Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-15 / 47. szám
1957. június 15. NÓGRÁDI Népújság 5 Egy par sző Buják másik képéről BUJÁKRÓL már mindenki hallott, mindenki olvasott. Azok közé a ritka Nógrád megyei községek közé tartozik, amelynek híre nemcsak országra, hanem világraszóló. Kismilliószor leírták, elmesélték a bujáki népviseletet, a falu szokásait, ügyeslábú táncosait. Most egy másak Bujákat szeretnénk bemutatni, a szántó-vetőt, a szorgos dolgozók ebből a szempontból is híres községét. A legelső benyomás, ami arrajártunkkor megragadja az embert a sok új ház. Minden új ház kőből van és minden házon tágas, modern, egészséges nagy ablakok vannak. A másik ugyancsak megragadó kép, a népes határt illeti. Amikor csak valameny- nyire is jó idő van, a falubeliek mindig találnák tennivalót, a jószagú határban és a zöldellő földeken. Általában el lehet mlondani, hogy kötelességteljesítöek az itteni dolgozók. Ebben az évben meg külön lelkesedés tölti el őket azért is, hogy most már valójában azt vetnek, azt termelnek, amit ők jónak, szükségesnek tartanak. Hiszen ki ismerné jobban, ha nem saját gazdája földjét, azt, hogy mire képes, mit szeret legjobban adni. Mindenekelőtt a környék szokásához híven, itt is szívesen termelik a borsót. Kern is hívják másként ezt, csak borsózásnak. Elég jó jövedelem a kukorica, meg a burgonya is. Cukorrépát meg annyit termelnek, amennyi a szerződés. Azaz mindénki hű maradt adott szavához. Megértve, hogy a cwkorellátás rajtuk is nagyban múlik. Az idén az előző évekhez képest, jobban halad az adózás is. Pedig azt mondják az adóügyiek, hogy nem jártak utána. Mégis, az első negyedévben több mint 100 százalékot értek el. A második negyedévben sem lesz baj. • A pár éve működő SZOT- üdülő is gyarapítja a község- beliek jövedelmét- A községben igen sok a gyümölcsfa, minden családnak van valamennyi a kertjében. Kora májustól, késő őszig árusítják az üdülő vendégeinek a jobbnál jobb gyümölcsöt, cseresznyét, almát, szilvát. És a község gazdái ügyesen, jól megszervezve, könnyűének a dolgozó szülők terhén. A mimkahó- napokban, azaz tavasztól, őszig idény-napközi gondoskodik a gyerekekről. Bár az óvoda csali 40 férőhelyes, 46 gyereket helyeztek el, mivel 46 szülő igényelte gyermeke felvételét. A dolgozókról való gondoskodás kedvet, lelkesedést ad a gazdáknak, szívesebben, örömtelibben dolgoznák. BÁR •MIND az a szép dolog igaz, amit eddig elmondtunk, azt sem lehet tagadni, hogy komoly ondókkal is küszködnek a bujákiak. Köztudomású, hogy a község Pasztától is, de különösen Tarjántól elég messzire van. Ha piacra akarják vinni terményeiket, bizony meglehetősen költséges. Már évek óta harcolnak a községbeliek a vásártartás jogáért. Mivel a járás második legnagyobb községe Buják, a felsőbb szervek is jogosnak tartották kérelmüket. De a vásártartás jogának kimondása még nem megoldás. Még a feltételeket is biztosítani kell, azaz be kell rendezni a vásárteret. Fel kell építeni egy cédulaárusító boltot, standokat kell létesíteni. A község egy- emberként kívánja a piacot, ebből következően egyember- ként fáradoznak a létrehozásán. Társadalmi munkával akarnak elkészíteni minden munkát, ami nem igényel különösebb szaktudást. Különösen jó helyzetben vannak, mert az építőanyag beszerzése, (terméskő, faanyag, hennák) helyileg is megoldható, tekintve, hogy messzi környékre is innét hordják az anyagot az építkezéshez. EBBŐL ADÓDIK aztán a másik probléma. A követ szállító autókocsi,k jelentős mértékben rongálják az utat. Ha naponta javítanák, sem győznék a sok rongálást rendbehozni. Buják forgalmas útvonal egyébként is. Aztán újabb probléma a község nagymértékű szaporodását követni nem tudó gyermek elhelyezés, a gyerekek tanítása. A hényel- pusztai gyerekek is idejárnak az iskolába. Szükségessé vált az iskola bővítése. Eddig öt tanterem volt, az idén két tanteremmel bővítik az iskolát. Szeptember 1-re már át is adják rendeltetésének a létesülő tantermeket. Ebben is tevékenyen segít a falu apraja-nagy- ja önkéntes társadalmi munkával. Ugyancsak gondot okoz a falu fiataljainak táncos-dalos, j szerepelgető kedve. Nem az a I baj, hogy a fiatalok szeretik a = tánccsoportot, szeretnek éne-1 kelni, szerepelni. Hanem az 1 okoz problémát, hogy a község f nem tud méltóképpen foglal- I kozni a fiatalokkal. A világ- f szerte ismert, országosan hí- I rés bujáki táncosoknak nin- f csen kultúrházuk. Igaz, több I száz személyt befogad a ha- \ talmas mozihelyiség. De az\ mégis csak mozi, ILYEN GONDJAI, tervei \ vannak ennek a falucskának. f És mégegy, de ez már spécid- \ lisan férfigond. Köztudomású, I hogy az itteni lányok, asszo- § nyok, menyecskék szeretik a\ sok szoknyát. Kétségtelen, j hogy a népviselet szép is, de í már az ilyen meleg nyári na- \ pókban nem egészséges. Már-1 pedig az igényes lányok, me-j nyecskék, 13—15 szoknyául alul nem is adják. Amellett, I hogy egészségtelen, még drá- I ga is a férfiaknak, hiszen csak | egy szoknyához hat méter f anyag kell. De már az is tény, I hogy egyre több az egészsé- i ges, kényelmes, könnyebb vá- | rosi viselet, az úgynevezett sí- \ ma ruha. Ügy, hogy lehet ab- 1 ban reménykedni, évek kérdé- | se, és megoldódik ez a problé- | ma is, a sokszóknyát, már csak 1 ünnepli alkalmakra öltik fel | a bujáki asszonyok, z ‘iiiiiiiMiHiiiiiiiiiifiimiiiiiiniiiiiiiiiiiiifiiitiiiiiniiiiiiiiittiiitit. Ünnepi A szalmatercsi földművesszövetkezeti élet problémáiról Nemrégiben alakult meg a körzeti földművesszövetkezet Szalmatercsen. Évekig Endre- falvához tartoztak az itteniek. A község hosszú utánjárás után érte csak el, hogy saját földművesszövetkezete legyen. Most Ságűjíalu és Karancsság is ide tartozik. Jobb lenne a földművesszö- vefckezet munkája, ha ezekben a községekben is lenne boltja. De az a helyzet, hogy a népbolt vállalat itt nem akarja megszüntetni fiókjait, hogy helyüket a vidék életkörülményeinek jobban megfelelő földmü- vesszövet kezetek vennék át. Egyedül az italboltok működnek a körzetben a földművesszövetkezet kezelésében a szalmatercsi vegyesbolton kívül. Ezért is évekig kellett harcolnia a földművesszövetkezetnek, amíg megszerezte. A földművesszövetkezet áruellátása úgy ahogy kielégítő. Megkapják a legszükségesebb cikkeket, de vásárolni lehet kevésbé fontos áruikból is. Hiány csak az édességfélékben van. de olykor ebből is korlátlanul kapni. Már az ital. boltok ellátása nem ennyire problémamentes. Pálinkaféléket lehet ugyan rendszeresen kapni, de sört. bort. amit jobban keresnek a gazdák, csak igen ritkán. Okát a földműveisszövetkezeti Ügyvezető, Lehcczky Sándor abban látja, hogy az ellenforradalom idején megszakadt az italféle szokásos felvásárlása. A felvásárlással már sakkal több a probléma. A községek lakóinak egyrészemár az iparban dolgozik. Ebből következik, hogy kevesebb a mezőgazdasági termék. Ettől függetlenül azért több mint 600 a körzeti földművesszövetkezet tagságának a létszáma. Tojásból havonta mintegy 3000 darabot vesznek át. A felvásárlás mintegy 7000 forintos forgalmat jelent a körzetben hónaponként. Nehezíti a munkát az is, hogy a földművesszövetkezetnek ebben az évben elmaradt a szokásos kiértékelő közgyűlése. Jött erre valami rendelet, hogy június 31-ig a gyűlést nem lehet megtartaná. Így viszont kevésbé lehet összefogni a tagságot, nem tudnak új tagokat sem toborozni. A múlt hónapban mindössze három új tagot vettek fel, illetve fogadták el a felvételi kérelmét. A közgyűléstől függetlenül kiosztották már a szokásos részesedést. A felvásárlás után 15 százalékot tudtak fizetni tagonként. Bolti vásárlás után pedig 4 százalékot. Előfordul az az érdekes és meglehetősen értelmetlen jelenség is, hogy az egyes tagok nem látják a jelentőségét a felvásárlási könyvecskének. Sokan megfeledkeznek róla. A vásárlásokat nem vezetik be a könyvbe, fgy viszont majd év végén kevesebb lesz a részesedésük. A múlt évről el lehet mondani. hogy aránylag jól zártak, 91 000 forintos nyereséget oszthattak ki a tagság között. Az idén felvásárlás tekintetében inkább az őszi hónapokban reménykednek. Ugyanis átvették a terményforgalmi vállalat hatáskörét, amiből az következik, hogy majd Kaszálnak a gépek az Érsekvadkerti Gépállomáson. így sok gondja van Fülöp Zoltánnak, a gépállomás főagronómusának. Egyszerre kellene valamennyi tsz-ben a . kaszálást végezni. Szerdáig 100 holdat már elvégezitek, a hét végéig 200-ra számítanak. A Zetor végzi a munkát. Fülöp elvtárs véleménye szerint ez évben vagy 400—500 hold kaszálásra számítanak. Mikor a gépállomás üzemi terve készült, ennyire ^bizony nem számítottak. Legtöbb tsz kijelentette, hogy sajá erejéből végzi el a munkát, és most, hogy itt a tavasz és elérkezett a munka végzésének ideje, már több tsz felkereste a gépállomást pótszerződés megkötése érdekében. A balassagyarmati termelőszövetkezet sem szerződött kaszálásra a gépállomással; Jelenleg azonban már 28 holdat levágott a gépállomás a tsz-nek és mintegy 40 holdas igény jelentkezik még. Az érsekvadkerti Tartós Béke csak 15 holdra kötött szerződést, de már 25 holdon a kaszálás befejeződött és még 10 hold kaszára vár. A honti a különböző terményeket a földművesszövetkezet értékesíti és vásárolja fel. Így jelentősen nőni fog a nyereség, ebből következően az egyénenkénti részesedés is. Az idei áruellátás reményekkel kecsegtet. A fontos nyári hónapokra már biztosítva van az égetően fontos arató szalonna. sőt arató pálinka is. Hiány gyakran inkább kenyérből van. Ha van is elegendő kenyér, az minőségileg sokszor kifogásolható, repedezett, száraz, túlsütött, vagy nyersen hagyott. Hiába panaszolják el sérelmeiket az illetékeseknek, legföljebb beírják a panaszt a panaszkönyvbe. de nem orvosolják. A földművesszövetkezet vezetői azt kérik a sütőipari vállalattól, hogy a közelgő aratási idényre feltétlenül biztosítsák a szükséges kenyérmennyiséget. Ne legyen hiány ebben sem, hadd mehessen akadály nélkül az új kenyér betakarítása. (M. M.) Győzelem Termelőszövetkezet 50 holdra kötött szerződést, itt is már 70 hold felé tart az elvégzett kaszálási munka. Bizony a fentiekből le kell egy kicsit vonni a tanulságot. A jövőben a termelőszövetkezeteknek alaposan kell felmérni erejüket, a tényleges lehetőségeikhez mérten. Volna még bőven lehetőség a kaszálásra, mert a tsz-en kívül szívesen igénybe veszik a gépállomások fűkaszáit a vállalatok is, azonban első a termelőszövetkezet. Ami pedig a napi teljesítményeket illeti, ezzel nem dicsekedhet valamennyi fűkaszával dolgozó traktoros. Van olyan traktoros, aki nem szívesen kaszál, szívesebben végez szállítást vontatóval, mert a fuvaroztatók ott még borravalót is adnak, azonban a szállításból nem lesz takarmány az állat- állománynak és az ilyen jelenségekkel szemben a gépállomásnak keményen kell szembeszállni.« Fuvarozni lehet később is, de a kaszálásnak most itt van az ideje, azt kell először elvégezni! (S. E.) Gyorsítsuk a szénabetakarítás ütemét Vessünk minél több | silókukoricát! Ez év tavaszán termelőszö- \ vetkezeteink és dolgozó pa- [ rasztjaink az elmúlt évekhez ] viszonyítva sokkal nagyobb te- j mieten vetettek vörösherét. A j belterjes mezőgazdálkodás I alapjai lerakásának ez igen \ kedvező. Ennek a kedvező ha- I tása azonban csak az 1958. év- f ben fog mutatkozni, miután a | számbajöhető kaszálása jövő \ nyáron lesz. Jelenleg azonban az a hely- f zet, hogy a vöröshere terüle- I teink általában gyengének j mutatkoznak. Alacsony ma- [ radt, ritka állományánál fog- | va begazosodott és nemcsak j értékéből, hanem mennyiségé- = bői is sokat vesztett. A szarvasmarha-állomá- I nyunk viszont nem csökken, i hanem enyhe emelkedést mu- I tat és így a betakarítható szán- [ tóföldi takarmányunk kevés- i nek ígérkezik. Ma még június van, a sok j csapadék hatására jó talaj- = munkát is lehet végezni, tehát! meg kell találni a módját, meg I keli keresni és fel kell használ- j ni minden olyan kihasználat- f lan területet, ahová másodve- I tésként silókukoricát lehet ! vetni. Rövid tenyészidejű ku- I korica van még a vetéshez, I csak igényelni kell a járási I mezőgazdasági osztálynál. A 40 centiméter sortávolság- I ra vetett, szuperfoszfáttal ellá- I tott terület k)h-ként 200 q kitű- | nő — szinte abrakkal egyenlő ! — tömegtakarmányt is adhat, 1 ha kelés után megfcgasoljuk és i két-háromszor lovas, vagy gc- = pi kapával meghuzatjuk. A ve- I tés utáni hengerezést semmi j körülmények között ne hagy- ! juk el. Természetesen minél előbb j van elvetve, annál biztosabb, f Ezzel a takarmánytermelés-el I a hiányzó pillangós takarmányt j szinte pótolni lehet és a máso- | dik kaszálását nagy részben j magnak lehet meghagyni, ami | a jövedelmet csak fokozza. Mi- I után csak viaszérésig kell vár- = ni a betakarításával, a vetés- j forgót sem fogja zavarni. Megyei Mezőgazdasági Osztály f Jó hallgatni a gyorsfolyású hegyipatak csobogását. w Adagolják az ízletes sertéssültet... w KÉPES RIPORT A PÁSZTÓI TRAKTORISTÁK ÜNNEPÉRŐL ebéd a lombos Iák árnyékában.;. (Foto: Lantos) Szép és kedves ünnepség volt június 9-én Pasztán. A gépállomás és az állami gazdaság közösen rendezték meg a traktorosok napját. A kora délelőtti órákban parádés felvonulást tartottak a mezőváros utcáin. Felvonultatták a legmodémebb mezőgazdasági gépeket, mely reálisan illusztrálta a mezőgazdasági termelés gépesítése terén elért nagy eredményeket. Az ünnepély az egyik romantikus szépségű mátrai részen folytatódott tovább. A traktorosok és hozzátarto-* zóik kellemesen szórakoztak. A gyermekek vadvirágot szedtek, a férfiak, asszonyok vagy táncolták, vagy az árnyékot adó zöld lombok alatt sörözgettek. Ebéd előtt ünnepi gyűlést tartották. Ez alkalomból Szalai elvtárs, az MSZMP járási intéző bizottságának tagja méltatta a negyedik traktoros nap politikai, gazdasági jelentőségét. Ezután jutalomlkiosztás, ebéd, sörözgé* tés, s vidám tánc következetL Jutalomkiosztás.,
