Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-27 / 16. szám

■f I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! hémüsáa AZ MSZMP ÉS A N 0 G R ADM E GYE 1 TANACS LAPJA % n. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM. Ara .*0 fillér 1957. FEBRUÁR 27. Megyei díszünnepség a Szovjet Hadsereg fennállásának 39. évfordulója alkalmából A Szovjet Hadsereg meg­alakulásának 39. évfordulója alkalmából szombaton este díszünnepséget rendeztek Sal­gótarjánban a megyei tanács dísztermében. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak a megyei MSZMP intéző bizottságának tagjai, a megyei tanács képvi­selői. a szovjet és magyar fegyveres erők vezetői, kiváló dolgozók és a kulturális élet képviselői. A dfezün népségét Borsos Pál alezredes nyitotta meg, majd Meruk Vilmos ezredes tartott ünnepi beszédet. Beszédének első részében a Magyar Népköztársaság mai helyzetével foglalkozott. El­mondotta, hogy a szocializmus építésének igen nehéz szaka­szát éljük. Kemény, de győzel­mes harcban állunk legmegve- szekedettebb ellenségünkkel, az ellenforradalommal. Ma még nem mondhatjuk el — mondotta —• hogy ezt a küz­delmet befejeztük. Jelentős si­kereket arattunk, az ellenfor­radalom fegyveres erejét szét­zúztuk. de továbbra is teljes harckészültségben kell állnunk és küzdeniink igazságunkba vetett hitünkkel és a győzelem a miénk lesz. Különös örömünkre szolgál, hogy a mai napon a magyar népnek oly kedves felszabadí­tót barátot, a Lenin alakítot­ta Szovjet Hadsereg fennállá­sának 39. évfordulóját ünne­pelhetjük. (Hosszantartó taps.) Majd így folytatta: — Ezt a napot nemcsak Budapesten, Salgótarjánban és szerte az or­szágban, vagy Szovjetunióban • iínnepUk;~'hartem -mludeuiUl a világon a dolgozók milliói em­lékeznek meg erről az évfordu­lóról. Ez nem véletlen, hiszen n világtörténelem sok hadsere­get ismer, olyanokat is, ame­lyek arattak győzelmeket, de ezek a győzelmek csak ideig- óráig tartottak. A Szovjet Had­sereg egyedüli a világon, amely győzelmet aratott, örökkön tar­tó győzelmet és ezzel kivívta a népek csodálatát és háláját. Ezt a hadsereget a világ népei magukénak tudják, mert a bé­kéért, a dolgozók érdekeiért száll síkra. Ezután a Szovjet Hadsereg nehéz küzdelmeit és győzelmeit ismertette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő években. Elmondta, mily ne­héz volt a Szovjet Hadsereg harca a fiatal szovjet köztársa­ságra törő 14 ország interven­ciós csapatával szemben. Majd elmondta, hogy ettől az Időtől kezdve, miután a szovjet had­sereg kiűzte hazájából az ide­gen betolakodókat, az imperia­lizmus nem tudott megbékélni azzal a gondolattal, hogy van egy hadsereg, amelyik gátját veti hódító törekvéseinek. Majd a II. világháború győ­zelmes csatáiról beszélt és így folytatta: — A Szovjet Hadsereget az internacionalizmus mély gon­dolata hatja át. Ennek a kö­telességének tett eleget akkor is, amikor 1956. októberében ismét segítséget adott a Ma­gyarországon dúló ellenforra­dalom leveréséhez. Ezzel újból meg szabadított a hazánkat az elnyomatástól, de megvédte ténykedésével a világ békéjét is. A II. világháború után most másodszor ismerhettük meg a Szovjet Hadsereg erejét. Meg­győződhetett mindenki a Szov­jet Hadsereg magas techniká­járól, s mélyen emberi arcula­táról. Ennek a hadseregnek a láttára minden békeszerető embert a megnyugvás tölt­heti el. Meruk Vilmos ezredes ünne­pi bevzéde után felszólalt Fi - nogénov elvtárs, a Szovjet Hadsereg tisztje, aki felszóla­lásában elmondta, hogy a ma­gyar nép mindig számíthat a szovjet nép őszinte, baráti tá­mogatására. Az ünneplő közönség hosz- szan éltette a szovjet és ma­gyar nép barátságát. A díszünnepség az Interna- cionálé hangjával ért véget. Mógrád megyében háromszor annyian ^ 11 ' mint amennyi dolgozóra szükség lesz a munkásőrségben A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a munkásőrség szer­vezéséről hozott törvényerejű rendelete nagy visszhangra talált Nógrád megyében. Már a rendelet megjelenését követő napon többen jelentkeztek, mint amennyi munkásőrre szüksége lesz a megyének. Azóta ez a szám minden nap növekedett és szombaton már az előirányzottnál háromszor több jelentkezőt tartanak nyilván a gyárak, a bányák, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és gépállomások pártszervezetei. Az elsők között jelentkeztek a párt kipróbált, gazdag tapasztalatokkal rendel­kező idős harcosai az 1919-es és a 1945-ös kommunisták, de sok a fiatal és megtalálható a nép védelmére fegyvertkérők között a nógrádi asszonyok is. Nógrád megyében biztos kezek örködnek majd a rend, a termelés zavartalansága, a szocia­lizmus vívmányai és a népi demokratikus államrend felett. PIRAMIDA A Nógrád megyei Rendőr­kapitányság felhívja a megye lakosságának figyelmét, hogy különösen a salgótarjáni já­rásban és városban, de más területeken is elterjedt PIRA­MIDA néven szereplő társas nyeremény játék, amely álla­milag engedélyezve nincs. E játékkal egyes személyek megkárosulnak, míg más sze­mélyek jogtalan előnyre tesz­nek szert. Felhívjuk a lakosság fi­gyelmét, hogy e társasjátéktói tartózkodjon és dolgozótársait is figyelmeztesse, hogy e sors­játék törvényellenes. Ameny- nyiben e sorsjáték a figyel­meztetésre nem szűnik meg, úgy a listákon szereplő öt fős csoportok ellen a főkapitány­ság felelősségrevonást fog al­kalmazni. Az egyes szervezők azzal ;n- dokolják, hogy a sorsjáték más népi demokratikus orszá­gokban is el van terjedve. Ez nem helytálló és ezzel több becsületes dolgozót is becsap­nak. Szabó István őrnagy. Megyei Főkapitányság TARTALOMBÓL: A Salgótarjáni pedagógus párt- szervezet nyilatkozata. * Tudósítás a ludányhalászi téglagyárból. * Emlékezés a viharos időkre. F arsar^í karnevál MWán Most azonban a legifjabbak ural­ják a népművelő­dési ház bálter­meit. A jól sikerült jelmezek bemuta­tója után a „kora­esti” két órától a „késő éjszakába” nyúló 8 óráig ti­pegtek a táncos lábak. IVÓVÍZ! IVÓVÍZ! IVÓVÍZ! A lakosság kérdez, a városi tanács válaszol A 33-as bérház, a Forgách utca, a vágóhídon aluli város­rész lakói panaszkodnak: bű­zös, rozsdaszínű, zavaros az ivóvíz. Mi ennek az oka? Nem okoz-e betegséget? A beérkezett panaszok nyo­mán a városi tanács egészség- ügyi, valamint műszaki és ipa­ri osztálya megindította a vizsgálatot és a kérdésekre a következőket válaszolja: A város ivóvízkútjai az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet vizsgálatai alapján ártal- j más baktériumokat nem tar- j talmaznak. így tehát ivóvíz- j nek alkalmas. Egy kutunknál merült fel az a tény, hogy a keménységi foka meghaladta a megengedettet, de ez nem jelenti azt, hogy ivóvíznek nem fogadható el, csupán ház­tartási célra való felhasználá­sát nehezíti meg. A beérkezett panaszok legtöbbje a rozsdás víz miatt érkezik. A rozsdáso- dás egyik oka, hogy a vásár­téren épült bérház belső cső- I üveggyártól lefelé levő lakói hálózatát vascsövekkel szerel- í leginkább arról panaszkodnak, ték fel. Miután a villamossági 1 hogy bűzös az ivóvíz. Erre az hálózat átépítése folytán áramzavarok voltak, a vízve­zetékekben hosszabb ideig állt a víz. A vízben levő szabad szénsav a csövek belső részeit megtámadta és ezáltal a csö­vekben vasoxid képződött. Ezekre a hibákra rányomta a bélyegét az ellenforradalom alatt elhanyagolt karbantartá­si munka hiánya is. A szerelő­részleg már hozzáfogott ezek­nek a hibáknak a kijavításá­hoz. Vannak olyan kutak, amelyeknél az utóbbi időben szivattyút kellett cserélni és egy-két napig a vízhálózatban állt a víz. Ezek is hozzájárul­tak a rozsdásodáshoz. Rövide­sen ki fogjuk mosni a hálóza­tokat, ahol a rozsdásodáso.k | fennállnak. I A város lakosságának az alábbi megnyugtató közlést tudjuk adni. A vágóhíd mellett van egy mélyfúrású kút, amelynek a vize időnként erősen kénhid- rogénos, szagos. Ez azonban az egészségre nem ártalmas. Egyébként a városi tanács egészségügyi csoportja a bűzös vízből mintákat vett, felküld- ték az Országos Közegészség- ügyi Intézethez vizsgálat cél­jából, s a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a víz jó, ivásra alkalmas. Azért, hogy minden kételyt eloszlassanak, a kutakból is­mét vízmintákat vettek, amit Budapestre küldtek közegész­ségügyi kivizsgálás céljára. Ha megérkezik a vizsgálat ered­ménye, közölni fogjuk. Ettől eltekintve — mint mondják — a víz egészségre nem ártal­mas. A FEBRUÁRT MÁR NYERESÉGGEL ZÁRJA A SALGÓTARJÁNI TŰZHELYGYÁR A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozóit nem érte váratla­nul a vállalati gazdálkodás megszilárdításáról szóló kor­mányhatározat. Ezekről a kérdésekről nyilatkozott az MTI munkatársainak Oravecz László a vállalat igazgatója. — Gyárunk dolgozói -— mondotta Oravecz László ja­nuár 11-e óta az eddiginél ösztönzőbb és reálisabb telje­sítményrendszer szerint dol­goznak. A teljesítményre és az önköltség csökkentésére azonban januárban még fé­kezően hatott az energia és anyaghiány, valamint az el­bocsátások — bár ez elég mérsékelt volt — miatt kifize­tésre került összegek. Az új bérezés kedvező hatása feb­ruárban érvényesült. Terme­lésünk néhány nap múlva már eléri a régi színvonalat és különösen örvendetes, hogy ebben a hónapban nem lép­jük túl a törvényes béreme­léssel korrigált harmadik ne­gyedévi önköltségünket és a februárt nyereséggel zárjuk. — Az elkövetkező (hónapok­ban még messzebb megyünk. Azt akarjuk, hogy önköltsé­günk akkor is alacsonyabb legyen a réginél, tha az össze­hasonlítási alapot képező har­madik negyedévi termelési költségbe nem számoljuk be­le a törvényesen engedélye­zett béremelés összegét. Az Májusban megkezdi munkáját az ország legmagasabb kötélpályája A salgótarjáni erőmű mellett épül az ország legmagasabb kötél­pályája. amelynek decemberi be­fejezését az októberi események zavarták meg. A Duclos Bánya- gépgyár dolgozói az idén folytat­ják a munkát és jelenleg a leg­nagyobb tartó-oszlopot szerelik, amelynek hossza meghaladja az erőmű legmagasabb kéményét is. Külön érdekesség, hogy az oszlo­pok vasszerkezetét az eddig is­mert négyszögletes megoldás he­lyett háromszög keresztmetszetűre készítik, amellyel a változatlan teherbiróképesség megtartása mel­lett jelentős mennyiségű hengerelt anyagot takarítanak meg. A kö­télpálya majd légvonalban 1300 méterre szállítja el az erőmű sa­lakját és ötször olyan gyorsan, mint az eddigi kézi csillézés. Ez lehetővé teszi, hogy a kémények­ben elektromos pernyeleválasztó berendezéseket helyezzenek üzem­be, ugyanis eddig a kis szállítási kapacitás miatt a pernyét kény­telenek voltak a levegőbe enged­ni és így naponta mintegy 15 va­gon szálló hamuval rontották a környék levegőjét és a gazdálko­dók földjét. A bányagépgyár dol­gozói most azt tervezik, hogy má­jusban már átadják a mintegy 7,5 millió forintos költségből épített új kötélpályát. üzemvezetőség és a munkás- tanács azért már összegyűj­tötte a dolgozóknak a gaz­daságosságra és a termelé­kenységre vonatkozó javasla­tait, hogy ezeknek önköltség- csökkentést eredményező meg­takarításából korszerűsítsük a vállalatot. Tervünkben szerepel, hogy a lemezsajtolási munkaműve­letek összevonásával két- há­romszorosára emeljük a ter­melékenységet. Gépesítjük a salakmozgatást, az anyagszál­lítást. rakodást. Lerövidítjük az anyag útját és egy melegí­tő berendezéssel meggyorsítjuk a krómozást. Az a célunk, hogy az ön költségcsökkentő beruházásokkal évente mint­egy 10 millió forintot takarít­sunk meg. így az év végén nyereséget oszthatunk majd dolgozóinknak és tekintélyes összeggel járulhatunk hozzá népgazdaságunk bevételéhez. A bolgár nagykövet látogatása Salgótarjánban Február 20-án a bolgár nagykövet baráti látogatást tett a salgótarjáni iparmedencében. Ellátogatott a Salgótarjáni Üveggyárba, az Acélárugyárba és az egyik közeli szénbányá­ba, ahol hosszasan elbeszélge­tett a munkásokkal. A nagy­követ kinyilvánította tetszését az iparmedence munkatempó­jával kapcsolatosan. A baráti látogatás szívélyes légkörben folyt le. Legyőzzük a munkanélküliséget Biztató híreket közölt a munkaközvetítő iroda. Már ott tartunk, hogy a gyárak, válla­latok, üzemek az irodán be­jelentett munkanélkülieKbol nem tudják kielégíteni munka­erőigényeiket. Orosházi Gyula, az iroda egyik előadója közöl­te többek között a következő­ket: — Az Acélárugyár mintegy hatvan főt keres azonnali fel­vételre. A Tűzhelygyár szám- szerint még nem nyilatkozott, de állandóan vesz fel munká­sokat. A tavasz munkalehető­séget biztosít az építkezések­hez elhelyezkedőknek is. Pil­lanatnyilag mintegy kétszáz embert keresnek, segédmunká­sokat, kőműveseket és kubiko­sokat a nagybátonyi építkezé­sekhez. Átmenetileg problé­ma még az adminisztratív munkakörben elhelyezkedők helyzete, de már itt is javulás történt.. A városi tanács, az állami biztosító már felvett néhány dolgozót. Sokan közü­lük eredeti szakmájukban he­lyezkedtek el. A helyzet igen biztató, már munkaerő hiányról panaszkod­hatunk — fejezte be nyilatko* zatát Orosházi Gyula. Amíg a 240 csille szén felszínre kerül Csipkés bányaüzemben dol­gozik Hegyes Ignác ifjúsági frontibrigádja. Mint már erről lapunk hasábjain korábban is beszámoltunk, a fejtés az üzem termelésének 65 százalékát ad­ja. Felkerestük a brigádot, ahol bizony nem a legjobban fogad­nak. Az sem titok, hogy csak bizonyos előrehaladás után kapja meg a kellő omlást és csak azután tud termelni fo­lyamatosan. Azért ha nehezen Is, de a három műszakon 240 csille ke­rül a felszínre a fiataloktól S most, hogy már elfogyott a szén, a biztosítás következik. Egy műszakon 15 ácsolatot ké­szítenek el, s körülbelül 80— 100 darab deszkát használnak fel. Ezzel is baj van. — Képzelje el, minden desz­kából 30—40 centimétert kell levágni, mert nagyon hosszú és amit levágunk, az kárbavész — mondja Hegyi elvtárs. Valljuk be őszintén, ez nem tartozik az anyagtakarékosság­hoz, s mindezért a fatelep a hibás. Bár már megígérték, hogy megfelelő méretű deszkát küldenek a frontra . .. Bizony ezt nehéz kivárni, de van ettől nagyobb baj is. Er­ről beszél Bodor József Pál 23 éves fiatal. — Ismerem a bányafát, de fűzfát bányában nem láttam soha. de nem is hallottam. Mi meg azt kaptunk kalitkázás- hoz. Természetesen nem jó, hi­szen vizes, puha, a nyomásnak nem áll ellen. Ez bizony így van, volt sze­rencsém meggyőződni róla, mi­közben hasoncsúszva mentem körülbelül 8—10 métert. Higgye el elvtárs. még éjjel is a fűzfával álmodom — mondja Bodor elvtárs. A szén igen jó minőségű, I. telepű, csak igen kemény. Most is éppen fúrnak, hogy jövesz- teni tudják a szenet. Egy mű­szak alatt körülbelül 110 rob­bantás történik, ha rendesen folyik a munka. Van tehát munkája a fúró­gépnek, nem hever a vágat szé­lében. Igen ám, de ha már el­robbantották a szenet, újabb probléma akad. — Az alsó MT 5-ös rázó­csúszda igen kis teljesítményű. Ha 3—4 ember elkezd rakodni, a gép leáll — mondja Vincze István Jozsó. Szerencsére nem sokáig, mert már a következő átszere­lésnél kapnak egy újabb MT 8-as nagy teljesítményű rázó­csúszdát. Szeretnék, ha többet törődne az üzemvezetőség olyan kis dolgokkal is, mint például a csúszdacsavar. A brigád a sok nehézség el­lenére is megállta a helyét. Je­lenleg még ugyan az elemi erők is akadályozzák őket, de rövidesen úrrá lesznek a ne­hézségeiken, Hortobágyi 05151275

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents