági egyetemre. Az egyetemet piros , diplomával végezte. Az ifjúsági mozgalomban 1947-től, a munkásmozgalomban 1948-tól vesz részt. (1948 óta párttag.) 1955-ben került az MDP Nógrád megyei, később a pásztói járási bizottsághoz. Az ellenforradalom idején szilárd, harcos elvtársinak bizonyult. 1957. március 1-ével lett az újmajori gazdaság tudományos munlkatársa. Tevékenyen részt vett a párt- szervezet megalakításában. Jelenleg a pártszervezet intéző bizottságának elnöke. MUNISTÁINAK Andó István, a salgótarjáni városi MSZMP intéző bizottság elnöke Mint ifjúmunkás végigjárta a tőkések „jóvoltából Salgótarján és környéke ipari üzemeit. Ekkor kapcsolódott be a munkásmozgalomba is. (1936.) Részt - vett illegális röplap, sajtó terjesztésében, a vörös segély munkájában. Emiatt a tényleges katonai idejében is kellemetlenségei voltak. 1945-ben esett szovjet hadifogságba, 1948-ig volt hadifogoly, ahol antifasiszta iskolán is résztvett. 1949-ben vették fel a pártba csak, a tagzárlat miatt. Ezután több gazdasági és politikai funkcióban volt. Jobbágyiban (ahol központi pártszemező volt) került 1954-ben 3 éves pártfőiskolára. Az ellenforradalom miatt csak 2 évet végzett el. Október 26-án jött haza Budapestről, Az ellenforradalom ideje alatt is szilárd tagja volt a pártnak, aktívan dolgozott. Tevékenyen résztvett a városi alapszervezetek megalapításában, és azok inst- ruálásában. KÜLDÖTTEI... Rezsnák András, a nógrádi Béke tsz elnöke 1951-ig kilenc és fél holdon gazdálkodott. Ekkor lépett be az I. típusú csoportba, 1952-ben pedig a megalakuló termelőszövetkezetbe, amelynek alakulása óta elnöke. A falu egyénileg dolgozó parasztjai is büszkén beszélnek a szövetkezet érdemeiről. Az ellenforradalom sem tett komolyabb kárt « gazdaságban, (bár néhány középparasstt kilépett), mert a tagság Rezsnák elvtárssal együtt megvédte a közös vagyont a háborgóktól. Jelenleg 22 tagja van a szövetkezetnek, 152 holdon gazdálkodnak- Magtárral egybekötött 25 férőhelyes istálló építésén dolgoznak. Rezsnák elvtárs 1951 óta tagja a pártnak. Az ellenforradalom után januárban elsők között lépett be a pártba. Az ekkor tanúsított bátor magatartásáért, s később a munkaszervezésben elért eredményeiért tisztelik és szeretik őt nemcsak a tsz. tagjai, hanem a dolgozó XMrasztok is, A finn sajtó Bulganyin és Hruscsov látogatásáról A finn sajtó tovább kommentálja Bulganyin és Hruscsov finnországi látogatását. A Kansan Uutiset vezércikkében utal a szovjet vezetőknek azokra a kijelentéseire, amelyekben méltatták a szovjet- finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét a két ország közötti kapcsolatok elmélyítésében és az észak- európai béke biztosításában. Bizonyossággal állítható — jegyzi meg a lap —, hogy az ezekben a nyilatkozatokban foglalt gondolatok összhangban állnak országunk legfőbb érdekeivel, valamint népünk túlnyomó többségének véleményével és óhajaival. Kellemes dolog megjegyezni, hogy a szovjet vezetőknek az északeurópai béke biztosításáról tett kijelentése igen kedvező visszhangra találtak a skandináv népek körében. Országunk részvétele az Északi Tanácsban éppen ezen az alapon segíti elő az észak-európai béke biztosítását. A Tyen Voima című szociáldemokrata vidéki lap ezt írja: „Végeredményben megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a szomszédos ország vezetői látogatásuk során semmilyen vonatkozásban nem tettek egyetlen, reánk nézve hátrányos kijelentést sem, hanem nagy megértést tanúsítottak helyzetünk iránt. A tárgyalásokon megszületett ösz- szes következtetések és döntések megerősítik azt a meggyőződést, hogy a béke és a semlegesség általunk választott útja helyes." A párt és a tömegek viszonyáról ■■ Balassogg/artnaii járúmi tapunatalatak — A kommunista pártot ma és mindig az jellemzi, hogy számára étet- és létiontoaság. hogy milyen a viszonya a tömegekhez, Élvezi-e a nép bizalmát? Hogyan áll a nép bizalmával ta ellenforradalom után az újjászervezet párt, az MSZMP. Meg kell mondanunk, hogy október előtt az MDP vezetésében meglevő hibák, rossz vezetési módszerek miatt, nagyban csőikként a nép bizalma a pártban. Mikor ezt kimondjuk. ugyanakikor alá kell húznunk, hogy a csökkent bizalom dacára október 23-a után ezrek és ezrek kértek fegyvert és ha a vezetés egységes, ha nincs árulás a párt vezetésében, a fegyvert fogó kommunisták úgy ellátták volna az ellenforradalmárok baját, hogy arról koldultak volna. Jelenleg pedig az a helyzet, hogy sokan, egyre többen bíznak a pártban és a hitettenke- dők csodálkozva látják, hogy a párt iránti bizalom patakocskái lassan csörgedeznek, széles folyóvá válnak. Miben mutatkozik meg °z a bizalom járásunk területén? Elsősorban abban, hogy párttagságunk létszámban eléri a volt MDP-tagság 50 százalékát. Ezeknek az elvtár-aknak pedig döntő többsége azért lépett a pártba, mert szereti azt, bízik benne, mert érzi. hogy ott a helye. Igaz hogy jelentkeztek sokan a pártba olyanok is, akik a karriert, az érvényesülést keresték, vagy bűneiket akarták leplezni. Például jelentkezett a járási tanács alapszervezeténél párttagnak Pintér Mihály járási állatié' észtő. aki október 26-án azzal küldte vissza a könyviét írásban az alapszervezeti titkárnak, hogy többé nem akar párttag lenni, sőt a taggyűlésen kijelentette hogy neki semmit sem adott a. demokrácia. Hát igaz. nem sokat, csak annyit, hogy neki, a „régi” szakembernek a leánya ma is harmadéves orvostanhallgató a fia pedig most érettségizne a gyarmati gimnáziumban, ha időközben nem „távozott" volna külföldre egy hűvös decemberi napon. Egy NaszáU nevű egyén, aki csak, azért jelentkezett nemzetőrnek, mert napi 35 forintot kapott, megnyugtatta a tagságot, hogy nyugodtan vegyék fel, mert 5 parancs ellenére sem tüzelt volna a kommunistákra. Ezeket az embereket a tagság helyesen nerr> vette fel a pártba. De ha esetleg kerültek is be kifogásolható emberek, a kételkedőket megnyugtatjuk. jelenleg a párt sokkal harcosabb, egységesebb fellépésű elvtársakból tevődik ösz- sae. mint. az MDP volt. Szívesen végeznek pártmunkát, áldozatot. fáradságot nem kímélve harcolnak a pártért, a népért, még a jelenleg hitetlen- kedőkért is. Másodszor abban, ho°y a párt rendezvényein a párttagokon kívül sok pártonkívüli is részt vesz (minden kényszer nélkül) és aiktívan felszólal véleményét hangoztatva, ezzel se<n'tvé a párt munkáját. Például járásunk területén politikai előadássorozaton olyan emberek vesznek részt. akik azelőtt ritkán jártak ilyen rendezvényekre. Mikor megkérdeztük az egyik pártonkívüli dolgozó parasztot, hogy miért jött el, a következőket mond' ta: „Nem "mozgósítottak«, magam jöttem el, mert érdekel, hogy mit mondanak, és majd figyelem, hogy a mondásából mennyi lesz valóság.“ Más jelekből is tapasztalható. hogy a pártonkívüliek figyelik a párttagságot, cselekedeteiket. főleg azt. hogy nem jutnak-e jogtalan előnyökhöz, nem elutasító-e a magatartásuk. ég ha ezt nem tapasztalják. akkor szívesen fordulnak a párttagokhoz. Harmadsorban — és ez a legfontosabb —. hogy soha nem tapasztalt mértékben keresik fel a pártot a nép minden rétegéből ügyesébajos problémáikkal. Jön például egy hu- gyagi fiatalasszony, hogy férje viselkedése miatt megromlott a házaséletük és a párt segítsen helyrehozni. Jön eg--' gyarmati értelmiségi dolgozó, hogy nem lát tisztán egy so- politikai kérdésben, adjunk választ neki. Jön egy négygyermekes családanya hogy intézzük el lakásügyét, mert már mindenhol volt és ha itt nem lesz elintézve az ügye. akkor sehol. Ezek a példák és még számtalan eset bizonyítja, a párt iránti szeretetet. ez az a bizalom, amely Kádár elvtárs szerint is szinte megdöbbenti az embert, mely olyan felelősséget hárít minden, a népet igazán szerető kommunista vállára, melyet nem könnvű elviselni. Mindezek természetesen azt bizonyítják, hogy a párt politikája, célkitűzése, a tömegek politikájával egyenlő, ezt a tömegek magukénak érzik és végrehajtásában bizalommal fordulnak pártjukhoz. Ha a bizalom kétségtelen jeleit, mégpedig egyre erősödő jeleit meg is állapíthat juk, hibát követnénk el, ha nem látnánk, hogy még vannak a párt iránti bizalom erősödését akadályozó tényezők is. Ilyen például a még sók esetben megnyilvánuló sze kíásság is. Ez egy ideig abban jelentkezett, hogy a későbben belépőktől azt kérdezgették, miért jelentkezett ilyen későn? Mutatkozott abban is. hogy szinte szőrszálhasogatva vitáztak azon, hogy ki, milyen munkakörben dolgozhat? Hogy egyáltalán pártonkívüli miiven feíelősebb funkciót tölthet be? A jelenleg jelentkező szek- tásság természetesen abból is adódik, hogy egy ellenforradalom után vagyunk és az egyszerű. becsületes párttagok, féltve a pártot, inkább a túlzott követelmény mellett foglalnak állást, minthogy igénytelenebbek legyenek és ez nem is rossz, mondják aokan. Szerintünk az. Ugyanakkor azonban az utóbbi időben feltétlen tapasztalható engedékenység, az éberség bizonyosfokú eltompulása, melynek révén olyanok kerülhetnek be a pártba, akik bizony nemcsak a párttagoknak, hanem a nártonkívülieknék sem tetszenék és ez viszont rossz. így például a balassagyarmati területi alapszervezetnél felvettek egy ellenforradalmi cselekmények miatt leszereltetett katonatiszt feleséget, aki nem ítélte el férje tetteit, sőt egyetértett azokkal, nem tartva bűnnek azokat Mikor erről az esetről a pár- tonkívüliek tudomást szereztek, maguk elmondták, hogy ez a személy nem való a pártba és ha ilyenek kerülnek felvételre, akkor ők nem lesznek párttagok. Akadályozza a párt iránti bizalom erősödését a sok esetben megnyilvánuló szubjektivizmus is. Ugyanis, a nem tényekkel alátámasztott vádaskodás sokat árt. mert bizonytalanná tesz egyszerű embereket is. akik látják ezt. Nagyon hamar rámondják például valakire nálunk is. hogy az ellen- forradalmi időszakban hőbör- gött feljelentéseket tett és így ellenforradalmár. Igen ritka esetben találkozunk olyan reális értékeléssel, amikor azt mondanánk, hogy követett el hibát ez az emlber, de mivel egyszerű megtévesztett dolgozó — így és így, hozza helyre a hibáját, ilyen lehetőséget vagy feladatot adunk számára. A másik véglet viszont az, amikor az ellenforradalom ideié alatt csendben tevő. magukat nem kompromittált egyének lépnek a felszínre, és esetleg megtörtént, vagy sok esetben meg nem történt harci cselekedeteiket és példás hőstetteiket hangoztatva, igyekeznek bizonyítani, hogy ők voltak az ellenforradalom mártírjai. Véleményünk az. hogy mindkét véglet rendkívül káros. Annál is inkább, mert a pártonkívüli dolgozók ezeket látva, nemhogy közelednének, hanem visz- szahúzódnak. távolodnak a párttól. Bizalmukat az ilyen esetek nem erősítik a párt iránt. Különben is, a szubjektív megítélés, amely nem tényeken, az ember munkájának, viselkedésének, a konkrét értékelésén nyugszik, minden esetben helytelen és az a vezető és az a párttag, aki ilyen módszerrel dolgozik, csalhatatlan hitével rendkívüli károkat okozhat a pártnak. Mindezeket értékelve, véleményünk szerint munkánk végzése közben sohasem feledkezhetünk meg a bárt tanításáról a nép bizalmának folytonos megnyeréséről. ‘t is. mint az étet minden területén hűek akarunk maradni Lenin tanításához. Kemény, kérlelhetetlen eszmei és adminisztratív harcot kell folytatnunk az ellenséggel szemben, viszont őszintének. szerénynek kell lennünk az egyszerű emberekkel. Nagy szeretettel és lelkiismeretességgel kell foglalkoznunk ügyes-bajos dolgaikkal. Különösen nagy fontosságot tulajdonítunk munkánkban az őszinteségnek, mert az őszinteség. a bátor szemtől szembe való véleménymondás vet gátat az intrikának. erősíti a párttagok jellemét, mélyíti a tömegek bizalmát a párt ránt. Az a véleményünk, hogy úgy a funkcionáriusnak, mint a párttagoknak széleskörű és szoros kapcsolatot kell teremteni a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel; Mindig azon kell lenniök. hogy még jobban szélesítsék és erősítsék ezeket a kapcsolatokat; Ezek azok az eredmények és hiányosságok, melvek a apásunk területén a párt és tömegek kapcsolatában előfordulnak. egyben a fentieket látjuk magunk előtt feladatként, hogy a párt és tömegek kapcsolatát erősítsük. Vajó István, a balassagyarmati járási MSZMP-bizottság elnöke
