Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-07 / 27. szám
1957. április 6. NÓGRÁDI Népújság S Az SZMT elnökségének tervezete a szakszervezetek termelési tömegmunkájáról A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának elnöksége 1957. március 26-án tartott ülésén foglalkozott a szakszervezetek termelési tömegmunkájának kérdésével. Az elnökség helyesli, hogy több szakma területén a szak- szervezetek szervezetten foglalkoznak a termelés növelésével, az önköltség csökkentésével, az áruk minőségének javításával. Helyesli a bányász ifjúsági brigádok kezdeményezését a szocialista munkaverseny fellendítésére. Kéri a termelő szakmák szakszervezeteit, hogy ezen jó kezdeményezéseket saját területükön Begitsék; Az elnökség javasolja a termelő szakmák területi bizottságainak és üzemi bizottságainak, hogy a következő kérdésekben kezdjék meg szervezetten a termeléssel való foglalkozást. O Minden termelő szakma területén szorgalmazzák, követeljék meg a szakszervezetek a folyamatos termeléshez szükséges feltételek biztosítását, tegyenek javaslatokat a gazdasági vezetőknek a munkaszervezés, a munkafeltételek javítására. © Karolják fel a szak- szervezetek a dolgozók mozgalmait, termelési kezdeményezéseit, sőt szervezzék ezeket, terjesszék a jól bevált kezdeményezéseket az üzemen és az iparágon belül. A jó eredményt elérő üzemeket, brigádokat, egyéneket a szakszervezetek népszerűsítsék, ismertessék munkamódszereiket. © Tegyenek javaslatokat a dolgozók munkájának megkönnyítésére, a munkafolyamatok rövidítésére, gépesítésére, a műszaki, technikai színvonal emelésére. Kérjék ki és hallgassák meg ezzel kapcsolatban a dolgozók véleményét, javaslatait, kezdeményezzenek ilyen értelmű megbeszéléseket a szakszervezeti vezetők a dolgozók széles rétegeivel; O A dolgozókkal történő tanácskozás s az üzemi bizottság vitái alapján tegyenek javaslatokat az üzemi éves tervek és műszaki intézkedési tervek elkészítésére, a tervek esetleges évközbeni változtatásánál követeljék meg, hogy véleményüket a gazdasági vezetők vegyék figyelembe. © Törődjenek a szak- szervezetek a dolgozók újításai, ésszerűsítési javaslatainak megvalósításával, ne engedjenek lazaságot az elbírálás, bevezetés, jutalmazás stb terén. Rendezzenek üzemi szinteken és területi szinten is újítási kiállításokat, megbeszéléseket az újítókkal, o Mérjék fel üzemi szinteken a dolgozók szakmai képzésének szükségességét, minden szakma területén érjék el a szakszervezetek, hogy az általuk javasolt szükséges szakmai tanfolyamokat megindítsák, s azt a tanfolyamra jelentkező dolgozók rendszeresen látogassák, vegyenek részt azon. Ellenőrizzék a tanfolyamokat, a dolgozók szakmai kérdésére fordított összeg félhasználását közösen a vállalatvezetéssel eszközöljék. O Továbbra is a szak- szervezetek feladata a termelési értekezletek előkészítése, . megszervezése, levezetése. Követeljék meg a gazdasági vezetéstől a termelési értekezleteken elhangzott reális javaslatok, észrevételek megvalósítását. A termelő munkában kitűnt dolgozók jutalmazását a termelési értekezletek javaslatai alapján az igazgató, az üzemi bizottság, és a munkástanács döntse el. Érjék el a szakmai szakszervezetek területi bizottságai és üzemi bizottságai, hogy a területükön működő munkástanácsok segítsék a szakszervezetek termelési tömegmunkáját. Nagy gondot fordítsanak a gazdasági vezetés, a műszakiak ilyenirányú munkájának o megjavítására, jelöljék meg, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani az adott iparág, vagy üzem területén a termelés és a termelékenység növelése érdekében, a minőség javítása és az önköltség csökkentése területén. o Segítsék a szakszervezetek a szocialista bérezés kialakítását. Olyan bérezési formát alkalmazzanak a szakmák az üzemek területén, mely ösztönöz a több, a minőség jobb, a gazdaságosabb termelésre. Minden területen foglalkozzanak a szak- szervezetek behatóan a munkavédelem kérdéseivel — jobban mint ezt előzőleg bármikor tették. Ne felejtsék el, hogy a biztonságos munka végeredményben a termelés fokozását segíti. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége kéri a területi bizottságokat és az üzemi bizottságokat, hogy az elkövetkezendő időben a fent megjelölt pontok alapján alakítsák ki szakmánként, üzemenként a termeléssel való foglalkozás módszereit, minden területen kérjék az MSZMP szervezetek segítségét, a kommunisták példamutatását. Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának elnöksége // Kedves nógrádi bányászok! Ifjú bányász-brigádok! Szocialista társadalmat építő hazánkban tizenkét éve, hogy kezünkbe vettük az ország irányítását, az ország iparának, köztük a bányászatnak fellendítését. Elfelejtíhetetlen eredményeket és megmásíthatatlan sikereket értünk el felszabadulásunk óta a dolgozók, a munkások pártjának vezetésével. Ezen eredmények és sikerek tették a magyar dolgozók, közöttük a magyar bányászok életét szebbé, boldogabbá és virágzóbbá. Legmegbecsültebb tagjai lettünk a társadalomnak, annak a társadalomnak, amelyre végre azt mondhatjuk, hogy a miénk. Valóban a társadalom gazdái lettünk és ezzel a címmel kell, hogy éljünk is, a gyakorlatban, a szocialista társadalom építésében kell, hogy minden tudásunkkal részt vegyünk. Ilyen arányú törekvéseinket megköveteli az októberi ellenforradalomból győztesként kikerült szocializmust építő ha. zánk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ellenforradalom a munkásosztály eredményeinek, alkotó, építő munkájának eltiprására törekedett. Minket is elfelejthetetlen megaláztatásba akart süllyeszteni. Gátolták az építő, alkotó munkát, gyalázták a szocialista munkaversenyt, igyekeztek a szocialista munkaversenytől távol álló hibákat, rosszakat a szocialista munkaverseny az ellenforradalomnak'' Ábránd világ hová lettél?! Magyar dissaidenseh helyseié A z októberi ellenforradalmi eseményeket követően mintegy 180 000 magyar személy disszidált külföldre, főként Ausztrián keresztül, de mintegy 17—18 000-en Jugoszlávián kér észt ÜL Jugoszláviából eddig ezeknek körülbelül 10%-a tért haza, Nyugaton körülbelül 16—17 ezer, Ausztriában jelenleg körülbelül 40 000 disszidens tartózkodik, a többieket különböző nyugati országokba vittéki elsősorban Svájcba, Nyugat-Né- metországba, Olaszországba, Angliába, Belgiumba, Francia- országba, az Egyesült Államokba, Kanadába stb. A disszidensek körében általában a csalódottság hangulata uralkodik. A nagy ígérgeté-’ sek és kecsegtetések csak kevés ember számára adtak jobb helyzetet. Igen szűkkörű azoknak a száma, akik külföldi rokonaik, összeköttetéseik vagy tehetségük révén jobb körülmények közé kerültek. A legszélesebb köröknek, akik táborokban élnek vagy kisebb munkalehetőségekhez jutottak, maradt a mindennapi létért való küzdelem, a bizonytalanság, a megvetés az illető országok részéről Az egyre növekvő elégedetlenség folytán nő a hazatérni kívánók száma. Az illető országok hatóságai azonban mindent megtesznek, hogy hazatérésüket megakadályozzák. A hazug, rágalmazó propaganda mellett nem ritka eset a bebörtönzés, verés, vagy egyéb fizikai megfélemlítés. Elég súlyos tényező a hazatérés meggátlásánál, hogy a disszidensek nem ismerik az itthoni helyzetet, sok esetben felülnek a hazug propagandának. Félnek hazatérni, egy részt disszidálásuk következményeitől tartva, másrészt félnek az itthoni gazdasági nehézségektől, amelyeket felnagyítva propagálnak közöttük. A hazatérni kívánók egyes táborokban annyira meg vannak felemlítve, hogy hazatérési szándékukról sokszor még egymás között sem igen mernek beszélni és félnek a követségekhez fordulni, mivel olyan híreket terjesztenek közöttük, hogy ott lecsukatják, megverik, vagy meggyilkolják őket. Ennek ellenére egyre többen fordulnak leveleikkel a magyar hatóságokhoz. Ezek a levelek mindennél ékesebben beszélnek helyzetükről, körülményeikről és hazatérési szándékaikról. Néhány levélrészletet ismertetünk: az élenjáró dolgozókkal stb, nHHntiNniiiiiiiiHmiiitiiiiiiisiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiitiiiiimiminiiiimiiMtiiinintiniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifMiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiimiMtii szalökön hivatalsegéd. Ács István édesapja pedig MÁV- alkalmazott Gyöngyösön; Egyiknek sem áll érdekében a régi rendszer visszaállítása. Milyen alapos munkát végzett az ellenforradalom ezekben a fiatal szívekben és értelmekben! A Szovjetunió nagy, népfelszabadító harcának lebecsülése, a hazug nacionalizmus jelszavai, a ténylegesen fennálló hibák eltúlzása, mindez káros irányba terelte az ifjúság törekvéseit. Milyen gyűlöletes, hogy az osztályellenség éppen ezekre a tiszta és becsületes szívekre irányította először aljas és hazug jelszavait, kihasználva a fiatalok forradalmi lelkületét! Ezekért a fiatalokért mindannyian felelősek vagyunk! Felelősek vagyunk azért, mert engedtük, hogy ellenforradalmi demagógok befolyásolhatták őket, de felelősek vagyunk azért is, mert nem foglalkoztunk megfelelő módon problémáikkal. Ezeknek a diákoknak legtöbbje már a nép fiaiból tevődik ki. Szüleik többnyire munkások és szegényparasztok. Ha megmagyarázzuk nekik, hogy szüleik, testvéreik ellen támadnak, ha a népi hatalom ellen támadnak, meg fogják érteni és nem fog hatni rájuk semmilyen hazug ideológia. Csikós József és Ács István is megértették, amikor elbeszélgettünk a dolgokról, amikor megvizsgáltuk a tényeket ..; Igaz, hogy ők nem harcoltak fegyverrel, mint ahogyan nem harcolt egyetlen kollégista társuk sem. De tüntettek a proletárdiktatúra ellen, úgyhogy maguk sem látták a tüntetés tulajdonképpeni lényegét. — Hiszem, hogy a szocialista társadalom egy magasabb termelési és társadalmi formát jelent — mondotta Ács István, ott az asztal mellett, beszélgetés közben — és úgy hittem, hogy amit teszünk, nem a nép ellen van. Gyorsan peregtek az események..; Nem tudtam gondolkodni..; Forró volt a fejünk! Csikós József: — Nemzeti érzéseimre ' hivatkoztak és úgy éreztem, hogy helyesen teszem, amikor tüntetek ... Csikós József és Ács István csak két diák a sok közül. Tévedtek, megtévesztették őket és végül ők maguk is rájöttek, hogy aljasul, eszközként kihasználták becsületes érzéseiket és többé sohasem fogják a munkásosztály és a szegény- parasztság ellenségeit támogatni. Ideig-óráig megtéveszthették őket, de tartósan nem! Sokan vannak ilyenek. Ezek a fiatalok hiszik is, amit mondanak és helytelen gondolkodásmódjukat okos szóval, emberi közeledéssel helyes mederbe lehet terelni. Ezek a mi fiataljaink. Úgy kell rájuk vigyáznunk, mint a szemünk fényére! Hiszen rajtuk nyugszik szocialista hazánk jövője! Nem szabad magukra hagyni őket! Mindketten és velük együtt még sokan mások is belátták, hogy tévedtek. A gépipari technikum hallgatói már meg is alakították a Kommunista Ifjúsági Szövetség iskolai szervezetét, amelynek 112 tagja van. Tanulnak szorgalmasan, az utolsó évesek pedig lázasan készülnek a képesítőre. Nekik július 23-án lesz az utolsó vizsgájuk. Kétségtelen, nehéz a nagy kiesést pótolni, de bizakodva tekintenek a vizsgák elé. Pedagógusaik is minden segítséget megadna^ ehhez számukra. A jó munkának, a szorgalmas tanulásnak minden bizonnyal meglesz az. eredménye! Haaser Antal Kelemen István az egyik angliai táborból többek között a következőket írja: „A Szabad Európa hazug ígérgetése következtében elhagy, tam hazámat. Szeretnék visszatérni. Még kiskorú vagyok és szüleim írták, hogy menjek haza." Nagy Sándor írja egy másik angol táborból: „Százszor megbántam, hogy kijöttem, újból szeretnék magyar földön lenni. 18 éves múltam, amikor kijöttem munkát ígértek, még máig sem helyeztek el, dolgozni nem tudtam. Amennyiben hazaszállításomhoz pénz kell, otthon ledolgoznám az útiköltséget, csak vinnének mielőbb haza." Havasi Anna, 15 éves lány írja: „vissza akarok menni Magyarországra édesanyám és testvéreim közé, nagyon szeretném. ha a Vörös- kereszt vinne vissza, mert pénzem nincs." Egy másik levélből: „Én Horváth Lajosné azzal a kéréssel fordulok a mélyen tisztelt követ úrhoz, tegye lehetővé, hogy visszatérhessek Magyarországra. Sajnos sok magyar felebarátommal nem voltunk tudatában annak, hogy mit cselekszünk és én is elhagytam az országot egy másféléves kislánnyal. Sok csalódáson mentem keresztül, nincs lehetőség arra, hogy állásba kerüljek, de ezenkívül is állandó a hazavágyó- dásom." Kairvasz Károly írja: „Boldogan olvastuk, hogy hazatérésünk nem von maga után semmiféle büntetést. Mi, aldk haza szeretnénk menni, csak azt .tudjuk ígérni, hogy szeretett hazánk leghűebb polgárai leszünk." A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a lehetőségekhez képest mindent megtett, hogy elősegítse a megtévesztett. félrevezetett menekültek hazatérését. Ennek ellenére megállapíthatjuk, noha elég jelentős a hazatértek létszáma, a disszidálok létszámához viszonyítva még elég kevés. Ez elsősorban a kapitalista országokban velünk szemben alkalmazott terrornak és hazug propagandának tudható be. nyakába varrni. Persze, mi ezeknek nem ültünk fel és nem is ülünk fel. Éppen ezért eltán- toríthatatlanul az élére állunk, hogy továbbra is fejlesszük. Fokozzuk a szocialista munkaversenyt. Szocialista munkaversennyel akarjuk minél előbb behegeszteni azokat a sebeket, amelyeket az októberi ellenforradalom ejtett hazánk gazdasági életén, a magyar dolgozó nép alkotó munkáján. Mindezek a gondolatok és történtek késztettek arra, a lépésre, hogv megelevenítsük a szocialista munkaversenyt a Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemein belüL Mi, a Zagyvái Bányaüzem Forgách-lejtősak- nájának dolgozói a következő feladatokat tűzzük célul magunk elé és kívánunk versenyre hívni minden nógrádi tröszthöz tartozó fejtési és elővájási brigádot. 1. Mind fejtésen, mind elö- vájáson az esedékes 1957. második negyedéves tervünket 130 százalékon felül teljesítjük. 2. A szén tisztaságánál a megadott palatartalmat betartjuk és ennek csökkentésére tö- rékszünk. 3. Brigádunkban a mwnkafé* gyeimet megszilárdítjuk, 4. Harcolunk, hogy az anyagtakarékosság terén (faanyag^ lövés) a betervezett anyag- mennyiséget túl ne lépjük. 5. Igyekezünk, hogy minél több szakmailag fejlett bá. nyász kerüljön ki brigádunkból. 6. Termelési költségünket az dktóber előtti állapotra állítjuk. Ezen szocialista vállalásunkra a tröszt dolgozzon ki olyan irányszámokat, melyen keresztül a szocialista munkaversenyt ellenőrizni és értékelni tudjuk külön üzemenként. Megjegyezni kívánjuk, hogy a negyedéves kiértékelés után á tröszti szinten legjobb eredményt elért brigád kihívja az ország valamennyi bányász brigádját. Célunk: az 1957. második féléves tervünk teljesítése. Jelszavunk legyen: Válasz M ellenforradalomnak! Jó szerencsét! Kovács László fejtési brigádvezető Barják János elővájási brigádvezető CSAK RÖVIDEN (T udósítónktól) Diósjemő fejlődése soha olyan ütemű nem volt, mint 1945 után. A községben a föld- birtokos úri rendet felszámolta a felszabadulás által meghozott szabadság. A volt cselédek a maguk gazdái, föld- tulajdonosok lettek. Megindult a község fejlődése. 12 év alatt a községben több mint 100 ház épült, ami azt bizonyítja, hogy a dolgozók anyagilag sokkal jobban élnek. A falu kultúr- igényeit szolgálja az a kultúrotthon, amit mintegy 100—120 ezer forint beruházással építettek. Szép park övezi a kul- túrotthont, ahol a dolgozók szabadidejüket pihenéssel tölthetik. A községben egy normál mozi létesült, egy népkönyvtár, kb. 10 ezer, forint értékben, ami a dolgozók fejlődését és szórakozását egyaránt biztosítja. A kultúr- otthonba az idős dolgozók is eljárnak, akik szívesen vesznek részt a fiatalok rendezvényein, nem egy esetben ők is vállalnak munkát; 1956-ban befejezték a községben egy nyolc tantermes korszerű iskola építését, amihez sok tár*1 sadalmi 1 munka mellett 50# ezer forint állami támogatás volt biztosítva. 1956 október 23-a után az ellenforradalom mindezt meg akarta semmisíteni. Első lépés volt a 7000 forintos zenegép ellopása. Az ellenforradalom felszí molása után Diósjenő művészeti csoportjai nem kezdtek mindjárt munkához. Február 15-én Majer Ferencnét bíztuk meg a kultúrotthon vezetésével. Munkájához Pintér Ilona régi kultúrotthon igazgatósági tag nyújt segítséget. A bábszakkör rendszeresen tartja foglalkozásait. A színjátszó csoport Babiák Mihály pedagógus vezetésével a „Cigány* c. színművet tűzte műsorárai Április 4-ét a Szocialista Munkáspárt irányításával közösen rendezik meg a többi szervek a kultúrotthon helyi-, ségében; Új kemence, amelyben nem kenyeret, hanem a kályhák zománcalkatrészeit „sütik“ A képen még a régi, kisebb fejteljesitményű zománcok kemence látható. Az elmúlt szombaton azonban már a Tűzhelj gyár igazgatója átvette a kőművesektől az új, nagy teljest ményű kemencét. A kitűnő minőségű munkáért 3500 forfa jutalmat kaptak a kőművesek. Az új kemencét máris b< fűtötték, s a kéthetes szárítás után üzembehelyezik. A kérném lehetővé teszi majd, hogy a közkedvelt, virágos mintával díszí tett tűzhelyek arányát az eddigi 30 százalékról 32-re emelje és megkezdhetik a zománcozott kivitélű kályhák gyártását k
