Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-28 / 33. szám

6L3EN flltíJUP 1) A uiC£q, *uiAháso**tá£qákak tuufa sesaqnmf&i&i!

*

Uj élet születik Karancskesziben

Ezek a jó meleg április végi napok az igazi jó gazdát a földön találják. Akad tennivaló mindig, alig végez a szántással. vetni kell, alig kerül a földbe a vetemény, máris sürget a növényápolás, meg ezernyi egyéb apróbb-nagyobb tennivaló.

Karancekeszi határában :ar- kállanak az élénk színű gazdag mintás női szoknyák. A családfők többnyire az iparban dolgoznak, az ekét-kapát felcserélték csákánnyal, szerszámmal. A földekre asszonyaik kerültek ki. De azéri mégis jól halad a munka. Persze maradtak azért még hűségesek a földhöz mások Is. El sősorban a régi, idősebb gazdák. Ezek most szeretnék megmutatni, hogy sok mindenre képes a karancskeszi dolgozó paraszt. Mindenekelőtt ónálló gazdakör létrejöttét tervezik. Már jó előre kidolgozták feladatkörét' is. Egyelőre azon fáradoznak, hogy helyi erőve] vizsgálják meg a különféle talajokat, közös ésszel, jó megfontolva döntsék el, mire legalkalmasabb az itteni vidék, milyen növényféléket leggazdaságosabb termelni. Eleinte — míg megerősödik ez a létesülő gazdakör — segítségül hívják az állami gazdaság és a gépállomás szakembereit is. A fő cél az, hogy végre sok terv és szóbeszéd után megvalósítsák a lehető legbelterjesebb gazdálkodást.

Tervek, öt letek, javaslatok

A gazdáktól jött egy újabb ötlet, és most a tanácson erről is tervezgetnek. Van 95 holdnyi állami tartalékföld, azt a közeljövőben gyümölcsfák bal telepítik be. A szükséges talajvize gálati munkákat már is elvégezték. A tanács élére mostanában került oda az elnök. Javakorabeli férfi, Bocsó Gyula, meg van már az élettapasztalata az elnöki munkához. Tele is van sok-sok tervvel, elképzeléssel. El lehet mondani róla, hogy új életet visz a községi munkába, lendületet, merész elképzeléseket.

A tanács most tervez, javasol, határozatokat hoz. Nem tűrhe.„ tovább például a ren- d.—nség. ß sok piszok, szemét az utcákon. A tanácsülés a háztulajdonosokat, a közterek, főútvonalak környékén lakókat kötelezi házuk táiának kitakarítására, a rend, tiszta- fa J biztosítására. Ez a község annyit, de annyit fejlődött 45 óta. Van a faluban 550 lakóház, ebből 123 épült a nép államában, államkölcsön segítséggel. A szövetkezetiek legtöbbje szén. úi. egészséges családi házzal büszkélkedik. Az 550 lakóházból 417-ben rádió szól. Lemérhetetlenül nagy ennek a magas számnak a jelentősége. Az embereiket ma már érdekli a politika, a napi belföldi és külföldi eseményeket, új híreket élénk figvelemrrnel kísérik. Törődnek a világ bonyolult eseményeivel, érdeklődnek a napi újabb és újabb fordulatok után.

És emellett szórakozik, művelődik ez á falu. A múlt évben például hétszer volt lenn a Faluszínház. Az előadásokat 2317-en nézték meg. A község lakosadnak száma 2183. Tehát erv-e w előadást megnézett a fVu aoraja-nagyja, sőt a környező községeket is ide vonzotta a ku’tűra mágnes-ereje.

Fejlődik alakul, bővül ez a szép kis, hegyek ölében megbúvó község. Sokoldalúan gondoskodnak a falubeliek életéről a falu gazdái. Például most oldódik meg valamelyest a p>edagógusok igen nagy lakásproblémája. Most kapnak két-két szobás nevelői lakást. A szeretett pedagógusokkal együttérez az egész község. Szívből jövő segítségüket is felajánlották, amit csak tudnak szívesen elvégeznek, hogy mielőbb fedél alá juthassanak a tanítók;

Gondok, bajok, feladatok

No persze nem megy minden a legsimábban. Van itt sok-sok gond, probléma is- A gépállomásfoeliek például mun- kahdányról panaszkodnak. A biztosított önállóság körzetükből négy tszt-t kapcsolt ki ügy, hogy traktort szereztek be és nem tartanak igényt a gépállomás munkájára. Ezt bízón v nar'on megérzik. Ott állnak 15 kijavított géppel munka nélkül. Erre úgy próbáltak segíteni magukon, hogy vállalnak minden csip-csup munkát, tepsikészítést, foltozást; sírkereszt javítást és sokféle egyebet. Hogy helyes-e ez, vagy sem, ezen el lehetne vitatkozni. Sok a gond, van elég probléma kétségtelenül. A legjobb szakemberek, vontatósok, géoészek hagyták itt a gépállomást, hogy biztosabb fixfizetéses állást keressenek. Visszatartaná nem lehetett semmilyen jogcímen őket. De munkájuk hiányzik, bár ugyanakkor még fizetési gondokkal is küzd a gépállomás.

Aztán még itt vannak a napközisek. Borzasztó szerencsétlen ötletként éppen a gépállomás épületébe bírták elhelyezni őket. Az apróságok folyvást a gépekre másznának, tíz óvónő éber szemére lenne szükség, hogy kellőképpen vigyázhassak rájuk. Bár eddig — merő szerencse — baleset nem történt. Az óvoda problémája elég súlyos, az elsők között kellene megoldást találni rá.

Ezt beszélik Karancsalján...

A Béke Termelőszövetkezet két darab hegybe épített pincét kapott az erdészettől. A pincét néhány méterrel meghosszabbítják és benne étkezési gombát fognak tenyészteni. Nagy jövedelmi forrásává válik a gomba termelése, hiszen a három-négy kilométerre levő Salgótarján kedvező piacnak bizonyul.

*

Az év végére 25 darabra szaporítják a tehénállományt. Felnevelik a tenyésztésre alkalmas üszőborjakat is. Ezzel párhuzamosan növelik a takarmánytermő területüket. A szántóföldi művelésre alkalmatlan hegyoldalakat fűmagkeverékelkkel vetették be. Állami segítséggel és saját erőből befejezik a téglasilók építését.

•

Ez évben kát. holdanként 120 kilogramm szemcsézett szuperfoszfát és 80—90 kilogramm nitrogén műtrágyát használnak feL E műtrágyamennyiség az elnök számítása szerint kát. holdanként 3 mázsa többlettermést eredményez,

*

Ez évben nem lesz nagyobb beruházás a Béke szövetkezetben. Állami hitelből vesznek egy 16 soros vetőgépet, saját és állami hozzájárulással 10 darab tehenet vásárolnak és saját erőből felújítják gazdasági felszereléseiket. Készítenek többek között új talajsimítót és hengert.

Érdekes, hogy a Béke vezetőit és tagjait nem ragadta magával a gépvásárlási láz. A szövetkezeti parasztok azt tartják, nem tudnák gazdaságosan kihasználni a vásárolt gépet, éppen a szántóterület kicsisége miatt. Meg aztán a Béke-beliek addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. Nem kedvelik a sok adósságot. Nagyon helyesen gondolkodnak a Béke-beliek!

•

Egyelőre nincs könyvelője a szövetkezetnek. Juhász szövetkezeti elnök véleménye szerint olyan könyvelő kellene a szövetkezetnek, aki az elnöknek is segítséget tudna nyújtani. Például ellenőrizné, hogy elegendő abrakot kapnak-e a fejőstehenek, vagy felmérné a tagok által elvégzett munkát. Egyszóval: értene a földműveléshez, a könyveléshez és együtt erezne a tagsággal. F. funkció betöltésére egy fiatal mezőgazdász felelne meg a legjobban.

A szövetkezetben tervszerű gazdálkodás folyik. Ezért minden tagnak bőven akad munkája. Részesművelést nem alkalmaznak. „Nem azért szövetkeztünk” — jelentette ki az elnök. Igaza van! A részesművelés rontja a szövetkezet hírnevét. Jól tudják ezt a Békében. Meg aztán győzik a munkát. A múlt évben még a gabonacséplést is a tagok végezték. Okulhatnának e példából a többi szövetkezetek^

•

A Béke-beliek is változtattak az alapszabályzaton. Például a tagok által behozott állatok és gazdasági felszerelések árát öt év alatt teljesen visszafizetik. Ezen összegekből a szövetkezeti alapba nem vonják le a 20 százalékot. A szövetkezeti alapot a szövetkezeti parasztok által termelt javak egy részéből létesítik.

GOMORI HENRIK:

A belterjes mezőgazdálkodás lehetőségei megyénkben

Az állatsűrűség biztosítása

A takarmánybázis biztosításával egyidejűleg gondoskodni kell az állatsűrűségről is. Megyénkben az állatsűrűség jelenleg három, mely azt jelenti, hogy egy számosállatra három kataszteri hold művelhető terület esik. Úgy néz ki, hogy ez a szám igen jó. Azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az elosztása rossz. Egy- egy gazdaságban, egy-egy dolgozó parasztnál ez a szám még javul, egyeseknél pedig egyáltalán nincsen állat és így

nincs trágyagyűjtési lehetőségük.

Nagy hiba, hogy megyénk ben a szarvasmarhaállományon belül a tehénlétszám csak 37 százalék. Tehénlétszámot legalább 50 százalékra feltétlenül szaporítani kell és az lenne a leghelyesebb, ha ezen szaporodás az állatnélküli gazdáknál következne be. Az egyes állatfajok és meny- nyiségük beállítását a megtermelhető szálas, szemes és vizenyőstakarmányok, a legeltetési lehetőségek, azoknak

K<

Egy új párttag története

faét ev híján ötven éves már, de ahogy munkatársai mondják: „jól tartja magát“. Sőt az utóbbi időben mintha még a kedve is megjött volna, az asz- szony meg egyszerűen nem érti, hogy öregségére házépítésbe kezdett. Nem azért méltatlankodik élete hűséges társa. mintha nem lenne szükség a házra, hanem azért, hogy már harminc évvel ezelőtt jó lett volna. De akkor nem lehetett . .;

Zsosa János — a történet szereplője — a Salgótarjáni Üveggyárban dolgozik. Nem öreg munkás — már ami az itt töltött idejét illeti. 1939-ben került az üzemhez. Harminc éves volt ekkor, de már előzőleg végig járta a proletárélet nyomorúságos útjait, útvesztőit. Ha visszaidézi élete sorát, nem sok szép jut eszébe. Alig múlt tizenkét éves, de már dolgoznia kellett. Igaz, nehezen vették fel az Acélárugyárba, mert igen vékonydongájúnak találták. Erősen mustrálgatta a mester is, de „ha már tizennégy éves, hadd jöjjön“. Így mondta a mester. Tizennégy évesnek öregítette magát, mert máskülönben nem vették volna fel. Nyomorúságos boldogság volt ez számára, örült, hogy dolgozhat, hogy kereshet a családnak, de a munka rém nehéz volt. A szögpa- kolóban dolgozott Varga József nevű cimborájával. Még otthon játszaniok kellett volna, az iskolai leckén tömi a fejüket, és ők hatalmas 100—120 kilós szöggel teli ládákat huzigáltak, vonszoltak a daruk alá és még arra is ügyel- niök kellett, hogy ha mester jön, vagy más elöljáró, akkor emberesen bírják a munkát.

fgy élt. De hogy ne csak a túlhajtott munka keserítse életét, ei-ről is gondoskodtak. A munkaidő reggel 7-től este 8 óráig tartott. Mint afféle proletárfiúnak, akit a tőke nemcsak megtört, de hű a1 attvalónak is kellett lennie —■ leventére is kellett volna járnia. De a kettőt nem lehetett egyidőben csinálni. Elmaradt hát a leventéről. Nem maradt eny- nyiben a dolog. Egy napon az Irodában megjelent az oktató és „kihallgatta“ a kis Jancsit. Ügy megpofozta, hogy bármennyire is fájt otthagyni a sok szöget, a darut, meg a nagy gyárat, mégis el kellett válnia. Nagyon megérezte a család, de mi mást tehetett:: ,

Aztán, hogy a család nyomorúsága és a sok gyerek árvasága teljes legyen, meghalt az édes*. Ezután kezdődött meg a kis Jancsi igazi kenyérkeresése. Valóságos kenyérkeresés volt ez, hol a gyárkapuk előtt ácsorgott és várta a szerencsét, hol a városházán, ahol akciós munkát szeretett volna kapni. Néha sikerült is Pár hónapra. Dolgozott ezalatt csatorna- és vasútépítésnél, kőbányában, sőt volt, amikor szobafestést is vállalt.

így élt. Keveset tudott a gyárak világáról, de onnan az a hír járta, hogy ha sokat is kellett dolgozniok, valahogy mégis jobban boldogulnak, mint ők. alkalmi munkások. Már az is megalázó volt számára, hogy úgy kellett kí- nálgatni magát a munkaadóinak .;; És annak hangulatától függött, hogy lesz-e a családnak kényér, vagy köpi almok kell. Hiába, a gyárban sok munkás dolgozik és erős a sok ember. Időnként arról is hallott, hogy sztrájkolnak.. és béremelést követelnek ... Nem értette a dolgot. Nekik sokszor még munkájuk sem volt, pvakran meg kellett elégedniük a legalacsonyabbra szorított bérrel is. s ők meg.;. harcolnak.

Különös szép világ képe rajzolódott ki benne a gyárról. Csodálta azt a különös erőt, amely összefogja és valahogy meg is erősíti az embereket;; i

így élt.

1939-ben aztán végre teljesült vágya: bekerült a tarjáni üveggyárba. Itt kezdett rájönni, hogy milyen nagy is a dolgozók együttes ereje. Megszokta, megszerette a gyári munkát. Amikor az egykori leventét, akit pofonnal kényszerítettek katonáséira, elvitték „igazi“ katonának és amikor 1948-ban a fogságból visszatért, újra az üveggyárba jelentkezett munkára. Sokat dolgozott, de valahogy most könnyebben ment a munka, mint régen. Nem kellett már munka után a kocsmákban néhány fillérért zenélgetni, mint akciós-munkás korában, és mégis jobban boldogultak. Nem külön felszólításra, de valahogy becseppent a közösségi munkába is. Sajtófelelős lett. Szervezte az olvasókat, a párt lapjának és lassan-lassan, észrevétlenül maga is közel került ahhoz a korábban oly titokzatosnak képzelt erőhöz, ami úgy megerősíti az egymagában oly gyenge munkásembert. Nem másnak, csak úgy magának többször is mondogatta, hogy jó lenne közéjük állni. Csak nem lett semmi a dologból.

Zsosa János lassan-lassan olyan emberré lett. ahogyan a költő mondja, aki túLniéz szobája falán. A közösség ügye, baja sajátjáé lett. De érdekese a családjával is több gondja, öröme.

Ha mostanában valakiről írunk, elkerülhetetlen, hogy ne beszéljünk októberről, arról, hogyan vallott színt ekkor emberünk. Zsosa János nem hős típus — egyszerű, becsületes munkásember. Szükség van-e arra egyáltalán, hogy a munkás igaz emberségét különleges hőstettekkel igazolja? Zsosa János munkásember. Becsületesen bejárt a gyárba a legnehezebb napokban is. Két alkalommá) odahazúlról (Rokkant-teledről) jövet a katolikus templomnál fel is tartóztatták: „hogy mer dolgozni, amikor az ország vérzik“. Ő ment, csak ment és minden nap elvégezte feladatait. Fenyegették — de ő dolgozott.

Az események véglegessé tették elhatározását — feltétlen párttag lesz. Bármi történik is, kérni fogja felvételét. Tudja, megtanulta hol a helye.

Es amikor februárban megkapta a párttagságát igazoló lapot nagyon jóleső érzés fogta el. örült, hogy most már azok közé tartozik hivatalosan is, akiket ő oly igaz embereknek tart,;; Zsosa János, aki oly sokat ácsorgott a fel- szabadulás előtt munkára várva a gyárkapu előtt — párttag lett. Sohasem vol* egyetlen pártnak sem a tagja, most majd ötven éves fejjel, tiszta szívvel csatlakozott az MSZMP-hez.

Egy új párttag története.

Egy becsületes munkásember elete- nek jelentős állomása ez.

Túrái Lajos

távolsága, valamint a területek nagyságának arányában kell kialakítani. Figyelemmel kell lenni a fű állomány összetételére és az összes takarmányok megtermelhetőségére.

Egy-egy gazdaságban . vagy községben lehetőleg egységes fajta állatot kell kinevelni. Ha az állatállomány jelenleg vegyes, úgy igyekezni kell a legjobban értékesíthető, a legjobb takarmányértékesítő állatokra átcserélni. Ha ezt el tudjuk érni, nem kell vásárról vásárra járni az eladás végett, mert a felvásárlók az ilyen állatokat ismerik és szívesen vásárolják fel helyben.

Miután mezőgazdálkodásunk szerves részét képezi az állattenyésztés és enélkül eredményes növénytermelés el sem képzelhető, e két üzemág fejlődésének együtt kell haladnia. Magától értetődő azonban, hogy az állattenyésztés belterjesség felé való tolódása csak akkor következik be, ha növénytermelésünk jellege erőteljesen a belterjesség irányában bontakozik ki. Miután kormányzatunk intézkedései folytán tág lehetőségei vannak a belterjesség felé való haladásnak, úgyszólván birtok határ nélkül, azért fnégis a legfejlettebb tenyésztési és termelési eljárásokat eredményesebben lehet összefüggő területegységen alkalmazni. Az állattenyésztés belterjességének alapvető feltétele a takarmányozási problémán kívül a helyes arány kialakítása a szarvasmarha és a sertéslétszám között.

Az elmúlt években szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a megye területén lévő legtöbb gazdaság takarmányhiánnyal küzdött, mely leg- kirivóbban a szarvasmarhatenyésztés vonalán éreztette hatását.

Az utóbbi években sok szó esett a rétek és legelők hozamának növeléséről. Maga az a tény, hogy a réteket és legelőket gondozzák és trágyázzák, nagymértékben elősegítené állattenyésztésünk takarmány ellátását. A kidolgozott javítási és trágyázási módszerek alkalmazásával rétjeink legelőink hozamát a jelenleginél 2—3 szorosára lehetne emelni. Ezzel állataink jobb, olcsóbb, természetszerűbb takarmányozását érnénk el, hiszen egészséges, edzett állatokat csak jó legelőn lehet nevelni, kiváltképpen a növendékállat fejlődéséhez az nélkülözhetetlen.

Milyen módon és milyen eszközökkel növelhetjük a rétek és legelők hozamát.

Tavasszal a rét víztelenítésére kell ügyelni, a vízlevezető árkokat kitisztítani a pangóvizeket levezetni, mert ha hosszabb időn keresztül így áll, kiöli az értékesebb édesfüveket és helyüket átveszik a takarmányozásra alkalmatlan savanyú füvek. A vakondtúrásokat- és hangyabolyokat egyengessük el. A gyep nélkül maradt részeket fűmaggal vessük be. Amennyiben még nírl- csenek megfüvesedve a zsom- békok, hátára fordított fogassal e munkát meg tudjuk gyorsítani.

Megyénkben hagyományossá vált már a rétek késői kaszálása. Ennek következtében a legértékesebb tápanyagok eltűnnek és sokszor csak „fűszalmát“ raknak kazalba. A késői kaszálás károsan befolyásolja a sarjúnövekedés megindulását.

Mivel a sarjadzás a nyári nagyobb felmelegedés időszakára esik, a késői kaszálásból származó károk okulására szolgáljon egy példa:

1 kg. jóminőségű rétiszéna fehérjetartalma 45 gramm, 1 kg. elvénült rétiszénáé 32 gr, 10 q. ilyen rétiszénánál a kiesés 13 000 gr. fehérje. Ez a mennyiség 1 liter tej előállításához szükséges, 50 gr. fehérjét alapulvéve, 260 liter tej termeléséhez lenne elegendő.

Akkor kaszáljunk tehát, amikor a vezérfüvek, vagyis a többségében levő szálfüvek virágzásban vannak. Az elmondottakon kívül mint a hozamok növelésének fő eszköze, nagyon fontos a rétek és legelők trágyázása. Az állandóan gyeppel borított területek sokkal több növényegyedet tartanak el területegységenként mint a szántóföld. Szántóföldön még gabonavetés esetén is 2.5—3 millió növény van, a legelőn és réten pedig 1 kh-n 10—15 -millió. Igaz, hogy a gyepnövény egyedei kevesebb tápanyagot követelnek, mint a szántóföldiek, de mégis jelentős tápanyagot vonnak ki évenként és amennyiben nincs visszapótlás, az értékesebb fűfélék átadják helyüket a kevésbé értékeseknek;

A rétek trágyázását ősszel végezzük el, melyhez használjunk 150—200 kilogramm szuperfoszfátot, érett istálló- trágyából 120—140 mázsát, komposztból 60—80 mázsát kataszteri holdanként 4—5 éves időterjedelemben. Tavasz- szal a fűnövekedés serkentésére ajánlatos 50—60 kilogramm péti-sót használni.

(Folytatjuk)