Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-03 / 26. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. április 3. 62 méter a fényképezőgép lencséjében felállították Közcp-Európa legmagasabb kötélpályái tartó-osilopát Az újpesti bányagépgyár dolgozói építik az ország leg- . magasabb salakszállító kötélpályáját a Salgótarjáni Erőmű részére. A szerelők kedden reggel érkeztek el legnehezebb feladatuk elé: helyére kellett emebii és felállítani Közép- Európa legnagyobb — az alapozással együtt 62 méter magas — kötélpályái tartó oszlopát. A bányagépgyáriak a a földön előzőleg már teljesen összeszerelték a vasszerkezetet és mellette három harmincméteres oszlopra szerelt csigasort állítottak fel. amelyből kettővel reggel megkezdték a kötélpályái tartó emelését. Délig sikerült negyvenöt fókos szögig felhúzni a nagy oszlopot. Ez volt a kritikus pont, amikor a harmadik csigasor vette át az emelés feladatát. Makrai Péter főszereidnek ekkor különösen nagy óvatosággal kellett tovább vezetnie a munkát, mert a tartóoszlop ebben a helyzetben a legnehezbb és félő volt, hogy a harmadik csigasor esetleg nem bírja ki a nagy ■megterhelést. Idegfeszítő percek után, az időközben feltámadt szél ellenére is megállta helyét a csigasor és a szerelőbrigád egyaránt. A hatalmas oszlop áthaladt a kritikus ponton és délután négy órakor már jelenthették a szerelők, hogy befejezték az emelést. A bányagépgyáriaknak még öt oszlopot kell felállítani és azután megkezdhetik a kötélpálya köteleinek szerelését is. Nem volt könynyű a fényképész dolga, hogy a hatalmas 62 tarier magas oszlopot „belefogja“ a gép lencséjébe'. Hiszen az oszlop melleit az emberek teljesen eltörpültek, AZ ELSŐ KÉP j\ reggeli órákban készült, amikor megkezdődött a munka. Négy óra. Mint a MÁSODIK KÉP is mutatja, az oszlop helyére került. (Fotó: Imrich) A magyar-szovjet tárgyalások záróközleménye az egyenjogúság, a kölcsönös segítség alapján jött létre Az ellenforradalom kirobbanását megelőző hónapok- I ban az ellenséges propaganda rágalomhadjáratot indított [ a magyar—szovjet kapcsolatokról — meghamisítva a té- i nyéké*, E vad szovjetellenes kampány szításának a célja ] az volt, hogy a tömegekkel elhitessék a magyar—szovjet ' barátság és a barátságból fakadó kapcsolatok károsságát ( az országra, a népre, s a nyugattal való kapcsolat felvétó- ' lére inspirált — ami a kapitalizmushoz, a régi rendszer ] visszaállításához vezetett volna. A szovjet emberek aggódó, szerető, féltő, de éber sze- ] me kísérte a szocialista konszolidáció eddigi útját. A legelső politikai és gazdasági segítség onnan jött. A szovjet | kormány segélye mellett a dolgozók önkéntes adományai ] is ott voltak. Elvtársi segítségükkel, tanácsaikkal, a lenini tanítások felhasználásával hamarabb talpraugrottunk a vártnál. A párt tömegbefolyásának erősítése kedvezően i befolyásolta a gazdasági életünkben végbemenő szociális a ‘ konszolidációt is. Különös jó érzéssel tapasztalhattuk ezt ] megyénkben, ahol az üzemi pártszervezés megindulása i folytán a forradalom erős bázisát képezte már december végén is. De a lenini tanítások gyakorlati alkalmazása során kezdjük ténylegesen megvalósítani a proletáriátus diktatúráját is azokkal szemben, akikkel kell. Demokrácia a szocializmust építő dolgozóknak, diktatúra az ellenforra- dalmároknak. És ez tetszik a munkásoknak és parasztoknak. A pártélet megelevenedett. A párttagok aktivitása, áldozatkészsége nem merül ki a taggyűlések látogatásában, hanem tettekben is megnyilvánul. Népi demokráciánk védelmére tót t re kész munkások jelentkeztek a munkásőrségekbe, akiknek láttán megrettennek az ellenforradalom szétvert erőinek maradványai. Méltán elmondhatjuk, hogy a két állam- és pártközi tárgyalás záróközleménye, népi demokráciánk történetének egyik legnagyobb jelentőségű okmánya, amelyben a testvéri barátság, az elvtársi segítség, az egyenjogúság és ] szuverénilás ölt testet. „A két fél egybehangzóan megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyenjogúságon és az önzetlen, testvéri barátságon alapszik. Ez az egyenjogúság gyökeresen különbözik attól az úgynevezett „egyenjogúságtól”, ami az imperialista államok és a kis országok között úil fenn és ami valójában a kis országok népeinek az imperialista monopolisták által történő kizsákmányolását, országuk kirablását jelenti. Az effajta burzsoá-nacionalista „egyenjogúsággal” szemben az egyenjogú magyar—szovjet kapcsolatok lényege az ezen országok dolgozóinak jólétéről történő, a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott sokoldalú gondoskodás. Ezért a magyar dolgozók és következésképpen az egész szocialista-tábor érdekében is a Szovjetunió széleskörű gazdasági és egyéb segítséget nyújt Magyarországnak, abból a rélból, hogy a magyar nép a lehető leggyorsabban legyőzhesse az ellenforradalom következményeit és tovább haladjon az anyagi és kulturális fellendülés, a szocializmus sikeres építésének útján.” Nagyon fontos számunkra a nagyarányú gazdasági segítség, ami az ellenforradalom okozta sebek kigyógyítá- sában-' igen ■■j.í*t$,ntő.s. - Különösen a nyersanyagokban adót* segítség jelentés, mivel nyersanyagokban szegények vagyunk. De óriási az áruféleségekben küldendő anyagi segítség is. Szovjetunió ez évben 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarországnak. Ebben 450 000 tonna búzát, 200 000 tonna takarmánygabonát, 1—2 millió tonna vasérce*. stb. Külön ki kell emelni szociálista rendünket az imperializmus támadásai ellen védő varsói szerződésben foglaltak további életbentartásái. A közlemény is kiemeli: „A szovjet hadsereg jelenléte Magyarországon döntő tényező az imperialisták minden agresszív 'kísérletének megfékezésére — amint ez az elmúlt év október—novemberi napokban bebizonyosodott“. E néhány felvetés is bizonyítja, hogy a Szovjetunió kapcsolatai hazánkkal, s hazánknak a Szovjetunióhoz fűződő viszonya a nagy Lenin által megszövegezett szocialista együttműködés elve alapján áll. Mind politikai, mind gazdasági téren csak előnyünkre és hasznunkra lehet a Szovjetunióval való barátság és testvéri együttműködés. Ezt húzta alá a gyakorlat, s ennek van jövője. Mi legyen Salgótarján új neve? Ha Salgótarján utcáit járod, gyakran üti meg a füledet olyan hang, hogy új nevet kellene adni a városnak. Két va1 riáció merül fel: az egyik: legyen Porostarján; a másik variáció mellett többen kardoskodnak: legyen Sárostarián. Több érv is szól az utóbbi mellett. Ha az eső esik. ha az öntöző járja a várost, ugyancsak olyan sár van. hogy ezeken a napokon kötelezővé kellene tenni a gumicsizma használatát. * Hétvégi kirándulást szervezett az IBUSZ Budapestre vasárnap. Az 1120 résztvevő 14 kocsival utazott a fővárosba. A programban többek között a Ferencváros—SBTC közötti labdarúgó-mérkőzés megtekintése szerepelt. * Vízzel író töltőtollaf találtak fel a harkovi Töltőtollgyárban. A toll titka, hogy belsejében pár évre elegendő festékanyagot rejtettek el. * Kínai nyelven is megjelenik a magyarországi ellenforradalmi eseményekről készített Fehér Könyv két kötete. * Ezüstkalászos tanfolyamot fejeztek be Hasznoson és Mát- raszőllősön a napokban. Hasznoson 19. Mátraszőliősön 20 gazda vizsgázott. * Szovjet zeneszerzők kongresszusát tartották meg Moszkvában március 27-én. A II. országos kongresszuson mintegy 400 küldött vett részt. ♦ Egyházasgergén kultúrházat avatnak április végén. A szép kultúrházat a község valamennyi lakója együttesen — állami hozzájárulás nélkül — társadalmi munkával készíti el. * Április 4-ről emlékeznek meg a szécsényi kultúrházban. ma este. Az ünnepséget az MSZMP Intéző Bizottsága, a Hazafias Népfront és a járási tanács közösen rendezi. ♦ Búcsúztatták öreg munkásaikat a Szolgáltató Vállalat dolgozói. A bensőséges ünnepséget március 30-án rendezték meg a salgótarjáni bányai kultúrotthonban. * „Védd a hasznos madarakat” jelszóval, mozgalmat indítóit Sándor Rudolf salgótarjáni lakos és néhány társa. A fiatalemberek célul tűzték ki, hogy megvédik madarainkat a kártevők ellen. Kíváncsiak vagyunk, hogy a Köztisztasági Vállalat melyik név mellett dönt? Jólértesült körök olyan merész elképzeléseket vallanak (igaz. csak titokban), hogy lehetséges egy harmadik megoldás is. Éspedig: a ré°i név megtartása, de ehhez a város mostani tarthatatlan piszkosságán kellene feltétlen változtatni. Vagy talán ennél olcsóbb és kényelmesebb a város átkeresztelése? Bábszínjátszó szakkört indít a járási kultúrház Balassagyarmaton. Adóbegyűjtési kötelezettségüket március 15 re teljesítették a szécsényi járás dolgozó parasztjai. Jelenleg 120,6 százaléknál tartanak. * Tífusz ellen mintegy 2000 salgótarjáni Forgács-telepi lakost oltanak be a fertőzés elkerülése érdekében. Orvosok megállapították, hogy az egyik kút fertőző baktériumokat rejt magában. * Arany Dániel matematikai versenyt rendeznek Balassagyarmaton, a gimnáziumban áprilisban. Ismeretlen Haydn-kézirat került elő Bécsben. Megtalálója Robbins Laudon amerikai zenetörténész. * Magyargécen tanácsülésen tárgyalták meg a legfontosabb mezőgazdasági tennivalókat. A község parasztjai pár nap múlva végeznek a szántási, vetési és egyéb tavaszi munkákkal. * . Kultúrházakat csinosítanak, tataroznak ebben az évben a balassagyarmati járásban. Az átalakítás költségeire mintegy 10 000 forintot fordítanak. * Liszt-hangversenyt rendez áprilisban a zeneiskola. A. hangversenyen a zeneiskola tanárai lépnek fel, hogy megismertessék Salgótarján zenekedvelő közönségét a nagy zeneíró legszebb alkotásaival. • Az eszkimók a Déli-sarkra költöznek. Az átköltözés legfőbb indítóoka: rohamosan fogy a bálna, az eszkimók fő tápláléka az Észalki-sarkon. * Várospolitikai és aktuális mezőgazdasági kérdésekről tárgyalt a Balassagyarmati V á- rosi Tanács legutóbbi ülésén, március 29-én. '•iiiiiiiiiiiiii!iiiiiinimiiiiii!miiii:iiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii!iir Hirdessen NÓ0SlflópUÍSé(j -ban U Szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok delem az elmúlt időkben évenként 300—400 millió forint megtakarítást eredményezett. A Szovjetunió és Magyar- ország csakúgy, mint a szocialista tábor valamennyi országa között sokoldalú, őszinte, testvéri együttműködés áll fenn. E kapcsolat tartós alapját az érdekközösség, a proletárinternacíonalizmus szilárd elve, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott harc eevséees nézetei és a világ béke iránti óhaj alkotják. A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok közvetlenül Magyarország felszabadítása után kezdődtek meg. Már 1945. augusztus 27-én aláírták az első magyar-szovjet „gazdasági együttműködési és kölcsönös áruszállítási megállapodást.” A két ország között azóta szakadatlan bővül és erősödik a külkereskedelem -és a gazdasági együttműködés más formája. Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget az 1947 február 18-án aláírt „barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek”. Az elmúlt években a két ország közötti külkereskedelem állandóan bővül. Ezt bizonyítja a következő két szóm Is: Míg 1938-ban a szovjet árucikkek csupán 1 százalékát tették ki a magyar külkereskedelem áruforga’mának, fcddig 1956-ban ez a szám mintegy 25 százalékra emelkedett. A két ország közötti, a teljes egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi együttműködés kedvező hatást gyakorol mindkét ország népgazdaságának fejlődésére. A Szovjetunió és Magyarország külkereskedelfni együttműködésének struktúrája mindig az illető ország népgazdasága előtt álló konkrét feladatoktól függ. így például, amikor a magyar nép, a hároméves, majd az első ötéves terv teljesítésén dolgozott, a Szovjetunió az ország szocialista iparosításában nyújtott hathatós segítséget a magyar dolgozóknak. A Szovjetunió ipari nyersanyagot és gépi felszereléseket szállított Magyarországra, amelyek lehetővé tették a dunapentelei kohászati kombinát, a szegedi textilkombinát és sok más gyár felépítését. A magyar ipar ugyanakkor hosszúlejáratú rendeléseket kapott a Szovjetuniótól hajók, mozdonyok, emelődaruk és más gépek készítésére. Az elmúlt években a magyar nehézipar és annak központi ága, a gépgyártás, rohamosan fejlődött, s ez megváltoztatta a szovjet-magyar külkereskedelmi forgalom struktúráját. Ilymódon a Szovjetunióból Magyarországra importált áruk 90 százalékát nyersanyagok alkotják. A múlt évben a Szovjetunió teljesen kielégítette Magyarország vasércszükségletét azáltal, hogy 52— 54 százalékos fémtartalmú elsőosztályú ércet szállított Magyarországra. Magyarország gyapot-importjának 92 százalékát, nyersanyag-imp rtjának mintegy 90 százalékot, kokszimportjának 30 százalékát, hengereltáru-imporjának 25 százalékát a Szovjetunióból szerezte be. Ezenkívül nagy- mennyiségű színesfémet, vegyi. és más nyersanyagokat vásárolt a Szovjetunióban. A Szovjetunióba exportált magyar -áruk mintegy 65 százalékát gépipari termékek alkotják. A magyar ipar évről évre több fémmegmunkáló gépet, energetikai és elektrotechnikai berendezést, folyami és tengerjáró hajót szállít a Szovjetuniónak. 1956-ban a Szovjetunió kétszerannyi gépet vásárolt Magyarországon, mint az előző évben. A magyar nehézipar gyártmányai nggy tekintélynek örvendenek a Szovjetunióban és ezt keresletük is bizonyítja. Ezenkívül értékesnek tartják a magyar könnyűipar termékeit is. A bu.rzsoá sajtó és rádió gygkran hangoztat olyan rágalmakat, hogy a Szovjetunióval történő kereskedelmi forgalom nem előnyös Magyarország számára, mintha a Szovjetunió a külkereskedelem leple alatt kizsákmányolná a magyar népet. A fenti és ehhez hasonló „meggyőződések“ képtelenségét a tények már számtalanszor leleplezték. A valóság az — s azt a magyar sajtó is hangsúlyozza —. hogy a magyar—szovjet külkereskedelem jelenlegi felépítése, az utóbbi évek árucsereforgalma Magyarország számára rendkívül előnyösnek bizonyult. Az elmúlt 6—7 év folyamán a két ország közötti kereskedelmet az 1948—1949-es évek világpiaci árainak színvonalán folytatták. Azóta a világpiaci árak jelentősen megváltoztak. A nyersanyagok árai emelkedtek, a késztermékek és gépek ára pedig csökkent. Ha Magyar- ország a fenti idők folyamán a Szovjetunióból importált nyersanyagot kapitalista országokban vásárolta volna meg. úgy ez sokkal több kiadást jelentett volna. Ugyanakkor Magyarország a Szovjetunióba exportált gépeiért és könnyűipari termékeiért — szintén a kapitalista piacon — sakkal kevesebb összeget kapott volna. Ebből láthatjuk, hogy Magyarország számára a Szovjetunióval folytatott kereskeA magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok azonban nemcsak a külkereskedelemre korlátozódnak. Az együttműködésben fontos szerepet játszik a tudományosműszaki kapcsolat is. Ennek alapját az 1949-es megállapodás képezi, amely az újtípusú gépek és berendezések műszaki rajzcseréjére, a technológiai eljárások leírásának kölcsönös ismertetésére és számos más műszaki dokumentum ingyenes kicserélésére vonatkozik. A Szovjetunió őszinte, barátságát és igaz együttműködését bizonyítja az • a határozat is, amelyet a szovjet kormány az atomenergia békés felhasználása érdekében Magyarország megsegítésére hozott. A határozat szerint a Szovjetunió tudományos műszaki segítséget nyújt, Magyarországnak a magfizikai kutatások, valamint az atomenergia békés célokra történő felhasználása területén. A Szovjetunió támogatásával egy egész sor iparcikk, mint például gabonakombájn; trolibusz stb.. stb. sorozatgyártását kezdték meg Magyar- országon. Magyarország a maga részéről az elektrotechnikai és energetikai berendezések gyártásának tapasztalataival és mezőgazdasági kísérletek ered. ményeivel segitette a szovjet népgazdaság fejlődését. Egy régi közmondás azt tartja. hogy az ember a bajban ismeri meg az igazi barátot. A magyarországi ellenforradalom napjaiban a magyar dolgozók segítségére elsőnek a szovjet nép sietett. A szovjet hadsereg — a magyar kormány kérésére — segítséget nyújtott a magyar munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak az ellen- forradalom leverésében. A szoviet kormány határozatot hozott az azonnali ingyenes gazdasági segélyről, amelynek keretében nagy számban szállítottak Magyarországra élelmiszert. nyersanyagot és gyógyszert. A szovjet nép 50 000 tonna búzát és lisztet, 3<ft)0 tonna húst, 2000 tonna olajat, 5000 tonna cukrot, 10 000 tonna cementet és más árucikkeket, összesen 38 millió rubel értékben, küldött a magyar népnek Magyarország gazdasági életének normalizálásában nagy szerepet játszott a két ország közötti kereskedelmi szerződésben lefektetett árucikkek határidő előtti szállítása. valamint a hosszúlejáratú 250 millió rubeles hitel is, \ Szovjetunió és Magyar- -öá ország népeinek barátsága megbonthatatlan. A két nép még erősebb kapcsolatát, a testvéri barátság továbbfejlesztését szolgálják a két ország kormányküldöttségének napjainkban folyó moszkvai tárgyalásai is.