Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)
1957-05-04 / 35. szám
1957. május 4, NÓGRÁDI Népújság 3 (Folytatás az 1, oldatról.) adunk, mint amilyent még egy május elsejének sem adtunk. Megvan az oka. miért adjuk mi a mait, a nagy ünnepnek kivált nagy értékét, jelentőségét; Miért olyan jelentős a tizenharmadik szabad május elseje? Azért kedves elvtársak, mert közbejött az ellenforradalom, mely 1956. október 23-án robbant ki. A külföldi kapitalisták és ügynökeik, valamint itthonmaradt társaik, a munkásosztály árulói összefogtak és éveken keresztül készültek arra, hogy a népi demokratikus rendszer táborát meggyengítsék, kiragadják hazánkat a szocialista táborból, hogy Magyarországon visszaállítsák a kapitalista rendszert. Meg kell mondani, elvtársak, hogy a felszabadulástól eltelt időben értünk el eredményeket, de az eredmények mellett követtünk el jelentős hibákat is. Elsősorban a pártvezetésben volt a hiba, amelyik elszakadt a párttagságtól, ezen keresztül nyilvánvaló, a párt elszakadt a néptől. Másodsorban ott követtünk el hibát, hogy a lakosság közvetlen érdekeit a kormányzat nem vette eléggé figyelembe. Ezek hibák voltak. De semmiképpen nem olyan hibák, hogy ezért a szocializmust építő, népi demokratikus rendszert meg kell változtatni és helyébe a régi, kapitalista rendszert kell állítani, mint azt Nagy Imre és társai akarták. Az ellenség látta azt, hogy pártunk és kormányzatunk a hibákat ki akarja javítani — hiszen minden törekvése erre irányult — és ezért sürgette, siettette, az ellenforradalmi puccs minél előbbi kirobbanását; A nyílt ellenségnek óriási segítséget adott Nagy Imre és társai, akik a munkásosztály vezetőinek vallották magukat. Ha megnézzük Nagy Imrének tevékenységét, mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, hogy milyen megbocsáthatatlan bűnöket követett el a magyar nép, hazánk ellen. Nagy Imréék terve nem sikerült azért sem. mert érvényesült a proletár internacionalizmus. a nagy Szovjetunió készséggel nyújtotta támogatását az ellenforradalom szétzúzásához. Az ellenforradalmárok óriási károkat okoztak a magyar népnek, véráldozat, emberáldozat, rablás, gyújtogatás, a két hónapig tartó összkomfortos sztrájk, közel 20 milliárd forintba került. A proletár internacionalizmus ereje Országunk olyan helyzetbe került, hogy a magyar nép saját erejéből komoly gazdasági megrázkódtatás nélkül nem bírt volna talpraállni. Az első perctől működésbe lépett a nemzetközi munkásszolidaritás. Itt is, legelőször a Szovjetunió sietett a magyar nép segítségére. Ezt követően az ösz- szes népi demokratikus államok adtak segítséget. Az Egyesült Államok is ígért 30 millió dollár segítséget, de úgy látszik, nem tetszik neki az, hogy Magyarországon a munkásosztály van hatalmon, ezért feledkezhetett meg az ígéret beváltásáról. Ebben az évben a szovjet és a magyar kormány tárgyalásokat folytatott Moszkvában, ahol a szovjet kormány a szovjet nép javaiból óriási gazdasági segítséget nyújtott nekünk. Pénzben, szabad valutában, nyersanyagban, fél- készáruban stb. Ez a segítség elég ahhoz, hogy országunkat gazdasági válság ne veszélyeztesse, illetve ne fenyegesse. De semmiképpen nem elég ahhoz, hogy mi csak a kölcsönből és segítségből éljünk. A magyar dolgozó népnek, a megadott gazdasági segítséggel talpra kell állítani az ország gazdaságát, meg kell teremteni az előfeltételét az életszínvonal emelésnek, a kulturális, szociális helyzet javításának. Mi kell mindezek előmozdításához? Dolgoznunk kell, hogy elérjük a termékek önköltségi árának szeptemberi színvonalát. Vagyis az önköltségünket kell csökkenteni, mert most — mindamellett hogy a termelésben értünk el nagyszerű eredményeket — önköltségünk túl magas, ami annyit jelent, hogy sok árucikket drágábban termelünk, állítunk elő, mint amiért eladjuk. Tehát a legfontosabb feladat most az, hogy olcsóbbá tegyük termel- vényeink termelését. Ennek megvan az előfeltétele, melyet bizonyít az is, hogy a becsületes dolgozók munkaversenyt kezdeményeztek, melynek során az előttünk álló feladatokat meg tudjuk oldani. A munkaverseny, mely hazánkban meghonosodott, ma olyan kell hogy legyen, amely hibájától mentesen, a reális, tárgyilagos alapokon nyugszik. Ez a feladat vár a szakszervezetekre és a gazdasági vezetőkre egyaránt. Az előttünk álló feladatok nem olyan nehezek, hogy azt meg ne tudnánk oldani, mert bányászok, gyári munkások, mezőgazdasági munkások szív- vel-lélekkel dolgoznak. Pártunk és kormányunk politikájával egyetértenék, mert ezek a dolgozók akaratát fejezik ki. A párt és a kormány intézkedései a dolgozók helyzetének megjavításáért Pártunk és kormányunk — okulva a régi hibákból — működésének első órájában megtette az intézkedést, a dolgozók életkörülményeinek megjavítására, mely a dolgozóknak nagy megelégedésre talált, így például a bányászok bérezési rendszerét átváltoztatta normarendszerről szakmány- rendszerre. A kormány a bányászoknak, mint a munkák egyik legnehezebb és legveszélyesebb munkát végzőknek, a szakmunkások bérében az első helyet biztosította, ami any- nyit jelent, hogy átlagban 33 százalékos béremelést kaptak. Emellett a bányászok Salgótarjánban ebben az évben 1000 új lakást kapnak, s ezenkívül sajátház építési akció is folyamatban van; A gyárimunkásokra is kiterjedt a béremelés. Az alacsony fizetésűek bérét felemelték. így van ez rendjén. A mezőgazdasági vonatkozási kormányintézkedés a parasztságra is kedvezően hatott, melyet bizonyít a munkához való. állásuk. Nem számítanak idővel, ünneppel, szíwel-lélekkel dolgoznak, ami nagyon fontos népgazdaságunknak; Kedves Elvtársak! Ha figyeljük a munkásmozgalom történetét, megállapíthatjuk azt, hogy a kapitalista rendszerben a munkások elnyomatása, éheztetése, terrorizálása nem a kapitalista rendszer „hibáiból“ eredt, hanem a kapitalista rendszer törvényszerűségéből fakadt. Mégis, akkor, amikor itt Salgótarján dolgozói küzdelmes harcot folytattak a kapitalisták ellen, senkit nem találtunk, csak a kommunisták magyarországi pártját. Ö vezette a harcot a fasizmus éveiben és a munkásosztály érdekeiért. De itt Nógrád medencében az ellenforradalmi idők alatt „Ijszülött munkásvezérek” jelentkeztek, akik szavukat úgy hallatták, hogy ők a „szegény munkások” érdekében szószólók. Olyan jelszót is kidobtak, hogy a „dolgozókat nem érdekli a pénz. nekik szabadság kell“. Hát vajon milyen szabadság? Ok ezzel a szabadsággal tisztában voltak, sajnos, sok becsületes dolgozónak megzavarták a fejét és tudták bitorolni a dolgozó nép vezetőszerepét. Hogy nem sikerült nekik, azt a szabadságot megvalósítani, amire ők gondoltak, az nem rajtuk múlott. Néhány tanulságot le kell vonnunk az ellenforradalomból Az események tragédiájához tartozik, hogy a nógrádi bányászok, munkások, akiknek, a régi, harcos múltjuk tradíciójuk van, hallgattak ezekre az árulókra, akik mind egytől- egyig jól lekáderezték magukat. Sajnos a tizenkét éves kádermunkánk egy fabatkát sem ér. Mert jó néhány embert nem jól ismertünk. Ellenben a három hónapos ellenforradalmi tevékenység kádermunka tekintetében mindennél többet ér. Óriási tanulság volt részünkre, az ellenforradalmi esemény. Nekünk munkásoknak, ebből tanulni kellett és tanultunk is. Nem kerülheti el büntetlenül egy bűnös sem a I sorsát. Ki mennyire bűnös, a magyar törvények értelmében, úgy kell büntetni. Ezt kívánja tőlünk a magyar nép, a nógrádi dolgozók. Ellenforradalmi tevékenykedők elleni harcban született meg a karhatalmunk, melynek soraiban párthoz, munkásosztályhoz hű elvtársak vannak. Köszönetét kell, hogy mondjak innen, a nógrádi dolgozók nevében ezeknek az elvtársaknak, akik nagyban elősegítették a munkásosztály hatalmának megszilárdulását, kibontakozását. Ez nem tetszett az ellenfor- radabnároknak! Ettől féltek ők! Hát féljenek is! Az ellenforradalmárok december 5-én, Nagybátonyban megszervezték a medence munkástanácsának értekezletét, ahol azzal a követeléssel léptek fel. hogy a karhatalom listáját adják ót nekik, majd ők onnan a „nemkívánatos elemeket“ menesztik és ők az általuk kívánatos elemeket teszik a helyükre. Jól is néztünk volna ki azzal a karhatalommal, amelyet ők szerveztek volna. Akik megszervezték december 8-át Hosszú tárgyalás után, az a határozat született, hogy minden üzem munkástanács két tagja a megyei tanács nagytermében este 6 órára összejön és írásban megteszik észrevételeiket azokra a karha- talmistákra, akik erkölcstelen életet élnek, kártyások, részeA községben több száz főnyi tömeg gyűlt össze a tanácsháza előtti térségen, hogy ünnepeljék május elsejét, a dolgozók nagy seregszemléjét. Azonban erre az alkalomra betanult kultúrműsort még be sem fejezték, mikor hatalmas zápor zavarta meg az ünneplő közönséget. A mozihelyiségbe mentek és ott folytatták a május elsei ünnepet, ahol Illés Már a reggeli órákban megkezdődött az ünnepség. Hangszóró köszöntötte az ébredő lakosságot. A kora délelőtti órákban az iskolások, az ifjúság népviseletben vonultak fel. Nagyon sok zászlót vittek magukkal. A felvonulást népizenekar kísérte. Szép volt a termelőszövetkezeti tagok foKazár községben zenés ébresztővel kezdődött május elsejének megünneplése. A helybeli fúvószenekar pattogós indulói ébresztették a falut. A bányatelepen volt a gyülekező. Innen az egybegyűltek felvonultak a szovjet hősi emlékmű elé és lerótták tiszteletüket az elesett szovjet hősökre emlékezve, Tekintettel a kedA nagybátonyi bányászok, dolgozó parasztok már napokkal ezelőtt készültek május elseje megünneplésére. A sportpályán építettek szép dísztribünt, mert mintegy háromezer főnyi ünneplőre számítottak. Azonban az időjárás megzavarta az ünnepséget, de ettől eltekintve mintegy ezren felvonultak és tüntettek a világ proletariátusának nagy ünnepe mellett. A kedvezőtlen időjárás azonban nem befolyásolta az ünnepséget, mert az MTH iskola nagy dísztermében mentek, ahol Andó Gyula, az MSZMP megyei intézőbizottságának osztályvezetője tartott ünnepi beszédet. Sor került a nagy gonddal előkészített kultúrműsor előHarcos hagyományához méltóan ünnepelték meg május elsejét. Mintegy ezerötszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák Nádasdi András elvtárgesek, tolvajok, rablók, gyilkosok. A munkástanács tagjai a nevezett helyen össze is jöttek, ahol egyhangúlag elhatározták, hogy ők senkire véleményt nem mondanak, hanem követelik a karhatalom listáját, mert ellenkező esetben általános sztrájkot hirdetnek. Mi még ezen az éjjelen röp- iratban megírtuk a valót s tudatosítottuk a dolgozókkal, hogy a megyei és üzemi munkástanácsok tagjai mennyire a dolgozó nép ellen vannak, milyen káros ellenforradalmi munkát végeznek; A jóhiszemű dolgozók meg is jelentek az üzemeknél azzal a szándékkal, hogy bemennek a bányába dolgozni, de a munkástanácstagok, ellenforradalmárok a dolgozókat nem engedték a bányába, hanem hazaküldték őket és lázító röpirattal látták el őket Nyilvánvaló, hogy a sztrájkra szervezőket le kellett tartóztatni. így Gál és Viczián sztrájkszervezők kerültek letartóztatásra.Az ellenforradalmárok vezetőinek ez elég volt ahhoz, hogy megszervezzék december 8-án a tömegfelvonulást a karhatalom, a rendőrség ellen és az államhatalom megyei szervei ellen. A dolgozókat azzal mozgósították, erőszakolták ki az utcára, hogy a két letartóztatottat kell kiszabadítani. Valójában a fasisztáknak az volt a Miklós, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet. A mozi- termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság mindvégig érdeklődéssel hallgatta a beszédet, majd utána kultúrműsor volt, s filmet vetítettek. A délutáni órákban kezdetét vette a mulatság, ahol a fiatalok, öregek egyaránt hajnalig szórakoztak. gáton való felvonulása, a vasutasok fegyelmezett, katonás sorai. Diósjenőn az idő kedvezett az ünneplő közönségnek és a szabadban tartották az ünnepi nagygyűlést, ahol Németh elvtárs. a megyei tanács művelődési osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. vezőtlen időjárásra, az ünnepi nagygyűlést a kultúrotthonban tartották, ahol Bobál Gyula, a Nógrádi Népújság munkatársa méltatta május 1 jelentőségét; Az ünnepi gyűlés után az ünneplő közönség közös ebéden vett részt, majd kezdetét vette a táncmulatság, amely hajnali órákig tartott. adására is. Maconka község fiataljai népi táncot mutattak be. A szorospatakiak az énekkarral lepték meg az ünneplésre felvonult tömeget. A mindvégig lelkes nagygyűlésen a bányászok nagy tetszéssel fogadták, hogy a párt kemény kézzel alkalmazza a proletárdiktatúrát. Megelégedésüket fejezték ki, amikor az előadó ismertette, hogy az ellen- forradalomban részt vett bányatröszt vezetőket felelősségre vonják. Az ünnepség után megkezdődött a közös ebéd, szórakozás. A fiatalok jókedvűen táncoltak, az öregek pedig a bő választékban levő ételből és italból fogyasztottak. sat, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intézőbizottsága szervezési osztályának vezetőjét. Az ünnepi gyűlés alatt is mindvégig lelkes hangulatNéhány szóban az Érsekvadkerf Kazár Nagybátony Dorogháza Mintegy 250—300-an gyűltek össze az ünnepségre, ahol Hajzser József elvtárs. a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intézőbizottságának munkatársa tartotta. Az ünnepi nagygyűlés után a közönség felvonult a faluba, s lelkes hangulatban éltették a Magyar Szocialista Munkáspártot, a munkás-paraszt forradalmi kormányt. Bocsárlapujtő D * /// ios|eno céljuk, hogy leszereljék a karhatalmat, a rendőrséget és elfoglalják a megyei tanácsot. Maguk a fasiszta vezetők, akik minden hájjal meg vannak kenve, nem álltak a tömegek élére, mint ahogy ez rendszerint szokott lenni. De a provokációt jól megszervezték, melynek az lett a következménye, hogy sok bűntelen ember vesztette életét. Ezért felelniük kell a fasiszta szervezőknek. Kedves Elvtársak! Országunkban megerősödött a politikai helyzet, helyreállt a rend, megindult a békés termelés, de ez nem azt jelenti, hogy már minden munkát elvégeztünk. Még van tennivalónk bőven. A bűnösöket ösz- sze kell szedni, bíróság elé kell állítani és bűnük szerint megbüntetni. ügy kell dolgoznunk, hogy még egyszer be ne következzen hazánkban ellenforradalmi cselekmény. Ennek biztosítékára a legjobb kommunistákból munkásőrséget szerveztünk, fegyvert adtunk a kommunistáknak és még több fegyvert adunk a kommunistáknak. Ez lesz a garancia arra, hogy a munkásosztály ha- talma meg lesz védve. Átszerveztük a rendőrséget, biztosítottuk a közbiztonságot, a becsületes, magyar dolgozó nép nyugodtan dolgozhat, építheti szabad, boldog hazáját, a szocializmust. Ezzel párhuzamosan politikai tömegmunkát fogunk végezni, hogy a becsületes dolgozók helyes megvilágításban lássák az ellenforra* dalom tényét; A nyugati kapitalisták és csatlósai azon siránkoznak, hogy mi a munkásoknak szerszám helyett fegyvert adunk a kezükbe. Nem elvtársak! Mi a munkásoknak a szerszám mellé adjuk a fegyvert és ha kell, leteszi a szerszámot, felveszi a fegyvert és megvédi szabadságunkat. A munkás-ököl oda csap, ahová kell! Éljen a szabad május elseje! Éljen a nemzetközi proletariátus összefogása! Éljen a béke! Éljen a párt! Éljen a szocializmust építő magyar nép! • Pothornyik elvtárs beszéde után Jakab Sándor elvtárs zárszava következett, amelyben megköszönte Pothornyik elvtárs beszédét és az ünnepség részvevőinek kellemes szórakozást kívánt; • Salgótarján dolgozói üzemeikben, kultúrotthonaikban folytatták tovább az ünnepséget. Csaknem minden üzemben kultúrműsorral járultak hozzá a május elsejei nagy proletárünnephez. A városi kultúrházban rendezték meg a rossz idő miatt a városi ünnepséget. A városi kultúrház balettcsoportja igen kellemes emléket és jó szórakozást nyújtott a megjelent 500 főnyi közönségnek; ünneplő megyéről ban nyilvánultak meg a párt és kormány mellett. Az ünnepséget hangulatossá és széppé tette a gondosan előkészített kultúrműsor, melyet az iskolások mutattak be. A lelkes hangulatban levő bo- csárlapujtőiek vidám majálissal fejezték be a május elsejei ünnepséget; Ludányhalászi Zenés ébresztő köszöntötte az ünnepi reggelen a falu dolgozó parasztjait. Fél tíz tájt gyülekeztek a sportpályán az ünneplő emberek, hogy megemlékezzenek a 13. szabad május elsejéről. Az ünnepi műsor Lipták elvtőrsnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intézőbizottság kiküldöttének ünnepi beszédével kezdődött. A délelőttre tervezett műsort a rossz idő meggátolta. Délután a falu gyerekei összejöttek a kultúrházban, ahol vidám hagyományos bakfis-báljukat tartották meg a kicsinyek. Nyolc óra tájt elérkezett a gyerekek zárórája, ekkor a felnőttek vették birtokukba a kultúrtermet s reggelig szórakoztak; Nagylóc Soha még ilyen nagyszabású ünnepséget nem látott a falu, mint amilyent május elsején rendeztek a községbeliek; Legalább kétezer ember gyűlt össze a megbeszélt helyen, hogy aztán vidám énekszóval, harcos jelmondatokkal bejárják a falu utcáit. A hősök emlékműjénél gyülekeztek, ahol az általános iskola igazgatója tartotta meg ünnepi beszédét. Majd kedves, színvonalas műsort adtak az úttörők. Délután majálison vett részt a falu apraja-nagyja; Este filmet vetítettek le az ünneplő közönségnek, majd a vetítés után a moziteremben szórakoztak reggelig a falu fiataljai és öregjei. Szirák Ez a község ébredt talán legkorábban a megyében, Már öt órakor zenés ébresztő köszöntötte a sziráki dolgozókat. Tíz órakor együtt volt a falu lakossága, s a kultúrteremben rendezték meg ünnepi műsorukat. A járási pártbizottság kiküldöttének ünnepi beszéde után a falu úttörői adtak vidám, ünnepi műsort a részvevők részére. Délutánra kosárlabda- és röplabda-mérkőzéseket rendeztek, majd a sportműsor után újra a kultúrházba mentek a falubeliek és reggelig táncoltak, szórakoztak. Palofás Színes, díszfelvonulást rendeztek az ünnep reggelén a palotási fiatalok és öregek. Ünneplőbe öltözött iskolások, felnőttek, motorkerékpárosok, mezbe öltözött futballisták, virággal díszített lovasok, csinosra dekorált teherautók kísérték a falu népét az ünnep színhelyére. Délutánra sportműsort terveztek, de a rossz idő meggátolta a nagyszabású sportverseny lejátszását. A falubeliek lelkes hangulatán a rossz idő sem foghat ki, elhatározták. az anyák napjára halasztják a remek sportbemutatót; Ünnepeltek a téeszek is. Az ünnep előtt borjút vágtak, bort, sört hozattak és vidám jó kedvben ünnepelték a tavasz legszebb ünnepét. Karancskeszi A reggeli órákban szemerkélni kezdett az eső, s később is esővel terhes felhőket kergetett maga előtt a hűvös északi szél. A nép a rossz idő ellenére is felvonult a zászlóikkal, virágokkal, zöld galy- lyakkal díszített művelődési ház elé. ahol meghallgatták Szlabej Istvánnak, a megyei pártlap felelős szerkesztőjének ünnepi beszédét. Ez alkalommal mutatkozott be a község munkásőrség szakasz, amelyre büszkén tekintett az ünneplő tömeg. Szécsény A járási székhelyen mintegy háromezer ember gyűlt össze, hogy a ligetben levő sportpályán ünnepelje meg május elsejét. Színpompás felvonulást rendezett ebből az alkalomból a kereskedelem, földművesszövetkezet, gépállomás, s a község dolgozói. Kerthelyiségeket, zenés szórakozóhelyeket építettek. Tíz órakor vette kezdetét az ünnepi nagygyűlés, amelyet Tóth Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott. A nagygyűlés után gazdag kultúrműsor volt.
