Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-05 / 44. szám

1957. Június 5. NÓGRÁDI Népújság 3 Megkezdődött az ország gyűlés júniusi ülésszaka Tervünk biztosítja a népgazdaság egyensúlyát KISS ÁRPÁD ELVTÁRS BESZÁMOLÓJA — A népgazdaság 1957. évi tervét igen nehéz gazdasági körülményekből kiindulva kel­lett kidolgozni — mondotta be­vezető szavaiban a Tervhiva­tal elnöke. — Alapvetően ez az óka annak, hogy a terv ebben az évben szokatlanul késői idő­pontban kerül jóváhagyásra. Ezután a terv kidolgozását különösen megnehezítő té­nyekről szólott. Elmondotta: népgazdaságunkban az októ­beri ellenforradalmi esemé­nyek előtt sem volt szilárd egyensúly. A felemelt ötéves terv célkitűzései elszakadtak az ország tényleges erőforrá­saitól, Az ellenforradalmi esemé­nyek súlyos anyagi károkat okoztak és összeadva az amúgyis jelentkezett gazdasá­gi nehézségekkel, katasztrófá­val fenyegettek. A termelés mélypontra esett, kifizetésre pedig több bér került, mint az előző hónapokban. A lakosság fogyasztása nem csökkent, ha­nem emelkedett. Világossá vált, hogy csak saját erőforrá­sainkra támaszkodva, a gazda­sági élet rendbehozása csak hosszú idő alatt és igen nagy megrázkódtatásokkal valósít­ható meg. Ezért fordult a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány a Szovjetunióhoz és a többi baráti országhoz segítsé­gért, amelyet meg is kaptunk. Ezután azokról a feladatok­ról szólott, amelyeket a terv kidolgozásakor meg kellett ol­Mezőgazdasag, 1957-ben a múlt évhez ké­pest több mint 3 százalékkal emelkedik a mezőgazdaság termelése. Ezen belül a nö­vénytermesztés mintegy 7 szá­zalékkal növekszik, az állat- tenyésztés viszont az 1956. évi szint alatt marad. A nö­vénytermelésben legalapve­tőbb változás a kenyér- gabona vetésterületének mint­egy 480 000 holdat kitevő csökkentése és a takarmány- iélék termelésének előrelátha­tó nagyarányú fejlődése, ami a népgazdaság szempontjából kétségtelenül igen egészséges folyamat, bár az 1957—58-as gazdasági évre gondot okoz, mivel — ha csak egészen ki­váló terméseredmények nem lesznek — jelentős kenyérga­bona importra lesz szükség. Ezután az állattenyésztés előirányzatairól beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a mezőgaz­dani, majd rátért a népgazda­ság 1957. évi tervének ismerte­tésére. A nemzeti jövedelem és a termelés A terv- előirányzata szerint a nemzeti jövedelem mintegy 9 százalékkal — 9 milliárd fo­rinttal — kisebb lesz, mint amennyit az 1956. évi terv irányzott elő — mondotta — és csak mintegy 2 milliárd fo­rinttal lesz több. mint amit 1956-ban ténylegesen elértünk. — A rendelkezésre álló energiabázis és a biztosítható nyersanyagellátás alapján az ipari termelés mintegy 68,2 milliárd forintban irányozható elő, ami 2,4 százalékkal maga­sabb ugyan, mint ami 1956- ban megvalósult, de csaknem 7 százalékkal alacsonyabb, mint amennyi az 1955. évi volt. Az átlagot meghaladó mértékben növekszik a köny- nyű- és az élelmiszeripar ter­melése. Változik az arány a nehézipar termelésén belül is, ami abban jut kifejezésre, hogy az átlagosnál jobban csökken a nagyobb energia- igényes és a beruházási java­kat gyártó iparágak termelése. Nem haladja meg a tavalyi szintet a szén-, a villamosener­gia-, a hengereltacél-termelés előirányzata sem, a kőolaj-, a cement-, a timföld- és az alu­míniumtermelés előirányzata pedig ennél is alacsonyabb, daság területén ma két fontos feladat van: egyrészt a terme­lőszövetkezetek gazdasági megerősítése, másrészt pedig a beruházások leggazdaságosabb felhasználósa. — A kormány által elha­tározott bérügyi intézkedések összege — hangsúlyozta — meghaladja az 5 milliárd fo­rintot, ez, « a kötelező beadás rendszerének megszüntetése igen jelentősen, mintegy 14 százalékkal emeli a lakosság vásárló erejét. A terv bizto­sítja a megnövekedett vásárló­videsen megkezdik Fábri Zol­tán új filmjének, a Bárány- felhők-nek próbafelvételeit. A film főszerepeit Krencsey Ma­erő lekötéséhez szükséges áru­alapokat és ezen kívül mintegy 4 milliárd forint összegben előirányozza a kereskedelmi készletek feltöltését. — A megnövekedett életszín­vonal anyagi megalapozása — mondotta továbbiakban a Tervhivatal elnöke — azzal a következménnyel jár, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1957-ben a nemzeti jövedelem szokatlanul nagy hányadát ve­szi igénybe, ezért felhalmozás­ra csak igen kis összegek jut­nak. Állami eszközökből a terv szerint 1957-ben 21100 lakást kell átadni, többet mint 1953— 54-ben együttvéve. Mintegy 20 000 további lakás felépítésé­hez az állam hosszú lejáratú kölcsönt és építőanyagot biz­tosít. 1957-ben mintegy 200 nagyobb beruházási építkezést le kellett állítani. A 8,2 mil­liárd forint összegű beruházá­son felül a meglevő állóeszkö­zök pótlására, korszerűsítésé­re 4,6 milliárd forint felújítási keretet irányoz elő a terv. Ezután rátért a külkereske­delem tervének ismertetésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a baráti országok segítségével — a gazdaságpolitika régi hi­bái és az ellenforradalom ál­tal okozott rendkívül súlyos károk ellenére is — olyan terv kialakítása vált most lehető­vé, amely ebben az évben biz­tosítja a népgazdaság egyen­súlyát. Az 1957. évi terv reá­lis, megalapozott, éppen ezért módot ad a kitűzöttnél jobb eredmények elérésére. Ezután Antos István elv­társ, pénzügyminiszter tartot­ta meg beszámolóját. Antos elvtárs beszámolóját Olt Ká­roly országgyűlési képviselő, az 1957. évi állami költségve­tés előadójának ismertetése követte, aki a terv- és költségvetési bizottság nevé­ben megállapította: á beter­jesztett 1957. évi állami költ­ségvetés megfelel az 1957. évi népgazdasági tervnek. Olt Károly elvtárs beterjesz­tése után mindkét napirend felett megkezdődött a vita; rianne és Mefnsáros László játsszák; külső felvételeit Bu­dapesten, illetve Eszter (jómban készítik. * 'ciciszínvonal, beruházás ■■ ---------­A FILMVILÁG HÍREI A Hunnia Filmstúdióban rö­OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO rási bizottság is elmulasztotta az ellenőrzést a végrehajtás közben. De az öntevékenység­gel is problémák vannak nem egy helyen. Elvétve tapasztal­ható, hogy a pártalapszerveze- tek önálló napirendi pontként tárgyalnának olyan gazdasági jellegű kérdést, amely a bá­nyaüzem úgynevezett „szűk keresztmetszete". (Például: fa­anyagfelhasználás, robbanó­anyagfelhasználás, a szállítás­nál dolgozó kommunisták munkája stb.) A taggyűlések megtartásá­nak ideje is nagy gondot okoz az alapszervezeteknek, tekin­tettel arra. hogy a dolgozóik zöme vidéki. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobban beválnak a műszak előtti tag­gyűlések, mert ilyenkor az elvtársak ki vannak pihenve, tiszták, étkezés után vannak, nem súg a fülük a busz után sem. Bár az eddigi vasárnapi taggyűlések is jól sikerültek. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a - tömegszerveze­tek. de különösen a munkás­őrség vasárna’-—a is készít programot. Tekintettel arra, hogy az is érinti a párttago- k-t — megfontolandó a vasár­napi taggyűlés. Mindezek mellett támoga­tásra érdemes az a gondolat is. hoey negyedévenként egy­szer (akár a termelés ismerte­tésénél. vagy nagyobb felada­tok megoldásánál! összevontan Is helyes tartani összüzemi taggyűlést. Az üzemi pártszervezeteknél szervezett politikai munka végzésénél is vannak kezdeti eredmények. A feladat elvég­zésénél a bányaüzem legjobb kommunistáinak munkáját ve­szik főleg igénybe. Ezek a párttagok főleg a rendezvé­nyekre mozgósítanak, amelyet a járási, megyei intéző bizott­ság előadói tartanak. Ritkábban tapasztaljuk azt, hogy önállóan végeznének helyi politikai munkát, fő­leg a gazdasági kérdések megoldására. Csak egy-két helyen tapasztalunk ilyet. Rónán a pártszervezet ja­vaslatára kisebb „mozgal­mat“ szerveztek az eldobált vontatólakatok felkutatásá­ra, Ezzel a szállítási nehéz­ségek megoldásán segítet­tek. Margittárón a dolgo­zókat foglalkoztató problé­mákat vezetőségi üléseken beszélik meg s az agitáció- felelőst bízzák meg azzal, hogy lejuttassa a vezetőség válaszát a dolgozókhoz. Mindezek ellenére a párt- szervezetek zömében nem használják fel ezek az elvtár­sak azokat a lehetőségeket sem megfelelően, amelyeket 1955—56-ban sikeresen alkal­maztunk. Ezek olyan konzul­tációs esték voltak, amikor a dolgozókat érintő kérdéseket előre összeszedték, összeírták és a járási vagy megyei elő­adó erre válaszolt. Ugyanez a helyzet a hangoebemondó. a versenytálbla. a kultúrottho- nok, a mozik esetében is. Pártszervezeteink bátran nyúljanak hozzá a régi jól be­vált módszerekhez is, hiszen mi az MDP és az MKP forra­dalmi hagyományait magun­kénak tartjuk, Molnár Pál Dako Dakovszkij fcolqár ren­dező, az Iqa alatt és a Véletlen találkozás cimű filmek alkotója és Lyjuben Stanev filmíró Buda­pesten tartózkodnak. Tárgyaláso­kat folytatnak Várkonyi Zoltán­nal és Thurzó Gáborral a ma­gyar— bolgár közös filmről. A Verne Gyula Dunai hajós cimű regényéből készülő film felvéte­leit előreláthatólag Július köze­pén kezdik meg Bulgáriában. * A Budapesti Filmstúdió rö­vidfilmet készített a Fővárosi Cirkuszban nagy sikerrel sze­replő Párizsi jégrevű-ről. A látványos kisfilmet május 30- tól A siker útján című új szovjet alkotással együtt tű­zik műsorra. Lajta Andor, a Színház- és Filmtudományi Intézet munka­társa befejezte könyvét, amely­nek címe A magyar film törté­nete 1896—1956. Két részből álló művében az iró feldolgozta a magyar néma- és hangosfilm fej­lődését, sok adattal és eredeti fényképpel. A Bibliotheca Könyv­kiadó díszes kiállításban, kará­csonyra tervezi a kötet kiadását. * A CEDIF francia filmválla­lattal konkrétizálódnak a tár­gyalások a magyar—francia koprodukciós filmre vonatko­zóan. A közös produkció lát­ványos, színes, normál- és szélesvászonra készülő lenne, A Szépasszony és A cigány ideiglenes francia címmel. (Hazánkban Rigó Jancsi cí­men írtak már a filmről.) * . Franciaorszae meevásárolta Liliomfi című filmet, ugyar már szinkronizálva játsszák filmszínházak a Körhint; Ugyancsak Franciaországban i videsen bemutatásra kerül Móra Ferenc elbeszélése nyomán készült Szánkó cimű film, ame­lyet Szemes Mihály rendezett. Megvalósuló javaslatok... A napokban azzal a céllal kerestük fel a Salgótar­jáni Tűzhelygyárat, hogy megnézzük: miként valósul­nak meg a dolgozók javaslatai, mit tesznek a vezetők a munkásokat érdeklő kérdések megoldására. Elöljáró­ban szeretnénk leszögezni, hogy sók tekintetben pél­dául is szolgálhat az e téren folyó munka. Érdekli a dolgozókat pél­dául, hogy saját gyárukban is, hogyan zajlott le az ellenfor­radalom. Ezért a pártvezető­ség kezdeményezésére egy 8 tagú bizottságot hoztak létre, amely feldolgozza a gyár életét október—november hónapok­ban, s abból kiállítást rendez­nek a kultúrotthonban. Be­mutatják ebben az ellenforra­dalom egyes gyári vezetőit, grafikonokkal szemléltetik majd, milyen károkat okoztak a termelésben. Ugyanakkor részt kapnak májd az összeál­lításban a gyár ez évi felada­tai is, bemutatják, mit kell tenniük, hogy nyereségrésze­sedést oszthassanak. A kiállítás előreláthatólag július közepére készül eL Nem kevésbé jelentős, ami­kor annak a kívánságnak tesz; nek eleget, hogy a nyári han­gos híradó közvetlenül foglal­kozzon a dolgozók életével. Minthogy magnetofonjuk van, rendszeresen megszólaltathat­ják a dolgozókat, vezetőket, színes riportokat készíthetnek, s a reggeli ,idő alatt leadhatják. Első témának a munkafegye­lem helyzetét vették, mert gyakori, hogy már fél kettőkor abbahagyják többen a mun­kát. Tervbevették, hogy köz­érdekű problémákra kérnek választ az ületékesektől. A po­litikai munka kibontakozását segíti majd a most meginduló faliújság is, amelynek első cik­kei közül máris kiemelkedik a hanyag anyaggazdálkodás­sal foglalkozó írás. A közelmúltban tar­tották meg a gyárban a mér­legbeszámolót, melyen a dol­gozók széles rétege vett részt. Az eredmény meg is mutatko­zott. Rövid, tömör, hasznosít­ható javaslatok hangzottak el. És most ezek közül ragadjunk ki egy párat, hogyan valósul­nak meg. Kovács mérnök javasolta az öntödei selejt-brigád ismételt megalakítását. Ez igen jól be­vált a múltban is. A brigád­ban részt vesz az üzemvezető­ség, a MEO-csoport és a dol­gozók képviselője. Naponta mérik a selejtet és kutatják okát. Ezután azonnal intézked­nek és így elejét veszik a se­lejt emelkedésének. így tud­tak rövid idő alatt egy száza­lékos selejtcsökkentést elérni; Több hozzászóló foglalkozott a munkaversennyel. Jogosan vetették fel, mi az oka, hogy csak a kulcsformázóknál fo­lyik a verseny. Bár itt is vol­tak ellenzői a verseny kibonta­kozásának, de ezek is véle­ményt változtattak, amikor a brigád hazaérkezett a galyate­tői jutalom kirándulásról ÉS most megindult a többi üzem" részben is a verseny; Eleven, életképes lesz, hiszen a dolgo­zók kezdeményezik. A csiszoló és a fényesítő dől* gozói egészségtelen körűimé" nyék között dolgoznak. Az elő szálló por az egészséget ve­szélyezteti; IVÍost már ez a probléma is megoldódik; Rö* vid idő alatt elkészül a két üzemrész porszívó berendezése Nagyban befolyásolta a zo­máncozó selejtjét az egyenet­len festékszórás. Eddig a hibás darabot is átvették és javítá­sáért újból fizettek. Termesze; tesen így állandóan nőtt a selejt. Most itt is döntő váltó" zás történt. A hibás munkada­rabot visszakapja a dolgozó és ki kell javítania. Ezzel a he­lyes intézkedéssel megszűnt a selejt a fcománcozóban, A dolgozók szeretnék az évet nyereségesen zárni. Ezt azonban nagyban befolyásolja az anyagfelhasználás. Komoly javaslat született most ezen a téren. Eddig a lemezből kivá* gott kályhaajtóból adódó hűl- ladékot nem használták föl s a vízmedence, aljához viszont nagytábla lemezt vágtak féb Most a dolgozók javaslatára a kivágás után maradó lemezt használják fel a vízmedence aljának elkészítéséhez. Levél újítási ügyben „Több Csepel tehergépkocsi hengerfej-hiba miatt üzem­képtelen volt nálunk — írja levelében Sztancsilk Gyula, a 33. AKÖV balassagyarmati dolgozója. A kirendeltség ve­zetőjével megbeszéltem, hogy megjavítom a hibás hengerfe­jeket, emiatt kocsiállás ne le­gyen. Április hónapban el is készítettem 12 darabot, be­szereltem néhány kocsiba, amelyek azóta is üzemképe­sek.” Levele további részében le­írja, hogy egy mintapéldányt az újítási javaslattal együtt el­küldött Salgótarjánba is. Az AKÖV tarjáni vezetői kétheti próbaidőt adtak, május köze­pén viszont az derült ki, hogy nem is tudnak Sztancsik Gyu­la újításáról. „Azt szeretném tudni, hogy miért hitegetik az embert és miért alszik náluk az újítási mozgalom. Ha nem tudnak róla, akkor ki rendelte el és ki küldte Balassagyar­matra a salgótarjáni henger­fejeket javításra?" — teszi fel a jogos kérdést a levélíró. E levél alapján felkerestük a 33. AKÖV salgótarjáni ve­zetőit, s megállapítást nyert, hogy a levélírónak igaza van. Javaslatával nem foglalkoztak érdemben, kedvét szegték az újítónak. A vállalat vezetői le­vonták a megfelelő tanulságot, s reméljük, hogy ígéretükhöz híven most már rövid idő alatt intézkedés történik; Két fiatal munkájáról „ ; i. Oly öröm Olyasmi­ről írni. amiben érezzük, nogy van valami ré­szünk ...” így kezdte szer­kesztőségünkhöz írt levelét Angyal Barna, a Salgótar­jáni Üveggyár dolgozója és folytatja: „A fagyapot gyártása oly betegen ment idáig. 300—350 mázsa volt a napi átlag. Két fiatal KISZ- tag azonban megdöntötte ezt. 491 mázsát termeltek egy műszak alatt.’» A gyárvezetőségtö! érdek­lődve megtudtuk. hogy nem a legjobb a fagyapot- eilátás. Most azonban már mindenki arra gondolt, ez megszűnt. Pedig nem így történt. A két fiatalt elvet­ték a gyapotvágástól és így azóta is csak a régi meny- nyiséget termelik. Köszönjük Angyal elv­társ hozzánk írott levelét. Mi azonban szeretnénk, ha az üzemvezetőség megvizs­gálná a tényállást, mert a KISZ-fiatalok — mint már megmutatták — többet tud­nának termelni. KÉT HÉT A SZOVJETUNIÓBAN 2. N agy örömmel értesültem arról, hogy a salgótarjáni bányászdelegációnak, amely a nagy Szovjetunióban fog két héten keresztül tanulmányi ki­rándulást végezni én is tagja vagyok. Ezen örömöm valóra is vált, mert május 1-én Moszkvában a Vörös téren néztük végig a gyönyörűen megrendezett fel­vonulást. Olyan nagy tömeget és annyi boldog mosolygó ar­cot még nem láttam május 1- én, mint ott. A szovjet nép boldog, mert tudja, hogy miért harcol, tudja, hogy miért dol­gozik, tudja, hogy csak akkor lehet világbéke, ha a világ ösz- szes haladó dolgozói összefog­nak, tudja, hogy legfőbb cél a szocializmus, és hazájában a kommunizmus épitése. Látogatásunk során a Do- nyec medencében több bányát megnéztünk. A vorosilovgrádi Lenin-aknában legjobb benyo­mást gyakorolt rám már a külszin, hogy a függőakna ösz- sze van kötve zárt folyosóval a fürdővel és így téli időszakban a bányából izzadtan kijött dol­gozókat a meghűlés nem ve­szélyezteti. A dolgozók fürdés után egy hosszú terembe men­nek át, ahol kvarcfény besu­gárzást kapnak a bányában el­veszített napfény pótlására. Munka után a dolgozóknak igen nagy lehetőségük van a szórakozásra a hatalmas jól I berendezett kultúrpalotákban. | A bányába leszállva jó be­nyomást keltett, hogy a fő­szállítóvágatok sokkal nagyobb szelvényben vannak kihajtva, mint nálunk, és a szállítást villamos mozdonyok bonyolít­ják le. korszerűen biztosított vágatokon. A levegővel való ellátás minden munkahelyen tökéletes, A szénmezők lefejtését leg­nagyobb részben széles- homlokú frontfejtésekkel mű­velik és a frontfejtésekben vastámos biztosítást alkal­maznak. A fejtéseken a szenet különböző típusú fejtőkombáj­nokkal fejtik és a fejtőkom­bájnok tökéletesen beváltak; A bányában igen sok dolgo­zóval elbeszélgettünk és azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók nagyon elégedettek, mert a műszaki feltételek biztosítva vannak és minden lehetőség megvan arra, hogy termelhes­senek és jó pénzt kereshesse­nek. Látogatásaink során olyan bányát is megnéztünk, ahol a feltárási és elővájási munká­latok most folynak. Legjobban meglepett bennünket az, hogy ezen bányák napi 40 vagont termelnek és minden munka, ami a bányában történik — legyen az szénbenhajtott, vagy meddővágat — beruházási költségre megy, mindaddig, amíg az akna el nem éri az előkészítő vágatokkal a fejtési mező határát, illetőleg az ak­na tervezésénél betervezett tonna mennyiséget; E zen bányában egy újfajta vasbetonból készült biz­tosítási móddal ismerkedtünk meg. amely korszerűségben és szépségben a mi viszonyla­tunkban, még metrónak is megfelelne. Ezen vágatok neon­fénnyel vannak kivilágítva és mindenütt tökéletes nappali fény uralkodik. A vágatokban rend és tisztaság mindenütt» Az előkészítő munkálatok gé­pesítve vannak kombájnokkal és rakodógépekkel; A bánya felfejlődésével pár­huzamosan a külszínen épül­nek a hatalmas lakóházak, kultúrpaloták és egyéb köz­épületek. Bármelyik bányatele­pet megnéztük, mindenütt megtaláltuk a gyönyörű kul- tűrházakat, iskolákat, óvódá- kat. kórházakat és egyéb köz­épületeket; A Szovjetunióban járt de­legáció minden egyes tagja na­gyon jól érezte magát. Sokat tapasztaltunk és tanultunk és mindezek mellett a szovjet elv* társak arról is gondoskodtak, hogy jól szórakozzunk; nízom abban, hogy a jövő- D ben még több bányászde­legáció fog a Szovjetunióba lá­togatni és a szovjet elvtársak is ellátogatnak hozzánk, hogy egymásnak tapasztalatainkat átadjuk és mélyítsük a szov­jet—magyar barátságot, közös erővel előbbrevigyük a szocia­lizmus és kommunizmus ügyét: Sándor Gáspár; kisterenyei üzemvezető főmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents