Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-14 / 29. szám

1957. április 13. NÓGRÁDI Népujsdg 3 Többet, jobbat olcsóbbat a technika fejlesztésével, az ember kímélésével A műszaki fejlődés határo­zott célja, hogy a legkisebb mu->kaerő ráfordítással, ener­giával, idővel és anyaggal a lehető legnagyobb teljesít­ményt, termelékenységet le­hessen elérni. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet jobban, olcsóbban és többet termelni, de nem az emberi teljesítmé­nyek fokozásával, hanem a technika fejlődése adta lehető­ségek kihasználásával. A tech­nika fejlődése ezen cél eléré­sének szolgálatában jön létre, így merül fel az a kérdés, ho­gyan lehet a teljesítményt a fennálló lehetőségeken belül fokozni, hogy a rendelkezésre álló gyártási kapacitást a gaz­daságosság szempontjából a legjobban kihasználjuk. A teljesítmények fokozása a racionalizálás révén érhető el. Az ésszerűsítés folyamán a kiszemelt gyártási folyamatot rögzíteni kell vizsgálható for­mában, művelettervben. A rögzített gyártási folyamatot technológiai szempontból el­lenőrzik. Jobb módszert, gaz­daságosabb gyártási technoló­gia kidolgozása után az új gyártási eljárást gyakorlatba kell venni. Racionalizálás szempontjából vizsgálva a gyártási folyamatot, legcélsze­rűbben úgy járunk el, ha keressük azokat a ténye­zőket, melyek a gyártás­ban veszteségeket okoz­nak. Ha a veszteségeket felkutat­tuk, akkor már a veszteség oka is meghatározható, ami után mód van a veszteség ki­küszöbölésére tervet kidolgoz­ni és azt a gyártásban meg is valósítani. A veszteség általános for­mái a gyártás folyamatában a következők lehetnek: a gyárt­mányok sokfélesége okozta veszteség, anyaggazdálkodási károk, hibás, helytelen, kor­szerűtlen technológiából szár­mazó veszteségek, amelyek származhatnak a gépek és be­rendezések gazdaságtalan ki­használásából, helytelen idő- és rossz munkaerőgazdálkodásból. További veszteséget okoz a helytelen szerszámozás és rossz készülékek alkalmazása, vala­mint az anyagmozgatás kor­szerűtlensége. Ezenkívül még egyéb különleges szempontok szerinti veszteségek is előfor­dulnak. Fentiek közül a gé­pek és berendezések kihaszná­lása révén előállott vesztesé­gek a legjelentősebbek. Ezek­nek oka az, hogy a gépi idő a kézi időhöz viszonyítva kicsi, vagyis a gépek hasznos mun­kaideje elégtelen. Azonkívül a gépeknek a teljesítménye sem üti meg a korszerű berende­zés mértékét. Tehát elsőrendű feladat a gépek és berendezések elérhető legjobb kihasználása. Hideghengerművünk gyárt­mányai igen keresettek a bel­földi piacon, sőt a hazai szük­séglet kielégítésére importálni kell jelentős mennyiségű hi­degen hengerelt acélszalagot. Az ipar szükséglete állandóan emelkedőben van. Kézenfek­vő, hogy ennek a gyártását kell fokozni, mivel nagyará­nyú exportlehetőségek is fenn­forognak. Mindezeken kívül a hideg'hengerlési technológiánk elmaradott. Ezen a téren aránylag kis beruházással nagy eredményt lehet elérni. Hároméves fejlesztési progra­munk végén ez az üzem súly­ban háromszoros és értékben ötszörös termelést fog biztosí­tani a korszerűsítések révén. A modern gépek pedig a termelési költségeket leszo­rítják egy korszerű szintre. Az üzem létszámigénye el­enyészően csekély, mivel a nagyteljesítményű gépek dol­goznak az ember helyett és teljes gépesítést vettünk terv­be. Egy tonna készárura for­dított munkaórákban 50 szá­zalékos megtakarítást szándé­kozunk elérni. Energiafel­használásnál szintén közel 50 százalékos lesz a megtakarítás. A segédanyagok fogyasztása ugyancsak lényegesen csök­ken; A mezőgazdasági és kézi- szerszámok mind belföldi, mind külföldi piacokon nagy keresletnek örvendenek. Ezen a téren azonban szűk kereszt­metszetet jelent a süllyeszté- kes kovácsolási kapacitásunk elégtelensége. Jelenleg ezt le­foglalja a krómos kulcsok gyártása, azonban még így sem tudunk eleget gyártani. Feladat: új korszerű gépibe­rendezéssel ezt a nagytömegű kulcsgyártást modernizálni. Terveztünk egy modem ková­csoló automatát, amely a je­lenlegi teljesítmények húsz­szorosát tudja biztosítani. A berendezés üzembeállítása után a krómos kulcsok ön­költsége lényegesen csökken, felszabadul egy jelentős süly- lyesztékes gépi kapacitás és az üzem termelését fokozni tudjuk gazdaságos gyártások elvállalása révén. Nagy teher­tétel ebben az üzemben a ko­vácsoláshoz való melegítésre használt gáz-energia fogyasz­tása. Részlegesen áttérünk a közvetlen ellenállás-izzításra, amely lényegesen jobb hatás­fokkal melegíti a kovácsdara­bokat, mint a gázkemencék; A legnagyobb üzemünkben dróthúzás folyik. Ennek korszerűsítése a húzási se­bességek lényeges emelésé­vel érhető el. A jelenlegi alacsony húzási se­bességeket a világviszonylat­ban elért húzási sebességekhez kívánjuk felvenni. Ugyanis a drótgyártás alapművelete a húzás és ennek gyorsasága a termelés mennyiségét és ön­költségét lényegesen befolyá­solja. Az acéldrót gyártásá­nál és a különféle bevont hu­zalok készítésénél jelentkező szűk keresztmetszetek a ke­mencék áthúzó sebességének növelésével küszöbölhetők ki. Egészen új típusú acélhuzal patentozó kemencék beépítésé­vel 50 százalékkal kevesebb kemencével háromszor na­gyobb termelés érhető el. A gyártási költségek ennek meg­felelően csökkennek. A minő­ség is növekszik az új rend­szerű tüzelés esetében. Az energiafogyasztás csökkenése nagymértékű. Ugyancsak kor­szerűsítést jelent a rúdhúzás területén egy nagyteljesítmé­nyű rúdhúzó gép beállítása, amely négy művelet össze­vonása révén csökkenti az ön­költséget. Néhány évvel ezelőtt meg kellett szüntetnünk a hegesz- tőpálca-gyártást, mert gépi berendezésünk korszerűtlen­sége következtében nem volt gazdaságos a gyártás. Most foglalkozunk olyan tervekkel, hogy új, korszerű berendezés beszerzése esetén ismét gyárt­sunk hegesztőpálcákat, mivel ebben a cikkben mind minő­ségileg, mind mennyiségileg nagy a kereslet. Az új beren­dezéssel lényegesen olcsóbban tudunk hegesztőpálcákat gyár­tani és így ismét versenyké­pesek és gazdaságosak le­szünk; Nagy önköltségcsökkentési tar­talékok állnak rendelke­zésre az anyagmozgatás területén. Gyárunk anyagmozgatása ál­talában régi, elavult módsze­rekkel, emberi erő felhaszná­lásával történik. Ezen a téren a gépesítés bevezetése jelenté­keny önköltségcsökkentő ha­tású lehet. Általános irányelvek leszö- gezése után röviden kívántam jellemezni egy gyár önköltség­csökkentési törekvéseit, a kor­szerűség és gazdaságosság je­gyében. Feltűnhet, hogy min­den esetben a technológiák döntő, súlyponti műveletét változtatjuk meg a gépesítés fokozásával, illetőleg a mai technika állásának legtökélete­sebb módszereivel. Szándéko­san emeltem ki, hogy a tech­nika ismert legtökéletesebb módszereivel, mert hajlamosak vagyunk kevésbé jó módszert is alkalmazni, ha a legjobb esetleg több áldozatot kíván­na. Ez helytelen álláspont, mert amikorra a lehető leg­jobbat megvalósítjuk, a nagy ipari államok már úgyis eset­leg még jobbat tudnak alkal­mazni. Tehát mindig a maximális ered­mények elérésére kell tö­rekedni, mert ezek a „legolcsóbb“ mód­szerek, mivel a legtermeléke­nyebbek és a legtovább marad­nak korszerűek. Az elmondottak távolról sem merítik ki a kérdéses gyár korszerűsítési törekvésé­nek és terveinek teljes egészét, de ízelítőt adnak a nem szak­embernek arról, hogy milyen főbb szempontok alapján jön létre egy nagyüzem korszerű­sítési tervezése, amely hivatva van a termékek legolcsóbb, legjobb és legkevesebb em­beri verejtéket kívánó gyártá­sát biztosítani; Mándoki Andor a Salgótarjáni Acélárugyár főmérnöke Ma még az iskolapadban ismerkednek az I. éves vájártanulók a bányaműveléssel, de pár év múlva már hasznosíthatják a tanultakat; 29 km-re növekszik A nógrádi sízénmedencében az idén mintegy 10 millió fo­rintot fordítanak a korsze­rűen biztosított bányavágatok építésére. A két legnehezebb geológiád körülmények között dolgozó üzemben. Hányáson és TiriSbesen, valamint a feltá­rás alatt levő Király-táróban és a Medve-aknában összesen 2 kilométer hosszú foszállító vágatot falaznak át betom- idomkőveL A nagy nyomási­nak jól ellenálló TH-gyűrűkkel hat kilométer hosszú bánya- folyosót biztosítanak Kistere- nyén, Hányáson. Zagyván és ebben az éviben már a kazári bányáiban is. A tröszt műsza­ki vezetői gondoskodnak arról is, hogy a régi vágatokból ki­mentsék és a szükséges egyen­bányavágatok hossza gebés után ismét felhasznál­ják a TH-gyűrűket. Ezért má­jus 1-ig egy nagy hideghen­germű gépet helyeznek üzem­be, amellyel egyelőre a javí­tásokat végzek, majd később az új TH-gyűrűket is házilag állítják elő. A bányák hosszú élettarta­lomra tervezett légvágataiba vasbetonácsolatokat építenek és sokhelyen alkalmazzák a csőiből készült Mail-íves bizto­sítást is. Az év végéig az ed­dig elkészültekhez viszonyít­va így majdnem megkétszere­ződik, illetve eléri majd a 29 kilométert az összes korsze­rűen biztosított vágatok hosz- sza. 1 iataJember, nincs egy szál gyufája? Idős, őszülő hajú, ittas ál­lapotban levő bácsi szólí­tott_ meg. Ügy látszik, mátr régóta ül, élvezve a tavaszi napsütést, mert kézzel csa­vart cigarettájából már a dohány is kiszóródott. így kezdődött ismeretségem Fo­dor Jánossal egy szép tava­szi délutánon. Vígan füstölt cigarettája, miközben az it­tas emberek csökönyösségé­vel vallatóra fogott. — Hova megy erre? — Haza. — Hol lakik maga? Végre sikerült azt is meg­magyaráznom, de ezzel még nem elégítettem ki kíván­csiságát. Majd arra kell fe­lelnem, hol dolgozom, mi a foglallcozásom. Már-már azon gondolkozom, miért válaszolok ilyen készsége­sen ennek az idős ember­nek, amikor sietek haza. Mindegy, maradok és vála­szolok. Furdal a kíváncsi­ság, mi lesz e különös isme­retség vége? — Szóval riporter? Akkor maga is szokott írni? Eltart pár percig, míg ezt bizonygatom, — Jó, hogy találkoztunk. Figyeljen csak rám. Az Acélárugyárban dolgozom és sajnos megint az van, mint azelőtt, sógorság, ko- maság. Értelmetlenül nézek rá, ÚTKÖZBEN de nincs idő gondolkodásra. Arra kér, menjek be hozzá, ne az úton beszélgessünk. Már magam előtt látom a jól berendezett lakást, hal­lom a zsörtölődő feleséget, amint szidja élete párját, hogy miért ivott már me­gint. Ilyennek képzeltem Fodor János otthonát. A valóság azonban más. ** Nem várja senki, egyedül él, egy kis vályog­házban. Kissé le kell hajol­nom, hogy be ne verjem a fejem az ajtófélfába, ami­kor belépek. A csöpp helyi­ségben pokróccal letakart ágy, régimódi szúette asz­tal, egy szék, poros katona­láda, szinehagyott szekrény, tetején könyvek tömkelegé. A villanyt falra akasztott petróleum lámpa helyette­síti. Leülök az ágynak ne­vezett dikóra és Fodor foly­tatja ott, ahol az úton el­hagyta. — Az helyes volt, hogy szépen elbúcsúztatták az ol­vasóban a nyugdíjasokat, de mi történt? Elmentek az öregek és most ismét föl­éledt a kivételezés. És magyaráz. Megtudom, hogy 6 is 19-es kommunista volt, de többre is kiváncsi vagyok. Hogyan lehet 1957- ben, hogy egy ember, aki megette kenyere javát, dol­gozik gyerekkorától, csend­őrök verték, mert kommu­nista volt — most öreg napjaira mégis csak egy kicsi vályog kuckó jutott. Erre keresem a választ. ___t1 Imondom, de ezt ne ^ írja meg. Miután többször meg­ígérem, beszélni kezd. — Huszonnyolc éves fiam van. Lehet hogy ismeri, a Vasasban futballozik. Nős voltam, de feleségemmel nem értettük meg egymást, így ment ez hosszú ideig, míg egyszer elváltunk. Rég volt, azóta így élek. Ezer forintot keresek havonta, de nem sokra telik, ötszáz forint a koszt, száz forint elmegy szakszervezetre és egyebekre. Marad még 400 forintom. Ebből még a ku­tyámnak, Bodrinak kell száz forint és már csak 300 forint marad. A cigaretta újabb 100 forint és nem marad, csak 200 forintom. Ezt pedig megiszom. Borospohár az asztalon, félig borral töltve. — Felezzük meg kínál jószivűen. — Köszönöm szívességét, majd maga issza meg. Tudja, hogy nem így kel­lene élnie, sőt azt is el­mondja, ittasságáért a párt­ba sem vették fel, Most öt­ven év körül jár. Ahhoz, hogy megváltozzon, már nincs ereje. Derékba törte életét a válás feleségétől, Megúnta már az életet. Nem fél a haláltól. Egyedül a fiának örül már csak. Lehet, hogy sokan elíté­lik egy kézlegyintéssel; Áh, az öreg részeges — ami igaz, nem is alaptalan. Mindemellett még így sem lett á/ruló az ellenforrada­lom idején. Ma párton- kívüli, jelenleg ittas, de nem lett hűtlen elvéhez. Ma is kicsendül hangjából a munkáshatalom felett ér­zett szeretet. Már csak szemüveggel lát, de mégis gyakran olvasgat. Ott van a sok könyv között Lenin műve is a kis kuckóban. Szereti Lenint, mert Lenin nem csalta meg.-,-, • fPgy csalódással, gya- ‘‘•‘J nakvással teli élet. Mint a finom futóhomok a televényre, úgy rakódtak ezek is egy élet során az őszinte küzdeniakarásra, az igazságérzetre. S ha sokat változott is a világ, az öreg­kor már megkövesedve, le- törölhetetlenül őrzi azokat. Ha itt már sokat nem is tehetünk, felnövő nemzedé­künket védjük meg az ilyen lelket emésztő, a hi­bák tudatát csonttámere- vítő futóhomoktól... H. A. A bányászok életképes kezdeményezése Nem történt központi utasítás a munkaverseny indításáról és mégis na­ponta egyre több üzem dolgozója kéri a verseny helyreállítását. Ez alól a nógrádi szénmedence bá­nyászai sem kivételek. A fiatalok, a KISZ-brigádok az elsők közt kérték az or­szág bányászfiataljai közül a verseny életrehívását. Erről folyik most a szó a szénbányászati trösztben. Nincs most külön pénzkeret ugyan a versenydíjazásra, de mégis megtalálták a mó­dot, hogy jutalmazzák a legjobbakat. Kétnapos ki­ránduláson vesznek részt a legjobbak Budapesten s ké­sőbb lehetséges, hogy a Tátrában, Van mit tenni a bánya­üzemekben. Csökkenteni kell a robbanóanyag fel- használást az önköltség le­szorításáért. A szén minő­ségét javítani a palaszáza­lék betartásával. Különö­sen a vékony telepeken az előrehaladást meggyorsíta­ni mind a szénben, mind a meddőben. Megszervezni a szállítók közötti jó munkát, a zavartalan faellátást — és még lehetne sorolni mindazt, amit tenni kell a több és olcsóbb termelés érdekében. Ezek a verseny főbb fel­adatai. A bányászok isme­rik ezeket a problémákat és minden bizonnyal szívesen részt kémek megoldásában. Ezt bizonyítja a kezdemé­nyezések sokasága. Például Ujj János, a kisterenyei üzemegység nevében ver­senyre hívta valamennyi üzemet az olcsó szén ter­meléséért. De vajon milyen lesz a verseny? Számtalan kérdés vár válaszra. Egy azonban biztos: igazságos. Tekintet­be veszik az üzem sajátos­ságát (nagy nyomás stb.), mert nyilván, hogy jobb eredményt tudnak ott fel­mutatni, ahol az elemi erők sokasága nem fordul elő. Április 1-től indult meg a versenymozgalom a me­dencében, melynek a végle­ges értékelése június 1-én lesz. Addig pedig az érté­kelés dekádonként törté­nik. A legjobb KlSZ-brigá- dot vándorzászlóval jutal­mazzák, amely ezután há­rom hónaponként cserél gazdát. Hasonlóan a leg­jobb üzem vándorzászlója Is. Talán röviden így lehetne jellemezni a most beinduló versenyt: életképes, mert nem felső utasításra jött létre. S hogy eredménye lesz, azt biztosítják a szor­gos munkáskezek. Ehhez a nemes és szép mozgalom­hoz mi is csak jó szeren­csét tudunk kívánni me­dencénk valamennyi bá­nyászának. ffiaidaüaM., Földjét szorgalmasan művelte. Mindenre gondolt, csak éppen a jégbiztosításra nem. Egy napon sötét vihar­felhők gyülekeztek, és a lezúduló jég néhány perc alatt elpusztította egész évi munkájának gyümölcsét. Előrelátó gazda nem hagyja termését jégbiztosítás nélkül ! Itt levágandó! Töltse ki és küldje be ezt a szelvényt az Állami Biztosítónak Szándékomban Van jégbiztosítást kötni; Kérem, hogy bővebb, költségmentes tájékoztatás végett 10 napon belül keressenek fel; Névj Helység! Pontos lakcfms A szelvény beküldése nem jár semmiféle kötelezettséggel! FORDÍTS!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents