Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)
1957-05-18 / 39. szám
1957. május IS. NÓGRÁDI Népújság 5 Hogyan tovább? A vanyarci Béke Termelőszövetkezet taglétszáma jócskán megcsappant az ellenforradalom idején. Tizenkét család hagyta ott a közöst. Hetven holdat vittek magukkal. Földigényüket a szétszórt parcellákból elégítették ki. A ta- gosított terület a szövetkezeté maradt. A szövetkezethez hét család maradt hű. Nyolcvankét kh szántó, 18 kh rét, 5 kh gyümölcsös, s 41 kh erdő képezi közös gazdaságukat. Sok munka szakad a hét család vállára. Eddig még nincs baj. Az őszi és tavaszi gabonájuk szépen fejlődik. Végeztek a kapásnövények vetésével is. A vetés kezdetén úgy döntöttek, mivel kevés a munkaerő, több kalászost, s kevesebb munkaigényes növényt termelnek. így cselekedtek, s még most is az lenne a jó, ha minden tagnak tíz ujja helyett tíz keze lenne. A rétet — mivel vizenyős talajú — csak kézi erővel tudják kaszálni. A gépi vontatású kasza lesüllyedne. A két pár fogathoz s a hat darab szarvasmarha kezeléséhez is emberek kellenek. A kapálás is leköti az erőt. Sajnos, a gépállomás — Spá- nik Pál gazdasági felügyelő véleménye szerint — csak a gabonaaratásnál tud segíteni. A Béke szorgalmas tagjai bíznak a gépállomás segítségében. Igen, talán a gépállomás levehetné vállukról a „teher“ egy részét. Jó lenne, ha a gépállomás vezetősége a helyszínen állapítaná meg, milyen gépi erővel tudnának könnyíteni a Béke helyzetén. S hogyan tovább? ✓ A helyes vetésforgó — amely a taglétszámhoz is igazodna — könnyítene a helyzeten. Egyelőre a háromnyomásos vagy a Norfolki négyes vetésforgó kialakítása lenne a leggazdaságosabb. Spánik Pál véleménye szerint a terület nagy részén pillangós növényeket kellene termelni. A kaszálásban, betakarításban segítene a gépállomás. így több szarvasmarhát és növendéküszőt lehetne tenyészteni. Érdemes e javaslaton elgondolkodni , j. Új úton a gárdonyi Új Élet Szépen fejlődik a nógrádgárdonyi „Uj Élet" Termelőszövetkezet. A napokban vásároltak tizenkét darab törzskönyvezett üszőt. Emellett átvették az állatforgalmi vállalat istállóját is. Jelenleg tatarozzák. A rendbehozás után átallnak a még belterje- sebb gazdálkodás meghonosítására, fejlesztik állatállományukat. Ennek érdekében már előre gondoskodtak elegendő takarmányról. Vagy ötven holdon aratnak pillangós takarmányt az idén. Szó van juhállományuk fejlesztéséről is. Ennek érdekében szeretnék átvenni az állatforgalmi vállalat 60 hold- nyi legelőjét, hogy állatállományuknak elegendő takarmányt biztosíthassanak. Termelőszövetkezetek problémairól tárgyaltak Balassagyarmaton Termelőszövetkezeti elnökök és közséerl mezösazdasági szakemberek részére értekezletet tartottak a napokban Balassagyarmaton. Az értekezleten a tsz-ek helyzetét vitatták meg. Megállapították, hogy a járás tsz-einek 90 százaléka az ellenforradalom után szilárdabb. mint valaha. Jelenleg a járásban 376 család, illetve 419 tag tartott ki a közös gazdálkodás mellett. Összesen 4497 kát. holdon gazdálkodnak. Szép áUatállomány van a birtokukban, a szarvasmarhaállomány száma ISI darab, ebből 193 db tehén. Sertés 804 darab, juh 2644 darab és 16 113 darab. Ez összesen 64$ számos állatot tesz ki. Hiba van azonban a baromfitenyésztéssel. Ezt az idén a termelőszövetkezetek igen elhanyagolták. A termelőszövetkezetek tulajdonában jelenleg 14 356 000 forint érték vagyon van. Az értekezlet rendkívül hasznos eredménnyel zárult. Tizenöten szóltak hozzá a szövetkezetek problémáihoz. A hozzászólók valamennyien szorgalmazták a belterjességre való áttérést. k3CSaKS<»cK»C8ct<acScSc3CS^ Levelezésből esküvő Az elmúlt napokban ol-1 Ivastam a Nógrádi Népúj-f óságban a jobbágyi fiú és af [németországi kislány törté-7 liléiét. Kedvet kaptam arra,} Ihogy én is elmeséljem egyl 5hasonlóan kezdődő és há-í §zassággal végződő szerelem| ) történetét. Ezerkilencszázötvennégy {júniusában Balatonlellén, (íüdültem. Ez időben hazánk-, sban járt egy német peda ígógus-küldöttség, és elláto- Igatott a magyar tenger, bpartjára is. Ekkor ismer-, íkedtem meg a szabadtéri 1színpadon egy német főis- tkola tanárával. Címet cse- iréltünk és rendszeresen le-: leveleztünk. Tudomást szer-, zeit erről Diák Éva, a balassagyarmati TÜZÉP-telep ? dolgozója, és megkért, szegezzek neki is egy címet, rhadd bővítené-gyakorolná {német nyelvtudását. Termén Sszetszerűleg Schröder bará ttomhoz fordultam, aki fiát ekérte fel a levelezésre. \Hogy-hogy nem, a két fia-j {tál, a csinos Diák Éva és az jugyancsak jóképű Dank-T, |vart között a sűrű levelezés 5 és a kölcsönös fényképcsere Tmélyebb vonzalmat ébresz- ?tett. A fiatal tanár hosszas j>utánjárással beutazási vízu-i lmot szerzett Magyarországira. Az állomáson a bájos Imagyar kislány várta, do-1 >bogó szivük fénykép után is jfelismerte a másikat. A ta-] llálkozás nem csalódást, ha-1 hiem a kibontakozó szerellem elmélyülését hozta, 1 úgy, hogy öt napon belül feljegyzést tartottak, majd [szomorú szívvel búcsúztak légy bizonytalan találkozás lreményében. Erre ez év |’márciusában került sor. A Ikét fiatal március 30-án1 lörök hűséget esküdött egy- [másnak. A nagy eseményre lellátogatott Schröder Dank- ívart édesanyja is. öt is el- r bájolta leendő menye szépsége, kedvessége, és öröm- Imel egyezett bele a nemzet-^, Iközi házasságba. Húsvét hétfőjén a ferihe-'t Igyi repülőtéren egy köny-l {nyező fiatalasszony búcsúz- ytatta a Német Demokratie )kus Köztársaságba vissza-! Sutazó férjét. Szívét a re-', fmény töltötte el, hogy rö-s fvidesen ő is megkapja a ví-l 5 zumot a leendő boldogság j hoz. Sólyom Ferenc 4a elfelejtett falu H alászitól három kilométerre a kanyargós folyású Ipoly partján találni Pöstént. Az 1890-es években önálló falu volt. Ma már csak úgy emlegetik, mint pusztát. Akkoriban 36 dolgozó kis- és középparaszt család folytatott itt földművelést. E kis falunak híres volt a szarvasmarha-tenyésztése is. A külföldön is jól ismert Ipoly menti fajta szarvasmarhát tenyésztették. A folyó menti legelőkön kövérre híztak a marhák, a sík mezőn, a folyó öntéstalaján gabona-, burgonya- és kukoricatermesztéssel foglalkoztak a gazdák. A két kis primitív szatócs- üzlet kielégítette a közszükségletet, míg a két kocsma s a hozzájuk tartozó tekepályák a szórakozás központjai voltak. Az önálló jegyzőség (mert ez is volt a falunak) helyben — ahogyan ezt a bürokrácia engedte — intézte a falu gondját- baját. A kis falu neve évről évre kopott. Csak ennyi maradt a hírnévből: Pőstén-puszta. S ma? Pőstén, mint puszta közigazgatásilag Ludányhalászihoz tartozik. Ma már 500 lelket számlál. Száztíz a családok száma. Határa akkora, mint egy közepes termelőszövetkezeti gazdaságé: 350 katasztrá- lis hold. M a a két tekepálya csak az idősebb gazdák emlékezetében él. Elette az idő mind a kettőt. Újat még nem építettek a helyébe. Nincs kul- túrházuk, se villanyuk, pedig nagy szükség lenne mind a kettőre. Egypár családnak van telepes rádiója, viszont telepet nem kapnak hozzá. S vajon mivel töltik szabad idejüket a parasztfiatalok és az idősebbek? Az idősebbek a kocsmában iszogatnak, míg a fiatalok vagy udvarlással vagy pedig kártyázással ütik el az időt. Ez bizony kevés a boldogsághoz! „Legalább tekepályát építtethetne a földművesszövetkezet’ — jegyezte meg Bán Lajos 8 holdas gazda, s még hozzáfűzte —, „mert lehetőség lenne rá.’’ Mészáros Mihály 8 holdas pedig emígy vélekedik: „Ha orvosra van szükséged, eredj Ludányba, ha bába kell Ludányba szaladj. Az apró-cseprő ügyeit csak Ludányban intézheti az ember. Még a szarvas- marhát is Ludányba kell hajtani, ha meg akarjuk terméke- nyittetni.’’ V an ám itt nagyobb sérelem is. A falunak van nyolcvan szarvasmarhája, viszont a legelő csak 16 hold. S e kevés legelőre jár a gulya, a ló, a sertés, a liba s mindmegannyi apró állat. E kevés legelőből több holdat használhatatlanná tesznek a mocsaras tavak. A legelőt bővéteni lehetne, ha a megyei állatkórház a község kezelésébe adná az Ipoly mentén fekvő 23 katasztrális hold rétet. Nem tetszik a gazdáknak az sem, hogy a 70 holdnyi kiterjedésű Ipoly menti rétnek túl magas az aranykorona értéke. Ez megnöveli az adót. Viszont nem terem más itt a réten, csak értéktelen csáté. Az édesfüveket kiölte a víz... Í me ezek a kis, „elfelejtett” falu nagy gondjai. Megértéssel, egy kis beruházással, no meg egy kis társadalmi munkával enyhíteni lehetne e gondokon. Pőstén gazdatársadalma ezt el is várja: jogosan, hiszen ennyit igazán megérdemelnek. (lantos) Tapasztalatcsere értekezletet tartottak Ecsegen a legeltetési-bizottságok (Tudósítónktól.) A Pásztói Járási Tanács mezőgazdasági osztálya igen hasznos tapasztalatcsere-értekezletet tartott nemrégiben az ecsegi legeltetési bizottsággal. Az értekezleten részt vettek a járás legeltetési bizottságainak elnökei, pénztárosai és az illetékes gazdasági felügyelők. A részvevők megtekintették az ecsegi legelő beosztását. Megállapították, hogy az apaállatok elhelyezése, gondozása, takarmányozása, a takarmányok etetésre való előkészítése, valamint az apaállatgondozók lakása, gondossággal, sokoldalúan van kezelve. A bu- jáki és a vanyarci legeltetési bizottságok elnökei meg is jegyezték, ezt érdemes követni, és náluk is meghonosítani. A legelőre viszont azt állapították meg, hogy a község állatállományához viszonyítva kicsi. A területet sajnos nem tudják növelni, így legalább arra törekednek, hogy a legelő hozamát emeljék. Ennek érdekében istálló- és műtrágyáz* nak, valamint a szakadékokat is jól kihasználják, csicsókát vetnek a sertések részére. Ezzel azt is elérik, hogy a jelenlegi sertéslegelőből a szarvas- marhák részére tudnak elcsípni. Az ecsegi legeltetési bizottság 20 kh szántón gazdálkodik. Ebből 7 holdat még az ősszel istállótrágyáztak és jól meg is műveltek. Terveik és becsléseik szerint jo termést várnak az idén. Négy kh-on őszi árpát, 2 kh-on tavaszi árpát, 3 kh-on zabot. 3 kh-on kukoricát, 2 kh-on lucernát, 4 kh-on vörös herét és 2 kh-on zabot vetettek. A részvevők a látottakról és hallottakról elmondották véleményüket. A cserhátszentiváni és a jobbágyi legeltetési bizottságok elnökei a legteljesebb elismeréssel nyilatkoztak az ecsegiek munkájáról, és megállapították, erre a tapasztalatcsere-értekezletre igen nagy szükség volt. A rét- és legelőgazdálkodás helyzete a szécsényi járásban A rét- és legelőgazdálkodás belterjesebbé való tétele járásunk területén mezőgazdaságunk kulcskérdése. Állatállományunk szálastakarmány-el- látásának zömét a természetes rét-területeken termelt szénaféleség biztosítja. E betakarított szénamennyiség a téli időszak nagy részében kell, hogy fedezze az állatok takarmányellátását. Viszont a jószágállomány nyári zöldtakarmányszükségletét is nagy részben a legelő fűhozama biztosítja; Rét-területünk — termelőszövetkezeti és egyéni kezelésben — 6755 kh-t tesz ki. Ezen területen, ha több év átlagtermését vesszük alapul, egy számosállatra körülbelül 11 mázsa szénatermés jut; Ez azt bizonyítja, hogy az állatok téli takarmányellátásánál ezen takarmánymennyiség a szükségletet csak úgy fedezi, ha a szántóföldi pillangóstakar- mány-készletünk bőséges, vagy pedig a hiányzó mennyiséget tavaszi szalmával, vagy egyéb szántóföldi melléktermékkel pótolni tudjuk. Ezért válik szükségessé rétjeink fokozottabb gondozása, terméshozamának emelése. Rétjeink, legelőink gondozatlanok. Tavasszal és ősszel az Ipoly áradása veszélyezteti a réteket és legelőket. Amíg a folyót nem szabályozzák, szükséges a gátszakadások rendbehozása társadalmi munkával. Sokat segítene a réteken. legelőkön a vízlevezető- árkok karbantartása, Az állam A szécsényi legeltetési bizottság 3—i kilométer hosszúságú ároktisztítási munkát végzett. Példájukat követhetnék a többi legeltetési bizottságok is. segítséget nyújtott a járás egy részét átszelő Ménes patak szabályozásához, ami által a patak két oldalán elterülő rétek, legelők víztelenítése nagy részben megoldódott. Teljes megoldást csak azzal nyernénk, ha a patakba vezető árkokat minden évben rendszeresen kitisztítanák. Ezen a téren már vannak némi eredményeink. Szécsény község rét- és legelőterületén a múlt évben mintegy 3—4 kilométer hosszúságú ároktisztítási munkát végzett a legeltetési bizottság. Az elmúlt évekhez viszonyítva a vízlevezetés tökéletesebb, a csáté és savanyú fűféleségek feltörése gyengébb, s ezek helyét az édes alj- és szálfüvek váltják fel. Ehhez hasonló munkát végeztek Litke. Endrefalva, Varsány községekben is. Dicséretet érdemel Varsány termelőszövetkezeti és egyéni parasztsága, mert az elmúlt évben önkéntes felajánlással a község rétterületein 5—6 kilométer hosszúságban végeztek árkolási munkát. Nem volna hiábavaló, ha a járás valamennyi szövetkezeti és egyéni dolgozó parasztsága követné a varsányiak példáját. Káros jelenség, hogy a rét- és legelőterületeken a legelemibb tavaszi munkát sem végzik el. Különösen fennáll ez Magyargéc, Nógrádmegyer, Ságújfalu, Karancsság községek rétterületein, ahol lépésről lépésre található egy-egy zsom. bék, vagy vakondtúrás. Szénatermésünk minőségi hozamának komoly hibája, a kései kaszálás. így az amúgy- is kevés rétiszénatermés tápértéke a felére csökken; El kell érnünk, hogy rétjeinket a ■ vezérfüvek teljes virágzása kezdetén kaszáljuk, hogy jó minőségű, tápanyagokban és vitaminokban gazdag szénatermést nyerjünk. Járásunk területén a községek nem sokat tesznek a rétek és a legelők fűállományának feljavítása érdekében. Bár ezen a téren is vannak némi eredmények, A varsányi legeltetési bizottság 10 kh újragye- pesítési munkát végzett a múlt évben. Dicséretre méltó munkát végeztek e téren a ben- curfalvi s a mihálygergei legeltetési bizottságok. Sok helyen az értékes fűfélék kiveszőben vannak, s ezt egyes legeltetési bizottságok tétlenül nézik. Ilyen területeken kellene végezni újragyepesítést. Az újragyepesítés sok munkával és nagy költséggel jár, így inkább a gyep felületi kezelését kellene alkalmazni. Nincs rossz hatással rétjeinkre és legelőinkre, ha az aprómagvak cséplése alkalmával visszamaradt másodosztályú lucerna-, vöröshere-, fehérhere-, szarvaskerep-. baltacím- magvakat kiszórjuk. Igen jó munkát végzett ezen a téren a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezet mert ez év tavaszán 50 kh rétterületre másodosztályú aprómagot szórtak ki. Ezzel egyidőben a megfelelő talajmunkát is elvégezték; Nem megfelelő a rétek és a legelők trágyázása sem, Ezt a KypRMPi appfj mm Gondozott legelőn kövérre hiznak a birkák. Ez a véleménye Hornyák Istvánnak, kezet juhászának, a karancsság! Alkotmány Termelőszövetmunkát elhanyagolják a termelőszövetkezetek, a legeltetési bizottságok, s a dolgozó parasztok is. Bár az utóbbi években tapasztalható volt, hogy egy-egy termelőszövetkezet, vagy legeltetési bizottság pétisózta rét- és legelőterületét. Ez nem volt kielégitő, mivel a területre nagyon kevés műtrágya került kiszórásra. Az lenne a leghelyesebb ha a műtrágyázás a szervestrágyázásnak volna a kiegészítője. A rétek termése igen meghálálná az érett istállótrágyázást. A legelőgazdálkodás belterjességének végrehajtása elsősorban a talajerő visszapótlásától függ. E munka végrehajtása elsősorban a legeltetési bizottságok feladata, hiszen az ő kezelésükben van a legtöbb rét és legelő, Több községben arról panaszkodnak a gazdák, hogy kevés a legelő. Ez igaz. De az már senkinek sem tűnik fel, hogy egy-egy községben, különösen ahol hegyi legelők vannak, a legelő 30—40 százalékát zsombék, bokor, vakondtúrás, vagy gyeptelen vízmosás foglalja el. Ha helyesen ápolnánk rétjeinket és legelőinket, meg lehetne duplázni a fűhozamot. Sajnos, jelenleg az a helyzet, hogy a mostani legelők a kijáró jószágok fűszükségletét a legeltetési idény felére sem biztosítják. Ha a legeltetési bizottságok megvalósítanák a rétek, legelők szervestrágyázását folyamatos gyomtalanítását, ha alkalmaznák a szakaszos legeltetést, máris megtennénk az első lépéseket a rét- és legelő- gazdálkodás belterjesebbé tétele érdekében; Nagy Imre járási főagronómus
