Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-20 / 22. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. március 20. Hozzászólás a „Gondolatok az ifjúsági szervezetről“ című cikkhez Az ellenforradalom fegyveres szétzúzása során megalakult munkás, paraszt, értelmiségi ifjúsági szerve­zetékben kezdettől fogva ott voltak a kommunisták is, akik igyekeztek eredményesen dol­gozni, hogy az ellenforradalmi befolyást e szervezeteken ke­resztül leküzdjék. Hozzájárul ez is ahhoz, hogy az ifjúság legszilárdabb része mind ha­tározottabban tömörül pár­tunk köré. Ifjúságunk jelen­tős része kiábrándult ugyan az ellenforradalmárökböl, de látni kell azt, hogy sokuk bi­zalma a párt iránt még nem állt helyre. Egyrészük pedig még ma is az ellenforradalom befolyása alatt áll. Ugyanak­kor a 'külföldi és hazai reak­ció minden eszközzel azon fá­radozik, hogy ifjúságunkat saját szekerébe fogja. A re­akció igazi célja, a hazafias érzéséket gáládul kijátszva, forradalmi frázisokat han­goztatva, nacionlista, soviniszta nézeteket terjeszteni s az esz­mei zűrzavart továbbra is fenntartani, hogy az ifjúságot a maga céljaira használhassa fel. A forradalmi fraziológia nem egyszer még az idős dolgozó­kat is megtéveszti, bár a kapi­talizmus minden átkát saját bőrükön érezték. Méginkább megtéveszti az ifjúságot, mivel ez a nemzedék saját sorsán keresztül nem ismeri a reak­ció igazi arculatát, kétszínű­ségét, mivel készen kapta az elmúlt tizerikét év szocia­lista vívmányait. így nincs kellő tapasztalata az osztály- harcban. Ilyen helyzet véleményem szerint parancsolóan követeli meg a párt 'közvetlen vezeté­se alatt álló marxista—leninis­ta szellemű kommunista ifjú­sági szervezet létrehozását, amely nyíltan és őszintén áll ki a félrevezetett fiatalok elé, segít nekik felismerni, hogy a reakció milyen gáládul be­csapta őket, amely nem elvi engedmények, hanem kom­munista világnézetük igazá­nak meggyőző hirdetésével ve­zeti vissza a félrevezetetteket. A magyar kommunista ifjú­sági szövetség létrehozását kö­veteli meg az is, hogy az el­lenséges félrevezetésből kijó­zanodva, ifjúságunk 'kezd magára találni, a reakció ere­je pedig bomlásnak indulni. E folyamat gyorsításában pe­dig döntő szerepet kell betöl­tenie a kommunista ifjúsági mozgalomnak. Ifjúságunk jog­gal vetette fel, hogy a DISZ nem elégítette ki igényeit, ro­mantikus vágyait. A reak­ciónak éppen ezt sikerült ki­használnia, amikor fiatal gye­rekek kezébe fegyvert adva, a i,forradalom hőseinek", a i,nemzeti szabadságharc Ikis- katonáinak” magasztalta őket. Ezért forradalmi múltjánál fogva is csalt egyedül a kom­munista ifjúsági mozgalom lesz képes arra, hogy a fiata­lokat megismertesse az igazi forradalmi harccal és roman­tikával, hogy ifjú nemzedé­künk világosan lássa; az igazi forradalmárok, a társadalmi felszabadulásért, a nemzeti függetlenségért vívott harc hő­sei a kommunisták. A kom­munista ifjúsági mozgalom a magyar függetlenségért, a munkásosztály felszabadításá­ért folyó harc mártírjainak és hőseinek volt a szervezete. Van, akiket igazi forradalmár példaként állíthatunk a ma­gyar ifjúság elé. A magyar kommunista ifjúsági szövetség létrehozását követeli az ifjúság eszmei, politikai egységének megte­remtése is. A magyar 'kommu­nisták évtizedek óta harcol­nák az ifjúság egységének megteremtéséért a reakcióval szemben. Az ifjúsági moz­galom útjai a jövőben is a magyar fiatalok eszmei és szer­vezeti egysége felé halad. Per­sze nekünk, nem akármilyen, hanem szocialista egységre van szükségünk, amelyet hosszú, szívós harcban kell helyreállí­tanunk és e hareoan jelentős szerep vár a ma működő de- mőkratikus ifjúsági réteg- szervezetünkre is. E gondolatnál szeretnék vitázni Oravecz Ernő elvtárs­sal, a Magyar Forradalmi If­júmunkás Szövetség megyei elnökével, aki „Gondolatok az ifjúsági szervezetről” c. cik­kében azt a nézetet vallja hogy a kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttével szűn­jön meg a MA.FISZ. Falvak­ban pedig továbbra is marad­jon meg az EPOSZ, középis­koláinkban pedig a Diákszö­vetség. Véleményeim szerint a kommunista ifjúsági mozgeu- lomnak a megteremtése a fia­talok között végzett eszmei, politikai meggyőzés eredmé­nyeként kell. hogy létrejöjjön és erősödjön — üzemekben épp úgy, mint falvakban, is­kolákban egyaránt. Vagyis minden területen a pártnak és a ma működő demokratikus ifjúsági szervezetekben dol­gozó kommunistáknak elvi és politikai harca során kell el­érnünk, hogy ifjúságunk sa­ját maga kérje a KISZ létre­hozását. Ez pedig feltételezi, hogy városcikban, járásokban, vagy akár a megyén belül is egymás mellett, egyazon idő­ben létezzen átmenetileg a KISZ mellett a MAFISZ, EPOSZ vagy Diákszövetség. Azonban szeretném mindjárt megjegyezni, hogy én magam sem vallom azt, hogy egészsé­ges lenne egy üzemen, vagy falun belül két ifjúsági szer­vezet létezése, liikább az az út helyesebb, ha a rétegszer­vezetekben dolgozó kommu­nista fiatalok azon dolgoznak, hogy meglegyen mielőbb a feltétele annak, hogy az adott területen ma működő réteg- szervezet tagsága maga mond­ja ki feloszlását, illetve a KISZ megalakítását. De elté­helyeken nyilván előfordul­hatnak. Ugyanúgy nem helyeslem azt a megállapítást, hogy fa­lun és iskoláinkban továbbra is maradjanak meg a már működő rétegszervezetek és esetleg majd valamikor ké­sőbb tűzzük napirendre e te­rületeken a kommunista ifjú­sági mozgalom szervezését. Nyilván az üzemekben a kom­munista ifjúsági mozgalom létrejöttének és működésének feltételei már most is adva vannak, ezért itt előbb fogja megvetni a lábát. A munkás­ifjúság a leghaladóbb, a veze­tő osztály része; és a harcban követni fogja pártunkat, meg­teremti majd a teljes eszmei és szervezeti egységét a kom­munista ifjúsági mozgalom. Ennek eredménye lehet, hogy a fiatalok más rétegei is erre az útra térjenek. Első perctől nyíltan kifejezzük azt a véle­ményünket, hogy azon dolgoz­zunk falun és iskolákban is, hogy a KISZ létrehozásának feltételei mielőbb megterem­tődjenek, sőt már ma is van­nak egyes községek, ahol e feltételek megvannak és létre lehet, létre kell hozni a kom­munista ifjúsági szövetség he­lyi szervét, vagy csoportját. Nyilván a folyamat paraszt­ifjúságunk körében több időt vesz majd igénybe, mint a munkásifjúságnál. Ami a diák- ijjúságot illeti, nekik pedig 1 félreérthetetlenül megmond­juk, hogy az új népi értelmi­ség a munkás-paraszt szárma­zású fiatalok, aikiket a mun­kásosztály taníttat és biztosít­ja. hogy tanulhatnak, ne hagyják magukat a kispolgári és reakciós, erőktől félreve- vezetni. Ami azt illeti, ki le­het tagja, a magyar kommu­nista ifjúsági szövetségnek? Véleményem szerint minden becsületes magyar fiatal, munkás, paraszt és értelmisé­gi. illetve diák, aki kész együtt dolgozni a párttal, a kormány- nyál a szocializmus építésén, tekintet nélkül arra, hogy pár- tonkívüli. Nyilván, az osztály- idegenek, az ellenforradalom aktív szereplői, csillagverők, zászlótiprók stb. nem lehetnek tagjai a szervezetnek. Lipták József NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Laukő György Szerkesztőség: Salgótarján Bajcsy-Zsilinszky u. U. Budapesti Lapnyomda Bpest. vm.. Rökk Szilárd utca 6. Felelős vezető: Kulcsár Mihály iiiiiiiiiHiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHniiiiiiiiiiiniiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az év első bajnoki NB l-es labdarúgó mérkőzésén nagy sikert ért el az SBTC SBTC—Csepeli SC 4:2 (3:1) Nagy ünnepség, előzte meg Csepelen az 1957. év első NB I-es labdarúgó mérkőzését, melyet nagy meglepetésre, ki­tűnő játékával a Salgótarjáni BTC nyert meg. A'mérkőzés után felkértük Persik Jánost. az SBTC intézőjét és Takács Andrást, hogy mondják el vé­leményüket a látottakról. Persik János így nyilatko­zott: — A mérkőzés előtt, még mi vezetők is szurkoltunk egy kicsit. Őszintén szólva kiegyez­tünk volna a döntetlen ered­ményben is. De a találkozón fiaink alaposan rácáfoltak az aggódásunkra, mert minden­kit meglepve, kitűnő játékot nyújtva úgyszólván lelépték a keményen, sőt helyenként igen durván játszó Csepelt. Ezt a sikert még nagyobbra értékelhetjük, ha hozzátesszük, hogy jóformán 9 emberrel ér­ték el labdarúgóink, hiszen Taligát valósággal letaglózták, majd Sándort is harcképtelen­né tették a kíméletlenül játszó csepeliek. Oláh II. pedig egy ártatlan összecsapás után — mindenki meglepetésére — ke­rült a kiállítás sorsára. A mieink közül Oláh Géza, Jancsik, a két fedezet, Bable- na, Csáki és Taliga játéka emelkedett ki. Takács András nyilatkoza­tában szintén dicsérte a „Stc“ labdarúgóit. Majd két kis epi­zódot mondott el: — Bablena lendületes játé­ka meglepte a 8000 fővárosi szurkolót, köztük minket, tar- jániakat is. Igen sokszor hozta zavarba a fürge aprótermetű tarjáni szélső a kemény cse­peli védőket, akik sokszor sza­bálytalanul akarták ártalmat­lanná tenni ezt a fiút. De hála Bablena gyorsaságának, ez nem sikerült. Egy ízben azután mégis leszerelte őt nem éppen durvasággal Bakó, a csepeliek kapuvédője, ugyanis egy elő­revágott labdával Laci fakép­nél hagyta a csepeli védőket. Már csak Bakóval állt szem­ben, aki hirtelen gondolt egy merészet, s így szólt: ugyan hagyd azt a labdát, hiszen a játékvezető már előbb lest fújt. Bablena bedőlt a csepeli Félsikerrel rajtolt a Salgótarjáni SE SSE—Szolnoki MÁV 1:1 (0:0) Salgótarjánban találkozott a két NB Il-es együttes. A mér­kőzésen több mint 1500 szur­koló várta az eredmény ki­alakulását, s a mérkőzés ki­menetelét, mely után kissé csalódottan hagyták el a sal­gótarjáni szurkolók a pálya nézőterét. De nem így a szol­noki szurkolók, mert hisz ilye­nek is voltak szép számmal, s buzdították kedvenceiket a já­ték idején. Nekik az egy pont is sikert jelentett Salgótarján­ban. A mérkőzés után megkér­deztük Hercsik Istvánt, a tar- jáni sportkör elnökét, hogy mi a véleménye a látottakról? Erről így nyilatkozott az el­nök: — Sajnos, a csatársorral van baj, mint volt az előké­születi mérkőzéseinken is. Ez a sor nem gyors, s nem gól­erős. Túl sok a súlyfölösleg egyes játékosainkon, akik így gyengébb eredményt nyújta­nak. Ez a mérkőzés is nekünk állt, de nem ment az ötösfo­ásároljon mindent 1 helyen rések ettől átmenetileg egyes IMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllHIHIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllillilllllH J ó estét, felnőtm tek! Ébren vagytok még! Igaz történetet fogtok hallani egy-két e llenforradalmi tevékenységről. Nyissátok tágra szemeiteket és ol­vassatok. Messze, messze, a Börzsöny dim- bes-dombos vidé­kén, Nógrád me­gye rétsági járá­sában fekszik Felsőpetény köz­ség. Él itt egy igen „lelkes” em­ber, akinek más felsőpetényi sza­vahihető emberek szerint, igen ambi­ciózus és felemelő vágyai voltak az ellenforradalom idején. Képzeljé­tek, kitalálta azt, hogy ő közte és az állami hóhér kö­zött csak foglalko­zási különbség ián, névkülönbség limes. Uccu neki, t „forradalmár" bácsik is észrevet­te ték ezt és fontos feladatot jelöltek ki az ö számára. Mit gondoltok, mit? Igen, eltalál­tátok, pontosan azt. Hogy elvál­lalta? El bizony, hogyne vállalta volna, ő ugyanis MDP párttag volt és ő rá az isten­nek se gyanako­dott senki ezt a funkciót illetően. Azaz mégis, vol­tak, akik elmond­ták és én is „elme­sélem" nektek már csak azért is, mert ez a csúnya bácsi ott a Börzsöny lankáin újra párt­tag lett és talán vasárnaponként olyan menyecskék­kel sétálgat, aki­ken a tanácsház­ról ellopott zászló- anyagból készített szoknya diszlik. Úgy ám! Mert ilyen is megtör­Mese" felnőtteknek ténhet ugyebár, mint ahogy meg is történt. Ébren vagytok még? Igen? Ak­kor még egy törté­netet „elmesélek” nektek és ha jók lesztek, és ha ne­kem is kedvem szottyan, talán máskor is mesé­lek, még mielőtt elalusztok. A füstös, kormos Tarjám ismerős ragadott meg a novemberi napok egyikén. Régi párt­tag, pedáns, sze­mináriumra járó, lelkes bácsi. Kép­zeljétek, majd le­esett az állam. Igen, az enyém, mert akkor már a másik állam, saj­nos, leesett, illetve elesett, illetve majdnem... no de ezt hagyjuk. A csúnya bácsi csú­nyán nekem esve kérdezte: „Ki ko­pog, mi kopog a Köztársaság téri kazamatákban?” Mondom, illetve mondanám, de nem hagyott időt a válaszomra, mert már sorolta is fel a „tényékét”, „öt­száz politikai fo­goly a pincékben, ezek nagy része 1945-től szenved. Kínozzák a föld alatt őket az óvás ■ kutyák.” „Aki ma­gyar, velünk tart.” No — gondoltam —, ez aztán jól tá­jékozódott párt­tag. Később vala­mit észrevehetett az arcomon, mert beszédét megsza­kítva, megkérdez­te: „Mi az, te ta­lán nem hiszed Megijedtem a körém gyűlő cso­porttól és a törté­nettől is — mivel igen gyenge szívű bácsi vagyok, — jóváhagyólag bó­lintottam és rá­hagytam : „tye.m.” No, lett ebből hadd el hadd, voltam minden, csak ma­gyar nem. Nagy nehezen tudtam csak elhúzni az irhám. T elt, múlt az idő és kép­zeljétek (én min. dig tudtam, hogy változás és fejlő­désben van a min­ket körülvevő ter­mészet, a világ és vele együtt az em­berek is, de ilyen gyors, ugrásszerű, minőségi változás­ra mégsem szá­mítottam). A mi bácsink bizony az­zal a gondolattal foglalkozott, hogy belép a pártba, mint ahogy n mon dotta nékem: „Most már meg van győzve.” Én éppen akkor hal­lottam egy hasonló esetet és szívszo­rongva mondtam néki — mivel ije­dős természetű ember vagyok —, nem, csúnya bácsi, nem vagy meg­győzve, te le vagy győzve. Ha jól emlék­szem, elmenő fél­ben még olyasfé­léket mondott: „Látod, milyen vagy, ilyenek vagytok ti. No ne izélj, hiszen ma­gyarok vagyunk.” Erre én ijedten felhajtottam a nagykabát gallé­rom és jót moso­lyogtam a csendes tavasz előtti estébe vesző alakja után. 4 mesének itt zí vége. Embe­rék, akik olvassá­tok, ne feküdjetek még le, ne áludja- t>k, legyetek éb­ren. Legyetek ébe­rek! G. L. gatnak, s így meg 'kellett elé­gednünk az 1 ponttal is. Mi van a fiatalokkal, mért nem szerepeltetik őket? Tesz- szük fel az újabb kérdést. — Tudjuk jól, hogy most lenne itt az alkalom, hogy fiataljainkat berázzuk a csa­patba, Zólyomi, Krajcsi és még jó néhány if ista áll ké­szenlétben. Ö'k még csak ígére­tek, de mi nem is fogunk so­káig várni velük, hogy gól­erősebbé tegyük csatársorun­kat. Lehet, hogy már a közeli hetekben sor kerül ezeknek a fiataloknak a játékára, s ha ezek a fiúk beválnak, az ősz­szel induló bajnokságban már nem lesznek csatárgondjaink, s nem fogunk annyi fejfájás­sal végződött mérkőzésről tá­vozni, mint az elmúlt idény­ben. fiú ugratásának, s odagurítot­ta nagy gólhelyzetben a lab­dát a kapuvédőhöz, ki boldo­gan ölelte magához, s kézből rúgta ki a mezőnybe. Ekkor azután már hiába sopánkodott Bablena a kihagyott helyzet miatt, alaposan beugrott a cse­peli kapuvédő cselének. A másik hasonló eset a tar­jám kapunál történt. Itt Keszt­helyi, a csepeliek csatára akarta „átrázni“ a tarjániak kapuvédőjét, de ez szeren­csénkre. Oláh Géza ébersége révén nem sikerült. Ugyanis egy csepeli támadás után be­ívelték a labdát a kapu elé. Ezt Géza megfogta, de a kö­zelben álló Keszthelyi azt mondta Gézának: tedd már le az ötösre a labdát, mert a já­tékvezető kirúgást ítélt, hiszen a labda kintről jött be. Géza azonban „észnél volt“ és így szólt a csepeli csatárhoz: „mit gondolsz, én most leezdtem a labdarúgást?“ Ezzel a labdát kezéből rúgta ki messzire a mezőnybe, megmentve a tar­jám kaput egy esetleges félre­vezetés által kapott góltól. Az országos vidéki ökölvívó- bajnokságon Sólyom Kálmán és Szerémi Andor is indult A fővárosban rendezték meg az országos vidéki ökölvivó- bajnokságot, melyen 87 vidéki ökölvívó 'között küzdött két salgótarjáni ökölvívó: Sólyom Kálmán, többszörös felnőtt or­szágos bajnok és Szerémi An­dor, többszörös ■ ifjúsági országos bajnok is. Só­lyom Kálmánról, a Salgó­tarjáni SE kiváló ökölvívó­járól, majd edzőjéről az a hír járta, hogy már teljesen visz- szavonul a versenyzéstől, s csak mint edző fog működni. Most meglepve vettük tudo­másul, hogy az 1957-es orszá­gos vidéki ökölvívó-bajnokság­ra benevezett, s azon el is in­dult. Szerémi Andor, a Salgó­tarjáni BTC kiváló ifjúsági ökölvívója, már kétszer egy­másután nyert egyéni országos ökölvívó bajnokságot, Tm ävászra Sportszővetek, Női kabátszövetek, Mosóáruk, rövidáruk, Sport- és játékáruk, Üvegáruk, Gyermekcipők 19—31-es számig MÁR MEGÉRKEZTEK F E L HIVÁ S A33.sz.Autóközlekedési Vállalat Salgótarjánban esti alapfokú gépjárművezető-képző tanfolyamot szervez ...,A, tanfolyamra jelentkezni lehet a 33. sz. Autóközlekedési Valiglat gepkocsielóadójánál (Salgótarján AKÖV műszaki teleo) Részvételi Teltételek 1. Rendőrorvosi vizsgálat szerinti alkalmasság: 2. írásbeli nyilatkozat arról, hogy a tanfolyam sikeres el- végzésé után a 33. sz. AKÖV-vel köt munkaviszonyt. 3. Salgótarján! vagy közvetlen környékbeli lakás­4. Katonai szolgálati Idő letöltése, de feltétlen«! a 18 élet­év betöltése Részvételi díj 700.— Ft. tandíj + 150.— Ft vizsgád:-, melvet a tnfolyam Indulásakor egyösszegben kell befizetni. A részvevők a tanfolyam sikeres elvégzése után tehergépkocsi »zetésére lovosító géolárművezetői Igazolványt kannal mely tek ■‘irtokéban őket a vállalat az előírt gyakorlati idő tar* amára segédvénkocslveze-ől beosztásban alkalmazza. A felvételnél előnvben részesülnek a salgótarjáni üzemek, politikai és társadalmi szervek ajánlásával jelentkezők.

Next

/
Thumbnails
Contents