Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-29 / 42. szám

YTLÄG PROLETÁRJAI

EGYESÜLJETEK!

NÓGRÁDI

Népújság

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA

II. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM.

Ára 60 fillér

1957. MÁJUS 29.

A TARTALOMBÓL:

A teljesítménybérezés első tapasztalatai a Bányagépgyárban

♦

A termelőszövetkezetek gazdálkodásáról

♦

A felnőttek felelősek a gyerekekért

S'

ügy vigyázzunk pártunk egységére, mint a szemünk fényére, mert ez eddigi sikereink forrása s jövőnk biztos záloga!

A megyei kommunisták lelkes hangú értekezletet tartottak 171egváfosztották a küldötteket az országos pártértekezletre

/

Már a reggeli órákban megérkeztek a me. gye küldöttei az acélárugyár kultúrtermében megtartott megyei pártértekezletre. Kilenc óra •után néhány perccel vette kezdetét a pártértekezlet, melyet Andó István elvtárs, a salgótarjáni MSZMP városi intéző bizottsága elnöke nyitott meg. Üdvözölte az értekezlet

részvevőit, a Központi Bizottság kiküldöttét, valamint a szovjet és csehszlovák vendégeket. Ezután átadta a szót Jakab Sándor elvtársnak, a megyei intéző bizottság elnökének,

hogy tartsa meg a pártbizottság beszámolóján

Jakab Sándor elvtárs beszéde

I. A párt harca

a megyei ellenforradalom ellen

Tisztelt pórt értekezlet! Kedves elvtársak!

A megye pártszervezetei legutóbb 1954 tavaszán tartottak pártértekezletet, Ez még

az MDP idején volt. Azóta úgy a nemzetközi életben, mint hazánk és pártunk életében nagyfontosságú események játszódtak le.

Az ellenforradalom tevékenysége megyénkben

Hazánk és pártunk életében, de a nemzetközi munkásmozgalomban is döntő jelentőségű eseménye volt az október 23-án kezdődött ellenforradalom. Magyarországon az elmúlt év őszén a szocializmus és a kapitalizmus erői csaptak össze, amelyből a szocialista rend érői kerültek ki győztesem

Ä szocialista építésiben eltelt Í2 év alatt hatalmas eredményeket értünk el. Eldőlt az évszázados per: a dolgozó parasztság tulajdonába adtuk a földet. A munkások, a nép tulajdonába adtuk a bányákat, gyárakat, bankokat. Megszüntettük az uralkodó osztály műveltségi monopóliumát. Áz elért sikerek nagy erőforrást jelentettek a párt és a nép további eredményei eléréséhez. Sajnos, azonban az elért sikerek elvakítottak néhány vezetőt. Nem vették észre azokat a politikai és gazdasági hibákat, amik a munka nagy lendületében keletkeztek. Nem hallották meg azokat a figyelmeztetéseket, amiket a nép időben kifejezett. Igaz, hogy az elkövetett hibák eltörpültek a hatalmas eredmények mellett. Mégis a hibák elhallgatása, ki nem javítása, a belső és külső ellenséges aknamunka, a pártfegyelem hiánya miatt tragikus következményekhez vezettek. Ezt a mulasztást használták ki a nép ellenségei aljas céljaik elérésére. A megyében ugyan nem volt Petőfikor, mint Budapesten, de volt egy kis számú értelmiségi csoport, amely az ellenforradalom előkészítését végezte.

Munkájukban a fő helyet a 12 év eredményeinek becsmérlése foglalta el. Igyekeztek a párt-, állami és gazdasági vezetőket lejáratni. Elismerték, hogy fejlődött a város, a megye, látták a felépült, modem lakásokat elismerték a korszerű gyárak, műhelyek előnyeit, de ennek ellenére mégis rosszak voltak, mert azok a szocializmus erősítését szolgálták.

Támadták rendszerünket, pártunkat a nemzeti hagyományok ápolása terén elkövetett mulasztások miatt. A nemzeti hagyományok hangoztatása viszont náluk hazárdjátékot, a nacionalizmust, sovinizmust, szovjetellenességet jelentett. Már október elején a szovjet csapatok hazánkból

való kivonásáról suttogtak.

Néhol már a „Csonka Magyar- ország nem ország“ fasiszta jelszó is elhangzott. „Ha lehet a népi Kínának Tajvant követelni, miért nem lehet nettünk Erdélyt, Felvidéket visszacsatolni" — mondották mellőzve minden történelmi hűséget, belső és külső körülményt. Az ellenforradalom politikai előkészítését szolgálta az is, hogy tiszta demokráciáról, általában a szabadságról beszéltek. Nem mondták és nem is mondhatták meg, hogy a tiszta demokrácia, általában a szabadság mit takar, hogy ezek általános hangoztatása, követelése nem más, mint a tőkések, földesurak demokráciája, szabadsága, a munkások, más dolgozok elnyomása;

Ezekről és még más hasonló kérdésekről — a párt irányításáról, a gazdaság vezetéséről, a tsz-ről stb. — vitát akartak kényszeríteni a pártra. Petőfi-kört akartak szervezni, hogy hailattassák hangjukat. A pártszervezetek, a munkások öntudatos része ez ellen felléptek, s mivel nem kaptak nyilvánosságot, más módszerhez folyamodtak. Titokban megkezdték szervezni az SZDP-t és illegális újság kiadásán mesterkedtek. Eredményt a pártbizottság erélyes fellépése miatt nem tudtak elérni. A pártbizottság a munkásokkal való beszélgetésekben sok kérdést tisztázott. A munkások látták, hogy hiba van, de ők a hiba kijavítását nem más társadalmi rend megteremtésével, nem SZDP megalakításával gondolták, hanem

a kijavítás útját a párttól várták megjelölni, mert tudták, ho£y a pártban megvannak azok az erők, amelyek képesek e feladat megoldására. Hogy a munkások, a dolgozók öntuda- tasabb része emellett az út mellett volt, ezt bizonyítják az ellenforradalmi idő későbbi eseményei is;

A megyében az ellenforradalmi események szinte egy időben kezdődtek, csak megnyilvánulásai más formát öltöttek. Október 23-a után Budapestről, Miskolcról fegyveres csoportok próbálták behatolni a salgótarjáni medencébe, hogy felsorakoztassák a bányák, üzemek dolgozóit. Ez nem sikerült, de nem azért, amit Mli- narik, az ellenforradalom egyik fő szervezője írt, hogy „a megyének nincs a nyugati országókkal határa és a forradalom szele későn és fáradtan érkezik", hanem azért, mert a munkások, a pártszervezetek talpon voltak, A pártbizottság már

október 24-én felfegyve- rerte a munkásokat, akik védték elért eredményeiket, védték a proletárba- talmat, a pártot. Nem sok fegyvert tudtunk a munkások kezébe adni, de ugyanúgy, mint 1919-ben, ezrek jelentkeztek, az első felhívásra. Nógrád megye kommunistái állták a támadást, védték a proletár- hatalmat, de megzavart bennünket is az áruló Nagy Imre rádióbeszéde, amikor „szabadságunk első napjairól”, „szabadsághősökről“, s más egyébről beszélt.

Az országos jobbratolódás után megyénkben is jobb felé csúszott a politikai irányzat. Megkezdték a szovjet hősi emlékművek ledöntését, a vörös

zászlók égetését, az ötágú csillagok leverését, a haladó irodalom elégetését, amiből már kivehető volt, hogy itt több kettőnél, hogy ez nem a „mi szabadságunk első napjai“’, hanem a kapitalizmus újjáélesztésének kezdete.

A megyében az ellenforradalom, mint mondottam, a párt, a munkások helytállása miatt november 4. előtt nem tudott ú<*y kifejlődni, mint Budapesten, vagy más helyen. Azonban azt jelenti-e ez, hogy itt nem volt ellenforradalom, mint ahogyan ezt a megyei nemzeti bizottság, a megyei munkástanács és sajnos, a megyei tanács VB közös plakátja hirdette; Azon mérhető-e le nálunk az ellenforradalom, hogy volt-e gyilkosság, halál, vagy sem? Nem, ez azt nem mutatja és nem is mutathatja meg, különben az ellenforra- dalmárok gyilkoltak is és provokációjuk áldozatot is követeit. Az, hogy a megyében forradalom, vagy ellenforradalom volt-e, a kérdés eldöntésénél a mammus—Icninizmusra kell támaszkodni. A marxizmus— leninizmus tanítása szerint viszont:

1. a munkásosztály által győzelmesen megvívott forradalom után csak ellenforradalom lehet;

2. függetlenül attól, hogy e megmozdulásban kik vettek részt, a döntő nem ez, hanem az, hogy milyen célért folyt a harc.

Először a pártot támadták

Ezt viszont megcáfolhatatlan tények, események igazolják, hogy ez a kapitalista rend visszaállításáért, az úri Magyarország megteremtéséért történt.

Milyen tények igazolják ezt?

Először: Meg akarták semmisíteni a pártot. Ismeretes, ho”” a munkásosztály harca párt nélkül olyan, mint az a hajó, amelyik iránytű nélkül fut ki a nyílt tengerre. Velünk is azt akarták, ne legyen iránytűnk, ne legyen célunk, ne legyen egységes erőnk. Ezért támadták először a pártot, ezért távolították el az üzemeikből, tanácsokból. más vezető helyekről a kommunistákat. Minden üzemben, faluban, elkészültek a halál-listák, melyen a legjobb, leghűségesebb, elvileg képzett elvtársak nevei szerepeltek. Nem rajtuk múlott, hogy ezt a gálád tervüket nem sikerült végrehajtani. Eltervezték ugyan a hosszú kések éjszakáját, de a szovjet hadsereg közbelépése, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány fellépése megakadályozta ezt;

A pártot a tömeggel való érintkezésben is lehetetlenné akarták tenni. A megyei nemzeti bizottság utasítására kikapcsolták telefonjainkat, elvették a nyomdát, a sajtót, és elzavarták onnan a kommunistákat. Ezzel ugyanazt tették, mint a fasiszta Spanyol- országban, a kommunista pártot betiltó, a kommunistákat üldöző Nyugat-Németország- ban teszik, a tőkés érdekért dolgozó munkásellenes vezetők. Az egyszerű emberek tisztánlátásának megzavarására az p vezetésük alatt levő kommunista párt szervezését ajánlották. Mlinarik István, az ellen- forradalom egyik vezetője a szovjet emlékmű ledöntése után írta a Nógrád Népé-ben:

„Áz igazi kommunistáik most bontottak zászlót és együtt menetelnek a többi pártokkal",

Szóval azok az igazi kommunisták, akik ledöntötték a szovjet emlékművet, akik a Szovjetunió ellen, a szocialista népek ellen menetelnek. Eggyel viszont adós maradt Mlinarik a sajtó olvasók felé, mert nem mondta el, hogy az úgynevezett igazi kommunisták nemzeti alapon, a nemzeti kommunizmus eszméje által vezetve akarták a pártot szervezni. Nemzeti alapon, amely az első, de eredményes lépés a kapitalizmus felé. És kikkel meneteltek, milyen célból? Mint írja, megalakult a Szociáldemokrata Párt. Tagjai azok a jobboldali elemek voltak, akiket a kommunista és szociáldemokrata pártok az 1948-as egyesülésnél jobboldali magatartásuk miatt , kizárták,

A Kisgazda Párt is zászlót bontott, dr. Garamvölgyi Antal kulákcsemete, volt főszolgabíró lett a zászlóvivő. Harcba szólított minden magyart, hogy „Újból millió és millió magyar követelése: a magántulajdon, a szabad vallás gyaklorJakab Sándor elvtárs beszédét tartja.

lás, a tiszta demokrácia, a ft«* manizmus legyen úrrá a nemzet életében“.

Amikor ezeket mondotta, talán ő sem gondolta, hogy há- rom nappal később Mind-* szenty bíboros ugyanezeket mondja, de már a helyzet jobbratolódásából kiindulva nyíltabban és az amerikai imperialisták jóváhagyásával;

Általános őrségváltást

De az úgynevezett nemzeti bizottság nemcsak a párt mű. ködését ellenezte. Szálka volt szemükben a tömegszerveze- tek is. Ezért oszlatták fed 12 helyen a szakszervezeteket; ahol meg ez nem sikerült, sa- ját elképzelésük szerint próbálták átalakítani. A kommunistákat elzavarták, helyükbe régen kipróbált besúgókat, árulókat hoztak;

Az Acélárugyárban Mis- key lett a szakszervezeti elnök, aki 1919-ben koronatanú volt a kommunisták elítélésénél, a Horthy- rezsimben a klérus hű ki* szolgálója és ráadásul 1952, óta még csak nem is szak- szervezeti tag. Máshol másképpen alakult, de a cél az volt, ami a megyei tanács esetében nagyon világos volt: általános őrségváltást!

El a kipróbált, harcos kommunistákkal és árulókat, az uralkodó osztály volt tagjait, főn jegyzőket, főszolgabírókat stb. a helyükre.

Mindezt el kellett fVolna Végezni, mert a hatalom elérkezettnek látta az időt. Ezt nagyon sok tény bizonyítja. A megyei nemzeti bizottság a legfőbb hatalomnak tartotta magát. Nyilatkozatában kimondja: „a megyében sem a párt, sem a tanács, sem a szakszervezet nem adhat sem** miféle utasítást, ha mégis ad- na, minden szerv csak saját felelősségére hajthatja végre“t Más alkalommal már olyan döntés született, hogy az elnökség „dolgozza ki a megye irányvonalát.“. A gyorsabb munka érdekében utasította a vezetőséget, „vegye fel a kap* csőlátót a kormány küldötteivel, azoknak a leváltása ügye* ben, akik a gazdasági és köz- igazgatási életben ma is helyükön vannak, holott maga* tartásuk és képzetlenségük erre nem teszi őket alkalmassá Ezután az események már gyorsan peregtek. Salgótarjánban vitéz dr. Németh György megjelenik a város munkásból lett tanácselnökénél, és kérte azokat a kulcsokat, melyeket — mint ahogy ő mondotta — a munkásosztály jogtalanul bitorolt és javasolta, dr. Förster Kálmánt, a város polgármesterének.

Balassagyarmat város nemzeti bizottsága — élén a szegényeken meggazdagodott ügyvédi vezetőkkel csatlakoztak az azóta már kivégzett Dudás József felkelőhöz. Balassagyarmaton és ugyancsak ebben a járásban megjelennek Butt- ler és Majláthy grófok. Taron Pető György volt föld- birtokos és községi nemzeti bizottság elnöke volt kastélya visszaadására hozatott hatá-