Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-17 / 30. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. április 17. A kommunistákra, a dolgozókra támaszkodva a pártélet fellendítéséért A nagybátonyi bányász-pártszervezet munkájáról Nagybátonyban az ellenfor­radalom különösképpen hivat­kozott arra, hogy a népet kép­viselik, s mögöttük a bányá­itok ezrei vannak. Mint má­sutt, így Nagybátonyban is hamarosan kiderült, hogy a bányászok nagy többsége a kommunislák, a forradalmi munkás—paraszt kormány mellett áll: egyrészük fegy­verrel, s tömegesen két kezük munkájával. A viszonylagos gyors talpraállás, a termelés és a politikai élet egyre ja­vuló állapota igazolja: a nagy­bátonyi bányászokra számíthat a párt és a kormány. A nagybátonyi, bányaüzem­nél a párttagság száma már meghaladta az október előtti­nek a felét. Mintegy 20—22 azoknak a száma, akik eddig pártonkívüliek voltak, s most kérték felvételüket. Számszerű növekedés és harcos taggyű­lések jelzik, hogy itt is meg- újhodó pártélet van kibonta­kozóban. Kísértenek a múlt hibái S mégis a Ladoczki Imre elvtárssal, az intéző bizottság elnökével folytatott beszélge­tés azt mutatja, hogy ennek az egészséges fejlődésnek még időben megszüntethető gátjai vannak. Egy-egy megjegyzés utal arra, hogy a pártmunka korábbi hibái kísértenek, ki­kiütköznek. Ladoczki elvtárs például feltűnően magasan határozza meg azoknak szá­mát, akik véleménye szerint nem méltók a párttagságra, sőt arra sem, hogy a népi de­mokráciához hű emberek tá­borába sorolják őket. A mű­szaki dolgozók párttagságát illetően is elég helytelen néze­tet foglal el, azt elsősorban anyagi, állásbeli kérdésekre vezeti vissza, nem pedig a meggyőződésre. A nagybátonyi elvtársak fejből több olyan ember nevét tudják felsorolni, akik külön­böző párt- és államellenes kijelentéseket tettek, vagy cse­lekedtek október-november idején. S ez igen helyes. A párt tisztasága feletti felelős­ségérzetüket mutatja, hogy alaposan megnézik, ki kerül a kommunisták soraiba. De alig- alig tartanak számon olyan bányászokat, akiknek a párt­ban lenne a helyük, csak ép­pen hívó szóra, beszélgetésre, közeledésre lenne szükség. Az ilyen jelenségek elég nagyfokú elzárkózottságra, a dolgozókkal való igazi és mély­reható kapcsolat hiányára val­lanak. Tagzarlat? Nem! Éberség! Sajnos, Nagybátonyban is, mint több más helyen a párt­munka leszűkült a tagfelvé­telre, vagy a felvételi kérelem visszautasítására. Ez. valamint a pártszervezet elzákózottsága, szűkkeblűsége elég sok ve­szélyt rejt magában. S pél­dáért itt sem kell messzire menni. Ladoczki elvtárs a to­vábbi teendők közül legfonto­sabbnak azt tartaná, hogy a felsőbb pártszervek rendelje­nek el most tagzárlatot és tag­felülvizsgálást. Az ilyen kíván­ság teljesítése nemcsak el­vonná a párt figyelmét a kon­szolidáció sok fontos tenni­valójáról, hanem súlyos ön­kritika a saját munkájuk fe­lett is. Tény, hogy a nagybá­tonyi elvtársak őrzik a párt tisztaságát. Viszont akkor egy­két esetleg oda nem való em­ber miatt miért kellene jelen­leg több kárral, mint haszon­nal járó munkába fogni, ami­kor október-november — ahogy a köznyelven forog — éppen a „nagy káderezés idő­szaka” volt? Kétségtelen, hogy a törtetők, hélyezkedők — látva a hata­lom alakulását — egymást kö­nyökölve sietnének be a párt­ba, hogy hamarosan elérhet­né, sőt meghaladhatná a párttagság október előtti szá­mát. A történelem keserű példával tanított meg arra, hogy ettől óvjuk a pártot. De helyesebb módszer, ha a nagy­bátonyi elvtársak továbbra is éberséget tanítanak, s még jobban törekednek arra, hogy az egyéni elbírálás és minden­fajta általánosítás nélkül vé­gezzék a pártépítés munkáját. Szelesebb politikai munkát S hogy a fentebb említett gondolat milyen hibás gyakor­latot eredményez, azt egy sor megoldásra váró feladat is bi­zonyítja. Így például nagyon fontos lenne a politikai mun­ka javítása és szélesítése — elsősorban a munkahelyeken, a szénfalnúl. Vannak még kommunista vájárok, akiknek csapatai elmaradnak a terme­lésben, másutt — mint például a katalinbányai frontfejtés egyik harmadában — húsz dolgozó között csak egy párt­tág van, s ez meg is látszik a gyenge teljesítményen. Szük­ség lenne arra, hogy a párt­vezetőség összehívná a kom­munista csapatvezetőket, a KISZ-brigádvezetőket és meg­beszélné velük a gazdaságos termelés és szocialista munka­verseny megindításának és irányának feladatait. Mint ki­derült, a kommunisták nélkül dolgozó csapatokban vannak olyan bányászok, akik tagjai lehetnének a pártnak, csak éppen foglalkozni kellene ve­lük. Külön tennivaló annak el­érésé, hogy az aknászok, ló- mesterek, necsak a szakmá­jukkal járó feladatokat lássák el, hanem politikai munkát is végezzenek. Így is vegyék ki részüket a kibontakozásból, a fejek tisztulásból és a gazda­ságosabb termelés eléréséből. Igen fontos lenne a párt­aktivistáknak konkrét felada­tokkal történő ellátása. Hiszen szívesen végeznének munkát akár politikai, akár termelési lenne az. Ennek hiánya azon­ban a pártvezetőség tevékeny­ségnek egy újabb .fogyatékos­ságát mutatja. Az egész párttagság kapjon részt a feladatokból Ladoczki elvtárs, bizottság elnöke az intéző jóformán Csu Te cikke a Zsenminzsipaoban Vorosilov látogatásáról Mint a TASZSZ jelenti, a Zsenminzsipao hétfői száma „Üdvözöljük kedves Vorosilov elvtárs" címmel Csu Te-nek, a Kínai Népköztársaság elnök- helyettesének cikke jelent meg. Peking, 1957. ápr. 16. (MTI) Vorosilov elvtárs, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke —hangsúlyoz­za a cikk — baráti látogatásra országunkba érkezik. E láto­gatás a két ország népének életében, a kínai—szovjet kap­csolatokban, valamint a szo­cialista országok kapcsolatai­ban nagy és igen fontos ese­mény. Kína 600 millió s né­pe őszintén és forrón üdvözli Vorosilov elvtársat. mindent egyedül akar elvégez­ni, rengeteg feladatot vállai magára. Ladoczki elvtárs nem függetlenített pártfunkcioná­rius. Áldozatot vállal, amikor napi 8 órás munkáján túl in­tézi a pártügyeket, vagy sür­gős esetekben nem száll le munkahelyére. Sajnos azonban ez elég gyakori. Van olyan hét, hogy egyetlen munkana­pon sem jelenik meg csapatá­nál. Mint köztudomású, pártunk Ä Kommunista Ifjúsági Szövetség első aktívaülése Salgótarjánban Élénk érdeklődéssel kísért ifjúsági aktívát rendezett áp­rilis 14-én a Kommunista If­júsági Szövetség megyei ve­zetősége Salgótarjánban a November 7 filmszínházban. Ifjúmunkások, diákok, értel­miségi fiatalok és olyan ifjú­sági vezetők gyűltek itt ösz- sze, akik a felszabadulás után, vagy éppen az illegalitás ide­jében dolgoztak ifjúsági szer­vezetekben. Az idősebb élv- társak is figyelemmel kísér­ték a KISZ első nagyobb- szabású megyei megmozdulá­sát. Az aktíván részt vettek az i MSZMP megyei vezetői is. Az aktíva részvevői előtt Hegedűs László elvtárs, a jelentősen csökkentette a füg- I KISZ m«Syei titkára tartott Francia kulturális érkezett a Kínai ülépköitársasáylia Peking, 1957. ápr. 16. (MTI) Az Üj Kína jelenti: Hétfőn Pekingbe érkezett a Francia—Kínai* Baráti Társa ság tíztagú küldöttsége. A kül döttség, amelynek vezetője Kahane professzor, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Kínai Népi Szövet-égének meghívá­sára érkezett Kínába. getlenített pártapparátus lét­számát, s a jövőben sem szán­dékozik emelni, sem legálisan, s még kevésbé illegálisan. Ép­pen ezért elengedhetetlen, hogy Ladoczki elvtárs is sok­kal jobban ossza meg mun­káját a pártvezetőség tagjai és a pártaktivisták között. Nem lehet azzal egyetérteni, hogy például a sportgyűlésen is csak az elnök személye képviselheti érdemlegesen a pártszervezetet. Az élet bizonyította, hogy a felduzzasztott függetlenített apparátus a könnyebb megol­dás volt, ugyanakkor széles­körű nemtetszést váltott ki a dolgozók között. Csak azt tud­juk tanácsolni Ladoczki elv­társnak és a pártszervezet ve­zetőségének, hogy több elvtárs bevonásával, az aktívahálózat fejlesztésével osszák meg a munkát, hogy az elnök — miként azt a dolgozók joggal elvárják — minél többet le­gyen a bányában, a dolgozók között. Persze az sem helyes, hogy égyes elvtársak, akik a felsőbb szervektől jönnek, rendszeresen kihívogatják a bányából az elnököt. Feltétle­nül más. jobb megoldást kell keresni, mert ezzel akaratla­nul is hozzászoktatják a párt­elnököket, hogy távol marad­janak munkahelyükről; Sok és nehéz feladatot lát­nak el a nagybátonyi bánya pártszervezetének vezetői. Ál­dozatot és fáradságot nem kí­mélve dolgoznak saját terüle­tükön a munkás—paraszt ál­lam szilárdításán, az ellenfor­radalom által okozott szellemi és anyagi károk helyrehozá­sán. Munkájuk fogyatékossá­gáról mégis azért beszélünk, hogy szándékuk és energiájuk elérje az általuk kívánt célt, s hogy másutt is okuljanak belőle. — hg — beszámolót. Bevezetőül az október 23-án kezdődő ellen­forradalom körülményeivel foglalkozott részletesen, majd arról beszélt, milyen lényeges alapvető változás történt a magyar fiatalság életében a Szovjetunió hős katonádnak felszabadító harca nyomán. Elmondotta, hogy az ifjúság részt vehet az állam ügyeinek intézésében, megszűnt a hír­hedt inasrendszer, szélesre tárultak az iskolák kapui a munkás és paraszt fiatalok előtt. Majd így folytatta beszédét: — Ifjúságunk egy része nem ismerte fel a 12 év nagy je­lentőségű vívmányait, alapjá­ban megváltozott helyzetét. Az ifjúságnak az a része, . amely az október 23-án kéz- n!°'c dődő eseményekben az ellen- forradalom oldalára állott, sú­lyos hibát követett el a népi hatalommal szemben. Szembe kell szállnumk azonban azok­kal az ellenséges nézetekkel, hogy az ifjúság döntő többsé­gében az ellenforradalom ol­dalán vett volna részt az el­múlt eseményekben. Egy ré­sze, s hozzá kell tennünk kisebbik része vett részt az * ellenforradalom oldalán — az ifjúságnak ezt a részét sike­rült áihazafias jelszavaival megtéveszteni és szolgálatába állítani. Egyes írók és újság­írók tudatosan szították a zűrzavart, az eszmei fejetlen­séget; Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt eseményekben az ifjúság nagyobbik fele tét­lenségre volt'kárhoztatva. De büszkén kell beszélnünk azok­ról, akik bár kis számban vol­tak, de fegyverrel védték a nép hatalmát. Az előadó a továbbiakban részletesen elemezte a koráb­bi ifjúsági szervezetek mun­káját, elkövetett hibáit. Majd arról szólott, hogy az MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozata alapján létrejött KISZ hírét örömmel, lelkesedéssel fogadták megyénk fiataljai. A megyében ez idáig 35 alap­szervezet működik 1300 taggal, Hegedűs elvtárs ezután arról beszélt, hogy milyen felada­tok állnak a KISZ előtt. El­mondotta, hogy a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség szer­vezeteiben a marxizmus—le- ninizmus szellemében nevelik az ifjúságot. Mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy az idősebb dolgozók bi­zalommal lehessenek az ifjú­ság iránt. A politikai felada­tok között első helyen emlí­tette meg az októberi ellen- forradalmi események jelle­gének széleskörű ismertetését és azt, hogy az ifjúság igazi hazafiságra nevelése mellett elsőrendű feladat a más né­pek megbecsülésére és az in­ternacionalizmus szellemében nevelni a fiatalokat. Az előadó részletesen be­szélt ezután arról, hogy mi­lyen feladat hárul a KISZ-re, a termelés frontján. Elisme­réssel szólott a bányákban ki­bontakozó brigád-mozgalom ifjúmunkás vezetőiről, akik derekasan megállják helyüket a termelésben és példájukkal ösztönzik társaikat is. Elmon­dotta. hogy a KISZ vezetői­nek mindent meg keli ten- a termelésben ki­tűnt ifjúmunkások kellő ju­talmazása, díjazása érdeké­ben (külföldi utazás, üdülte­tés stb.). A legjobb országos ifi-brigád TU 104-es repülő­gépen átutazhatja a szocialista tábor országait. Itt, a terme­lés frontján végzett munkánk lesz a biztosíték arra, hogy kapjunk megfelelő anyagi tá­mogatást. A tagdíjak teljes visszamaradása mellett szó van arról is, hogy az igazga­tói alap 30 százaléka is a KISZ-é lesz. A miniszterta­nács rendeletben fogja szabá­lyozni, hogy a KISZ tagjai kedvezményes utazást kapja­nak csoportos kirándulásaik­hoz — mondotta Hegedűs elv­társ. Ezután a kulturális- és sport területeken a KISZ-re váró feladatokról beszélt. A nagy figyelemmel hallga­tott beszéd után Szécsi And­rás, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi kiküldötte szólalt fel és tolmácsolta a köz­pont és a budapesti osztály­tudatos fiatalok üdvözletét. — Az ellenforradalom ide­jén létrejött ifjúsági szerveze­tek vezetői úton-útfélen hang" súlyozták, hogy szövetségük minden párttól független. Mi büszkén ország-világ előtt ki­jelentjük, hogy a mi szerveze­tünk nem független, igenis valljuk, hogy az MSZMP mu­tatta úton akarunk és fogunk járni! Majd arról beszélt, hogy kik a KISZ példái, kiknek az örökösei a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség tagjai. Beszélt a kommunista ifjúmunkás moz­galom mártírjairól, Lékai Já­nosról, Korvin Ottóról és azok­ról a nagyszerű hazafiakról, akik életüket adták, hogy ha­zánkban néphatalom, az ifjú­ságnak szabad élete legyen. Az aktíván felszólalt Scsugin őrnagy a szovjet fiatalok kép­viselője. Bevezetőül a szovjet fiatalok testvéri szolidaritásá­ról biztosította a részvevő fia­talokat, majd tanácsokat adott az induló szövetség munkájá­hoz. A KISZ-nek harcolnia kell a szervezet tisztaságáért. Nem szabad megengedni, hogy mun­kája egyoldalú legyen. Fel kell ölelnie a fiatalság politikai, kulturális és sportbeli tevé­kenységét. Nem szabad meg­engedni. hogy a KISZ szűk­körű, kommunista szekta le­gyen. A nagy tömegekre kell támaszkodnia s munkáját az egész ifjúság minden rétegé­ben kell kifejteni. A szovjet fiatalság tudja, hogy a magyar fiatalok sokszor megállták már a helyüket. És büszkék is'erre, amit barátságukkal igazolnak; A magyar kormány- és párt­küldöttség Moszkvában tett látogatása a magyar és a szov­jet kormány közös nyilatko­zata is népeink igaz barátságá­ról tesz tanúságot. A jelen­levők lelkes tapsa közben je­lentette ki, hogy a magyar nép a Szovjetunió népeiben mindig igaz, hű barátot talál; Az aktíva részvevői lelkese­déssel fogadták el az MSZMP központi bizottságához kül­dött üdvözlő táviratot: Hitet teszünk amellett, hogy mindig a párt irányvonalát fogjuk kö­vetni. Minden tettünkkel és munkánkkal a szocializmus építésén fogunk dolgozni, ösz- szefogjuk az ifjúságot erre a nagy munkára és fő felada. tunknak tartjuk az ifjúság kommunista szellemben való nevelését. Ez az aktíva is biz­tosítéka annak, hogy a nógrádi ifjúság (hű maradt a dolgozók igazához, a szocializmus esz­méjéhez. Az aktíva után a fiatalok jól mulattak a Tartalékjátékos című vidám szovjet filmen. Ez történt ERDŐ Mi ire ránkköszöntöft a március, a helyi tanácsok munkája megtalálta a munka helyes útját és dolgozik. Azt is hozzátehetjük: nagyobb felelősséggel, mint eddig. Mindezt úgy általánosság­ban el is mondhatjuk a tanácsokra. Mint ahogy mondjuk úgy általános­ságban, mert vannak kivételek és ezek között a kivételek között is legeslegki- vételesebb Erdőkürt község tanácsa. Gondoljuk, lesznek, akik elcsodálkoz­nak ezen. És jogosan. Mert az újság­olvasó, vág}' rádióhallgató emberek tud­hatják, hogy hosszú évekre visszame­nően, hétről--hétre szólott róluk a dicsé­ret és ahány munkát elismerő zászló volt, az ott kötött ki náluk. Érthető hát, hogy megdöbbenve kér­dezi az ember önnönmagát: miért nem tudnak ebben a községben egy tanács­ülést összehívni? A tagok a húsz közül jónéhány kivételével miért kerüli a ta­nácsházát? A hívó szóra miért csak váEukat rángatva zavartan hümmög- nek? Annyi sok a miért, hogy ha nem is mindre, de választ kell keresni. És nem is csupán kíváncsiságból, hanem éppen a falu érdekében, mert ott van a Táncsics utca, kövezésre vár. Van egy sor viliamosítatlan ház, ott is megíor- tpantak a munkával, mert a gazda, a ta- fnácsülés nem mondja ki a jóváhagyó t határozatot. Árván maradt a falu. | Az egész egy kész mostoháskodás. ?Már pedig a mostoháskodás nem he- £ lyénvaló dolog, de amit itt tesznek, az »egyenesen vétek. S mi több, felelősség- > bői adósság az 1200 választó előtt. » De vegyük elejéről a dolgot. ! A falu nyugalmát az októberi ellen­iforradalom zavarta meg. Talpraugrott lekkor a községben, mint az elbocsátott keljfeljancsi öt ember és a bódulatba esett parasztokat annyira összekavar­ták, hogy nem ismertek egymásra. Még a falut hálózó rokoni szálakat is szét­szaggatták, akár a pókhálót. Érdemes ezt az öt embert külön-külön bemutatni, már csak azért is, hogy ne maradjunk adósak az ellenforradalmá­rokról arcképfestéssel. Elsőnek Széphalmi Pállal kell kezdeni. Csendőr volt Eger környékén. Onnét jött a községbe. Itthon meghúzta ma­gát. Nem avatkozott az égvilágon sem­mibe. Várt, csak egyre várt. Na aztán októberben elérkezettnek látta idejét. Elzavarta a tanácselnököt, rendelkezett, utasításokat adott. De nem ám olyan hübelebalázs módra. Ravaszul, na­gyon ravaszul.. s Hiába a csendőrvér, ravasz vér. Nem vállalt hivatalosan ma­gára semmit. Nemzetőr parancsnoknak is Proksza Pált tette meg. Ez az ember meg sem gondolhatta, mivel járhat te­vékenysége, még akkor sem. amikor Széphalmi utasítására egy autóra való fegyvert hoztak Aszódról. Volt abban géppisztolytól kezdve még aknavető is. Egy kisebb seregnek való felszerelés. Mikor visszatért, kidoboltatta a faluban: „Aki magyar, jöjjön fegyve­rért ...” A falu akkor már látta, hogy ennek nem jó vége lesz. Távol tartotta magát, de a suhaneok úgy ugrottak rá, mint a mézesmadzagra. Végül a szülők­nek kellett beleavatkozni és megvesz- szőzni a gyerekeket, hogy vigyék vissza a fegyvereket. Voltak, akik nekitámad­tak Prokszának, hogy ne csináljon bo­londot, gyerekeknek adnak fegyvert? Ekkor Proksza is észhez kapott, de Széphalmi hamar elsimította az egész ügyet azzal, hogy nem kell port verni, mert a fegyvert csak azért hozták, ne­hogy kirabolják a falut. Ez megkötött valahogy az emberek­ben, de anélkül, hogy akár egy pillana­tig is gondoltak volna arra, hogy mi­nek ehhez aknavető? Akkor ocsúdtak fel, amikor a fegyverek nem a falu vé­delmére, hanem a tanácselnök felé, a tanító-igazgató meg még egy jó pár fa­lubeli felé fordultak és kizavarták őket a faluból. Akkor pedig egyenesen ki­józanodtak, amikor a fegyvereket arra használták, hogy védelmük alatt feltör­ték a gabonaraktárt és maguk között szétosztották a gabonát. Ez már kévés falubéli embernek volt az ínyére, de mivel a fegyver, az mégis csak fegyver, inkább bezárkóztak a házba, nem törődtek a dolgokkal. így aztán Széphalmi és társai korlátlan urai lettek mindennek. Kik voltak a társak? Itt az egyik cin­kos. Vajda László tanító. 1953-ban került a községbe, Mátraballáról. Itt üzletük volt, amit államosítottak. Ahogy Erdő­kürtre került, rövidesen igazgató lett, de 1956-ban leváltották, mert kiderült, hogy bizony ő kulákgyerek. Helyébe Koltai Jánost nevezték ki. Októberben aztán ez a Vajda egy életreszóló barát­ságra kötelezte magát Széphalminál, mert nekiugrott a szovjet síroknak és elplanírozta. Aztán Koltait kizavarta a községből. Ezért jutalmul őt nevezték ki — ott házilag megoldva — tanító­igazgatónak. De a tanítás csak nem ment. Novemberben már a szülők tü­relmetlenkedtek és követelték, hogy szorítsák a gyerekeket a padba. ne csa­tangoljanak szerteszét. De hát Vajdá­val már nem lehetett bírni. Kijelentette: „Nem, ennek a kormánynak ő nem ta-

Next

/
Thumbnails
Contents