Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-09 / 19. szám

1957. március 9. NÓGRÁDI Népújság A megyei képzőművészek megbeszéléseiről iocxxxxxxdooo<x>ooo(xx»ooooooc)ooooocio' Alkotó vágytól fűtött meg­beszélést tartottak a napokban Salgótarjánban megyénk kép­zőművészei. Bevezetőül a me­gyei tanács művelődési osztá­lyának vezetője vázolta a nóg­rádi művészek U)53-tól végzett tevékenységét. Ugyanis 53- mal kezdődik megyénk művé­szeinek ..igazi története“, ek­kor rendezték első közös ki­állításaikat. Bár a következő években évről évre rendez­tek kiállításokat, még sem mondhatjuk, hogy egyenes­vonalú volt' fejlődésük. Vidé­ki voltuk miatt nagyon sok mellőzésben, méltatlan leke- j zelésben volt részük a felelős I Vezetők részéről. De művé­szeink mégis alkottak. Most, ; hogy a megbeszélésről beszá- 1 míolunk bántó és fájó: me­gyénk dolgozói nem ismerik, ! nem becsülik eléggé művészei­ket. akik igenis tehetséges al­kotók — és nem vidéki szem­mel nézve. Méltók arra. hogy mind szélesebb körben megis­merjék munkájukat, hogy te­hetségüknek kijáró megbe­csülés övezze őket. A megbeszélés örvendete­sen a mély felelősségtudat jegyében zajlott le. A meg­nyilatkozó művészeik vala­mennyien hangoztatták: fel­adatuknak tartják az esztéti­kai nevelés mellett a kulturá­lis érdeklődés felkeltését is. Egyikük a megyei műemlék- védelemre hívta fel figyel­münket. A művészek megválasztot­ták a megyei munkacsopoi-t vezetőségét. Elnöke Cinke Fe-( re ne festőművész lett. Tagjai: Szabó István szobrász, vala­mint Hamza Tibor és Iványi Ödön festőművészek. A megválasztott vezetőség nyomban hozzákezdett a je­lenlevők részvételével az 1957-es évi munkaprogram kidolgozásához. Eszerint ván­dorkiállításokat szerveznek, egy-egy szobrász és festőmű­vész közös .kiállítása is szere­pel a tervben, természetesen az egész évi „termést“ bemu­tató gyűjteményes kiállítás mellett. Szó van arról is. hogy a már elhunyt tehetsé­ges salgótarjáni festő, Fayd Frigyes alkotásaiból emlék- kiállítást rendeznek. Megtárgyalták a művészek a Selmecbányáról érkezett meghívást. Néhányukat meg­hívták: látogassanak el hoz­zájuk. A tervek szerint sor kerül a magyar és szlovák művészek cserelátogatására. Szép terveik vannak a ben- curfalvi művésztelep tovább­fejlesztéséről is. Reméljük, hogy elképzelésük e tekintet* ben is megvalósul. Sok érdekes, izgalmas kér­désről volt itt szó az igen ter­mékeny megbeszélésen. Végezetül a művészek közös nyilatkozatot fogadtak el. Képzőművészeti életünk so- ; kát fejlődött az elmúlt tizen- | két év alatt annak ellenére, | hogy az összes művészetek : közül itt mutatkozott meg a j felszabadulás után közvetle­nül is a burzsoá dekadencia : romboló hatása. Különböző formalista irányzatok ural­kodtak képzőművészetünkben. A formalizmus azonban nem minden esetben a dekadenciát képviseli. (Az utolsó megálla­pítással nem érthetünk egyet. — Szerk.) Egy sarkalatos ponton nyílt állásfoglalásra van szükség, melyben a megyei művészeti csoport egyetért. Bármilyen eszközzel és formában művé­szetünknek ezután is a népet kell szolgálnia, következéskép­pen a szocialista realizmus út­ján kell járnia. A megyei mű­vészek további célkitűzése az. hogy még hathatósabb mér­tékben szolgálja az elkövetke­zendő időben a haladás, a szo­cializmus ügyét. Nincs és nem is lehet művészet a nép, a ha­za. a társadalom szolgálata nélkül. A kibontakozás érdekében megyénk kulturális felemel­kedésében tevékenyen, részt kívánunk venni. Kulturális fejlődésünk most parancsolólag követel olyan tetteket, melyeik erősítik né­pünkben azok iránti bizal­mat, akik a művészet terüle­tén hivatottak szocialista rend­szerünk érdekében cseleked­ni. Alkotni kívánunk, mert a szenvedélyek és merész vállal­kozások ideje van ma, amikor a párt vezetésével kormá­nyunk az élet ‘minden terüle­tén új életet jelentő program­jában boldogabb élet felé ve­zeti népünket. Művészetünkkel népünket akarjuk nevelni a haza szere- tetére, a szocializmus építésé­re. Támogatjuk népi demok­ratikus rendszerünk célkitű­zéseit Petőfi szavaival: „A néppel tűzön-vizen át!“ A nyilatkozatot aláírták: Szabó István, Adorján János szobrászművészek: Réti Zol­tán, Leszenszki László, Hamza Tibor, Farkas András. Králik Andor, Cinke Ferenc, Iványi Ödön, Nagy Ferenc, Argai Re­zső és Radics István festő­művészek. j TUDJA-E, HOGY... f = ; Dél-Amerikában, fon­tosabban, Guayana és Ve- j nezuela tengerparti vidé- ) kein nagy tejerdők húzód- j 1 nak? Az úgynevezett te- j s hénfa zamatos tejet ad a I I lakosságnak. A tejfa 30 mé- j I tér magasra is megnő. Kér- j jgéből sűrű, ragadós fehér S folyadékot nyernek, amely j egy hétig is eláll. Ennek aj j „tejnek" még az az előnye I iis megvan, hogy megalva- í dás után gyertyát lehet be- j {lőle készíteni. Az ottani ! asszonyok bizonyára nem j J azt mondják: Megyek az í 1 istállóba, a tehenet meg- ; 1 fejni, hanem: Megyek az | erdőbe a tehénfát megfejni- j ? • . . Földünkön 60 milliós > város van? Statisztikai adatok < ’szerint Földünkön jelenleg; 60 \ 5 olyan város van. amelynek la­< kossága meghaladja az egymil- j < liót. Sokan azt hiszik. hogy _ , 5 legtöbb milliós város Amerika- ; \ ban van. Ez tévedés. Ameriká­5 ban, Ázsiában és Európában \ ^egyformán 19 olyan város van, \ 3 amelyben több mint egy millió >. 3 ember él. Ausztráliában csak \ < két város. Afrikában pedig egy \ 2 város lakosságának száma ha- j \ ladja meg az egy milliót. | ... ű világ legkisebb fa- J \luja Saint-Cyrice, a Fran-\ Alpokban? Húsz évvel: 5ezelőtt még nyolc lakosa- ívolt, néhány évvel később jmár csak hat, ma pedig < egyetlen egy ember él a \ falu ban, ... a pacsirta 600 méter 8magasra is felszáll? 300>: £ méter magasban már nem s 8 lehet a Földről látni, de} 5 hangját még 600 méter ma- j gasból is jól lehet hallani. í ... az európai madarak kö- í zül a hattyú a legnagyobb és i | a „királyka” a legkisebb? ;. • a fészekrakás nem is ] s olyan könnyű dolog? Egy í j cinkefészekben 2400 aprói ! tollacskát találtak. A cin- j j készülök hordták össze a j 8 tollakat, hogy a fiókáknak ! § puhára béleljék a fészket. 8 ;;. a középkorban Svájc- 5 8 ban pert indították á csere- \ § bogarak ellen? A ma is őr- \ Szőtt períratok szerint, Chur I S püspökségben bíróság elé I 8 idézték a cserebogarakat, j 8 sőt még védőügyvédet is j 8 állítottak nekik. A bíróság í § Graubündenbe való szám- 8 iizetésre ítélte a csereboga­ié rakat. Ügy látszik, a cse- a rebogarak nem sókat tö. \ 8 rődtek az ítélettel, mert \ | utódaik még ma is ott él- í 5 ne\k Churban. § . .. Japánban nem a születés 8 évfordulóján Unneplik a szüle- 8 Í tésnapot? Minden japán, január 8 1-én tartja meg születésnapját. 8 függetlenül attól. milyen na- 8 pon és hónapban született. Az 8 8 évek számát sem a születés c 8 ideiétől, hanem az azt követő . 2 január 1-től számítják. Socooqooooooooooooocoooooqoooooooooocxx' Időszerű kérdésekről - néhány sorban Ml ÚJSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN? Az őszi kalászos vetések ál­lapotáról. Az őszi vetések át- telelése kielégítőnek mondha­tó. A beállottság mértéke jó. Az elmúlt évekhez viszonyít­va azonban — a késői vetések miatt — gyenge. Kifagyás vagy egyéb kártétel nem ál­lapítható meg. így megfelelő mennyiségű nitrogén műtrá­gyával történő iejtrágyázással kedvező időjárás esetén a fej­lődésben mutatkozó elmaradás kiküszöbölhető. A tavaszi előkészítő talaj­munkák többhelyen — külö­nösen megyénk déli részén — megkezdődtek, sőt a hét folya­mán egyes termelőszövetkeze­teknél megkezdték a mák ve­tését is. A vetések zavartalanságá­nak biztosításához kormányza­tunk megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagvakat bo­csát a tsz-ek. illetve az egyé­nileg gazdálkodók számára. Termelőszövetkezeteink ez év tavaszán 25 holdon telepí­tenek gyümölcsöst és két hol­don szőlőt. Az ehhez szükséges gyümölcsfa-, illetve szőlőolt­ványt hamarosan le is szállít­ják. A lakosság igényeinek kielé­gítéséért Salgótarjánban és Balassagyarmaton gyümölcs- íaesemete lerakatot létesítet­tek. Eddig mintegy 16 000 kü­lönböző fajtájú gyümölcsfát rendeltek meg. Ezt a mennyi­séget minden bizonnyal nö­velni kell a napi érdeklődésre való tekintettel. Zöldségtermelési és kerté­szeti kultúránk továbbfejlesz­tése érdekében mintegy 1500 négyzetméter kertészüveget osztottak szét a megyében a földművesszövetkezeteken ke­resztül. A melegágyi ablakke­retek kihasználása biztosítva van, mivel zöldségtermeléssel foglalkozó tsz a megye terüle­tén nem oszlott fel. Ügy a fez­eknél, mint az egyéni gazdák­nál a melegágyak készítése fo­lyamatban van. Tavaszi vetésekhez és felül- trágyázásokihoz szükséges mű- trágyaigényeket a Műtrágya és Növényvédőszer Érté­kesítő Vállalat értesítése sze­rint a megyei igényeket min­den tekintetben ki tudjuk elé­gíteni. Megrendelések alapján mintegy 150 vagon nitrogén és 10 vagon szuperfoszfát műtrá­gyára, érkezett igény. Me­gyénkbe megérkezett 75 vagon nitrogén, és az igényelt 10 va­gon szuperíőszfát. A leérkezett mennyiség nagyobb részt el is fogyott a földművesszövetkeze­teknél. A nemzetközi vöröskereszt megsegítési akciójának kereté­ben 200 forintos mázsánként: egységárban 5 vagon zab FAÖ- vetőmagot kaptunk. Ezt a mennyiséget a vetőmaggal nem, vagy csak részben ren­delkező dolgozó parasztok kö­zött osztották szét a községi tanácsok. Megkezdte munkáját a rendőrség panaszirodája A megyei rendőrfőkapitány­ság értesíti a megye lakossá­gát, hogy a főkapitányság pa­naszirodája újhói megkezdte működését. Ezúttal kérjük a megye lakosságát, hogy pana­szait, észrevételeit írásban, vagy személyesen az alábbi címre megteheti: „BM. Nóg- rád megyei Rendőrkapitány­ság Panaszirodája, Salgótar­ján”. Határozat, amely megvalósult Hírt adtunk arról, hogy a város több pontján Kenyér- szaküzlet nyílik. A napokban az acélárugyári háziasszonyokra rámosolygoit a szerencse. A háziasszo­nyok régi panasza orvos- iódott ezzel. A városba Egy kis statisztika, mit fogyasztottunk el? A Megyei Tanács Kereske­delmi Osztályát kértük meg: számok segítségével mutassa meg', mi a helyzet a megye 1956 januári és 1957 januári ellá tásával. Az összehasonlítás alapján az derült ki, 1957-ben sóikkal jobb minden áruból a megye dolgozóinak ellátása, mint egy évvel ezelőtti Hogy hiánycik­kek mégis előfordulnak, an­nak az az oka. hogy az idén az októberi események következ­tében a lakosság felvásárlása megnőtt. De beszéljenek a számok. Húsból tavaly ja­nuárban 998 mázsa fogyott el. Az idén 1108 mázsát fogyasz­tottunk. Felvágottakból, hús- készítményekből tavaly • 237 mázsa volt a fogyasztás, most eggyel kevesebb. Kenyérből 13 612 mázsát mérték ki. az idén 14 580 mázsa kenyeret et­tünk meg. Grízeslisztből 6666 mázsát vásároltunk 1956 ja­nuárjában. 1957 elején majd­nem dupláját, 12 618 mázsái; vásároltunk. Ruházati cikkekben sem maradt el a megye a felvá­sárlással. A múlt év január­jában 19 millió 393 ezer forint értékű textiliát vásároltunk. Az idén ezt jóval felülmúltuk 23 millió 347 ezer forintot köl­tött megyénk lakossága ruha­félére. bejárás egy kiló kenyérért, pár darab péksüteményért megnehezítette munkájukat. Az új üzletnek már az el­ső naptól kezdve nagy a for­galma. A környék asszonyai boldogan keresik fel a kéré­sükre nyitott üzletet. Friss ke­nyérben. ropogós kifliben, áranyszínű zsömlében nincs hiány. De a tűzhelygyári és üveg­gyári asszonyok joggal sé­relmezhetik; az ő panaszuk mi­kor kerül orvoslásra? A tervek szerint ugyanis a Gólián-péÍnsé­get és az üveggyár! pékséget rövidesen kenyérbolttal bőví­tik. Reméljük, a háziasszo­nyoknak nem kell sokáig vár­niuk. Új úton a baglyasi úttörőszervezet A baglyasaljai úttörő szer­vezet igen sok dicséretes em­lékezetes dologgal büszkél­kedhet. Sok kitüntetés, juta­lom fémjelzi eddigi jó munká­jukat. Igaz, persze az is, hogy az úttörő szervezetben meglevő általános hibák itt is előfor­dultak. Gátolta például az igazi jó munkát az, hogy a szervezetnek mindegyik kis­diák tagja volt. Nem a jó ta­nulás és egyéb érdemek alap­ján döntöttek egy-egy iskolás úttörővé avatásáról, hanem JTTTTTTTT»TT»TTTTTTTTTTT»TTTTTT»TTTTTTTTTTVTTTTTTTTT»TTTTTTTTTTTTT'fTTTTTTTTTTTTTTTr»5 aUtOmatice mindegyik egy bí­4 zonyos korhatár elérésekor a A Honvédelmi Minisztérium udvarára fegyverrel összecsődí­tett tömeg előtt helyet foglalt sa jelleméből következett. Volt 4 előtt áll a baglyasaljai úttörő az alakuló gyűlés elnökségé- .... • ' ben Maiéter. mellette a Cor­vin közi fasiszta Pongrácz, Es mit tett vajon ezután? „A harc szín­helyére érkezve meggyőződtem arról, hogy a szabadságharco­sok a magyar nép hű fiai.“ Mi győzle meg erről Maiétert, az nem bizonyos. Tény az, hogy a következő napokon már belül, a laktanya területén irányítot­ta a harcot. „Bejelentettem a miniszter­nek, hogy átallok" — nyilatko­zott Maiéter. Ilyen bejelentést azonban soha nem tett, hiszen még a harcok utolsó napjaiban is jelentéseket küldött a mi­niszternek, parancsokat kapott és fogadott el a minisztertől, sőt, Maiéter segítségére, a fegy­veres felkelők ellen küldött szovjet csapatok is azért vár­tak több napig a támadás meg­indításával, mert a laktanyá­ban tartózkodó Maiéter szövet­ségesként tartotta velük a kap­csolatot. így hintázott Maiéter ezre­des napokig a felkelők s a ve­lük szemben álló minisztérium, a felkelők, s az ellenük küldött szovjet egységek között. Egy igen jellemző példa, amely Ma­iéter ezredes úr képmutatásá­ra, katonához nem méltó hét- kúl^cgos magatartására vall: október 27-én megszólalt a Honvédelmi Minisztérium had- táp-főnökségének telefonja. Ezt a telefonvonalat akkori­ban arra használta fel a mi­nisztérium. hogy rajta keresz­tül állandó összeköttetést tud­jon tartani a város minden pontján harcolókkal. Nos, meg­szólalt a telefon a szobában, ahol az ügyeletes tiszttel együtt Deák és Lajta tisztek is tartózkodtak. Az ő emlékeze­tük őrizte meg ezt a dokumen­tum fontosságú telefonbeszél­getést. Az ügyeletes vette fel a kagylót. Izgatott hang beszélt a vonal túlsó végén: — Itt Maiéter. Harcban va­gyok a felkelőkkel... — Mit tehetünk? — Mondják tneg a szövetsé­ges oroszoknak: ne tüzeljenek, kitörök hozzájuk a laktanyá­ból ... — Ekkor hazudott Ma­iéter úr, vagy november 2-i nyilatkozatában? Október 29—30-án tűzszünet jött létre a kormány és a felkelők között. Maiéter a tűzszüneti tárgyalásokon ek­kor már a kormánnyal szem­ben álló fél megbízottjaként szerepelt. A tűzszüneti egyez­mény értelmében a szovjet egységek visszavonultak Buda­pestről, elfogadott feltételük az volt, hogy a felkelők a kivonu­lást provokációkkal ne akadá­lyozzák. Mégis sok esetben lőttek rá ellenforradalmár fegyveresek a visszavonuló szovjet katonákra. A tűzszünet kihirdetése után megalakult a „Fegyveres Fel­kelők Forradalmi Bizottsága”. egy tehetséges katona .trage-4 *ett‘ diája; Utjának ilyetén alakulá-3 Most; új gondok, új tervek munkatársai szerint kemény, 4 szervezet. A csapatot új, fia­katonás ember, de hiú és ha-4 tál pedagógus, Szepesi Antal talomvágyó. A legelső alkal-4 irányítja ezentúl. A fiatal ne- végül Király Béla. Gömbös fa- mat megragadta, hogy az októ-^vej5 raost végezte el a testne- siszta miniszterelnök veje, volt béri napok „hőse” legyen, még 4 velési főiskolát Tele van am ha ellenforradalmárokkal való-« bicióval lelkesedéssel é# ren. cimboralas, közönséges árulás < ^ . _. i s ennek a „hősiességnek” az3geteg elképzeléssel. Eloszor is ára. A szovjet csapatokat pe-3azt sze,re ne megvalósítani, dig nem ő „verte széjjel" a Ki-< „csa c közvetve függjön az lián elől... Ez a nyugati rá- ^ úttörő szervezet az iskolától, diók és magyar cinkosaik daj-* Bizonyos mértékű független- kameséje. A szovjet harcko- 4 ség feltétlenül kell, hogy a csík a tűzszünet jelére vonul-3 gyerekek iskolán kívüli életét tak vissza. 4 töltse be új tartalommal az Az ellenforradalom a hősies- 2 úttöi ő élet. Megpróbálja ki­ség példájává aranyozta a Ki-J ’arn* e^-v külön klubterem lián „védelmét”. Legendák 4 megszerzését a csapat céljába, köre kelt útra a Kiliánról, 4A szervezet éppen az iskolán melynek valódi történetét a 4 kívül töltött, sokszor helytele- hadtörténészek most készülnek 4 nül elfecsérelt időt akarja fel­feldolgozni. Akadnak részle- 4 használni a gyerekek érdeké­tek. amelyek homályosak még. 4 ben. Tevékenységét a vasár- Nemcsak a hadtörténészeknek 4 napokra alapozná. Jobb idő­nyomozó hatóságainknak is < ben kirándulásokat, táborozá- sok mindent ki kell még déri- « sokat szerveznek, telente klub- teniök. A lényeg az, hogy Ma- < délutánokon szórakoznának a leter közéjük állt: árulás a 4 fiatalok. néppel szérűben, amelynek■* ' . ............. , k atonája volt. Nem hősiesség. J A baglyasi gyerekek turel- hanem aljas árulás színhelye í metlenül tűrték az októberi volt a Kilián-laktanya. < események következtében be­■* állt szünetet. A szakkörök le Ezen a lényegen ísem álltak’ mert a gyerekek 4 szívósan ragaszkodtak mű- pedig a mesterségesen da- 4 ködösükhöz. Az országban tán gasztott legendák szép hazug- J legelsőnek a baglyasiak kezd- ságai sem tudnak változtatni. 4 meS újra az úttörő mun­< kát. A vezetőség és az érettebb (Megjelent a Szabad Földben.) < pajtások úgy okoskodtak: nem horthysta vezérkari tiszt, aki az ellenforradalom hírére a kórházi ágyat hagyta etil s a harcok befejezése után az or­szágot is. November elsején megjelent Maiéternél az angol követség katonai attaséja. Látogatása nem egyszerű diplomáciai ud­variassági lépésként történt. Nem mint diplomata, hanem mint katona tette látogatását. Ezt még az akkori lapok is el­ismerik. hiszen az attasé nem­csak a harcokhoz „gratulált", de mindjárt katonai szakvéle­ménnyel is szolgált. Ez a lé­pése a diplomáciai tisztaságá­val nem fér össze, ezért utasí­tották ki nemrégiben Magyar- országról. Hovembcr 4-e után a Kilián még egy darabig el­lenállt. Jelentősége az ellen- forradalom számára azonban már az első tűzszünet megkö­tésekor véget ért. így fejező­dött be Maiéter dicstelen pá­lyafutása, melynek útja a Lu- dovikától a partizánokig, s a kommunista párttagságtól az ellenforradalomig vezette. Ma­iéter árulása nem egyszerűen a névben van a hiba, működ­jön csak továbbra is a már bevált úttörő-mozgalom, Ten­ni kell valamit, de úgy, hogy megváltozzék a szervezeti élet. Tervezgettek, gondolkodtak á dolgokon és készülődtek az új elképzelések alapján. Te­kintve, hogy éppen farsang ideje volt, , klubdélutánokat, táncestéket rendeztek. A ne­velők észrevették, hogy a gye­rekek szögletesen, mereven mozognak. Elhatározták, hogy ilyenirányú neveléssel is se­gítenek fejlődésükben. Társa­ságban kell tudni jól viselked­ni. Feszélytelenül, szabadon mozogni. Egy alkalommal az úttörő­háztól kapott meghívást a ké­zimunka szakkör. Ez a vasár­nap délután feledhetetlen él­ményként íródott szívükbe. Teázgatás közben ismerked­tek az úttörőház kézimunka- szakkörével, majd táncoltak, vidáman szórakoztak. Most a barátságos meghívás visszavá­gójára készülnek. Szeretné­nek ők is kitenni magukért; Felvetődik a kérdés, miből? A pénzszerzésre egész egyszerű megoldást találtak az úttörők; Szerepelni fognak és a bevé­telből ilyen célokra, meg ki­rándulásokra költenek. A kis­lányok kézimunkáiból kiállí­tást tervez Németh Lászióné, a szakkör vezetője. Egyes, jól sikerült darabokat pedig tom- bolajáték keretében kisorsol­nának. Ez a kis jövedelem a szakkör nyári kirándulására fordítódna. Egerbe készülnek. A csapatvezetőnek az az el­képzelése, hogy szemléltető módon, sok-sok kirándulással, tanulmányi látogatással ismer­kedjenek meg a gyerekek a haza nevezetességeivel. így, szemléltető, érdekes módszer­rel nevelnék őket a haza sze- retetére. Az a célúk, szórakoz­va tanítsanak és egészséges, hasznos tartalommal telítsék a fiatalok szívét, idejét. Jó mun­kát és még sok követőt kívá­nunk nekik ehhez a munká­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents