Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-07 / 27. szám

1957. április 6. NÓGRÁDI Népújság S Az SZMT elnökségének tervezete a szakszervezetek termelési tömegmunkájáról A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának elnöksége 1957. március 26-án tartott ülésén foglalkozott a szakszer­vezetek termelési tömegmun­kájának kérdésével. Az elnökség helyesli, hogy több szakma területén a szak- szervezetek szervezetten fog­lalkoznak a termelés növelésé­vel, az önköltség csökkentésé­vel, az áruk minőségének ja­vításával. Helyesli a bányász ifjúsági brigádok kezdeménye­zését a szocialista munkaver­seny fellendítésére. Kéri a termelő szakmák szakszerve­zeteit, hogy ezen jó kezdemé­nyezéseket saját területükön Begitsék; Az elnökség javasolja a ter­melő szakmák területi bizott­ságainak és üzemi bizottsá­gainak, hogy a következő kér­désekben kezdjék meg szer­vezetten a termeléssel való foglalkozást. O Minden termelő szak­ma területén szorgal­mazzák, követeljék meg a szakszervezetek a folyamatos termeléshez szükséges felté­telek biztosítását, tegyenek javaslatokat a gazdasági ve­zetőknek a munkaszervezés, a munkafeltételek javítására. © Karolják fel a szak- szervezetek a dolgo­zók mozgalmait, termelési kezdeményezéseit, sőt szer­vezzék ezeket, terjesszék a jól bevált kezdeményezéseket az üzemen és az iparágon belül. A jó eredményt elérő üzeme­ket, brigádokat, egyéneket a szakszervezetek népszerűsít­sék, ismertessék munkamód­szereiket. © Tegyenek javaslato­kat a dolgozók mun­kájának megkönnyítésére, a munkafolyamatok rövidítésé­re, gépesítésére, a műszaki, technikai színvonal emelésére. Kérjék ki és hallgassák meg ezzel kapcsolatban a dolgozók véleményét, javaslatait, kez­deményezzenek ilyen értelmű megbeszéléseket a szakszerve­zeti vezetők a dolgozók széles rétegeivel; O A dolgozókkal történő tanácskozás s az üze­mi bizottság vitái alapján te­gyenek javaslatokat az üzemi éves tervek és műszaki intéz­kedési tervek elkészítésére, a tervek esetleges évközbeni vál­toztatásánál követeljék meg, hogy véleményüket a gazda­sági vezetők vegyék figyelem­be. © Törődjenek a szak- szervezetek a dolgozók újításai, ésszerűsítési javasla­tainak megvalósításával, ne engedjenek lazaságot az elbí­rálás, bevezetés, jutalmazás stb terén. Rendezzenek üze­mi szinteken és területi szin­ten is újítási kiállításokat, megbeszéléseket az újítókkal, o Mérjék fel üzemi szinteken a dolgozók szakmai képzésének szüksé­gességét, minden szakma te­rületén érjék el a szakszerve­zetek, hogy az általuk java­solt szükséges szakmai tan­folyamokat megindítsák, s azt a tanfolyamra jelentkező dol­gozók rendszeresen látogas­sák, vegyenek részt azon. El­lenőrizzék a tanfolyamokat, a dolgozók szakmai kérdésére fordított összeg félhasználását közösen a vállalatvezetéssel eszközöljék. O Továbbra is a szak- szervezetek feladata a termelési értekezletek előké­szítése, . megszervezése, leve­zetése. Követeljék meg a gaz­dasági vezetéstől a termelési értekezleteken elhangzott reá­lis javaslatok, észrevételek megvalósítását. A termelő munkában kitűnt dolgozók ju­talmazását a termelési érte­kezletek javaslatai alapján az igazgató, az üzemi bizottság, és a munkástanács döntse el. Érjék el a szakmai szakszervezetek terü­leti bizottságai és üzemi bi­zottságai, hogy a területükön működő munkástanácsok se­gítsék a szakszervezetek ter­melési tömegmunkáját. Nagy gondot fordítsanak a gazda­sági vezetés, a műszakiak ilyenirányú munkájának o megjavítására, jelöljék meg, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani az adott ipar­ág, vagy üzem területén a ter­melés és a termelékenység növelése érdekében, a minő­ség javítása és az önköltség csökkentése területén. o Segítsék a szakszerve­zetek a szocialista bé­rezés kialakítását. Olyan bé­rezési formát alkalmazzanak a szakmák az üzemek terüle­tén, mely ösztönöz a több, a minőség jobb, a gazdaságosabb termelésre. Minden területen fog­lalkozzanak a szak- szervezetek behatóan a mun­kavédelem kérdéseivel — jobban mint ezt előzőleg bár­mikor tették. Ne felejtsék el, hogy a biztonságos munka végeredményben a termelés fokozását segíti. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége kéri a területi bizottságokat és az üzemi bizottságokat, hogy az elkövetkezendő időben a fent megjelölt pontok alapján ala­kítsák ki szakmánként, üze­menként a termeléssel való foglalkozás módszereit, min­den területen kérjék az MSZMP szervezetek segítségét, a kommunisták példamutatá­sát. Szakszervezetek Nóg­rád megyei Tanácsának elnöksége // Kedves nógrádi bányászok! Ifjú bányász-brigádok! Szocialista társadalmat épí­tő hazánkban tizenkét éve, hogy kezünkbe vettük az or­szág irányítását, az ország ipa­rának, köztük a bányászatnak fellendítését. Elfelejtíhetetlen eredményeket és megmásítha­tatlan sikereket értünk el felszabadulásunk óta a dol­gozók, a munkások pártjának vezetésével. Ezen eredmények és sikerek tették a magyar dolgozók, közöttük a magyar bányászok életét szebbé, bol­dogabbá és virágzóbbá. Leg­megbecsültebb tagjai lettünk a társadalomnak, annak a tár­sadalomnak, amelyre végre azt mondhatjuk, hogy a miénk. Valóban a társadalom gazdái lettünk és ezzel a címmel kell, hogy éljünk is, a gyakorlatban, a szocialista társadalom épí­tésében kell, hogy minden tu­dásunkkal részt vegyünk. Ilyen arányú törekvéseinket meg­követeli az októberi ellenfor­radalomból győztesként kike­rült szocializmust építő ha. zánk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ellenforradalom a munkásosztály eredményei­nek, alkotó, építő munkájá­nak eltiprására törekedett. Minket is elfelejthetetlen meg­aláztatásba akart süllyeszteni. Gátolták az építő, alkotó mun­kát, gyalázták a szocialista munkaversenyt, igyekeztek a szocialista munkaversenytől távol álló hibákat, rosszakat a szocialista munkaverseny az ellenforradalomnak'' Ábránd világ hová lettél?! Magyar dissaidenseh helyseié A z októberi ellenforradalmi eseményeket követően mintegy 180 000 magyar sze­mély disszidált külföldre, fő­ként Ausztrián keresztül, de mintegy 17—18 000-en Jugo­szlávián kér észt ÜL Jugoszlá­viából eddig ezeknek körül­belül 10%-a tért haza, Nyu­gaton körülbelül 16—17 ezer, Ausztriában jelenleg körülbe­lül 40 000 disszidens tartózko­dik, a többieket különböző nyugati országokba vittéki el­sősorban Svájcba, Nyugat-Né- metországba, Olaszországba, Angliába, Belgiumba, Francia- országba, az Egyesült Álla­mokba, Kanadába stb. A disszidensek körében álta­lában a csalódottság hangula­ta uralkodik. A nagy ígérgeté-’ sek és kecsegtetések csak ke­vés ember számára adtak jobb helyzetet. Igen szűkkörű azok­nak a száma, akik külföldi ro­konaik, összeköttetéseik vagy tehetségük révén jobb körül­mények közé kerültek. A leg­szélesebb köröknek, akik tá­borokban élnek vagy kisebb munkalehetőségekhez jutottak, maradt a mindennapi létért való küzdelem, a bizonytalan­ság, a megvetés az illető or­szágok részéről Az egyre növekvő elégedet­lenség folytán nő a hazatérni kívánók száma. Az illető or­szágok hatóságai azonban min­dent megtesznek, hogy hazaté­résüket megakadályozzák. A hazug, rágalmazó propa­ganda mellett nem ritka eset a bebörtönzés, verés, vagy egyéb fizikai megfélemlítés. Elég súlyos tényező a haza­térés meggátlásánál, hogy a disszidensek nem ismerik az itthoni helyzetet, sok esetben felülnek a hazug propagandá­nak. Félnek hazatérni, egy részt disszidálásuk következ­ményeitől tartva, másrészt fél­nek az itthoni gazdasági ne­hézségektől, amelyeket felna­gyítva propagálnak közöttük. A hazatérni kívánók egyes tá­borokban annyira meg vannak felemlítve, hogy hazatérési szándékukról sokszor még egy­más között sem igen mernek beszélni és félnek a követsé­gekhez fordulni, mivel olyan híreket terjesztenek közöttük, hogy ott lecsukatják, megve­rik, vagy meggyilkolják őket. Ennek ellenére egyre töb­ben fordulnak leveleikkel a magyar hatóságokhoz. Ezek a levelek mindennél ékesebben beszélnek helyzetükről, körül­ményeikről és hazatérési szán­dékaikról. Néhány levélrészle­tet ismertetünk: az élenjáró dolgozókkal stb, nHHntiNniiiiiiiiHmiiitiiiiiiisiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiitiiiiimiminiiiimiiMtiiinintiniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifMiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiimiMtii szalökön hivatalsegéd. Ács István édesapja pedig MÁV- alkalmazott Gyöngyösön; Egyiknek sem áll érdekében a régi rendszer visszaállítása. Milyen alapos munkát vég­zett az ellenforradalom ezek­ben a fiatal szívekben és értel­mekben! A Szovjetunió nagy, népfelszabadító harcának le­becsülése, a hazug nacionaliz­mus jelszavai, a ténylegesen fennálló hibák eltúlzása, mindez káros irányba terelte az ifjúság törekvéseit. Milyen gyűlöletes, hogy az osztály­ellenség éppen ezekre a tiszta és becsületes szívekre irányí­totta először aljas és hazug jelszavait, kihasználva a fiata­lok forradalmi lelkületét! Ezekért a fiatalokért mindannyian felelősek va­gyunk! Felelősek vagyunk azért, mert engedtük, hogy el­lenforradalmi demagógok be­folyásolhatták őket, de felelő­sek vagyunk azért is, mert nem foglalkoztunk megfelelő módon problémáikkal. Ezeknek a diákoknak leg­többje már a nép fiaiból tevő­dik ki. Szüleik többnyire mun­kások és szegényparasztok. Ha megmagyarázzuk nekik, hogy szüleik, testvéreik ellen támad­nak, ha a népi hatalom ellen támadnak, meg fogják érteni és nem fog hatni rájuk sem­milyen hazug ideológia. Csikós József és Ács István is megértették, amikor elbe­szélgettünk a dolgokról, ami­kor megvizsgáltuk a ténye­ket ..; Igaz, hogy ők nem harcoltak fegyverrel, mint ahogyan nem harcolt egyetlen kollégista tár­suk sem. De tüntettek a pro­letárdiktatúra ellen, úgyhogy maguk sem látták a tün­tetés tulajdonképpeni lényegét. — Hiszem, hogy a szocialis­ta társadalom egy magasabb termelési és társadalmi formát jelent — mondotta Ács István, ott az asztal mellett, beszélge­tés közben — és úgy hittem, hogy amit teszünk, nem a nép ellen van. Gyorsan peregtek az események..; Nem tudtam gondolkodni..; Forró volt a fejünk! Csikós József: — Nemzeti érzéseimre ' hi­vatkoztak és úgy éreztem, hogy helyesen teszem, amikor tün­tetek ... Csikós József és Ács István csak két diák a sok közül. Té­vedtek, megtévesztették őket és végül ők maguk is rájöttek, hogy aljasul, eszközként ki­használták becsületes érzései­ket és többé sohasem fogják a munkásosztály és a szegény- parasztság ellenségeit támo­gatni. Ideig-óráig megtéveszt­hették őket, de tartósan nem! Sokan vannak ilyenek. Ezek a fiatalok hiszik is, amit mon­danak és helytelen gondolko­dásmódjukat okos szóval, em­beri közeledéssel helyes me­derbe lehet terelni. Ezek a mi fiataljaink. Úgy kell rájuk vigyáznunk, mint a szemünk fényére! Hiszen rajtuk nyug­szik szocialista hazánk jövője! Nem szabad magukra hagyni őket! Mindketten és velük együtt még sokan mások is be­látták, hogy tévedtek. A gép­ipari technikum hallgatói már meg is alakították a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség isko­lai szervezetét, amelynek 112 tagja van. Tanulnak szorgal­masan, az utolsó évesek pedig lázasan készülnek a képesítő­re. Nekik július 23-án lesz az utolsó vizsgájuk. Kétségtelen, nehéz a nagy kiesést pótolni, de bizakodva tekintenek a vizsgák elé. Pedagógusaik is minden segítséget megadna^ ehhez számukra. A jó munká­nak, a szorgalmas tanulásnak minden bizonnyal meglesz az. eredménye! Haaser Antal Kelemen István az egyik angliai táborból többek között a követ­kezőket írja: „A Szabad Európa hazug ígérgeté­se következtében elhagy, tam hazámat. Szeretnék visszatérni. Még kiskorú vagyok és szüleim írták, hogy menjek haza." Nagy Sándor írja egy másik angol táborból: „Százszor megbántam, hogy kijöttem, újból szeretnék magyar föl­dön lenni. 18 éves múl­tam, amikor kijöttem munkát ígértek, még máig sem helyeztek el, dolgozni nem tudtam. Amennyiben hazaszállí­tásomhoz pénz kell, ott­hon ledolgoznám az úti­költséget, csak vinnének mielőbb haza." Havasi Anna, 15 éves lány írja: „vissza aka­rok menni Magyaror­szágra édesanyám és testvéreim közé, nagyon szeretném. ha a Vörös- kereszt vinne vissza, mert pénzem nincs." Egy másik levélből: „Én Horváth Lajosné azzal a kéréssel fordulok a mé­lyen tisztelt követ úr­hoz, tegye lehetővé, hogy visszatérhessek Ma­gyarországra. Sajnos sok magyar felebarátommal nem voltunk tudatában annak, hogy mit cselek­szünk és én is elhagy­tam az országot egy másféléves kislánnyal. Sok csalódáson mentem keresztül, nincs lehető­ség arra, hogy állásba kerüljek, de ezenkívül is állandó a hazavágyó- dásom." Kairvasz Károly írja: „Boldogan olvastuk, hogy hazatérésünk nem von maga után semmi­féle büntetést. Mi, aldk haza szeretnénk menni, csak azt .tudjuk ígérni, hogy szeretett hazánk leghűebb polgárai le­szünk." A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a lehető­ségekhez képest mindent meg­tett, hogy elősegítse a megté­vesztett. félrevezetett mene­kültek hazatérését. Ennek el­lenére megállapíthatjuk, noha elég jelentős a hazatértek lét­száma, a disszidálok létszá­mához viszonyítva még elég kevés. Ez elsősorban a kapi­talista országokban velünk szemben alkalmazott terror­nak és hazug propagandának tudható be. nyakába varrni. Persze, mi ezeknek nem ültünk fel és nem is ülünk fel. Éppen ezért eltán- toríthatatlanul az élére állunk, hogy továbbra is fejlesszük. Fokozzuk a szocialista munka­versenyt. Szocialista munka­versennyel akarjuk minél előbb behegeszteni azokat a sebeket, amelyeket az októbe­ri ellenforradalom ejtett ha­zánk gazdasági életén, a ma­gyar dolgozó nép alkotó mun­káján. Mindezek a gondolatok és történtek késztettek arra, a lépésre, hogv megelevenítsük a szocialista munkaversenyt a Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemein belüL Mi, a Zagyvái Bányaüzem Forgách-lejtősak- nájának dolgozói a következő feladatokat tűzzük célul ma­gunk elé és kívánunk ver­senyre hívni minden nógrádi tröszthöz tartozó fejtési és elővájási brigádot. 1. Mind fejtésen, mind elö- vájáson az esedékes 1957. má­sodik negyedéves tervünket 130 százalékon felül teljesít­jük. 2. A szén tisztaságánál a megadott palatartalmat betart­juk és ennek csökkentésére tö- rékszünk. 3. Brigádunkban a mwnkafé* gyeimet megszilárdítjuk, 4. Harcolunk, hogy az anyag­takarékosság terén (faanyag^ lövés) a betervezett anyag- mennyiséget túl ne lépjük. 5. Igyekezünk, hogy minél több szakmailag fejlett bá. nyász kerüljön ki brigádunk­ból. 6. Termelési költségünket az dktóber előtti állapotra állít­juk. Ezen szocialista vállalásunk­ra a tröszt dolgozzon ki olyan irányszámokat, melyen ke­resztül a szocialista munkaver­senyt ellenőrizni és értékelni tudjuk külön üzemenként. Megjegyezni kívánjuk, hogy a negyedéves kiértékelés után á tröszti szinten legjobb ered­ményt elért brigád kihívja az ország valamennyi bányász brigádját. Célunk: az 1957. má­sodik féléves tervünk teljesí­tése. Jelszavunk legyen: Válasz M ellenforradalomnak! Jó szerencsét! Kovács László fejtési brigádvezető Barják János elővájási brigádvezető CSAK RÖVIDEN (T udósítónktól) Diósjemő fejlődése soha olyan ütemű nem volt, mint 1945 után. A községben a föld- birtokos úri rendet felszámolta a felszabadulás által meg­hozott szabadság. A volt cse­lédek a maguk gazdái, föld- tulajdonosok lettek. Megindult a község fejlődése. 12 év alatt a községben több mint 100 ház épült, ami azt bizonyítja, hogy a dolgozók anyagilag sokkal jobban élnek. A falu kultúr- igényeit szolgálja az a kultúr­otthon, amit mintegy 100—120 ezer forint beruházással épí­tettek. Szép park övezi a kul- túrotthont, ahol a dolgozók szabadidejüket pihenéssel tölt­hetik. A községben egy nor­mál mozi létesült, egy nép­könyvtár, kb. 10 ezer, forint értékben, ami a dolgozók fej­lődését és szórakozását egy­aránt biztosítja. A kultúr- otthonba az idős dolgozók is eljárnak, akik szívesen vesz­nek részt a fiatalok rendezvé­nyein, nem egy esetben ők is vállalnak munkát; 1956-ban befejezték a községben egy nyolc tantermes korszerű is­kola építését, amihez sok tár*1 sadalmi 1 munka mellett 50# ezer forint állami támogatás volt biztosítva. 1956 október 23-a után az ellenforradalom mindezt meg akarta semmisíteni. Első lépés volt a 7000 forintos zenegép ellopása. Az ellenforradalom felszí molása után Diósjenő művé­szeti csoportjai nem kezdtek mindjárt munkához. Február 15-én Majer Ferencnét bíztuk meg a kultúrotthon vezetésé­vel. Munkájához Pintér Ilona régi kultúrotthon igazgatósági tag nyújt segítséget. A báb­szakkör rendszeresen tartja foglalkozásait. A színjátszó csoport Babiák Mihály peda­gógus vezetésével a „Cigány* c. színművet tűzte műsorárai Április 4-ét a Szocialista Munkáspárt irányításával kö­zösen rendezik meg a többi szervek a kultúrotthon helyi-, ségében; Új kemence, amelyben nem kenyeret, hanem a kályhák zománcalkatrészeit „sütik“ A képen még a régi, kisebb fejteljesitményű zománcok kemence látható. Az elmúlt szombaton azonban már a Tűzhelj gyár igazgatója átvette a kőművesektől az új, nagy teljest ményű kemencét. A kitűnő minőségű munkáért 3500 forfa jutalmat kaptak a kőművesek. Az új kemencét máris b< fűtötték, s a kéthetes szárítás után üzembehelyezik. A kérném lehetővé teszi majd, hogy a közkedvelt, virágos mintával díszí tett tűzhelyek arányát az eddigi 30 százalékról 32-re emelje és megkezdhetik a zománcozott kivitélű kályhák gyártását k

Next

/
Thumbnails
Contents