Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-05 / 44. szám

1937. június 3.

NÓGRÁDI Népújság

3

Érsekvadkerti ünnep- és hétköznapok

A megye egyik legnagyobb

kiterjedésű községe az illatos, akácos, hársfás utcájú Érsek- vatíkert

A nagy községet mintegy ötezer ember lakja, jobbára parasztok, állattenyésztők. Tán a lakosoknak 10 százaléka az, amelyik már az iparban, elsősorban az építőiparban kapott állást. A többiek a földet csiholják évről évre a megélhetésért. Elsősorban kalászosokat meg burgonyát, kukoricát termelnek, de emellett majd mindenkinek van egy kis szőlője. Annyi mindig meg-> terem a szőlőben, hogy újig borral kínálhassák a vendégeket. Az íze kicsit fanyar, novabor, de jó.

Újabban pedig egyre többen kísérleteznek a dohánnyal. A tsz egész nagyban űzi a dohánytermelést. Az idén az egyéniek egy részének nem sikerült a palántázás, most újra keresik a dohánypalántát. Van aztán emiatt sokszor zűrzavar, naponta jó páran jönnek --------az Üj Életbe dohánypalántáért. Innét a Dimitrovba küldik őket. A Dimitrov meg vissza az Uj Életbe. Tán a tanácsnak kellene ebbe beleavatkoznia és közölni a gazdákkal, hogy mégis hol lehet palántát kapni, vagy egyáltalán lehet-e még? Ez az ide- oda küldözgetés nem valami erényes dolog, annál is inkább, mert most megfizethetetlenül drága az idő Sok nap kiesik az időjárás miatt, a szép esőtlen napokat sürgősen ki kell használni minden gazdának.

Urbán Ignác a falu legjobb

gazdáinak sorába tartozik. Hattagú családja van, a menyével meg a két kis unokával. Most már ezekért is dolgoznia kell. Szép, fejlett már a tenyészbikája, emellett kilenc darab sertést is nevel Sőt mi több, kiscsikói is vannak és egypár lova. Ügy tesz szert a parasztember pénzre, ahogy tud. Urbán Ignác meg is van elégedve minA KELETI FŐCSATORNA

wggw

Évszázadok problémáját oldotta meg egyszeriben a Keleti Főcsatorna. Szikes, gyengén termő talajokat is termővé tesz. Hajdúszoboszló termelőszövetkezetei például a főcsatorna megalakulása

után sikeresen rizstermeléssel próbálkoznak.

KépOnk a szép part mentén játszogató kislányok gondtalan, derűs életét örökíti meg.

(Foto: Halász)

dennel, csak egy panasza van. Ez a panasz aztán majd minden gazdának sérelme.

— Miért van az — mondja felháborodva —, hogy a lótartó gazdáknak rendkívül magas fogatadót kell fizetni. Ha ökröt tartanának, akkor sem volna több munkájuk és az ingyen volna. Én a lovaimmal is csak saját magamnak dolgoztatok, hiszen már a csikók miatt is kímélnem kell az állatokat. Éppen ezért roppant sérelmesnek tartom az évi 1500 forintos adót.

Csatlakozik 4

ehhez a panaszhoz Szabó Ignác gazda is, aki a felvégen lakik. Az ő szép dán bikájának csodájára járnak a szomszédos gazdák.

— Sok ám vele a gond és a baj — közli a gazda —, naponta kétszer sétáltatni viszem, emellett sokat eszik. De meg is látszik rajta — tekint végig gyönyörködve a szép állaton. — És még ha csak ez volna, de itt a sok apró jószág, baromfi, libák, kismalacok, három üsző, két tehén és ugyanakkor még a föld is. Győzze csak a munkát a paraszt, ez a legfontosabb, mert a munkából mindig kijut bőven.

Munkája, gondja, baja van itt minden embernek, csak az ünnepnapok meg a pihenő vasárnapok feledtetik a gondot. Ilyenkor a falu apraja- nagyja, öregje, fiatalja kicsípi magát. A vasárnapi hangulathoz ünnepi öltözet is dukál. Ennek aztán megvan a maga jellegzetesen vadkerti módja.

A lányok símán hátrafésülik a hajukat, hátul egyetlen copfba fonják, hímzett kis szalaggal átkötik Ruhájuk selyem- brokát, selyem, vagy delén, fickón. De mind mintás... A simát legfeljebb blúzban szeretik. Szívesen viselnek patyolatfehér blúzt a szép mintás rakott szoknyához. Az öltözéket testhez simuló színes pruszlik egészíti ki. A széleit széles csipkével díszítik. A menyecskék főkötőt tesznek középen kettéválasztott, sima hajukra. Némelyik menyecskének 8—9 féle fökötője van, pedig darabja 90—100 forint. De erre mindenki áldoz, mert ez így szép, így szokás. A középkorú asszonyok szép brokát, meg selyemmintás kendőt kapnak magukra a pruszlik és szoknya mellé: A kendőkötésnek is megvan a sajátos

Endrefalvától három. kilométerre a magas dombok tövében épült Szécsény- felfalu. A lakosainak 80—90 százaléka két- laki életet él. Egytől öt kh-ig birtokolnak tőidet, amit az iparban végzett munka után művelnek.

Ebben a községben a kommunisták formálják, alakítják a nép szocialista jövőjét. S hozzá kell tenni: nem kis eredménnyel. Nagy figyelmet fordítanak a nép anyagi és kulturális életkörülményeinek megjavítására. Februárban hozzákezdtek egy új, modern kultúrház építéséhez. Mozi is lesz benne. Az egész község segítsége, munkája, összefogása testesül meg ebben az építkezésben. A dolgozó parasztok, a távolabbi községekből díjtalanul szállították helyszínre az építkezéshez szükséges anyagokat. A kőművesek társadalmi munkában építik a

HÍRADÁS

Szécsény fel faluból

kultúrházat. Egy-egy család három munkanapot tölt az építkezésnél díjtalanul. így határozták el. Nem kényszerítette erre őket senki.

Társadalmi munkával és állami támogatással csinosítják a török időkből származó. műemléknek minősített községi templomot is. A földművesszövetkezet is építkezik. TJj tekepályát létesítenek a fiatalok szórakoztatására. Az előző években új tanácsházát kapott a község. Majd minden házban bevezették a villanyt. Kikövezték a Kossuth és a Rákóczi utcát. TJj hidat építettek. S most napjainkban egyre többen építenek új, modern családi házakat. Őse Ferenc nyugdíjas. Kurts Ferenc bányász, Kovács János gyári

munkás szinte trillának is beillő házat építettek. A múlt évben több mint 12 új családi ház épült. Ez évben már tízzel szaporodik a számuk.

De megnőtt a mezőgazdálkodással foglalkozók termelési kedve is. A község tartalékingatlan 30— 40 százalékát tavasz- szal vették kisha- szonbérbe. A legeltetést bizottság —* is nagy gondot fordít a rétterületek ápolására. Társadalmi munkával végezték a legelőjavítást, az itató- kutak tisztítását. A kút körül fertőtlenítést végeztek, s nagy eredménnyel alkalmazzák a szakaszos legeltetést. Ez évben már bevezették a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítését. Itt sem fog elmaradni a siker.

Legújabban már

van a községnek egy 12 tagból álló tánc* zenekara is. Van köztük bányász, parasztfiú, kőműves és asztalos, ök szórakoztatják ünnepnapom kon a lakosságot.

A földművesszövetm kezet boltjaiban bőm ven van áru. Csupán a ráfvas, patkóvas, patkószeg és az építkezéshez szükséges szegek hiányoznak; Jó lenne, ha a föld' művesszövetkezet vem zetői gondot fordítam nának a hiány pótlására.

A nagy eredmények mellett találni hibát is. Nem minm denki fizette be a községfejlesztési járulékot. Az 1955—m 56-os évből 11 ezer forint hátralék áll fenn. Helyes lenne, ha a hátralékosok eleget tennének a köm telességüknek, hiszen az e célra befizetett összeg nagyban elősegítené a kultúrház építését. Reméljük, megértik ezt a hátralékosok i ■, ■

(1—I)

vadkerti módja. Egyformán csinosak, takarosak a ruhák, csak színben, színárnyalatban különböznek egymástól. Szeretik az élénk, rikító színeket, az erős rózsaszínt, tűzpirosát citromsárgát. Az éltes asz- szonyságok feketébe öltöznek. Ugyanígy a velük egykorú férjek. A férfiak igen szeretik a kordbársony öltözéket, barna, sötétkék, fekete színváltozatban.

Míg az asszonyok az ünnep délutánján a ház előtti padkán trécselnek, a férfiak az „apák boltját” látogatják.

Amikor aztán újra hétfőbe

szökik az idő, nyoma sincs az ünnepi hangulatnak. Legfeljebb a szerelmesek fiatal szívében. Hétköznapiasan újra csak munkához látnak, kapálnak, gyomlálnak, palántáznak, a fiatalabbak libát, disznót őriznek. A férfiak az állatokat látják el, csak aztán mennek a földre. Az asszonyok főznek, mosnak, takarítanak s emellett fáradhatatlanul hajlonga- nak a földön is így élnek, dolgoznak, ünnepelnek az érsekvadkertiek:

)00000000©0000g)0000000Q00000000000©0000006

bányászt, aki dolgozni akart menni. Később a helyzet egyre inkább kezdett konszolidálódni, a salgótarjáni forradalmi erők fellépése következtében. De ennek ellenére az ellenforradalmi erők nem mondtak le szándékukról. Ipolytarnócon például fegyveres összecsapásra került a sor az ellenforradalmárok és az oda kirendelt vasutat őrző fegyveres kommunista bányászok között. Az ellenforradalmárok itt megölték Albert elvtársat.

Ságújfaluban a felvonulás alkalmával a községi kisbírót a tömeg előtt doboltatták és fel akarták osztani a földet. Hollókőn a kulákok külön felvonulást szerveztek és csak öt percre kértek fegyvert, hogy majd ők „rendet“ csinálnak. Megfenyegették azokat a dolgozókat, akik a kulákoktól házhelyként elvett földekre házakat építettek és felszólították őket, hogy házaikat hú- zassák el a telkekről, mert, mint ahogy mondották, rossz idők elé néznek, ha ez nem történik meg.

Nagylócból Józsa László kulak vezetésével betörtek a Zsuny-puszta tsz-iroda helyiségébe. ahol összeszedték a berendezést és követelték a párttitkár előállítását,

Nóg rádmegy erben Gál

ésMártonkáék vezetésével december elején a községbe kimenő rendőröket leíegyverez- ték és tettlegesen bántalmazták.

Ludányhalásziban a börtönből kiszabadult Kilián vezetésével megtámadták a rendőr KMB irodáját, hoey fegyvert fczerezzeneJi és elzavarták Takács Imre függetlenített párt- titkárt, Beviz Tibort és Ju- hásznét, a szociális otthonból, akik vezető funkciókat töltöttek be. Ennek élharcosa volt Fejes László, az úgynevezett forradalmi bizottság elnöke, aki harcba szólította Ludány- halász népét a szovjet csapatok ellen, amelynek első katonájaként ő jelentkezett.

Szalmatercsen például már hozzá is fogtak az akasztófa ácsolásához és véres tetteiket csak azért nem tudták végrehajtani, mert egy tehergépkocsi, piros zászlóval haladt végig a községen és erre ők lemondtak tetteikről.

Az igazsághoz híven meg kell mondani azt, hogy a járás dolgozó parasztjainak nagy része távoltartotta magát az el- lenforrádalmároktól és nem szimpatizált azokkal. Szé- csényben például több dolgozó paraszttól kértek kötelet az ellenforradalmárok és láncot az emlékmű ledöntéséhez, melyet ők megtagadtak.

A szécsényi járásban

és magában Szécsényben megvolt az a kommunista mag, amelynek segítségével állandóan figyelemmel tudta kísérni a járási pártbizottság az e1- lenforradalmi erők mozgását és tevékenységét. Pontos hírszerzések nyomán állandóan tájékozódva voltak arról, hogy mikor, milyen akciókat akarnak végrehajtani. Több golyószórót és más egyéb fegyvert, amelyek az ellenforradilmarok kezébe kerültek, sikerült megrongálniok, használhatatlanná tenni. A sajtót és röp- iratokat terjesztették a dolgozó parasztok között, amelynek

segítségével a dolgozók egyre jobban felismerték az események ellenforradalmi jellegét, a tényleges helyzetet. Bár ezt a pártba befurakodott elemek, akik vezető funkciót töltöttek be, névszerinti Cservák, volt MDP járási titkár, nemegyszer megakadályozta.

Igen nagy segítséget és bátorítást adtak Szécsény járás kommunistáinak és haladó pártonkívüli elemeinek a Salgótarjáni kommunisták is, akik a röplapok és a sajtók halmazával szórták tele a járást. De ezen túlmenően fegyveres segítséget is adtak.

A novemberi napok egyikén 14 salgótarjáni bányász, vasas kommunistákból álló munkás például rajtaütésszerűen ie- fegyverezte a szécsén- i határvadász laktanyát, amely már akkor az ellenforradalmárok kezében volt. A lefegyverzés pillanatok műve volt. Az elfogott ellenforrajdalmárok tehetetlenül nézték a fegyelmezett egység tervszerű munkáját-, fegyvereik összegyűjtését. A céljuk az volt, hogy a szécsényi ellenforradalmárokat lefegyverezzék és Szécsényben megbíz l átó párttagokból és pártonkívüliekből hozzanak létre karhatalmat és ezzel biztosítsák azt, hogy Szécsény dolgozó népe ne legyen elszakadva Salgótarjántól és a balassagyarmati ellenforradalmárok körletéből így kikerüljenek.

Annak ellenére,

hogy a

lefegyverzés megtörtént, ezt a tervet Cservák István az akkori szécsényi járási pártbizottság első titkára és Szabó Gábornak, a megyei BM-fő- osztály helyettes parancsnokának cselszövő, fondorlatos, áruló tevékenysége ezt megakadályozta. A fegyvereket visszaadták és másnap az ellenforradalmárok újra folytatták tevékenységüket a cseívakok és a szabók jóvoltából.

Különösen kitűnt buzgó ellenforradalmán munkájával a fegyveres elleníorradalmárok között a

3 a pöstyénpusztai fiatal diák, aki H. János határőr elvtársat is megkínozta, aki többek között a megyei pártbizottság két dolgozóját, gépkocsivezetőjét és egy karhatal- mista elvtársat tartóztatott fel géppisztolyával és kisért be a járási pártbizottság, az akkori nemzetőrség épületébe, ahonnan azokat csak erélyes magatartásuk és egy-két józanabb ember tanácsai után engedték haza. Ez a diák külföldre disszidált.

Lehetne még több ellenforradalmi eseményt felsorolni a járásból és magából Szécsény községből is. Azonban az eddig elmondottak is világossá teszik, az olvasó előtt azt, hogy a szécsényi és a s-ácsény járási események ellenforradalmi jellegűek voltak és szerves részét képezték a Nógrád megyei és az országos ellenforradalomnak.

A Kádár-kormány megalakulása után, miután a szovjet csapatok szétverték az ellenforradalom fegyveres erejét, megalakultak a járás ösz- szes községeiben az MSZMP- alapszervezetek. Talpra álltak a kommunisták és egyre nagyobb tömegeket sorakoztatnak a párt mögé, a munkás- osztály hatalma erősítése, a szocializmus felépítése érdekében.

Nyári táborozás előtt

A gyermekkor az az idő az ember életében, amikor a legfogékonyabb a lélek az események iránit. A felnőtt ember sok mindent elfelejt, ami már érettebb korában esett meg vele, de még élete utolsó éveiben is eszébe jutnak gyermekkori élményei, legyenek bár semmitmondó kis apróságok is azok. Ezeket a történetkéket aztán boldogan meséli unokáinak, akik szintén arra vágynak, hogy hasonló élményteli szép gyermekkoruk legyen. Ezért különösen fontos az, hogy iskoláink úttörő-vezetői nagy gondot fordítsanak gyermekeink szórakoztatására télen és nyáron.

Munkatársunk, Krajnák Tibort, a salgótarjáni Bartók Béla általános iskola igazgatótanítóját kérte meg, mondja el iskolája úttörőinek nyári tervét;

— Hogy őszinte legyek — mondotta válaszaiban az igazgató — ebben az évben még eléggé szegényes a tervünk, kevés a pénzünk ahhoz, hogy nagyebbszabású kirándulásokat készítsünk elő, de azért így is megteszünk mindent, hogy minél színesebbé tegyük úttörőink nyarát. Épp a napokban beszéltük meg Pothor- nyik, Mojzes, Vágvölgyiné, Molnár és Jakab elvtársakkal iskolánk táborozási ügyeit, s tervbe vettük például azt, hogy július első, vagy második vasárnapján Salgóra kiránduljanak gyerekeink. A fiúk két napra mennének s az éjjelt is a szabadiban töltenék, a maguk verte sátorok alatt. Tervbe vettük továbbá, hogy az ezt követő vasárnapon a fiúk ugyancsak kétnapos sátortáborozásra mennek Ágasvárra, úgyszintén a lányok egynapos kirándulást tesznek Kercsegre. A költségek fedezésére rendelkezésünkre áll 800 forint, a gyermekek vas-, papír- és rongygyűjtéséből, 621 forint pedig a -gyermeknapi tombola- pénzből.

E

?t követően a tanév végéig minden szombaton és vasárnap tervbe vettünk egy-egy kirándulást. A tanév végére egyhetes sátortáborozáson vesz részt iskolánk négy lány és három fiú őrse, összesen 84 gyerek, az Ipoly mellett; A sátrakat a Kiskereskedelmi Vállalat fogja kölcsönözni. Az utazás lebonyolításáról a bánya gondoskodik, s a szükséges pénzmennyiséget pedig a gyermekek további gyűjtéseiből, megtakarított pénzeikből fedeznénk. Vágvölgyiné a helyrajzi ismeretek alapján kidolgozta az egyhetes tábor felállításának tervét. Keiner elvtárs meg a szükséges kalóriamennyiség figyelembevételével összeállította az étrendet.

Erre a táborozásra 10 sokgyermekes családból való gyereknek a Megyei Tanács Gyámügyi Osztálya 120—120 forintöt utal ki.

Az elmúlt hó 19-én már tettünk egy szoktató-jellegű kirándulást Salgóra 32 fiúval. Menetközben különböző jeleket; térkép, út, síp, kar stb., stilisztikai ismereteket, sátorverést tanultak, s nagy élmény volt számukra a bográcsban főzés, háborúzás s még a közben meg-meg eredő esőzés sem vette kedvüket. A táborozásokon kívül tervbe vettük még az újoncpróbára való felkészülést. A tanulóknak három hónap alatt kell elsajátítaniuk az úttörő-felvételekhez szükséges anyagokat. Például: az úttörők 12. pontját, 15 dalt, 15 játékot stb. A következő években az úttörő-felvétel korhatára a 11. év. Jelenleg még a múlt évben felvett 11 éven aluliak is részt vehetnek a mozgalomban. Június Végén rendezzük meg a „Ki az őrs legjobb szavalója, énekese, sportolója” versenyt s a győzteseket jutalomban részesítjük.

N

yári tervünkben szerepelnek még dia-film vetítések, mesedélutánok; fiúkkal, lányokkal való kisebb közös kirándulások.

Jövő évi táborozásainkhoz körülbelül 10 ezer forintra lesz szükségünk, mely összeg megteremtéséhez, már ez évben hozzálátnak iskoláink úttörői cserebogárszámyak, vadgesztenye, akácvirág, orvosságos- üveg stb. gyűjtésével, az iskolán belül történő kifliárusításból jövő haszon félretevésé- vel, a tagdíjak és a havi 10 forintos takarékossági mozgalom hozzá j árulásával.

Úttörőink életének színesebbé tételét szolgálja még az iskola udvarán lévő úttörő- otthon létesítése is, mely már 80 százalékban készen áll. Ebben az otthonban egy terem a leányoké, egy a fiúké, egy a társalgónak és egy terem pedig különböző szórakozásoknak lesz fenntartva: A termek berendezéséről úttörő vezetőink gondoskodnak.

me egy úttörő-csapat néhány terve. Nem valami nagyszabású tervek ezek, nincs köztük sem hortobágyi, sem. balatoni utazás, csupán a közeli vidékeket látogatják meg a Bartók-iskola úttörői. Mégis mennyi eshetősége rejlik a szórakozásnak ezeken a kirándulásokon. Mennyi nagy élmény születhetik egy-egy tábortűz. számháború, vagy más közös játék alkalmával, ami esetleg egy életre szól, amit egy életen át megemleget az ember.

r

Halálra gázolta a vonat

Szombaton reggel virradóra a Salgótarjáni Külső Pályaud- vas s a Zagyvapálfalva vasútállomás közötti útszakaszon a sínek között egy halálra gázolt férfi holttestére bukkantak. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a holttest Gyüre Gyula 26 éves baglyasi lakos, aki a Szénszolgáltató Vállalat dolgozója volt. Az orvosi vizsgálat-kimutatta, hogy a nevezett ittas állapotban került a vonat alá. A nyomozás tovább folyik;