Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)
1957-03-23 / 23. szám
1957. március 23. NÓGRÁDI Népújság 5 Tavaszi hétköznap Herencsényben Ezt a csinos kislányt locsolni Nem lenne-e jó kristálytiszta vizét? Ennek eldöntését a falu fiataljaira bízzuk husvétkor a kútnál fogják meg- addigra kimercgetni a kút hűvös, A salgótarjáni városi tanácsot érdekli (Levél) « „Kosár- és üvegfonóüzemet tervez a városi tanács" cím alatt március, hó 16-i számunkban megjelent cikket örömmel olvastam. Szövetkezetünk kosár- és üvegfonás felállításával már évek óta foglalkozik. A gondolat mindig csak terv maradt, mert egyéb nehézségek között, háttérbe szorult a kosár- és üvegfonás beindításával együtt járó nehézségek megoldása. A cikk a Tarján- patak erre alkalmas részének füzesitésével kívánja a nyersanyag-szükségletet fedezni. Ismerve az Ipoly völgyét, ezúton kívánom tájékoztatni a terv megvalósítása érdekében a salgótarjáni városi tanácsot. felsorolt területekről 8—10 vagon elsőrendű vesszőt lehel majd szüretelni. A balassagyarmati nemes telep vesszője kosárfonásra, a vadvesszők mennyisége pedig demizson- fonásra alkalmas. Ez a meny- nyiség becslésem szerint egy induló. üzem anyagszükségletét jóidéig fedezné. Ennyi segítséget tudok a minden téren jó és elismerést megérdemlő tervhez adni, ha ezzel a terv megvalósításához hozzájárulok. További segítséget. is készséggel adok, s kívánok a terv megvalósításához eredményekben gazdag, jó munkát. Papp Ferenc Szécsényi Háziipari Termelő- szövetkezet elnöke Tavasz a berkenyéi ,,Petőfi* isz-ben A tsz női dolgozói a rétek rendbelhozásánál serénykednek, elsimítják az őszi vakondtúrásokat. Eddig körülbelül 25—30 kh-n fejezték be az ilyen munkát. A brigád tagjai között a régi tsz-tagok mellett ott találjuk az új tagakat is. Mácsik Katit. Pálinkás Erzsit és • a többieket, akik bizakodva tekintenek a gazdasági év elé. Igen lelkesen dolgoznak és bíznak, hogy a munkakedvük meg is hozza a kívánt eredményt. A tsz-ben megvannak a kertészethez szükséges feltételek, csak az akadályozta eddig a termelést, hogy a patak medre nagyon feltöltődött és a víz a földekre folyt. Ennek rendbehozásán a férfibrigád tevékenykedik, mélyítik a patak medrét. Berkenyéi bácsi, a brigád egyik tagja elmondta, hogy a kertészetben paradicsomot és káposztát termesztenek majd, úgy gondolják, hogy ez jövedelmező lesz a tsz tagságának. A dolgozók forintjai Az év első két hónapjában 500 KST alakult az országban: vidéken 167, Budapesten 333. A KST-tagok száma csupán februárban 29 700-zal.jemelkedett. Ugyanekkor a dolgozók közel 3 millió forintot takarítottak meg KST útján és mintegy 1 millió 500 ezer forintot kaptak kölcsön. A jelenleg működő 831 KST tagjai havonta átlag 42 forintot tesznek félre, ami év végéig kamataival is gyarapodik. Nóg- rád megye dolgozói körében viszonylag lassabban terjed ez a mozgalom, bár a belépők között egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. A dejtári József Attila termelési tervéből Új Zgtort vásároltak, csökkentik a lóáliományt, növelik a pillangós növények vetésterületét, 13-ról 34 holdra növelik a kertészetet A dejtári József Attila mezőgazdasági termelőszövetkezet megkésett a gazdasági tervkészítéssel, a bevétel és a kiadási költségvetés elkészítésével. — A tervikészítő munkánk igen lassú. Amit most betervezünk, meg is tudjuk valósítani, nem úgy, mint az elmúlt gazdasági években — mondja Tóth István elnök. Igen, most már nem a járási mezőgazdasági osztály, hanem maga a szövetkezet vezetősége és tagsága határozza meg, mit szükséges termelni, milyen növényféleségből mennyit termeljenek. Csak az ilyen terv teszi anyagilag is érdekeltté a tagságot s aknázza ki a meglevő természeti adottságokat. Vessünk egy pillantást a készülő termelési tervbe. Az őszi és tavaszi kalászosok vetésterve 196 hold. A tavasziak vetését egy-két nap alatt befejezik. Az ősziek közepesen teleltek. A gyengébb vetéseket most pétisózzák. , Búzából, árpából 10. míg a rozsból 8 mázsás átlagtermésre számítanak. Az nem lesz baj, ha e kalászosok bővebben fizetnek a tervezettnél. — Szántóterületünk 25 százalékán pillangós takarmány- növényeket termelünk — magyarázza Tóth elvtárs — Vetettünk nyúlszapukát, lucernát. lóherét, bíborherét, szö- szösbüikkönyt, és szarvaskere- pet. E növények nagyobb részét szerződésesen termeljük. Az aprómagvakért jó árat fizet az állam. Ezen túl pedig bőven lesz takarmány a jószágállomány részére, s megnöveljük a talaj nitrogéntartalmát. Nagy változás történik a kertészkedésben is. A tavalyi 13 kh helyett, most 34 holdon termeinek zöldségféléket. Többek között 4 holdon paprikát, ugyanannyi területen uborkát, egy holdon karfiolt, s húsz holdon sárga- és görögdinnyét termelnek. Nem feledkeznek meg az állatállomány fejlesztéséről sem. A tehenek számát harmincra, a juhok számát pedig 300 darabra fejlesztik. A lóállományt 5 darabbal csökkentik, mivel gépesítik a növénytermelést. A napokban vásároltak egy új Zetor traktort a meglevő tehergépkocsi mellé. A terv reális, s híven tükröz} a gzöyetkezeti tagok megnövekedett termelési kedvét. Megvalósítása az előző évinél jobb életkörülményekhez juttatja a szövetkezeti parasztokat. A Pásztói Állami Gazdaság zagyvaparti kertészetében meghonosítják a Lengyelországból importált feketeribizli-faj- tát. A fekcteribizlit magas C-vitamin tartalma miatt termeljük. (Foto: L-L) Mi a szovjet rekordtermés titka? „Szovjet-Oroszország történetének leggazdagabb gabona termését takarította be és a gabonagyűjtés 47 százalékos emelkedéséről számol be, főleg azért, mert jó termés volt Kazahsztán és Nyugat-Szibé- ria újonnan bevetett 80 millió holdas szűzföldjén.” Ezeket a sorokat a Time című nagy amerikai hetilap írja 1957. január 14-i számában. Ugyanis arról van szó, hogy az elmúlt években nagy eredménynek számított, ha az országban 2—2,2 milliárd púd, vagyis körülbelül 53 millió tonna gabonát szállítottak be az állami raktárakba. A többi nyugati lap is beszámol erről az eseményről, amely pedig cáfolata a nyugati sajtóban a szovjet agrárválságról rendszeresen terjesztett híreknek. A Financial Times című tekintélyes angol gazdasági lap december 28-i számában annak a véleménynek ad kifejezést, hogy ennek nagy politikai és gazdasági jelentősége van, „mivel a mezőgazdaságot gyakran a Szovjetunió gazdasági és szociális Achilles- sarkának tartották“. Érdekes, hogy amikor ennek a valóban nagyjelentőségű eseménynek az okairól van szó, a Financial Times nagyjában azokat az intézkedéseket nevezi meg, amelyeket Hruscsov ismertetett a XX. kongresszuson tartott beszámolójában. A Szovjetunióban ' felismerték, hogy a lakosság életszínvonalát a jövőben csak akkor tudják emelni, ha az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fejlesztik a mezőgazdaságot. Az SZKP Központi Bizottságéinak plénumán ezért három évvel ezelőtt átfogó programot dolgoztak ki a mezőgazdasági termelés növelésére. Mindenekelőtt jelentősen növelték a mezőgazdasági beruházásokat. 1954-ben és 1955* ben összesei» 34,4 milliárd rubelt tettek ki, ami 38 százalékkal több, mint a negyedik ötéves terv összes mezőgazdasági beruházásai. Biz alatt a két év alatt a többi között 404 ezer traktort és 38 ezer gabona-kombájnt bocsátottak a mezőgazdaság rendelkezésére, Nagy ösztönzést jelentett, hogy végre következetesen érvényesítették az anyagi érdekeltség elvét. Jelentősen emelték 3 tjG§yűjtési árakat srtii hogy komoly mennyiségú, de ,^0SC|<8CSct<;SCgag^3CSaf<;8Cgcí<:gC]S0j^^<;g0p<;£Cg0[<§Ci5^^ természetesen nagyban növelte a termelési kedvet. A kolsajnos elhanyagolt, jelentős részben termeletlenül hagyott i fűzmennyiség található Balassagyarmat és Örhalom-) között, elterülő réten, vadvesz sző minőségben. Ugyanezen a réten szintén elhanyagolt állapotban van mintegy hat hold évek óta le nem termelt, úgynevezett nemesvessző-telepL\ tés. Ugyancsak nagy mennyiségű vadvesző található Ipoly- $ szög országút és vasút közötti ingoványos részén. A pöstyén- pusztai ipolyhídtól lefelé egész a hugyagi határig. Nóg- rádszaikál vasút és Ipoly közötti réten. Az itt említett fü zeseket egész rövid időn belül, tehát a rügyek teljes ki- hajtása előtt le kellene tisztítani, tehát tövig levágatni. Azi így kitermelt vesszőféleségek mintegy 30—40 százaléka már hasítva demizson-fonásra alkalmas és a telepek letisztító-ij Sa esetén novemberben a csak F arga Pál magas, derék parasztember. Barna arcán mély barázdákat vájt az idő, no meg a betegsége. amely már évek óta kínozza. A községben tisztelik, becsülik, mert kiváló mestere a földművelésnek. Tizennégy hold jó Ipoly menti föld virágzik keze nyomán. S ez a tizennégy hold még ez év januárjában is a Rákóczi szövetkezet nagy földtáblái közé volt tagosítva. Varga gazda otthagyta a szövetkezetét. Nem azért, mintha győzött volna benne az egyéni gazdálkodás után érzett vágy. Dehogy azért! Megbántották őt... ö meggyőződésből híve a szövetkezeti eszmének. Nem a kényszer hajtotta őt a közösbe, hanem az öntudat. Ezt mondja erről: — Evekkel ezelőtt nem azért álltam a szövetkezetbe, mert a 14 holdból nem tudtam volna megélni — számvetést készítettem, s a mér • leg a szövetkezet javára billent. Tudtam, hogy az új gépek, s a fejlett termelési eljárások segítségével Kánaánná lehet varázsolni a termékeny szécsényi határt. A példát a tangazdaság adja... Hogy a Rákóczi nem tudott lépést tartani a tangazdasággal, az nemcsak Varga Pálon múlott, hanem az egész tagságon. Varga gazda a gépállomással szembeni földtáblában 200 mázsánál kevesebb cukorrépát sohasem termelt, viszont a szövetkezet nem érte el a 100 mázsát sem. Pedig elérhette volna, még a 300-at is. A tagságban volt a hiba, /j/ijedül... Nem értésvolt, volt egység, meg- A fegyelemmel is baj meg a földszeretettel is. Aztán nem sokba vették a vezetők szavát sem. Talán a hibás állami rendeletek is hozzájárultak ahhoz, hogy a tagság nagyobb része nem érezte magáénak a szövetkezetét. Varga Pál tapasztalt gazda. Érti a földművelés és állattenyésztés csínját-bín- ját. Hiszen gazdasági szakiskolákat végzett. Még sem becsülték öt, mint szakembert, mindig csipkedték, s néhányan sértő megjegyzést tettek rá. „Nem keresünk Vargának kenyeret”. Vagy „nyakunkra hozta a tizennégy holdját“. S Varga Pál látva az ellene irányuló támadásokat, komolyan foglalkozott a kilépés gondolatával. A tagok közül ő Volt egyedül középparaszt, s még sem becsülték. •. ragtáros volt. ügy néztek rá, mint a dologkerülőre. Szívesen dolgozott volna a határban, de súlyos betegsége miatt nem végezhetett nehéz fizikai munkát. Négyszer operálták sérvre. Most is kétoldali sérve van. Sérvkötőt visel. Operáltatnia kellene magát, de akkor már soha többé nem emelhet, s nem is dolgozhat még annyit sem, mint eddig. így még csaík valahogy elkínló dik. S ezt nem látták be a szövetkezet egyes tagjai. Ha munkát gyümölegyem válaszkét lo- folytanem tudott fizikai végezni, legaláibb csöztették volna gazdag termelési tapasztalatát, mert a földműveléshez nemcsak gép s erős kéz kell, hanem ész, s több éves küzdelmes munkára épülő tapasztalat is. M egbántották, otthagyta a közöst, amelyet jobban szeretett, mint az gazdálkodást. — Nem volt más tásom... Kiadták a vamat, a 14 holdat.. tóm ott, ahol abbahagytam öt évvel ezelőtt. S most mi a terve? — Fiaim segítségével fogok gazdálkodni. Ügy fogók élni, gazdálkodni, mint a többi élenjáró középparasztok: Sümegiek Velenceiék, meg a többiek- Bár újra kell kezdenem mindent, Ez az év nehéz lesz. Fuvarba jártam, hogy meg tudjam vásárolni a szükséges vetőmagvakat. Most mindenért -pénz kell, de a következő évben már nem. Varga Pál középparaszt most már saját gazdaságában gyümölcsözteti a kincseket érő termelési tapasztalatait. Már a földbe szórta a bükkönyt, a mákot, a zabot, az árpát és a vörösherét. E héten veti a cukorrépát ... Lesz bőven akar- mány a két lónaik, a 1 i fejőstehénnek, a borjaiknak, s a hét sertésnek. Az is lehet, hogy már ez évben megcsodálják terméseredményeit. Amikor még egyénileg gazdálkodott. nemigen maradt le a község leghíresebb gazdáitól — Velenceitől és Sümegitől ■., Kalászosokból mindig 18— 20 mázsát termelt egy holdon, s 200 mázsán alul sohasem termelt cukorrépát. Most is ilyen reményeket táplál. Az állattenyésztést is jövedelmezővé teszi, öt sertést hizlal, malacokat nevel, a tejet eladásra termeli, bikaborjút hizlal. Tudja ö nagyon jól, miből lehet forintot kovácsolni... S amióta egyedül dolgozik a 14 holdon, időt szakít a gazdaköri szakelőadások meghallgatására is. Részt vesz a vitákban, javaslatokat tesz — tanítva tanulnak egymástól a gazdák; ő is. Kommunista volt, az is maradt. Tagja lett az MSZ- MP-nek. Nemrégen pedig nagy megtiszteltetés érte: felkeresték őt a község EPOSZ fiataljai, s kérték, legyen az egyik vezetőjük. A könny majd kicsordult a szeméből annyira megnató- dott... S azóta eljár a parasztfiatalok összejövetelére, tanítja, neveli őket a földművelés szeretetére, az. új gazdálkodási módszerekre. / lyen életet folytat most Varga Pál, nem kesereg, bár lenne miért, tisztán lát a jövőbe. Keresi, kutatja a hasonlóan gondolkodó és gazdálkodó embereket, akikkel majd újra kezdhe '— a kölcsönös megértés, s megbecsülés alapján — az új paraszti életet. (lantos) j hozok többet kaptak az államától terményeikért, többet tud- stak fizetni a munkaegységekre 5 és így érdemes többet dolgozom. Növelte a munkakedvet a j mezőgazdasági tervezés egyszerűsítése is, s ezzel növelte Ja kolhozok nagyobb ömállósá- f gát. Több mint 120 000 mező- i gazdasági szakembert küldtek ja kolhozba, ami lehetővé tette, ? hogy a fejlett agrártudomány i alkalmazásával használják ki ! a megnövekedett lehetősége- íket. Különösen nagy jelentőséffű. ivóit a mezőgazdaság további ijfejlesztése szempontjából a J szűzföldek feltörése. Ez a J program nagy visszhangra táplált a Szovjetunióban. Egyre jtöbb fiatal jelentkezett a szúz- í földekre, egyre több gépet is (küldtek oda és ez lehetővé (tette, hogy a kezdeti terveket Jcsaknem háromszorosan túlteljesítsék és 35,5 millió hektár i* földet törjenek fel. Ezáltal jelentősen tudták növelni a fcu- Skorica vetésterületét Ukrajnáiban és Észak-Kaukázusban, A kedvező időjárás mellett ezek az intézkedések tették lehetővé a történelem legnagyobb termésének betakarítását. Ez természetesen növeli a “ kolhozparasztok jövedelmét, szélesebb alapot biztosít a városi lakosság reálbérének emelésére. De ezen túlmenően nagy nemzetközi jelentősége is van. Nemcsak arról van itt szó, hogy a gazdasági fellendülés a Szovjetunióban kedvező hatással van a nemzetközi erőviszonyok alakulására, hanem arról is, hogy a Szovjetunió most már jelentős gabonaszál- \ lításokkai tudja segíteni a vele baráti kapcsolatban levő országokat,
