Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-27 / 24. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. március 27. Nemti község kommunistái új úton járnak Az események szálait ok­tóberig kell visszavezetni. Nemti községben is — mint mindenütt az országban — ezekben a napokban tébolyult paprikajancsik, csendőrök, le­venteoktatók. és hasonszőrű elemek ragadták meg a hatal­mat. Hogy várták már: hacsak (rövid időre is, de „felül“ le­gyenek, És felküzdötték ma­gukat. Szégyenteljes napjai ezek a község történetének. Mit is csináltak ezek az urak, Vagy „polgártársak”? „For­radalmi“ bizottságot alakítot­tak, megszervezték a „nem­zetőrséget”, vad kommunista - ellenes hajszába kezdtek, fé­lelemben, örökös bizonytalan­ságban tartották a község lakosait. Beverték a kom­munisták ablakait. „Forra­dalmi rendet“ léptettek életbe. És ezekben a napokban nem Volt könnyű embernek, kom­munistának maradni. Voltak olyanok (írjuk ide nevüket, akik maguk is gyalázatnak tartják tettüket?) voltak olya­nok, akik széttépték piros könyvecskéjüket a tehetetlen kilátástalanság miatt.;. És ez­zel egyidőben danyiantalok, handólajosok és pintérsándo- rok fővezérsége idején életü­ket is kockáztatva dolgoztak a község kommunistái. Nem -adták meg magukat, megőriz­ték emberségüket, megmarad­tak a szocializmus hű katonái­nak, „Ha másképp nem lehet, illegalitásban dolgozunk, de nem hátrálunk” — ez volt a jelszavuk. A nehéz időben is hűen az eszméhez Hárman voltak. A korábban 220 tagú szervezetből hárman jöttek össze október legvégén, bogy jelt adjanak, hogy mu­tassák: élünk, dolgozunk! És megkezdték a szervezést. Az­az kezdték volna, de már az -első lépések nehézséget,, prob­lémát ''"'jelentettek. Kezdjük Jtneg a szervezést, , db kikkel és 'Hogyan? Uj úton indulni és olyanokkal, akikre tűzön-vízen lehet számítani. Ez volt a kér­dés. Volt, aki azt javasolta: ne mi menjünk a tagokhoz, ha mi megtaláltuk egymást, majd ők is ide találnak. Bel­ső önmagukkal is csatázniok kellett, hogy jó úton indulhas­sanak él. Az idő igazoltB őket.:; November 4-én a proletár­hatalom kormányának meg­alakulását úgy köszöntötték, hogy kitűzték a tanácsházára a vörös zászlót. Az emberek letett kalappal tisztelegtek a szent proletáriobogó előtt. Nehéz volt aikkor kiállni, de kiálltak és új híveket gyűjtöt­tek a párt zászlaja alá. „Ha a községben kinn a lobogó, a bányára is tenni kell“ — nem volt több vörös zászló, hát csi­náltak — csináltak vörös asz­talterítőből. Egyik nap kitűz­ték, másnap már nem volt a helyén. Ellopták. Másikat tet­ték a helyébe — de ahhoz már nem merészelt senki sem hoz­zányúlni. Az első taggyűlés A korábbi 220 tagságból no­vemberben 22-en voltak első taggyűlésükön. Az iskolában gyűltek össze. Rájuk verték az ablakot, elrontották a vil­lanyt. Sötétség borult rájuk. Az ellenség minden eszközt felhasznált, hogy megfélem­lítse, megingassa őket hitük­ben. Egységesen a taggyűlés folytatása mellett voltak? — Nem, nem írhatjuk ezt,, volt aki azt javasolta, hogy más­kor, biztonságosabb időben csinálják rendezvényeiket. Ennek elutasításában volt egységes a taggyűlés. „Mara­dunk, nem hunyászkodunk meg senki előtt.” És megbe­széléseiket tovább folytatták. A kislétszámú szervezetnek sok problémával kellett meg­küzdenie. A „régi“ vezetés az ellenforradalom „értékelése” jóvoltából bűnökkel és hi­bákkal volt azonos. Amikor az effajta elemek a községben a „régi“ vezetésről beszéltek és azt ostorozták, tulajdonkép­pen a párt, a pártvezetés el­len próbálták hangolni az em. bereket. A község lakosai jól tudják, hogy bár a kommunis­ták követtek el hibákat, még­sem ezek jellemzik munkáju­kat. Jól ismert a község fej­lesztése érdekében végzett har. cos tevékenységük. Egyre észrevehetőbben nyil­vánul meg az emberek bizalma az új párt iránt. A régi 19-es harcosokat méltatlanul elha­nyagolta a régi vezetőség. Az intéző bizottság minden erejé­vel azon munkálkodik, hogy a munkásosztály régi harcosait a legteljesebb megbecsülés övezze. Az idős harcosok meg- hatottan vették a szervezet irántuk megnyilvánuló érdek­lődését. Az emberséges maga­tartásnak meg is van az ered­ménye. Olyanok, akik eddig csak fizető tagjai voltak a szer­vezetnek, most rendszeresen eljárnak a párt rendezvényei­re és igyekeznek erejük sze­rint munkát is vállalni. Na­gyon helyesen az intézőbizott­ság megvizsgálta és rendezte Kaszás József (barna) idős 19- es harcos ügyét, aki méltatla­nul tíz évig kizárt párttagként tartottak nyilván. Kaszás elv- társ most tagja az intézőbi­zottságnak is. Kijavítják az elkövetett hibákat Természetesen az új szerve­zet nemcsak a méltatlanul mellőzött idős elvtérsakkal akarja erősíteni sorait. Uj, fia­tal erők fordulnak a párt felé és kérik felvételüket. Még no­vemberben csak huszonketten, decemberben már harmicha- tan, januárban már ötvenki­lencen, sőt februárban többen, mint a 220-as létszámú szer­vezet életében (!) vettek részt a taggyűlésen. Köztük voltak azok az új tagok is, akik ko­rábban nem voltak semmilyen pártnak tagjai. Egyre elismertebb lesz a pártszervezet ténykedése a községben. Szervező-, nevelő- munkájénák köszönhető: an­nak ellenére, hogy 86 tagja van a szervezetnek, majd 170 pártlap-elcfizető van a köz­ségben. Más tények is mutatják, hogy a pártszervezet elismert politikai vezetője a községnek. Nincs tanácselnök a község­ben. Az intézőbizottság egyik tagja rendszeresen részt vesz az intézőbizottság ülésein, se­gíti, támogatja a tanács mun­káját. A pártszervezet vezetősége kéthentenkémt összeül és rend­szeresen megtárgyalja a leg­főbb időszerű kérdéseket. A legutóbbi megbeszéléseik tár­gya a tanács munkája és a pedagógusok irányéban foly­tatott politika kimunkálása volt. A pártszervezet változ­tatni akar a mostani helyze­ten. Ma ugyanis egyetlen pe­dagógus tagja sincs a páríszer- j vezetnek. ( Az intéző bizottság kritiku­san értékeli a korábbi párt-, szervezet munkájának tapasz­talatait és mindent elkövet a hibák kijavításáért. Mégis egy igen jelentős területen még mindig kísért az elzárkózás, a szektarianizmus veszélye. A pártszervezetnek jóformán egyetlen gazdálkodó tagja sincs. Az intéző bizottságnak nagyon kell szorgalmaznia a mostani helyzet megszűnését. Alig néhány hónapos múltra tekint vissza Nemti község pártszervezete, de ez a rövid idő is elegendő volt arra, hogy bebizonyítsák életrevalóságu­kat, azt, hogy méltók a biza­lomra. Uj úton indultak el, sok nehézséggel kell még megküz- deniök, de ha száműzik soraik­ból a széthúzás, a rokonizmus civódásait, bizonyosan minden nehézséggel sikeresen megbir­kóznak. És újabb és újabb erők sorakoznak fel a párt- szervezet mögé. És "a szervezet vezetői? — szerényen, becsületesen, min­den feltűnés . nélkül végzik munkájukat. A párt áldozatos katonái ők. Megalakult az acélárugyári KISZ az ifjúság­Az acélárugyári fiatalok csü­törtökön este tartották KISZ alakuló gyűlésüket. Az Acél­árugyár művelődési otthoná­ban rendezték meg az alakuló gyűlést, ahol körülbelül 30— 40-en, fiúk-lányok jöttek ösz- sze. A hangulat nagyon ünne­pélyes volt. Elsőnek az MSZMP központi intéző bizottságának felhívását olvasták fel. majd Krenács Rezső beszélt, a KISZ feladatairól. Az alakuló gyűlésen résztvet- tek idősebbek is, akik régi em­léket elevenítettek fel és fel­ajánlották, hogy minden támo­gatást megadnak nak munkájához. Az alakuló gyűlés egyetlen csorbája volt, hogy hiányzott belőle az if júsági lendület, nem volt vita, minden javaslatot egyhangúan elfogadtak, noha a gyűlés befejeztével különböző problémák merültek fel. Meny­nyivel érdekesebb lett volna, ha ezt az alakuló gyűlés alkal­mával vitatják meg. Lehet, az ünnepélyes hangu­lat zárta el a vitát és a jövő­ben majd pótolják ezt. Sok si­kert a munkához. Izlandban betiltották a bokszolást Az izlandi parlament egy­hangúlag elfogadta a bokszo­lás betiltására vonatkozó tör­vényt. A törvény a következő pon­tokból áll: 1. Valamennyi bokszmérkő­zés vagy előadás tilos. További intézkedésig a boksz-, tanítása is tilos. 2. Tilos bokszkesztyűk és más tréning-felszerelés eladása. Külön rendelkezés intézkedik majd, hogy mi történjék majd az országban levő felszerelé­sekkel. 3. A törvény, illetve a még hozandó rendeletek megsér­tőit 10 000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. 4. A törvény azonnal hatály­ba lép. Az indokolás a többi között megállapítja, hogy a „boksz- sport az országunkban űzött sportok legundorítóbb fajtája. A bokszolás betiltása nem más, mint szerencsétlenségek és testi sérülések megakadályo­zását célzó szükséges és ter­mészetes kísérlet“. Működik a Ku Klux Klári A Ku Klux fanatikus fajül­dözői a Georgia államban le­vő Americusban a napokban megtámadtak egy fehérek és négerek lakta mezőgazdasági kolóniát. Hetvenöt gépkocsival érkez­tek a helyszínre és arra akar­ták kényszeríteni a lakosokat, hogy adják el farmjukat. Ezt megelőzően fegyveres- és bom­batámadást intéztek a kolónia ellen, annak 38 fehérbőrű és 12 néger lakosa azonban szem­beszállt velük. Norman Long, a kolónia ve­zetője kijelentette: „A lakosok szembe fognak szállni a Ku Klux Klan újabb terror had­járatával is. Noha figyelmez­tettek bennünket, hogy ha nem adjuk el a farmot, újabb támadás ér bennünket, mi nem hagyjuk magunkat megfélem­líteni.’1. .. Arthur Miller bíróság előtt Az Egyesült Államok kong­resszusának amerikaellenes tevékenységet vizsgáló hír­hedt • bizottsága beidézte Ar­thur Millert, a neves dráma­írót (Marilyn Monroe férjét) és az iránt érdeklődött, kik azok az írók, akik vele együtt résztvettek a kommunista párt gyűlésein a második világhá­ború előtt. Arthur Miller nem válaszolt a kérdésre, hanem kijelentet­te: „Lelkiismeretem nem en­gedi meg, hogy kiadjam más emberek nevét és kellemetlen­séget okozzak nekik”. A bi­zottság tagjainak ez a válasz elegendő volt ahhoz, hogy a neves drámaírót bíróság elé állítsák „a kongresszussal szembeni tiszteletlen magatar­tásáért”. , • OOGOOOOGGOOGOOCGGOQGGOGOOOGOOGOGOOOOGOGOGOGGOGOOOOOOOGOGOGOGGOGOOGGGOOOOOGOOOOOGGOOOOOOOOOOOGOGOOGOOOOGt K itaposom a beled, te koszos mit tolakodsz elém — sápitozott Csicsókáné és végre a pulthoz ért. — Ké­rek 5 kiló cukrot. — Minek annyi magának, hiszen mindig azon siránko­zott, hogy kevés a nyugdíj, nem telik, csak egy kiló cukor­ra — mondja Tériké a pult mögül. — Semmi közöd hozzá! Adj, amit kérek! A szennyes ruhák fölött is kimondták az ítéletet, amikor 20 darab szappant vettek egy­ezerre az asszonyok. A lisztről meg ne is beszél­jünk. Nem is volt rendes sza- niszlói, aki 20 kilónál keve­sebbet vitt. Nem kevésbé volt kereset­tebb cikk a dohány. Tóbiásné, az idős nyugdíjas asszony 10 doboz Kossuth-ot kért. — Mi az, már maga is do­hányzik Tóbiás néni — kér­dezték többen. — Dehogy lelkem, hanem a lányom lányának a vőlegénye dohányzik. Rövid idő alatt csak a néma polcok tekingettek Kántor­áéra, aki bizony elkésett. # Milyen szerencse, hogy a ke­rekes kút elromlott. A mos­tani kútból á vizet kötélen húzzák és ez persze nem megy olyan gyorsan, mint ahogy azt a buta férfi elképzeli. Mert először is vigyázni kell, hogy az ember el ne csússzon, má­sodszor meg ha már az ember itt van, vált egy pár szót a szomszéddal is. így van ez most is. Már hat asszony áll a kútnál, miközben a szájak nem pihennek. Az sem titok, kiről. Azokról a piszkos ávó- sokról, az ENSZ-csapatokról, Mindszentyről és még ki tud­ná a sok politikai eseményt felsorolni. Szerencsére Ame­rika hangja és Szabad Európa állandóan beszél, így van, mit megvitatni. — Igen ám, de mi lesz, ha sokáig tart — szól közbe Kán- tomé —, mert a bányászok nem dolgoznak, az a két csille szén meg, ami a kamrában van, nagyon kevés. K ántoráé bedugta a dara­zsat az asszonyfülekbe és mire a vödör víz a konyhá­ban volt, már a terv is elké­szült. Csak a megszólítás vál­tozott családonként, a mon­danivaló ugyanaz maradt. — Megyünk fáért az erdőbe. Előkerültek a bányászfej­szék és hamarosan elindult a férficsapat az erdőbe fáért. Igaz, még sem mindenki. Tó- thék udvarán hatalmas akácfa állt. Űk azt vágták ki. A fától meleg is lesz, és nem fog töb­bet szemetelni sem. « Mire az óramutató a négyes­hez ért, hosszú szálfákkal ér­kezett haza a favágóhad. Szegény emberek. Nemhogy hagynák őket az asszonyok pi­henni, képesek voltak az erdő­re zavarni őket. És ha netán valami baj lenne, az asszonyok akkor is jól járnának. Mert hisz azt büntetnék meg, aki a fát kivágta. * E zután már mindenki úgy gondolta hogy a késő délután pihenést jelent. De nagyot téved. Hiszen a nap még nem ért véget. Kántomét meglátogatta egy fiatal ismerőse Zagyváról és felháborodva kiabált: — Igazán nem szép, hogy bennetek semmi összetartás nincs. Hát ti nem vagytok ma­gyarok? Ilyen szégyent. Egész Zagyván arról beszélnek, hogy ti etetitek az oroszokat. Arra bezzeg nem gondoltok, hogy ma ti adtatok nekik, holnap meg már ők veszik el. Akármilyen testes asszony is azzal a 98 kilójával Kántorné, azért ezt a felelősséget még­sem bírta egyedül elviselni, így hát gyerünk, vigyük a dol­got az asszony tanács elé. Majd Csicsókáné kiokoskodik vala­mit, És ha talán nem így len­ne, akkor sem őt szidják egye­dül. Össze is jönnek annak rend­je és módja szerint a kemen­cénél. Hosszú tanácskozás után azután ki is mondják az ítéle­tet: — A hibás egyedül Feketé- né, mert ő adott kenyeret az oroszoknak és ezzel elárulta, hogy van ennivaló. A másik pedig Béla bácsi, aki ebédre hívta őket. Ezért a két szemé­lyért a Csicsókáné köré gyűlt asszonyok nem vállalhatnak felelősséget. * T eremtő úristen, mi lesz velem, sopánkodik Kán­torné, amikor az egyik orosz katona belép ajtaján. Ugyan mit akar, biztos ki akar ra­bolni. Még végig sem gondol­ja, amikor az orosz megszólal. — Mama, csája — és muto­gat kezével, így adva szándé­kát tudtul. Ez ellen nincs menekvés és már fönn is a teavíz. Jól meg­pakolja a tüzet, hadd forrjon. Szeretné ha már itt sem len­ne a hivatlan vendég. A tea mintha csak tudná, mi minden függ tőle, sietett és már kész is. Igen ám, de mi lesz ezután töpreng Kántorné. Szerencsére erre is megkapja a választ a felmutatott kulacsban és sűrű köszönöm közben búcsúzik Iván. a fiatal katona. Ez alatt a másik Feketéék- hez kopogtatott be. A motor- kerékpárt kéri Feketétől. Nem mondom, hogy könnyen, de végre is megkapja és elindul társával Pásztora borért. Alig mennek száz méterre a nagy fűzfától, amikor a motor az árokba szalad. Nincs más vá­lasztás, visszakerül a motor is, a motorosok is. így hát, ha nem is motorral, de autóval hoztak bort. Mire beköszön­tött az este, mintegy parancs­szóra Ott voltak a harckocsi mellett a telep lakói. * ii? E bből gyújts rá, ez Kos­suth — majd a fiatal harcos kínálta a mahorkát Fe­ketének. És folyt vígan a pár­beszéd a két nemzet fia kö­zött. Takácsné, amikor látta, hogy róla egész elfeledkeznek, oda­ment ő is az egyik orosz kato­nához. Sőt, mi több hozzá is szólt és csodák csodája, nem halt meg, mint ahogy délelőtt mondta. A gyerekek mind megvan­nak, egyet sem vittek el. És amikor a csillagos ég lefátyo­lozta Szaniszló bányatelepet, mégis volt olyan, aki elége­detlen volt a mai nappal. Fodor, Molnár és Takács. Elmúlt az este és nem nyírtak ki senkit. Levágták a sovány disznót és nem lett volna mu­száj, Csicsókáné, hogy elővette az olvasót, de gyorsan vissza is dugta, s azért, mert minden pénzét a cukorra költötte, Tóthék. mert kivágták az ár­nyékot adó akácfát. favágók, mert ki tudja, hátha baj lesz belőle és még ki tudja, mi minden bán­totta a kis telep lakóit. Talán a hold tudta csak egyedül és hogy méltón befejezze a na­pot, behatolt sugarával a kis ablakon, és elaludt Szaniszló bányatelepen is mindenki. Le­het, hogy holnap ismét élőiről kezdik az egész napot. (Vége) 1 A Tito elnök vállalta egyiptomi keresztfia iskoláztatását Joszip Gyergya kairói jugo­szláv nagykövet Tito marsall nevében aranyórát adott át Abdel Azim Mohammed kairói gépkocsivezető Tito nevű ti­zenöthónapos gyermekének — Tito elnök keresztfiának. Át­nyújtotta a gyermek atyjának Tito elnök fényképét és leve­lét is, amelyben értesíti, hogy biztosítja a gyermek iskoláz­tatását. Reklám Amerikaiak százezrei követ­ték „feszült izgalommal a több estén át közölt „Gyilkosság a toaletben“1 című televíziós mű­sorszámot. Utolsó este a detek­tív tíz személyre összpontosí­totta a gyanút. A hallgatók már-már azt várták, hogy meg­tudják végre, ki a gyilkos, ami­kor egyszer csak megszakadt a közvetítés és a bemondó így szólt: — És ezzel hölgyeim és uraim, befejeztük az adást. Azt pedig, hogy ki volt a tíz közül a gyilkos, holnaptól kezdve megtudhatják: pünde.n tizedik „Slask” mosópor csomagjá­ban. mmtmmtm—mmmmmmmmmmmrn Ngo Dinh Diem tükre Ngo Dinh Diem dél-vietna­mi „elnök“’ nemrég az 1957- évi költségvetési terv jóváha­gyására kényszerítette „par­lamentjét”. Azt mondják, hogy a költ­ségvetés az állam tükre. Dél- vietnam új költségvetése: a háborús készülődés költségve­tése. Több mint 7,5 milliárd piasztert, vagyis a kiadások több mint 50 százalékát for­dítják katonai szükségletekre: Az ország erejét meghaladó katonai kiadások 5,6 milliárd piaszter összegű költségvetési deficitet okoznak. A saigoni hatóságok, mint eddig is, ré­szint amerikai „segéllyel1’, ré­szint pedig az adók emelésé­vel remélik fedezni a hiány egy részét. Az előirányzat sze­rint az adóbevételek teszik ki a költségvetési bevételek 80 százalékát. A gazdaság fejlesztésére és a szociális szükségletekre ugyanakkor ... alig valamivel több mint 2 milliárd piasztert irányoztak elő, vagyis a költ­ségvetési eszközök mindösz- sze 16 százalékát. Hű „tükre" ez Ngo Dinh Diem „elnök” militarista poli­tikájának. A háttérben álló gazda — a Pentagon — képét is tükrözi. BONYHÁDI ZOMÁNCMŰVEK vállalja tűzben égetett Kossuth címeres zománctáblák valamint utcajelző, házszám, tűzrendészeti, balesetvédelmi, művészi reklám-, valamint mindenféle feliratú zománctáblák gyártását ♦

Next

/
Thumbnails
Contents