Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-27 / 16. szám

1957. február 87. NÓGRÁDI Népújság 3 KÉT TANÁCS- AZONOS GONDOK Sóik szó esett már községi ta­nácsainknál a tanácsdeimokrá- cia kiszélesítéséről. A tanács vezetői, amint növekszik ha­táskörük, egyre jobban érzik hiányát a dolgozok véleménye által nyújtott segítségnek. Ezért egyre több helyen vető­dik fel a kérdés: vajon mi aka­dályozza a tanácsdemokrácia további fejlődését? . 5. A berceli tanácselnök, Káp­lár elvtárs azt mondja el: — Bár végrehajtó bizottsá­gunk rendszeresen ülésezik, ezenkívül minden fontosabb ügyet külön megtárgyal, mégis alapvető hibák állnak a ta- nácsdernokirácia fejlődésének útjában. Ezek főleg a tanács­tagoknál jelentkeznek. Többsé­gükben ők is eljárnak a ta­nácsülésekre — amelyeket ma mór rendszeresen megtartunk —, a baj azonban az aktivitás­ban van. Egyesek közülük Igen tartózkodóak. Még mindig nem mernek fontos dolgokban, meg­felelően állástfoglaini. Vannak olyanok is, akik azért sértőd­tek meg, mert az ellenforrada­lom idején leváltották őket. Azt mondják nem bíznak ben­nük a község lakói. Pedig ami történt nem a község lakói, ha­nem az osztályidegenek tették és ezért most az osztályharc igazi értelmének gyakorlati megvalósításánál igen nagy szükség lenne, minden tanács­tag munkájára. Azt szeretnénk elérni, hogy elvtársaink tevé­kenysége necsak a tanácsülé­sek meghallgatásában merül­jön ki, hanem aktívabb mun­kát tudnának a dolgozók ne­velésében, szervezésében és nem utolsósorban a dolgozók véleményének kikérésében. Karancskesziben a tanácsta­gok mondják el: Karancskesziben eddig Kle­men! József, volt tanácselnök — akit az utóbbi héten felfüg­gesztettek — arról beszélt, hogy neki sok az ellensége és ez kihat nemcsak az ő, hanem a tanács munkájára is s ez nagymértékben hátráltatja a tanácsdemokrácia fejlődését. Vajon így van ez? ... Nemi- Nem így van! A tanácstagok és a becsületes dolgozók több­sége csupán azért volt pasz'- szív, mert mint mondották: — Nem akarunk olyan em­berrel együtt dolgozni, aki már nem egy esetben megfordította a kabátját. Nekünk becsületes, gerinces tanácselnök kell, aki a népért, a néppel együtt küzd. S ha ezt látja a község lakos­sága, bizonyára aktívan támo­gatja is munkáját. Eddig ilyen körülmények gá­tolták Karancskesziben a ta­nácsdemokrácia fejlődését. Sajnos ezt az igazságot a já­rási tanács elég későn és na­gyon nehezen vette észre, még a figyelmeztetések ellenére is. Ezért az a feladatunk, ha bárhol is hibát követünk el, marxista szemmel alaposan elemezzük a hibák okait. S ha ezt tesszük, világosan lát­hatjuk, hogy a tanácsdemokrá­cia fejlődéséhez elsősorban a tanács vezetőinek és a tanács­tagoknak aktív, közvetlen meg­győző, csakis a nép érdekét szolgáló munkája szükséges. Ezért javasoljuk, hogy a közel­jövőben a tanácsdemokráciát — a helyi viszonyoknak meg­felelően —, ahol erre szükség van, tanácsülésen vitassák meg; Idén is tovább szépül Salgótarján képe Az elmúlt időkben minden év­ben nagyobb összeget fordítottak Salgótarján szépítésére a meglevő parkok, sétányok rendbehozására és az újonnan épült városrészek­ben új parkok létrehozására. A városi tanács az idén is több mint 200 ezer forintot biztosít a város szépítésére. Az összeg feléből a meglevő parkokat hozzák rendbe és ültetik tele a virágágyakat. A másik feléből pedig a város szí­vében levő Petőfi tér kopár, el­hanyagolt területét varázsolják virágos, sétányokkal átszőtt park­ká. A későbbi tervek szerint a park közepében egy szobrot is ál­lítanak majd fel. A Petőfi tér par­kosítása szinte az egész város ké­pét megszépíti majd. Második helyen Az ország általános és közép- iskolás tanulói között folyó taka­rékossági versenyben Nógrád me­gye január hó végéig a második helyezést érte el. A tanulók több mint 200 000 forint értékű iskolai takarékbélye^et vásároltak. A kislétszámú iskolák között messze megelőzi a többit a mi- zserfai bányatelepi iskola. Itt egy- egy növendék 65,21 forintos beté­tet gyűjtött. Pusztabodonyban 37,50 forint, Nógrádkövesdsn 34,37 forint, Garábon 23,70 forint az egy főre eső átlagos megtakarítás. A középlétszámú iskolák cso­portjában kimagasló a kazáriak eredménye, 39,11 forintos a gyűj­tés. A rétságiaknak 17,04 forint, a csécseieknek 15,90 forint, a berce- lieknek 13.37 forint az egy főre eső átlaguk. Az Országos Takarékpénztár új fiókot létesített Kist erényén. Ez is, mint minden fiók az OTP összes ügyágazatával (LOTTÓ, TOTÓ, hitelügyletek, építési kölcsön, falusi lakó­ház építés, valamint takarék- betétekkel) foglalkozik. * Egyre népszerűbb a LOTTÓ. Ezidáig körülbelül 23 ezer szelvény talált gazdára me­gyénkben. * Balassagyarmaton a város sz»- rencsejátékosai örömére a közeli napokban LOTTOZO-TOTOZö he­lyiség nyílik. * A Fehér Annát tanulják Bocsárlapujtőn a színjátszók. Március harmincatlikára, far­sang vasárnapjára vidám ka- baréműscrral készülnek. * Nagyszabású farsangi kar­neválra készülnek a Megyei Tanácson. A jelmezes vidám estre március másodikén ke­rül sor. * Építik a kultúrházat Ka- rancslapujtőn. A szép modern épület 560 ezer forintos beru­házással készül. Mintegy tíz helyiség biztosítja majd a község lakóinak szórakozását. * A Vöröskereszt kéri a megye dolgozóit, hogy ruha- és egyéb kérelmüket ne a budapesti, hanem a Nógrád megyei Vö­röskereszthez címezzék. * Kegyvesztett lesz a nylon, mert hamarosan megjelenik a ftorlon. Az új műanyagot szov­jet mérnökök állítják elő, jó­val tartósabb a nylonnál és csak 120—125 foltnál olvad, tehát vasalható is. Hétszáznegyvenezer katonát szereltek le az elmúlt évben Kínában. A hadsereg létszá­mának csökkentését az idén tovább folytatják; Hírek a rétsági járásból A rétsági járásban mintegy 10 községben alakult meg az EPOSZ-szervezet, 310 taggal. Az EPOSZ-szervezetekben az ifjúságnak legjobbjai tömörül­tek. A vezetésre olyan fiatalo­kat választottak, akik munká­jukban. már régen is a fiata­lok előtt élen jártak. Lel­kesen készülnek több szer­vezetben a farsangi bálokra. Emellett kultúrcsoportokat alakítanak, ezek vezetésére pedagógusokat kértek meg. A Romhányi Cserépkályha- gyárban a színjátszó csoport Gárdonyi: „Fehér Anna‘‘ című háromfelvonásos drámáját ad­ták elő 23—24-én. A színjátszó csoport munkáját még decem­berben megkezdte. Munkájuk eredménye meg is volt, mert a fenti művel színpadra tud­tak lépni, s szórakoztatták a falu lakosságát. Több iskolában és óvodában a járás területén a szülői munkaközösségek és nevelő- testület a gyermekek részére farsangi karnevált rendezett, így például 24-én az alsópeté­nyi iskolában rendezték meg a farsangi karnevált a gyerekek részére. A nagyoroszi vöröskereszt szervezet farsangi bált rendez. A bevétel tiszta jövedelmét mentőládák beszerzésére és az orvosi rendelő előtt padok lé­tesítésére fordítják. A rétsági járásban több ter­melőszövetkezetben megkezd­ték a tavaszi istállótrágyázást, így például a tomácsi Sza­badság Termelőszövetkezet 30 . kh-n. a tereskei Zalka Máté | Tsz 21 kh-n, a romhányi „Rá- j kóczi” Tsz 20 kh-n, a felsőpe­tényi Tsz lő kh-n végezte el a tavaszi trágyázást. Kemény kézzel! Február 21-én kezdte meg a megyei bíróság Okolocsányi- tanácsa Ferenc István bűn­ügyének tárgyalását. Ferenc „közismert” személy me­gyénkben. Ö az, aki december 8-án gyilkos gránátot dobott a tanács épülete előtt a kar- hatalmisták és a tüntetők közé. Kötelességünk tehát, hogy tájékoztassuk olvasóinkat: a proletárhatalom bírósága ho­gyan ítélkezett a népi demok­rácia fegyveres ereje ellen támadó Ferenc ellen, aki tet­tével nagymértékben hozzá­járult a véres tragédiához. A bíróság teljes megértéssel kezelte Ferenc ügyét. „Erős felindultságában követte el tettét, önvédelmi motívumok is közrejátszottak, kisparaszti származású, a munkásosztály­hoz tartozik (!) — nem is »úgy« akarta”. Valahogy így — ilyen primitív módon — okoskodott a bíró. A védő is igen-igen erőlkö­dött ... Ciceróra hivatkozol!, azt hajtogatta, hogy fényt, világosságot akar az ügyre deríteni, pszichikai magyará­zatokkal próbálkozott. sőt még azt is kikutatta, hogy a provokátor apja 70 százalékos rokkant. Rendkívül meglepte a bíróság „kemény” ítélete. Sokallta a három évet, amit szívük mélyén — bizonyosan — a bírák is nagyon fájlal­nak. A védő erős felindultsá- gában — fellebbezett az ítélet miatt. Enyhítésért. Rendkívül kiábrándító és egyben szánalmas volt a bíró­ság mesterkedése. Túlságosan nyilvánvaló a szándék. A tár­gyaláson a bírák és a védő jóvoltából szinte megtisztulva került ki a vádlott, az a becs­telen provokátor, aki tettével nagymértékben előidézője volt sok ártatlan ember halálának.* Megyénk dolgozói joggal háborodnak fel az ilyen fajta bírósági eljárások ellen, ame­lyek valójában menlevelet adnak az ellenforradalom em­bereinek népellenes, népidé- mokrácia-ellenes cselekedeteik elkövetéséhez. Elég volt a vérből, nem gyilkoló szándék vezérel ben­nünket, de aki kezet emel a népi hatalomra, az milliók erejével, eltökéltségével kell, hogy szemben találja magát. Még a bíróságokon is! Vöröskereszt a betegek érdekében Bocsárlapujtőn sem tétlenkedtek a Vöröskereszt dolgozói. Tizenöten összefogtak és gyűjtési akciót in­dítottak a megyei kórház segíté­sére. Az akcióba jóformán mindenki bekapcsolódott. Ki-ki a maga mód­ján próbált segíteni. Elsősorban élelmiszert gyűjtöttek, pár nap alatt 160 darab tojást, 695 kilo-* gramm krumplit, 289 kilogramm babot, 12o liter tejet és 2835 fo­rintot adott a falu népe. Közös elhatározással az összegyűjtött pénzt is élelmiszerre váltották be. Vásároltak 100 kilogramm zsírt és 145 darab friss tojást is többek között a betegek megsegítésére. A község segítő szívvel adott küldeményét nagy örömmel fo­gadták a kórház betegei és orvo­sai. Tudósítás a ludányhalászi téglagyárból A Szécsény felé vezető mű- út mellett nagy kémény ágas­kodik a magasba. A domb­oldalban agyagbánya, benne a munka friss nyomai... A lu­dányhalászi téglagyár ez. Évente több mint 3,5 millió darab téglával járul hozzá az ország építőanyag szükségle­téhez, Ami az ellenforradalom után maradt A múlt év novemberében, decemberében nem a munká­tól, hanem a veszekedéstől, az ellenforradalom erőinek han­gos intézkedéseitől volt zajos a gyártelep. Az eredmény? Többek között az, hogy no­vemberben körülbelül 180 000, ry~ erek,, formás Iképe olyan A mint egy nagy gyereké, derű, bizakodás ragyogja be egész emberi lényét. Magas homloka, őszes haja, szem­üvege, s olykor-olykor meg­keményedő tekintete azon­ban nem is tanárt, de szi­gorú egyetemi professzort mutat. Valójában különös emberi ötvözet. Fiatalembe­rek módjára önfeledten gyönyörködik a természet színpompájában, nagyon szeret motorozni is, pedig 56 éves, nyugtalan szíve naprál-napra figyelmezteti az idő múlására. Nagyon szereti a természetet — ugyancsak várja már a ta­vaszt —, de nyughatatlan természetének valójában a gépeik, a technika világa, a gyár, a szívéhez oly közeli gyár jelenti az otthont. Puskás Lajost, a Tűzhely­gyár szerszámműhelyének vezetőjét jól ismerik a gyár­ban. Nem egy felelős beosz­tásban levő műszaki vezető őt vallja mesterének. Tisz­telettel, megbecsüléssel be­szélnek róla. Ha fiatal szakembert valami nehéz szakmai probléma foglal­koztat, az bizonyosan felke­resi őt. És nem hiába men­nek hozzá. Sok évtizedes munkája alatt nagyon sok tapasztalatot gyűjtött és ezt örömmel adja tovább a fia- talőkndk. 4 kiváló szakember — yj- mint fentebb már szó esett róla — nem zárkózik el a négy fal közé tudomá­nyával. Ha nem is „nagy politikus”, ha nem is vál­lalt soha hangoskodó szere­pet, de már kora ifjúsága óta részese a munkásosztály Együtt a többiekkel. ­harcának. Hogy is tör­tént? ... Édesapja, a szin­tén kiváló szakmunkás — Ágoston bácsi — az Acél­árugyárban dolgozott, szeg- verő volt. Egyszerű munkás és a tizenhárom tagú csa­lád — tizenegy gyerékük volt — egyetlen kenyérke­resője. Nehezen, nagyon ne­hezen éltek és nemcsak ők. Ügy látta a fiatal fiú, hogy a szomszédok is és még na­gyon sók százan, ezren a városban. A munkások szer­vezkedtek. Puskás Ágoston egyre gyakrabban ment el úgy otthonról, hogy a féltő asszony nem tudott útja céljáról. Ekkor az anya a kis Lajcsit küldte utána, hogy kifigyelje: hová megy az édes’. Lajcsi akkor még nem tudta, hogy milyen ko­moly megbízatást kapott. Követte apját. Útja a váro­si zsidótemetőbe vezetett. Már többen vártak rá. A fiú nem mert hozzájuk kö­zeledni — így lett védőjük, figyelőjük. Csak később tudta meg, hogy édesapja a szegverők főbizalmija volt... A tanácsköztársaság ideje alatt a 18 éves fiú is fegy­verrel védte a proletár ha­zát az intervenciósok ellen. Tfa ez az élmény nem is -CZ jegyezte el a politiká­val, de mindmáig elevenen él emlékezetében. Megmu­tatta hovatartozását... egy életre szólóan ... Egy szó, mint száz, Pus­kás Lajos a felszabadulás után nyomban tagja lett a kommunista pártnak. Ek­kor, ezután sem a szavak politikáját tartotta feladatá­nak. El-eljári a gyűlésekre, de ő mindenekelőtt azt tar­totta: minden szép szónál többet jelent a tett. Dolgo­zott becsülettel ereje sze­rint, de különösen a „fordu­lat éve” után egyre több do­loggal nem értett egyet. Bántotta az idősebb dolgo­zók mellőzése a vezetésből. Nem tetszett az sem, hogy becsületes embereket is súj­tottak adminisztratív intéz­kedéssel. Nem tudott meg­békélni a termelés túlhajlá- sával sem ... Bántotta mindez, de meg volt győződve: ez a demok­rácia az enyém, bármennyi is a vad hajtása. Látta az építés hibáit, sokszor vitá­zott is önmagával: jó irány­ban haladunk-e? De akár­hányszor a politikus fölé kerekedett a gondolkodó, a különböző újításokon töp­rengő műszaki ember. Ott­hon szabad órájában is munkáján elmélkedett... Sokáig foglalkoztatta a tűzhelyek hamusládájának problémája. A láda elkészí­tése aránytalanul sok időt igényelt, Azon mesterkedett, hogy új szerszámokkal, bi­zonyos műveletek egyszerű­sítésével, illetve kiiktatásá­val gyorsabban és olcsób­ban készüljenek el a ha- muslédák. Fáradozása nem volt hiábavaló. A korábbi tizenhét művelet helyeit most hárommal készülnek. Nagy jelentőségűék újítá­sai a gazdaságos termelés szempontjából. Ezt a té­nyek, a tettek beszédét tart­ja ő a legtöbbre. ~fps jött október ... Rend­je kívül megdöbbentették az események. A külföldi rádióadók uszító adásait hallva már a harmadik nap nyilvánvaló lett előtte: ez nem más, mint ellenforra­dalom. Soha nem gondolt arra, hogy valaha is cser­ben, hagyhatja a szocializ­mus eszméjét, de ezekben a borzalmas napokban fájdal­mas önvád kínozta, hogy idáig juthattunk... Amikor a gyárban meg­kezdődött a pártszervezés, az elvtársak feDkeresték Puskás Lajost is. Tekinté­lyes, megbecsült munkás, 45-ös kommunista — így jellemezték — köztünk a helye. Puskás Lajos nem a felelősségtől való félelem, nem a számítás, hogy hát­ha... nem ilyen elgondolá­soktól vezettetve nem fo­gadta el a meghívást. 56 éves már ... meg az­tán az elkövetett hibákkal, bűnökkel sem tud közössé­get vállalni... Hazai be­szélgetés tárgya lett Puskás Lajos újbóli párttagsága. Sokkal több szál köti őt a munkások harcához, mint­sem hogy egyszerűen elin­tézhetné ilyen aggályokkal az ügyet. Igaz, idős ember már, a szívével is sok baj van, de mégsem maradhat el a többiektől, együtt kell menetelnie a fiatalokkal, akik felnéznek rá, akik megbecsülik őt... És az ap­ja emléke... Embersége nem engedte a döntést halogatni. Felkeres­te az intéző bizottság elnö­két és kérte, hogy írja be öt is. Puskás Lajos megta­lálta helyét. (Túrái L.) decemberben pedig mintegy 220 000 égetett tégla nem ké­szült el. Azokban a napokban a gyárban bizony kevesen gondoltak arra, hogy ez a mennyiség több mint 13 két- szoba-összkomfortos családi ház felépítéséhez lenne ele­gendő. De az ellenforradalom más módon is kárt okozott a gyár­ban. összekeverték a béreket az elszámoláskor. Galló János és Puszta Mihály arról pa­naszkodnak, hogy egy, illetve két nap után más vette fel a bérüket. (Intézkedés még most sem történt). Ugyanakkor olyan módon „rendezték“ a fizetéseket, hogy a nehezebb, magasabb szakképzettséget kí­vánó munkán dolgozók rosz- szabbul jártak. (Azóta ezek­ben az ügyekben történt vizs­gálat, amely sajnos erősen ki­fogásolható. A Pest megyei Téglagyári Egyesülés revizora, Agner László megállapította, hogy a panaszosok nem jártak rosszabbul, mert például de­cember 21-től három napig a bányában dolgoztak az előző munkájuk után járó bérért. Viszont a műszakikönyvekből kiderült, hogy nem is dolgoz­tak ott. Ez az egy példa is igazolja, jogos a kívánság, hogy ismételten, de most már alaposan, a tényeknek meg­felelően intézzék el az ügyet.) Az ellenforradalom tehát ebben a kis üzemben is nem­csak súlyos termeléskiesést okozott, hanem igyekezett egy­mással szembeállítani a dol­gozókat, vad hajszáiba kezdett a kommunisták ellen. Érdemes néhány sorban bemutatni en­nek a tevékenységnek egyik főalakját, Horváth Bélát, a téglagyár akkori vezetőjét. Horváth, az akkori vezető Horváth a Horthy-rsndszer- ben önkéntes repülőtiszt­helyettes volt, ami elég nyugo­dalmas életet biztosított szá­mára. Igyekezett a felszaba­dulás után is jó elhelyezkedést találni. Előbb mint technikus dolgozott a tatarozó vállalat­nál, majd a ludányhalászi téglagyár vezetője lett, — Üldözött vagyok — ke­sergett, amikor egy halálos balesetért, meg 300 ezer téglahiányért börtönbüntetés­re ítélték... — Üldözött voltam — kia­bálta jó hangosan az október­végi napokban, s tüneményes gyorsasággal a forradalmi bi­zottság elnöke, a nemzetőrség parancsnoka, majd ismét a ludányhalászi téglagyár veze­tője lett..; Horváth vezetésével lefegy­verezték a határőrséget, a parancsnokot géppisztolyosok kényszerítették a fegyverek kiadására. Volt horthysta katonatiszteket állítottak á határőrség vezető posztjaira, Leváltatta a rendőrség egész tiszti állományát. A nemzet­őrségbe kulákökat, büntetett előéletű egyéneket gyűjtött maga köré. Katona ember lévén tudta, hol kell kezdeni az ellenforradalmi szervez­kedés biztosítását;; 9 Példa­képe, az egy napos honvédelmi miniszter, Maiéter után ha­ladt. Vad hajszába kezdett a kommunisták, az ávósok ellen; Ügy akarta kézrekeríteni és rövid úton végezni az ÁVH-s beosztottakkal, hogy gyere­keiket állította a géppisztoly­cső elé. — Na, ronda fattyúk, mond­játok meg hol van apátok, különben végetek van — ordította. S nehogy valami váratlan meglepetés érje, ügynököket állított a postára, akik le­hallgatták a telefonbeszélgeté­seket. Közben pedig állandóan ivott, helyesebben ittak, ő is, meg társai is. Hiába, a sok gya­lázatos tettet csak feledni kellett valahogy, meg bátorság is kellett a végrehajtásához; Hogy miből tellett italra? Egy­szerűen kirabolták az ÁVH gazdasági beosztottjait. 14 000 forintot szedtek így össze! Ebből aztán tellett az éjjel­nappali mulatozásra. Négy millió tégláért Horváth most már meg­érdemelt helyén van. Ha meg­nyugtatóan rendeznék a még fennálló sérelmeket, akikor a dolgozók még nagyobb lendü­lettel végzik majd munkáju­kat. A forradalmi munkás­paraszt kormány messzeme­nően gondoskodott eddig is a gyár I dolgozóiról. A január 1-től végrehajtott bérrendezés nyomán 27 százalékkal emel­kedett a béralap. Húsz év után most végzik először a kemen­ce újra-boltozását, hogy már­cius elején teljes erővel meg­indulhasson a téglaégetés. A ludányhalászi téglagyár kollektívája úgy akar dolgoz- ni, hogy ebben az évben közel 4 millió téglát adjanak az országnak, az új lakások épí­tőinek . ; i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents