Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-15 / 38. szám

1957. május 15. NÓGRÁDI Népújság S Minden területen legfőbb cél: a gazdaságosabb termelés SAJTÓÉRTEKEZLET A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁRRAN A Salgótarjáni Acélárugyár párt-, szakszervezeti és gazda­sági vezetősége a napokban sajtóértekezletet tartott a Nógrádi Népújság munkatár­sai számára. Az elhangzott kérdésekre kapott válaszokból felrajzolódott a vállalat eddig végzett munkája, valamint kő* zeli és távolabbi feladata, s több. a gyár dolgozóit foglal­koztató kérdés szerepelt az értekezleten. Leküzdve a nehézségeket, új feladatok előtt Mindenekelőtt örvendetes volt az a tény, hogy gyorsan leküzdve az ellenforradalom által okozott károkat és nehéz­ségeket, áprilisiban már 92,4 százalékát adták a múlt évi szeptemberi termelésének, s 95,8 százalékát a tavaly ápri­lisinak. December 29-én már teljes egészében teljesítették a napi tervet, s januárban vol­tak napok, amikor kétszeresét érték el a napi tervfeladatnak. Bár az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy abban az időszakban igen alacsony volt a tervelő­irányzat is. Exportból a kiszállítás el* ső negyedévi tervét 102,3, programtervét pedig 110,6 százalékra hajtották végre, a előreláthatólag az év további időszakában értékben túlszár­nyalják a múlt évi szintet. A gyár eredményeit dicséri, hogy azokat 10—12 százalékkal ala­csonyabb létszám, mellett ér­ték el. Ez kedvezően hatott a termelékenység alakulására is. Így például áprilisban a múlt év harmadik negyedét alapul véve az egy jő egy napra eső termelési értéket 106,2 száza­lékra növelték. Mint a gyár vezetői elmon­dották, ebben az évben továb­bi jelentős feladatok hárulnak a vállalatra. Bár a jelenlegi terv mintegy 90 százaléka a tavalyinak, azonban kapnak még megrendelést jugoszláv exportra, és olyan gyártmány­ra, amelyet eredetileg külföld­ről hoztunk volna be. (Ennek végrehajtásával mintegy 8 millió deviza-forintot takarí­tanak meg az országnak.) Vég­eredményben tehát már rövi­desen a tervük is magasabb lesz, mint a múlt évben, külö­nösen a mezőgazdasági szer­áruk tekintetében. Emellett több új gyártmányt sze­retnének a kereskedelem rendelkezésére bocsátani. így például a nagyméretű traktor-ekefej, a csavarkulcsok készregyártása, az izothermá- lis hőkezelésű lapát, az előfe­szített beton-acélhuzal 2 szál össziesodrásával szerepelnek a gyártási tervben. A tervfeladatokkal kapcso­latban a gyár vezetői utaltak az anyagellátásra. Bár e téren javult a helyzet, s főleg a gazdasági szerszámgyár anyag- ellátása mondható jónak, je­lenleg mégis nagyobb mennyi­ségre szól a megrendelés, mint amennyi anyagot a második negyedévre kaptak. A finom­lemez lapát és az acélhenger­huzal ellátottsága még nem kielégítő, s rontja a helyzetet az Ózdról, Diósgyőrből kapott Az idén 15 millió forint értékű munkaruhát kapnak a bányászok A nógrádi bányászok nagy örömmel fogadták a munkás-paraszt kor­mánynak azt a rendele­tét, amelynek értelmé­ben csökkent a munka­ruha kihordási ideje és egy negyedévvel hama­rabb jutnak az új mun­karuhához. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a lét­szám változása nélkül mintegy 25 százalékkal megnőtt a szükséglet. A Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt így a tava­lyi 12,5 millió helyett az idén 15 millió forintot költ munkaruhára és az ehhez tartozó bőrsapka és lábbeli beszerzésére. Ezen kívül még másfél millió forintért külön­böző védőruhát és több mint egymillió forintért szappant vásárolnak a szénmedence bányászai­nak. nyersanyag rossz minősége. Mint elmondották, voltak olyan szállítmányok, amelyek­nek 85—90 százaléka hibás Ugyanakkor nagy elis­volt. méréssel nyilatkoztak a Szov­jetunióból és Csehszlovákiából érkező anyagokról. Végered­ményben leszögezték, hogy minden területen nagyf okú anyagtakarékosságra, az anyagkihozatal fokának emelésére van szükség. Kérték, hogy tolmácsoljuk kérésüket az' Autóközlekedési Vállalathoz, amennyiben a nö­vekvő feladatokhoz emelni kell a létszámot, ehhez pedig újabb gépkocsira lenne szük­ségük. A második negyedév végéig elérik a 10A százalékos önköltségi szintet Az értekezleten jelentős he­lyet foglaltak , el a termelési költségek alakulásával, az ön­költség csökkentésével kapcso­latos feladatok. Mint a gyár vezetői rámutattak, a múlt év harmadik negyedében a vál­lalat 4,9 százalékos üzemi nye­reséggel dolgozott, az anyag­hányad 65,4, a bérhányad pedig 20,5 százalék volt. Az első hónapban, januárban vi­szont már 12,5 százalék az üzemi veszteség, változat­lan anyaghányad mellett, 31,8 százalékra nőtt a bér­hányad. A gazdasági vezetők­nek határozott véleményük volt, hogy a január óta tapasz­talható folyamatos javulást figyelembevéve, s számos intézkedést megva­lósítva, a második negy ed­év végére elérik a terme­lési költségvetés 100 szá­zalékos szintjét, Ezen intézkedések közül széles vita alakult ki a bérpo­litika körül. Több helyen, mint a két öntödében, indoko­latlanul időbérben dolgoznak huzamosabb ideig, s az is hoz­zájárult, hogy az acélöntődé­ben 3—4, a vasöntödében 6—8 százalékos visszaesés van. Amíg áprilisban valamennyi gyáregység túlszárnyalta a múlt évi termelékenységi mu­tatót, addig az öntödéik lema­radták. Ahogy az elvtársak elmondották az acélöntődében május 1-től átmenetileg cso­portos darabbért vezetnek be a dolgozókkal történt megálla­podás alapján. A vasöntödében már nehezebb lesz a helyzet, mert indokolatlanul nagy az egyes dolgozók intenzitás visz- szaesése. Más gyáregységek­ben a kiesőidő bérezésénél ta­pasztalható lazaságok, mert azért teljes személyi órabért fizetnek a 80 százalékos sze­mélyi bér helyett. Az ellen­őrzések során megállapítot­ták, hogy a munkaátvételnél sincs minden rendben. Egyes esetekben helytele­nül többet mérlegelnek, máskor selejtes darabokat is átvesznek. Kedvezőtlenül hat a költségek­re, hogy az utóbbi időben mint­egy 35—40 fővel növekedett a csoportvezetők száma is, s ezért feltétlenül szükséges en­nek felülvizsgálása. Szó esett a bérezéssel kap­csolatban, hogy egyes esetek­ben a többgépes vállalások egyáltalán nem gazdaságosak, s intézkedést tesznek annak érdekében, hogy mind a dol­gozó, mind a vállalat e téren megtalálja számítását. A bérplafonnal foglalkozva meg­állapították, hogy az átmeneti szükség-intézkedés. Több dol­gozó kérdésére pedig közöl­ik a műszaki dolgozók átlag­bérét, amely a rendezés előtt 2022 forint volt a prémiummal együtt, most pedig összesen 2130 forint. A műszaki fejlesztés terveiből 100 kilós, hanem 1, Kérdésünkre kimerítően is­mertették a gyár műszaki in­tézkedési tervét, amely a gaz­daságosabb termelés igen fon­tos része. A második negyedévben szerepel többek között a gaz­dasági szerszámgyárban az alapanyagnorma átdolgozása, a traktoreke folyamatos szerelé­se, a csőperemnél a gyártási út megrövidítése, a kétrétegű lemezek gyártása. Az öntödék­ben úttörő kísérletet folytatnak a 3 tonnás Csepel teherautó motortengelyének kovácso­lás helyett öntéssel történő gyártására. Az eddigi kísérleti példányok már jól beváltak. Megoldandó feladat a kokillák kéntartal­mának leszorítása a tartósság növelése érdekében. A hideg- hengerműben a kieső idő csökkentése érdekében a sza­lagkarikák hegesztését oldják meg, hogy egyszerre ne csak majd 2 tonnás karikákkal dolgozhas. sanak. A huzalműnél többek között a nagy igénybevételnek kitett páckád tartósságának növelése érdekében folytatnak kísérleteket. A huzalműben általában a gépek sebességének fo­kozása egészen közvetlen feladat, amellyel kb. 25 százalékkal képesek a ka­pacitást növelni, ami a termelékenységet is emeli. A rúdvas üzemben pedig a ki­sebb fogaskerekek gyártásé­hoz szükséges fogazást profil- húzással akarják megoldani. A közvetlen műszaki felada­tokon túl a gyár vezetői ismer­tették a sajtó munkatársaival a távlati terveket is, amelyek­nek fő jellemzője, hogy a leg­fontosabb tennivalókra össz­pontosítják az erőket, messze­menően felhasználják a helyi lehetőségeket, 6 minden eset­ben a gazdaságosság elvét tartják szent előtt. Felhasználásra váró tartalékok Az Acélárugyár munkájá­nak további javítása érdeké­ben — mint elmondották — még számos tartaléka van. így például a minisztérium javuló irányító munkája az utóbbi időben túlságosan aprólékos­sá válik. Javítani kell még a gyárrészleg-vezetők és műve­zetők munkáját is. A gyár vezetői bizalommal viseltetnek irántuk, s azt kérik, hogy ne csak szak­emberek legyenek, hanem fejtsenek ki politikai tevé­kenységet is a párt és a kormány politiká­jának elősegítése érdekében, s főleg bátrabban lépjenek fel a munkafegyelem szilárdítása érdekében. Mint tapasztalhat­ták, önállóságuk állandóan szélesedik, s éljenek is ezzel helyesen, nagyobb felelősség­gel. További nagy feladat az újítómozgalom fellendítése. Amíg például tavaly a harma­dik negyedévben havi átlag­ban 40 dolgozó nyújtott be ja­vaslatot, addig az első negyed­ben csak 11-en. Ugyanakkor kevés a fizikai dolgozóktól ér­kező újítás. A helyzeten úgy kívánnak segíteni, hogy rövidesen űjító'konferen- ciát hívnak össze, ahol megvitatják a további fel­adatokat. A gyár vagyonának őrzésé­ben sokat segíthet majd annak a tervnek a megvalósulása, 'hogy újból felállítják a társa­dalmi bíróságot, szigorítják a bizonylati fegyelmet az anyag­vételezésnél s általában elma­rasztaló erkölcsi légkört igye­keznek teremteni a társadalmi tulajdon fosztogatóival szem­ben. Figyelemreméltó a KISZ- nek az a kezdeményezése, hogy öt brigádja őrjáratot tart az anyag- és energiatakarékos­ság javítása érdekében. Végül sok szó esett a mun­kaversenyről. A gyár párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői azt a feladatot látják maguk előtt, hogy megmagya-j rázzák: • • nem a mennyiség hajszo- j lása a cél, hanem a gazda- | ságosabb, jobb minőségű : munka megvalósítása. Ennek érdekében megszerve-; zik a kiváló dolgozók összejö-I vételét, s igyekeznek a kibon- ! takozó versenyszellemet he-: lyes irányba terelni, a helyes ; kezdeményezéseket felkarolni. ! Nyilván segíti majd a tér-; melési feladatok megoldását,; hogy ebben az évben több mint! 4,1 millió forintot fordítanak j kulturális és szociális fejlesz-; tésre. Megmondták azonban • nyíltan, hogy, az ország nehéz ! gazdasági helyzete miatt a: gyári dolgozók lakáshelyzeté- ? ben lényeges javulás nem j várható. ! A sajtóértekezlet hasznos­nak és sokrétűnek bizonyult, s minden bizonnyal az ipar más területén is meghozza eredményét az ilyen rendez­vény, Ez is egyik formája an­nak, hogy a dolgozók és veze­tők közelebb kerüljenek egy­máshoz, hatékonyabb legyen az erőfeszítés feladataink megoldásában. : UJ LAKÁSOK ÉS CSALÁDI HÁZAK I ÁLLAMI SEGÍTSÉGGEL I a • A lakáskérdés megoldása j nem egyszerre, de folyamato-j san történik. Az állam hosszú-S lejáratú kölcsönökkel támo-: gatja azokat, akik családi • házat, illetve leválasztás útján; új lakást akarnak építeni ma-! guknak s a költség egy részé-! vei már rendelkeznek. Minél: kevesebb állami hozzájárulást; igényelnek az egyes építtetők,* annál többen juthatnak köl-J csönhöz, hiszen erre a célra! meghatározott pénzügyi keret! áll a kölcsönt folyósító Orszá-: gos Takarékpénztár rendelke-: zésére. • • Az év első negyedében, an-j nak ellenére, hogy az ellenfor-1 radalomban tönkrement házak! és lakások rendbehozása már! csaknem befejeződött és igent nagy anyagi áldozatot követelt* az államtól 2726 építtető közel 80 millió forint kölcsönt ka­pott. Nó«rád megyében 260 új családi otthon épül 8 millió 157 ezer forintos OTP kölcsön segítségével. Halaszthatatlan IVagybátony bányaváros útjának rendbehozatala Most már tényleg legfőbb! ideje, hogy a nagybátonyi utak rendbehozása ne csak ígéret maradjon. Még jelenlegi nehéz körülményeink között sem tűr már halasztást ennek a prob­lémának a megoldása. A dol­gozók igazán joggal háborod­nak fel azon, hogy esős idő esetén jóformán ki sem lehet lépni a lakásokból. Különösen az állomás és az igazgatóság közötti útszakasz járhatatlan. Szó szerint járhatatlan. Leg­alább is cipőben; Ha jó idő van, akkor meg az egészségü­ket komolyan veszélyezteti a portenger. Pedig az ország vér­keringését biztosító bányászok elég port nyelnek a bányában is. És az útépítésnek — leg­alább is a nagybátonyinak — úgy látszik nincs gazdája; Egyik vállalat a másikra hárít­ja És a tröszt? Hát az a ter­meléssel törődik, hogy dolgo­zói közben belefúlnak a sárba, vagy a porba? Az úgy látszik, mellékes. Ha az útépítés nem is az ő hatáskörükbe tartozik, annyit megtehetnének, hogy kiderít­sék, milyen úton-módon lehet­ne megcsináltatni végre azt az utat és erélyesen harcoljanak a bányászok érdekeiért. Azt mondják hogy bányászváros, közben sórosabb a legelhatgya- tottabb falunál is. Nincsen tanácsülés, aktívaértekezlet, munkásgyűlés,, ahol ezt fel­háborodva szóvá ne tennék a dolgozók. Meddig lesz ez még falrahányt borsó? Ahány bánya — annyi sajátosság A verseny céljairól és értékeléséről K özel két hónap telt el azóta, hogy a szénmedence ifjú bányászai a versenymozgalom mellett foglal­tak állást. És most érdemes megvizsgálni, mi történt azóta A dolgozók nagy többsége a versenymozgalom mel­lett szavazott, ez azonban még magában véve kevés. A probléma az értékelésnél mutatkozott és még ma sem ritka az olyan üzem, ahol nem tudják, hogyan szervezzék meg a versenyt. Ugyanis az ellenforradalom előtt a csa­patok havi normát kaptak, melynek alapján az értékelés történt. Most azonban a normát a szakmány váltotta fel. Vagyis most nem tonnát, vagy előváj ásón centimétert ad­nak meg a csapatoknak, hanem csak magában a szak- mányárat. így tehát a régi értékelés nem aktuális. Nem csoda, ha sokan úgy képzelték el az értékelést, hogy van egy megadott elővájási és fejtési kereset. Ezt 100 százaléknak veszik és például amennyivel több 64 ezer forintnál a csapat keresete, úgy növekedik a százalék. Ez azonban nem helytálló, hiszen ha jogtalan munkát ad át a csapat az aknásznak, akkor már így keresete is jogta­lan, nyilván százalékba is nagyot ugrana. Volt egy másik elképzelés is; Például Kányáson a szénmunkahelyen dolgozó csapatok havonta 3—4 műsza­kon dolgoztak, saját vágatuk fenntartásán. Ezek a fenn­tartási műszakok lerontják a csapat teljesítését. Tehát úgy kívánják megoldani az értékelést, hogy kiveszik a fenntartási műszakokat. Eddig talán jó is lenne. Viszont fennáll az a lehetőség, ha az üzemvezetőség több műsza­kot ír le a csapatról, akkor csapatát hatalmas százalék­kal előtérbe helyezi. Viszont honnan tudja egy másik üzem dolgozója, hogyan mutattak ki magas eredményt. Felmerült egy másik gondolat is, amit a somlyóiak alkalmaztak. A szeptemberi íejteljesítményeket vették 100 százalékos alapnak. Talán ez lenne a legjobb, csak nagy számolást kíván, melyre a bányószmestereknek aligha van idejük, összefoglalva: az előbb felsoroltak az okozói a verseny teljes megindulását gátló akadályoknak. És még egy, ami nem kisebb szerepet játszott. Az ellenforradalom előtt a verseny irányítása köz­pontilag történt. Az üzemvezetőségnek gépies végrehaj­tásra volt szüksége. Most azonban döntő változás történt itt is. Megszűnt a felülről jövő irányítás és az így kelet­kezett önállósággal nem igen tudtak mit kezdeni. Közel két hónapra volt szükség, míg az üzemvezetők helyesen felmérték a tennivalókat saját területükön. Születtek olyan jó kezdeményezések, mint például Klsterenyén, ahol az üzem sajátos viszonyainak megfelelően dolgozták ki a verseny alapjait. Meg kell mondani világosan, ez a helyes, hiszen a bányák viszonyai nem egyformák és helytelen lernne egy kabátot húzni valamennyire, A jövőben az értékelés az üzem sajátos viszonyainak figyelembevételével a következőképpen lesz, A kor­mány által meghatározott iránykereset figyelembevételé­vel állapítják meg a 100 százalékos alapot. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó által ténylegesen elért eredményt veszik alapul egy főre, egy műszakon, vagyis azt a teljesítést, amelyet a dolgozóknak el kell érni. így például, ha fejtésen a dolgozó 40 mázsa helyett 50 mázsát telje­sít, akkor ez 125 százalékos teljesítésnek felel meg. Ha­sonlóképpen lesz az elővájásokon is az alap-centiméter megadva. így tehát ennek tisztázásával a dolgozók verse­nye életképessé válha't. Van azonban még egy másik probléma. Igen meg­szokták dolgozóink a szép szavakat, a nagy ígérgetéseket Nekünk erre nincs szükségünk. Mindenki csak annyit vállaljon, amennyit teljesíteni i® tud. Az eddigi tapasztar latok azt mutatják, hogy a már meglévő versenyvállaiá- sok nem elég konkrétak. Például Mizserfán a Kaposvári KISZ-brigád versenyt indított. Vállalásukban többek kö­zött ez áll: fa- és robbanóanyag-megtakarítás. Ez helyes és jó, de egy hibája van, hogy nem értékelhető. Vagy ta­lán minden egyes lövésnél a lőmester feljegyzi a patro­nok számát? Alig hihető. Az üzemvezetőség a vállalást elfogadta, de arra már nem gondolt, hogyan fogja az eredményt a csapattal közölni. Az üzemvezetőség ilyen vállalás esetén segítsen a csapatoknak konkrétan megha­tározni e jelentős versenypontot. Ha ez nem történik meg, az következik majd be, mint az elmúlt időkben Felelőtlen számokat fognak megadni a nyilvánosság számára. És itt van még egy probléma, a dekádonkénti értékelés. Eddig ugyanis ez nem történt meg rendszeresen. A trösztbizottság felhívása kimondja: „Az a dolgozó, aki részt kíván venni a szocialista munka­versenyben, elhatározását közölje az üzemvezetőséggel.“ Május elsejére a dolgozók versenyeztek. Volt azonban például az üzemekben olyan csapat, amely ugyan nem csatlakozott a versenymozgalomhoz és mégis 80 mázsás fejteljesítményt ért eL Az üzemvezetőség ezt a csapatot közölte kiemelkedő eredményként a sajtóval. Amikor a csapat a nevét olvasta az újságban, hogy a május elsejei versenyben milyen szép eredményit értek el, igencsak csodálkoztak és kijelentették: „Honnan veszi az újság, hogy versenyzünk, amikor mi ezt senkinek nem mond­tuk“. Ebből egy a tanulság: a jövőben ne ismétlődjön meg ilyen. A verseny alapjai megvannak mindenütt. Céljai is- -^•meretesek bányászaink előtt. Most az a legfonto­sabb feladat, hogy az üzemvezetőségek támogassák és biztosítsák a dolgozóknak a műszaki feltételeket, hogy minél több és olcsóbb szenet termeljenek. Hortobágyi András Az év végéig több mint kétszáz csapatcsillés szerzi meg a vájárképesítést A Nógrádi Szénbányászati Nagybátonyban, Klsterenyén Tröszt ménkesi bányaüzemé- és Mizserfán is megkezdődik és «15Ä -idénAbe az ok; gyakorlattal rendelkező csapat- Az uto.lsó háromnegyed csillés mintegy négy hónapon ®v°cn így több mint kétszáz át tanulja majd a vájárszakma csapatcsillésből lett vájárral tudományát. Az idén ez a erősödik a nógrádi szén­váj ártanfolyam indult elsőnek, medence legfontosabb szak- de az elmúlt négy hónap alatt munkás gárdája. Ezenkívül az mar 125 olyan csillés vizsga- . . .. , , _. zott ebből a szakmából, aki ev vegeig ™ég t13f j°!g020 még tavaly kezdte el a tanú- vesz részt ^omcsteri, gépkeze­lést. Rövidesen a zagyvái és a I®» balesetelhárítási és más kazár! bányában, majd később képesítést adó, valamint to- Szorospatakon, Kányáson, vábbképző tanfolyamon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents