Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)
1957-02-09 / 11. szám
4 NÓGRÁDI Népújság 1957. február 9. fuusaságak a nagyvilágból Hatezer nyomorék gyermek születik egy emberöltőben atomrobbantások következtében Warren Wesver, az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája azon bizottságának elnöke. amely az atomsugárzás genetikai következményeit vizsgálja, bejelentette, hogy a jelenleg folyó termonukleáris robbanások következtében egy nemzedék alatt több mint hatezer gyermek születik testi fogyatékossággal. A robbantási kísérletek folytatásával ez a szám természetesen növekedni fog. Weaver bejelentését a szenátus lefegyverzési bizottsága előtt tette. * 15 000 japán vár kezelésre atombomba-sérülés miatt Norman Cousins, a ..Saturday Review“ című amerikai folyóirat kiadója. Japánból hazatérőben Honofuluban kijelentette: „Több 'mint 15 000 japán atombomba-sérült szívesen vetné alá magát olyan orvosi kezelésnek, mint amelyben több hirosimai leány az Egyesült Államokban részesült. 1500 japán számára már biztosították ezt a kezelést. Szó van arról, hogy amerikai és japán örvösök közös programot dolgozzanak ki. amely szerint az Egyesült Államokban japán orvosokat képeznek ki, akik majd japán klinikákban irányítják „ Hirosimára és Na- gaszakira ledobott atombombák robbanásakor megsérültek gyógykezelését. * A magnézium — gyógyít a rák ellen? Észak-afrikai orvosok a közelmúltban megállapították, hogy a Szahara oázisaiban úgyszólván egyetlen rákmeg- -lölrgedés sem történik. Dr. J. Schweitzer orvosproiesszor ezt I a jelenséget annak tulajdonítja, hogy Szahara vizeiben nagymennyiségű magnézium található, s véleménye szerint a magnézium sói megelőzik azt a borzalmas betegséget. • Hatszáz menyasszony — látatlanban Ausztráliában még mindig sokkal kevesebb a nő, mint a férfi, vagyis igen nagy a nőhiány. így hát szegény férfiak kénytelenek többezer mérföld* * nyi távolságban asszonyt keresni és rádión, illetve telefonon házasságot kötni. Így ment férjhez az a 600 menyasszony, akiknek hajója nemrég megérkezett Melbournebe. A város fiatal férjei, akik már türelmetlenül várták az érkezőket, a rendőrség kordonjait is áttörték, hogy minél gyorsabban megláthassák az addig csak képről, illetve levelekből ismert övendöbelijü- két. i * Zsebpumpa Csehszlovákiában új típusú kerékpárpumpát hoztak forgalomba. Ez kényelmesen elfér a nádi ágzsebben: hossza mindössze 11,5 centiméter. Éghetetlen műanyagból készül és önolajozó berendezéssel is el van látva. * Szellőző cipó A legújabb típusú külföldi cipőket csatomat e ndszerü, speciális ruganyos betéttel látták el. A különleges szerkezetű beiét minden lépésnél friss levegőt szív be, amely csatornákon keresztül jut el a lábhoz. Ilyenformán minden lépesnél körülbelül 3 köb :iti- méter levegő kerül a cipőbe. Az újtípusú betét, különösen a gumicipöknél vált be. • 52 millió ember hall meg a második világháborúban Mint a Dnevnik című novi- szádi lap írja, a második világháború áldozatainak száma szinte hihetetlenül nagy: 52 millió. Az első világháború „csupán'-' 10 millió ember életébe került, tehát ezen a téren is megnyilvánult a nyilvánvaló „haladás' — jegyzi meg a lap. Felvetődik ezek után a kérdés, vajon mibe kerülne az emberiségnek egy harmadik világháború? * Válságban a párisi divat A párisi „Haute Coutura!’ — a nagy divatcégek — körül kitört válság újabb áldozatokat követel. Az elviselhetetlenül magas adók miatt Germaine Lecomte ismert divatáruháza közölte, hogy bezárja szalonját. Ugyanakkor Genevieve Fath közölte, hogy a négyszáz varrónő közül, kénytelen 150-et elbocsátani A Fath szalon a jövőben felhagy divat-modell elkészítésével és áttér az olcsóbb tömegruhák gyártására. A párisi divat válsága következtében az elmúlt néhány év alatt a következő világhírű divatcégek voltak kénytelenek bezárni szalonjaikat: Le- long, Molyneux. Rochas, Pi- guet. Worth. Paquin,' Marcel- le Dormot és Schiaparelli. * Pénzbüntetésre ítéltek egy angol részvénytársaságot, mert különleges ötvözetet export á< t Ma gva rorszá ?n Az angol Központi Bűnügyi Bíróság a napokban 4575 font pénzbüntetésre és 250 guinea költségmegtérítésre ítélt egy részvénytársaságot és két gazdasági szakembert, mert a rádió és röntgencsövek gyártásánál használatos különleges minőségű ötvözetet exportált Magyarországra. * Zürichben éjfél után sehol sem kapható szeszesital Zürichben eddig éjfél után három lokál tartott nyitva. A városi tanács azonban bezáratta mind a hármat, s így Zürichben ma már éjfél után sehol sem lehet szeszesitalt kapni. * Vera Krupp többre becsüli szabadságát férje pénzénél Vera Krupp „von Bohlen und Halbach”, aki mindenáron el akart válni Krupptól, eredetileg ötmillió dollár vég- kielégítést követelt, de január 7-én erről is lemondott és kijelentette. többre becsüli szabadságát Krupp minden pénzénél, amelyre semmi szüksége ahhoz, hogy úgy rendezze be életét, ahogyan az neki tetszik. „Sgját magam is el tudom tartani magam s többre becsülöm az életet egy egyszerű farmon, mint a 380 szobás esseni palotában — jelentette ki Krupp volt felesége. Otthont kaptak Örömteli kovácsolás hallatszik ki a MÉSZÖV épületéből. Az ablakban fehérhuzatos ágynemű szívja magába a tiszta levegőt. Szokatlan kép ez, eddig csak akták porosodtak, írógépek kopogtak itt. Most meg költözködnek. Az egyik tágas szobát a Szabó házaspár kapta meg. Ha valaki, akkor ők bizony rászolgáltak az új lakásra, Hat éves házasok, és eddig albérletben laktak. Szülőkkel, testvérekkel egy fedél alatt. S öt éves kislányukkal. A kis Jutka már ugyancsak áhítozta az új lakást. Óvodába menet könyörgött az anyjának, vigye őt be, csak egy fél pillanatra az új lakásba, hadd gyönyörködjék. De akkor még üres volt a szoba, csak ujjongó örömükkel volt telített a levegő. Örömükkel, hogy végre az övék lett egy külön kis birodalom. Most már lassan minden kis szegletnek megvan a maga célja, feladata. Ide az ágy kerül — tervezgetnek — amoda a két szekrény, az asztal meg ide, középre. A szoba oly hatalmas, hogy egy kis átszervezéssel egy kis konyha és éléskamra is kikerül belőle. A szomszédban, a ME ZÖREJ? helyén is költözködnek. Az akták ideje lejárt, szűkebb helyen is megférnek az irodaiak. Az eddig lakásnélküli dolgozók, kerülnek helyükre. Meleg otthont, boldog kis világot varázsolt ide a rendelet: minél több lakást adjunk át a hivatalok összevonásával. Áldja is igen sok szerencsés család a kormányt érte. A takarékbélyeggyűjtési mozgalomban évről évre jobb eredmények születnek az általános és középiskolákban. Az 1956—57-es tanév elején a tanulók ismét nagy szorgalommal kezdtek takarékoskodni, de az októberi események, a tanítási szünet ebben is éreztette kedvezőtlen hatását. A Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára az idén. is értékes jutalmakkal sei-kenti az iskolásokat eredményesebb takarékosságra. A taka- rékbél.veggyűjlésben az országban, illetve a megyében legjobb eredményt elérő három-három iskolát 400—1.000 forint értékű sport-, vagy tanfelszereléssel és díszoklevéllel tüntetik ki. Ugyanilyen jutalmat kap az ország három legjobban takarékoskodó középiskolája is. Az orosz irodalom lángelméje A. Sz. Puskin halálának 120. évfordulójára P uskin irodalmi tevékenysége az oroszországi nagy társadalmi felbuzdulások éveiben kezdődött. A győztes honvédő háború eseményei „erősen fejlesztették a népi öntudat érzését” — irta később Herzen. Puskint is magával "vigadták a szabadságszerető politikai eszmék, amelyeket a nemesi ifjúság legjobbjai már ismertek. Az egyetem befejezése után sok olyan ifjúval ismerkedett meg, akik később a dekabrista mozgalom vezetői lettek. Irodalmi hírneve gyorsan növekedett, s ezt még fokozta a „Ruszlan és Ludmilla” című költeményének megjelenése. Verseiben, mint például a „Szabadsághoz” című ódájában, a, „Falu” című költeményében már a polgári fejlődés motívumait vonultatja fel és harcba hív a hűbéri uralom, az erőszak és a zsarnokság ellen. Ezekre a versekre a cári kormányzat is felfigyelt és a költői Szibériába száműzte. Csupán befolyásos barátainak közbelépésére enyhítettek büntetésén és 1820 tavaszán Oroszország déli részére száműzték. Délen egy egész sor elbeszélő költeményt írt. köztük „A kaukázusi fogoly”-t, „A rablótestvérek”-et és „A bahesiszeráji szökőkút”-at. Ezekben az években kezdte meg a „Cigányok” és a híres „Jevgenyij Anyegin” című műveinek megírását. A „Jevgenyij Anyegin” című verses regényt több mint nyolc évig irta. Költeményei hamarosan igen népszerűek lettek az orosz nép körében. Ez és az a tény, hogy a költő a száműzetés éveiben még inkább a forradalmi eszmék követője lett, nagy nyugtalanságot okozott I. Alekszandr cárnak. így 1824 nyarán a cár közvetlen utasítására újabb száműzetésbe kényszerítették Puskint. A szám. űzet és éveit szülei birtokán. Mihajlovszkoje faluban, a helyi hatóságok felügyelete alatt töltötte. P uskin, miközben a „Jevgenyij Anyegin” költeményén dolgozott, megírta a „Borisz Godunov” című nagyszabású népi tragédiáját. E drámai műve Shakes, peare-i erővel hat és új korszakot nyit az orosz történelmi drámaírás fejlődésében. A tragédia mindennél szemléltetőbben mutatja a nép nagy szerepét a történelmi eseményekben, Puskin Mihajlovszkoje- ban értesült az 1825. december 14-i pétervári eseményekről és arról, hogy az új orosz önkényúr, I. Nyi- kolaj cár, kegyetlenül leszámolt a dekabristákkal. Az események megrendítették a költőt. Érzéseit a „Szibériába”, „Árion’, „1827. október 19.” című verseiben fejezi ki. amelyekben bátran dicsőíti a felkelők hőstetteit. 1826. őszén tér vissza száműzetéséből. 1830-ban befejezi a „Jevgenyij Anyegin”-!, amelyet Bjelinszkij joggal nevezett „az orosz élet Enciklopédiájának”. Puskin azonban sok más zsánerű költeményt, például meséket, clbeszélőköltemé- nyeket is írt, amelyeket az izzó hazafias pátosz hatia át. Ezek közül említsük meg a „PoltavE” és & „Bronzlovas” című műveit. Puskin prózai műveit az egyszerűség és a lakonizmus jellemzi. Elbeszélései, a „Gorjuhino falu története”, „Dubrovszkij”, „A Pique Dame", „A kapitány lánya”, nagy szerepet játszottak az orosz irodalom továbbfejlődésében, a realizmus és a népiesség útján, Puskin élete éppen akkor ért tragikusan véget, amikor alkotóereje teljében volt és új nagyszerű gondolatok vártak megéneklésre. Az udvar aljas intrikával párbajra kényszerítette egy D’ Antes nevű francia tiszttel, aki halálosan megsebesítette a. költőt, Puskin 1837. január 29-én (a Gergely-Iéle naptár szerint február 10- én) halt meg. A nagy költő meggyilkolása mély felháborodást keltett az orosz nép köréten. Puskin, a nagy humanista költő, a lángeszű művész és a szabadság, a társadalmi igazság kiváló harcosának nevét örökre feljegyzi a világtörténeler*. 1K ora reggel szendergésemtoől fétrevert l>a- :s rangok, zúgása vert fel...“ — írta volna újra Petőfi, ha 1956. október 29-én a pásztói járás Ecseg községében töltötte volna napjait. Nem árvíz, vagy más elemi csapás késztette arra a tisztelendő urat. hogy kora hajnalban, 5 óra körül megszólaltassa az egyébként békés hangú harangokat, hanem örömét juttatta kifejezésre azon ok miatt, mivel Szabad Európa rádió 29-én hajnalban az éter hullámain tudtul adta a világnak, hogy az ENSZ-csapa- tok bevonulnak Magyarországra. A falu népe megriadva gyülekezett 5 órakor a templom körül, allot aztán a tisztelendő úr dörgedelmes szózatot intézett a hívekhez. „Itt van az igazi szabadság, mert bejönnek a nyugati csapatok és kimennek végre az oroszok" és ennek tiszteletére 5 órától kezdve az egybegyűlt híveknek misét tartott és kijelentette, hogy „ma ünnepelünk és senki emberfia ne dolgozzék, mert eljött az igazi szabadság és ez ünnep úgy a magyar, mint a világ dolgozói számára!“ Az álmos ecsegi nép hunyorogva hallgatta. Voltak, akik bólintottak jóváhagyólag, de voltak olyanok is. akik mérgesen nyílvánították véleményüket e korai ébresztő és a beszéd miatt, majd mérgesen hazasiettek. Hatása megvolt ennek a hajnali szózatnak. Sokan ünnepeltek a faluban erre a hírre, de a becsületes, rendszerető parasztok ugyanúgy, mint máskor, végezték tennivalójukat. Olyan hatást is kiváltott a beszéd többek között, hogy a falu úgynevezett forradalmi tanácselnökét — aki a múltban hosszú évekig csendőr volt — egynapos dicstelen pünkösdi királysága után elzavarták. Ez volt a hajnali szózatra a válasz egyesek részéről, nagyon helyesen. A Kádár-kormány megalakulásának híre bombarobbanás-szerűen hatott az ellenséges elemek között. Szétverte álmaikat, illúzióikat egy kapitalista restaurációt illetően. Nem is nagyon tevékenykedtek ezek után a ..forradalmárok“, pedig 28-án még beverték a tanácsház ablakait és fenyegették a becsületes dolgozókat, a kommunistákat, a Molnár János, Kocka Elek és Bagyinszki János féle alakok. Mint ahogv mondtam, nem nagyon tevékenykedtek a hír létrejötte után ezek az elemek a faluban és az ecsegi harang sem töltött be azóta álomzavaró feladatot. E zt viszont nem lehet elmondani a tisztelendő úrra. Ma a XX. századot írjuk. A burzsoá-demokratikus országokban is a fakultatív hitoktatás rendszere van meghonosítva az iskolákban. Mindenki viszonylag nyugodtan fejthet ki vallásos tevékenységet, még a polgári demokratikus állam viszonyai között is. Az iskolákban nem kötelező a hittanra járás stb. Nekünk a népi demokratikus forradalom meghozta a vallásszabadságot is többek között. Minden embernek magánügye a vallás. A szülők döntik el például, hogy általános iskolás gyermekeik jémak-e hitoktatásra, vagy nem. Ez a lelkiismeret szabadságát jelenti és itt semmiféle kényszernek "helye nincs. A népi demokratikus államrend biztosítja a teljes vallásszabadságot. Fellép azok ellen, akik adminisztratív, erőszakos eszközökkel. vagy más módon fellépnek és megkülönböztetést tesznek a vallásos emberekkel. E z azonban a kérdés egyik oldala. A másik az, hogy az állam nem tűri azt sem, hogy embereket üldözzenek csupán azért, mert ő maga nem hisz a vallásos dogmákban és gyermekét nem akarja például hitoktatásra sem járatni és materialista nevelésben akarja részesíteni. Ma már számtalan olyan ember van, aki ilyen nevelést akar adni gyermekeinek. Nemcsak kommunisták, hanem pártonkívüliek is. Hiszen éppen ez ig jelenti a szabadságot egy szocializmust építő országban. Ezt úgy látszik, elfelejti az ecsegi pap. aki durván, erőszakos módon „toborzott“ hittanra gyermekeket a szülők megkérdezése nélkül Azoknak a neveit pedig, akik nem járatják hittanra gyermekeiket, kiprédikálja a templomban. Visszazavarta az elemi iskolás gyermekeket a tanterembe és agyalágyultaknak titulálta azokat a pedagógusokat, akik megmagyarázták neki, hogv az törvényellenes. A tisztelendő úr erős kifejezéseket használt. kapcmgak Majd ő megmutatja! Minden gyermek fog hittanra járni, „Kényszeríteni fogom őket!“ — mondta. Az iskola vezetője és a tantestület egésze — egy ember kivételével — nagyon helyesen elítéli az ilyen hangokat bárki részéről. A gyermekek a proletárdiktatúra államának iskolájába járnak, nem egyházi iskolába. Éppen ezért az iskolában az óra kezdete előtt és után nincs bevezetve a vallásos imádkozás. Ezt a tisztelendő úr egy időben követelte és egy osztályban ezt meg is honosították a vezető pedagógus jóvoltából. U gyancsak a hittantanítást megpróbálta más órák közé iktatni, holott megvan engedve ez a tanítási órák végén és ez elé senki akadályt nem gördít. Olyan rendszert is be akart vezetni egy időben, hogy az iskolás gyermekek egésze egységesen vonuljon fel a templomba vasárnap ha ajcar. ha nem. Ez a módszer" ugyanaz, ami a Horthy-rendszsr módszere volt. Hogy értelmezi a tisztelendő úr a vallásszabadságot? Hol van itt a vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság? Ezt egyiknek sem lehet nevezni, azonban lélek- tiprásnak igen is lehet. Kádár elvtárs, a munkás-paraszt forradalmi kormány elnöke Salgótarjánban az MSZMP Nógrád megyei nagyaktíváján a következőket mondotta: „Az ellenforradalom politikailag most két helyen nagyon aktiv. Az egyik: megpróbálja a falvak nyugalmát felbojgatni — és itt nagyon résen kell lennünk — a másik hely: az iskola, a. hétéves első elemistáktól egészen az egyetem utolsó évfolyamáig. Az ellenforradalom itt bizony támadásban van. Amit a hitoktatással művelt, az egyszerníen lélektiprás. — Hogy lehet egy 7 éves gyermeket azzal gyötörni, hoop akar-e vallásoktatásra járni, vagy nem?!’“ Majd többek között elmondta még továbbá, hogy „ennek véget 'kell vetni és visszaállítjuk a vallásoktatásnál a szeptember 1-i helyzetet... Nem engedhetjük meg azt, hogy százezernyi kicsiny gyermek lelkét feldúlják, megmérgezzék". Nem engedhetjük meg azt, hogy horthysta vagy francoista módszerekkel, a szülők megkérdezése nélkül erőszakoljanak idealista tanokat az ifjúságra. Mi azt akarjuk, hogy minden vallásos ember, ha ő úgy érzi hogy életszükséglete, nyugodt körülmények között járjon a templomba és vegyen részt vallásos megnyilvánulásokon. Hogy járatja-e gyermekét hittanra, az is az ő dolga és nem a hitoktatóké. Azt viszont az állam nem engedheti meg, hogy ráerőszakoljanak valakire eszmét, amit az nem fogad el és ezért zaklatásnak, vagy üldözésnek legyen kitéve. N em a gyermek dolga az — és ilyen kérdéssel ne is dúlják fel gyermekeink érzés- és gondolatvilágát —, hogy akar-e járni hittanra vagy nem. Ez kizárólag a szülők dolga és ezt értsék meg az egyes túlbuzgó hitoktatók. Beszélni kell arról is, hogv egyesek Ecsegen az iskola igazgatóját akarják feketének feltüntetni a falu lakossága előtt. Olyan híreket terjesztenek például, hogy az igazgatók nem engedik bevezetni a hittant. És hogy az igazgató akadályozza meg az imát az iskolában és még ehhez hasonlókat. Az igazgató nem hozhat ebben a kérdésben törvényeket. Ebben a kérdésben megegyezett az állam és az egyház már évekkel ezelőtt. Nagyon természetes hogy az az igazgató, aki az állam által fenntartott iskolában tanít, érvényt is szerez ennek a törvénynek. A hiba az. hogy egyes hitoktatók szegik meg ezt a törvényt. Egyes intriku- sok zavartkeítő módon a „felelősséget“ az igazgató nyakába akarják varrni. Nagyon határozottan verjék vissza az ilyen hangokat a pedagógusok és magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak a szülői munkaközösségen keresztül, szülői értekezleten ezt a kérdést. Ezzel elérjük azt. hogy ezzel kapcsolatos kérdések tisztázódnak a falu előtt és nem zavarja semmi az iskola nevelő munkáját és a falu békés termelő életét. 'C'csegen ilyen kérdésekre kellett a sajtón keresztül választ adni, hogy megnyugodjanak a kedélyek, amit a ..félrevert harangok” az ellenforradalom idején felzakiattak. G. L,
