Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)
1957-02-13 / 12. szám
4 NÓGRÁDI Népújság 1957. február 13. BÚCSÚZTATÓ Megható kis ünnepségre Hát sok szerencsét kívánunk gyűltek össze az acélgyári kul- az új élethez — búcsúzunk túrotthonban szombat este. A Kirner nénitől. A Karancskesziből indul» autóbuszon... gyár igazgatósága, szakszervezeti és munkástanácsa 160 öreg dolgozóját búcsúztatta. Százhatvan munkában megőszült öreg munkás lép ki most végleg a gyár kapuján. Második otthonuk volt eddig a gyár, amit nem könnyű szívvel hagynak el. Egy egész generáció 30 ■—40—50 évi nehéz, fáradtságos munkájára tett most pontot ez a meghitt kis vacsora. A kezdeményezés eredeti és magával ragadó. Amikor belépünk az alkalomra kicsinosított terembe, a fehér asztalok körül már valamennyiőjüket együtt találjuk. Folyik a meghitt beszélgetés, a munkában eltöltött évekre emlékeznek, és a jövőről tervezgetnek. Nehéz szívvel vesznek búcsút a gyártól, munkához szokott kezüknek szokatlan lesz a pihenés. Van, aki szívesen maradna még', van, aki már áhitja a pihenést. Kifelé menet egy idős bácsi magához int bennünket: — Én nem örülök a nyugdíjazásnak — mondja — gyógyíthatatlan betegségem van, még a múlt rendszerben szereztem. Emiatt az utóbbi években nem dolgozhattam a szakmámban, könnyebb munkára tettek. Így persze alacsonyabb volt a kereset is, és eszerint kapok nyugdíjat. Sajnos, 570 Ft-ból ketiecskén alig tudunk megélni ... Hasonló panasza van Szlifke Ferencnek: — Mi pedig hárman leszünk 670 Ft-ra — panaszolja. — Már számvetést is csináltam. Egy napra 20 Ft jutna, ebből egy főre hat forint nyolcvan esik. Ennyiből háromszor étkezni, lakbért, villanyt, tüzelőt fizetni, és még ruházkodni is, nagyon nehéz. A legtöbb panaszosnak — így Esztergomi Gézának, Dubi- nyi Lajosnak is —, akik a Molnár József például majd- gyárban eltöltött 45—50 évet — Nem állná! fel — Hogyne! Hogy fiacskám? a bácsi leüljön! nem 54 évet töltött a gyárban, 800 forint nyugdíjat kap. Az új nyugdíjrendelet gondoskodik öreg napjairól. Molnár József örül a pihenésnek, de nem szeretne most már örökre elszakadni a gyártól. Bármikor szívesen visszajön — mondja —, ha szükség lenne rá. Ezek az emberek alaposan elsajátították a szakmát. De nem elégedték meg ennyivel. Legtöbb közülük 30—35 fiatalt nevelt jó szakemberré, így az utánpótlás is biztosítva van. Kimer Róbertnének mindössze 14 ledolgozott éve van. — Tizennégy éve halt meg a férjem — mondja —, így kerültem az Acélgyárba, hogy biztosítsam a megélhetést magam és két fiam számára. Azóta a fiúk megnőttek, szakmát tanultak. Apjuk örökébe léptek, mindketten esztergályosok. Én pedig megöregedtem. 53 éves vagyok és bizony jólesik majd a pihenés. Ezért főként szakmájukban töltötték —, az a sérelmük, hogy kevesebb nyugdíjat kapnak, most önhibájukon kívül (betegség, öregség), olyan beosztást kapták, ahol kevesebb a fizetés, s a nyugdíjat eszerint számítják ki. A megoldó ötlet önként felvetődik. Nem lehetne úgy elbírálni az, ilyen eseteket, hogy amennyiben éveinek nagy részét, mondjuk 70—80 százalékát a szakmában töltötte a dolgozó, a nyugdijat a szakma mostani dolgozóinak átlagfizetése alapján kapná meg? Ügy hisszük, ez valóban sok jogos sérelmet megoldana. De tálalják is már a vacsorát, ideje búcsút venni. Itt most minden értük van, nekik játszanak a „Szürke fiúk“, értük szorgoskodnak a szakácsnők, hagyjuk hát mi is magukra őket. Összeszoktak, együtt öregedtek meg, töltsék a búcsú perceit is egymás között. Néhányan keserű szájízzel ... , , kezdenek vacsorához. Őszintén örültem meg a nyugdíjazásnak, jogos pal,aszuk miÉs mennyi nyugdíjat kap? — előbb orvoslásra kerül. A kérdezzük. többség azonban jókedvűen, — ötszáz forintot — feleli derűs hangulatban, remények- — nem nagy ößszeg, de gyere- kel telve mond búcsút máso- keim támogatásával ki lehet dik .otthonának, jönni belőle, U-né A WACYVILÄGBól „Épül a. nap-kályha” Amerikai tudósok elhatározták, hogy Uj-Mexikóban óriás kályhát építenek, amelyben tükrök segítségével felhasználják a Nap hősugarait. A tervek szerint a kályha 20— 30 ezer kis tükörből épül és tíz emelet magas lesz. Az építkezés költsége 4.5 millió dollár. Nem közölték előre, hogy mire akarják felhasználni a nap-kályhát és milyen meleget sugároz majd. Különben közlik, hogy Franciaország is elhatározta egy ilyen nap-kályha építését, mégpedig a Pireneusokban. A kályha jövőre mér „melegít”. Üj elasz találmány: hangtalan zongora Ismeretes, milyen sok kellemetlenséget okoz szomszédainak a kezdő zongorajátékos. Unalmas ujjgyakorlata: alaposan megtépázzák a szomszédok idegrendszerét. Ezen igyekszik most segíteni egy milánói zongorakészítő, aki olyan zongorát konstruált amelynek hangját csak a zongorázó hallja. A zongora hangját csak fejhallgatón lehet hallani, így a zongorajáték még Adjunk már végre nagyobb önállóságot Nagyon sok emberben felvetődött a gondolat, vajon a létszámcsökkentés — különösen a hivatalokban — milyen eredményekkel jár? Ezért látogattunk el a pásztói járási tanácshoz, hogy ezekre a gondolatokra, kérdésekre választ adjunk. Elsőnek Vasdobos Páltól, a járási tanács elnökétől érdeklődtünk, aki a következőket mondotta: — A létszámcsökkentés legfőbb pozitívuma, hogy a megyei tanácsnál is csökkent a létszám és onnan is csak a leglényegesebb, a rendeletekről küldenek iratokat., vagy tájékoztatót. Kevesebb a levélváltás. így mi is többet tudunk foglalkozni a lakosság problémáival, hiszen az a cél, hogy minden ügyet gyorsan, törvényesen elintézzünk. Eddig na- gvon sok adminisztrációs munkát kellett végeznünk és nem egy emberünknek csupán adatokért kellett a járásban futkosnia. Ez ma már nincs. De meg kell mondanunk, hogy a létszámban megmaradt munkatársak munkája nem köny- nyű. Elsősorban azért., mert 16 fővel csökkent a létszámuk (ez mintegy 20 000 forint megtakarítást jelent havonta). Másodsorban azért, mert a régi ügyvitel teljességében megmaradt. Az elnökön kívül még többen is beszéltek a munkatársak közül arról, hogy a létszámot — bár csökkentették, de a munkát azt nem. Elmondották, hogy még nincsenek tisztázva a hatáskörök sem járási szinten, sem a munkatársak között. Az érkezett aktákat, leveleket egymásnak utalgatják. s hem intézik kellő felelősséggel, gyorsasággal. Az adócsoportnál helyesléssel nyilatkoztak arról, hogy az adókivetéseket a községi tanácsok Végzik. Eddig olyanok voltak az adófelelősök, mint a pénzbeszedők. A járási tanácstól megkapták a feladatokat, csak végre kellett hajtani, s ha valahol megkérdezték őket, hogy miért annyi az adó, amennyit éppen fizetni kellett, csak álltak és hallgattak, ha nem akartak felelőtlen kijelentést tenni. Ezekután az adóügyben csak tanácsadási joga lesz a járási tanácsnak. Ezt az intézkedést mi is helyeseljük, s helyeselnénk azt is, ha nem várnának a pásztói járási tanács vezetői felsőbb utasításokra, hanem maguk között is rendezgetnék a hatásköröket — főleg a mezőgazda- sági osztályon — ne utalgas- sák egymáshoz az érkezett leveleket, aktákat, hanem legyen minden ügynek felelős intézője. Az igazgatási osztályon — bár az építkezési engedélyek intézése gyorsabb, mint hónapokkal előbb volt —, hiszen már ebben az évben 80 csa ládnak engedélyezték az építkezését —, mégis itt vannak a legkomolyabb problémák. Több olyan ügyben kell intéz- kedniök, ami tulajdonképpen távol áll tőlük. így nem ismerik megfelelően az adott helyzetet, a körülményeket, így csupán a községi tanácstól kikért vélerftényeket kénytelenek jóváhagyni. Ilyen ügyek például az építkezési engedély kiadása, a romépületek bontási engedélye, a hadigondozási ügyek, a kórházi ápolások költségének elengedése, vagy csökkentése. Véleményünk szerint ezekben az ügyekben a községi tanácsoknak kellene dönteniük A járási tanács az ilyen természetű ügyek intézésével csak a bürokráciát, a huza-vonát növelj. Mert mi a helyzet? A kérelem megérkezése után a járási tanács kikéri a községi tanács véleményét (levélben) a községi tanács környezettanulmányozást végez és az eredményt újra visszaküldi a járási tanácshoz ugyancsak levélben. így a legkisebb ügy intézése is hónapokat ves2 igénybe. Ezek után az sem csoda, ha a pásztói járási tanács szociálpolitikai előadójánál még mindig 70 darab elintézetlen levél van a múlt évről. Amíg ezeket elintézik, eltelik legalább 3—4 hónap. A község ezzel szemben a hatáskörükbe tartozók ügyeit napok alatt rendbe tennék. A jelenlegi viszonyoknál — amellett, hogy az ügyintézés lassú, fennáll az a veszély is, hogy a községi tanácsok — mivel őket anyagi felelősség nem terheli — bizonyos dolgokban helytelen javaslatot ad- nak. Így volt ez Vanyarcon is, ahol a 24 éves Litovszki ,Tá- nosnénak el akarták engedni a 650 forintos kórházi költségét. Pedig ennek a családnak egy házuk, és 18 hold földjük volt. Hát ki fizesse ezt ki? Ha a községi tanácsok intéznék az ügyeket, az anyagi felelősség terhe mellett sokkal gyorsabb és igazságosabb döntések lennének. Gazdaságosabb is lenne, mert nem kellene a járási tanács munkatársainak addig kiszállni, napokat tartó kömyezettanuimá- nyozást végezni egyes esetekben. C. upán az ügyek intézésének ellenőrzése lenne a feladatuk. Ügy gondoljuk, érdemes ezen az illetékeseknek gondolkodniuk .. i Kökényes! Béla azokat sem zavarja, akik ugyanabban a helyiségben tartózkodnak. Vetkőzés — évi százezer dollárért Nyugat-Európábarv új őrület terjed: a Strip-tease, amely abból áll, hogy a színésznő nyílt színpadon, vagy pódiumon levetkőzik. Az amerikai Annie Becker — színpadi nevén Tempest Sto>‘m — tízéves Strip-tease szerződést írt alá a San-Francisco-i színházvál- lalattal. A szerződés értelmében évi százezer dollár fellépti díjat kap. A Strip-tease táncosnő öt évvel ezelőtt, első fellépésekor még csak heti 40 dollár gázsit kapott. A török parlamentben tilos a káromkodás A törökországi demokrata j kormánypárt törvényjavasla- tott nyújtott be, amely - g kívánja tiltani a képviselőknek a szitkozódást és a káromkodást. A javaslat célja, bogy a viták „magasabb színvonalúak” legyenek. Ahol a tyúkok „főtt tojást tojnak’’ A kaliforniai Kolorado- viügyben. olyan nagy a hőség, hogy a tyúkok főtt tojást tojnak a forró homokba — állítják egyes kaliforniaiak. Ez talán még sincs egészen így, az viszont valóban igaz, hogy az olaszországi Isia strandjának homokjában tóját t lehet főzni- A homokot földalatti hőforrások melegítik fel. Saját magát ítélte el Egy kis brazil városka polgármestere saját magát ítélte börtönre, mert egy sürgős számla kiegyenlítéséhez a városi pénztárból vett ki 120 dollárt. Minthogy egyúttal a város bírája is volt, saját magának kellett ügyében döntenie. A polgármester kihirdette, hogy egy csekély pénzösszeg ellenében mindenki megtekintheti a börtönbe zárt polgár- mestert, aztán elfoglalta he. lyét. A sikkasztott összeg hamarosan megtérült, mire a polgármester felmentette önmagát. Mammuttemetőt találtak Romániában A Josi közelében fekvő Bahlui- vblgyben mammuttemetöre bukkantak. A csontvázak százai között olyan mammutkoponya is van, amely egy méter hosszú, agyarai pedig 2 méteresek. Churehill 22 kilométer szivart szívott Winston Churchill, volt an- goi miniszterelnök szivarjai szinte ugyanolyan híresek voltak, mint Churchill maga. Churchill saját bevallása szerint az utóbbi 60 esztendői' n naponta hét szivart szívott el. Valaki kiszámította, hogy az összesen 153 000 darab. Ha ezeket egymásután helyeznék, összesen 22 kilométert tennének ki. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti- a szerkesztőbizottság Felelős kiadó* l.aukő Györgv Szerkesztőség: Salgótarján. Baiesv-Zslllnszky o 11. Budapesti I-ipnvomrla Rrp«t VIII P*Vlr :*rd utón 0 Felelős vezető: Kulcsár Mihály. KELLEMES... KELLEMETLEN az SBTC—DVTK labdarúgó-mérkőzésen Vasárnap az idei szeszélyes időjárás folytán kellemes tavaszi napsütésben, meleg idő köszöntötte az 1957-es sportév első komoly labdarúgó-mérkőzésére érkező szurkolókat. Az első kellemetlen érzés a pénztárhoz érkezőket fogadta, ahol hosszú sorokban kígyózott az egyetlen nyitvatartott ablak előtt a sok ezres sportrajongó. Jó félóra után, mikor végre jegyhez jutottak, újabb kellemetlenség fogadta a bejáratnál a mérkőzésre éhes szurkolókat. Szinte egymás lie- gyén-hátán tolongtak be a nézőtérre az emberek, szidva a rendezést, a jegyszedőket és nem utolsósorban, a sportkör vezetőségét, amiért ilyen meglepetésekkel fogadták az év első labdarúgó-mérkőzésére érkezőket. Kellemes látvány volt az NB I-es tarjániak fergeteges támadásai a diósgyőri kapu ellen. Sándor, Jancsik, Jedlicska. Dávid, Bablena és Taliga erőtől duzzadó játéka is kellemes meglepetés volt. Az első negyedóra után kellemetlen két helyzetet teremtettek a vendégek Oláh kapuja előtt. Az elsőt Sándor a gólvonalról mentette, míg a másodikat Szojka akadályozta meg a góltól. Ugyancsak kellemetlen volt Sándor kezezése az ötösön, melybft a diósgyőriek Dobó révén megszerezték egyetlen góljukat. A második félidő elején a kitűnően játszó Jedlicska igen kellemetlen sérülést szenvedett, mely után már nem is tudott tovább játszani. Végül kellemes érzéssel, a 3:l-es tarjáni győzelem tudatával távozott az SBTC pályáról több mint négyezer lelkes szurkoló, mert a két régi vetély- társ találkozóján nagy küzdelmet, kemény összecsapásokat, helyenként jó játékot, no és ha nem is nagy, de szerencsés gólokat is láthattak. Nem beszélve a sok kihagyott helyzetről. mely nem hiányozhat egyetlen labdarúgó-mérkőzésen sem. Az viszont kellemes érzés volt azt hiszem a játékvezető hármas részéről, hogy dacára a nagyszámú szurkolótábor lelkes buzdításának, egyetlen elégedetlen bekiabálás sem hangzott el a Rigó—Marosvölgyi— Dora játékvezetői hármas ellen. Ez nagy haladás szurkolóink részéről. — gór — Gondok a Zagyvapálfalvi SE-nél tó néhány napja találkozJ tam csapatuik egyik mérkőzésén Juhász Gyulával, a Zagyvapálfalvi Üveggyár ed~ zőjével. Megkértem őt, mondja el, hogyan készülnek fel a zagyvapálfalvi labdarúgók a megyei bajnokság folytatására és az ősszel induló NB III. küzdelmeire. A népszerű Gyula bácsi mosolyogva néz rám, s készségesen adja meg a választ kérdéseimre. — Az elmúlt év októbere óta nemigen volt edzésben a csapat. Ez év elején kezdtük meg az edzéseket, mivel már korábban értesültünk arról, hogy március folyamán a megyei bajnokság tavalyról elmaradt mérkőzéseit le kell játszanunk. Most pedig örömmel | vettük tudomásul, hogy csapa- I tunkat beosztották az NB III. ősszel induló küzdelmeibe. Éppen ezért a legnagyobb gondunk, hogy labdarúgóink jól legyenek felkészülve az egyre nagyobb feladatokra. Már január 14-én elkezdtük •a szabadban való edzéseket. Azóta egyre erősítjük az edzésadagot, hogy a kellő időben már formában legyenek a fiúk. Labdarúgóink közül csak egy távozott külföldre, de őt pótolni tudjuk, hiszen van bőven utánpótlás a sportkörünknél, kikre mindig bátran számíthatunk. Fiataljaink igen lelkesek és szorgalmasak. Minden edzésen ott vannak, s az idősebbekkel versengve végzik az előírt feladatokat. Hogy csak egyet említsek meg: nézze például Nagy Nándit, az alig 17 éves kapuvédönket. Olyan ez a fiatal, mint valami gumilabda. Rugalmas, jószemű és kezű kapuvédő. Erről tanúskodik az is, hogy az elmúlt évben a megyei ifjúsági válogatottnak tagja volt. s az idén is ott van a keretben, ö már 'komoly tehetség, de még neki is van mit tanulnia. Főleg a pózolásról kell leszoknia, hogy a csapat fő erőssége legyen. Remélem, ezen a hibán közös erővel tudunk majd segíteni — mondotta Huszár edző. A vállalat vezetősége, szak- szervezet és a párt, no meg a lellces pálfalvi szurkolók minden segítséget megadnák ahhoz, hogy csapatunk szereplését biztosítsák. Így ezen a téren nincs komolyabb gondunk a továbbiak folyamán. Gondunk esetleg csak az. hogy a sok jól játszó fiatal közül ki kerüljön be vasárnaponként az első csapatba — mondja mosolyogva az edző. — De hát ez a gond inkább kellemes, mint kellemetlen. A további szereplésünkre vonatkozóan pedig csak azt tudom mondani, hogy rémé- lem az idén csak fokozódni fog a tavaly ősszel elkezdett jó szereplés és fiataljaink ebben a sportévben is sok kellemes vasárnap délutánt fognak szerezni lelkes szurkolótáborunknak. valamint sok sikert a régi hagyományos ZSE színeinek — fejezte be kérdésünkre adott válaszát Huszár Gyula edző. A hogy én és a szépszámú SA közönség is elnézte a pálfalvi fiatalok lelkes játékát, valamennyiünknek az volt a véleménye, hogy valóban úgy lesz, ahogy edzőjük elmondotta, Mert olyan segítség mellett, mint amilyent ő felsorolt, csak jól szerepelhetnek az ország legnagyobb táblaüveggyárának labdarúgói. — gór —----- ---------Eg y pohár víz. Házak falán fehér papír, rajta nyomtatott belükkel ez áll: Jön, jön. Egy pohár víz. Ejnye, de jó, gondoltam magamban. Éppen ez hiányzott száraz torkomnak. Kíváncsian néztem körül, vajon látni-e már? Hogy ide kell érkeznie az biztos, erre utal az ide ragasztott papíros. Várok 10 percig, csak nem jön, pedig a pia- kát még most is bizonygatja: jön, jön. Egy pohár víz. Nekem ugyan mindegy lenne, csak jönne már. Egy bizonyos, úgy fenékig ürítem őkegyelmét, hogy harmatcseppnyi sem marad benne. Újabb tíz perc telik el tikkasztó várakozással. A torkom már szinte összetapad a szárazságtól. Dühösen indulni akarok, de a plakát csökönyös türelemre int. Most már valósággal ordítja: jön. jön Egy pohár viz. Várok hát tovább. Egyre türelmetlenebbül. Egyszercsaik iszonyú sejtés nyíllal belém. Evekig játszottak Pesten egy ha- soneímű színdarabot. Csak nem annak az érkezését hirdeti a plakát? Ami azt illeti, szomjas vagyok én kultúrára is. Dehát akkor miért nem úgy írják oda, hogy ... a f ... egye meg! — j
