Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-19 / 48. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. Június 19. Bizonyos pedagógusokról... Egyesek renegátsága miatt a párt nem vonja meg a bizalmat a néphez hű értelmiségiektől S ok igazságtalan támadás érte a utóbbi időben az értelmiséget. Tény, hogy az ér­telmiség egy része tevékeny szerepet vállalt az ellenforra­dalom alatt, de az is tény, hogy az értelmiség zöme, ha nem is fordult határozottan szembe a népi hatalom ellenségeivel, de nem is támogatta az ellenfor­radalmat. Egyes értelmiségiek magatartása arra vezette a bennük keserűen csalódott dol­gozóikat, elvtársainkat, hogy az értelmiség egészéről alkot­tak és mondtak elmarasztaló ítéletet. Talán nem követ ünk el szent- ségtörtést, ha ez esetben Sztálinra hivatkozunk, ő mondja egyhelyütt, hogy az az osztály, amely komolyan veszi a hatalom kérdését, az szövet­ségeseket keres. Rendkívül fontos figyelmeztető ez szá­munkra. Mert miről is van szó? Ár­tól, hogy a munkásosztálynak ^természetes” szövetségese, a dolgozó parasztság mellett új élete építésében feltétlenül meg kell nyernie a néphez hű értelmiség támogatását. Az elmúlt 12 esztendő tanúsítja, hogy az értelmiség tehetségé­nek szabad kibontakozása csak a néphatalom körülményei között lehetséges. Ebből az következik, hogy kritikátlanul öleljük keblünkre az értelmisé­get? Semmiképpen. Az értel­miség becsületes, a néphez hű (hozzátehetjük, ez van túl­nyomó többségben) részével szembeni kötelességünk is azt diktálja, hogy ne általában, hanem igenis konkrétan fog­lalkozzunk egyes értelmiségiek október—novemberi ellenfor­radalmi, destruktív magatartá­sával. Joggal kérik számon ezt tőlünk a becsületes értelmi, Bégiek. A salgótarjáni pedagógusok (és nemcsak ők) mélysé­gesen elítélik az ellenforrada­lomban vezető szerepet vállaló Mlinarik István és Lénárd Andor valamennyiüket komp­romittáló magatartását. A Gépipari Technikum becsülete; tanárai lg elhatárolják magu­kat azoktól, akik ebben az időben pedagógushoz méltatlan módon viselkedtek. Urban Sándor, Bodzán Antal, Kaposi Sándor és Kovács Béla vállal­tak különösen dicstelen szere­pet, Pedagógusok. Józanságra kellett volna imteniök a forró- fejűeket, de ők maguk voltak az alantas ösztönök szítéi. Még leírni is arcpirító, de ők hősinek tartották: népköztár­saságunk vörös csillagos címe­rét a tanári szoba asztalára tették, azt körülállva köpköd­ték, majd „forradalmi” jel­szavak hangoztatása közben Összetiporták. Kovács Béla fiatal tanár létére a népi de­mokrácia nagy bizalmát él­vezte: a technikum igazgató- helyettese volt. Talán ezzel magyarázható, hogy bár ő is rését vett a „hősi szertartáson ’, de csak mint néző. Természe­tesen nem mindent nézett — építgette is az ellenforradalmi kapcsolatait. Pedagógusok — az ifjú lel­kek kovácsai Ök mérgezői voltak. Bodzán Antalt annyira meghatotta az ,,új rend”, hogy tanítványainak (végzős tech­nikusokat tanított) könnyezve mondta, hogy „a magyar nép” végre megmutatta igazi erejét. Kaposi Sándor — a köp­ködő-vezér. A népi demokrá­ciának köszönheti, hogy gép­lakatosból tanár lehetett. t>e ő úgy látszik többre, vezérségre vágyott. A technikumi diákok élén részt vett a szovjet em­lékmű ledöntésében. Igen-igen serénykedett a megyei párt- bizottságon levő vörös csillag összetörésében is. Nemcsak vezér, ideológus is volt. Még márciusban is egyik legharsá­nyabb ellenlábasa a Kádár- kormánynak. Urbán Sándor korábban DISZ-nevelő tanár volt — októberben , köpködő” és vezér lett 6 is. Később a KISZ munkájának, szervezésé­nek egyik tevékeny akadályo­zója, Í me a díszes társaság! És hogy fájt nekik a „forra­dalom” bukása. Fájdalmuk ki­fejezésére és annak bizonyítá­sára, hogy élnek és emlékez­nek — szakállt növesztettek. Pedagógusok. RendiKívül nagy kárt okoztak tanítványaik inegmételyezésével is — tel­kükön szárad a diákszállói vöröszászlö-égetés is. Telje­sen érthető, hogy a tevékeny­ségüket felismerő diákok és a becsületes pedagógusok elfor­dulnak tőlük, visszavonják bi­zalmukat es megvetik őket. Kötelességünk, hogy a kon­kolyt elválasszuk a búzától! Valenta László (1928-1957) Valenta László elvtárs ifjú kommunista a Sal­gótarjáni Járási Tanács dolgozója az ottani alapszervezet vezetősé­gének tagja, a munkás­őrség kafcmája tragikus körülmények között el­hunyt. Ifjú ember volt, gondos családapa. De családja melleit legfőbb gondja mindig a közös­ségért vég-zett munka volt. Pontos odaadással végezte el a rábízott fel­adatot. Halála tragikus napján is kötelességét végezte, eközben ragad­ta, el a halál. Autóbal­eset áldozata lett. A felszabadulás után életét a munkásmozga­lomhoz kapcsolta. Párt­tag volt, igazi kommu­nista, aki az ellenforra­dalom alatt is bátran helytállt a munkáshata­lom védelmében. Mély megrendüléssel gyászoljuk Valenta László jó elvtársunkat, barátunkat. Kommunista nők aktíva értekezlete lesz vasárnap A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei bi­zottsága, június 23-án, vasár­nap délelőtt 10 órai kezdettel Salgótarjánban, a város nép­művelés házában, kommunis­ta nők részére, aktívaértekez- letet tart. Az értekezlet a kommunista nők új feladatait fogja tár­gyalni. A MEGYE KOM Cs. Nagy László, az Ujmajori Kísérleti Gazdaság tudományos munkatársa A Hajdú-Bihar megyei Esztáron született 1927-ben, agrárproletár családból. Az iskola padjaiból cselédsor­ba, majd rlapszámosmunká­ra került. Innen ment el a szakérettségire, ahonnan a felsőbb szervek javaslatá­ra a Szovjetunióba küld­ték mezőgazdasági egye­temre. Az egyetemet piros , diplomával végezte. Az ifjúsági mozgalomban 1947-től, a munkásmozga­lomban 1948-tól vesz részt. (1948 óta párttag.) 1955-ben került az MDP Nógrád megyei, később a pásztói járási bizottsághoz. Az ellenforradalom idején szilárd, harcos elvtársinak bizonyult. 1957. március 1-ével lett az újmajori gazdaság tudo­mányos munlkatársa. Tevé­kenyen részt vett a párt- szervezet megalakításában. Jelenleg a pártszervezet intéző bizottságának elnöke. MUNISTÁINAK Andó István, a salgótarjáni városi MSZMP intéző bizottság elnöke Mint ifjúmunkás végig­járta a tőkések „jóvoltából Salgótarján és környéke ipari üzemeit. Ekkor kap­csolódott be a munkásmoz­galomba is. (1936.) Részt - vett illegális röplap, sajtó terjesztésében, a vörös se­gély munkájában. Emiatt a tényleges katonai idejében is kellemetlenségei voltak. 1945-ben esett szovjet hadi­fogságba, 1948-ig volt ha­difogoly, ahol antifasiszta iskolán is résztvett. 1949-ben vették fel a pártba csak, a tagzárlat miatt. Ezután több gazda­sági és politikai funkcióban volt. Jobbágyiban (ahol központi pártszemező volt) került 1954-ben 3 éves párt­főiskolára. Az ellenforrada­lom miatt csak 2 évet vég­zett el. Október 26-án jött haza Budapestről, Az ellenforradalom ideje alatt is szilárd tagja volt a pártnak, aktívan dolgozott. Tevékenyen résztvett a vá­rosi alapszervezetek meg­alapításában, és azok inst- ruálásában. KÜLDÖTTEI... Rezsnák András, a nógrádi Béke tsz elnöke 1951-ig kilenc és fél hol­don gazdálkodott. Ekkor lépett be az I. típusú cso­portba, 1952-ben pedig a megalakuló termelőszövet­kezetbe, amelynek alakulá­sa óta elnöke. A falu egyénileg dolgozó parasztjai is büszkén be­szélnek a szövetkezet érde­meiről. Az ellenforradalom sem tett komolyabb kárt « gazdaságban, (bár néhány középparasstt kilépett), mert a tagság Rezsnák elvtárssal együtt megvédte a közös vagyont a háborgóktól. Jelenleg 22 tagja van a szövetkezetnek, 152 holdon gazdálkodnak- Magtárral egybekötött 25 férőhelyes istálló építésén dolgoznak. Rezsnák elvtárs 1951 óta tagja a pártnak. Az ellen­forradalom után januárban elsők között lépett be a pártba. Az ekkor tanúsított bátor magatartásáért, s ké­sőbb a munkaszervezésben elért eredményeiért tiszte­lik és szeretik őt nemcsak a tsz. tagjai, hanem a dol­gozó XMrasztok is, A finn sajtó Bulganyin és Hruscsov látogatásáról A finn sajtó tovább kom­mentálja Bulganyin és Hrus­csov finnországi látogatását. A Kansan Uutiset vezércikké­ben utal a szovjet vezetőknek azokra a kijelentéseire, ame­lyekben méltatták a szovjet- finn barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés jelentőségét a két ország közötti kapcsola­tok elmélyítésében és az észak- európai béke biztosításában. Bizonyossággal állítható — jegyzi meg a lap —, hogy az ezekben a nyilatkozatokban foglalt gondolatok összhang­ban állnak országunk legfőbb érdekeivel, valamint népünk túlnyomó többségének vélemé­nyével és óhajaival. Kellemes dolog megjegyezni, hogy a szovjet vezetőknek az észak­európai béke biztosításáról tett kijelentése igen kedvező visszhangra találtak a skan­dináv népek körében. Orszá­gunk részvétele az Északi Ta­nácsban éppen ezen az ala­pon segíti elő az észak-euró­pai béke biztosítását. A Tyen Voima című szo­ciáldemokrata vidéki lap ezt írja: „Végeredményben meg­elégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a szomszédos ország ve­zetői látogatásuk során sem­milyen vonatkozásban nem tet­tek egyetlen, reánk nézve hát­rányos kijelentést sem, ha­nem nagy megértést tanúsí­tottak helyzetünk iránt. A tár­gyalásokon megszületett ösz- szes következtetések és dön­tések megerősítik azt a meg­győződést, hogy a béke és a semlegesség általunk válasz­tott útja helyes." A párt és a tömegek viszonyáról ■■ Balassogg/artnaii járúmi tapunatalatak — A kommunista pártot ma és mindig az jellemzi, hogy szá­mára étet- és létiontoaság. hogy milyen a viszonya a tö­megekhez, Élvezi-e a nép bi­zalmát? Hogyan áll a nép bizalmával ta ellenforradalom után az új­jászervezet párt, az MSZMP. Meg kell mondanunk, hogy október előtt az MDP vezeté­sében meglevő hibák, rossz vezetési módszerek miatt, nagyban csőikként a nép bizal­ma a pártban. Mikor ezt ki­mondjuk. ugyanakikor alá kell húznunk, hogy a csökkent bizalom dacá­ra október 23-a után ez­rek és ezrek kértek fegy­vert és ha a vezetés egy­séges, ha nincs árulás a párt vezetésében, a fegy­vert fogó kommunisták úgy ellátták volna az el­lenforradalmárok baját, hogy arról koldultak vol­na. Jelenleg pedig az a helyzet, hogy sokan, egyre többen bíz­nak a pártban és a hitettenke- dők csodálkozva látják, hogy a párt iránti bizalom patakocs­kái lassan csörgedeznek, széles folyóvá válnak. Miben mutatkozik meg °z a bizalom járásunk területén? Elsősorban abban, hogy párt­tagságunk létszámban eléri a volt MDP-tagság 50 százalékát. Ezeknek az elvtár-aknak pe­dig döntő többsége azért lépett a pártba, mert szereti azt, bí­zik benne, mert érzi. hogy ott a helye. Igaz hogy jelentkez­tek sokan a pártba olyanok is, akik a karriert, az érvényesü­lést keresték, vagy bűneiket akarták leplezni. Például je­lentkezett a járási tanács alap­szervezeténél párttagnak Pin­tér Mihály járási állatié' ész­tő. aki október 26-án azzal küldte vissza a könyviét írás­ban az alapszervezeti titkár­nak, hogy többé nem akar párttag lenni, sőt a taggyűlésen kijelentette hogy neki semmit sem adott a. demokrácia. Hát igaz. nem sokat, csak annyit, hogy neki, a „régi” szakember­nek a leánya ma is harmad­éves orvostanhallgató a fia pe­dig most érettségizne a gyar­mati gimnáziumban, ha időköz­ben nem „távozott" volna kül­földre egy hűvös decemberi napon. Egy NaszáU nevű egyén, aki csak, azért jelentkezett nem­zetőrnek, mert napi 35 forintot kapott, megnyugtatta a tagsá­got, hogy nyugodtan vegyék fel, mert 5 parancs ellenére sem tüzelt volna a kommunis­tákra. Ezeket az embereket a tagság helyesen nerr> vette fel a pártba. De ha esetleg kerül­tek is be kifogásolható embe­rek, a kételkedőket megnyug­tatjuk. jelenleg a párt sokkal harcosabb, egységesebb fellé­pésű elvtársakból tevődik ösz- sae. mint. az MDP volt. Szíve­sen végeznek pártmunkát, ál­dozatot. fáradságot nem kímél­ve harcolnak a pártért, a né­pért, még a jelenleg hitetlen- kedőkért is. Másodszor abban, ho°y a párt rendezvényein a pártta­gokon kívül sok pártonkívüli is részt vesz (minden kényszer nélkül) és aiktívan felszólal vé­leményét hangoztatva, ezzel se<n'tvé a párt munkáját. Pél­dául járásunk területén politi­kai előadássorozaton olyan emberek vesznek részt. akik azelőtt ritkán jártak ilyen rendezvényekre. Mi­kor megkérdeztük az egyik pártonkívüli dolgozó parasztot, hogy miért jött el, a következőket mond' ta: „Nem "mozgósítottak«, magam jöttem el, mert ér­dekel, hogy mit mondanak, és majd figyelem, hogy a mondásából mennyi lesz valóság.“ Más jelekből is tapasztalha­tó. hogy a pártonkívüliek fi­gyelik a párttagságot, cseleke­deteiket. főleg azt. hogy nem jutnak-e jogtalan előnyökhöz, nem elutasító-e a magatartá­suk. ég ha ezt nem tapasztal­ják. akkor szívesen fordulnak a párttagokhoz. Harmadsorban — és ez a legfontosabb —. hogy soha nem tapasztalt mértékben keresik fel a pártot a nép minden ré­tegéből ügyesébajos problé­máikkal. Jön például egy hu- gyagi fiatalasszony, hogy férje viselkedése miatt megromlott a házaséletük és a párt segít­sen helyrehozni. Jön eg--' gyar­mati értelmiségi dolgozó, hogy nem lát tisztán egy so- politi­kai kérdésben, adjunk választ neki. Jön egy négygyermekes családanya hogy intézzük el lakásügyét, mert már minden­hol volt és ha itt nem lesz el­intézve az ügye. akkor sehol. Ezek a példák és még szám­talan eset bizonyítja, a párt iránti szeretetet. ez az a biza­lom, amely Kádár elvtárs sze­rint is szinte megdöbbenti az embert, mely olyan felelősséget hárít minden, a népet igazán szerető kommunista vállára, melyet nem könnvű elviselni. Mindezek természetesen azt bizonyítják, hogy a párt politikája, célkitű­zése, a tömegek politiká­jával egyenlő, ezt a töme­gek magukénak érzik és végrehajtásában bizalom­mal fordulnak pártjukhoz. Ha a bizalom kétségtelen je­leit, mégpedig egyre erősödő je­leit meg is állapíthat juk, hibát követnénk el, ha nem látnánk, hogy még vannak a párt iránti bizalom erősödését akadályozó tényezők is. Ilyen például a még sók esetben megnyilvánu­ló sze kíásság is. Ez egy ideig abban jelentkezett, hogy a ké­sőbben belépőktől azt kérdez­gették, miért jelentkezett ilyen későn? Mutatkozott abban is. hogy szinte szőrszálhasogatva vitáztak azon, hogy ki, milyen munkakörben dolgozhat? Hogy egyáltalán pártonkívüli miiven feíelősebb funkciót tölthet be? A jelenleg jelentkező szek- tásság természetesen abból is adódik, hogy egy ellenforrada­lom után vagyunk és az egy­szerű. becsületes párttagok, féltve a pártot, inkább a túl­zott követelmény mellett fog­lalnak állást, minthogy igény­telenebbek legyenek és ez nem is rossz, mondják aokan. Sze­rintünk az. Ugyanakkor azonban az utóbbi időben feltétlen tapasz­talható engedékenység, az éber­ség bizonyosfokú eltompulása, melynek révén olyanok kerül­hetnek be a pártba, akik bi­zony nemcsak a párttagoknak, hanem a nártonkívülieknék sem tetszenék és ez viszont rossz. így például a balassagyarma­ti területi alapszervezetnél fel­vettek egy ellenforradalmi cse­lekmények miatt leszereltetett katonatiszt feleséget, aki nem ítélte el férje tetteit, sőt egyet­értett azokkal, nem tartva bűn­nek azokat Mikor erről az esetről a pár- tonkívüliek tudomást szerez­tek, maguk elmondták, hogy ez a személy nem való a párt­ba és ha ilyenek kerülnek fel­vételre, akkor ők nem lesznek párttagok. Akadályozza a párt iránti bizalom erősödését a sok eset­ben megnyilvánuló szubjekti­vizmus is. Ugyanis, a nem té­nyekkel alátámasztott vádas­kodás sokat árt. mert bizony­talanná tesz egyszerű embere­ket is. akik látják ezt. Nagyon hamar rámondják például va­lakire nálunk is. hogy az ellen- forradalmi időszakban hőbör- gött feljelentéseket tett és így ellenforradalmár. Igen ritka esetben találkozunk olyan reá­lis értékeléssel, amikor azt mondanánk, hogy követett el hibát ez az emlber, de mivel egyszerű megtévesztett dolgozó — így és így, hozza helyre a hibáját, ilyen lehetőséget vagy feladatot adunk számára. A másik véglet viszont az, amikor az ellenforradalom ide­ié alatt csendben tevő. magu­kat nem kompromittált egyé­nek lépnek a felszínre, és eset­leg megtörtént, vagy sok eset­ben meg nem történt harci cse­lekedeteiket és példás hőstet­teiket hangoztatva, igyekeznek bizonyítani, hogy ők voltak az ellenforradalom mártírjai. Véleményünk az. hogy mindkét véglet rendkívül káros. Annál is inkább, mert a pártonkívüli dolgo­zók ezeket látva, nemhogy közelednének, hanem visz- szahúzódnak. távolodnak a párttól. Bizalmukat az ilyen esetek nem erősítik a párt iránt. Különben is, a szubjektív megítélés, amely nem tényeken, az ember munkájának, visel­kedésének, a konkrét érté­kelésén nyugszik, minden esetben helytelen és az a vezető és az a párttag, aki ilyen módszerrel dolgo­zik, csalhatatlan hitével rendkívüli károkat okozhat a pártnak. Mindezeket értékelve, véle­ményünk szerint munkánk végzése közben sohasem fe­ledkezhetünk meg a bárt taní­tásáról a nép bizalmának foly­tonos megnyeréséről. ‘t is. mint az étet minden területén hűek akarunk maradni Lenin tanításához. Kemény, kérlelhetetlen esz­mei és adminisztratív harcot kell folytatnunk az ellenség­gel szemben, viszont őszinté­nek. szerénynek kell lennünk az egyszerű emberekkel. Nagy szeretettel és lelkiismeretes­séggel kell foglalkoznunk ügyes-bajos dolgaikkal. Különösen nagy fontosságot tulajdonítunk munkánkban az őszinteségnek, mert az őszinte­ség. a bátor szemtől szembe való véleménymondás vet gá­tat az intrikának. erősíti a párttagok jellemét, mélyíti a tömegek bizalmát a párt ránt. Az a véleményünk, hogy úgy a funkcionáriusnak, mint a párttagoknak széleskörű és szoros kapcsolatot kell terem­teni a munkásokkal, parasz­tokkal és értelmiségiekkel; Mindig azon kell lenniök. hogy még jobban szélesítsék és erő­sítsék ezeket a kapcsolatokat; Ezek azok az eredmények és hiányosságok, melvek a apá­sunk területén a párt és töme­gek kapcsolatában előfordul­nak. egyben a fentieket látjuk magunk előtt feladatként, hogy a párt és tömegek kapcsolatát erősítsük. Vajó István, a balassagyarmati járási MSZMP-bizottság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents