Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-30 / 25. szám

1957. március 30. NÓGRÁDI Népújság Milyen gabonatermésre számíthatunk ? Szakemberek, gazdák véleménye az idei várható termésről Köztudomású, hogy a kenyérgabona-termelés színvonalától függ a lakosság kenyérrel, liszttel és tésztafélékkel való ellá­tása, az egész népgazdaság igényeinek kielégítése. Közismert tény az is, hogy az ellenforradalom káros hatást gyakorolt a gabonatermelésre. Ebből kifolyólag kevesebb kenyérgabonát vetettünk, mint az előző években. így fennáll az a veszély, hogy nem tudunk megfelelő mennyiségű állami tartalékot képezni és veszélyben van a gabonaexportunk is. Hogyan tudnánk a veszélyt elhárítani, hogy tudnánk a hiányt bepótolni? — erről számolnak be az alábbi nyilatkozatok: PÁSZTÓI JÁRÁS: Somogyi Dénes, mezőgazdasági osztályvezető: Erős napfényre lenne szükség Járásunkban a múlt év őszén senkit sem kényszerítettek a kenyérgabona vetésre. Mégis a gabonát jól elmunkált, jó táp­erőben levő talajokba vetették. Jobb talajokba, mint az elmúlt években. A vetések jól telel­tek. S a tavaszi ápolási mun­kát nagy gondossággal és szak­értelemmel végzik a dolgozó parasztok és a termelőszövet­kezeti tagok. Ehhez a munká­hoz nagy segítséget nyújtanak a községi gazdasági felügye­lők, akik időszerű, szaktaná­csokkal látják el a gazdákat. Bár járásunkban 8—10 szá­zalékkal csökkent a kenyér- gabona vetésterülete, de a hiányt pótolni lehet a holdan- kénti hozam növelésével. Erre nagy lehetőség van a járás szö­vetkezeteiben és parasztgazda­ságaiban. A jelek arra mutat­nak, hogy nem termelünk ke­vesebb gabonát a múlt évinél. Kedvező, napfényes tavaszra lenne szükség ... SZÉCSÉNYI JÁRÁS: Nagy Imre főagronómus: A holdankénti állag magasabb lesi a múlt évinél Járásunkban is csökkent a gabona vetés. Szerintem ez nem jelent komolyabb veszélyt. Az őszigabonák jól teleltek. Kifagyás nem volt. A gabonák a legutóbbi hetekben lehullott csapadék után erőteljes fejlő­désnek indultak. A szövetkeze­tek gabonavetése elsőrendű, örvendetes jelenség az is, hogy a vásárolt nitrogén-műtrágyát a dolgozó parasztok a legked­vezőbb időkben kiszórták a vetésekre. A dolgozó parasztok megnövekedett termelési ked­ve, az erőteljesen fejlődő vetés biztosíték arra, hogy a holdan­kénti átlagtermés magasabb lesz a múlt évinél. Tehát meg­haladja a 10 mázsát. Könnyí­tene a helyzeten az is, ha a Műtrágyaértékesítő Vállalat mielőbb a dolgozó parasztok rendelkezésére bocsátaná a megrendelt nitrogén-műtrá­gyát. NAGYOROSZI ÜTTÖRÖ TSZ: Farkas István agronómus: Tizenöt mázsás átlagtermés várható A termelőszövetkezetben egy négyszögöllel sem vetettek ke­vesebb kenyérgabonát, mint az elmúlt évben. A gabonát pil­langós elővetemény után vetet­ték. Szakszerűen elmunkált ta­lajba. a lehető legkorábban. Sajnos csapadék hiányában későn kelt a gabona. Szeren­cse, hogy hosszú volt az ősz és elég enyhe a tél. A gabona megerősödött. A meleg, napfé­nyes nappalok, az enyhe éj­szakák nagyon elősegítették a növények fejlődését. Ha to­vábbra is ily kedvező lesz az idő, a holdan'kénti átlagtermés eléri a 15 mázsát. BALASSAGYARMATI ELŐRE TSZ: Orosz Gedeon tsz-tag: Több nitrogén-műtrágya kellene a vetésekre Tíz holddal kevesebb rozsot, ugyanannyival több búzát ve­tettünk. Á roffivetést- szop!em­ber 18-án, a búzavetést október A megyei tanácsülés felszólalásaiból Mint már beszámoltunk róla, március 22-én ülést tartott a megyei tanács. Az ülésen fel­szólalt Dvorák József elvtárs, a megyei tervosztály vezetője is. Beszédében főleg a gazda­ságos termelés problémáival foglalkozott. Beszédéből kö­zöljük az alábbi részletet: — Tarthatatlan a jelenlegi helyzet, hogy egyes üzemekben a termelési költség maga­sabb. mint az előállított terme­lési érték. Nincs a világnak olyan állama, amely ezt az ál­lapotot hosszabb ideig fenn tudná tartani anélkül, hogy csődbe ne jusson. Ügy a ta­nácsi, mint a nem .tanács alá tartjozó 'vállalatoknak ezen a helyzeten sürgősen változtat- niok kell. A nemzeti jövedelemből tör­ténő kiesés közel húsz milliárd forintot jelent az ország gaz­dasági életében. Ez azt je­lenti, hogy csőikként az úgy- nevézett felhalmozási alap, amely lehetetlenné teszi a pillanatnyi továbbfejlődést. Ez bizonyos fokig meghatározza azokat a kérdéseket, felada­tokat. amik eddig is felmerül­tek és amit ezután tenni kell. Egy ilyen kérdés érkezett be hozzám a szécsényfelfalui kul- t.úrház építésével kapcsolatban, amire ezúton kívánok válaszol­ni. Meg kell őszintén monda­ni. nagyon nehéz a helyzetünk ezen a területen. Az elmúlt évben közel 40 millió forintos beruházási hitellel rendelkez­tünk a megyében. Ezt az októ­beri ellenforradalmi esemé­nyek következtében nem tud­tuk felhasználni: az utolsó ne­gyedév kiesett számításunk­ból. Elmaradtak azok a gazda­sági és egyéb építkezések, amelyeket meg kellett volna valósítanunk. Közel száz lé­tesítményünk maradt befeje­zetlenül. Most az idén. amikor gazdasági vezetőink számot vetettek a lehetőségeinkkel, s a termelés területén mutat­kozó visszaeséssel, valamint az önköltség növekedésével, rá­jöttünk arra. hogy az idén csak minimális részben tudják biz­tosítani azokat a beruházási összegeket, ami ilyen célra az országban rendelkezésre áll. Arról is beszélni kell, hogy er­ről a körülményről közsé­geinkben nem akarnak tu­domást venni. Ugyanúgy fennállnak az igények, mint egy évvel ezelőtt. Meg kell mondani őszintén, hogv az idén hozzájárulást állami erő­ből nem tudunk adni. Nincs rá lehetőség. A megkezdett munkákat, amelyekre súlyos százezreket adtunk ki. egyik napról a másikra kénytelenek voltunk leállítani, mert nincs pénze az államnak. Ésszerűt­len gazdasági politika volna, ha a megye különböző terüle­tén fellépő igényeket, amit ebben az évben nélkülözni tu­dunk — megkezdenénk. Az elmúlt években komoly ter­veket készítettünk, hogv hány községben fogunk villamosíta­ni, hol milyen lakásokat, kul- túrházakat stb. építünk, most mindezeket az ellenforradalom okozta gazdasági pusztítás miatt nem tudjuk megvalósí­tani. Rendelkezésünkre álló le­hetőségeken belül csak a leg­fontosabbakra. kórházi építke­zésre. iskolák befejezésére, vagv olyan létesítmények be­fejezésére van lehetőség ame­lyek már 80—90 százalékban készen vannak. * HAJNAL András fBalassa­gyarmat határőrség) tanács­tag. miután elfogadta az elnök beszámolóját, a továbbiakban a tömegek között végzendő ne- ve'őmunka fontosságéról be­szélt, arról, hogy még sok he­lyen találkozunk olyan meg­nyilatkozásokkal. amelv sze­rint október 23-ával kezdődő eseményeket nem ellenforra­dalomnak. hanem „nemzeti szabadságküzdelemnek1’ titu­lálják. E nézettel szemben szí­vós felvilágosító munkát kell folytatni — hangsúlyozta A továbbiakban arról beszélt, hogy véleménye szerint helyes lenne a korábban nagyhatású faluiáró-mozgalmat újra fel­éleszteni. I7-re befejeztük. Hiába volt a korai vetés, száraz volt az ősz. Nem volt eső. A gabona későb­ben kelt és így egy kicsit gyengébben ment a télbe, mint az előző években. Nagy sze­rencse, hogy enyhe volt a tél. A vetés most szépen fejlődik, pétisót is szórtunk rá. de keve­set. Helyes lenne, ha a vezető­ség több műtrágyáról gondos­kodna. Ezenkívül a jó meleg idő, az egy-két napos langyos eső sokat segítene a vetésen. Úgy gondolom, nem sokkal lesz kevesebb a gabonatermé­sünk, mint a múlt évben. SZÜGY KÖZSÉG: Török János katona, 4 holdas dolgozó paraszt: A termés jó közepesnek mutatkozik Az ősszel nagy szárazság volt. A gabona nagyobb része télen keit a hó alatt. Nem mondom, telelhetett volna job­ban is. Vetéseim most olyan közepesek. A búzát fejtrágyáz­tam és így jó közepes termés­re számítok. Persze sok függ még a májusi esőtől. Kukás Mihály középparaszt: Bárcsak lenne több petisó A búzát a május, a rozsot pedig az április igazítja. Sokat várok ettől a két hónaptól. Tu­dom, nemcsak az időjárás dönti el. hogy lesz-e jó termés, vagy nem. Tapasztalatból tu­dom, hogy a pétisózás is felér egv jó esővel. Sajnos, most a községben nincs pétisó. De ha lesz, akkor veszek, hogy meg­javítsam vele a vetéseket. Az őszi árpa kivételével, jó köze­pes termést várok. Krizsanyik Pál tanácselnök: lassú a mntrágyaszállítás Egy vagon pétisót rendel­tünk a földművesszövetkezet­től. Nap mint nap sürgetjük a teszállítüs'at': de Sajnos ezt va­gyon vontatottan megy. Igaz a megrendelt műtrágya egy ré­sze már megérkezett. Azt mindjárt szétkapkodták a gaz­dák és ki is szórták a vetések­re. A községbeli gazdák na­gyon megkedvelték a műtrá­gyát éppen a termésfokozó ha­tása miatt. Ezért várják most oly türelmetlenül a műtrágya leszállítását. íSiSő W ,.A CSÓKNAK PRÓBÁJA•* A Déryné Szín­ház (Állami Falu­színház) rövidesen új darabbal je­lentkezik Nógrád megyében. A csók­nak próbája című érdekes vígjáték Apaffy Mihály, Erdélyi fejedelem k&rába viszi el a nézőt. A mind- ; végig érdekes, szellemes, gondo­latokban gazdag vígjáték április 1- től játsszák me­gyénkben. A darab arról szól, hogyan for­gatja fel egy asz- szony a világot aza latt az egy nap alatt, amikor ö. kapja kezébe a fe­jedelmi hatalmat w OOOOOOOOOOQOOOOQOOOOC Bő árukészlettel készül húsvétra a kereskedelem Közeledik a húsvét. még pár | kerülnek forgalomba az ízléses hét és a nyuszi minden jó gye- i grillás tojások. Korlátlan reknek lerakja ajándékait. Ér- ] mennyiségben^ ehet kapni to- deklődtünk az édességipari j jásdrazsét. Tavaly például 28, vállalatnál és a Fűszértnél, ; az idén 47 mázsa édességet hoz- milyen ínyencségekre számít- I nak forgalomba a megyében hatnak a gyerekek? | iiúsvétra. A tej csokoládéhoz A válasz biztató volt: sok- : hasonló ízű nougát-félék, a féle cukrászsütemény, több­fajta húsvéti figura, nyuszik mindenféle helyzetben, tojá­sok, cukorkafélék készülnek a gyerekek ünnepére. Szép kivi­telű sztaniolos csomagolásban íondant-félék különféle alak­ban kerülnek forgalomba. ígéret van arra is, hogy egyelőre még csak kis meny- nyiségben, csokoládé figurák készítését is megkezdik. Érvényesítik a szemrélyí igazolványokat A belügyminiszter rendé- ! Az érvényesítés az igazolvány letet adott ki, amely szerint , tulajdonosának állandó lakhe- valamennyi magyar állampol- j lye szerint illetékes járási (vá­gár állandó, vagy ideiglenes személyi igazolványát — tekin­tet nélkül kiállításának idő­pontjára — érvényesíteni keli. Termelési őrséget állnak április 4-ig a margittárói bányászok — Két mázsával emelkedett a fejteljesítmény — A nógrádi szénmedence margittárói bányájában már­cius 21 -e óta termelési őrsé­get állnak a bányászok, hogy kimagasló eredményekkel kö­szöntsék április 4-ét, és meg­vessék alapját a felfelé ívelő munka újabb sikereinek. Ezért már hét közben is igye­keznek elvégezni a fenntartá­si és karbantartási munkát, ami azelőtt vasárnapra, vagy bizonytalan időre halasztódott. A bányában így a kétszeres költséggel járó vasárnapi mun­ka jelentős csökkentése nyo­mán olcsóbbodik a termelés és jobb munkafeltételeket terem­tettek a csapatoknak. Tuza József ifjúsági brigádjának tagjai például most 63, sőt 80 mázsa szenet is fejtenek na­ponta a januári 46 mázsa he­lyett. A termelési őrség első három napján pedig a bánya vájárainak átlagteljesítménye több mint két mázsával emel­kedett a március 21-i ered­ményhez képest. Ebinek meg­felelően kedden reggelig 684 tonnára, azaz 11 százalékkal növekedett a bánya termelése. A margittárói dolgozók más meglepetést is tartogatnak áp­rilis 4-re. Hétfőn két új ifjú­sági brigád kezdte meg mun­káját és az ország felszabadu­lásának 12. évfordulója napján megtartják a KISZ alakuló ülését a bánya fiataljai. rosi, kerületi) rendőrkapitány­ság feladata. Az igazolvány tulajdonosa a rendőrkapitány­ság által megállapított idő­pontban köteles — városokban és járási székhelyeken a rend­őrkapitányságok, községekben a járási rendőrkapitányság ál­tal meghatározott helyen — megjelenni és személyi igazol­ványát érvényesítés végett be­mutatni. Az érvényesítéskor a 18—60. életév közötti tartalékos had­kötelesnek katonai igazolvá­nyát (tartalékos tiszti, legény­ségi alkalmatossági, összeírási, vagy soro7.ási igazolványát) is be kell mutatni. A személyi Igazolványok ér­vényesítését az ország egész területén 1957. szeptember 30-ig kell befejezni. Az eddig az időpontig nem érvényesitett személyi igazolványok érvé­nyüket vesztik. Reméljük, lesznek követők Az ellenforradalom nem­csak a norma fölött, ha­nem a versenyről is ki­mondta a jelszót: „Ez pe­dig nem kell.” Érdemes ezen elgondolkozni, s meg­nézni, miért volt olyan rossz a munkaverseny. Azért talán, mert a ver­senyben levő dolgozó töb­bet keresett, vagy azért, hogy a több kereset mel­lett még külön varrógépet, vagy rádiót kapott, vagy esetleg azért, hogy kormá­nyunk Kossuth-d íjjal, vagy egyéb más módon jutal­mazta az élenjáró dolgozó­kat? Talán ezért? Úgy gon­doljuk nem. De akkor mégis kik törtek pálcát a verseny felett? Könnyű er­re is válaszolni. Azok, akik naplopással szerettek vol­na többet keresni, akiket a sárga irigység fogott el, látva becsületes társuk nö­vekvő borítékját. Ezeknek tény, hogy nem tetszett a verseny. Az elmúlt vasárnap a bányászfiatalok nyíltan be­széltek erről az ifjúsági ér­tekezleten. Minden bánya­üzem fiataljai képviseltet­ték magukat. Nem beszél­ték meg előzetesen a tröszt­tel, de mégis valamennyien egyet kértek: legyen ver­seny a jövőben is! Azok a fiatalok kérték ezt, akik nevében a Mlinarlkék, a Garamvölgyiék azt mond­ták, hogy nem kell a dol­gozóknak a munkaverseny. Bányászfiataljaink ismét öregbítették a régi bá­nyászbecsületet. Verse­nyezni akarnak — több sze­net, olcsóbban termelni. Reméljük, ennek a nemes vetélkedésnek követői lesz­nek a gyárakban is. Közlemény « m»gjar«=-«ovji‘t tárgyalásokról Elkészült a VI. VIT hivatalos emblémája A moszkvai pénzverdében elkészült a moszkvai fesztivál résztvevőinek hivatalos emblé­mája. A jelvény egy ötszirmú virágot ábrázol, amelynek sár­ga, égszínkék, barna, zöld és narancssárga szirmai az öt vi­lágrészt szimbolizálják. A vi­rág közepén egy földgömb látható, ff. földgömböt fehér zománcgyűrű öleli át, amelyen a következő felírás olvasható: „VI. VILÁG IFJÚSÁGI TA­LÁLKOZÓ — MOSZKVA, 1957, (Folytatás a 3. oldalról.) Szovjetunió népei nagyra értékelik a magyar nép harcát: az 1848-aS forradalomban, nagyra értékelik a magyar forradalmi munkásmoz­galom harcos hagyományait, amelyek a leg­ragyogóbban 1919-ben, a magyar szocialista Tanácsköztársaság megteremtésekor, a ma­gyar kommunisták vezette 25 éves kitartó fasisztaellenes harcban nyilvánultak meg, to­vábbá a második világháború után a szocializ­mus építését célzó köztársasági munkában, az 1956 október—novemberi napokban, az ellen­forradalmárok, és az imperialista ügynökök elleni harcban, az ellenforradalmi lázadás következményeinek felszámolására irányuló alkotó munkában, és a Szovjetunió népei nagy kegyelettel őrzik a szovjet köztársa­ságért Oroszországban harcolt magyar forra­dalmárok, internacionalisták emlékét. A magyar forradalmárok részvétele az oroszországi szocialista forradalom győzel­méért vívott harcban, a Szovjetunió segítsége a magyar népnek 1944-ben a fasiszta leigázás alóli felszabadításában, valamint a szocializ­mus építésében, s 1956-ban az ellenforradalom támadásának visszaverésében — mindez ra­gyogó megnyilvánulása az igazi nemzetközi­ségnek és tartós alapját képezi a szovjet és a magyar nép, az SZKP és az MSZMP közötti barátság és együttműködés további megszilár­dításának és elmélyítésének. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kijelentik, hogy minden módon szilárdítani és fejleszteni fogják a baráti viszonyt és együttműködést a szovjet és a magyar nép, az SZKP és az MSZMP között, a szovjet és a magyar szak- szervezetek, valamint ifjúsági és más társa­dalmi szervezetek között a legcélravezetőbb formában. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt minden ere­jüket latbavetik, hogy tovább növekedjék és erősödjék a szocialista országok, azok kom­munista és munkáspártjainak kölcsönös ba­rátsága és együttműködése, hogy szilárduljon ezekben az országokban a szocialista tábor egysége és ereje a szocializmus és a kommu­nizmus sikeres építése, a népek biztonsága és a világbéke érdekében. Az MSZMP küldöttsége megbízásából: kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke Az SZKP küldöttsége megbízásából: N. SZ. HRUSCSOV, az SZKP Központi Bizottságának első titkára

Next

/
Thumbnails
Contents