Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-03 / 26. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. április 3. 62 méter a fényképezőgép lencséjében felállították Közcp-Európa legmagasabb kötélpályái tartó-osilopát Az újpesti bányagépgyár dolgozói építik az ország leg- . magasabb salakszállító kötél­pályáját a Salgótarjáni Erő­mű részére. A szerelők kedden reggel érkeztek el legnehezebb feladatuk elé: helyére kellett emebii és felállítani Közép- Európa legnagyobb — az ala­pozással együtt 62 méter ma­gas — kötélpályái tartó osz­lopát. A bányagépgyáriak a a földön előzőleg már teljesen összeszerelték a vasszerkeze­tet és mellette három har­mincméteres oszlopra szerelt csigasort állítottak fel. amely­ből kettővel reggel megkezd­ték a kötélpályái tartó eme­lését. Délig sikerült negyven­öt fókos szögig felhúzni a nagy oszlopot. Ez volt a kriti­kus pont, amikor a harmadik csigasor vette át az emelés feladatát. Makrai Péter fősze­reidnek ekkor különösen nagy óvatosággal kellett to­vább vezetnie a munkát, mert a tartóoszlop ebben a helyzet­ben a legnehezbb és félő volt, hogy a harmadik csigasor esetleg nem bírja ki a nagy ■megterhelést. Idegfeszítő per­cek után, az időközben feltá­madt szél ellenére is megáll­ta helyét a csigasor és a sze­relőbrigád egyaránt. A hatal­mas oszlop áthaladt a kriti­kus ponton és délután négy órakor már jelenthették a sze­relők, hogy befejezték az eme­lést. A bányagépgyáriaknak még öt oszlopot kell felállíta­ni és azután megkezdhe­tik a kötélpálya köteleinek szerelését is. Nem volt köny­nyű a fényképész dolga, hogy a ha­talmas 62 tarier magas oszlopot „belefogja“ a gép lencséjébe'. Hiszen az oszlop melleit az emberek telje­sen eltörpültek, AZ ELSŐ KÉP j\ reggeli órákban készült, amikor megkezdődött a munka. Négy óra. Mint a MÁSODIK KÉP is mutatja, az osz­lop helyére került. (Fotó: Imrich) A magyar-szovjet tárgyalások záróközleménye az egyenjogúság, a kölcsönös segítség alapján jött létre Az ellenforradalom kirobbanását megelőző hónapok- I ban az ellenséges propaganda rágalomhadjáratot indított [ a magyar—szovjet kapcsolatokról — meghamisítva a té- i nyéké*, E vad szovjetellenes kampány szításának a célja ] az volt, hogy a tömegekkel elhitessék a magyar—szovjet ' barátság és a barátságból fakadó kapcsolatok károsságát ( az országra, a népre, s a nyugattal való kapcsolat felvétó- ' lére inspirált — ami a kapitalizmushoz, a régi rendszer ] visszaállításához vezetett volna. A szovjet emberek aggódó, szerető, féltő, de éber sze- ] me kísérte a szocialista konszolidáció eddigi útját. A leg­első politikai és gazdasági segítség onnan jött. A szovjet | kormány segélye mellett a dolgozók önkéntes adományai ] is ott voltak. Elvtársi segítségükkel, tanácsaikkal, a le­nini tanítások felhasználásával hamarabb talpraugrottunk a vártnál. A párt tömegbefolyásának erősítése kedvezően i befolyásolta a gazdasági életünkben végbemenő szociális a ‘ konszolidációt is. Különös jó érzéssel tapasztalhattuk ezt ] megyénkben, ahol az üzemi pártszervezés megindulása i folytán a forradalom erős bázisát képezte már december végén is. De a lenini tanítások gyakorlati alkalmazása során kezdjük ténylegesen megvalósítani a proletáriátus diktatú­ráját is azokkal szemben, akikkel kell. Demokrácia a szocializmust építő dolgozóknak, diktatúra az ellenforra- dalmároknak. És ez tetszik a munkásoknak és parasztok­nak. A pártélet megelevenedett. A párttagok aktivitása, áldozatkészsége nem merül ki a taggyűlések látogatásá­ban, hanem tettekben is megnyilvánul. Népi demokrá­ciánk védelmére tót t re kész munkások jelentkeztek a mun­kásőrségekbe, akiknek láttán megrettennek az ellenforra­dalom szétvert erőinek maradványai. Méltán elmondhatjuk, hogy a két állam- és pártközi tárgyalás záróközleménye, népi demokráciánk történeté­nek egyik legnagyobb jelentőségű okmánya, amelyben a testvéri barátság, az elvtársi segítség, az egyenjogúság és ] szuverénilás ölt testet. „A két fél egybehangzóan megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyenjogú­ságon és az önzetlen, testvéri barátságon alapszik. Ez az egyenjogúság gyökeresen különbözik attól az úgynevezett „egyenjogúságtól”, ami az imperialista államok és a kis or­szágok között úil fenn és ami valójában a kis országok né­peinek az imperialista monopolisták által történő kizsákmá­nyolását, országuk kirablását jelenti. Az effajta burzsoá-nacionalista „egyenjogúsággal” szem­ben az egyenjogú magyar—szovjet kapcsolatok lényege az ezen országok dolgozóinak jólétéről történő, a proletár inter­nacionalizmus szellemétől áthatott sokoldalú gondoskodás. Ezért a magyar dolgozók és következésképpen az egész szo­cialista-tábor érdekében is a Szovjetunió széleskörű gazda­sági és egyéb segítséget nyújt Magyarországnak, abból a rélból, hogy a magyar nép a lehető leggyorsabban legyőz­hesse az ellenforradalom következményeit és tovább haladjon az anyagi és kulturális fellendülés, a szocializmus sikeres építésének útján.” Nagyon fontos számunkra a nagyarányú gazdasági segítség, ami az ellenforradalom okozta sebek kigyógyítá- sában-' igen ■■j.í*t$,ntő.s. - Különösen a nyersanyagokban adót* segítség jelentés, mivel nyersanyagokban szegények va­gyunk. De óriási az áruféleségekben küldendő anyagi se­gítség is. Szovjetunió ez évben 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarországnak. Ebben 450 000 tonna búzát, 200 000 tonna takarmánygabonát, 1—2 millió tonna vas­érce*. stb. Külön ki kell emelni szociálista rendünket az impe­rializmus támadásai ellen védő varsói szerződésben fog­laltak további életbentartásái. A közlemény is kiemeli: „A szovjet hadsereg jelenléte Magyarországon döntő té­nyező az imperialisták minden agresszív 'kísérletének megfékezésére — amint ez az elmúlt év október—novem­beri napokban bebizonyosodott“. E néhány felvetés is bizonyítja, hogy a Szovjetunió kapcsolatai hazánkkal, s hazánknak a Szovjetunióhoz fű­ződő viszonya a nagy Lenin által megszövegezett szocialis­ta együttműködés elve alapján áll. Mind politikai, mind gazdasági téren csak előnyünkre és hasznunkra lehet a Szovjetunióval való barátság és testvéri együttműködés. Ezt húzta alá a gyakorlat, s ennek van jövője. Mi legyen Salgótarján új neve? Ha Salgótarján utcáit já­rod, gyakran üti meg a füledet olyan hang, hogy új nevet kel­lene adni a városnak. Két va1 riáció merül fel: az egyik: le­gyen Porostarján; a másik va­riáció mellett többen kardos­kodnak: legyen Sárostarián. Több érv is szól az utóbbi mellett. Ha az eső esik. ha az öntöző járja a várost, ugyan­csak olyan sár van. hogy eze­ken a napokon kötelezővé kel­lene tenni a gumicsizma hasz­nálatát. * Hétvégi kirándulást szerve­zett az IBUSZ Budapestre va­sárnap. Az 1120 résztvevő 14 kocsival utazott a fővárosba. A programban többek között a Ferencváros—SBTC közötti labdarúgó-mérkőzés megte­kintése szerepelt. * Vízzel író töltőtollaf találtak fel a harkovi Töltőtollgyárban. A toll titka, hogy belsejében pár évre elegendő festékanya­got rejtettek el. * Kínai nyelven is megjelenik a magyarországi ellenforradal­mi eseményekről készített Fe­hér Könyv két kötete. * Ezüstkalászos tanfolyamot fejeztek be Hasznoson és Mát- raszőllősön a napokban. Hasz­noson 19. Mátraszőliősön 20 gazda vizsgázott. * Szovjet zeneszerzők kong­resszusát tartották meg Moszk­vában március 27-én. A II. or­szágos kongresszuson mintegy 400 küldött vett részt. ♦ Egyházasgergén kultúrházat avatnak április végén. A szép kultúrházat a község vala­mennyi lakója együttesen — állami hozzájárulás nélkül — társadalmi munkával készíti el. * Április 4-ről emlékeznek meg a szécsényi kultúrházban. ma este. Az ünnepséget az MSZMP Intéző Bizottsága, a Hazafias Népfront és a járási tanács közösen rendezi. ♦ Búcsúztatták öreg munká­saikat a Szolgáltató Vállalat dolgozói. A bensőséges ünnep­séget március 30-án rendezték meg a salgótarjáni bányai kultúrotthonban. * „Védd a hasznos madarakat” jelszóval, mozgalmat indítóit Sándor Rudolf salgótarjáni la­kos és néhány társa. A fiatal­emberek célul tűzték ki, hogy megvédik madarainkat a kár­tevők ellen. Kíváncsiak vagyunk, hogy a Köztisztasági Vállalat melyik név mellett dönt? Jólértesült körök olyan me­rész elképzeléseket vallanak (igaz. csak titokban), hogy le­hetséges egy harmadik megol­dás is. Éspedig: a ré°i név megtartása, de ehhez a város mostani tarthatatlan piszkos­ságán kellene feltétlen változ­tatni. Vagy talán ennél olcsóbb és kényelmesebb a város átke­resztelése? Bábszínjátszó szakkört indít a járási kultúrház Balassa­gyarmaton. Adóbegyűjtési kötelezettsé­güket március 15 re teljesítet­ték a szécsényi járás dolgozó parasztjai. Jelenleg 120,6 szá­zaléknál tartanak. * Tífusz ellen mintegy 2000 salgótarjáni Forgács-telepi la­kost oltanak be a fertőzés el­kerülése érdekében. Orvosok megállapították, hogy az egyik kút fertőző baktériumokat rejt magában. * Arany Dániel matematikai versenyt rendeznek Balassa­gyarmaton, a gimnáziumban áprilisban. Ismeretlen Haydn-kézirat került elő Bécsben. Megtaláló­ja Robbins Laudon amerikai zenetörténész. * Magyargécen tanácsülésen tárgyalták meg a legfontosabb mezőgazdasági tennivalókat. A község parasztjai pár nap múlva végeznek a szántási, vetési és egyéb tavaszi mun­kákkal. * . Kultúrházakat csinosítanak, tataroznak ebben az évben a balassagyarmati járásban. Az átalakítás költségeire mintegy 10 000 forintot fordítanak. * Liszt-hangversenyt rendez áprilisban a zeneiskola. A. hangversenyen a zeneiskola tanárai lépnek fel, hogy meg­ismertessék Salgótarján zene­kedvelő közönségét a nagy ze­neíró legszebb alkotásaival. • Az eszkimók a Déli-sarkra költöznek. Az átköltözés leg­főbb indítóoka: rohamosan fogy a bálna, az eszkimók fő táplá­léka az Észalki-sarkon. * Várospolitikai és aktuális mezőgazdasági kérdésekről tárgyalt a Balassagyarmati V á- rosi Tanács legutóbbi ülésén, március 29-én. '•iiiiiiiiiiiiii!iiiiiinimiiiiii!miiii:iiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii!iir Hirdessen NÓ0SlflópUÍSé(j -ban U Szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok delem az elmúlt időkben éven­ként 300—400 millió forint megtakarítást eredményezett. A Szovjetunió és Magyar- ország csakúgy, mint a szocialista tábor valamennyi országa között sokoldalú, őszinte, testvéri együttműkö­dés áll fenn. E kapcsolat tar­tós alapját az érdekközösség, a proletárinternacíonalizmus szilárd elve, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott harc eevséees nézetei és a világ béke iránti óhaj al­kotják. A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok közvetlenül Ma­gyarország felszabadítása után kezdődtek meg. Már 1945. au­gusztus 27-én aláírták az el­ső magyar-szovjet „gazdasági együttműködési és kölcsönös áruszállítási megállapodást.” A két ország között azóta sza­kadatlan bővül és erősödik a külkereskedelem -és a gazda­sági együttműködés más for­mája. Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget az 1947 feb­ruár 18-án aláírt „barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek”. Az elmúlt években a két or­szág közötti külkereskedelem állandóan bővül. Ezt bizo­nyítja a következő két szóm Is: Míg 1938-ban a szovjet árucikkek csupán 1 százalé­kát tették ki a magyar kül­kereskedelem áruforga’mának, fcddig 1956-ban ez a szám mintegy 25 százalékra emel­kedett. A két ország közötti, a teljes egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi együttműködés kedvező hatást gyakorol mind­két ország népgazdaságának fejlődésére. A Szovjetunió és Magyaror­szág külkereskedelfni együtt­működésének struktúrája mindig az illető ország népgazdasága előtt álló konk­rét feladatoktól függ. így például, amikor a magyar nép, a hároméves, majd az első öt­éves terv teljesítésén dolgo­zott, a Szovjetunió az ország szocialista iparosításában nyúj­tott hathatós segítséget a ma­gyar dolgozóknak. A Szovjet­unió ipari nyersanyagot és gé­pi felszereléseket szállított Magyarországra, amelyek lehe­tővé tették a dunapentelei ko­hászati kombinát, a szegedi textilkombinát és sok más gyár felépítését. A magyar ipar ugyanakkor hosszúlejára­tú rendeléseket kapott a Szov­jetuniótól hajók, mozdonyok, emelődaruk és más gépek ké­szítésére. Az elmúlt években a magyar nehézipar és annak központi ága, a gépgyártás, rohamosan fejlődött, s ez megváltoztatta a szovjet-magyar külkereske­delmi forgalom struktúráját. Ilymódon a Szovjetunióból Magyarországra importált áruk 90 százalékát nyersanya­gok alkotják. A múlt évben a Szovjetunió teljesen kielégí­tette Magyarország vasérc­szükségletét azáltal, hogy 52— 54 százalékos fémtartalmú el­sőosztályú ércet szállított Ma­gyarországra. Magyarország gyapot-importjának 92 száza­lékát, nyersanyag-imp rtjának mintegy 90 százalékot, koksz­importjának 30 százalékát, hengereltáru-imporjának 25 százalékát a Szovjetunióból szerezte be. Ezenkívül nagy- mennyiségű színesfémet, ve­gyi. és más nyersanyagokat vásárolt a Szovjetunióban. A Szovjetunióba exportált magyar -áruk mintegy 65 százalékát gépipari termékek alkotják. A magyar ipar év­ről évre több fémmegmunkáló gépet, energetikai és elektro­technikai berendezést, folyami és tengerjáró hajót szállít a Szovjetuniónak. 1956-ban a Szovjetunió kétszerannyi gé­pet vásárolt Magyarországon, mint az előző évben. A magyar nehézipar gyártmányai nggy tekintélynek örvendenek a Szovjetunióban és ezt keres­letük is bizonyítja. Ezenkívül értékesnek tartják a magyar könnyűipar termékeit is. A bu.rzsoá sajtó és rádió gygkran hangoztat olyan rá­galmakat, hogy a Szovjetunió­val történő kereskedelmi for­galom nem előnyös Magyaror­szág számára, mintha a Szov­jetunió a külkereskedelem leple alatt kizsákmányolná a magyar népet. A fenti és ehhez hasonló „meggyőződések“ kép­telenségét a tények már szám­talanszor leleplezték. A való­ság az — s azt a magyar sajtó is hangsúlyozza —. hogy a ma­gyar—szovjet külkereskedelem jelenlegi felépítése, az utóbbi évek árucsereforgalma Ma­gyarország számára rendkívül előnyösnek bizonyult. Az el­múlt 6—7 év folyamán a két ország közötti kereskedelmet az 1948—1949-es évek világ­piaci árainak színvonalán foly­tatták. Azóta a világpiaci árak jelentősen megváltoztak. A nyersanyagok árai emelkedtek, a késztermékek és gépek ára pedig csökkent. Ha Magyar- ország a fenti idők folyamán a Szovjetunióból importált nyers­anyagot kapitalista országok­ban vásárolta volna meg. úgy ez sokkal több kiadást jelen­tett volna. Ugyanakkor Ma­gyarország a Szovjetunióba exportált gépeiért és könnyű­ipari termékeiért — szintén a kapitalista piacon — sakkal kevesebb összeget kapott vol­na. Ebből láthatjuk, hogy Magyarország számára a Szov­jetunióval folytatott kereske­A magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatok azon­ban nemcsak a külkeres­kedelemre korlátozódnak. Az együttműködésben fontos sze­repet játszik a tudományos­műszaki kapcsolat is. En­nek alapját az 1949-es megállapodás képezi, amely az újtípusú gépek és berendezések műszaki rajzcseréjére, a tech­nológiai eljárások leírásának kölcsönös ismertetésére és szá­mos más műszaki dokumen­tum ingyenes kicserélésére vo­natkozik. A Szovjetunió őszinte, barát­ságát és igaz együttműködését bizonyítja az • a határozat is, amelyet a szovjet kormány az atomenergia békés felhaszná­lása érdekében Magyarország megsegítésére hozott. A hatá­rozat szerint a Szovjetunió tu­dományos műszaki segítséget nyújt, Magyarországnak a mag­fizikai kutatások, valamint az atomenergia békés célokra tör­ténő felhasználása területén. A Szovjetunió támogatásával egy egész sor iparcikk, mint például gabonakombájn; troli­busz stb.. stb. sorozatgyár­tását kezdték meg Magyar- országon. Magyarország a maga részé­ről az elektrotechnikai és energetikai berendezések gyár­tásának tapasztalataival és mezőgazdasági kísérletek ered. ményeivel segitette a szovjet népgazdaság fejlődését. Egy régi közmondás azt tart­ja. hogy az ember a bajban is­meri meg az igazi barátot. A magyarországi ellenforradalom napjaiban a magyar dolgozók segítségére elsőnek a szovjet nép sietett. A szovjet hadsereg — a magyar kormány kérésé­re — segítséget nyújtott a ma­gyar munkásosztálynak és dol­gozó parasztságnak az ellen- forradalom leverésében. A szoviet kormány határozatot hozott az azonnali ingyenes gazdasági segélyről, amelynek keretében nagy számban szál­lítottak Magyarországra élelmi­szert. nyersanyagot és gyógy­szert. A szovjet nép 50 000 tonna búzát és lisztet, 3<ft)0 tonna húst, 2000 tonna olajat, 5000 tonna cukrot, 10 000 ton­na cementet és más árucikke­ket, összesen 38 millió rubel értékben, küldött a magyar népnek Magyarország gazda­sági életének normalizálásá­ban nagy szerepet játszott a két ország közötti kereskedel­mi szerződésben lefektetett árucikkek határidő előtti szál­lítása. valamint a hosszúlejá­ratú 250 millió rubeles hitel is, \ Szovjetunió és Magyar- -öá ország népeinek barát­sága megbonthatatlan. A két nép még erősebb kapcsolatát, a testvéri barátság továbbfej­lesztését szolgálják a két or­szág kormányküldöttségének napjainkban folyó moszkvai tárgyalásai is.

Next

/
Thumbnails
Contents