Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-12 / 46. szám

1057. június 12. NÓGRÁDI Népújság 5 HÍRADÁS Magyarnándorból ÍZ 000 A rántani valé csirkét szállítanak külföldre Rekordtermés ígérkezik a gabonafélékből Az állami gazdaság vezetői, dolgozói rekord gabonatermés­re számítanak. Búzából 10.5 átlagtermést ír élő a terv, s ezzel szemben 12—13 mázsás átlagtermés várható. Az őszi árpa holdja 16—18 mázsás ter­mést igér. Nagy remény van arra, hogy valamennyi kalá­szosból túlteljesítik az elő­irányzatot. Exportra termeli a dinnyét A gazdaság 30 hold földön termel sárga- és görögdinnyét. A dinnyét a külföldi fogyasz­tok résziére termelik. 10,2 liter az istállóátlag A zöldtakarmányozás be­vezetése óta napról napra emelkedik a tehenészet tejter­melése. Ma már 10.2 liter az istállóátlag. Viszont a múlt év hasonló időszakában csak 6—7 liter volt. 700 köbméter löldsilót késiitettek A gazdaság dolgozói teljes tempóval végzik a nyári zöld- silózást. Eddig 700 köbméter zöldsilót készítettek rozsos bükkönyből és más egyéb zöld­takarmány keverékekből. Itatásos módsierrel nevelik a borjakat A gazdaságban itatásos módszerrel nevelik a borjakat. A napi súlygyarapodás 90—100 deka borianként. így kilón­ként két forint a nyereség. Gyümölcslepárló ütemet létesítenek A gazdaságban korszerű gyümölcstermesztés folyik. A szilva és a barack gyümöl­csökből kiváló zamatú, erős pálinka készíthető. E célból ojere gyümölcslepárló üzemet létesítenek és a készített 60—70 fokos pálinkát a külföldi pia­cokon kívánják értékesíteni. Befejeiték a birkanyirást A juhászaik befejezték a bir­kanyírást. Jó lett a gyapjúho­zam, mert a terv szerint elő­irt 40 mázsa helyett 57.60 má­zsa gyapjút. adtak át a gyap- júféldolgozó vállalatnak. 220 darab szarvasmarhát híilalnak A gazdaságban áttértek a szarvasmarha hizlalásra. A tenyésztésre alkalmatlan bor­jakat, s a kiselejtezett tehene­ket hizlalják. Jelenleg a hízó- marhák száma eléri a 220 da­rabot. A havi súlygyarapodás 24 kilogramm. A hízottmarhák egyrészét a külföldi piacokon értékesíti!;. Ez évben a gazdaság 12 000 darab rántani való csibét szál­lít a nyugati országokba. Jó árat kapnak érte. mert a csi­Kapo, a növény orvosa... Az érsekvadkerti Dimitrov termelőszövetkezet tagsága na­gyon jól áll a növényápolás­sal. Takarmányrépájukat, cu­korrépájukat, burgonyájukat, kukoricájukat, a mákat és a dohányt is már kétszer ka­pálták. Másodvetésként 11 hol­don kölest és csalamádét ül­tettek. 60 község kész a földrendezéssel Nagy ütemben folyik a me­gye községedben a földrende­zés. Eddig 60 községben 677 személynek szolgáltattak igaz­ságot és 1388 kíh-t adtak visz- sza jogos kérelmek alapján. Ezzel a községek 50 százaléká­ban már megoldották a föld­kérdés problémáját. Jó szőlőtermés várható Zsunypusztán A zsunypusztai szőlőkben már permeteznek. A gondos munka következtében az idén jó termés Ígérkezik. Minden tőkén legalább 4—5 fürt van. A zsiunypusztadak szorgos mun­kával gondoskodnak a megyed lakosság borellátásáról. A pásztói járásban 500 köbméter zöldsilót készítettek Nagy ütemben foly t a siló- zás a pásztói járás termelő­szövetkezeteiben. Eddig a pásztói Szabadság 100, a szur­dokpüspöki Béke 50, a pelotá- si Kossuth 100, a jobbágyi Űj Otthon 50 köbméter zöldsilót készített az elmúlt héten. Ezek a termelőszövetkezetek nagy gondot fordítanak az állatte­nyésztésre. Felkészültek az aratásra a balassagyarmati járás gépállomásai A cséplőgépek és aratók, valamint aprómagcséplő gépek zetnek. E hónapban 2000 darab 70 dekás átlagsúlyú rántani- való csibét szállítanak kül­földre. (X—1) rajon tervét már elkészítették a balassagyarmati járás gép­állomásain. Megszervezték a cséplési munkacsapatokat is. A megye gépállomásai közül itt készültek fel elsőnek a nagy nyári munkák elvégzé­sére. Készüljenek fel a tanácsok a burgonyabogár irtására A megyéből eddig 84 köz­ség jelentette 90 gócról a bur­gonyabogár veszélyét. A köz­ségi tanácsok legelsőbbrendű feladata, hogy megszervezzék a burgonyabogár kereső szol­gálatokat, és azonnal megte­gyék a védekezés lépéseit. Begyűjtötték már a lucernát a balassagyarmati járásban Az egyéni dolgozó parasztok és termelés zövetkezetek egy­aránt végeztek a lucerna első kaszálásával. A kaszálást hol­danként mintegy 15 mázás át­lagtermést hozott. Jól halad­tak a dejtári József Attila, a honti Győzelem, a balassa­gyarmati Előre termelőszövet­kezetek tagjai. Ugyancsak vé­geztek a lucernakaszálással a pásztói járás termelőszövet­kezetei és egyéni parasztjai is. Mit szállítanak a megye termelői? A múlt hét végétől rohamo­san érnek a különféle gyümöl­csök, nagymennyiségű borsót, hagymát, újburgonyáit szállí­tanak különböző termelő he­lyekről a megye piacaira. így borsóból napi 20—25, újbur­gonyából 50 mázsát, zöldhagy­mából napi 4000 csomót szál­lítanak a termelők. Az árak is rohamosan csökkennek, bor­sót kilogrammonként 4 forint­ért, újburgonyát 5 forintért, zöldhagymát csomónként 80 fillérért vásárolhatunk hétfő­től. Megjegyzések 1 Veszélyes „divat“ 1 == == 1 Űj, de annál vészé- 1 Ü lyesebb „divat" ütötte jj = fel a fejét a rétsági já- g s rás egyes termelőszövet- g g kezeteiben. A diósjenői s 1 Tolbuchinban és az Üj 1 H Barázdában, a nógrádi = g Békében és a nagyoro- g g szí Úttörő Terme lőszö- = p vetkezetek ben részmű- g g velés alapján gazdái- 1= H kodnak a tagok. Több g 1 mint 200 hold kapásnö- = Ü vényt művelnek 40 szá- g g zalókos részesedés elfe- H § nében és ezenkívül al- 1 g kaknazzák a munka- = H egységet is. A romhányi g 1 Rákóczi Termelés zö vet- g §§ kezet pedig 10 hold ku- g 1 koricát műveltet haima- g g dában a kívülálló dől- g Ü gozó parasztokkal. s A munkának ez a 1 Íj módja alapszabályelie- g gi nes. Rontja a szövetke- g = zetek tekintélyét és hát- = = ráitatja a közös szövet- g Ü kezeti vagyon gyarapo- g jg dását, a szövetkezeti g Ü mozgalom fejlődését. g Javasoljuk a Megyei 1 g Mezőgazdasági Osztály- g H nak vizsgálják felül az g g említett szövetkezetek g fj§ helyzetét és megfelelő g g intézkedéssel segítsék f§ g a szövetkezeten belül a g jg kapitalista irányzatok gj g megszüntetését. g g Egyébként a földmű- g Ü velésügyi miniszter = s 22/B/1957. számú ren- jj g delete félreérthetetlenül = n leszögezi, hogy azokat a g 1 mezőgazdasági terme- § g lőszövetkezetekét, ame- jj M lyek a földjüket, vagy g 1 annak nagyobb részét g g kívülállóknak részes- g g művelésre adták ki, fe- I g lül kell vizsgálni abból §j jg a szempontból, hogy g jg alapszaibályszerű tovább- g g működésük a szükséges § g gazdasági feltéteteknek 1 ff elsősorban a belső mun- gj 1 kaerő helyes arányának 1 Ü megteremtésével bizto- g s sítható-e? Ezek megite- g = remitésére a termelőszö- g jj vetkezet részére megfe- = g lelő határidőt kell szab- g § ni. Ea a türelmi idő g §§ azonban legfeljebb a g g gazdasági év végéig tér- jj g jedhet. Attól a mező- g jj gazdasági termelőszövet- g g kezettől, amely az alap- § H szabályszerű működésé- g §§ hez szükséges feltétele- g g két az engedélyezett tü- jj jj relmi idő alatt nem g | biztosítja, a működési | g engedélyt meg kell von- g Ü ni; H-D j be kilójáért 42.— forintot fi­Ml ÚJSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN? Kelet-Németországba is szállítunk Ipoly-völgyi új burgonyát 4 korai burgonya ter- melési körzete évről- évre bővül. Ma már nem­csak Dejtáron és Örhalom- ban, hanem Hugyagon, Pa­takon és a balassagyarmati járás más községeinek ho­mokos területein is siker­rel termesztik. Lassan kialakul a korai burgonya tájtermesztési körzete, amely még óriási lehetőségeket rejteget a termelők számára. Ugyanis e körzet természeti adottsá­gai a burgonyanövény ég­hajlati és talajigényeinek a legteljesebb mértékben megfelelnek. Ezért e nö­vény ebben a körzetben ad­ja a legkisebb költség be­fektetésével és a legkeve­sebb munka bevetésével a legjobb minőségű termés- eredményt. Ez évben mégis Dejtár, örhalom, s Hugyag közsé­gek azok az újburgonya termelő központok ahol a földművesszövetkezetek nagymennyiségű export és belföldi minőségű újbur­gonyát vásárolnak fel a dolgozó parasztoktól. Milyenek a terméskilátá­sok? A májusi esők kedvezően befolyásolták a korai bur­gonyaültetvények fejlődé­sét. A burgonyakötések jók. Egy-egy bokor alatt 15—20 darab gumó találha­tó. Pár nap múlva megkez­dik az ásását. Az ígérkező jó termés részben annak köszönhető, hogy a MEZŐÉRT központ március elején 12 vagon jóminőségű vetőburgonyá­val látta el az említett köz­ségek termelőit. Az újfaj­ta vetőburgonya valószínű felülmúlja a helyi vetőbur­gonya terméseredményét. rp termésből 70 guruló- 11/ vagon újburgonyát szállítunk még e hónapban Kelefr-Németország részére. Lehet, hogy még Csehszlo­vákiának is jut a termés­ből. Ezenkívül bőségesén jut belföldi fogyasztásra **• Milyen termelési hibáik gátolják a tájtermelés iga­zi kibontakozását? F ejlődést gátló ok: a ma- radiság, a régihez, az elavulthoz való görcsös ra­gaszkodás. Sok gazda év­ről évre ugyanazon fajta burgonyából veszi a vető­magot. Keveset törődnek a felújítással, pedig a jó ve­tőgumó korán, nagymeny- nyiségű és kiváló minősé­gű termést ad. Nem mindig szakszerű a vetőburgonya kiválogatása sem, sőt nem egy gazda igen későn kezd hozzá a gumók előcsíráz- tatásához, vagy pedig gyenge táperejű talajba történik az ültetés. E köz­ségekben szép számmal akadnak kiváló burgonya­termesztők. Helyes lenne, ha a többi gazdák is ha­sonló módon termelnék a burgonyát. Érdemes lenne foglalkoz­ni egy új, az eddigieknél magasabb hozamú korai burgonyafajta kinemesíté­sével is. Az illetékes szak­vezetőknek pedig komoly szakpropagandát kellene kifejteni a többi újburgo­nya termelésre alkalmas területtel rendelkező köz­ségek termelésbe való be­kapcsolása érdekében. Jó lenne az is, ha e községek­ben korai burgonyatermelő szakcsoportokat szervezné­nek a gazdák. A burgonya nagyüzemi termelése kifi- zetőbb, mint a kisüzemi. A nagyobb táblákban siker­rel lehetne alkalmazni a modern kapálógépeket. Ez lényegesen csökkentené a termelési költséget, s fo­kozná a holdankénti hoza­mot. Miért szükséges ez? Egy­részt ki kell elégítenünk az egyre fokozódó belföldi igényeket, másrészt csak a többtermeléssel tudjuk fo­kozni újburgonya expor­tunkat. a többtermelés felté- zl telei adva vannak, s kedvezőbbek, mint a ko­rábbi években. Egyre fo­kozódik a parasztság ter­melési kedve, mert jó ára van a korai burgonyának. Másrészt népi államunk nagyteljesítményű, erős munkagépeikkel, műtrágyá­val, nemesített vetőgumó­val, növényvédő szerekkel, s kisgépekkel támogatja a burgonya tájtermelés ki­alakítását. Csak élni kell a lehető­ségekkel ,.. (lan tos) Mátraverebélyi hétköznapok Mátraverebély- nek van egypár híressége. Neveze­tes többek között arról, hogy a fel- szabadulás óta az igen számos csa­ládi ház építkezé­sen kívül nem kapott semmit « falu. Ezt úgy vala­hogy fogalmazta meg az iskola igazgatója, hogy: az egyének élet- színvonala tekin­télyesen emelke­dett, de ezzel nem tudott lépést tar­tani a közfejlődés. Meglehetősen iga­za van. Nézzük csak meg, mit ér­tünk ezalatt. Min-< denekelőtt azt, hogy a nagy lélek­számú községnek — több mint két­ezer embernek —; évente 50 gyere­ket kell elhelyez­ni napközibe. De napközi nincs. Egypár éve régi istállót alakítottak át, szükségmegol­dásként, vala­mennyire alkal­mas napközivé. Akkor úgy kép­zelték, ez nagyon is jó ideiglenes megoldásnak, de tekintve, hogy nedves, egészség­telen, alacsony kis lyuk, remélhető­leg hamarosan kapnak újat. A fal másfélméter­nyire körülbelül az országút alatt van. Képzeljük csak el, nem lehe­tett erre az oldal­ra ablakot tenni, mert szellőztetni úgysem lehetne, az éjjel-nappal forgalmas út pora sűrű rátegekben áramlana be. Van a község­nek egy lelkes, kedves, harcos ta­nácselnöknője. Asszonyt lelke kétszeresen ma­gáénak érzi • gyerekek pana­szát. A község ügyéért állandóan járja a járást, a megyét, sőt a mi­nisztériumokat is. Nagysokára a sok talpalás után a múlt év októberé­re kiutaltak szá­mukra 800 ezer forintot óvoda építésére. Meg is kezdték az óvoda építését, a kőmű­vesek ugyancsak iparkodtak, pár hét alatt állt a fal. De közbejött az ellenforrada­lom. Leállt az építkezés. Majd nem kaptak épí­tőanyagot, végül pénzt sem, hogy folytathassák a munkát. Ott áll a gyö­nyörű tervezet be­fejezetlenül. Gye­rekek meg egyre születnek. A szü­lőknek egyre nő a gondjuk. Híres is erről Verebéig, évente 50—60 gye­rek születik a faluban. A tanács­elnök asszony nem győzi kiadni a babakelengye utal­ványt. Mivel egy­re népesedik, szük­ségszerűen egyre terjeszkedik a község. A fiatal generáció már egészen új telepet létesített magá­nak a vasút men­tén. Kétszázkilenc új családi ház áll már itt. És külön érdekessége a há­zak történetének, hogy alig 5—6 épült állami köl­csönnel. A leg­többet saját zseb­ből, saját erőből építették a fia­talok, E képessé­güknek kettős for­rása van. Egyrészt majd mindenki a bányában, a mély­építőnél, vagy építkezésnél dol­gozik. Nagyon jól keresnek, a havi 2—3000 forint gya­kori. De néhány esetben 5—6 ezer forintos átlagke­reset is előfor­dul. Ilyen szép fi­zetésből hamar össze lehet gyűj­teni egy házra- valót, annál is inkább, mert olyan jó helyzet­ben vannak a ve- rebélyiek, hogy terméskőhöz in­gyen jutnak. Csak ki kell bányászni, ott van a közel­ben egy hatalmas szikla. Csupán az úthasználatért fi­zetnek a legelteté­si bizottságnak, köbméterenként 3 forintot. Ez még azért minden zsebbőt futja. De legtöbb ház kőház, de legalábbis mindegyiknek kő az alapzata. Annak ellenére, hogy ilyen jó helyzetben van a község, orvosi ren­delőt a 12 év alatt sem tudtak építe­ni. Az orvos 2200 ember gyógyítója, egy istállóból át­alakított rendelő­ben vizsgál. Ehhez nem kell kom­mentár, az illeté­kesek intézked­hetnének már. A tanácsház is egy régi, sötét, szűk lyuk. A falu legöregebb embe­rét, Verebélyi Já­nost kérdezte meg egyszer az elnök- asszony, emlék- szik-e még, mi­kor épült a ta­nácsháza. Ennék három éve, de a 97 éves öreg már akkor sem tudott rá megfelelni. Te­hát több mint száz éves az épület. Uj tanácsház kellene, de nem telik er­re sem. Külön fejezetet érdemelnének a rózsadombi cigá­nyok. Mert az is nevezetéssége ve- rebélynek, hogy a cigánynépet dol­gos, szorgalmas emberekké nevel­te. De.-..! Nem ér­demeltek annyit sem a 12 év alatti hogy hozzájuk is bevezessék a vil­lanyt. Nincsen kútjuk, körülbelül 500 méterről hord­ják a vizet. Foly­tatták már ugyan kutatásokat, de azt állapították meg, hogy ivóvízi nek nem alkalmas az ottani forrás, Ekkor meg azért harcolt Jákubo­vicsné elnákasz- szony, hogy akkor is vezessék be tisztálkodásra, meg tűzvédelem szempontjából egyaránt fontos lenne, akármilyen víz is van. Goni dőljük csak éli esetleges tűz ese­tén 500 méterről kellene a vizet hordani! Amellett, hogy ilyen sok a gondi ja Verebélyneki legalább ennyi az öröme is. Gyönyö­rűség nézni péj- dául egy leány fci- házasítását. A falu varasztasszonyai telente a magák termelte kenden bői fonnak, sző­nek. így minden lány 20—30 lepe­dőt, törölközött 5—6 ágygamitúi rát, dunyhákati párnákat, sok fe­hérneműt és véi gül ráadásként konyha, szoba, sőt néhánynak komi binált bútort is adnak. De azért az egész falut tűzbe hozta a ve­rebélyi lány esete szombaton. Regi géltől estig hordi ták a kislány sta- firungját az új lakásba. Büszkék is arra a verébéi lyiek, hogy meszi sze földön híres lányaik kiházasíi tása. A legényféi le meg házat visz hozományul (Nos tarjáni eladó lá­nyok, a tarjáni lm kás ínségben nem is lenne rossz, egy ilyen „házas” lei gényhez férjhezi menni.) A falu lakosaii nak csak igen kis százaléka paraszt, az az olyan ember, aki csak a földjéi bői él. Inkább úgy van. hogy a csai Iádból a férfiemi bér, de sok eseti ben a lányok is az iparban dőli goznak, az asszoi nyok pedig a két- három holdnyi földet művelik. Így aztán amellett, hogy pénzük is állandóan van. a konyhára is jut gyümölcs, zöldségi féle, főzelékféle. Piacra alig viszi nek valamit, légi feljebb gyümöh csőt, esetleg hái ziszöttesfélét, vagy libatollat. Meg­esznek, elfogyasz­tanak, felhasznál­nak ők maguk mindent. U. M. Esküvői meghívók, eljegyzési értesítés, névjegy, gyászjelentés elkészítését, valamint iskolai, könyvtári és üzleti könyvek kötését, mindenfajta kereskedelmi és ügyviteli nyomtatványt ízlésesen és gyorsan készít a Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalat CÍME: Salgótarján, Rákóczi út 205. Telefon: 15-05 és Balassagyarmati Nyomda Telepünkön, Balassagyarmat, Deák Ferenc utca 4. Telefon: 131.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents