Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-08 / 45. szám
1957. június 8. NÓGRÁDI Népújság S Mii ett a sorsa a Svájcból importált borzderes szarvasmarháknak? | C decemberében sváj- *■ ci borzderes hegyitehenek érkeztek a Zabari Állattenyésztő Állami Gazdaságba. Akkoriban senki, még a szakemberek sem akarták elhinni, hogy a zömök, sötétszínű borzderes — s főleg jókondícióban levő — vemhesüszők megszokják a nógrádi klímát, a meredek dombokat, hegyemig a magyartarka növendékek legelés nélkül járták a mezőt. Reméljük, hogy az idei kísérletek a borzderesek javára billentik a mérleg serpenyőjét. A tejtermelés tarén már ragyogóbbak az eredmények. A tehenészet igen jövedelmező. Egy lit«- tej előállítási költsége 2,70 forint. A svájci leheket, s a gyérfüvű hegyilegelőket. Pedig h borzderes üszők a svájci Alpokban nevelkedtek, s ott még mostohább körülmények között éltek. Milyen céllal importáltuk e izarvasmarha-fajtát? Magasabb tejelékenységű a magyar pirostarkánál. Tej- zsírtartalma magas: 4 százalék, vagy ennél több, míg a magyar pirostarkáé 3,6—3,8 százalékos. Jobban bírja a hegyeket, jobban értékesíti a rvér hegyilegelőt. Fejlődésük is gyorsabb, mint a pirosíar- káé. Azt kellett kikísérletezni, hogy a mi klímánk alatt megtartják-e eredeti tulajdonságaikat a borzderes svájci szarvasmarhák. Ma már 1957-et írunk-. E rövid idő alatt elért eredmények igen biztatóak. Az importált 15 vemhesüszőból jól kifejlett tehenek lettek. - Számuk — az import tehenekkel együtt — 43 darabra növekedett. A szaporulatban 16 az üsző és 12 a bika. Amint a számbeli növekedés is mutatja: a svájci tehenek aklimatizálód- tak. s ez nagy eredmény! A kisréti hegyilegelőn tovább folyik a kísérletezés. A hegyilegelőn levő karámban tíz borzderes, s 15 darab pirostarka üszőt nevelnek. Átlagban egy-két évesek. A karám melletti hegyoldal (45 fokos lejtő) képezi a természetes. s a mesterséges legelőt. A zöldíüvijn kívül csak sót kapnak. Így folytatják az ellenőrzést a célból, hogy azonos természeti feltételek mellett .— három hónapi átlagban — milyen lesz a két fajta közötti súlygyarapodúsi különbség, s melyik fajta tudja a legjobban értékesíteni — a legkevesebb költséggel — a hegyilegelők füvét. Bár a műit évben is folytattak hasonló kísérletet, sajnos, az aszályos időjárás kiégette a gyepezetet. De ez alatt az idő alatt is azt tapasztalták, hogy a borzderesek ilyen mos- tohá körülmények közt is meg tudták szerezni a létfenntartásukhoz szükséges takarmányt, nek közül csak kettő termelt 300Ü literen alul. Ezek évi terve már 3000 literen felül van megállapítva. A legszebb * a legjobb tejelő tehén i 4-cs számú Berla, amelynek a múlt évi tejtermelése 3935 liter volt, 4 százalékos tejzsírral. Bertától ez évben már több tejet várnak a szakemberek: 4600 literre emelték a tervét. A többi tehenek is magas tejtermelő- kenységűek. A 15-ös számú Vodina múlt évi tejtermelése 3591 liter volt. Ez évi terve már 4100 liter. Jelenleg naponta 16,2 liter tejet fejnek tőle. S mi a további terv? A múlt évben ellett négy borzderes bikát köztenyésztésbe helyezik. A gazdaság ötvenes tehénállományt létesít, s e tehenektől származó ivadékokkal el kívánják látni a kis- terenyef és kaiancskeszi ‘társgazdaságokat. picséretre méltó a zabari gazdaság állattenyésztési szakembereinek tenyésztő munkája. Tudják valamennyien, hogy fáradozásuk nem hiábavaló. A borzderes szarvas- marha fajta elterjesztése csak gazdagabbá teszi népi államunkat, s lehetővé teszi, hogy a salgótarjáni iparmedence munkásai bőséges tejhez s tejtermékhez jussanak. Bár egyes hírneves szakemberek a toi'zderes kárára próbálják elterjeszteni a dánvörös 4s a hiagyartarka keresztezésből származó szarvasmarha- fajtát. Szükség van a dánvörös ivadékainak elterjesztésére is: de ott, olyan körzetekben, amelynek klímája, s természeti viszonyai a legjobban megfelelnek e fajtának. De szükség van emellett a svájci származású borzderes szarvasmarha-fajta elterjesztésére is, különösen a megve leghegyesebb vidékein, hiszen a magas meredek hegyilegelőket a‘ juh után a borzderesek hasznosítják a legjobban. Érdemes ezen el gondolkoztok az illetéke- szakembereknek. (lantos) Felvétel a váci Mezőgazdasági Tedinikiim levelező íagozaíára A váci Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatán megkezdték a mezőgazdasági szakképesítés megszerzésére jelentkezők felvételi előjegyzését Nógrád és Pest megye területéről. Felvételre azok a dolgozók Jelentkezhetnek, akik a megyei, járási, városi, községi tanácsnál, állami gazdaságban, kísérleti gazdaságban, termelőszövetkezetben, állattenyésztési, termény- és állatforgalmi vállalatnál, vagy a mező- gazdasággal összefüggő más területen dolgoznak. Jelentkezhetnek azonkívül egyénileg gazdálkodók is. akik szakképesítést akarnak szerezni és felvételüket a helyi tanács végrehajtó bizottsága javasolja. Felvételi feltétel: 20—40 éves életkor (nőknél 19—40 év), de a 20 *-25 éves életkor közti férfiak igazolni kötelesek a katonai szolgálat teljesítését, vagy alkalmatlan- tagúkat. A 40 éven felüliek korengedélyt kaphatnak. Kötelező iskolai előképzettség az általános iskola 8 osztályának, vagy a régi rendszerű középiskola (polgári, gimnázium) 4 osztályának elvégzése. Ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a mezőgazdasági technikum II, ose- tályi.ba kérhetik felvételüket, különbözeti vizsgával. A mezőgazdasági technikum levelező tagozata négy évfolyamú. A hallgatók általános műveltséget j adó közismereti tantárgyakat és gazdasági szaktárgyakat tanulnak középiskolai színvonalon. Szabad idejükben otthon tanulnak és évenként kétszer vizsgáznak Vácott a mezőgazdasági technikumban. Évi 18 nap fizetett tanulmányi szabadság jár a részükre. Négy évi sikeres tanulás és vizsgázás után érettségivel egyenértékű bizonyítványt. Illetve szakképesítő oklevelet kapnak. Az érdekeltek figyelmét felhívjuk a kormányzatunk által nyújtott fenti kedvező továbbtanulási lehetőségre és javasoljuk mindazoknak, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel, hogy levélben ml' előbb kérjenek bővebb felvilágosítást a váci Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatától. (Vác. Temető u. 3.). MEGJEGYZÉSEK Saját kárukon sem okulnak... A ludánvhalászi Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai, vezetői 70 katasztrá- lís hold rétet kaszálta inak részibe az egyénileg dolgozó parasztokkal. Mi okból : Nincs elég munkaerejük, a gépállomásban viszont nem bíznak. mondván: „rosszul kaszál a gép”. Az egyéniek — ba a rét holdja megadja a IC mázsa zöld termést — több mint 500 mázsa szénával rövidítik meg az Alkotmányt. A május 30-i közgyűlésen erre fői még úgy határoztak, hogy még húsz hold rétet adnak ki a tagoknak előlegként. Az esetleges di- ferenciát maid zárszámadáskor rendezik. így már csak 21 kh. rétet fog a tsz saját erőből lekaszálni. Az elnök véleménye szerint még így is bőséges takarmánymennyiség lesz biztosítva a 49 darab szarvasmarhának — mert ennyire fejlesztik év végére - meg a hét darab lő. nak. Mit jelent ez a gyakorlatban? Alapos ráfizetést! Miért? Azért, mert a tsz kh-ként. 1800 forint jövedelemtől esik el. ha kh-ként 10 mázsa száraz szénatermést s mázsánként 18b—200 forintos árat számolunk. Mit vinne a tsz kamrájába a gépi kaszálás? A gépállomás k. holdanként 35 forintért végzi a kaszálást, 24.50 forintért a rendsodrást s három órára 84 forintért a széna beszállítását. Tehát a gépállomás egy kh. rét termésének a lekaszálását, a széna sodrását, szérűre szállítását nem kevesebb, mint 179 forintért végezné el. Most ezt szorozzuk meg hetvennel .. . A gépállomásnak viszont annyiban kellene hozzájárulnia az Alkotmányban ér- vényrejutó kapitalista tendencia felszámolásához, hogy a legjobb gépet. a legjobb szakembert küldené el a rét füvének veszteségmentes betakarításához. Még mindig nem késő megakadályozni az Alkot- mán.v-beliek tervét. (1-1) a a MOHORA SÜRGŐS SEGÍTSÉGET KÉR — HALOGATÁSRA NINCS IDŐ Aki Mohorán végigutazik és a tanácsházára betér, megdöbbenve. vádiban kérdezi a közséig vezetőitől, mivé lett ..szép Mchora", mert nemhogy szép lenne, egyenesen visszataszító látványt nyújt a kép. A községet körülölelő mocsártól bűz fogadja a látogatót, békakuruttyolás üdvözli a vendéget és a ligetből, mely nem is olyan régen még büszkesége volt a községnek, 400 topolyafa békanyállal befont törzsének szomorúan bólogató lombjai tekintenek az idegenre, alattuk sovány, kócos, beteg külsejű állatok legelnek, jobban mondva tépik a bűzös vízből előtolakodó sás hegyét hasukig érő posványbán. A víz beszivárog a lakóházak udvaráig, a házakat sem kíméli. Vizesek, nedvesek a házak falai. A község külseje olyan, mint egy középkori mocsárral körülvett lakóhelyé, amellyel valami külső ellenség behatolásától féltve mocsárral zárták el a külvilágtól. Mi okozza a közelmúltban még megyeszerte szép jelzővel méltán illetett község képének ezt a változását? Sokszor fordultunk már az illetékes szervekhez és megmondtuk, hogy az ok a község belsőiségi területén végigfolyó Feketevízárok medrének eliszapodása, mely belterületében mocsárrá változtatta a községet. Az ivóvíz tifuszbacilussal fertőzött és visszatérően üti fel a fejét a járvány és minden évben pár áldozatot követel a dolgozók közül. Van már három éve is, hogy az országos közegészségügyi intézet kiküldöttjei egy kútfúrással kapcsolatban vízvizsgálatot tartottak a községben és uiuuiuiiiuuiiuutuuiii Egészségügyi előadásokat indítanak a gyarmati járásban A balassagyarmati járási vöröskereszt, TTIT, egészségiház és a kultúrház közös munkával egy egészségügyi problémákkal foglalkozó előadássorozat megindítását tervezi. Ennek keretében sok fontos kérdésről lesz szó. Például: Mi okozza a reumát? Amit a magas vérnyomásról tudni kell. Milyen a szív és érbetegségek alkalmasak sebészeti kezelésre. Gyógyítható-e a rák? stb. Ezenkívül külön a nőknek és külön a férfiaknak terveznek előadást, olyan nevű problémákról, amelyek hasznosak lehetnek a további életünkben. Az előadásokat szakfilmekkel teszik szemléié(esebbé és érthetőbbé. egyetlen megfelelő ivóvizű kutat sem találtak és elször- 1 nyülködve hagyták el a községet azzal, hogy ide - hiába fúrnak kutat, annak a vize is olyan fertőzött lehet, csak mint a meglevő kutaké és azóta sem jelentkezett az egészségügyi intézet semmi megoldást jelentő tevékenységgel. A mocsárból napsütötte időben, milliószámra kelnek szárnyra a malária megbetegedést terjesztő, a 300 holdnyi mocsárban bőven tenyésző különféle szúnyog-fajták. A község dolgozóinak 60 százaléka hordozza magában a lappangó malária betegséget. A lakóházakból mintegy 10 a legszegényebb emberek otthonát jelentő ház még ebben az évben összedüléssel fenyeget. az átnedvesedett falak nem tudnak ellenállni az alattomosan támadó beszivárgó víznek. Ezért sápadtak, szomorúak a mohorai emberek. A Feketevízárok medrének eliszapodása folytán öt község területéről ömlik a víz, zápor esetén a község két része között elterülő mintegy 300 hold nyi rét és legelőre, s mocsárrá változtatja azt. Tehát nin csen miért csodálkozni azon, hogy míg az 1952. évi állatösz- szeírás adatai szerint 300 tehénnel, 120 lóval. 700 julival és 600 sertéssel bírtak a mohorai dolgozó parasztok, addig ez a szám az 1957. évi állatösz- szeíráskor 130 tehénre, 350 darab sertésre, 65 darab lóra és 318 darab juhra olvadt le. A lakosság nemrégen még híres állattenyészete rövid idő alatt felére zsugorodott össze. De még e csökkent számú állatállomány sem egészséges, mert az 1957. év tavaszán tartott állatorvosi mételykor elleni szűrővizsgálat során a | szarvasmarhaállomány 65 százaléka bizonyult métellyel fertőzöttnek. A lakosság fő bevételi forrása minden időben az állattenyésztésből eredt. Mivel ezt szorgalmas földműveseink nem tudják fejleszteni, sőt a rét és legelőterület nagyságának mocsárrá válásával egyenes arányban nő az állatállomány számának csökkenése, a lakosság elszegényedett. Ezért gondteiheltek, szegényesen öltözöttek a mohoraiak. Megjegyezzük, hogy ezzel magyarázható az a jelenség. MEGTALÁLTÁK SZÁMÍTÁSUKAT A tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezet létszámában meglehetősen súlyos veszteséget szenvedett az ellenforradalom idején. Közel nyolcvan tagból alig több mint negyven maradt. De ez a létszámcsökkenés semmiesetre sem jelentett csapást a téesz-mozgalmat illetően. Olyan emberek men-, tek el, akiket nem sajnál különösebben a tagság. Olyan emberek, akik csak a létszámot szaporították, de a termelés. a jövedelem gyarapításában nem sok eredményt értek el. A téeszben hamarosan napirendre tértek a dolog felett, annál is inkább, mert sürgető feladatok előtt álltak. Szorgalmuk, termelő- és munka- kedvük a megye legjobbjai közé emelte őket. Bátrak, merészek, kezdeményezők. Sok olyat megtettek az idén. de már a múlt évben is, amin eleinte kétkedve csóválták fejüket a kevésbé bátrait. De aztán jelentős jövedelem gyü- mölcsöződött egy-egy merész lépésből. Így például tavaly is olyan helyre vetettek marharépát, az idén meg cukorrépát, ahol a legtöbben reményleni sem merték, hogy lesz eredmény. És mégis siker koronázta tervüket. Cukorrépájuk talán legszebb a megyében. Persze ezt úgy érték el, hogy lelkiismeretesen megadták a földnek azt, amit igényelt, háromszori kapálást és műtrágyát. Jó termés ígérkezik.- ha ugyan idejében tudnak védekezni a sajnos itt is megjelenő tetvek ellen. A megrendelést — vegyszerre — már régen elküldték. A hatékony segítséget türelmetlenül várják. Ügy tervezik, csak aratás után mennek újra a szép, öt- holdnyi cukorrépa táblába. De bekapálták a burgonyát, s a kukoricát is. A bevált szokáshoz híven magúit között osztották meg a kapásnövényeket. Csak egypár embert találni már kirm a földön, az emberek legtöbbje a háztájit kapálja. Mert azt becsülettel megtartják, hogy előbb jön a közös, aztán a háztáji. A férfi nép egy része a rétet vágja. Ketten. Sipos István meg Drajkó Gábor kaszálógéppel aratják a szénának valót. Szép, nagy a fű, ez persze elsősorban az időjárás eredménye. De már abban, hogy az őszi árpa majdnem, a búza még derékig ér elsősorban a jó gazdálkodó téesznek van érdeme. A rozs meg cso- tíálnivalóan szép. Az elnök — Botlik János — megmért egy átlag szálat, 190 centiméter volt. Aztán beállt a rozs- táblába, de alig látszott ki belőle, pedig nem tartozik az alacsony emberek közé. Olyan hatalmas, sűrű a rozstábla — mintegy húsz hold —. hogy az ember könnyen eltévedne benne. A szép gazdaság elég jó jö^ vedelmet ígér a tagságnak. Tavaly csak 26 forint jú- tott egy munkaegységre, de most a legenyhébb becslés is 40 forintot Ígér legalábbis. A kalászosokon kívül a szép 18 darab tehénállomány nyújt még meglehetősen jó jövedelmet. Ezenkívül gyapjúból — mert van 580 juhuk is — 35—40 ezer forintot várnak. Jó jövedelemnek ígérkezik a 15 darab sertés, meg az egyéb szerződött állat is, így a szép tenyészbika, meg a még szebb hízóbikák. Ilyen kilátások mellett nem csoda, ha a tagság úgy érzi, hogy a közösben megtalálta számítását. Lelkes, bizakodó a hangulat. A férfiak — itt azokról van szó. akik nem tée&z-tagok — azt is megígérték, hogy aratás idején veszik ki szabadságukat'- A legégetőbb munkák idején egy emberként dolgozik majd a tagság és a családtagok; Wan a termel őszö vetkezet' ben tíz fiatal is. Mind a tíz lelkes, szorgalmas, becsületes. A húsz éves Mezei Mária brigádvezető kezdeményezésére májusban sok hosszas vitázás, tárgyalás után, egy emberként mondták ki a KISZ megalakulását. A fiatalok komoly terveket szőnek, szeretnének életet, vidámságot vinni a falu egyhangú életébe. Már alakuló gyűlésükön elhatározták, hogy szerepet tanulnak és táncosöportot is alakítanak. Ünnepi alkalmak, kor ők fogják szórakoztatni a pihenő falut. Tervük a sportélet fellendítése is. Hogy majd munkájuk mennyit ér. hogy mire képesek ezek a lelkes tolmácsi fiatalok, azt a közeljövő dönti el. (U—M) hogy a paraszt fiatalok nem vállalják ezt a szegénységet, hanem ipari munkában igyekeznek elhelyezkedni és oly nagymértékben, hogy évek óta egyetlen fiatal paraszt sem maradt meg a földművelésnél, hanem egyéb úton kereste boldogulását. A mocsár azonban csak külső képében tudta a községet elszigetelni a külvilágtól, örvendetes az, hogy a községben élénk népművelési és kulturális élet folyik, a járás legszebb kultúrotthona ebben a községben van és a megyei székhelyen sem egyszer tap* soltak már a mohorai színjátszócsoportnak. mely évek óta első helyezést ér el a megyei ifjúsági rendezvényeken. A községben rendszeres népművelési munka folyik* melynek eredménye, hogy a község lakossága, különösen fiatalsága maga mögött hagyta a szomszéd községeket ezen a téren és lakosságuk nyugodt, bölcs megítéléssel bírák Ennek köszönhető, hogy az októberi ellenforradalom hullá. mai minden megrázkódtatás nélkül múltak el a községben, a lakosság a legzavarosabb napon 26 kh. őszibúzát vetett, vagyis nem engedte magát félrevezetni. s a munka egy percig sem állt meg a földművelésben. A mocsár körüli feladatot a község a maga erejéből megoldani nem tudja. A tanács, a párttal még 1954. évben beadvánnyal fordult a járási tanácshoz, kérésünket a tanács nem teljesítette és a beadványt a megyei tanácshoz tette át s itt úgy mondották, hogy Csehszlovákiával már tárgyalás folyik az Ipoly medrének szabályozására és, ha ez eredményre vezet, s az Ipoly medrét szabályozzák, a Feketevízárok medrének tisztítására isi sor kerül. Ez a válasz nem elégített ki bennünket és újból beadvánnyal fordultunk a megyei tanácshoz. Ekkor egy törpevíz. mű építését helyezték kilátásba, mely az egészséges ivóvíz problémáját megoldotta volna, az előkészítő munkák meg is kezdődtek, a kutatók fúrások alapján kijelölték, a tervezést a Miskolci Mélyépítő Vállalat végezte, de közbejött október és azóta semmit sem hallunk vízmüvünkről, józan lakosságunk megérti, hogy kormányunk ma nem tud milliós befektetést eszközölni erre. A helyzet azonban egyre fenyegetőbb és rosszabbodik. Az elmúlt hetekben a Budapesti Vízügyi Igazgatóság és ennek hatvani szakaszmérnöksége megtekintette a helyszínt és helyi megoldást javasolt) mely pár évre. míg a végleges szabályozás megtörténik, megszünteti a mocsarat és ha sietünk, még ebben a* évben kaszálhatunk és legeltethetünk a mocsárrá vált területeken. Ezek a szervek segítséget ígértek. az esetben, ha látják* hogy helyi kezdeményezésre indul el a munka. Mikor ezt a lakossággal közöltük. 10 000 forintot ajánlottak fel és társadalmi munkát az elinduláshoz. A község vezetősége pedig a Megyei Tanács Mező- gazdasági Igazgatóságához fordult, hogy a rendelkezésére álló pénzből rétjeink és legelőnk megmentésére nyújtson segítséget a mi községünknek is. Most várjuk a további fejleményeket Mohora boldogulása érdekében. Horváth Antal FIGYELEM! A Pest, Bács, Nógrád megyei MÉH vállalat balassagyarmati telepének szakátvevőhelyén (Ipoly u. 1. sz. alatt) príma minőségű pehelyés toll féleségek kaphatók.
