Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-13 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI, n. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM. Ára 60 fillér 1957. MÁRCIUS 13. 99l .Xeve és műve is, élni fog századokon ál!-* Az emberiség történelme kapitalista és a kommunis- 1957. március 14-én, halá- ta társadalom között van Iának 74. évfordulóján, egy időszak, amelyben az Kari Marxra, mint a mun- első forradalmi úton a «la­kásosztály kimagasló vezé- sodfkká alakult át. Ennek rére és tudósára emlékezik, megfelel egy politikai á4- A proletariátus az el- meneti időszak is, amely- múlt évszázad 30—40-es nek az állama nem lehet éveiben a legfeljettebb eu- egyéb, mint a proletariátus rópai országokban nyílt forradalmi diktatúrája«. harcot indított a burzsoázia Lenin a fenti alapvető ellen. Marx általánosította eszméket továbbfejlesztve a harc tapasztalatait és a hangsúlyozza, hogy a pro- társadalomfejlődés törve- letariátus diktatúrája az el­nyernek feltárásával, újabb nyomók ellen irányul és a fegyvert adott a munkás- legteljesebb demokráciát osztály kezébe. nyújtja a dolgozóknak. Min­A kiváló tudós bebizonyí- den országot óva intett at- totta, hogy az embereknek 6M» s itt Marx mondására: enniök és öltözködniök kell, a marxizmus nem dogma, mielőtt „történelmet csinál- hanem a cselekvés vezér­nek“. Marx minden emberi f°nala — emlékezzünk —, tevékenység alapjává az hogy sablonosán lemásol- anyagi termelést tette. Rá- ía^, ®z orosz tapasztalatot, mutatott arra, hogy a kapi- »Kétségtelen, hogy az orosz talista társadalom osztály- taktikának részletes lemá- ellentéteinek fejlődése él- s°ldsa a magyar forrada- kerülhetetlenül a proletár- lom. sajátságos viszonyai forradalomhoz, a munkás- hőst, nagy hiba lenne, ,5 et- osztály, politikai hatalmá- íőí ® hibától óva intem.;.« nak kialakításához és a lr-a Lenin 1919. március kommunista társadalom 23~án Kun Bélának, Sajnos felépítéséhez vezet. Feltár- hésőbb az MDP vezetői ta az akkori kapitalizmus nem vették figyelembe a alaptörvényeit és a szocia- lenini előrelátást; lizmust elsőnek emelte ki Marx csupán egy olyan az utópiából és tudomány- próbálkozást élt meg amely nyá változtatta. során proletárdiktatúra jött Marx azonban nemcsak tétre, a párizsi kommün eszmei fegyvert adott a napjait; A kommün buká- proletariátus kezébe. Veze- sfnak alapvető okát abban tése alatt szervezték meg a tétta, hogy a proletariátus munkásosztály első harci, nem gyakorolt erélyes dik- politikai szervezeteit, ame- fatúrát és a forradalom el- lyek a szocialista elméletei ténségei iránt hihetetlen egyesítették a munkásmoz- nagylelkűséget tanúsított, galommal. Ilyen szervezet A kiváló kommunista tu- völt például a Kommunist dos már nem lehetett tanúja iák Szövetsége (1847— a proletárforradalom győ­1852) és az első Inemacio- zelmének. Életében azon­saié (1864—1876.) ban a munkásmozgalom A kiváló tudós nemcsak n^§J7SZ£rű sikerekkel büsz- született gondolkodó, ha- kelkedett, de 1849-ben és nem a tömegek igazi veze- 1871-ben vereségeket is tője is volt. Munkájának szenvedett. Marx a veresé- alapját az új világnézet 8®k ellenére is, utolsó le- legfőbb követelménye, az el- heletéig kitartott történel­meiét és a gyakorlat egy- optimizmusa és mély sége képezte. Miközben új me®§yőződ&e mellett, hogy filozófiát, politikai gazda- eszmei „előbb vagy utóbb ságtant, kommunista tudó- a Proletariátus uralmához mányt alkotott, sohasem vezetnek az egész világon“. távolodott el az élettől. Ku- Marx a kommunizmusért tatásainál mindig figyelem- Y*v°tt harcot minden nép be vette kora kiemelkedő egyenek tartotta, s ezért társadalom- és természet- natarozottan síkraszállt a tudományi vívmányait. Kö- hurzsoá-nacionalizmus el- ré tömörültek olyan ki- tén, ,a munkásosztály nem­emelkedő munkásvezetők, zetközi szolidaritásáért, a mint például W. Wolff, Proletár internacionalizmu- J. Weydemeyet, W. Lieb- ®?rt> Marx és Engels „A knecht, A. Bebel és P. La- Kommunista Kiáltvány“ cí- fargue. Tudományos mun- , műben egységbe káival soha nem látott for- hívták a proletariátust, radaknat idézett elő a filozó- »Reszkessenek az uralkodó fia, a politikai gazdaság- ®sztá,lyok egy kommunista tan és a történelem világá- forradatomtól. A proletárok ban. A dialektikus mate'- e i°r medálomban csak Ján- rializmus módszerével for- catkat veszíthetik. Cserébe radalmasította az egyete­mes világtudományt.;; Ér­téktöbblet elméletével le­leplezte a kapitalista tár­sadalom fejlődésének me­chanizmusát. Marx és Engels barátsá egy egész világot nyerhet­nek. Világ proletárjai, egye­süljetek!“ A két világhírű kommunis­ta tudós szakadatlanul hang­súlyozta: „a nemzeti füg­getlenség, mindenféle in­ga nemcsak egyedülállóan ternacionális együttműkö- őszinfe emberi kapcsolatot, dés csak egyenlők között hanem példás munkaközös- lehetséges“. E szellem hát­ságét is jelentett. Marx — ja át a szovjet kormány el - a tudós, a politikus és az múlt év október 30-án ki­ember — halhatatlan mű- adott nyilatkozatát a szov- vein keresztül kerül közel jet—magyar kapcsolatok- hozzánk, amelyek joggal ról. E nyilatkozat vala- viselik alkotója nevét. A mennyi szocialista állam marxizmus az osz*ályharc, támogatására talált, a forradalom, a proletár- Marx halálától egy egész diktatúra, a kommunizmus korszak választ el minket, tudománya, legfőbb tanítá- Ma már csaknem egymá­sai a proletárdiktatúráról liórd ember valósította meg szólnak és ennek elismeré- országában a proletárdikta- se különbözteti meg az iga- túra egyik-másik formáját zi proletárforradalmárt a és építi a szocialista, a kom- szociáldemokrata fecsegők- munista társadalmat. Marx tői, akik csak álmodozni eszméi átalakították a vilá- szeretnek a kommunizmus got. S ma Engels bölcs szá­szé pségeiről. vaira emlékezünk, ame­Marx eszméi a proletár- lyekkel 74 évvel ezelőtt bú­diktatúráról „A gothaiprog- csúztatta elhunyt barátját: ram kritikája“ című mű- „Neve és műve is, élni fog vében öltenek testet; „A századökon át!“ Tartalomból: Emberek sorsa. Emlékezés 1848-ra. Többmillió konyhakerti palántát nevelnek.-te.it wi tnmttttn r*«r*m**<» ne y•<« Hívogat a t e r m r e s z e t Itt a tavasz. A gyermekek — bár még meleg nagy­kabátot viselnek — elsőként üdvöz- lik a meleg nap­sugarakat, a közel gő tavasz első hír­nökeit. (Foto: Lantos) Meggyorsítják a közületek kislakásépítését, javaslat az állampolgárságról szóló törvényre, március 15-e iskolai szünnap, minden más területen munkanap Közlemény a kormány március 7-i üléséről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány már­cius 7-i ülésén javaslatot fo­gadott. el az állampolgárság­ról szóló törvényre, s elhatá­rozta, hogy magyar állampol­gárnak külföldi állampolgár­ral kötött házasságával kap­csolatos állampolgársági kér­dések rendezése céljából tör­vényerejű rendelet megalkotá­sára tesz javaslatot a Népköz- társaság Elnöki T; ■ csónak A közületek kis építkezé­seinek meggyorsítása érdeké­ben a kormány rendeletet ho­zott arról, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságok által ho­zott határozatok ellen benyúj­tott jogorvoslatok tekinteté­ben a tanácsszervek hozzanak végleges döntést. így az Épí­tésügyi Minisztériumnak nem kell kis jelentőségű, egyedi ügyekkel foglalkoznia. A kormány a Magyar Sza­bad Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökségének ja­vaslatára úgy módosította a március 15-nek iskolai és hi­vatali szünnappá minősítésé­ről szóló határozatát, hogy március 15. nemzeti ünnep, is­kolai szünnap; minden más területen rendes munkanap. Februárban 133 lakás készült el - az év végéig még 1400 épül Vetik fta árpát és a ittevrn l..« Az időjárás és a talaj álla» pofa nagyon kedvez a tava­szi árpa vetésére. A bzécsényi Tangazdaságban kihasználva a vetésre alkalmas időt, hozzá­fogtak a tavaszi árpa vetésé* hez j 3 5 Előzőleg kh-ankéni 190 ki­logramm nitrogén műtrágyái szórtak ki az ősszel felszántott földre, maid morzsalékos magágyat készítettek, ‘s tíz hold földibe vetették el a ta* vasziárpa-vetőmagot. felülve* fásként Pedig a lu~^ru«t. A nógrádi iparvidéken feb­ruárban az idei nagy lakásépí­tési program keretében meg­Márciusban már 1700 cserépkályha készül Romhányban A Romhányi Cserépkályha- gyár február 11-ig a szén­hiány miatt csak a fatüzelésű kemencéit üzemeltette. így igen magas volt az önköltség és egy hónap alatt csupán 3—400 kályhához elegendő cserepet tudtak égetni. Feb­ruár második harmadában már begyújtották a generátor­gázzal üzemelő alagútkemen- cét és ettől kezdve napról napra emelkedett a termelés. Februárban például már 1105 cserépkályhához szükséges cserépalkatrészt és samottot termelt az üzem. A szükség­let azonban ennél is nagyobb. Ebben a hónapban már 1700 egyenként 100 egységből össze­állítható kályhát kell a rcm- hányialknak készíteni. A ter­melékenység növekedésével párhuzamosan már az önkölt­ség csökkentésére is nagy gondot fordítanak a gyár mű­szaki dolgozói. kezdődtek a lakásátadások; Nagybátonyban 28 bányász- család és Romhányban 9 üzemi dolgozó családja talált új ott­honra. Az elmúlt napokban a Zagyvapálfalvai Üveggyár dol­gozóinak adtak át újabb 18 la­kást. Elkészült még Salgótar­jánban 78 lakás, amellyel együtt februárban összesen 133 új otthont építettek a megyei építőipari vállalat dolgozói. Ta­vasszal még inkább meggyor­sul az építkezés üteme és nem múlik el egyetlen hónap sem lakásátadás nélkül. A megyé­ben még 1400 lakás épül az év végéig és ezekből mintegy ez­ret a bányászok kapnak; Újjáéled az újító mozgalom az Acélárugyárban 1 i l CIGÁNYBÁL ELŐTT.^ jr> sténként furcsa Is reg veszi birtokába kis se- az MTH egyik kihasználatlan nagytermét. Az ajtó előtt valóságos közel­harc bontakozik ki. Mindenki be szeretne jutni, de a terem­őrök keményen állnak a sar­kukon és csak igazolvánnyal engedik be a cigányokat. A Forradalmi Ifjúmunkás Szö­vetség tagjai — mely soraik­ból már 30 főt számlál — és néhány kiváltságos kap belé­pési engedélyt. Ezek a kivált­ságosok a szereplők. A jelen­levők valamennyien cigányok és lázas izgalommal liésziilöd- nék a március 16-i cigány- bálra^ Az ifjúsági szervezet két vezetője, Oláh Géza és Botos József erélyesen igye­keznek rendet tartani. A cigányok becsületesen, lelkiismeretesen és hallatlan szorgalommal tanulják, pró­bálják a műsort. Egymás munkáját kritikus megjegyzé­sekkel segítik. Nagy cél lelke­síti őket, szeretnék megnyerni a város szívét és tetszését. A műsornak olyannak kell lenni — hajtogatják —, hogy min­denkinek tetsszen. A próbaszámok egymás után peregnek. Nagy gonddal vá­logatták össze a műsort, hogy minél átfogóbb képet kapjon ősi kultúrájukról a néző. a többszáz éves sejtelmesen -zT zümmögő cigánydal pat­togó ütemével és a fergeteges ritmusú legénycsalágató ősi tánc bizton számíthat a közön­ség tetszésére. Bangó József- né tánca csupa báj, majd vad szenvedély, magakellető sze­mérmesség. Partnerei — ,z Oláh-testvérek — ugyancsak magas művészi élményt nyúj­tanak. A próba még csak a kezdet, terveik, elképzeléseik tánc közben formálódnak. Oláh Györgyék úgy tervezik, 4—5 pár adná elő a gyönyörű, izgató táncot. Ugyancsak kiemelkedő si­kerre tarthat igényt a jampec- csúfoló tánc is. Két fiú és egy lány táncolja ezt az őrülete- sen vadtempójú táncot, a nye­rítő dzsessz hangjaira. A jam- peceket a közben megszólaló csárdás népi muzsikája és a dallamára táncot járó csárdá- sozók lezavarják a színpadról. Ezeknek a fiataloknak a szorgalmát, igyekezetét méltá­nyolni kell. Bár igen sok goríd- dal küzdenek, mégis nekivág­nak a dolognak. Nincsen ru­hájuk a táncszámokhoz és fe­dezetük sincs, amire kölcsö­nözhetnének. Helyes lenne, ha segítenének a már befutott kultúrcsoportok munkájukban. iy~ülön érdemük, hogy igen -ÍV gondosan készülnek a bemutató előadásra. Hárman- négyen is betanulják ugyanazt a számot, hogy bajba ne jus­sanak. ha valamelyik szereplő esetleg megbetegszik. Úgy gon­doljuk, a salgótarjáni közön­ség érdeklődéssel várja szom­bati fellépésüket. A Salgótarjáni Acél­árugyár újító irodáján is teljesen leállt a mun­ka az elmúlt év utolsó hónapjaiban s még ja­nuárban is csupán két javaslatot nyújtottak be. Azóta azonban már megnőtt a dolgozók munkakedve és bizalma s a régi újító munkások és műszakiak újra azon törik a fejüket, mivel lehetne megkönnyitemi a munkát, emelni a ter­melékenységet és gazda­ságosabbá tenni a ter­melést. A februárban benyújtott javaslatok között jelentős helyet foglal el Szűcs Mihály és Misecska Sándor sod­ronyüzemi dolgozók újí­tása, amely az egyik legnagyobb fizikai erő­kifejtést könnyíti meg. Eddig ugyanis a rúdvas darabolását kézzel kel­lett elvégezni, ami igen nehéz munkát igényelt s ezenkívül le kellett állni a gépnek is. A most elkészített auto- jmata vágó biztosítja a folyamatos rúdvashú- zást és automatikusan elvágja a kívánt mére­teket. A műszakiak kö­zül Erdőéi Kálmán, Nagyváli László és Ver­lier Ödön technikusok újítása a legjelentősebb; A cedgakerekek gyártá­sánál a nehezen besze­rezhető csigamaró he­lyett egyszerű, házilag is elkészíthető ütőkéses eljárást dolgoztak ki. A gyárban az év első két hónapjában benyúj­tott újítások várható gazdasági eredménye csaknem 800 ezer forin­tot tesz ki.

Next

/
Thumbnails
Contents