Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-16 / 21. szám

1957. március 1«. NÓGRÁDI Népújság 5 Mikor és mennyi fejtrágyát használjunk? Tapasztalatból tudjuk, hogy jó terméssel csak akkor szá­molhatunk, ha a növényt meg­felelően ellátjuk a szükséges táplálóanyagokkal. Különösen fontos a nitrogéntápanyag pótlása, az a célra igen bevált pétisó műtrágyával. Elsősor­ban akkor szükséges fejtrá­gyázni. ha az őszi vetés rossz elővetemény (kalászosok, ku­korica, burgonya) után követ­kezett. Akkor is fejtrágyáz­zunk. ha a talaj tápanyagban szegény, továbbá ha nem volt elegendő idő a jó talajelőké­szítésre, vagy később vetet­tünk és emiatt a vetés nem tudott kellőképpen megerő­södni; Ugyancsak szükséges a ta­vaszi fejtrágyázás, ha a vetés felfagyott. Mindenesetre akkor íejtrágyázzunk, amikor a nö­vény gyenge eréllyel kezdené meg tavaszi fejlődését. A fejtrágyázást már március elején végezzük el és ameny- myiben a talaj megfelelően Szikkadt, utána befogasoljuk. A műtrágyát nem szabad azon­ban nedves, deres, harmatos növényre kiszórni, hanem csak akkor, amikor a talaj jól fel- szikkadt és gyalog ember a ve­tésre károsodás nélkül ráme­het. A fogasolást pedig akkor végezzük, amikor már a talaj- felszín annyira megszikkadt, hogy a fogas nem tesz a vetés­ben kárt. Mennyi pétisót szórjunk ki fej trágyának? Sok esetben a fejtrágyázás azért nem volt eredményes, mert kevés pétisót alkalmaz­tak. Például 40—50 kg pétisó nem elegendő a kívánt hatás elérésére. Ez a mennyiség csu­pán a kezdeti fejlődés megin­dítására kötelező. így nem ma­rad a növénynek éppen a leg­kritikusabb időben a magkötés idején elegendő tápanyag. Nem is beszélünk arról, hogy 40—50 kilogrammot nem is lehet egy holdra rendesen kiszórni. Ezért legalább 100 kilogramm pétisót kell alkalmaznunk, hogy komoly eredményt ér­hessünk el. Ezt bizonyítják a vállalatunk által beállított kí­sérleti, illetve bemutató par­cellák eredményei js. Például Radvánszki Péter tereskei la­kos 1955. évi őszi búza vetésé­nél kh-ként 180 kilogramm fdszfor, 50 kilogramm káli és 130 kilogramm nitrogénmű­trágyát használt fel s ebből tavaszi fejtrágyázásra 1956- ban 70 kilogrammot szórt ki kh-ként. Ezzel 8,40 mázsa ter­méstöbblete lett. Ugyancsak rendkívüli nagy eredményt ért el ifj. Botka János drégelypalánki gazda is. az őszi búzánál 130 kilogramm pétisó felhasználásával, amiből 80 kilogrammot szórt ki a ta­vaszi fejtrágyázás alkalmával. De nemcsak a gabonaféle­ségek, hanem többek között a kukorica is meghálálja a péti­só nagyobb adagolását a fej­trágyázásnál. Liszovszki Szil­veszter romhányi dolgozó pa­raszt földjén kukorica-kísérle­tet állított be a vállalatunk 140 kilogramm szemcsés szu­per és 60 kilogramm kálisó mellett 120 kilogramm pétisót alkalmaztunk kh-ként. Ez utóbbiból a felét fejtrágyázás- kor szórták ki. A szemtermés 6 mázsa többletet mutatott. Az állami gazdaságok ezt a mennyiséget két részletben is kiszórfiatják. Egyik részét ko­ra tavasszal, a másik részét pedig a szárbaszökés előtt, de mindkét esetben utána íogasol. juk. A pétisó hatására azonban a gyomok is erőre kapnak, úgy hogy a hasznos növényt telje­sen elnyomhatják. Ezért a vegyszeres gyomirtásról is gondoskodni kell. A gabona teljes bokrosodásakor, illetve a szárbaszökés előtt — április közepétől május közepéig — permetezzünk dikorint vegy­szeres gyomirtóval. Katasztrá- lis holdanként 1 kilogramm dikorint szükséges, melyet fo­lyamatosan 400 liter vízben feloldva, permetezzünk ki, használati utasítás szerint. Tapolcai József né, WtÜNÖSZER kirend. vezetője. ÍME A SZÉCSÉMYI PARASZTFIATALOK A szécsényi parasztfiatalok megalakították EPOSZ- szervezetüket. Az élénk érdeklődéssel kísért gyűlésen 59 tag kérte felvételét. Az új szervezet megtartotta első nyilvános bemutatkozását. Jól sikerült táncmulatságot rendeztek. A tiszta bevétel a vezetők véleménye szerint elég ahhoz, hogy komoly anyagi problémák nélkül dolgozhassanak. A szervezet színjátszó csoportja húsvétra három felvonásos vígjátékkal, a Mágnás Miskával készül. dálkodási, agrotechnikai mód­szerek elterjesztésében jelen­tős sikereket ért el. A szocia­lizmus gondolata és gyakorla­ta mély gyökereket eresztett a falun. íúliott gaidaságfejlesitcs Azonban a sikereket és eredményeket a gazdaság fej­lesztésében is beárnyékolták a gazdaságfejlesztés, a gazda­ságpolitikai hibái. Népgazda­ságunk fejlesztésében nem ak­náztuk ki azokat a lehetősége­ket, amelyek a szocialista or­szágokkal való együttműködés­ből fakadnak, nem számoltunk eléggé országunk gazdasági és természeti adottságaival, ha­gyományaival. A népgazdaság irányításában bürokratikus módszerek uralkodtak el, min­dent felülről, központilag irá­nyoztak elő, az ipari üzemek és az alsóbb szervek nem ren­delkeztek a gazdasági felada­tok megoldásához szükséges önállósággal, jogúkkal és esz­közökkel. Nem fejlődhetett ki a munkások demokratikus, cselekvő részvétele, teremtő kezdeményezése az üzemek igazgatásában. Súlyosan meg­sértették a szövetkezetek szer­vezésében az önkéntesség el­vét, hibákat követtünk el pa­rasztpolitikánkban és a mező- gazdaság fejlesztésében. A nemzeti jövedelem túlságosan nagy részét vettük igénybe be­ruházásokra és a beruházá­sokra fordított összegeket nem eléggé hatékonyan használtuk fel. Ezeknek a hibáknak elle­nére is letagadhatatlanok azonban az eredmények, ame­lyeket az ország termelőerői­nek, népgazdaságunknak fej­lesztésében elértünk. Ezekre az eredményekre támaszkodva ki lehet javítani az elkövetett hibákat, biztosítani lehet a népgazdaság további fejlődé­sét és a termelés, a termelé­kenység emelésére támaszkod­va a dolgozóknak magasabb életszínvonalat, jobb életet le­het biztosítani. A munkások, parasztok és értelmiségiek ér­dekei azt követelik, hogy erő­sítsük és fejlesszük a termelő- eszközök szocialista tulajdonát, hogy cselekvő közreműködé­sükkel növeljük az ország ter­melőerőit és így gazdagabbá, kulturáltabbá tegyük életüket. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a népgazdaság fejlesztésében is megőrizzük és fejlesztjük szocialista vívmányainkat. Kulturális forradalom Az ország politikai és gazda­sági átalakulásával párhuza­mosan kulturális forradalom is kibontakozott hazánkban. Megszűnt a régi uralkodó osz­tályok monopóliuma a műve­lődés terén is. A középiskolák és egyetemek kapui megnyíl­tak a munkások és parasztok gyermekei előtt. Egységes ál­talános iskolai rendszert ala­kítottunk ki. A felnőtt mun­kások és parasztok tömegei kapcsolódtak be a tanulásba. Az iskola szelleme, az oktatás tartalma demokratikus és szo­cialista lett. Nemzeti, haladó kultúránk kincsei, „ világ tu­dományos és művészeti ered­Megfiatalodás előtt a hideghengermű Mind hazai, mind nemzet- minőségi-szalag, amelynek pe- közi tekintetben megnöveke- dig jó ára és jó piaca van. Az dett a hengerelt acéláru féle- elmúlt években végrehajtott ségek iránti kereslet. Ennek kisebb fejlesztések nem jelen- alapján határozta el a Salgó- tettek alapvető változást a tarjám Acélárugyár vezetősé- technológiában. Korábban szó Jelenleg még ilyen 50—60 éves gépekkel dolgoznak a hideg- hengermű dolgozói. ge, hogy két év alatt jelentő­sen fejlesztik a hideghengermű üzemet. A fejlesztés iránya a techni­kai-technológiai eljárások szín­vonalának jelentős emelése. Több mint 50 éves már az a technológia. amellyel a gyártás az alapanyagtól egészen a befejezésig tör­ténik. Ugyanilyen idősek a „jó öreg” gépek. is. Érthető, hogy a készárunak csak egy egészen kis része úgynevezett volt arról, hogy teljesen új hideghengermű üzemet építe­nek, de ezt most elvetették. Ehelyett a jelenlegi épület mi­nimális bővítése mellett, új nagy teljesítményű gépek munkábaállítására, a fizikai munka megkönnyítésére, . az anyagmozgatás gépesítésére, a munkafolyamatok komplex, zártciklusú megszervezésére helyezik a fő súlyt. Mindezekkel kettős célt kí­vánnak elérni: 1. kielégíteni a növekvő igényeket, hengerelt­áruból 2. lényegesen megjaví­tani a gazdasági mutatókat. Igaz például, hogy az utóbbi 5—6 évben a munkaidő-ráfor­dítás a felére csökkent, de még mindig elmaradt a nemzetközi állapot mögött. Ahogy mond­ják. a jelenlegi ráfordítással a piacon megélni nem lehet. A fejlesztési terv végrehajtásá­val viszont a termelés és a termelékenység mintegy két­szeresére növekedik, az érték- beni árutermelés pedig a je­lenlegi ötszöröse lesz majd. A gazdasági mutatók mintegy 40—50 százalékkal lesznek kedvezőbbek a jelenleginél. A technikai-technológiai színvonal emelése lehetővé teszi majd új. nemesebb cik­kek előállítását. így például nagy mennyiségben készítenek majd órarugót, gyártani fogják a borotvapenge alapanyagát, rozsda- és saválló anyagokat. Fejlesztik a nemes cikkek gyártását, például a fűrész­szalagét, rátérnek a rezezett szalagok, a konzervdobozok alapanyagának előállítására. A magasfényű szalagok készíté­se a továbbfeldolgozó üzemek exportképességét növeli majd; A hideghengermű megfiata­lítása, korszerűsítése nem emészt fel nagyobb összegek Ugyanakkor bőségesen megté­rül a finomabb, keresettebb áruféleségek gazdaságosabb előállításában; j--------------------------1 | A vöröskereszt j j kéri I | A Magyar Vörös- | X kereszt Nógrád megyei » t szervezetének irányítá- X I sával folyik a külföldről | X érkezett vöröskeresztes I csomagok szétosztása. I Az üzemek és tanácsok X szociális megbízottai | nyújtják be a megyei I szervezetekhez az igé­♦ nyékét, néha bizony | nem a legrászorultab- : bakat véve fel a listára; } Mivel a megyei vörös- I keresztnek nincsen elég j aktivistája ekkora mun­♦ ka elvégzéséhez, nem ♦ tudják kellően ellen- X őrizni, nem történik-e X igazságtalanság az el- X osztásnál. Ezért a vörös- X kereszt megyei szerve­♦ zete felkéri azokat a j salgótarjáni asszonyo- X kát, akiknek ezt idejük, X családi körülményeik | megengedik és akik 1 szívükön viselik azt, | hogy azok kapjanak X csomagot akiknek a J legnagyobb szükségük | van rá, jelentkezzenek I a vöröskereszt megyei titkárságán a megyei tanács III. emeletén. Az 6 közreműködésükkel sokkal több esetben tud­nak környezet-tanul­mányt végezni és ellen- X őrizni a csomagok szét- ♦ osztását. I Balassagyarmaton is rendezik ———^————————---­A gépállomások önállóságáról a lakásviszonyokat A tanács dolgozói és a neve­lők lakásbiztosítása régen va­júdó probléma Balassagyar­maton. Hogy ezt megoldják, a városi tanács határozata alap­ján két »ikerépületet építenek négy lakással. Az egyiket a tanács dolgozói, a másikát a pedagógusok részére. Ezeken a szolgálati lakásokon kívül a hivatalok összevonásával a napokban tíz családnak lesz új, egészséges otthona és terv­be van még 14 lakás, lakható­vá. tétele. • Orvosi rendelőt a városnak! Ez volt a gyarmatiak regi kö­vetelése. így hát régi óhaja vált valóra, amikor a volt DISZ-iskolából orvosi rendelőt és járási tüdőgondozót építet­tek. ményei egyre szélesebb töme­gek számára váltak hozzáfér­hetővé. A magyar tudományos és művészeti élet demokratizá­lódást, jelentős eredményeket produkált, amelyek hazánk határain túl is elismerésre ta­láltak. A művelődés terén el-* ért nagy eredményeinket is kísérték azonban azok a hibák, amelyek beárnyékolták egész szocialista építésünket. A mű­velődés, a tudomány, a művé­szet, a nevelésügy terén külö­nösen súlyosan hatott nemzeti hagyományaink lebecsülése, háttérbe szorítása, a Szovjet­unió tapasztalatainak szolgai másolása. Gyakran gyanakvás és meg nem értés jutott osz­tályrészül régi értelmiségiek­nek, nem becsültük eléggé fel­növekvő népi értelmiségünket sem. nem sikerült összeforrasz- tani a régi és új értelmiséget, s az értelmiséget a munkás- osztállyal. A mi fejlődésünkről el­mondható, hogy a jót kísérte a rossz és szocialista építésünk eredményeit torzították a hi­bák. A mi fejlődésünk tanul­ságai azonban nem azt köve­telik tflünk, nem azt követe­lik a munkások, parasztok és értelmiségiek érdekei, a nem­zet erdekei. hogy a rossz miatt elvessük a jót is. Szocialista vívmányainkról ' le kell hán- tanunfé’ázokat a torzításokat, amelyek • a Rákosi—Gerő-féle vezetés hibái miatt rájuk ra­kódtak. Szocialista vívmá­nyainkat a nemzet egészséges erőinek közösen munkálkodva kell megőrizni és fejleszteni. Közel három hónap telt el azóta, hogy a gépállomások fo­kozottabb önállóságának kér­dése felmerült. Azóta sok szó esett erről, s a konkrét hatá­rozat a napokban meg is je­lent. A fenti határozat, igen sok­oldalú, s igen komoly felada­tokat ró a gépállomások dol­gozóira, munkástanácsaira és igazgatóira. Két feladatot kell elvé­gezni, mégpedig biztosítani kell a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zésének politikai és gazda­sági elősegítését. Ennek keretén belül elsősor­ban a termelőszövetkezetek­nek, termelői társulásoknak, egyéni termelőknek, gépi mun­kával időben és jó minőség­ben történő ellátását, másrészt április 1-től a gépállomások működését a vállalati önálló elszámolási elv alapján kell kialakítani, melynek kereté­ben a kiadásokat a bevételek­ből kell fedezni. Az első feladat már ismert a gépállomások előtt s ezt a gépállomásaink kevés kivé­tellel helyesen hajtották végre eddig, amit a kormány is elis­mer, amikor leszögezi, hogy a gépállomások eddigi működé­sük során jelentős eredménye­ket értek el a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében, a gépi agrotechnika elterjeszté­sében, a falu szocialista átala­kításában. Persze még van feladat ezen a téren is bőven, hiszen a ter­melőszövetkezeteknek most van szükségük a legnagyobb segít­ségre, jó tanácsra, s főleg jó gépi munkára. S a dolgozó parasztság is sok segítséget vár a gépállomásoktól, úgy a szántási munkától, mint szállí­tástól. Hisz (ha csak egy kis számolást végzünk, rájön min­denki, hogy I kh. felszántásánál leg­alább 60—70 forintot taka­rít meg egy olyan dolgozó paraszt;, aki igával nem rendelkezik s a gépállo­mással szántat, s a szállítási munka is jelen­tős, akár trágyaszállítás, akár más ipari jellegű szállítási munka, a gépállomás közel van, bármikor igénybe lőhet venni. Nyugodtan mondhatom, hogy ez évben már egyáltalán nem fordul elő majd olyan eset, hogy a kifizetett munka nem nyer elvégzést, s a megrende­lőnek kell házalnia, hogy leg­alább a pénzét kapja vissza, ha a szántást nem végezte el a gépállomás. A gépállomások sokkal — de sokkal kényeseb­bek lesznek ilyen dolgokra, hisz ahhoz, hogy megbízza­nak, s igényeljék munkáju­kat, sokkal kötelességtudób­ban kell teljesíteniök az elvál­tait munkát. Jelenleg a gépállomáson a tervezési munkák folynak, a gépjavítás befejeződött, s a gépek munkára készen állnak. A tervezés teljesen újszerű, a népi demokratikus őrs Ságok­ban csak Magyarországon ve­zették be ezt a rendszert ezidáig. Költségmutatókon alapszik, nem bürokratikus, s ha komolyan foglalkoznak a gépállomások vezetői a terv­vel, alapjaiban megismerhetik. Rendkívül fontos, hogy a terv helyesen készüljön, mert ez az alapja az egész 1957. évi gazdálkodásnak, s persze ennek szigorú be­tartása a legfontosabb, A gépállomás ez évben nem kapott egy sereg kötelező terv- mutatót, iétszámkeretet sem, a józan megfontolás alapján állapítja meg a gépállomás vezetősége és munkástanácsa a szükséges fizikai és admi­nisztratív létszámot. Termelési feladatot csak az összmunkára kapott a gépállo­más, ezen belül saját maga állapítja meg a különböző munkákat. Jogot kaptak a gépállomá­sok. a szántási, szállítási, eséplési munkák kivételé­vel, a többi munkák órájá­nak megállapítására, ezen­kívül lehetőségük van a szántási és egyéb gépi munkák maradéktalan el­végzése mellett más javí­tási munkák elvégzésére, ezzel lehetővé tették, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozók gazdasiági felszerelé­seiket a gépállomással javít­tassák ki. Sok mindenben kaptak sza­bad kezet a gépállomások ve­zetői. Most már csak az a fon­tos, hogy jó gazda módjára tudják gyümölcsöztetni ezt, hisz eddig a költségvetés sok esetben sokat kibírt, de most, hogy maguk lesznek igazán gazdái a gépállomásnak, többször kell elővenni a ceru­zát, papírt, no meg a józan észt. hogy a számításokba ne essék hiba, mert a vállalati önelszámolás nem gyerek­játék, Fogni kell a pénzt, okosan kell bánni vele, hogy egészen az év végéig minden­re jusson. S ha a termelési feladatok végrehajtásával, esetleges túlteljesítésével, a helyes pénzügyi gazdálkodás párosul, nem lesz elégedet­lenség az év végén, mert a nyereség jelentős része a gép­állomás dolgozói között nyer szétosztást. Igen helyes, hogy az ed­digi prémium-rendszert megszüntették, mert bizony sotk dolgozó nem­igen tudta sokszor, hogy mit is tett azért a 2—3000 forintért; A nyereségrészesedésen kívül idén is lesz prémium, csak hogy azt a gépállomás igaz­gatója és munkástanácsa ese­tenként tűz ki, amely a fel­adatok megoldására mozgósít; Mivel az elkövetkezendő hé­ten a gépállomások vezetőinek legfontosabb feladata a tervek helyes elkészíté­se — és persze ha az idő­járás lehetővé teszi a szán­tás azonnali beindítása — ne hanyagolják el ezt a munkát, ne csak a gépállomás erre hi­vatalos és hivatott dolgozói végezzék ezt a munkát, hanem a gépállomások igazgatói, fő­mérnökei, munkástanács elnö­kei is vegyenek részt benne hatékonyan, ismerjék meg alapjaiban, részleteiben a cél­kitűzéseket és ezek megvaló­sulásának pénzügyi forrásait és feltételeit. S még egy lényeges dolog! a tervszerű gazdálkodást azon- 1 nal alkalmazni kell, mindjárt az elején készen kell állni; mert a hibák késői felismerése igen komoly kihatásokra vezethet, amit később igen nehéz lesz kijavítani. Sokszor panaszkodtak a gépállomások igazgatói, hogy igen szűk korlátok közé van­nak szorítva. Most már ez megszűnt. Sok, mindenben kaptak szabad kezet, s amivel esetleg még nem értenék egyet, azok a gyakorlati élet­ben megoldódnak. Most minél kevesebbet kell beszélni és mi­nél többet cselekedni, ezt várja a gépállomásoktól is a nógrádi falvaik népe.

Next

/
Thumbnails
Contents