Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-25 / 41. szám

1957. május 25. NÓGRÁDI Népújság 5 Hogyan élnek Alig pirkad a tavasz, a szépségükről híres örhalmi menyecskék máris nyakukba veszik az országutat és a kora reggeli órákban begyalogolnak Balassagyarmatra. Mosók meg, a módosabbak, kocsira pakol­nák fel és úgy viszik a gyar­mati piacra kelendő áruikat. Balassagyarmat többnyire innét kapja a primőrárukat, az ízletes friss tej-termékeket, zöldféléket. Az őrhalmi határ — mint ismeretes is — külö­nösen jó a burgonyának. Űj- burgonyából igen sokfelé szál­lítanák, megyeszerte-ország- szerte ismerik az ízletes őrhal­mi krumplit. Sőt az NDK-ba, Csehszlovákiába és Ausztriába is előszeretettel rendelnek az órhalmi különlegességből. A forgalmas piaci napákon kívül a csinos őrhalmi lányok, me­nyecskék kora reggel a határ­ba sietnek. Szorgoskodnak, a burgonyát kapálják, gyomot irtanak, palántáinak. Hiszen ezerféle munka akad ilyenkor kint a földön, csak győzze az ember. Az 1300-as lélekszámú községben minden épkézláb ember a földnek él. Jó gazdák, meg kell hagyni, értik a mód­ját, hogyan lehet jól és sokat termelni. Ezekben a napokban sok millió kis káposzta palán­tát ültetnek a földbe. Az őszi idényben rengeteg itt a szép­fejű, gusztusos káposzta. Ilyen­kor is — épp úgy mint tavasz- szal — valóságos kocsikara- ván iparkodik Gyarmat felé, meg olykor-olykor Tarján fe­lé. Amikor meg nem sürgős a kinti munka, az őrhalmi gaz­dák falujuk képét formálják, csinosítják. Eléggé fontos do­log napjainkban a hidak ja­vítása is. Legtöbb híd fából van és mindig van javítani­való rajta. Üj kőhíd kellene, de nincsen rá pénz. A termé­keny rétek viszont, csaik úgy ontják a jóillatú szénát. És ilyenkor különösen fontos, hogy a kocsisoroknak jó út legyen. Ezért javítják most társadalmi munkával a hida­kat. Nemrégiben pedig a te­metőt kerítették körül. A köz­ség ajánlotta fel egy emberként. 34 ezer forint értékű munkát és anyagot adtaik össze az em­berek. Ugyanakkor az évek sora óta vajúdó súlyos prob­léma ebben az évben sem igen oldódhat meg. Elgondolkoztató mindenesetre, hogy az orvosi rendelő a község egészségének leendő támpontja, csak halo­gatódik. Pedig alig 16 ezer fo­rintnyi anyag hiányzik a be­fejezéshez. A falak már áll­nak, csaik a tető, meg az aj­tók, ablakoik. padlózat hiány­zik. Nem vitás dolog, hogy szükséges volt a község csi­nossága érdekében, meg .a tok kellemetlenség elkerülése vé­gett a temető bekerítése. Bele­mentek az állatok, lelegelték a füvet és virágot a sírokról. De ettől talán mégiscsak fonto­sabb az élőemberék életének, egészségének biztosítása. Ezen kellett volna legelőször is se­gíteni az egy emberként pénzt, fáradságot áldozó falunak. De a községnek vannak még egyéb problémái is. Ilyen például a falu közvilágítása. Mennyi bosszúságot, kellemet­lenséget okoz az. hogy a sáros, esős, sötét estéken vakokként kellett botorkálni. A házak­ban van ugyan villany, de az utcák kivilágítására nem tel­lett. Most oldották meg nem­régiben ezt a dolgot. Nyolc új utcai lámpát kapott a falu. Még egy másik feladattal is ■sikerült megbirkózni. Már eléggé szükségessé vált a falu­ban az erdő pótlása. Eddig csak vágták-vágták a fát, de utánpótlásra nem került sor. Az úttörő gyerekekkel az élükön tavasszal nekiállt a far lu és 42 ezer facsemetét ültet­tek el erdei fenyőből, fekete fenyőből, akác- és tölgyfa cse­metéből. Az úttörőik különö­sen kitűntek szorgalmukkal. A tanács fontosnak tartotta, hogy "honorálja is szorgalmukat. Vagy 70 gyerek részére ren­deznek május 2S-án majálist. A hidegkúti erdőbe rándulnak ki a gyerekek. A tanács 400 forinttal járult hozzá a májusi ünnepségekhez. Még cigány- muzsikáról is gondoskodnak, hadd érezzék jól magukat a gyerekek. ilyen gondok foglalkoztat­ják a falu vezetőit és lakóit. A cél az, hogy minél szebb legyen a község élete. De míg ezt elérik, hosszú az út. Bi­zony követnek el baklövése­ket is. Mert eredmény ugyan, hogy van egy szépen, gondo­san bekerített temető — és templom! —, de ugyanalkkor a tanács egy szűk kis odújába szorul meg az egészséget vé­dő orvos. Lakása sincs a köz­ségben. Hugyagról jár be. De hát a hibákon okulva fejlődik az ember. Az őrhalmiak biz­tosan találnak jó megoldást erre is. (ü. M.) Az efesi Haladás terveiből Sokat fejlődött az elmúlt gazdasági évben az etesi Hala­dás Termelőszövetkezet. Zár­számadáskor munkaegységen­ként 46 forintot kaptak a ter­melőszövetkezeti tagok. Szorgalmas munkájukkal elérték, hogy földjük többet fizetett, mint az egyénieké. Bár tavaly lényegesen szára­zabb volt az időjárás, mint ezelőtt, mégis jó termést arat­tak. Búzából holdanként nyolc mázsát, őszi árpából több mint 16 mázsás átlagot értek el az egyéniek hat, illetve 14 mázsás átlagával szemben. A jól ha­ladó, szépen fejlődő téeszt az ellenforradalomnak «em sike­rült szétzülleszteni, a tagság a közös mellett döntőt egy emberként. Szem előtt tartják a belter­jes gazdálkodás bevezetését, ennek érdekében növelik az állatsűrűséget. Meglevő 10 da­rabos törzs tehenészetüket 20 darabra növelik. Ezt főként saját nevelésű állományból igyekeznek megvalósítani. Ezenkívül rátérnek a három­szori fejésre, é9 bevezetik az egyedi takarmányozást. A szükséges takarmány biztosí­tása érdekében már ez év ta­vaszán 30 hold pillangóst ve­tettek, a múlt évi 20 holddal szemben. Tervük, hogy a ve­gyes takarmányozás segítségé­vel a 7.5 literes fejési átlagot 10,5-re növeljék. Növelni szeretnék sertés- tenyészetüket is. Az idén húsz­ról harminc darabra növelik anyakoca állományukat. Gaz­daságuk alkalmas baromfite­nyésztésre is. E célból 500 da­rab fajtiszta baromfi ■ tenyész­tését határozták el. A terv az, hogy a szaporulatból a fölösle­get piacon értékesítenék, így ez is jelentősen növelné jöve­delmüket. Szabó Sándor A Petőfi termelőszövetke­zet tagjai — bár kevesebben, mint egy pár hónappal ezelőtt — tovább építik a falu szocia­lista jövőjét. Az ellenforra­dalom ideje alatt 19 tag lépett ki a Petőfiből. Ezek közül- öten már újra a közösben dolgoz­nak. Most tavasszal új tagok­kal, Kajtor Sándornéval, Huntik Jánosnéval és Sági Já- nosnéval erősödött a szövet­kezet • A Petőfi jelentős összeggel járult hozzá a község rétterü- letét kettészelő Feketevíz-pa- tak szabályozásához. A tsz-nek a patak mentén van a rétje s a 4 kh öntözéses kertészete. Kertészettel ez évben próbál­nak szerencsét először. Ter­melnek paradicsomot, káposz­tát, dinnyét, uborkát, s egyéb zöldségféléket is. Ha „beug­rik” a szerencse, a jövőre már ' megduplázzák a kertészet te­rületét. • örvendetes jelenség, hogy ma már a szövetkezeti parasz­tok lányai nem az iparban he­lyezkednek el, hanem a szö­vetkezetben. Az utóbbi na­pokban Mácsi Kati, Fehérvári Ilona, Kaszmán Mária, Paraj Margit, Pálinkás Erzsébet és Raf Rozália 16—17 éves lá­nyok a nyolc osztály elvégzése után a közös munkában talál­ták meg örömeiket. * r A Petőfi a múlt év tava­szán kezdett hozzá egy 50 fé­rőhelyes magtárpadlásos BERKENYE! szarvasmarha istálló építésé­hez. A maszek kőművesek most újabb költségvetés elké­szítésével halogatják az épít­kezés menetét. Ugyanis a ko­rábbi 50 ezer helyett most több mint 80 ezerre emelték a kőműves munka költségét. Ez bizony nem tetszik a tagság­nak. Igazuk is van, hiszen a szövetkezet nem fejőstehén! * Kevés szövetkezetnek van olyan jól jövedelmező tehené­szete, mint a Petőfinek. A hu­szonhét darab tehén törzsköny­vezett. Jelenleg 8.5 a fejési át­lag. De volt már 15 liter is. Ma már naponta 4—5 literrel emel­kedik a tejhozam. Május vé­gére elérik a 11 literes fejési átlagot. Szinte valamennyi te­hén magas tejlhozamú. Például a „Hegyes’“ nevű tehén az első borjú után napi 19 liter tejet adott. E teheneket éppen olyan jól ismerték a falubeli és környékbeli dolgozó pa­rasztok, mint a Petőfi tagjai. Az ellenforradalom idején, amikor nagy nyomás neheze­MOZAIKOK dett a Petőfire, legtöbb kérő­je a „Hegyes” nevű “tehénnek akadt. Mondani sem kell, Ber- tók elvtárs, a szövetkezet kommunista elnöke kikosa­razta a kérőket. Ennek He­gyes örült a legjobban. Olyan jó módja sehol sem lett volna, mint a szövetkezetben. * Berkenyéi Antal bácsi öt éve lépett a szövetkezetbe. 14 hold földet vitt a közösbe. Közép­paraszt volt ő a javából. Az ellenforradalom ideje alatt bátran kitartott a szövetkezet mellett. Egy lépést sem tágí­tott a szövetkezetből. Etette, itatta, gondozta a magukra ha­gyott teheneket. Ugyan . így cselekedett Bertók István. Fehérvári elvtársnő, s még egy pár derék asszon^. • Ősszel és jövő tavasszal 10 kh gyümölcsöst telepít a Pe­tőfi az új szövetkezeti major közelében. Addig is talajvizs­gálatot végeztetnek, hogy megállapítsák, milyen gyü­mölcsfajta díszlene a legjob­ban. • A Petőfi tenyészbika neve­léssel is foglalkozik. S még hozzá igen jövedelmezően. Az elmúlt napokban átadott há­rom db tenyészbikáért 34 600 forint ütötte markukat. Pél­dául a „Huszár” nevű bika 630 kilogramm súlyú volt az át­adáskor. Kilójáért 18.90 forin­tot fizettek. JÓ HÍREK s Nógrádmegyerből] (Tudósitónktól) £ • A község dolgozó paraszt, i jai ezidáig 64 Százalékban £ teljesítették második ne- £ gyedévi adófizetési tervü-l két. Megjavították a hideg-l kúti-dűlő útját és a forrás. • kutat. A társadalmi munkai értéke 160Ö forint. A Haj-i nal-völgyi dűlőben a gé-i meskutát hozták használ-£ ható állapotba. Ezt a kutat: évtizedek óta nem használ-£ tóik. A Balassagyarmati £ Sütőipari Vállalat modernl pékséget épít a községben, £ mintegy 60 ezer forintos • beruházással. • Egyre nagyobb tekinti- £ lye van a Petőfi Termelő-l szövetkezetnek. A tagok a£ múlt évi eredményeik utáni még biztatóbban tekinte-i nek a jövőbe. Szépek a ga-i bonavetéseik is. Fejlődik £ az állattenyésztés is. Eíőze-j tes becslések alapján őszi: búzából 9,5, míg rozsból 9 £ mázsás átlagtermés várha- £ tó. Ez annak köszönhető, £ hogy jó minőségű talajbal , idejében vetették a magot, - A tavaszi növényápolási: munkákat elvégezték. A cukorrépát, a takar-i mányrépát és a burgonyát j megkapálták. Kora tavasz-: szál 5 kh gyümölcsöst tele-l pítettek. így 15 katasztrális í holdra emelkedett a gyü-l mölcsös területe. Mivel fejlődik az állat- £ tenyésztés, megnövelték a! pillangós takarmánynövé- £ nyék területét. 12 kh lucer-l nát, 23 kh vörösherét ve- £ tettek. Ez évben még 6 da-! mb tenyészüszőt vásárol- • nak. £ • Sóikat panaszkodnak a £ gépállomásra. A traktoré- í sok csak késve tudtak ele-i get tenni a szerződésben £ vállalt kötelezettségeknek. £ így sok esetben komoly: anyagi kár érte a termelő- • szövetkezetét. A Petőfi már • vett egy Zetort. Most vásá- £ tolnak hozzá különböző | munkagépeket. Már eddig S is bebizonyosodott, hogy • saját gépeikkel olcsóbban £ és jobb minőségben-tudják l elvégezni a gazdaság talaj- • és szállítási munkálatait. £ Helyes lenne, ha a gépállo- j más olcsó és jó minőségű • munkát végezne a szövet-: kezet meggazdagodása ér- £ dekében. (Sz. s.) £ ■■ • A Petőfi tagsága és vezető- í sége nem tartja gazdaságos-: nak a nagy erőgépek vásárlá-£ sát. Olcsóbban jönnek ki, ha a £ gépállomással végeztetik el at legfontosabb mezei munkákat. £ Tavasszal a 4 kh burgonyát is £ géppel ültették. A napokban • szerződést kötöttek 40 kh ka- í palásra, s az aratási munkák £ elvégzésére. • • A Petőfiben is rendszeresí- { tettéli a havonkénti előlegosz- £ tást. A havonta ledolgozott • munkaegységek után egysé- £ génként 15 forint előleget fi- £ zetnek. £ Növény ápo lássál a magasabb hozamokért Megyénkben a mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehetőségei igen nagyok. Adottságaink kiválóak. Ezek azonban megközelítően sincsenek kihasználva. Hoza­maink különösen külföldhöz képest, igen alacsonyak. Ez évben minden lehetőségünk megvan a szántóföldi növé­nyeink hozamának növeléséhez. Melyek ezek a lehetőségek? A szocialista szektoraink, de a dolgozó parasztok is trágyázott földbe vetették a gabonát, a pillangós növénye­ket és a kapásnövényeket. Már most tavasszal a tavalyi­nál háromszor több nitrogén és egyéb műtrágyát használ­tak fel a kultúrnövények fejlődésének elősegítése érdeké­ben, A tavaszi növényápolási munkákhoz a gépállomások gépei is nagy segítséget nyújtanak, s ami a legértékesebb: megnövekedett a mezőgazdaság dolgozóinak termelési kedve. Ügy néz most ki a mezőgazdaság, mint egy nagy virágkehely, amelyben a szorgalmasan dolgozó méhek gyűjtik az édes nektárt. És most ráadásul ránkköszöntöttek a májusi esők, amelyek többet érnek a legértékesebb kincs­nél. Naponkint áztatja az eső a földet, a dúsan fejlődő kul­túrnövényeket. Sok gazda már úgy véli, kárt tesz a sok eső, Kárt tesz, mert megnöveszti a gyomnövényeket is, ami­nek kiirtása nemcsak a gazdának okor munkatöbbletet, hanem veszélyezteti a gazdagabb termést is. A huzamosabb esőzés munkatorlódást idéz elő. Megzavarja a gazdák elő' re kitervezett számításait, hiszen egyidőben kellene ka­pálni a kukoricát, a répát, a burgonyát és más növénye­ket. S ezt a munkát mégis idejében és a legjobb minőség­ben akarják elvégezni a gazdák, mert ezzel rakják le a bő termés alapjait. Ma már köztudomású, hogy a legfon­tosabb kapás és .ipari növények terméshozama kihat nép­gazdaságunk egész területére, dolgozó népünk élelmiszer­ellátására, állataink takarmányozására és iparj termelé­sünkre egyaránt. Ma minden gazda, termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó türelmetlenül várja az esőzések meg­szűnését. Dolgozni szeretnének kinn a mezőben. Kapálni szeretnének, hogy kiirtsák a gyomokat, hogy a csapadékot megőrizzék a kultúrnövények számára. Küzdeni akar­nak — az összes erők mozgósításával, a legjobb munka- szervezéssel — a tavalyinál magasabb hozamokért. Ma már nem mindegy számunkra, hogy egy kát. hold földről 60, vagy pedig 150 mázsa cukorrépát takarítanak-e be. Ezért a nagy igyekezet. Ha a gyomirtást elhanyagolnák, a növények fejlődé­sükben lemaradnának és gyenge terméssel fizetnének. Sok ezer vagonos terméskiesést, sok millió forint veszteséget okozhatnának így. Ugyanis a gyorsan szaporodó és a nagy életenengiával előtört gyomok már fejlődésük kezdetén visszavetik fejlődésükben a kultúrnövényeket. Elszívják előlük a föld tápanyagát, vízkészletét és elfogják előlük az éltető napfényt is. így a kultúrnövények fejlődése vissza* maradna és igen kevés termést hozna. Ezenkívül a kifej­lődő gyomok akadályozzák és lassítják a növényápolás munkáját, rontják minőségi elvégzését és az irtási többlet kiadás következtében növelik a termés önköltségét. A növényápolásnak, a kapálásnak másik nagy jelen­tősége is van. Megőrizzük vele a nedvességet, mörzsalé- bos szerkezetűvé tesszük a talajt s ekkor a nyári meleg hatására a talajélet, a baktériumok működése, a talajnak tápanyagokban való gazdagodása is a legerélyesebb. Ugyanis a talaj apróbb hasznos élőlényei, csak a nedves és levegős környezetben tudnak elszaporodni. A talajápolással több levegőt juttatunk a talajba és a nedvességet is megőriz­zük. Az így megteremtett kedvező feltételek mellett élénk talajélet indul meg és a hasznos talajbaktériumok oly­mértékben szaporodnak el. hogy számuk 1 gramm talaj­ban elérheti a 300—400 milliót. Ezek a baktériumok a levegő nitrogéntartalmának a megkötésével a talaj táp­anyagát növelik és' ez a tápanyageazdagodás felérhet kh- ként 30—40 kilogramm pétisó értékével. Olyankor fogasoljunk. saraboljunk. vagy kapáljunk, amikor a talai adottsásai, n ed vesse gi állaDota az ápolásra a legkedvezőbb, és amikor a növények fejlődése a munkát lehetővé vagy szükségessé teszi. Minden késlekedés behoz- hatalan kárt és terméskiesést okoz. Sáros, nedves időben ne kapáljunk. Meg kell várni a talaj megszikkadását. A sáros időben végzett kapálás rontja a talaj szerkezetét s rögösödést okoz. A nedves földben dolgozó emberek álla­tok, vagy gépek nyomán tömődötté, levegőtlenné válik a talaj. Amikor a talaj megszikkadt, viszont azonnal ka­páljunk és ne várjunk a kiszáradásig. Örök igazság már az, hogy a kapa a növény legna­gyobb segítsége a természet viszontagsága közben; kapa a gyenge növény orvosa; kapával tudjuk kiharcolni a ma­gas terméseredményeket. S a kapálás során sokszor napok, sőt órák döntik el, magas lesz-e a terméshozam, vagy alacsony. S a mi szövetkezeti parasztjaink, állami gazda­sági dolgozóink, gépállomásaink traktorosai a dolgozó pa­rasztok mind, mind arra törekednek most. hogy a tava­lyinál magasabb legyen a terméshozam s hogy növeked­jen a jövedelem, a jómód és a kulturális élet alapja. Ezt akarja pártunk is és a kormányunk is. Ezért szün­tette meg a kötelező vetéstervet, ezért szüntette meg a begyűjtési rendszert. S a jövőben olyan felvásárlási rend­szert és árpolitikát kíván kialakítani, amely a megfelelő anyagi érdekeltség megteremtésével gazdag lehetőséget nyit a mezőgazdasági termelés felvirágoztatásához, az or­szág, ezen belül a falu életkörülményeinek megjavításá­hoz. Ezért érdemes küzdeniük a mezőgazdaság dolgozói­nak! Lantos László Üj falurészlet Taron több mint száz új családiház épült az elmúlt 12 év alatt. íme, az új tele­pülés egyik részlete. (Foto: L—t)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents