Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)
1957-05-25 / 41. szám
1957. május 25. NÓGRÁDI Népújság A Pjatnyickij Népi Együttes nagy sikerreIvendégszerepelt Salgótarjánban Hogyan látta egy szakember? tvalahányszor, ha a kórusművészetről hal- r lünk beszélgetni. szinte egyöntetűen azonosak a vélemények — a szovjet kórusművészet egyedülálló az egész világon. — Nos, erről azok is meggyőződhettek, akik 22-én este az Acélárugyár kultúrotthon színháztermében végiggyönyörködték a városunkban vendégszereplő Pjatnyickij népi együttes remekbe szabott gazdag műsorát. Mielőtt azonban mérlegre tennénk a műsort, tekintsünk egy pillanatra a múltba, egészen oda, amikor Mitrofán Pjatnyickij megteremtette ezt a nagyszerű együttest. Hasonlóan a többi öntevékeny művészeti együttesek létrejöveteléhez, ez az együttes is Moszkva valamelyik perifériáján jött össze először, Mitrofán Pjatnyickij, a kórusművészet nagyszerű ismerője, a folklorista, minden szabad idejét feláldozva irányította a kórust és gyűjtötte hazája népművészetének gyöngyszemeit. A kórus első nagy fellépése a Kreml-ben. Lenin előtt történt, mely nagy elismerést váltott ki Lenin és a moszkvai közönség körében. A kórus atyja, Pjatnyickij. 1927-ben meghalt, s ekkor munkáját Pjotr Kazmir zenetudós és Vladimir Zaharov zeneszerző vette át, j fejlesztette egészen a világhírnévig. Ezt a világhírű együttest volt szerencsénk látni, illetve hallani kedden este. Összetétele: ének, zene, tánc. A gazdag orosz népművészet szinte kiaknázatlan anyaga lehetőre teszi, hogy (a capella nélküli éneklést) a népi zenekari, valamint a népi táncok anyagát külön-külön és együttesen művelhetik. Ez teszi olyan színessé műsorukat. A gazdagon áradó népi dallamok, a régi orosz táncok fergeteges tempója, a zenekar szólisztikus és kíséretei szereplése megannyi élmény. Bírálni, illetve hibát fellelni bennük szinte lehetetlen. A művészek koncentrált figyelme, a színpadi mozgás nagyon tetszett nékürik. S ha mégis hiányzott valami, az nem volt egyéb, mint a zenekar kevés egyéni szereplése. Éneket, tón- cot ugyan kísért sokat, de szívesen hallgattunk volna több egyéni zenelcari számot. Külön élményt jelentett számunkra a sajátos, népi hangszerekből összeállított zenekar és tagjainak egyéni teljesítményei. K özönségünk önfeledt Vcét és fél órát töltött el ezen az esten. A színekben gazdag, a sok remek egyéni teljesítmény, a nép művészetéből fakadó és a nép érzésvilágát tükröző műsor mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. A jövőben több ilyen ajándékot kérünk! Marót! Gyula Hogyan látta egy néző? K edden este 7 órakor az acélárugyári kultúrotthon zsúfolásig megtelt nézőtere előtt felgördült a függöny, s a színpadon felsorakozott Pjatnyickij szovjet áll am j népi együttes, kitörő tapsvihar között megkezdte műsorát. Az énekkar csodálatosan szép flitte- rektől ragyogó és sok-sok színtől káprázatos népviselete, s a magyar fülnek oly kellemesen hangzó különös zamatú hangok bűvöletbe ejtették a nézőket. A kórus első számul a Himnuszt adta elő. magyar nyelven, majd orosz és magyar népdalokkal szórakoztatták a megjelenteket. Egyes magyar népdalt, regős éneket magyar nyelven kissé idegenes kiejtéssel énekeltek, ami nagy tetszést okozott a nézők soraiban. Meglepően kedvesek voltak az együttes szólószámai, köztük egy különleges szépségű, csinos fiatal leánykáé, aki arról énekelt, hogy büszke, válogatós természete miatt végülis szomorú eset: hoppon maradt. Nagyon megható volt, amikor egy finom arcvonású asszonyka a Lement a nap a maga járásán... kellemes, lassú és a Gally, gally, gally, leszakadt a gally... vérpezsdítő gyorsütemű magyar nótákat adta elő. S zemet és szívet gyönyörködtető látváhy volt az együttes valamennyi táncszáma. Igen változatos és humoros részletekkel tarkították ezeket a számokat a szólótáncosok. Sokszor megnevettette a közönséget egyéni ízű, táncprodukcióival az egyik kistermetű, kopaszodó, kövérkés emberke, ugyanakkor egyes fiatal lánykák, vagy asszonyok szépsége, bája sok elismerő hangot váltott ki főleg a férfi nézők szájából. Nagy feltűnést keltett, s szinte egyszerre szisszent fel a nézőtér, amikor színpadra lépett 12 leány brokátselyem sárga ruhában: mind más árnyalattal, kezdve a világos citromsárga árnyalattól a sötét narancssárga árnyalatig. Fejükön a ruhával egyszínű fátyolkendővel. A ragyogó ruhák, művészi táncok, a kellemes zene csoda szép volt, nagy elismerést váltott ki a salgótarjáni közönségből. Vége-hossza nem volt a tapsoknak, visszahívásoknak. S a művészek valamennyi számot megismételték. K öszönet kedves barátaink ... Köszönet a hangulatos és feledhetetlen zene-, énekés táncszámokért! Juhász Margit EGY KÉPVISELŐNŐNÉL A Budapesti Ipari Vásár kiállításának gazdag anyagából Táj laboratórium a mezőgazdák számára A laboratóriumi Felszerelések Gyára egy komplett mezőgazdasági tájlaboratóriümot mutat be, amely a vásár látogatói előtt igen tanulságos módon különféle talajtani vizsgálatokat fog eszközölni, s emellett bizonyos növényeket, terményeket vesz agronómiái vizsgálat alá. Ugyanez a gyár a Taneszközök Gyárával együttesen egy üvegtechnikai« üzem működését is szemléltetni fogja, s igy a látogatók közvetlen képet nyerhetnek a különféle — üvegből készült — technikai cikkek előállításáról. Hatásos segítség az építkezésekhez A vidéki nagyobbarányú rus Gyár új, D 700-as teher- építkezések számára igen je- gépkocsija, amely egy cement- lentős segítséget nyújt az lka- és habarcsszállításra alkalmas tartállyal rendelkezik. Ennek tartalma sűrített levegővel egész 20 méternyi magasságra nyomható fel. Az építési munka ezzel lényegesen meggyorsulhat és a munkaerőmegtakarítás is igen jelentős. A hatalmas befogadóképességű és leg- messzebbmenően korszerű tehergépkocsik egész sorozatával vonul ki a vásárra a Csepeli Autógyár és a Budapesti Járműgyár, valamint a Járműfejlesztési Intézet is. Az OrszáRsyülés befejezése után munkatársunk felkereste Bódi Jánosné orszáezyülésl képviselő asszonyt, hosy elbeszélgessen vele egy pár kérdést illetően. Bódiné többek között a következőket mondotta: — Nagyon örülök, hagy eddigi munkám alapján választóim másodszor is beválasztottak az ország képviseletébe. Nagy megnyugvás ez nekem, hogy bíznak az emberek, s ez a bizalom erőt is ad új munkám véghezviteléhez. Milyen volt a viszonya az elv- társnőnek az emberekkel az ellen- forradalom előtt és után? — Mondhatnám azt, hogy egyformán jó, mindkét időben. Azelőtt is sokan felkerestek panaszaikkal, kéréseikkel, most is. És én egyformán jól igyekeztem megoldani többé, kevésbé nehéz problémáikat. Melyik kormányfővel beszélgetett az országgyűlés alatt. *— Egy óra hosszat beszélgettem Dobi elvtárssal kerületem elintézésre váró problémáiról. Például arról, hogy a Beleped megkapja önállóságát, melyről a Belsped munkásainak még 'márciusban Ígéretet tettem, de a minisztériumban elhanyagolták az ügyet. Megemlítettem a hollókői lakosok bekötőút, ag- regátor és kút kérelmét is. Az agregátor 17 ezer forintba kerülne. A lakosok maguk ösz- szegyűjtöttek már 10 ezer forintot, erre a célra. Nagyon szeretnék, ha legalább a heti két filmelőadást biztosítanák... Hollókőn csupán két kút van, melyekből délig kifogy a víz. A probléma csupán a villamosítás útján oldható meg. Beszélgettem Dögéi elvtárssal is a földművesszövetkezetekről, azok felvásárló- és értékesítő szerepéről. A szövetkezeteknek nagyon kell vigyáz- niok a felvásárlásnál, nehogy egyes árukból a keresletnél sokkal magasabb vagy alacsonyabb mennyiséget szerezzenek be. Földművesszö- vetkezeteink ugyanakkor vegyék fel a kapcsolatot a külföldi kereskedelemmel is. Nagy feladat vár ránk. képviselőkre azon a téren, hogy jó .kapcsolatot teremtsünk a szövetkeze- ! tek és egyéni parasztok között, hogy ennek alapján több harmadik típusú szövetkezet jöjjön létre. Sajnos, nagyon sok még a hiba a szövetkezetek felülről való ellenőrzése terén. Sokan azért ingadoznak még a szövetkezetbe való belépéstől, mert látják azok vezetőinek szembehunyásait egymás háztáji munkája fölött. Frdeklődtek-e már választól az országgyűlés munkája felől? — Természetesen. Ma már öten voltak nálam, amint megtudták, hogy hazajöttem. Milyen napokon tartja fogadóóráit? hogy hajnalban Is bekopoghatnak, ha éppen szükségük van rám. Különben a pénteki napokon keresnek fel a legtöbben,' amikor a piacra jönnek. Olyankor húsz ember is megfordul nálam, s megtörténik az is, hogy más körzetből is eljönnek hozzám; Előfordult-e olyan eset. hogy valamely szervek akadályt gördítettek munkája elé? — Igen. Előfordult ilyen eset is. Itt van például a lakásügy. Szécsény száz lakás- igénylőt tart nyilván. A Forgács-kastélyban négy családnak 60 ezer forintból ideiglenes otthont nyújthatnánk, de az Oktatásügyi Minisztérium a kastélyt, mint műemléket tart. ja nyilván, s nem engedi, hogy lakásnak adjuk át, holott a kastély semmit se veszítene értékéből a csekély belső átalakítások által. A helyi tanács pedig a kellő összeget már biztosította. Ugyanakkor azokra a műemlékekre, amelyeket szeretnénk renováltafcni, az Oktatásügyi Minisztérium nem hajlandó áldozni. Természetesen addig nem nyugszom, amíg a megoldható problémákra orvoslást nem kapok. Volt-e az elvtársnőnek valamely bántódása az ellenforradalom ideje alatt? — Majdnem; Ugyanis egy alkalommal egy ellenforradalmi csoport felrántotta a szobaablakom redőnyét és fenyege- tődzött. Akkor bizony meg is ijedtem egy kicsit, de azok az emberek, akik ismerték munkámat, akiknek segítettem a felszabadulás után ügyeik elintézésében, megfékezték őket, így szerencsésen átvészeltem ezt az időt.Sokat beszélhetett volna még a képviselőnő munkájáról, hiszen aki jó szívvel dolgozik embertársaiért, sok a mondanivalója is arról. De a rengeteg levél, amelyet október után is küldtek hozzá éppen eleget beszél Bódi Jánosnéról és arról, hogy kiérdemelte választói bizalmát. Séta Balassagyarmaton az — Hozzám naponta jöhetnek emberek. Megmondtam, i mikor az ember egy vízi déki kisvárosba jut, mindig kíváncsi arra, milyenek a középületei, milyenek a mellékutcái. Én különösen az iskolák után érdeklődöm. És éppen ezzel kapcsolatban érdekes élményben volt részem. A tűzoltóság mellett láttam egy emeletes épületet, mindkét oldalán jó magas kőfal. Az épületen nem volt bejárat. A ház szép és tiszta volt. Előtte fiatal facsemetéit, a házon semmi felírás, azt gondoltam, hogy talán a tűzoltók lakásai vannak bent. Azonban gyer- mekzsimj ütötte meg a fülemet. Mondom, itt sok gyerek lehet. A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, megkerültem a sarkot és egyszer csak ugyanazt az épületet láttam más oldalról. Az udvaron játszottak a gyerekek, ott voltak felnőtt nők. Látható volt. hogy ez alighanem iskola. Egyszer csak egy sípszót hallottam, a gyerekek elhallgattak, aztán bevonultak. Mikor már láttam a kerítés mögül, hogy üres az udvar, beléptem a kapun. Végig mentem csendesen. Tiszta, rendes volt. És amikor még tovább mentem, kedves látványban volt részem. Virágzó orgonák, virágágyások, valóságos virágoskert, sót liget. j mikor ott nézgelődtem A gyönyörködve a sziklakerten, egy kislány jött be a 1 kapun. Illedelmesen köszönt és én megszólítottam: — Mondd, kislány, iskola ezt — Igen. — És ki gondozza ezt a kertet7 EGY ÖREG MAGVETŐ... ■j^rógrád megye határán túl IV van Túra. Avagy közelebbi meghatározás, amelyet valamennyien ismerünk, Hatvan után az első állomás. Lakói vasutasok, földművesek Vegyesen. Az állomástól hosz- tzú, poros út vezet a falu szívébe. Baloldalt betonozott járda, de beljebb már ez is megszűnik. Árnyékot adó fák, aprószemű, kisablakos házikók. Itt lakik Priska Dezső, uz 1919-es salgótarjáni direktórium elnöke. Priska Dezsőre ma már kevesen emlékeznek. Az idő múlása nevére fátyolt borított, amit részben az úri Magyar- ország is segített. Rég volt, kevesen élnek már az idős bácsikból. A történet 1900-ban kezdődik, amikor a még fiatal Priska Dezső Budapestről Salgótarjánba kerül. Számára az oly szeretett szocialista gyűlés, a politizálás munka után, Salgótarjánban elmarad. Még elképzelni is rossz, hogy négyezer munkás csak munkájának él ebben az iparmedencében. Akik az életet csak úgy ismerik, mint ahogy az iskola falán írva vagyon: „Imádkozzál és dolgozzál!” Nagy fába vágta fejszéjét a fiatal Priska Dezső. Sokan talán el sem indultak volna, de ő nem ilyen volt. Lassan szive melegével ültette el a szocializmus tanait, Marx és Engels munkáját az olyannyira lenézett prolik között. Lassan ment. A fiatal mag nagyon gondos kezelést kívánt. Tíz évnek kellett eltelnie, míg olyan erős lett a munkásmozgalom, hogy nyilvánosan létrehozták a salgótarjáni vas- és fémmunkások szakszervezetét. Sőt mi több, már május 1-én sem kellett az erdőkbe kimenni az ünnepet megtartani Igaz, kakastollasok figyelték őket árgus szemekkel, de mégis együtt voltak a munka névtelen katonái. És ezután az elültetett mag virágozni kezdett. 1912-ben már zászlót bontottak a bányamunkások is. S hogy ez sikerült, abban nagy szerepe volt a tömegerőnek. Az évek gyorsan követték egymást. Már a gyár urai is kénytelenek tudomásul venni a proletárok erejét. Minden acsarkodásuk eredménytelen, hiszen 1915-ben létrejön a salgótarjáni szociáldemokrata párt. A háború pedig ezaldtt szedi véres áldozatait. Az uralt nyugtalankodtak. Ott van a szolgabíró a pártgyűlésen, arra gondolva, hogy így elejét veszi a lázongásnak, de egyszer őt is kidobják. A párt sora az évek múlá- - A sával egyre növekedik. Az összeszorított munkásököl 1917-ben bérsztrájkot kezdeményez. Ennek elfojtására még Tribuser Károly acélgyári hadügyi megbízott is tehetetlen. Kassáról jön számára segítség. Harminchat bizalmi kerül a hadbíróság elé, ahonnan az út a börtönbe vezet. Ezek. között volt Priska Dezső is. De most már késő a bebörtönzése, hiszen tizenhét év alatt eredményes munkát végzett, van már zászlóvivője a proletariátus nagy ügyének. Az új év újabb forduló,tot hozott magával. 1918-ban megalakul a salgótarjáni nemzeti bizottság. A harminchat letartóztatott szabadlábra kerül, sőt Priska Dezső mint küldött vesz részt a nemzeti bizottságban. Egyre többen és többen jönnek Oroszországból. Megjelenik Kun Béla és Landler Jenő Salgótarjánban. Az ország helyzetét oly élesen jellemezték, hogy a bányászok fellázadtak az úri rend ellen. Három napig tartott a harc s akkor a Hatvanból érkező büntetőszázad került ki győztesen. Huszonkét bányász fizetett életével. A pártszervezet nagyon nehéz helyzetbe került. A lakosság állandó rettegésben állott. Nem volt könnyű nyugalmat teremteni a pártnak. S ami a legkedvesebb volt a munkásoknak, az is valóra vált 1919 tavaszán. A régi rend, vezetőivel együtt, megbukott. A Tanácsköztársaság országos választást írt elő és így választott magának a nép Salgótarjánban is 1919. április 7-én vezetőt. Megalakult a direktórium. Az első elnök Priska Dezső az acélgyárból, a második elnök Gólián András a bányától. Alig ült össze a direktórium, amikor már a Tanácsköztársaság megvédéséről kellett gondoskodni. Egyhangúlag született meg a határozat az V. munkásezred felállításáról, és nem sokkal utána a csehek elleni háború. Tyagyogó győzelmek születik. tek a vörös zászló alatt, de végül árulás folytán mégsem diadalmaskodott a néphatalom. Megkezdte munkáját a fehérterror. A direktórium tagjai fölött ítéletet hirdettek. Nehéz volt a vádat megállapítani. öt hónapig várt a tárgyalásra Priska Dezső, amikor olyan verést kapott, hogy jobb fülére megsüketült és akkor kimondták az ítéletet: „az úri rend ellen való izgatásért 2 évi börtön”. Ezután újabb internálás várt volna Priska Dezsőre, ha idejében nem megy Csehszlovákiába. így menekült meg — egyelőre az üldözés elől. Rövid idő múlva vissza is jött, de nem volt az országnak egyetlen üzeme, ahol ne szerepelt volna neve a feketelistán. Nem kapott munkát Salgótarjánban. Lett volna munka számára, ha árulóvá válik. Így nem kellett számára a kenyér. A csendőrök, rendőrök naponta magukhoz rendelték s 1930- ban kiüldözték Salgótarjánból, egész Nógrád megyéből. Az urak úgy érezték, ezzel megszabadultak a kommunista eszmétől, de ezt csak hitték. A magból fa lett és terebélyesedett. A párt illegálisan is élt tovább. T úra nyújtott menedéket Priska Dezsőnek. Természetesen a jelentkezés a csend- őrségen itt sem maradt el és így ment 1944-ig, amikor a szovjet csapatok megdöntötték az úri hatalmat. Közben Priska Dezsőből, a lelkesen harcoló ifjúból bácsi lett. Gyér ha- jaszála fehérbe öltözött s lábai igen megkoptak. Csak a szeme a régi. Huszonhét év után, 1957-ben, ellátogatott Salgótarjánba, ahonnan száműzték. Még szemüvegét is or- rar fölé tette, jól lát-e? Szép új házak, vidám munkások, élénk forgalmú várost látott. S ha erre gondol a kis túrái házikóban, kisimulnak homlokán a ráncok. Együtt örül élete párjával, a 81 éves Priska Dezső bácsi, hogy a harc, melyet elindított Salgótarjánban, nem volt hiábavaló. Hortobágyi András — Mi. Tessék nézni, ezt csinálják az ötödikesek és elsősök, ezt a hatodikosaik, ezt meg a nyolcadikosaik és a negyedikesek. — És hogyhogy nincs semmi bajuk ezeknek az ágyások. nak. Hát ti nem szoktatok* a tízpercben játszani? — De igen, de ezekre minden osztály vigyáz. •— És a tanárdk is segítenek? — Igen, ők tervezték és ők mondják, mi lesz jó. Mindig megbeszéljük, hogy mit kell csinálni. Mi öntözzük is. ,— Hát nem a hivatalsegéd? — Á, annak sok dolga van, öreg is. — És ki az igazgató? — kérdeztem. Egy kicsit tétovázott, aztán azt mondta: — Tessék felmenni, én is őhozzá megyek. Nem mentem fel. De az iskola valami különös üdítő hatást tett rám. Itt komoly munka folyhatik. lvrem tudom, új iskola-e, IV vagy régi. Gondolom, •nem lehet nagy, de gyanítom, hogy jó. A kislány oly közösségi érdekről tanúskodott az iskola iránt, hogy érdemes lenne azt az iskolát jobban megismerni. Sajnos, ment a vonatom, el kellett mennem. Sajnáltam. Z. Kovács Aranka Ülést tartott a megyei mezőgazdasági állandó bizottság Május 17-én ülést tartott a megyei mezőgazdasagi állandó bizottság. A bizottság elnöke többek között kijelentette, hogy „a bizottsági tagok nem végeznek ellenőrző munkát a megye területén, pedig most lenne arra a legnagyobb szükség", A bizottság munkájának megjavítása érdekében javaslatot tett a feladatkörök megosztására. Ennek alapján például Molnár Gyula ellenőrizni fogja a gépállomások nyári munkákra való felkészülését. a termelőszövetkezetek és a gépállomások egymáshoz való viszonyát. Csőri István az egyénileg dolgozó parasztok problémáját, kívánságait fogja majd összegyűjteni. Kaba András arról számolt be, hogy a községükben nagy eredményeket hozott a mesterséges megtermékenyítés. A gazdák meg vannak elégedve az állomás munkájával. A legeltetési bizottság is jól működik. mert bevezették a legelők fektetéses trágyázását és dörzsölő fákat is elhelyeztek a legelőn. Tuskán Pál hathatós intézkedést kér a legelőterületek elhatárolására. Több helyen, így Vanyarcon is egy legelőre hajtják a szarvasmarhákat, a kecskéket és egyéb más apróbb jószágokat. Ez pedig nem engedhető meg. A bizottság tagjai egyöntetűen állították, hogy megyénk területén ritka állományú a vöröshere. Ennek pótlására a másodvetésű takarmánymagvak elvetése szükséges,
