Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-28 / 33. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. április 2T Céltudatos pártszeryezési munkával tegyük erősebbé, ütőképesebbé pártunkat — A szécsényi járási bizottság tapasztalataiból — Áz októberi ellenforradalmi események következménye­ként fő feladatként hárult a kommunistákra a párt újjá­szervezése. Minden kommu­nista jól tudta, hogy politikai és gazdasági élet konszolidá­lásának, a szocialista építés továbbfejlesztésének nélkü­lözhetetlen előfeltétele, az egy­séges marxista—leninista párt létrehozása. Miután 1956 december ele­jén létrejött az MSZMP járá­si ideiglenes intéző bizottsága, fő feladatának tartotta: fa­lun, üzemekben, tsz-ekben és intézményekben egyaránt lét­rehozni az MSZMP szerveze­teit. E munka beindításának nél­külözhetetlen előfeltétele volt felszámolni azokat a káros nézeteket, amelyek tudatosan, vagy tudatlanul hátráltatták a párt újjászervezését. Ilyenek voltak például „korai még a párt újjászervezése, először a termelő munkát kell beindíta­ni és csak utána a pártot szer­vezni“ stb. Az intéző bizottság egyönte­tűen elítélte a fenti nézeteket és nagy gondot fordított az eszmei tisztánlátásra. Ebben az időben az intéző bizottság előtt kétféle pártszervezési módszer vetődött fel: 1. Helyes lenne, ha két-há- rom kommunistából is min­denáron létrehozni a vártszer­vezeteket. 2. Létrehozni egy 3—5 főből állá szervező bizottságot, mely­nek segítségével le kell láto­gatni az arra érdemes volt MDP-tagokat, s így létrehozni egy szilárd magot, amely alap­ját képezheti egy egységes, ütőképes pártszervezet meg­alakulásának. Az intéző bizottság — helye­sen — az utóbbit választotta, melynek eredményeként egy­mást követve jöttek létre számban és összetételben is megfelelő pártszervezetek. Az intéző bizottság ezúton is el­ismerését fejezi ki azoknak a kommunistáknak, de különös­képpen az idősebb harcosok­nak, akik elsőként, bátran vállalták a párt újjászervezé­sének abban az időben még igen nehéz feladatait. Véleményem szerint nem ment könnyen a párt újjászer­vezése. Bátran állíthatom, hogy az ellenforradalmi ele­mekkel szembeni folytatott eszmei harc tüzében jöttek lét­re a ma meglévő eredmények. Miben jutnak ezek kifeje­zésre? Mindenekelőtt abban, hogy sikerült megvédeni a ti­zenkét év szocialista vív­mányait. Párttagságunk összlétszáma megközelíti az MDP taglétszámának 50 százalékát, anélkül, hogy megsértettük volna a pártszervezés tő ' kérdését, az önkéntesség elvét. A meglévő pártszervezetek tagjai mind becsületes kom­munisták és érdemesek a párt­tagságra. A pártszervez» mun­ka eredményeit világosan tük­rözi a párt statisztikája , is. Vegyünk ebből néhány szám­adatot. A járás összlétszáma jelenleg 38 szervezetben 704 fő. Ennek 10 százaléka dolgo­zó paraszt, 14 százaléka tsz- tag, 4 százaléka értelmiség, 8,5 százaléka pedig fiatal, 18 évtől 24 évig. Nagy harcot kellett vívni a termelőszövet­kezet, gépállomások, illetve ál­lami gazdaságok rendszerének megtartásáért is. Termelőszövetkezeteink mély gyökerei, életrevaló­sága, nem utolsósorban a tsz-ben dolgozó kommu­nisták egységes, szilárd helytállásukkal azonban Napos csibét lehet vásárolni a MAGYARNÁNDORI ÁLLAMI GAZDASÁG Kelecsényi telepén kiállták az erőpróbát. En­nek eredményeként a ko­rábban meglévő 16 tsz-ből 12 megmaradt, s minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a meglévő tsz-ek szi­lárdan állnak a nagyüzemi gazdálkodás talaján és ha­tározottan szembeszállnak az ellenség által hirdetett tsz-ellenes propagandával. A 12 tsz-ből jelenleg hatban van pártszervezet, összesen 68 taggal. Szeretném kihangsú­lyozni, hogy minden tsz-ben nélkülözhetetlen az önálló pártszervezet létrehozása, mert ennek hiánya rányomja bélye­gét a tsz egész gazdasági me­netére, nem beszélve a tsz-ta- gok szocialista nevelésében jelentkező hiányosságokról. Helytelennek tartom azt a nézetet, hogy ha a községben van pártszervezet, akkor nincs szükség a tsz-ben önálló párt­szervezetre. Ez annál fogva is káros és veszélyes, hogy akar­va, nem akarva lemond a tsz- ben az önálló pártszervezet szükségességéről. Miért van szükség a tsz-ben az önálló pártszervezetre? Véleményem szerint azért, mert a falusi szervezetek nem ismerik eléggé a tsz-ek belső életét, s munkájuk során fel­vetődött problémákat, ezért nem is tudnak ezek felszámo­lása érdekében következetesen harcolni és közvetlenül segít­séget adni. Az a véleményem és egyben javaslatom is. hogy minden tsz-ben, ahol erre az előfeltételek megvan­nak. létre kell hozni az ön­álló pártszervezeteket, még akkor is, ha ezzel kapcso­latban vannak olyan véle­mények, hogy ezzel megint elaprózzuk a kommunisták erejét. Termelőszövetkezeteinkben az önálló pártszervezet létre­hozásának szükségességét ma­ga a gyakorlati élet is felveti. Miután nemcsak az említett hat tsz-ben van párttag, ha­nem a többiben is, melynek szervezett összefogására több helyen, így például a varsányi, rimóci és a pilinyi tsz-ben is maguk a kommunisták vetet­ték fel az önálló pártszervezet létrehozásának szükségessé­gét. E gondolatok feltétlen he­lyesek, mert az önálló párt­szervezet behatóbban tud fog­lalkozni azokkal a tsz-tagok­kal, akiknek a pártiban a he­lyük. Nem az erőszakos és mindenáron való pártszerve­zésre gondolok a tsz-ekben ak-f kor. amikor azt a kérdést vizs-" gálom, hogy a 345 tsz-tag kö­zül mindössze 93 a párttag. Vajon a pártonkívüli tsz- tagság közül már többet nem lehet felvenni a pártba? Nem, ez nem igaz. Ügy gondolom, ez a véleménye a tsz-ben dol­gozó kommunistáknak is. Eb­ből következik, hogy a tsz-ek­ben is céltudatosabb pártépítő munkát kell végezni, ha azt akarjuk, hogy pártunk újabb, friss erőkkel erősödjön. Járásunk mezőgazdasági jel­legénél fogva előtérbe kell hogy kerüljön pártépítő mun­kánkban a dolgozó parasztok­kal való foglalkozás is, mert az a véleményem, hogy a dol­gozó- parasztok aránya — me­lyet már korábban megemlí­tettem — nem kielégitő. A párt befolyása, tekintélye a dolgozó parasz*ság körében is egyre nagyobb. Ezt igazolja az a tény is, hogy a párt célkitű­zései megegyeznek a dolgozó parasztok érdekeivel is. Mi te­hát a tennivaló? Ügy gondo­lom az, hogy adott lehetőséget felhasználva, közelebb kerül­jünk a dolgozó parasztságihoz és az arra érdemeseket fel­vegyük a pártba. Falusi pártszervezeteinknek nagy gondot kell fordítani a középparasztokkal való foglal-, kozásra is, melynek már van-f nak kezdeti eredményei. Eddig már 17 dolgozó pa­raszt foglal helyet járási párttaglétszámunk között. Ez azt mutatja, hogy egy­re több középparaszt isme­ri fel a pártba való belé­pés szükségességét, mert jól tudják ők is, hogy a begyűjtés eltörlésével mennyire megváltozott életkörülményük. Pártszervező munkánk so­rán még most is megtalálha­tók azok a káros jelenségek, melyek kihatnak a pártszerve­zetek egységének, ütőképessé­gének kérdésére. Ezek kifeje­zésre jutnak egyes helyeken az értelmiség ellenességben, a szektásságban és ami most a legveszélyesebb, a személyi intrikákban. E káros jelensé­gekkel szemben a leghatáro­zottabban fel kell lépni és fel kell számolni. A pártszervező munkában mindenhol szemelőtt tartsák a párt tisztaságának megőrzését, ami feltétlen helyes. De ha megnézzük ennek gyakorlati végrehajtását, akkor helyen­ként más a tapasztalat. Nem egy helyen bekerültek a párt­ba olyan személyek, akik részt vettek a szovjet emlék­művek meggyalázásában, vagy eszmeileg támogatták az ellen- forradalmárok célkitűzéseit. Olyan gyakorlattal is találkoz­tunk, hogy személyi nézetelté­résekből kifolyólag több elv­társ kimaradt az MSZMP-ből. Egyes helyeken még sok a hu­zavona az átigazolásoknál. Végül szeretném felhívni az alapszervezetek figyelmét arra, hogy a Központi Bizott­ság határozata alapján május 1-én lezárul az MDP-tagok átigazolása az MSZMP-be. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy minden párt- szervezet mégegyszer vizs­gálja meg az eddig vég­zett munkáját, főleg abból a szempontból, hogy meg- tettek-e mindent annak ér­dekében. hogy minden be­csületes volt MDP-tag he­lyet foglaljon a párt so­raiban. Ügy gondolom, hogy ezen a té­ren méf? több pártszervezetnél van mit tenni. Ne engedjék meg a kommunisták, hogy sze­mélyeskedések. vagy egyéb okok következményeként egyetlen, becsületes volt MDP- tag is elveszítse párttagságá­nak jogfolytonosságát. Munkára fel elvtársak, mert a céltudatos, pártszervező munkával még erősebbé, egy­ségesebbé és ütőképesebbé te­hetjük pártunkat! Bodnár József, az MSZMP szécsényi já­rás intéző bizottságának elnöke A leszerelési albizottság az irányított lövedékekről kezdte meg a vitát Mint a Reuter közölte, az ENSZ leszerelési albizottsága csütörtökön rátért a rakéták és az irányított lövedékek kér­désének megvitatására. Ez a kérdés a napirend 5. pontja A leszerelési albizottság mostani ülésszakának kezdete óta az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Anglia, Franciaország és Kanada képviselői megvitatták a nukleáris kísérletek, a ha­gyományos leszerelés, a nuk­leáris leszerelési és az ellenőr­zési rendszer kérdését. Nyugati körökben közölték, hogy a küldöttségek vezetői csütörtökön előzetes nyilatko­zatokban ismertették kormá­nyuk álláspontját a rakéta- fegwerek és az irányított lö­vedékek leszerelésének kérdé­sében. Nem hangzott el semmi­lyen új lényeges javaslat. A, csütörtöki ülésen Zorin szov­jet delegátus megismételte azt a szovjet álláspontot, hogy a rakétafegyvereket és az irá­nyított lövedékeket az általá­nos nukleáris leszerelés kere­tében be kell tiltani. A nyugati delegátusok han­goztatták, hogy hajlandók kü­lön is foglalkozni a rakéta­fegyverek és az irányított lö­vedékek betiltásának kérdé­sével, ha megfelelő ellenőrzést és felügyeleti rendszert lehet kidolgozni. Cuenco fiilöpsrigeti szenátor szerint Magsaysay elnök szabotázs áldozata lett Az AFP közli: Jesus Cuenco, fülöp-szigeti szenátor csütörtö­kön kijelentette, hogy a kato­nai hatóságok rendelkezésére álló bizonyítékok szerint sza­botázscselekmény okozta azt a repülőgépszerencsétlenséget, amelynek során Ramon Mag­saysay köztársasági elnök március 17-én halálát lelte. Cuencónak ez a kijelentése ellentétben áll azokkal a ko­rábbi hivatalos értesülésekkel, amelyek szerint a szerencsét­lenséget motorhiba, vagy a pi­lóta hibája okozta. A Szovjetunióba utazik Bertolt Brecht • volt színháza A Szovjetszkaja Kultúra cí­mű lap jelenti: A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma ven­dégszereplésre hívta meg a „Berliner Ensemble“ drámai színház együttesét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának május 1-i jelszavai 1. Éljen Május 1, a proletár internacionalizmus nagy ünnepe! 2. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép­köztársaság vezető ereje! 3. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép forradalmi hagyományainak őrzője, hazánk függetlenségének védelmezője! 4. Éljen a néphatalmat védelmező, harcban született fort radalmi munkás-paraszt kormány! 5. A békéért, a szocialista Magyarországért fogjon össze minden igazi hazafi! Éljen a Hazafias Népfront! 6. Szilárdítsuk a Magyar Népköztársaságot, a munkások és parasztok államát! 7. Dolgozók! Legyetek éberek és harcoljatok a néphatalom ellenségei ellen! 8. Éljen a Szovjetunió, a hű barát, a világbékéért, a szocia« lizmusért küzdő népek legfőbb támasza! 9. Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom zászlóvivője! 10. Éljen a szocialista tábor egysége, szabadságunk és fügt getlenségünk biztosítéka! t 11. Forró üdvözlet népünk őszinte barátjának, a nagy kínai népnek és vezetőjének, Kína Kommunista Pártjának! 12. Testvéri üdvözlet a hazánkat segítő, a szocializmus fel­építéséért velünk harcoló népi demokratikus országok népei­nek, kommunista és munkáspártjainak! 13. Éljenek a kapitalista országok testvéri kommunista pártjai, népeik szabadságáért és függetlenségéért vívott bare zászlóvivői! 14. Éljen a béke! Éljen a békéért harcoló népek harci szövetsége! 15. Éljenek az imperialista gyarmati elnyomás ellen szabad­ságukért és függetlenségükért síkraszálló ázsiai és afrikai népek! 16. Vesszenek a háborúra uszító imperialisták, a népek ádáz ellenségei! 17. Munkások! Elvtársak! Őrizzük és erősítsük a párt és a munkásosztály egységét! 18. Munkások! Dolgozók! A ti munkátok biztosítja hazánk boldogabb jövőjét! A munkafegyelem megszilárdításával, a termelés növelésével és az önköltség csökkentésével teremt­sétek meg a népgazdaság szilárd alapjait! 19. Éljen az új termelési sikerekért küzdő munkásosztály! Éljenek hős bányászaink! 20. Éljenek a szakszervezetek, a munkásosztály harcokban edzett tömegszervezetei! 21. Éljen a munkásság, a dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség szövetsége! ................. 22. Dolgozó parasztok! Termelőszövetkezeti tagok! Állami gazdaságok dolgozói! Biztosítsátok a nép kenyerét, tegyetek meg mindent a bő termésért! 23. Értelmiségi dolgozók! Hűen a néphez és a hazához, tudásotok legjavát latbavetve dolgozzatok a szocialista kultúra és tudomány felvirágoztatásán! 24. Éljen a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyar ifjú­ság legjobbjainak szervezete, a párt hű segítőtársa! 25. Magyar nők! Védjétek otthonotokat, családotokat! Neveljétek gyermekeiteket a szocialista haza szeretetére! 26. Együtt a néppel, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt előre a szocialista Magyarországért! Budapest, 1957. április 20. A szocialista demokrácia csak a proletárdiktatúra talaján valósulhat meg A z októberi lom, vagy ellenforrada- ahogy ők ne­vezték „nemzeti forradalom” bevallott célja a népi demok­ratikus rendszer megdöntése és egy nyugati mintájú, úgy­nevezett parlamentáris de­mokrácia megteremtése volt. Mi a nyugati demokrácia? Érdemes alaposabban meg­vizsgálni. milyen is az a bizo­nyos nyugati „demokrácia”, kiknek az érdekeit szolgálja és mit jelentett volna egy ilyen társadalmi változás a magyar munkásosztály, vala­mint egész dolgozó népünk számára. A demokrácia már az antik görög világban, a klasszikus Athénben is csupán a szabad polgároknak biztosított jó­létet és beleszólást az állam ügyeinek intézésébe, mig a rabszolgák kizsákmányolt tö­mege ki volt zárva ezekből a jogokból. Ezt a rendi jelleget őrzik még ma is a modern demok­ráciák, melyek a burzsoázia és kispolgárság feudalizmus ellenes harcai nyomán kelet­keztek. Amíg a burzsoázia nehéz harcokban megdöntötte az el­avult és haladásellenessé vált feudalizmust, kétségtelenül progresszívnek bizonyult, épp­úgy. mint az antik demokrácia is, haladó volt a spártai arisz­tokratikus államformához vi­szonyítva. . A burzsoázia hatalomrake- rülése után azonban reak­cióssá vált és radikális eszkö­zökkel lépett fel a tőkés gaz­dasági rendszer következmé­nyeként egyre gyorsabban fejlődő proletariátussal szem­ben. Mint a kizsákmányoló termelési mód, ugyanígy a munkásosztály üldözése nem ismert nemzeti határokat, a tőkések nemzetközi összefo­gása ténnyé vált, ami magá­val hozta a proletárok nem­zetközi összefogását is. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a polgári demokráciák mindenekelőtt a tőkés rend­szer társadalmi formáit ké­pezik és parlamentáris jelle­gük csak a feudalizmushoz vi­szonyítva biztosít nagyobb szabadságot. Az elnyomott proletariátusnak nincs gya­korlatilag különösebb joga és lehetősége az állam ügyei­nek intézésében. Már a választójogi törvény is úgy van megalkotva, hogy a legmaximálisabb mértékben hátráltassa, sőt megakadá­lyozza a munkásosztály poli­tikai előretörését. A burzsoá demokráciáknak, amelyek a kapitalista termefési módra támaszkodnak, egyáltalán nem áll érdekükben, hogy a mun- káskásosztály politikai és gaz­dasági előretörését a válasz­tójog valóban demokratikus átreformálásával elősegítsék. A tőkés kizsákmányolja a munkaerejét áruba bocsátó munkást. Létérdeke a burzsoá­ziának, hogy demokratikus for­máit félredobja és a dikta­túra eszközeit vegye igény­be, ha a munkásosztály a ka­pitalista társadalmi rend létét fenyegeti. Ez az államhatalom eszközeire támaszkodó terror megnyilvánul a munkások egyéb törekvéseivel szemben is, mint például sztrájkok, tün­tetések esetén. A munkásosztály elleni ak­ciók formái természetesen adott országonként változnak, ezek azonban — ki kell hangsúlyozni — csak for­mai különbségek, hiszen vég­ső fokon még a legdemokra­tikusabb tőkés rendszer is fasiszta módszerekhez nyúl, ha létét látja veszélyben fo­rogni. A munkásosztály és az egész dolgozó nép számára ugyanis az igazi gazdasági, po­litikai, jpgi stb ___egyenlősé­g et csak az hozza meg. ha megdönti a tőkés társadalmi rendszert, köztulajdonba veszi a gyárakat, bányákat, meg­szünteti a nagybirtokrendszert és szocialista módon kezd el gazdálkodni. Kinek használt volna az ellenforradalom ? A magyar munkások és sze­gényparasztok számára a népi hatalom megdöntése csak a Horthy-rezsimhez hasonló feu­dálkapitalista, fasiszta, mun­kás- és népellenes állapotot hozott volna létre, ha az ellen- forradalom törekvései siker­re vezetnek. Emellett békés együttélésünk a szomszéd né­pekkel szintén veszélybe ke­rült volna, mert az ellenforra­dalom soviniszta követelések­kel lépett fel és ramán-szlo- vák-szerbellenes jelszavakat kezdett alkalmazni. Horthy módszerei voltak ezek és az elmúlt évtizedek tapasztala­tai bizonyítják, mennyire nem szolgálta népünk érdekeit a szomszéd népek elleni gyű­lölet, a nemzetiségek egymás ellen úszítása. az „ős-magyar- vér-rög-Kárpát-Duna-Nagyha- za“ irredenta és nacionalista demagógiája. A külföldi tőke korlátlan be­áramlása, a nemzeti ipar el­sorvasztása, a nemzeti jövede­lem csökkenése, az ellenfor­radalom győzelme esetén már önmagában is súlyosan érin­tette volna népünk anyagi lé­tét, másrészről a hazai nagy­tőke rekonstruálódása nyo­mán, valamint az egyházi és feudális nagybirtokrendszer, a kulák kizsámányolása nyomán munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk rohamos elnyo- morodása alakult volna ki. Az októberi események ide­jén azonban olyan követelés is megnyilvánult, hogy legyen hazánkban szocialista demok­rácia. Ez a követelés önmagá­ban még helyes. A kérdés fel­vetése azonban élesen mun-

Next

/
Thumbnails
Contents