Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-14 / 29. szám
1957. április 13. NÓGRÁDI Népújság 5 Milyen előnnyel jár az adóügyek egyszerűsítése Az adókivetés, adókönyvelés és a panaszok intézése a községi tanácsok feladata Dolgozó parasztságunknak régi sérelmét orvosolta kormányzatunk, amikor az adó- igazgatást decentralizálta, vagyis az adókivetést, adókönyvelési és s panaszok első fokon való elintézését közvetlenül a községi tanácsokra ruházta. Eddig ugyanis az adó- igazgatás minden ágát a járási tanács székhelyén végezte 3—4 adófelügyelő és 3—4 könyvelő. Egy-egy adófelügyelőre, illetve könyvelőre 3—4 ezer adótételnek a kivetése, illetve könyvelése jutott és miután a pénzügyi dolgozók nem rendelkeztek kellő helyi, illetve személyi ismerettel, bizony a legjobb akarattal is előfordultak olyan hibák, melyeket csak hosszú idő múlva lehetett orvosolni; Most nézzük meg, milyen hátrányokkal járt ez dolgozó parasztságunkra nézve? Az adókivetés elleni panaszok nagy része az adóztatott földterület nagysága ellen merült fel. Az a dolgozó paraszt, aki vitatta adóztatott földterületét, beutazott a járási székhelyre, ahol előadta panaszát, innen a községi tanácshoz utasították, hogy kérjen igazolást a használatában levő tényleges földterületről. Az adózó visszautazott, megkapta a községi tanácstól at igazolást és visz- szajött a járási székhelyre. Itt megnyugtatták, hogy csak menjen haza nyugodtan, panasza rövidesen elintézést nyer. Igen ám, de a panasz orvoslásához nem volt elég a községi tanács igazolása, mert ezt még egyeztetni kellett a földnyilvántartási kartonokkal is. Ha történetesen nem egyeztek meg az adatok, az adózót be kellett hivatni a tanácsházára és újra ki kellett hallgatni. Bizony, egy-két hónap is eltelt míg azután panaszát el lehetett intézni Ezeket nézve láthatjuk, hogy milyen munkaidőkiesést jelentett dolgozó parasztságunknál ez az ide-odautazgatás és be- idézés. A panaszok másik nagy része a könyvelés ellen szólt. Mint tudjuk, az adóbefizetések lekönyvelése is a járási székhelyen történt. Sok esetben előfordult, hogy adózóink a befizetési lapra nem írták rá a főkönyvi tételszámot és miután a legtöbb községben előfordul az, 'hogy több olyan hasonló nevű adózó van, akiknek még a feleségük neve is ugyanaz, így előfordult igen gyakran, sőt mondhatnám, a legtöbb esetben, hogy a befizetett összeg nem a befizető, hanem egy másik hasonló nevű adózó számláján nyert jóváírást, és miután az adóügyi megbízott követelte a hátralékot, az adózó részéről megint megkezdődött az ide-cdautazgatás és bizony, megint napok, sőt hetek teltek el, míg a panasz orvoslást nyert. Az adóigazgatás decentralizálásával az adózók felesleges zaklatása, illetve azok utazgatása teljesen megszűnik. A rendelet értelmében az adókezelés, adókivetés, könyvelés, panaszok elsőfokú elintézése a községi tanácsok adóügyi csoportja hatáskörébe került. Mi jelent ez? Ez azt jelenti, Fentieket összegezve láthatjuk, hogy az adóigazgatásnak a községi tanácsok hatáskörébe való utalásával dolgozó parasztságunk mentve lesz a fölösleges zaklatástól, az ide-cdautazgatással és küldözgetéssel nem fog kiesni a termelő munkából és ami ránézve a legfontosabb, panaszának orvoslására nem kell várnia hetekig, sőt hónapokig. A rendelet megjelenése óta alig telt el három hónap és a szécsényi járás területén máris megmutatkozik dolgozó parasztságunk hálája kormányzatunk ezen intézkedése iránt, amit bizonyít az is, hogy a járás első negyedévi adóbevételi tervét március hó 15-re 100 százalékra teljesítette. De ehhez hozzájárul az is, hogy pénzügyi dolgozóink, megértve kormányzatunk helyes intézkedését, már eddig is minden igyekezetükkel azon volhogy ha valakinek például az tak, hogy dolgozó parasztsá adóztatott földterület nagysága ellen van kifogása, bemegy a községi tanácshoz, ahol a jelenlevő pénzügyi dolgozó azonnal megnézi adózó kartonját, kivetési, sőt ha kell, kataszteri birtokívét is és így panaszát legkésőbb 1 órán belül el tudja intézni. Vagy a könyvelés ellen jóformán nem is lehet panasz, hiszen a befizetési lapokat a pénzügyi dolgozó állítja ki és ha történetesen el is felejti a főkönyvi számot ráírni, az összeg lekönyvelése nem okoz gondot, mert a pénzügyi dolgozó, azt lehet mondani, minden adózót személyesen ismer és így minden egyes alkalommal emlékszik majd rá. hogy a kérdéses ösz- szeget ki fizette be. gunk jogos orvosolják. sérelmeit azonnal Bárdos János adófelügyelő Szécsény Értekezlefet tartanak a méhészek A Nógrád megyei méhészek (akik szakcsoportokban vannak) április 15-én tartják küldött értekezletüket. Ezen az értekezleten 53 küldött választja meg azt az intézőbizottságot, amely érdekképviseleti és egyben szakfelügyeleti szervük is lesz. Az értekezlet helye a megyei tanács III. emelet 334-es szobájában lesz. Érdemes önkéntesen is tűsbiztosítást kötni A kötelező biztosítás négy éve alatt az Állami Biztosító több mint 200 000 tűzesetből és 800 000 jégkái ból származó kártérítést fizetett ki, csaknem 410 millió forint összegben. A legutóbbi hónapokban például Balassagyarmaton a Nyírjes-pusztán ismeretlen Méhbazfo sítás A fertőző költésrothadás állandóan fenyegető veszedelme minden méhészetnek. Fertőző bajról lévén szó, ez ellen nem véd sem a tudás, sem a gondos kezelés, sem a legmesz- szebbrnenő óvatosság. Joggal alkalmazhatjuk rá a mentők jelszavát: „Mindnyájunkat érhet baleset!” Egyetlen védelem — nem maga a baj, hanem csak az általa okozott károsodás ellen — az előzetes biztosítás. Az utóbbi években nyújtott állami segély csak ideiglenes, nagyon is esetleges és a legtöbbször meg sem közelíthette a kár valóságos összegét. A haladó magyar méhészeknek évtizedek óta hangoztatott kívánsága volt az, hogy más állatokéhoz hasonlóan, tegyék lehetővé a méhek biztosítását. Sajnos, ezt mindeddig nem sikerült megvalósítani, mert nem voltak megbízható adataink a betegség elterjedéséről, gyakoriságáról és a károk mértékéről. A Gödöllői Méhtenyésztési Osztály éveken át folytatott ellenőrző és bajmegállapíió munkája ma már legalább részben pótolja ezt a hiányt. Ezért az Állami Biztosító hajlandó — egyelőre egy évi próbaidőre — a méhek biztosítását is elvállalni. Most már csak rajtunk, méhészeken áll, hogy ez a „próbaév“ segítsen hozzá bennünket a kérdés végleges rendezéséhez. Részletesebb felvilágosítást a méhbiztosításról a földműves- és méhészszövetkezetek, továbbá a méhészcsoportok adnak. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ a csoport és szövetkezeti tagok biztosítási díját kamatmentesen előlegezi úgy, hogy azt a szerződött méz elszámolásakor vonják le. LEVÉL H ÉH ALOM BÓL A napokban levelet kaptunk Körmendi Ferenctől. Hé- 'haiom község MSZMP-szervezetének elnökétől. Körmendi elvtárs levelében kiegészíti lapunk április 3-i számában megjelent „Emlékezés” című cikkünket. .,Helyesnek tartom, hogy a cikk felidézi a múlt nehézségeit. Viszont többet kellett volna írni az októberi eseményekről. Ezt most én pótolom. A volt nagybirtokos volt bizalmija október 23-a után már ismét itatta a lumpeneket, hogy saját .jó’ kiagyalt terveiket végrehajthassák. 26-án este az egyik ellenforradalmi ügynök már 'lazította a falut. 27-én este a párt- titkárt meg akarták gyilkolni. A klerikális reakció befolyása alatt álló családok egyes suhanc tagjai szövetkezve a lumpenekkel és a börtönviseltekkel, kivagdosták a címereket a zászlóból és a tanácsházról levették a csillagot. A tejcsarnok előtt kijelölték azt a vasoszlopot, amelyre fel akarták akasztani az üzem vezetőjét. Tanácskoztak a tanácstitkár elztivaráy sáról is. Szervezték a Kisgazda Pártat és az egyéb más reakciós‘ pártokat.“ Köszönjük Körmendi elvtárs levelét. Bár már ott tartanánk, hogy mások is elmondanák véleményüket, észrevételeiket a lapunkban megjelenít cikkekről. Hogyan kaphat 50 igénylő lakást Balassagyarmaton ? Súlyosak a lakásgondok Balassagyarmaton is. Pillanatnyilag legalább százhúsz jogos igénylő reménykedik lakáskiutalásban. A varos vezetői törték a fejüket a jó megoldáson Legutóbb felvetődött egy jó ötlet. A járási szociális otthont at kellene telepíteni a járás területén kihasználatlanul heverő földesúri kastélyok valamelyikébe. A helyiség pedig magába tudná fogadni a hivatalok nagy részét. Ennek kettős haszna lenne. Egyrészt mintegy ötven család jutna ilyen módon lakáshoz, másrészt pedig a városi lakosság különböző ügyes bajos dolgait egy helyen, a város középpontjában tudná elintézni. A kiváló javaslat felsőbb szervek engedélyétől függ, ami szerintünk minden bizonnyal beleegyező lesz. okból tűzkár keletkezett. A tűz 18 egyéni gazdálkodónak okozott kárt. Az Állami Biztosító ezen károsultak részére 262 000 forintot fizetett ki még a kötelező biztosításra. Ubran- kovics Józsefnek például 2500 forintot fizettek ki, Csáki Istvánnak 8133 forintot, özv. Csáki Sándornénak 16 276 forintot, Mukrányi Jánosnak 29 338 forintot, özv Bartos Istvánnénak és Bencsik Istvánnak pedig több mint 32 ezret. Március 3I-vel megszűnt a kötelező tűz- és jégbiztosítás hatálya. A lakóépületek tulajdonosainak nagy többsége azonban megkötötte az önkéntes tűzbiztosítást. Igen sokan a felhívás nyomán postán küldték be a tűzbiztosítás! díjat, mások személyesen keresik fel a biztosító helyi megbízottait az önkéntes tűz- és jégbiztosítás megkötésére. A szerződéses magtermelés eredményei (Tudósítónktól.) Megyénkben a herefélék jó terméssel fizettek. Bíbor- heréből a megyei átlagtermés 2.6 mázsa volt. amely 32 százalékkal meghaladta az országos átlagot Megyénk a bíbor- heremag-termelő megyék között ezzel az eredménnyel az első helyet foglalta el. A fehérhere 110 kilogramm átlagtermést adott, s 20 százalékkal haladta felül az országos átlagtermést. így csak Győr megye tudott bennünket megelőzni. Nyúlszapukából 1,4 mázsa volt a megyei átlagtermés. amely az országos átlagot 114 százalékkal múlta felül. Megyénk. így az ország legjobb nyúlszapukamag-termelő megyéje volt a múlt évben. Vörösheréből több mint 2200 mázsa vörösheremag került a központi készletbe. Több mint 5000 kh föld bevetéséhez szükséges 1 522 500 mázsa vetőmagot diszponált le a Magtevmeftető Vállalat a szerződéses termelők részére. A korai vetésű növények vetése már befejezéshez közeledik, sőt a korábban földbe ültetett étkezési borsó sók község határában már szépen zöldell. ★ A megyében 3800 mázsa vetőburgonya kerül kiadásra, csereburgonyáért, készpénzért és kölcsönbe. A vetőburgonyák leszállítása jó néhány termelő- egység részére már meg is történt. A termelők így idejében kicserélhetik saját, gyengébb minőségű vetőburgonyájukat és így az ültetést is idejében elvégezhetik. GAZDASZEMMEL A fagyok és az ellenük való védekezés Az idén a szokottnál korábban köszöntött be a tavasz. Virágzik a mandula-, a barack- és a szilvafa. Bő termés ígérkezik. És a bő termést még ezer veszély fenyegeti. Az egyik ilyen nagy veszély a fagy. Az utolsó fagy tavasszal, többnyire áprilisban szokott fellépni. Nem az úgynevezett „fagyos szentek” napjai a leggyakoribb időpontjai ezeknek a veszedelmes késő tavaszi fagyoknak. Inkább május első hete. A fagy elleni védekezés egyik legbiztosabb módja a legalsó levegőrétegnek kezdetleges kis kályhákkal való me legítése. Sok ilyen apró kályhát elosztva a megvédendő területen, azokban lehetőleg nagy és sűrű füstöt fejlesztő anyaggal, (kőszén, kőolaj származék) tüzelnek. így kettős célt érnek el. Melegítik is a levegőt és a füst fejlesztésével mesterséges felhőt létesítenek a terület felett. Ez a füst s hőkisugárzást és ezzel a lehyk.it gátolja. A füstfejlesztés kályhák nélkül is lehetséges. Bő és nedves füstöt adó hulladék- tüzelő használatával. Kertészetekben a növényzet takarásával is védekeznek, amelyhez rossz hővezető anyagot (papír, fa, szalma) használnak. Jó tudni, hogy a tavaszi fagyok esetén a hőmérséklet rendesen két-három órával napkelte előtt süllyed le 0 fokra és ez alá. Az aknászok felelősségéről a z októberi ellenforradalmi események súlyosan érin« J\ tették szénbányászatunkat is. A munka beszüntetése, a sztrájk mindennapossá válása következtében üzemeink jelentős része súlyosan megrongálódott. A széntermelés a minimumra csökkent. Szén nélkül nincs fejlődés, nincs élet. Szükségessé vált tehát a széntermelés gyorsütemü megindítása és fejlesztése. Az októberi események után nehezen, vontatottan indult meg szénbányászatunkban a munka, a termelés. Ma már elmondhatjuk, hogy a szénter« melás területén komoly eredményt értünk el. Üzemegységünk mennyiségi termelésben és az egyfőra eső termelésben, a teljesítmények tekintetében is nemcsak utolérte, de túl is szárnyalta az október előtti eredményeket. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt ma már megKÖzelítd az október előtti termelést. Országos viszonylatban azonban még komoly lemaradás van, amelynek megszüntetése még jobb munkát, még nagyobb erőfeszítést követel meg szénbányászatunk minden dolgozójától. Vizsgáljuk meg röviden, hogy milyen felelősség hárul ebben a munkában a műszaki vezetés alsó parancsnokaira* Mielőtt az aknászok felelősségét felvetjük, szükséges, hogy megemlítsük a kormánynak azon intézkedését, amely rendezte a bányászok bérezését. Ez két okból szükséges és helyes. A bányászat az összes iparágak közül az egyik legveszélyesebb, legnagyobb munkaerőt igénylő iparág* Másocíszor, csak a széntermelés gyors ütemű növekedésével kerülhetjük el az inflációt, a nagyobb mérvű munka- nélküliséget és indulhat meg az országban a vérkeringés, a munka, a termelés, a normális élet. Szükséges, tehát, hogy a bányászok anyagi érdekeltségen keresztül is fokozzák termelésüket. A kormán^ helyesen mérte fel a helyzetet, eleget tett a bányászok kérésének és mintegy 40 százalékkal emelte a bányászok bérét. A bérezés rendezése után jogosan vethetjük fel és követelhetjük meg a becsületes munkát, mind a fizikai, mind a műszaki dolgozóktól. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt egyes üzemeiben éltek a kevés csille, sok forint jelszavával, minimálták a teljesítményt és maximálták a forintot. A kormány által biztosított béremelésnek az alapja az 1956. szeptember havi előírt 100 százalékos teljesítmény. A kereset emelkedésében nincs felső határ, de teljesítménynek kell mögötte lenni. Ezekután vetjük fel ismét az aknászok felelősségét* Az igazságos, teljesítményen alapuló bérezés kialakításában főszerepet visz az aknász. Az aknász a termelés közvetlen irányítója, szervezője, akinek fellépése, munkája nagymértékben befolyásolja az üzem egész menetét. Legyen magabiztos, határozott, szigorú, de igazságos. Az igazságosság elsősorban domborodjon ki a dolgozók által elvégzett munka helyes átvételében.; A munkaátvételnél ne a sógor-koma elv uralkodjon, hanem a becsületesen elvégzett munka. A munkaátvétel ne a szerszámos ládánál történjen, hanem a valóban elvégzett munka helyszínén. A dolgozók megbecsülik azt az aknászt, áld a munkaátvételnél az elvégzett munkát veszi alapul, de jogosan lépnek fel azzal szemben, aki nem igazságos és kivételt csinál dolgozó és dolgozó között. Az aknásznak, de minden dolgozónak tisztában kell lenni azzal, hogy a szigorú munkaátvétellel nem az a cél, hogy a bérek csökkenjenek, de cél az, hogy jogtalanul, igazságtalanul senkit ne fizessenek. Az aknásznak harcolni kell azért, hogy a dolgozók bére emelkedjen, de a bérnövekedés mellett munkának, teljesítménynek kell lenni* A nem teljesítményen alapuló bérezés bérfeszültséget idéz elő az üzemek között, ellentétet szít a dolgozók között* Jogosan lépnek föl azon üzem dolgozói, ahol a bérrendezést a kormányrendeletnek megfelelően hajtották végre azzal szemben, ahol ezen a területen lazaság van. Azokban az üzemekben, amelyekben a teljesítmény és béralakulásban lazaság van, az aknász felelősségét nyugodtan felvethetjük. Az aknász, mint a termelés közvetlen irányítója felelős a biztonságos üzemmenetért, a csapatnak anyaggal való ellátásáért, a helyes műszakarány betartásáért, a helyes mű- szakvezetésért, stb. amelyekkel külön részletesen nem foglalkozom. Az országnak több szénre van szüksége. A teljesítmények egyes üzemekben még elmaradottak. A teljesítmény normális alakulásának egyik fő tényezője az igazságos bérezés, amely csak igazságos munkaátvétellel valósítható meg. A z igazságos munkaátvételért elsődlegesen felelős az aknász. Minden aknász érezze ezt -a felelősséget, harcoljon a hibák megszüntetéséért és munkája feltétlen eredményes lesz. CSONGRÁDI JÁNOS a Nagybátonyi Bányaüzem főmérnöke Köszmétefák Debrecen környékén és Szentendrén a köszméte kis fákon terem. A köszméte fán való termesztését oltással nyerik. Alanya a sárgaribizke. Kötött talajon is kielégítően fejlődik* Igénytelen, erős sarjadzó képességű. A 80—120 milliméter vastag ágú alanyt májusban — lehetőleg borús napokon — oltsuk be. Tetejét lecsípjük és behasítjuk 4—5 centiméterre. Az anyafáról levágunk 5—6 centiméter nagyságú idei hajtást és a végét mintegy 2 centiméter hosszúságban ékalakúra metsszük. Az így előkészített oltóvesszőt betoljuk az alany hasítékába, majd raffiaval átkötjük. A nemes részen levő kis levélkéket meghagyjuk. A májusi oltás őszre szép hajtást hoz. Debrecenben a 98—99 százalékos eredményt adó májusi zöldoltást kedvelik. Ügy gondoljuk, megyénkben is sikerrel lehet alkalmazni e köszméte termelési módszert; A villamos disznópásztor /ÜE A legeltető kanász legjobb segítsége a villamos disznópásztor. Enni nem kér. nem is ugat. mint a puli. A puli mint kanászsegítség régen ismeretes, de a villany pásztor jobban összetartja a sertéseket. Szigeteletlen villanydrótból készítik. A drótba akkumulátor elemről gyenge áramot vezet- n®. .. Ez 03 áram helyettesíti a különben is igen kárhoztató fütyköst és a puli fogát. Ami- hor a sertés tilosba menne, hozzáér a vezetékhez. Enyhe áramütés éri. Erre természetesen jobbnak látja távoltartani magát attól a „titokzatos" dróttól Ez a módszer minden nagyüzemi gazdaságban sikerrel alkalmazható * A selyemhernyó tenyésztésről Megyénkben igen sok az eperfa. Legtöbb fát az országutak és a dűlőutak mentéit lehet találni. így megyénkben is sikerrel folytatható a selyemhernyó-tenyésztés. A selyemhernyó-tenyésztésre a földművesszövetkezetek megbízottaméi szerződést lehet kötni. A hernyókiosztás idején 100—200 forint előleget* díjmentes tenyésztő papirost és szakszerű tanácsot kapnak a szerződő felek,
