Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-28 / 33. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. április 2T Céltudatos pártszeryezési munkával tegyük erősebbé, ütőképesebbé pártunkat — A szécsényi járási bizottság tapasztalataiból — Áz októberi ellenforradalmi események következményeként fő feladatként hárult a kommunistákra a párt újjászervezése. Minden kommunista jól tudta, hogy politikai és gazdasági élet konszolidálásának, a szocialista építés továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen előfeltétele, az egységes marxista—leninista párt létrehozása. Miután 1956 december elején létrejött az MSZMP járási ideiglenes intéző bizottsága, fő feladatának tartotta: falun, üzemekben, tsz-ekben és intézményekben egyaránt létrehozni az MSZMP szervezeteit. E munka beindításának nélkülözhetetlen előfeltétele volt felszámolni azokat a káros nézeteket, amelyek tudatosan, vagy tudatlanul hátráltatták a párt újjászervezését. Ilyenek voltak például „korai még a párt újjászervezése, először a termelő munkát kell beindítani és csak utána a pártot szervezni“ stb. Az intéző bizottság egyöntetűen elítélte a fenti nézeteket és nagy gondot fordított az eszmei tisztánlátásra. Ebben az időben az intéző bizottság előtt kétféle pártszervezési módszer vetődött fel: 1. Helyes lenne, ha két-há- rom kommunistából is mindenáron létrehozni a vártszervezeteket. 2. Létrehozni egy 3—5 főből állá szervező bizottságot, melynek segítségével le kell látogatni az arra érdemes volt MDP-tagokat, s így létrehozni egy szilárd magot, amely alapját képezheti egy egységes, ütőképes pártszervezet megalakulásának. Az intéző bizottság — helyesen — az utóbbit választotta, melynek eredményeként egymást követve jöttek létre számban és összetételben is megfelelő pártszervezetek. Az intéző bizottság ezúton is elismerését fejezi ki azoknak a kommunistáknak, de különösképpen az idősebb harcosoknak, akik elsőként, bátran vállalták a párt újjászervezésének abban az időben még igen nehéz feladatait. Véleményem szerint nem ment könnyen a párt újjászervezése. Bátran állíthatom, hogy az ellenforradalmi elemekkel szembeni folytatott eszmei harc tüzében jöttek létre a ma meglévő eredmények. Miben jutnak ezek kifejezésre? Mindenekelőtt abban, hogy sikerült megvédeni a tizenkét év szocialista vívmányait. Párttagságunk összlétszáma megközelíti az MDP taglétszámának 50 százalékát, anélkül, hogy megsértettük volna a pártszervezés tő ' kérdését, az önkéntesség elvét. A meglévő pártszervezetek tagjai mind becsületes kommunisták és érdemesek a párttagságra. A pártszervez» munka eredményeit világosan tükrözi a párt statisztikája , is. Vegyünk ebből néhány számadatot. A járás összlétszáma jelenleg 38 szervezetben 704 fő. Ennek 10 százaléka dolgozó paraszt, 14 százaléka tsz- tag, 4 százaléka értelmiség, 8,5 százaléka pedig fiatal, 18 évtől 24 évig. Nagy harcot kellett vívni a termelőszövetkezet, gépállomások, illetve állami gazdaságok rendszerének megtartásáért is. Termelőszövetkezeteink mély gyökerei, életrevalósága, nem utolsósorban a tsz-ben dolgozó kommunisták egységes, szilárd helytállásukkal azonban Napos csibét lehet vásárolni a MAGYARNÁNDORI ÁLLAMI GAZDASÁG Kelecsényi telepén kiállták az erőpróbát. Ennek eredményeként a korábban meglévő 16 tsz-ből 12 megmaradt, s minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a meglévő tsz-ek szilárdan állnak a nagyüzemi gazdálkodás talaján és határozottan szembeszállnak az ellenség által hirdetett tsz-ellenes propagandával. A 12 tsz-ből jelenleg hatban van pártszervezet, összesen 68 taggal. Szeretném kihangsúlyozni, hogy minden tsz-ben nélkülözhetetlen az önálló pártszervezet létrehozása, mert ennek hiánya rányomja bélyegét a tsz egész gazdasági menetére, nem beszélve a tsz-ta- gok szocialista nevelésében jelentkező hiányosságokról. Helytelennek tartom azt a nézetet, hogy ha a községben van pártszervezet, akkor nincs szükség a tsz-ben önálló pártszervezetre. Ez annál fogva is káros és veszélyes, hogy akarva, nem akarva lemond a tsz- ben az önálló pártszervezet szükségességéről. Miért van szükség a tsz-ben az önálló pártszervezetre? Véleményem szerint azért, mert a falusi szervezetek nem ismerik eléggé a tsz-ek belső életét, s munkájuk során felvetődött problémákat, ezért nem is tudnak ezek felszámolása érdekében következetesen harcolni és közvetlenül segítséget adni. Az a véleményem és egyben javaslatom is. hogy minden tsz-ben, ahol erre az előfeltételek megvannak. létre kell hozni az önálló pártszervezeteket, még akkor is, ha ezzel kapcsolatban vannak olyan vélemények, hogy ezzel megint elaprózzuk a kommunisták erejét. Termelőszövetkezeteinkben az önálló pártszervezet létrehozásának szükségességét maga a gyakorlati élet is felveti. Miután nemcsak az említett hat tsz-ben van párttag, hanem a többiben is, melynek szervezett összefogására több helyen, így például a varsányi, rimóci és a pilinyi tsz-ben is maguk a kommunisták vetették fel az önálló pártszervezet létrehozásának szükségességét. E gondolatok feltétlen helyesek, mert az önálló pártszervezet behatóbban tud foglalkozni azokkal a tsz-tagokkal, akiknek a pártiban a helyük. Nem az erőszakos és mindenáron való pártszervezésre gondolok a tsz-ekben ak-f kor. amikor azt a kérdést vizs-" gálom, hogy a 345 tsz-tag közül mindössze 93 a párttag. Vajon a pártonkívüli tsz- tagság közül már többet nem lehet felvenni a pártba? Nem, ez nem igaz. Ügy gondolom, ez a véleménye a tsz-ben dolgozó kommunistáknak is. Ebből következik, hogy a tsz-ekben is céltudatosabb pártépítő munkát kell végezni, ha azt akarjuk, hogy pártunk újabb, friss erőkkel erősödjön. Járásunk mezőgazdasági jellegénél fogva előtérbe kell hogy kerüljön pártépítő munkánkban a dolgozó parasztokkal való foglalkozás is, mert az a véleményem, hogy a dolgozó- parasztok aránya — melyet már korábban megemlítettem — nem kielégitő. A párt befolyása, tekintélye a dolgozó parasz*ság körében is egyre nagyobb. Ezt igazolja az a tény is, hogy a párt célkitűzései megegyeznek a dolgozó parasztok érdekeivel is. Mi tehát a tennivaló? Ügy gondolom az, hogy adott lehetőséget felhasználva, közelebb kerüljünk a dolgozó parasztságihoz és az arra érdemeseket felvegyük a pártba. Falusi pártszervezeteinknek nagy gondot kell fordítani a középparasztokkal való foglal-, kozásra is, melynek már van-f nak kezdeti eredményei. Eddig már 17 dolgozó paraszt foglal helyet járási párttaglétszámunk között. Ez azt mutatja, hogy egyre több középparaszt ismeri fel a pártba való belépés szükségességét, mert jól tudják ők is, hogy a begyűjtés eltörlésével mennyire megváltozott életkörülményük. Pártszervező munkánk során még most is megtalálhatók azok a káros jelenségek, melyek kihatnak a pártszervezetek egységének, ütőképességének kérdésére. Ezek kifejezésre jutnak egyes helyeken az értelmiség ellenességben, a szektásságban és ami most a legveszélyesebb, a személyi intrikákban. E káros jelenségekkel szemben a leghatározottabban fel kell lépni és fel kell számolni. A pártszervező munkában mindenhol szemelőtt tartsák a párt tisztaságának megőrzését, ami feltétlen helyes. De ha megnézzük ennek gyakorlati végrehajtását, akkor helyenként más a tapasztalat. Nem egy helyen bekerültek a pártba olyan személyek, akik részt vettek a szovjet emlékművek meggyalázásában, vagy eszmeileg támogatták az ellen- forradalmárok célkitűzéseit. Olyan gyakorlattal is találkoztunk, hogy személyi nézeteltérésekből kifolyólag több elvtárs kimaradt az MSZMP-ből. Egyes helyeken még sok a huzavona az átigazolásoknál. Végül szeretném felhívni az alapszervezetek figyelmét arra, hogy a Központi Bizottság határozata alapján május 1-én lezárul az MDP-tagok átigazolása az MSZMP-be. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy minden párt- szervezet mégegyszer vizsgálja meg az eddig végzett munkáját, főleg abból a szempontból, hogy meg- tettek-e mindent annak érdekében. hogy minden becsületes volt MDP-tag helyet foglaljon a párt soraiban. Ügy gondolom, hogy ezen a téren méf? több pártszervezetnél van mit tenni. Ne engedjék meg a kommunisták, hogy személyeskedések. vagy egyéb okok következményeként egyetlen, becsületes volt MDP- tag is elveszítse párttagságának jogfolytonosságát. Munkára fel elvtársak, mert a céltudatos, pártszervező munkával még erősebbé, egységesebbé és ütőképesebbé tehetjük pártunkat! Bodnár József, az MSZMP szécsényi járás intéző bizottságának elnöke A leszerelési albizottság az irányított lövedékekről kezdte meg a vitát Mint a Reuter közölte, az ENSZ leszerelési albizottsága csütörtökön rátért a rakéták és az irányított lövedékek kérdésének megvitatására. Ez a kérdés a napirend 5. pontja A leszerelési albizottság mostani ülésszakának kezdete óta az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és Kanada képviselői megvitatták a nukleáris kísérletek, a hagyományos leszerelés, a nukleáris leszerelési és az ellenőrzési rendszer kérdését. Nyugati körökben közölték, hogy a küldöttségek vezetői csütörtökön előzetes nyilatkozatokban ismertették kormányuk álláspontját a rakéta- fegwerek és az irányított lövedékek leszerelésének kérdésében. Nem hangzott el semmilyen új lényeges javaslat. A, csütörtöki ülésen Zorin szovjet delegátus megismételte azt a szovjet álláspontot, hogy a rakétafegyvereket és az irányított lövedékeket az általános nukleáris leszerelés keretében be kell tiltani. A nyugati delegátusok hangoztatták, hogy hajlandók külön is foglalkozni a rakétafegyverek és az irányított lövedékek betiltásának kérdésével, ha megfelelő ellenőrzést és felügyeleti rendszert lehet kidolgozni. Cuenco fiilöpsrigeti szenátor szerint Magsaysay elnök szabotázs áldozata lett Az AFP közli: Jesus Cuenco, fülöp-szigeti szenátor csütörtökön kijelentette, hogy a katonai hatóságok rendelkezésére álló bizonyítékok szerint szabotázscselekmény okozta azt a repülőgépszerencsétlenséget, amelynek során Ramon Magsaysay köztársasági elnök március 17-én halálát lelte. Cuencónak ez a kijelentése ellentétben áll azokkal a korábbi hivatalos értesülésekkel, amelyek szerint a szerencsétlenséget motorhiba, vagy a pilóta hibája okozta. A Szovjetunióba utazik Bertolt Brecht • volt színháza A Szovjetszkaja Kultúra című lap jelenti: A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma vendégszereplésre hívta meg a „Berliner Ensemble“ drámai színház együttesét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának május 1-i jelszavai 1. Éljen Május 1, a proletár internacionalizmus nagy ünnepe! 2. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság vezető ereje! 3. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép forradalmi hagyományainak őrzője, hazánk függetlenségének védelmezője! 4. Éljen a néphatalmat védelmező, harcban született fort radalmi munkás-paraszt kormány! 5. A békéért, a szocialista Magyarországért fogjon össze minden igazi hazafi! Éljen a Hazafias Népfront! 6. Szilárdítsuk a Magyar Népköztársaságot, a munkások és parasztok államát! 7. Dolgozók! Legyetek éberek és harcoljatok a néphatalom ellenségei ellen! 8. Éljen a Szovjetunió, a hű barát, a világbékéért, a szocia« lizmusért küzdő népek legfőbb támasza! 9. Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom zászlóvivője! 10. Éljen a szocialista tábor egysége, szabadságunk és fügt getlenségünk biztosítéka! t 11. Forró üdvözlet népünk őszinte barátjának, a nagy kínai népnek és vezetőjének, Kína Kommunista Pártjának! 12. Testvéri üdvözlet a hazánkat segítő, a szocializmus felépítéséért velünk harcoló népi demokratikus országok népeinek, kommunista és munkáspártjainak! 13. Éljenek a kapitalista országok testvéri kommunista pártjai, népeik szabadságáért és függetlenségéért vívott bare zászlóvivői! 14. Éljen a béke! Éljen a békéért harcoló népek harci szövetsége! 15. Éljenek az imperialista gyarmati elnyomás ellen szabadságukért és függetlenségükért síkraszálló ázsiai és afrikai népek! 16. Vesszenek a háborúra uszító imperialisták, a népek ádáz ellenségei! 17. Munkások! Elvtársak! Őrizzük és erősítsük a párt és a munkásosztály egységét! 18. Munkások! Dolgozók! A ti munkátok biztosítja hazánk boldogabb jövőjét! A munkafegyelem megszilárdításával, a termelés növelésével és az önköltség csökkentésével teremtsétek meg a népgazdaság szilárd alapjait! 19. Éljen az új termelési sikerekért küzdő munkásosztály! Éljenek hős bányászaink! 20. Éljenek a szakszervezetek, a munkásosztály harcokban edzett tömegszervezetei! 21. Éljen a munkásság, a dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség szövetsége! ................. 22. Dolgozó parasztok! Termelőszövetkezeti tagok! Állami gazdaságok dolgozói! Biztosítsátok a nép kenyerét, tegyetek meg mindent a bő termésért! 23. Értelmiségi dolgozók! Hűen a néphez és a hazához, tudásotok legjavát latbavetve dolgozzatok a szocialista kultúra és tudomány felvirágoztatásán! 24. Éljen a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyar ifjúság legjobbjainak szervezete, a párt hű segítőtársa! 25. Magyar nők! Védjétek otthonotokat, családotokat! Neveljétek gyermekeiteket a szocialista haza szeretetére! 26. Együtt a néppel, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt előre a szocialista Magyarországért! Budapest, 1957. április 20. A szocialista demokrácia csak a proletárdiktatúra talaján valósulhat meg A z októberi lom, vagy ellenforrada- ahogy ők nevezték „nemzeti forradalom” bevallott célja a népi demokratikus rendszer megdöntése és egy nyugati mintájú, úgynevezett parlamentáris demokrácia megteremtése volt. Mi a nyugati demokrácia? Érdemes alaposabban megvizsgálni. milyen is az a bizonyos nyugati „demokrácia”, kiknek az érdekeit szolgálja és mit jelentett volna egy ilyen társadalmi változás a magyar munkásosztály, valamint egész dolgozó népünk számára. A demokrácia már az antik görög világban, a klasszikus Athénben is csupán a szabad polgároknak biztosított jólétet és beleszólást az állam ügyeinek intézésébe, mig a rabszolgák kizsákmányolt tömege ki volt zárva ezekből a jogokból. Ezt a rendi jelleget őrzik még ma is a modern demokráciák, melyek a burzsoázia és kispolgárság feudalizmus ellenes harcai nyomán keletkeztek. Amíg a burzsoázia nehéz harcokban megdöntötte az elavult és haladásellenessé vált feudalizmust, kétségtelenül progresszívnek bizonyult, éppúgy. mint az antik demokrácia is, haladó volt a spártai arisztokratikus államformához viszonyítva. . A burzsoázia hatalomrake- rülése után azonban reakcióssá vált és radikális eszközökkel lépett fel a tőkés gazdasági rendszer következményeként egyre gyorsabban fejlődő proletariátussal szemben. Mint a kizsákmányoló termelési mód, ugyanígy a munkásosztály üldözése nem ismert nemzeti határokat, a tőkések nemzetközi összefogása ténnyé vált, ami magával hozta a proletárok nemzetközi összefogását is. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a polgári demokráciák mindenekelőtt a tőkés rendszer társadalmi formáit képezik és parlamentáris jellegük csak a feudalizmushoz viszonyítva biztosít nagyobb szabadságot. Az elnyomott proletariátusnak nincs gyakorlatilag különösebb joga és lehetősége az állam ügyeinek intézésében. Már a választójogi törvény is úgy van megalkotva, hogy a legmaximálisabb mértékben hátráltassa, sőt megakadályozza a munkásosztály politikai előretörését. A burzsoá demokráciáknak, amelyek a kapitalista termefési módra támaszkodnak, egyáltalán nem áll érdekükben, hogy a mun- káskásosztály politikai és gazdasági előretörését a választójog valóban demokratikus átreformálásával elősegítsék. A tőkés kizsákmányolja a munkaerejét áruba bocsátó munkást. Létérdeke a burzsoáziának, hogy demokratikus formáit félredobja és a diktatúra eszközeit vegye igénybe, ha a munkásosztály a kapitalista társadalmi rend létét fenyegeti. Ez az államhatalom eszközeire támaszkodó terror megnyilvánul a munkások egyéb törekvéseivel szemben is, mint például sztrájkok, tüntetések esetén. A munkásosztály elleni akciók formái természetesen adott országonként változnak, ezek azonban — ki kell hangsúlyozni — csak formai különbségek, hiszen végső fokon még a legdemokratikusabb tőkés rendszer is fasiszta módszerekhez nyúl, ha létét látja veszélyben forogni. A munkásosztály és az egész dolgozó nép számára ugyanis az igazi gazdasági, politikai, jpgi stb ___egyenlőség et csak az hozza meg. ha megdönti a tőkés társadalmi rendszert, köztulajdonba veszi a gyárakat, bányákat, megszünteti a nagybirtokrendszert és szocialista módon kezd el gazdálkodni. Kinek használt volna az ellenforradalom ? A magyar munkások és szegényparasztok számára a népi hatalom megdöntése csak a Horthy-rezsimhez hasonló feudálkapitalista, fasiszta, munkás- és népellenes állapotot hozott volna létre, ha az ellen- forradalom törekvései sikerre vezetnek. Emellett békés együttélésünk a szomszéd népekkel szintén veszélybe került volna, mert az ellenforradalom soviniszta követelésekkel lépett fel és ramán-szlo- vák-szerbellenes jelszavakat kezdett alkalmazni. Horthy módszerei voltak ezek és az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizonyítják, mennyire nem szolgálta népünk érdekeit a szomszéd népek elleni gyűlölet, a nemzetiségek egymás ellen úszítása. az „ős-magyar- vér-rög-Kárpát-Duna-Nagyha- za“ irredenta és nacionalista demagógiája. A külföldi tőke korlátlan beáramlása, a nemzeti ipar elsorvasztása, a nemzeti jövedelem csökkenése, az ellenforradalom győzelme esetén már önmagában is súlyosan érintette volna népünk anyagi létét, másrészről a hazai nagytőke rekonstruálódása nyomán, valamint az egyházi és feudális nagybirtokrendszer, a kulák kizsámányolása nyomán munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk rohamos elnyo- morodása alakult volna ki. Az októberi események idején azonban olyan követelés is megnyilvánult, hogy legyen hazánkban szocialista demokrácia. Ez a követelés önmagában még helyes. A kérdés felvetése azonban élesen mun-
