Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-16 / 21. szám

HŐGffóCH Mpm&g 1957. március 18. 4 Köszöntjük a, f ew á s z t Tavaszi újdonság as elegáns tweed Ikabát, nagy fekvő gallérral, oldalán elhelyezett gombokkal. A sima jer­sey ruha homokszínű. A lets kalap színe megegyezik a ruháéval. B1 Egyenesvonalú angol kabát, nagy kihajtóját és zsebhajtókáit kötés díszíti. A raglánszabást óira felváltják a bevarrott ujjak, a kétsoros gom- 4 bolás négy szarugombbal készült. A kötés min­tájához és színéhez hasonló sapka egészíti ki a tananzi nijtf>h>ií>t a mentőket Orvosolták az osztályozó Legyen üzemi kezelésben a szálló, i rigád vizsgálta felül a szénmedence területén lévő szállókat és üzemi étkez­déket. Megállapította, hogy az októberi események munkás- szállóinkon is éreztették hatá­sukat és a szállók berendezé­sében károkat okozott. Az ese­mények előtt szépen berende­zett szállóinkat több helyen kifosztották, vagy erősen meg­rongálták. Múlt év decemberében a trösztbizottság és a tröszt már intézkedéseket tett a szállók berendezéseinek pótlására, az épületkárok rendbehozatalára. A nagybátonyi 96-os volt szállót a dolgozók kérésére és a kulturális élet biztosítására átalakítjuk. Ebben az épület­ben mozitermet, klubhelyisé­get, ping-pongtermet és sakk­szobát tervezünk, ahol a két szálló dolgozói részére a szó­rakozási lehetőséget biztosít­juk. A volt 96-os szállóban fel­szabadult hangszórókat és a szprosi üzemnél lévő rádiókat átadjuk a 104/1. szállónak. A kazán, mizserfai, kisterenyei, valamint a kányási szállókban a szórakozási lehetőségek saj­nos hiányosak. A brigád a továbbiakban megvizsgálta, hogy a szállók­ban lakó dolgozók részére ho­gyan van biztosítva a tisztál­kodási lehetőség és az étkezés. A nagybátonyi két szállóban a tisztálkodási lehetőség kielé­gítő. A jánosaknai. kisterenyei munkásszállók a követelmé­nyeknek nem felelnek meg. Ugyanez elmondható részben Kj tudná megmondani, hány ember köszönheti az életét a mentőknek. Hány kétségbe­esett hang tárcsázza a nap leg­különbözőbb perceiben a 04-et. S a mentők gyorsan, pontosan, készségesen kiszállnak. Segí­teni akarással, az élet meg­mentése érdekében. Egy hét alatt szerdá­détól szerdáig 128 esetben hív­ták az életet mentő kocsit. Volt az esetek közül üzemi baleset, a síkos út okozta csonttörés, ficam, lábtörés, vittek szív­rohamban szenvedő beteget, vagy szülés előtt álló édes­anyát. A rohanó fehérkocsik feltűnnek, itt is ott is, üzemek előtt, vagy valahol egy ország­úton száguldanak. Lelkiisme­retesen, segíteni készen ro­hannak életet menteni. Pana­szuk, hogy sokszor alapnélküli a sürgetés, a kihívás. Kisebb, könnyebb betegséghez, vagy múló rosszulléthez is feltár­csázzák a 04-et. Ez gátolja a mentők áldozatos munkáját. A közönség, a dolgozók is kell, hogy segítsenek a sokszor em­berfeletti küzdelemben. Ne hív­janak alaptalanul mentőt. A beteget előbb orvossal keli megvizsgáltatni. Ugyanis a mentők is kötelességszerűen a község, illetve a város legköze­lebbi orvosához szállítják a beteget. Viszont emiatt esetleg életveszélyes esethez nem tud­nak időben érkezni. Kivételt képeznek termé­szetszerűen a szülések előtt ál­ló édesanyák, vagy az üzemi, és egyéb balesetek áldozatai. Ilyen esetekben a legsürgőseb­ben kimennek a mentőkocsik. A három kocsinak igen nagy a mentési területe. Salgótar­ján környékén kívül Szécsény, Cered, Tar, Mátraballa közsé­gekből és környékükből is in­nen hívják a 04-et. Ezért rend­kívüli, súlyos esetekben a taxival beszállított életveszé­lyes betegeknek megtérítik a szállítási költséget. Anyagi fe­lelősséggel tartozik viszont minden kihívó, aki nem kel­lően indokolt esetben tárcsázza a mentőket. A mentők önfeláldozóan, emberségesen dolgoznak. Ne gátoljuk, hanem segítsük, támogassuk áldozatos munká- i jukat. dolgozóinak panaszát A gyulatárói törőmű és osz­tályozó ismét teljes kapacitás­sal dolgozik. Sok nehézséget leküzdve, naponta 250—280 vagon szenet továbbítanak az osztályozó dolgozói. A munka­kedv teljes kibontakozását azonban meglehetősen befo­lyásolta az a bérfeszültség, amely a gyulatérói és a kis­terenyei osztályozó között fennállt. Ez a probléma most megol­dódott. Amint a szolgáltató vállalattól tájékoztattak ben­nünket, figyelembevéve az osztályozó sajátos helyzetét, január 1-ig visszamenőleg rendezték a béreket. így mint­egy 15 dolgozó — vibrátor-, kapcsolótábla-kezelők — ma­gasabb fizetést kapnak. Reméljük az az intézkedés elősegíti majd, hogy a kazári, mizserfai bányászok üres csil­le-ellátása megjavuljon. a mizserfai szállóról is, ahol a dolgozók elhelyezése túlzsúfolt. A szennyes ruhákat a dolgo­zók egyes helyeken a szobák­ban kénytelenek elhelyezni helyhiány miatt. A dolgozók étkeztetése az utóbbi időben romlott. Nem egy dolgozó mondotta el, hogy az étkezés minősége és meny- nyisége erősen kifogásolható, így Nagybátonyban, Mizser- fán, Kányáson. Elpanaszolják, hogy kérésük sok esetben csak kérés marad, de az üzemélel­mezés nem segít. A, szálló dol­gozói szerint két hónapja sem az üzem, sem pedig az üzem­élelmezés részéről ellenőrzés nem volt. Hetekbe kerül egyes ügyeknek az elintézése az Egri Üzemélelmezési Vállalat ré­széről. Mizserfán például a volt te­lepgondnok a dolgozóktól el­vett húsadagokból kocsonyát főzetett s tányéronként 4 fo­rintos áron adta el. Látogatá­sunk napján 250 forint megta­karítás volt a konyhán, ami ugyancsak a dolgozók étkezte­tésének rovására megy. A felszolgálás terén is hibák vannak Mizserfán, Nagybá­mondják a bányászok tonyban. Nincs felszolgálás, de ugyanakkor a normában ben­ne van a felszolgálási díj is, ami havonta tetemes összeget jelent. De ugyanez elmondható a többi szállókról is, kivéve a kazárit, ahol a dolgozók el­mondták, a kiszolgálás és az étkezés jó. Kérésünk csak az, hogy a reggeli változatosabb legyen. A dolgozók általános véle­ménye az, hogy amennyi­ben az ellátás a tröszt, illetve az üzemek kezelésében lenne, teljes volna a megelégedés, mert akármilyen probléma fel­merülne, legyen az nyers­anyag, tisztálkodási, vagy egyéb ügy, a hibát gyorsan ki­javíthatnák. Az ellenőrzés is jobb volna, aminek eredmé­nye a dolgozók étkezésének megjavítását szolgálná. Horchberger István TB. munkásellát, felelős. Ónodi István TB munkavédelmi felelős. >*­-----------­Meg növekedett a szakmák iránti érdeklődés Balassagyarmaton a lakos­ság legtöbbje ipari szakmun­kás. Főképpen ács, szabó, kő­műves és a lakatos munkát ta­nulták, s mivel nincs ebben a városban komolyabban szánv- bavehető üzem, legtöbbje ko­rábban is magánvállalkozó volt. Az utóbbi években azon­ban többen lemondtak iparuk­ról és más munkakörbe — so­kan a városon kívül — he­lyezkedtek el. Ez komoly problémát okozott a lakosság igényeinek kielégítésénél és ' főleg veszély fenyegette a kis­iparosok utánpótlását. Az idő­sebbek kiöregedtek, a fiata­lok sem mentek ipari tanuló­nak. azt mondták, nem érde­mes. Ez a jelenség országosan is megmutatkozott. A kormány észrevette ennek veszélyét és rendeletben engedélyezte, a iparosok tevékenységét. A rendelet alapján Balassagyar­maton eddig 26 iparengedélyt adtak ki. Megnövekedett az érdeklődés a szakmatanulás iránt is. Az ellenforradalmi kalózok ledflntötték a szovjet hősi halottak emlék­műveit. mivel a magyar kormány nem emeltetett emlékműveket a magyar hősöknek. Ez az állítás bizony közönséges hazugság és rá­galom! Balassagyarmaton a ligetben található a képen látható em­lékmű, amelyet az 1648. évi balassagyarmati „hősnők” emlékére emeltetett a hálás utókor az .úr” 1908. évében. E tényről állítólag megfeledkeztek a balassagyarmati ellenforradalmisták. (Fotó: L-L-l Megőrizzük és kifejlesztjük szocialista vívmányainkat A kapitalista társadalomból a szocialista társadalom­ba való átmenet egész törté­nelmi korszakot fog át. A szocialista átalakulás azonban nehéz harcban megy végbe. Ez a harc, mint ahogy maga a szocialista átalakulás js, kiterjed a társadalmi élet minden területére. A harcban a kommunista, munkáspártok által vezetett proletariátus és a vele szövetséges dolgozó tö­megek szétzúzzák a kapitaliz­mus erőit, átformálják, szocia­lista útra vezetik a kispolgári rétegeket, a szocializmus szel­lemében nevelik az értelmisé­get és a társadalom más cso­portjait is, kitermelik és fel­nevelik saját soraikból az új értelmiséget. Ebben a harcban a munkásosztály is megerősö­dik, leküzdi magában a múlt maradványait. A szocialista átalakulás fo­lyamata a felszabadulás után hazánkban is elkezdődött. A szocializmus építésének folya­matát szakították meg az ok­tóber 23-ával kirobbant _ ese­mények. Ezek az események kifejlődésükben a szocialista fejlődés során létrehozott vív­mányaink megsemmisüléséhez és a kapitalizmus restauráció­jához vezettek volna. Ismere­tes, hogy a belső reakció és a hemzetközi imperializmus ál­tal szervezett ellenforradalom fellépésének a falait azok a súlyos hibák teremtették meg, amelyeket a szocializmus ma­gyarországi építése során a Rákosi—Gerő-féle politika eredményezett. Az ellenforra­dalmi erők nem ezeknek a hi­báiknak a leküzdésére töre- Icedtek. Ellenforradalmi cél­jaik elérése érdekében igye­keztek befeketíteni és eltor­zítani mindazt, amit a magyar dolgozók a felszabadulás Utá­ni 12 év alatt alkottak. Pe­dig ebben az időszakban a magyar nép történelmi jelen­tőségű eredményeket vívott ki, amelyekről nem akar és nem fog lemondani. Mit takart a sztálinizmus ? A pártellenzék egy része, és a különböző értelmiségi cso­portok a múlt hibái és a „sztá­linista“ módszerek elleni harc címén valójában a marxiz­mus—leninizmus, a párt veze­tő szerepe, a proletárdiktatúra ellen folytattak hadjáratot. Ezekkel a módszerekkel meg­zavarták a dolgozók egv részé nek tisztánlátását és elősegí­tették felszabadulás utáni fej­lődésünk, a fejlődés minden eredményével való nihilista szembefordulásit. Már nem ar­ról volt szó, hogy ki kell javí­tani a szocializmus építése so­rán elkövetett hibákat, hogy megújhodva, egészségesebb alapokon kell folytatni a szo­cializmus építését. Sokan azt állították, hogy Magyarorszá­gon nem is szocializmust épí­tettünk, hanem valamiféle bürokratikus, népellenes tár­sadalmi rendszert alakított ki a régi pártvezetés, amely nemcsak, hogy nem szocialis­ta. de nem is népi és nem is demokratikus. Ebből szükség­szerűen következett az. hogy tabula rását (tiszta helyzetet) kell teremteni. Természetes, hogy ha mindent elvetünk, amit a 12 év alkotott, akkor vissza kell térnünk ahhoz, ami Magyarországon 12 évvel ez­előtt volt: a kapitalizmushoz. Veszélyben forgott a szocializ­mus építésének lehetősége. \ kommunisták segítségével kiszorítottuk a reakciós erőket A felszabadulás után telje­sen megváltozott a hatalom jellege és az ország politikai rendszere. A kommunisták ve­zetésével a dolgozók nehéz harcokban szorították ki a ha­talomból a tőkés, feudális osz­tályok képviselőit. Az erőszak- szerveket: a rendőrséget és a hadsereget a nép elnyomásá­nak, a kizsákmányoló osztá­lyok és a magántulajdon vé­delmének eszközéből a nép el­lenségeinek, a kizsákmányoló osztályok elnyomásának, a tár­sadalmi tulajdonba vett gyá­rak, termelőeszközök, a szo­cialista építés védelmének esz­közévé változtak át. A néptől idegen államhatalmi és állam- igazgatási apparátust átalakí­tottuk. Az államhatalom leg­felsőbb szerve az országgyű­lés lett, amelyben csakúgy, mint az államhatalom többi szerveiben — a tanácsokban — a dolgozó nép képviselői, fiai foglaltak helyet. A kormány és a tanácsrendszer, az állam­igazgatási szervek, jellegük­ben és személyi összetételük­ben gyökeresen átformálód­tak és a szocialista építés, a szocializmust építő társadalmi életének irányító, igazgató, szervező eszközévé váltást. Elegendő megemlíteni a múlt képviselőházát, amelyben her­cegek, grófok, iparmágnások és bankárok, ügyvédeik és hoz­zájuk hasonlóik hozták a tör­vényeiket a „népnek", valamint a főispánok, alispánok és szol­gabírók, a kulák-bírók és a virilista urakkal megtömött képviselőtestületek, a csendőr­szuronyokra és rendőrkardok­ra támaszkodó horthysta bü­rokrácia államrendszerét és összehasonlítani a Magyar Népköztársaság államrendsze­rével, hogy világos legyen a gyökeres különbség a kettő között. A magyar dolgozók nem akarhatták a régi vissza­állítását. A Magyar Népköz- társaság államhatalma és ál­lamrendszere lényeges voná­sait tekintve a magyar dolgozó nép államhatalma és állam- rendszere, a proletariátus dik­tatúrája volt. Ugyanakkor kí­nai elvtársainknak teljesen igazuk van, amikor a Zsen- minzsipao cikkében — „Még- egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól“ — megállapítják, hogy Magyar- országon a proletariátus dik­tatúráját a szó igazi értelmé­ben nem teremtették meg, mi­után nem zúzták szét követke­zetesen az ellenforradalom erőit, és mivel az állami és gazdasági vezetés bürokratikus eltorzulása következtében a tömegek cselekvő részvétele, alkotó kezdeményezése nem bontakozhatott ki a politikai, társadalmi és gazdasági élet­ben. Az állami és gazdasági rendszer bürokratikus vonásai következnek azokból a politi­kai és gazdaságpolitikai hi­bákból, amelyeket a Rákosi— Gerő-féie csoport elkövetett hazánkban a szocializmus épí­tésében. A pártéletben súlyo­san megsértették a kollektív vezetés, a párton belüli de­mokrácia, a bírálat és önbírá­lat, a tömegektől való tanulás lenini elveit. A gazdaságpoli­tika méfrtéktelenül súlyos ter­heket rakott a dolgozók vállai- ra, aminek következtében nem emelkedett megfelelően, sőt egy időben visszaesett a dol­gozók életszínvonala. Mind a politikában, mind a népgazda­ság fejlesztésében nem vették megfelelően figyelembe nem­zeti sajátosságainkat, hazai adottságainkat. \ dolgozók állama A felszabadulás után a kom­munisták élenjártak abban a harcban, amely a súlyos káro­kat szenvedett ország újjáépí­téséért, szociálisa átalakítá­sáért folyt. Kommunisták, szervezett munkások, harcos parasztproletárok szervezték azt a paraszti megmozdulást, amelyben megszületett a föld­reform, amely egyszer s min­denkorra kihúzta a talajt a nagybirtokos, feudális urak lá­ba alól. 1948—49-re a dolgo­zók állama vette kezébe a főbb termelőeszközöket az iparban, közlekedésben egyaránt, álla­mosítottuk a bankokat és a nagykereskedelmet. A 3 éves terv időszakában nemcsak új­jáépült, de jelentős fejlődést is elért az ország gazdasága. Az első ötéves terv időszaká­ban gyorsan fejlődtek az or­szág termelő erői az iparban„ Megszűnt a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottság. A mezőgazdaságban a súlyos hi­bák ellenére a kollektív, szö­vetkezeti gazdaságok egész so­ra alakult meg. amelyek je­lentős része megerősödött és példázta a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét az egyéni kis­gazdaságokkal szemben. Kia­lakult az állami gazdaságok hálózata, amely jelentős segít­séget nyújtott a városi lakos­ság, az ipar ellátásában, a me­zőgazdaságnak vetőmagvat, te­nyészállatokat adott. Megszer­vezték a gépállomások rend­szerét, amely a mezőgazdaság gépellátásában, a korszerű gaz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents