Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-04 / 35. szám

NÓGRÁDI Népújság

1

MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGOT ALAKÍTOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI ELNÖKSÉGE

Április 25-én alakult meg a megyei Mezőgazdasági Bizottság. Az alakuló ülésen Sümegi János egyénileg dolgozó parasztot választották meg elnöknek, helyettese Tóth István a balassagyarmati mezőgazda- sági technikum igazgatója és Francia József, a megyei MSZMP mezőgazdasági osztályának munkatársa, titkár Horváth Demeter, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának tagja lett.

Tóth István vitaindító előadásában ismertette az ország mezőgazdasági helyzetét, majd rátért a megyei helyzetre. Elmondotta, hogy az ellenforradalom, következtében a megyében a nagyüzemi föld 50 százaléka újra kisparaszti gazdasággá lett. Mivel a jövő fejlődése a nagyüzemé, a bizottság elsőrendű feladata lesz a termelőszövet kezetek szervezése, a korszerű technika alkalmazása, a mezőgazdasági lakosság megfelelő foglalkoztatása. Legalább ilyen fontos az állat- állomány növelése is. Növekedett ugyan az állatállomány a felszabadulás óta, de a takarmány termesztésével mindig bajok vannak. Fontos fel- , adat a helyes arányok megteremtése. Törekedni kell arr;a is, hogy megyénk talajviszonyainak megfelelő növényeket termesszünk, foglalkozzunk a kifizetődő vetőmagtermesztéssel és minél többet küldjünk ebből külföldre is.

Nagyobb gondot kell fordítani a kertészet fejlesztésére, hogy az eddiginél sokkal több primőr árut tudjunk piacra vinni. Érdemes többet foglalkozni a gyümölcsösökkel is, különösen a csemegeszőlő növelésével.

Az állattenyésztésben főleg a belterjes tenyésztést kell növelni. Különös tekintettel a szarvasmarha-tenyésztés fontosságán érdekeltté kell tenni a tenyésztőket. Kifizető lenne minél több udvaros juh tartása a baromfi és méhészet fejlesztése is.

Ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérjük, mindenekelőtt a nagyüzemi gazdaságokat kell fejleszteni. Nem szabad azonban megfeledkezni a szövetkezeti mozgalom fejlesztésénél az önkéntesség elvéről..;; Emellett támogatni kell fokozottabb mértékben az egyéni gazdaságokat vetőmaggal, gépekkel, műtrágyával. Vigyázni keli arra, hogy a tagosítás ne sértse meg érdekeiket. És a jó eredményhez nem utolsó sorban az is fontos, hogy újra meginduljon a mezőgazdasági szakmai továbbképzés* A tervek szerint az idén a megyében egy téli szakiskolát es egy kétéves szakiskolát indítanak be. De szükséges volna egy mezőgazdasági középiskola is. Mindezen tervek megvalósításához a szakbizottság nagy segítséget vár a Hazafias Népfronttól.

Tóth István színvonalas, mélyreható beszámolóját élénk vita követte. A hozzászólók majd minden fontos kérdést felvetettek, legtöbbjük azonnali megoldást, javaslatot is adott. Kriskó János bánki dolgozó paraszt, mintagazda ismertette módszerét. Arról beszélt, hogyan éri el jó eredményeit. Szerinte a jó termés titka többek között a trágyalé erejébén van. <3 szántás-vetés előtt, azonkívül télen is trá- gyaléVel locsolja be a földet, így érte el, hogy viszonylag rossz minőségű szántóföldjén átlagosan 17 mázsa búza termett holdanként.

Csábi István csitári dolgozó paraszt kapcsolódott Kriskó János hozzászólásához. Elmondotta, hogy a községekben nem tudják kellőképpen hasznosítani a trágyalét, mivel nincsen trágyaléhordó lajt. A földművesszövetkezeteknek kellene beszerezni ezt az igen fontos eszközt. Győri János ságújfalui dolgozó paraszt azt fejtegette, hogy a vetőgéppel történő vetés erősíti a növényt és mindig több termést jelent. Ezzel szemben mégis előfordul,

hogy több községben, mint például Ságújfaluban is, nincs egyetlen vetőgép sem. Szerinte a kombinált vetőgép még fokozná a terpiést. Egyszerre lehetne vetni a műtrágyával, ami jelentősen növelné a terméshozamot.

Horváth Demeter, a helyes trágyakezelésről beszélt. Még mindig sok gazda hordja kupacokba a trágyát, ami köztudomásúlag csökkenti a trágya erejét, a nap, szél kiszívja, szárazzá teszi a trágyát. Horváth elvtárs azt is kifogásolta,

hogy a megyében működő talajvizsgáló laboratóriumok nincsenek eléggé kihasználva. Többet tudnának segíteni a mezőgazdaság fejlesztésében, a terméshozam növelésében. Megállapíthatnák, hol mire legalkalmasabb a talaj. így például a homok talajok megjavítására javasolták csillagfürt vetését. És lehetne még számos javaslattal élni a talaj jobb kihasználása érdekében.

Az értekezlet az élénk vita tanúsága szerint valószínű lendületet visz a mezőgazdaság életébe.

Gyümölcstermelő kertészek, agronómusok figyelmébe

A tavasz kezdetével a méhészeiben is megkezdődik a szorgos munka. Minden gondos gazda tudja, hogy a méhek beporzó munkája nélkül a gyümölcsös, vagy más hasznos gazdasági növény nem hoz kielégítő termést.

Egyes gyümölcs, és magtermelők mérhetetlen kárt okoznak a népgazdaságnak, mert a virágzás idején alkalmazott permetezéssel elpusztítják legfontosabb segítségüket, ingyen munkásaikat, a méheket.

Földművelésügyi minisztériumi rendelet tiltja a virágzás alatti permetezést és a rendelet ellen vétőket a hatóság bünteti.

Megalakult a Karancs völgyi munkásőrség-század

Május elseje előestéjén ala- sak, akik a párt. s a munkás- kult meg a Karancs völgyi hatalom megvédése érdekeben munkásőrség-század. Az avató szívesen áldozták volna életti- ünnepélyt a nagy munkásmoz- két js. olyan erőt képvisel ez

galmi múlttal rendelkező Ka- rancslapujtő községben tartottak. A munkásszázad soraiba olyan kipróbált ifjú. s idős kommunista harcosok kerültek. mint Kovács Lajos, Bóta Árpád, Kozik Ferenc elvtárLEVÉL A CEREDIBŰZAKAIÁSZ TSZ ELNÖKÉHEZ ÉS TAGSÁGÁHOZ

tavasszal gépek helyett egyéni parasztok lovas igáit hívtátok segítségül. Azt is hallattam, a talajt nem fogasoltátak mindenütt. Az elmúlt évben a burgonyát burgonyaültető Kedves Barátaim' géppel ültettétek, ez évben pedig ősapáink

dóm nem egyszer ’ tapasztaltam, hogy jól példájára eke után dobáltátok a vetőmagot.

Azt is hallottam, a lovasigat akarjatok szapor

u

dolgozó paraszt emberek vagytok. Azt is tudom, hogy az ellenforradalom alatt fegyverrel a kezetekben védtétek meg a tsz vagyonát, és szükség esetén ismét csak helyt- állnátok.

Azért tettétek, mert volt mit védenetek. Az elmúlt hét esztendő alatt kis parasztgazdaságotokból jövedelmező, gépesített, nagyüzemi gazdaságot formáltatok. Jövedelmetekből, új,

rítani, fejleszteni a gépesítés rovására. Sőt a tehén és az üsző állományt is fel akarjátok számolni. Szóval úgy néz ki az egész gazdálkodási menet jelenleg, mintha az őskorba akarnátok visszafejlődni.

Nem tudom elgondolni, mi lehet ennek az oka? Talán nem bíztok a gépállomásban, vagy a gépben? Eddig mindig azt mondtátok, hogy igen meg vagytok elégedve a gépi munkával.

teglafaiu, v^oscserepes haztetoju, sajat lakó- Most zerre ^ Abban igazatok van, házat építhettetek. Nem gond lányaitok férj- hezadása sem, már nem egy sublót, egy asztal, egy ágy és két szék a stafírung, hanem kombinált szoba- és konyhabútorra is telik.

hogy meg kell követelni a jó gépi munkát, hogy szükség van az állandó ellenőrzésre és hogy a gépi munka pénzbe kerül, de ez ter- - ,, . , , , , ,, , , mészeteis is. De mégis a gépi munka alapos

De sorolhatnám meg tovább eredményeiteket, és a technika fejlődésének eredménye. Ezzel megváltozott szép eletetek eseményeit. szemben ugyan mire mentek Ti teherautótok

Azt is tudom, hogy újságolvasó emberek kai? Nem fogtok senkinek sem fuvarozni, vagytok és olvastátok kormányunk felhívó- Ezzel és az ilyen elgondolásokkal nem tusát a belterjes gazdálkodásra való áttérésről, doh egyetérteni szakszempontból veletek. Et- Hiszen ez a jövedelmezőbb, ennek a módszer- tői függetlenül, úgy gondoltam, a dolgozó pa- reefc a bevezetése jó és mint láttam is, az el- rasztok és a megye tsz-ei számára jó lenne, múlt években igyekeztetek is eszerint dől- ha újságon keresztül válaszolnátok levelemre gozni, tervezni. De most nem ezen dolgok és megmagyaráznátok, mi vezetett benneteket miatt kereslek fel benneteket levéllel. Más ezekre az elhatározásokra. Leveleteket mind■ az, ami bánt, ami nekem nem tetszik. Azt annyian nagyon várjuk, hallottam, hogy a gépesítést leállítottátok és Gömöri Henrik

A rétsági járás termelőszövetkezeteinek szarvasmarha tenyésztési problémáiról

Manapság igen sokat hallunk arról, hogy mezőgazdaságunknak át kell térni a belterjes gazdálkodásra. Ez az irány különösen vonatkozik a termelőszövetkezetek gazdálkodására. Azt hiszem nem árt, ha az állattenyésztés néhány fontosabb szemszögéből körülnézünk, hogyan is állunk a belterjességre való áttéréssel, illetve annak megalapozásával. Az a tény nemigen vitatható, hogy legelsősorban a talaj termőerejének fokozása a legsürgősebb feladat. Ez pedig szorosan összefügg az állatállomány létszámának alakulásával, a takarmánytermő területek — elsősorban a pillangósok — biztosításával és az állati hozamok növelésével. Vegyünk néhány adatot a rétsági járásból.

A termelőszövetkezetek szán. tőterületét alapul véve egy számosállatra 5,6 kh terület jut, tehát a szántóterületüket kb. öt évenként tudják megtrágyázni. Ilyen körülmények között növelhető-e a terméshozam? Nem, sőt azzal kell számolnunk, hogy az átlagtermés évről évre csökkenni fog, ami egyetlen gazdaságnak sem célja.

Nézzük meg közelebbről néhány termelőszövetkezeti gazdaságot. A legjobb állatsűrűséggel a nógrádi Béke Tsz rendelkezik, abol 1 számosállatra 2,8 kh szántó jut. Ez az arány kielégítő, így biztosítva van a háromévenkénti bőséges trágyázás. De vajon milyen terméseredményekre számíthat a következő években a keszegi Dózsa, ahol jelenleg 15,8 kh-ra jut 1 számosállat. De hasonló a helyzet még két-három más tsz-nél is. Az ilyen nagymérvű aránytalanságnak az oka elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés elhanyagolásában, visszaesésében keresendő.

Igen alacsony a létszám. (100 kh szántóra 10 db szarvasmarha jut.) A tehénlétszám aránya még rosszabb. Vajon miért olyan idegenül kezelik ezt az igen fontos állattenyésztési ágat? Nézzük a jövedelmezőséget, azt hiszem itt van a legtöbb hiba. De vajon jövedelmező lehet-e olyan tehenészet, ahol az évi tehenenkénti tejtermelés 2000 liter körül ingadozik? Mibe kerül ilyen termelés mellett egy liter tej előállítása? Az adottságok mindenütt más és más, de átlagszámítás alapján 3,20—3,60 forintba.

Ezzel szemben kérdezzük meg a berkenyéi Petőfi Tsz-t, ahol az 1 tehénre jutó tejtermelés 4163 liter volt, hogy milyen jövedelme volt a tsz-nek és mibe került itt 1 liter tej előállítása? Tény az, hogy a tejtermelés növekedésével az előállítási költség lényegesen csökken.

A tejtermelés nem megfelelő voltának igen sok oka van, de a legfőbb hiba a helytelen takarmányozásbán, az úgynevezett spórolós takarmányozásban van. Olyan tdkarmánygaz- áálkodással, hogy a pillangós szénát a lovakkal, a takarmányszalmát pedig a tehenekkel etetjük meg, csak megdrágítjuk a tehéntartást. Ezt egy kis kalkulációval a dió>s- jenői Tolbuchin Tsz is kiszámíthatja.

A tehenészet bevételi ösz- szegének gyarapítására a nóg rádi Béke Tsz úgy határozott, hogy a termelt tejet feldolgozzák és mint vajat, a helyi földművesszövetkezeten keresztül értékesítik, a fölözött tej pedig visszamarad a növendék állatoknak. így 1 liter tej értékesítése 3,60 forintot jövedelmez.

A legszembetűnőbb jelenség tsz-eink szarvasmarha-tenyésztésénél ott mutatkozik — és ez igen megdrágítja a tenyészet fenntartását —•, hogy piacra való nevelés, hizlalás úgyszólván egyáltalán nincs, sőt a meglevő léi szám utánpótlását is sok esetben vásárlással kell biztositani. Pedig Igen szívesen venné a helyi húsipar, ha évenként néhány száz hizlalt tinót vagy hizlalt selejt tehenet vehetne át.

Hova lesznek a született borjak és növendékek? Rossz felnevelés után, mint csökött állat ' levágásra kerül. A tehén pedik sok esetben már 8—10 éves korában mint csontozni való kerül levágásra. Azt hiszem nem közömbös, hogy 1 tehén felnevelési költsége 6, vagy esetleg 12 évet terhel, de az sem, hogy életé folyamán

6, vagy 12 laktáción át tér melt.

Megdrágítja a tehéntartást, mert az olcsón, vágásra eladott tehénért utánpótlás hiányában 6—7 ezer forintért kell másikat vásárolni.

Néhány szót kell szólni a takarmánytermelésről is. A rét sági járás tsz-einél a szántóterület 32 százalékán termelnek szálas és pillangós takarmányokat. Ez a mennyiség és a rétek hozama gondos betaka rítással, elegendő, de nem pa zárolt etetéssel lehetővé teszi hogy a szarva'smarhaállomány legalább másfélszeresére emel kedjen. Az ez évi felülvetések a szántóterület 28 százalékát alkotják, tehát a következő évi alap is biztosítva van. Ez zel szemben igen alacsony lucernatermelés színvonala. Az összes pillangós takarmány területének csak 8 százaléka lucerna. Pedig a járás terüle tének túlnyomó részén jól megtermelhető. Azt hiszem takarmánytermelés előállttá si költségénél sem mindegy, hogy minden évet terhel-e szántás-vetési költség és a vetőmag, vagy csak 4—6 évet.

De nem fordítunk kellő gon dot az egynyári zöldtakarmá nyek termelésére sem. (Pedig a szudánifű és a borsós csala mádé igen hálás takarmány.) Ez azzal a hátránnyal jár, hogy a nyári munkák idején a betakarított pillangósok egy része feletetésre kerül, más részt igen kevés a jó minősé gű zöld siló.

A fentiek alapján járásunk területén minden adottság és lehetőség meg van adva, hogy a szarvasmarhaállományt termelőszövetkezeteink minél sür. gősebben növeljék, úgy, hogy a 100 kh-ra eső szarvasmarhasűrűség elérje a 17—20 darabot. Az eddig közöltekben csak azokkal az igen kirívó esetekkel foglalkoztam, amelyek igen gátolták a szarvasmarha tenyésztés fellendülését és amelyek következtében a szarvas- marhaléts-zám ilyen súlyosan visszaesett. A szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőbbé tételének az említejrt — járásunkra jellegzetes '-— lehetőségem kívül még számos módja van

« D. M.

a munkásőrség-század, amely bármikor, bármilyen nehézségek közepette is képes megsemmisíteni a párt- és a munkáshatalom ellen törő ellenséget.

Eskütétel... Ezután Bemáth Rezső elvtárs. a salgótarjáni járás MSZMP intéző bizottságának elnöke szólt a munkásőrség- század harcosaihoz.

Horváth Sándor karancslapuj- tői bányász a legnehezebb napokban fegyverrel a kézben harcolt az ellenforradalmisták ellen.

Kovács Lajos káráncslapujtot munkás fegyverrel védte, s védi ezután is a munkás-paraszt hatalmat. Kipróbált kommunista harcos.

Kozik Feri bácsi a karancs- alji munkásőrség-szakasz parancsnoka. Nagy munkásmozgalmi múlttal rendelkező kommunista harcos.

Márkus József a karancskeszi Szabadság mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja is ott található a helybeli munkásőrség-szakasz soraiban.

A baráti országok segítsége

Az elmúlt év két utolsó hónapjában szorgos kezek csomagolták a magyaroknak szánt csomagokat világszerte. Kelet és Nyugat népei egyaránt szolidaritást vállaltak a szenvedő magyar néppel s orvosságot, élelmet, ruhát gyűjtöttek gyors megsegítésükre. Ezenkívül a munka megindításához különböző nyersanyagok érkeztek: kevés mennyiségben nyugati, nagy mennyiségben a baráti országokból. Ez utóbbi államok adományából az első negyedév folyamán jelentős mennyiségű árut kapott Nóg- rád megye. Bőven érkezett például papíráru és írószer Csehszlovákiából, porcelánáru, készruha Lengyelországból, cipő, kötöttáru, szövet, pipereszappan, mosószappan és mosószer az NDK-ból. Meny- nyiségileg a Szovjetunióból jött a legtöbb áru és külön ki kell emelnünk, hogy a legnehezebb időszakban: szenet, búzát, lisztet, zsiradékot, építőanyagokat, különösen fenyőfűrészárut kaptunk a Szovjetuniótól a megye területére.

Kínából különleges minőségű hernyóselyem blúzanyagot, hernyóselyem santungot és hernyóselyem brokátanyagot küldtek.

Bulgáriából szövetet, ágyneműt, méterárut, ballonanyagot, mintás pamut méterárut, cementet és cserepeit hoztak nagyobb mennyiségben.

Lengyelországból a fent említetteken kívül kaptunk még szenet, farostlemezt és édes- árut;

Külön a bányászellátás céljaira nagy mennyiségű árut utaltak ki és ezeket utalvány ellenében szolgálták ki az első negyedévben boltjaink. Erre a célra többek között az alábbi mennyiségeket biztosították:

Szovjetunióból: 300 db összekötő szőnyeg. 400 db ebédlőszőnyeg, 150 db kerékpár, 50 db mosógép. 125 kem motor- kerékpár, 15 db hűtőgép, 150 db karóra.

NDK-ból: Két vagon, azaz húsz garnitúra konyhabútor, két vagon, azaz húsz garnitúra hálószobabútor, 11 db 250-es Simpson motorkerékpár, 26 db 48 kem Moped motorkerékpár. 3000 karóra, 100 db kárpitozott szék, 60 db rádió. 10 db porszívó, 10 db padlókefélő.

Bulgáriából: 191,50 méter

ágyneművászon, 200 méter férfi fésűs szövet.

Csehszlovákiából: 200 db kerékpár, 10 db hűtőgép, 15 db varrógép.

Lengyelországból: 100 porcelán étkészlet.

A Szovjetunióból kislakásépítés céljaira a bányászok részére épületanyagok tömege jött. Ugyancsak a bányászoknak fényképezőgép, tangóharmonika. töltőtoll stb. nagy mennyiségben érkezett, amelyek segítségével már eddig is le tudtuik küzdeni az inflációs veszélyt. A közeljövőben újból nagyobb mennyiségű 350 kem Izs motorkerékpárt tudunk kapni, mely szállítmányt a motorosok már nagyon várják;