Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-20 / 22. szám

1957. március 20. * NÓGRÁDI Népújság 3 ' Igazságosabb bérezést Az október 23-i ellenforra­dalmi események során bér­politikánkat, a normarend­szert sok támadás érte, s olyan hangok kerekedtek felülre, hogy az minden vonatkozás­ban rossz volt, el kell törölni. Nálunk az ideiglenes munkás- tanács első intézkedései közé tartozott a norma eltörlése, és az ezzel foglalkozó becsületes dolgozóknak legjobb esetben más munkaterületre való irá­nyítása. Kétségtelen, hogy normáink­ban volt hiba. helyenként in­dokolatlanul szorosak voltak, másutt lazák. Abból kiindul­va azonban, hogy a szocializ­mus építése során alkalmazan­dó helyes bérezési elv: „Min­denki a munkája szerint, min­denki a képességei szerint’’ — utat mutat arra is, hogy egyenlő munkáért jár egyenlő bér. Természetes, hogy figyelem­be kell venni a szakképzett és a nem szakképzett munka közti különbséget is, mert a szakképzett munka esy és ugyanazon idő alatt több ér­téket hoz létre, mint a nem szakképzett munka. Éppen ezért a munkabért is úgy kell megállapítani, hogy a szak­munka jobban meg legyen fi­zetve. mint a nem szakképzett munka. De figyelemmel kell lennünk a munkabérek meg­állapításánál a könnyű és a nehéz munkára. A nehéz fizi­kai munkán dolgozó több bért érdemel. hiszen a gyár teljesítette ja­nuári tervét, hol itt a baj? Itt rögtön leszögezhetjük, hogy a januári tervet ugyan teljesí­tette a gyár, de lényegesen több munkabért használtunk fel, mint amennyit a kormány a 10 százalékos béremeléssel biztosított. De nézzük a számokat. Az elmúlt év III. negyedévének átlagához viszonyítva január­ban 83 százalékos értékbeni termelést értünk el. Ugyan­ezen időszakot összehasonlítva az egy főre eső termelési ér­téknél 24 százalékos a vissza­esés. az 1000 forint termelési értékre pedig kétszer annyi bért fizettünk ki. Önköltsé­günk 6,4 százalékkal rosszab­bodott és ebből 5,1 százalék a helytelen bérezésből adódik. S mindehhez még számítsuk hozzá, hogy a fizikai dolgozók létszáma 30 fővel emelkedett. Talán példával megvilágíta­nánk egy kirívó esetet. Egy szállító berendezés elkészítésé­hez 1956. III. negyedévében 95 órát használtak fel dolgozóink. Ugyanezt a berendezést 1957. január hónapban 155 óra fel- használásával állították elő. vagyis 63 százalékkal több idő alatt. Ennél a berendezésnél 1957. januárjában 64 százalék­kal több bért fizettünk ki, mint 1956. III. negyedévében. Sajnos, több ilyen példát tud­valósítcmak meg a Bányagépgyárban romszor volt már órabér-ren­dezés, illetve korrigálás, de bátran kimondhatjuk, hogy még most sem jó a besorolás, most sem igazságos és semmi­képp sem ösztönző a terme­lésre. Sokat, nagyon sokat beszél­tünk e kérdésről a vállalat dolgozóival, a munkástanács tagjaival, a párt intéző bizott­ságával. az üzemi bizottsággal és mindent — elsősorban a dolgozók érdekeit — figyelem­be véve arra a megállapodás­ra jutottunk, hogy április 1- vel bevezetjük a darabbért. Természetes, hogy fokozott fi­gyelmet fordítunk az eddigi normaidők felülvizsgálására és ahol szükséges, ott változ­tatásokat alkalmazunk. Ennek megvalósításába be­vonjuk a műhely vezetőit, a csoportvezetőket és a legtelje­sebb egyetértésben állapítjuk meg az új darabárakat, ame­lyek a termelékenység emelé­séhez, az igazságosabb bére­zéshez. a fegyelem megszilár­dításához és az életszínvonal fokozásához vezetnek. Heitz Ferenc, Még egy lényeges kell tisztázni. kérdést A termelékenység növekedésének túl kell szárnyalnia a munkabérek növekedését, ellenkező esetben az infláció réme köszöntene ránk. Ezt pe­dig senki sem akarhatja. Nem utolsósorban mindenki előtt világos kell legyen, hogy a vállalatnak az általa termelt berendezések ellenértékéből kell fenntartania magát. Amint az eddig rendelkezé­sünkre álló adatok bizónyít- ják vállalatunk januári ter­melésénél — összehasonlítva a létszámmal és a kifizetett bér­rel. valamint az október előt­ti hónapok eredményeivel — nincs minden rendben. Drá­gán. indokolatlanul drágán termeltünk. Akik ezt a cikket olvassák és ismerik a gyár ter­melését. illetve termelési ada­tait, bizonyára csóválják a fe­ígazgaloja. nánk felhozni, amelyek mind a Zagyvapátfalvi Bányagépgyár ékesen bizonyítják, hogy a ter­melékenység 1956. III. negyed­évéhez viszonyítva lényegesen romlott. Vállalatunk önálló gazdál­kodását ilyen körülmények között elképzelni nem lehet, nem is beszélve nyereségrésze­sedés fizetéséről. Hogyan állhatott elő a ter­melésnek ilyen mérvű csökke­nése? Az okait a következők­ben látom: 1. A fegyelem lazulása. 2. Az órabérek minden területen való bevezetése. A fegyelem lazulásának egyik oka, hogy az órabér na­gyon sok esetben nem a ké­pesség és a szorgalom mérté­ke volt, hanem az ismerettség függvénye. Dolgozóink nagy része ezt természetesen igaz­ságtalannak tartotta és ezzel Köszönet az új bányászok nevelőinek A közelmúltban megkértük a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetőségét az üzemek vezetőit, a felügyelettel meg­bízottakat, de különösen az idős, tapasztalt vájárokat, hogy az új dolgozóikat oktas­sák, segítsék. Ezzel két fontos célt kívántunk elérni. Először azt, hogy az új dolgozók meg­szeressék a bányát. Másodszor pedig azt, hogy a baleseteket csökkentsük. A baleseti statisztikánk és a termelés emelkedése fényesen igazolják, hogy olyan eredmé­nyeket értünk el, amilyeneket még — különösen a balesetek csökkentése terén — eddig nem sikerült. A bekövetkezett balesetek sem az új dolgozók­nál történtek. A bányamun­kára jelentkezett új dolgozók majdnem 100 százalékig meg­maradták az üzemeknél. Az új dolgozók között a hangulat jó és úgy nyilatkoznak, nehezen tudnának megválni a bányász- mesterségtől. Nem vitás az sem. hogy az utóbbihoz hozzá­járult az is, hogy az új dol­gozók anyagiakban is megta­lálták számításukat. Kiknek köszönhető, hogy ki­tűzött céljainkat ilyen szép eredménnyel értük el? Első­sorban maguknak az új dol­gozóknak, akik már úgy in­dultak el munkahelyükre, hogy ne hozzanak szégyent sem magukra, sem családjuk­Februároan már négy és fél százalékos nyereséggel termeitek a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Tűzhelygyárban január során különböző termelési akadályok és egy sereg külön kiadás miatt jelentősen megnövekedett a termelési költség és veszteséggel zárták a hónapot. A gazdaságos termelésnek azonban mégis januárban vetették meg az alapját azzal, hogy a vállalatvezetőség és a munkástanács új darabbérezési rendszert vezetett be. A dől-. . , . gőzök keresete több mint 10 százalékkal emelkedett, ez egy- ' amit.most írok. órákban két járat is kimaradt úttal fokozta a termelési kedvet és termelékenységet. I Trf mui? „■**.. ,J£SZ i A Fő-tér olyan volt, mint í A műszaki vezetők nem álltak meg ezeknél az intézkedé­seknél. Az irányítás, az adminisztráció és a termelés kiszol­gálásának egyszerűsítésével csökkentették a rezsiköltségeket. A termelési értéket viszont azzal emelték, hogy februárbanH már 1000 darabbal több nikkélezett és különlegesen díszített. ra. Köszönhető azoknak az idősebb bányászoknak, akik az új dolgozókat úgy fogadták, mint a bányászat megértő harcosait, igyekeztek velük megszerettetni a bányát. Örömmel állapítottuk meg, hogy új dolgozóknál egyetlen esetben sem fordult elő, hogy sújtóléges bányába tűzszerszá- mot kíséreltek volna bevinni. Köszönhető az üzemek vezetői­nek is. akik az előírt 6 napos oktatást az új dolgozók részé­re minden esetben megtartot­ták. Megállapítottuk, hogy az üzemek között Kazár, Tiribes, Szorospatak. Ménkes és Salgó- Róna üzemek érték el a leg­szebb eredményeket. Baleseti statisztikánk mutat­ja azt is. hogy a balesetelhárí­tásban a legtöbb tennivalónk a szállításoknál, a szállítási be­rendezéseknél van. A másik baleseti forrás, hogy a leg­több üzemben még mindig ke­vés gondot fordítanak a vága­tok és a munkahelyek biztosí­tására. Nem követelik meg a műszaki technológiai előírások betartását, mind a fizikai dol­gozók, mind a felügyelettel megbízottak részéről. Arra kérünk minden veze­tő beosztásban levő dolgozót és fizikai dolgozókat együtte­sen kövessünk, el mindent a jövőben is a balesetelhárítá- sért. Érezzék a dolgozók azt, hogy nálunk a legnagyobb ér­ték az emper. Bakos József, a kerületi bányaműszaki fel­ügyelőség vezetője Jó ezt hallani... Az ellenforradalom ideje alatt dolgozó parasztságul., higgadtságról, megfontol.- Ságról és tárgyilagosság­ról tett tanúbizonyságo,. Különös megelégedéssel fo­gadták a forradalmi mun­kás-paraszt kormány hatá­rozatát a begyűjtés eltörlé­séről, amelynek hatására rég nem tapasztalt terme­lési kedv bontakozott ki íal- vainkban. Már ősszel meg­mutatták: jó hazafiak, biz­tosítják egész népünk szá­mára a jövő évi kenyeret. Elvetették és előkészítették a földet az új gazdasági év­re. Télen rendbehozták gazdasági felszereléseiket, hogy tavaszodáskor már minden erővel a talajjaví­tással foglalkozhassanak. A télutó „ajándékát”, a belvizeket már februárban lecsapolták. Ahogy konszo­lidálódott népi demokrati­kus rendünk s ahogy vál­totta be kormányunk ígére­teit. úgy indult meg az ér­deklődés a föld után is. A tanácsházakat állandóan ostrom alatt tartották a pa­rasztok. Kérték a tartalék­földeket« Patak községben a 45 holdnyi tartalékterüle­tet pár nap alatt szétkap­kodták. Dejtáron az elmúlt hétig 44-en adták be a föld­igénylést. Sőt a pataki ha­tárból földeket is vásárol­tak. Héhalomban a dolgozó parasztok egymással verse­nyeznek, — kinek lesz előbb zöldborsója. Volt, aki suty- tyomba vetette el, hogy így előzze meg versenytársét —> a sógorát. Jó ezt hallani. A MÁYAUT-tó! kémek választ a dolgozók A dolgozók véleménye, a ; serények és a kora délutáni 1 scó. Ugyani® a közelmúltban j ibangyaboly. A bizonytalanság- a Fő-tsren többen megkérdez- j ban levő emberek több óra j ték: hogyan értékelem MÁVAUT munkáját. Akkor egyrészt nem volt-elég időm, másrészt meg többen- is kérdez­nagyértékü tűzhelyet gyártották, mint az előző hónapban. A’\ ték. ü gondoltam a lap ha bevétel gyarapodott azzal is. hogy február elejétől kezdve már | sábjain válaszolok erre a kér­te feladatát. Ennek volt egyenes követ- j kezménye, hogy a jogos és > iogtalan órabér-reklamációk j tömegével keresték fel a vál- | lalat különböző szerveit (mun- \ kástanács. ÜB-elnök. igazgató) j és kértek orvoslást a helytelen j besorolásra. Október óta há­véleménye alapján Nemrégen örömmel vettük tudomásul, hogy a MÁVAUT százalékkal volt nagyobb az egy munkaórára eső termelési ér­ték, mint a harmadik negyedévben. A vállalat pénzügyi szak ________; u e mberei így péntekem, örömmel jelentették, hogy négy és fél ] minden buszjáratot beindított, százalékos nyereséggel zárták a februárt. Most úgy számítják, j Íriszen úgy megszoktuk már hogy márciusban még jobb lesz az eredmény és így a negyed- j ezeket az időpontokat, s arra év végéig pótolják a több mint egymillió forintos január' ' gondoltunk, veszteséget, sőt több százezer forint tiszta nyereséget könyvel- és időben hétnek el. jüket, és nem mindenben érte­nek egyet. Talán azt mondják: Az október—novemberi el­lenforradalmi napok Balassa­gyarmatot is feldúlták. Az el­lenség népszerű jelszavakba burkolt provokációja, különö­sen az ifjúság körében, vissz­hangra talált. Az egyik október végi napon az ifjúság — maga sem tudta miféle célzattal — felvonulga- tott a város utcáin. Tömegto- borzó útjukon az MTH épülete elé vonultak, és követelték maguk közé az iskola tanulóit. Az emtéhások egy része csal­iakozni akart. Ezalatt az igazgatói irodá­ban izgatottan tárgyaltak a pe­dagógusok. Érezték, tudták, hogy tenni kell valamit, még­pedig pillanatokon belül, hogy a fiúkat, lányokat leszereljék. A kis törékeny Benkő István­Helytálltak becsülettel né és az erélyes fellépésű, markáns igazgató, Schumann Zoltán azonnal intézkedtek. Először is összehívták az osz­tályokat és megkezdődött a gyerekek mindenkor legkedve­sebb szórakozása, a filmvetí­tés. Szerencse, hogy méhecske természetűek a tanárok és amióta létezik az iskola, állan­dóan gyűjtögetik a fényképe­ket, felvételeket. Az iskola épületéről valóságos kis mozi­ra való filmjük van, órákig tartott a vetítés. A legveszé­lyesebb percekben kiötlőit mentő gondolat rabul ejtette a gyerekeket. Eszükbe sem ju­tott kivonulni és értelmetlen céllal tüntetgetni. Nem engedik a gyerekeket az ellenforradalom prédájául Egy tanár ezalatt a város­ban kísérte figyelemmel az eseményeket. Mikor már elült a forróíejűségbői született za­vargás, és lehiggadt a város, a tanár haza sietett bejelenteni. És csak ekkor engedték haza a gyerekeket. Nem egyszer es nem kétszer kellett megismé­telni ezt a „hadicselt“. -Min­dig sikerrel járt, mindig ered­ményesen. December hatodika is emlé­kezetes napja marad a város­nak és az iskola pedagógusai­nak is. Ismét ellenforradalmi zavargás volt a városban és a mamák kétségbeesetten sza­ladtak be az iskolába. Aztán öröm sugárzott a szemükben, amikor megnyugodva becsuk­ták maguk mögött az iskola­kaput. A gyerekek jó helyen vannak, szüleik után a legjobb kezek felügyelete alatt. így si­került elérni, talán az ország­ban példátlan eredményként, hogy egyetlen napot, egyetlen órát nem mulasztottak az is­kola tanulói és nem is vettek részt egyáltalán az ellenforra­dalomban. Benkő Istvánná. Schumann Zoltán, Havasi János és a töb­bi pedagógus, az iskola vala­mennyi nevelője a legnehe­zebb napokban bizonyította Oe népe iránti hűségét. Helyt­álltak, igaz hazaszeretetből, bátran és felelősségük teljes tudatában. A tanárok, tanítók a gyer­meki lélek mérnökei. Kezük nyoma egész életében végigkí­séri a tanítványt. Az iskola le­vegője, a nevelők gondolkozás­módja, gondolatvilága átáravn- lik a gyermeki lélekbe. Nincs és nem is létezhet olyan dolog — amit pedig ma igen sokan állítanak —, hogy a pedagógus csak annyit adjon a gyermeki fogékony agynak, amennyit az óra anyaga előír. Gondolatát, magatartását, véleménynyilvá­nítását, egész élettevékenysé­gét élénk figyelemmel kíséri a gyermek. Serdülő korban szen­vedélyes rajongó, kicsit forró­fejű az ember, ez a kor termé­szetes velejárója. És éppen ebben a korban lehet a legtöb­bet hatni a fiatal lelkére ..; Ezt tudja is, érzi is a pedagó­gus és tisztában van azzal, rajta múlik nagy mértékben, hogy életerős, becsületes, lelki- ismeretes, emberséges ember kerül-e ki a keze alól. Ez az iskola több. mint egy oktatási intézmény. Itt a pe­dagógusok tudatosan, minden akaratukkal jellemes embere­ket igyekeznek nevelni. Per­sze itt is előfordulnak vadhaj­tások. B. Miska, J. Erna és még két társuk disszidált. B. Miska lelkét már az olasz ha­tár átlépésekor mardosta az. Önvád és első levelét az iskolá­ba írta, hogy megköszönje az igazgató és a többi tanár eddi­gi gondoskodását. A levél vé­gére viszontlátást írt. Azóta már itthon van J. Erna is. Lel- kiismeretfurdalást érzett és a határ közeléből visszafordult szeretteihez. Az igazgató elvtárs igen büszke, hogy a gyerekek édes otthonukként szeretik az isko­lát. És a jó nevelés következ­tében az élet minden terüle­tén megállják a helyüket. Nagy eredménynek tartja pél­dául, hogy a tanácstagok egy­negyede az. iskola volt növen­dékeiből került ki. Itt alakult meg először a városban a For­radalmi Ifjúmunkás Szövetség is. Száznegyven tagot számlál a szervezet máris. így kényelmesebb is gazdaságosabb en a j hosszat vártak, még szerencse, j hogy a beszállításoknál egy- í két 7,jókíVánságö'h‘‘, egy- -ki- j sebb horzsoláson, ruhaszaka- • dáson kívül semmi különösebb I baj nem történt. Érthető is, | hiszen mindenki haza akart I menni, pedig mennyien lema- I radtak. A másik dolog, ami még : külön említésremélitó, a po-i- ; tCiSság. Egyeseik a fodrász öt- ; percet (van egy ilyen közmon­dás) már a MÁVAUT ötperc- I cél cserélik fel. — Ügy mond- 1 .iák, ez kedvezőbb, mert vala­lesz. Ami a legfontosabb, több ! mivel hosszabb. A gondos nevelés meghozza gyümölcsét De azonkívül, hogy a tanu­lók erkölcsileg ilyen jól meg­állják a helyüket, kiváló szak­munkás is lesz belőlük. A2 egyik teremben a tanulók kéz­ügyességének jeleit őrzik. Van Itt modem komplett kicsinyí­tett szobabútor. Valóságos re­mekmű ez a maga nemében, szépen kidolgozott, ízléses al­kotás. A járási kultúrház ki- c.-.inyített mása szintén elkáp­ráztató látvány. A legapróbb részletekig kidolgozott, szépen megtervezett munka. Más ke­zet dicsér a drapéria, ismét más műve a világító berendezés. Tökéletes az egyik darabhoz, a Cigányhoz készített díszlel. Művészi munka a darab né­hány szereplőjének kézzel fa­ragott figurája. A legügyesebb kezű és leg­jobb előmenetelű tanulókat nyaranta ingyenes külföldi ki­rándulásra, illetve hazai tábo­rozásra viszik. Már eddig is ezernyi élményt őriznek a gye­rekek. Mos* újabbak előtt áll­nak. Mivel szóban nem sike­rült, ezúton kívánunk jó tanú iást, és még jobb nyaralást. Ujlaky Mária idő jut a családdal való foglal­kozásra, a gyerekek nevelésé­re, a szórakozásra és a pihe­nésre is egyaránt. Aki nem próbálta, nem is tudja, milyen kellemetlen érzés órákat várni legtöbbször bizonytalanul. A megállótól nem lehet elmenni egy percre sem, mert nem tud­ni. hogy mikor jön a busz és miikor indul tovább. Ha ezt valaki elmafláskodja, válthat újabb órákat. Ezekután kérdezhetnénk: ha minden járat megvan, miért kell annyit és ilyen bizony­talanul várni? ... Megvan a menetrend, az indulás előtt 10—15 perccel előbb elég oda menni. A felelet nem nehéz, de annál bosszantóbb, sokan már anélkül is tudják, ha nem írom le. Különösen a Karancs- völgy utazói közül. Az utazók elégedetlensége ott kezdődik, hogy az autóbuszjáratokat csak kevés esetben indítják menet­rend szerint. Hogy miért? .. Erre már a MÁVAUT vezető­ségétől kérünk választ!;.-. Kiváncsiak vagyunk, hogy a MÁVAUT vezetői, akik való­ban messze elmaradnak a kö­vetelményektől — hogyan ér­tékelik saját munkájukat? ... Arra hivatkoznak, nincs elég autóbusz? Ha nincs, mondják meg. Nincs arra szükség, hogy a forgalmat jelző táblán sok indulást jelző „plecsnyi” le­gyen. Azzal még senki sem tud utazni, ugyanakkor be­csapják vele az utasokat, mert ők valamennyien arra számí­tanak, úgy osztják be idejü­ket. A közelmúltban egy hétfői napon történt. Salgótarjánban vásár volt. Ezen a reggelen, aki utazni akart, mindenkit behoztak a vásárba, erre volt busz bőven. De délután, ami­kor haza is kellett volna vin­ni őket, már nem voltak ilyen j Nem egyszer előfordul —ha i bent áll is az autóbusz, — 15—20, vagy 30 perc késéssel indítják ki. „Majd behozzuk a kiesést— mondogatják. De van olyan eset is, amikor 5— 10 perccel előbb indítják, mint kellene. Mind a két esetben a dolgozók — már a munkából hazautazok — kárára. A for­galmistáknak ügyelniök kelle­ne a menetidők pontos betar­tására, mert így csak névlege­sek, nincs tekintélyük, ebből aztán esőstől jön a baj, a ve­szekedés és a munkafegyelem sorozatos megsértése. Ezzel az írással csak a dol­gozók kérésének tettünk ele­get, persze jogos követelésnek. Úgy gondolom, érdemes ezen gondolkodniok a MÁVAUT vezetőinek és az újság hasáb­jain rámutatni, mi akadályoz­ta és mi akadályozza őket mu nká j ukban ? — nyesi — Óvjuk us vnlőkvt u tűstül A tavaszi időjárás következ­tében az erdők és a művelésen kívül álló földterületek felszá­radtak. A felszáradás erősen elősegíti és táplálja a tűz to­vábbterjedését. A keletkező erdőtűz megakadályozása érde­kében a tűzrendészet! hatóság felhívja a lakosság figyelmét az alábbi megelőző rendszabá­lyok betartására: Tilos az erdőkben a tüzelés és a tűzgyújtás. Azokon a he­lyeken, ahol az erdőkben en­gedélyezett üzemszerű (szén­égetés, mészégetés stb.) tüze­lést folytatnak, ott a tűz hely­színét őrizet nélkül hagyni ti­los. Az eltávozás, vagy a munka befejezése után a tü= zet teljesen ki kell oltani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents