Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-06 / 10. szám

a rtöGlÜDI NépujsSg 1957. február *. •• •• AIÁUOI BáMYAlZOlf ITOZOIT C<$ino<íodik a lakótelep A telep dolgozóinak régi sé­relmük volt, hogy az elhanya­golt lakóházakat javítsák rr-s'g — általában életkörülményeik legyenek kulturáltabbak. BEMUTATJUK... ... És most egy munkásta- nács-taqot mutatunk be Du- sicska László Személyében. Dusicska László jelenleg bá­nyamester. Tényleges katona korában megismerkedett egy kárpátukrajnai r ivei, aki a tiszti konyhán dolgozott. Du­sicska feleségül /ette. Ez a nő a frontra induló századokból őt és barátját is kimentette. Mikor Dusicska leszerelt, már nem kellett neki p felesége, feljelentette őt, hogy kommu­nista és nem kell beengedni a telepre ... Nagyrésze volt Gál banyamcster eltávolításá­ban — hiszen ő akart bánya­mester lenni. Gált elvitte, de terve nem egészen sikerült, mert csak aknász maradt. A' 'iáh az italmérésben MILYEN A KÖZELLÁTÁS? Kora délelőtt nagy a forga­lom a népboltban. Első pillan­tásra úgy tűnik, mindent meg­kapni itt, amire a háziasszo­nyoknak szükségük van, ame­lyet jelenlegi nehéz körülmé­nyeink között is meg lehetne oldani, Ilyen például a bányász-el­látás keretében már több utal­ványt kiosztottak. Árut — a múlt hét végéig — sajnos még nem sokat kaptak. Küldtek az árudába olyan kerékpárt, ame­lyen nincs „kontra-fék" — nem ajánlatos vele bekarikáz­ni Somoskőújfalura. Több cu­korka és szeszféleséget kérnek a salgóiak. Meg azután azt, hogyha orosz lisztet mérnek, akkor több vékony tészta-félét is kapjanak. A zsírellátás sem valami kielégítő. Frissebb ke­nyeret is szeretnének enni... Persze hosszadalmas lenne ku­tatni az okokat. Mindenesetre ajánljuk az illetékesek figyel­mébe: az áruellátás megjaví­tását kérik Saigon. Az is igaz, hogy a lakosság ellátása egy újabb üzlettel bővült. Állandóan nagy a for­galom az elmúlt hónapokban nyílt zöldséges boltban. Nem kell már Salgótarjánba utazmi 1 *=£> m a háztartáshoz nélkülözhetet­© len, csekély mennyiségű zöld­áruért; S végezetül betértünk az italmérésbe... Előlegosztás lé­vén délután már igen emelke­dett volt a hangulat, Hideg és meleg bor, pálinka, rum csil­logott a poharakban. Egy-két hangosan kiabáló, dáridózó vonta magára a figyelmet, akik tovább néztek a pohár fenekére, mint amíg egyenes testtartással kibírták.;. Ami a bort illeti... na, szó­val elég rossz volt,. n,r- T- , ' -y Llji sé' Beosztásával visszaélve kényszeríti a főtárói csapatot, hogy naponta 4—6 csille da­rabos szenet rakjanak az ő ré­szére. ö a szenet autóval el­szállítja ismerőseinek Zagyvá­ra, Vízválasztóra r—' persze nem hiába. Ugyanakkor az üzem dolgozóinak 2—3 szén­it utalványa is megmaradt, nem ^ tudták szenüket elvinni. A fő­tárói csapatokat megfenyeget­te, ha nem neki raknak sze­net, leváltja azonnal a három csapatot. Persze itt volt a legjobb kereset és a csapatok inkább saját anyagi érdekük miatt — bár zúgtak —, enge­delmeskedtek Dusicskának. Tagja lett a Nagy Imre-féle telepi és üzemi „forradalmi Bizottságnak”, Nyíltan hirdet­te, hogy Végre megszűnt a párt, nincs már elvtárs meg­szólítás. Híve volt az aktív párttagok üldözésének. Jelen- í leg is nyíltan küzd, harcol a páTt ellen. A volt csendőrökkel is felvette a kapcsolatot. Volt olyan kijelentése azok­hoz, akik munkába jöttek, „ha termelni mernek, míg a ruszkik bent vannak, annak elharapla a torkát”. Az utób­bi népokban is kijelentette, elóg volt 12 évig a pártból. Döntő része van Dusicská- rak, hogy a munkástanács szűk vezetőségébe a nemoda­valók, a párt-, a kommunista­ellenes személyek kerültek be. így sikerült a párthoz, a szo­cializmus építéséhez hű mű­szaki kádereket leváltania, fi­zikai munkára helyeztetnie. Olyan műszakiakat hagyott meg maga körül, akik hűek hozzá és céljaihoz. Bófka István huszonnyolc éve dolgozik már a bánya mé­lyén, ismeri a bányát. Mun­katársával most a bányát jár­ja. összeszedik az elfekvő fákat, s a munkahelyekre juttatják el. Ennek az új kez­deményezésnek igen örülnek a csapatok ési Pista bácsi vállát egyre többen veregetik meg elismerésképpen; Délelőtt — Ihászéknál A gyerekek hangos zsibongásától. kacajá­tól élénk bányatelepen járva déltájban nem sok felnőttet látni az utcán. Ki a bányában végzi munkáját, ki otthon pihenve készül a délutáni, vagy éjjeli műszákra. Benyitunk az egyik lakásba, nézzük meg mivel foglalatoskodnak. Ihász Imre vájár — a fiatal házigazda — a heverőn olvas. Ez a leg­kedvesebb szórakozása. A jó meleg, a téli táj <— meghitt nyugalmat varázsol maga körül. A kis hároméves Zolika hancúrozása jelenti most a konyhában az életet. Hintalovát bíz­tatja nagy igyekezettel, nagyokat nevet, be­szélget — egyszóval tele van vele a lakás. A sarokban új tűzhely, most kapták a bá­nyától. S még valami: új fürdőszoba. A konyhának is beillő éléskamrát osztották ketté, kádat, vízmelegítőt, szintén a bánya adott, a Ihász Imre délutánra megy munkába.., Hogy mivel tölti a szabad idejét? Játszik a kisfiával, rádiót hallgat (szeptemberben vet­ték a hűségjutalomból) rendszeresen eljár a moziba. Ha délelőttös, akkor hol náluk, hol más lakásban összejön a szokott parti és kár­tyáznak. Na. meg olvas... Ha Tarjámba jön. nem mulaszt el egy jó könyvet megvenni. A kredenc tetején már szárad a friss'fa, hama­rosan könyves-állvány díszíti majd a szobát..-. Igaz, a felesége néha-néha méltatlankodik, miérj; uem inkább a Zolikéval játszik többet..-. De hát a jó könyv mellett ez nehéz. C.. Igv telik a salgói bányászok többségé- "h&y. szabadideje. Ninél benne semmi külö­nös, hacsak az nem, hegy mifii Ihász Imré­iknél is a gyarapodó műveltség szinte szemlá­tomást besugározza az egész lakás, a bUjsés családi életeiig­PRÓBA ELŐTT a kultúrmunkások A CSILLEJ AVITO KÉT ARCA Kívüfí rossz, törött, javításra váró csillék sokasága... Bent: Sebők teknőt készít. János a deszkából • . . Klement József — üzemi anyagból. pedig ródtit A 13. csapat munkahelyén úgy zuhog alá a víz, mint egy kisebb eső. A vágatszelvé­nyen lecsüngő víz bizony nehézzé teszi az itt dolgozó Bamáék munkáját. Sőt ezt még tetézi a rossz levegő és az üreshiány. Azért még sem ülnek tétlenül. Januárban kö­rülbelül 600 csille szenet szál' lította'k a felszínre, s kerese­tük előreláthatólag 90 forint lesz. És, hogy miért nem több, erre csak egy a válasz: nem rajtuk múlott. Idős bácsi ékeli meg az ácso- latokat: Ritting György Péter. Hatvan éves lesz áprilisban, s meg mindig dolgozik. Sőt mi több, nem is akárhogyan. Hiszen crapatuk végzi el állandóan a fömunkát. A csapatvezető sem fiatal ember: Somoskői László (pandúr) elérte már az 50 évet. S ha nem nézünk ezekre az idős bányász bácsikra, csak az ácso- iatot, mintha nem is ők készítet­ték volna, még a fiataloknak is becsületére válna. Igaz, hónap végén sem üres borítékom visznek haza. Most januárra 110 forin­tos műszakkeresetet számolnak. * Hielte ☆ ÉRDEKESSÉGEK ☆ CstUáéiAtyck lUIUItUléilUümiimnijiniiaiuuuumLiMMii Már hetek óta valami baj van a szállítással. Sehogyan sem tudnak 150 csillét kiszál­lítani, s mindebből természe­tesen az következik, hogy a csapatok nem tudnak rakod­ni. Az aknászok váltig bi­zonyítják — hiába, nem lehet többet szállítani. Az üzem fő­mérnöke a minap az egyik aknásznak ajánlott valamit: „Majd én leszek aknász, s megmutatom, hogy lehet szál­lítani. Lehet, hogy Török aknász . attól ijedt meg. hogy neki meg főmérnöknek kell lenni, elég abból annyi, hogy már másnap 202 csillét szállítottak. * A huszonkettes csapatot bírálják a legtöbben, és ami a legérdekesebb, a háziasszo­nyok. Ugyanis az illetmény­szenet Salgótarjánban a 22-es csapat szállítja. .Januárban 744 csille szenet raktak meg. Többet szerettek volna, de fáért a külszínre kellett jár­ni; így például 30-án csak 7 csillét raktak meg, 13 helyett. Egy azonban biztos. Ez azért jóval több. mint december­ben. Ezt bizonyítja kerese­tük is. Decemberben 60 forin­tot kerestek műszakonként, míg januárban majdnem 100 forintot. De lehet, hogy feb­ruárban még ennél is több lesz. • A 20-as csapaton érdekes dolgot hallottunk. A csapat egyik tagja isszcmyatos nagy hangon káromkodik. hogy miért nincsen sín. A kollegá­ja megvárja, míg abbahagyja, s csendesen megjegyzi: „Most káromkodsz, novemberben, meg decemberben nem dol­goztál, hát csodálkozol, hogy nincs sin. De mivel fűtötték a kohót, amíg nem termeltél? Ez bizony igy van. A vas­ipar — mi tagadás — lema­radt, de a 20-as csapaton is múlik, mikor nyújtja a régi termelést. timimimliiHiiiHIHtlHttiiiiiiiinu Ki a Tisza vizét issza, vágyik is az oda vissza. — Valahogy így volt Kotroczó István is, aki itt­hagyva Rónát, és Petőfi-bányára ment, ahol 4 — 5 évet dolgozott. Néha talán többet is keresett, mint Rónán, de hiába, csak nem nyugodott. S most már nyugodt, nem kínozza a honvágy, újra ré­gi helyén, a régi cimborákkal dolgozik együtt. A múlt szerdán az éjjeles műszakban 3 ónás kiesés volt üres csille miatt. Jó lenne, ha több gondot fordítanának a jövőben az éjjeles műszakra is. Ügy tudjuk a körletveze­tőknek nincs előírva, hogy mindig nappal járjanak mű­szakba. e Minden bányaüzemnek megvan a legjobb csapata, s ez alól Róna sem kivétel: a 21-es csapat Kadlót András vezetésével. A Ikereset iránt érdeklődünk. Meg lesz-e a 100 forint? — Az kevés is len­ne — válaszol Kadlót Béla — legalább 120 forintunk lesz Ezt illetően szép fejlődésről adhatunk számot. 1956-ban több mint 810 ezer forintot költöttek felújításra, karban­tartásra, a vízevezetékhálózat fejlesztésére, kerítésjavításra; Ignácz Józseféknél például most építik a fürdőszobát, Pál- di Jánoséknál pedig előszobát képeznek ki, hogy a lakás el­rendezése megfelelőbb legyeik Sorra lebontják a régi ra­kott tűzhelyeket. 1956-ban 44, ebben az évben pedig 31 asz- talitűzh'elyet kaptak a telepen; Ugyanakkor 11 fürdőkádat és 15 kályhát osztottak szét. Igaz, sok még a javítani va­ló, de máris kézzelfogható a bányászok lakásviszonyairól való gondoskodás. Ebben az évben is tovább folytatják a telep csinosítását, a közvéle­mény megelégedésére. Tóth Sándor már a bútorokat festi a kul- túrotthonban. A nagy olvasótereimnél vég­zett. Az ízlésesen, nagy gonddal végzett fes­tés hozzáértő kezek munkáját dicsérj A külsőségeiben megszépülő otthon bizo­nyára még jobban felkelti majd a bányászok érdeklődését, s esténként a több mint 1000 kötetes könyvtár, a zene, a mozi egyre több embernek ad megérdemelt pihenést, szórako­zást. igaz, a jövőben nehezebb lesz a kultu­rális élet fejlesztése. Az otthonnak saját ere­jéből kell megélnie, nem számíthat felülről jövő anyagi támogatósra. Mondják is, most válik majd el. ki dolgozott szívvel, lélekkel eddig is. Természetesen szállítanak a dolgo­zók messzemenő támogatására mind anya­giakban, mind a társadalmi munkát illetően. Keló elvtárs, a telep gondnoka — s a kul­túra egyik lelkes helybeli munkása — már sorolja is, hogy milyen tervek születtek a jö­vőre. A főleg idősebbekből álló kultúrcsoport már tanulja az Aranyember c. Jókai-darabot. Amíg ez bemutatásra kerül, addig is nóta- és kabaréesteket szeretnének rendezni.. Van egy kis tánccsoportjuk, egy szimfonikus és egy fúvószenekaruk. Szívesen járnak el rendez­vényeikre a salgóiak; Bizakodó a hangulat. Ügy látják — sőt, úgy is fognak a dolognak — hogy megállnak a saját lábukon, a maguk erejéből felvirá­goztatják a kultúré'efet. Nagy reményük, hogy a moíit és az t a kultúrotthon kezelésébe adja v sokat segítene az anyagi gondok . -sém. Nem kétséges, sok akadályt kell leküzdeni, amíg a teljes társ odaírni munkára épült kul­turális fevékeny'ség a dolgozók igényeit ki- ~elégM. írnak lelkes, önzetlen embe­reit -If | j tagokkal rrŐMÍdik a paríszervewt Az MSZMP helyi szervezetének eddig mintegy 80 tagj» van. Elsősorban olyan bányászok, akik az MDP-ből jöttek át. régi harcosai a munkásmozgalomnak. Mellettük 11 olyan tagja is van a szervezetnek, akik azelőtt pártonkívüliek voltak. Köz­tük van például Boródi Antal bányamester. Boródi elvtars az ellenforradalom idején kivétel nélkül valamennyi nap megje­lent munkahelyén, hogy biztosítsa a bánya üzemképessegét. Katona József vájár az ellenforradalom leverésében fegyverrel a kezében vett részt. Nagy Gáspárné bérelszámoló pedig sze­mélyes kiállásával tűnt ki. Állandóan magyarázta a sztrájk súlyos következményeit és munkára hívta fel a dolgozókat. A munkás-paraszt hatalom erősödésével Saigon is egyre inkább nő a bizalom a párt iránt, s enged fel az eddig tapasz­talható bizonyos tartózkodás. Helyi járatot kaptak Amióta a fogaskerekű vasút nem közlekedik, a salgóitíknak nagy qondot okozott, hogyan jussanak be Salgótarjánba. Február 1- től azonban változott a hélyzet. Azóta napjában többször autóbusz kapasz­kodik fel a meredek parton — közvetlen helyijárat in­dult Salgótarján és Salgó- bánya között. A dolgozók és a diákok olcsó havibérletet kapnak, más utasok pedig 6 forintért tehetik meg Sal­gótarjánig a 14 kilométeres utat. A helyi járat megindulá­sával a salgóiak egyéb problémája is megoldódott: az autóbusz minden reggel két kanna friss tejet szállít a bányatelepre. ^oooc>ooooooocxxKxxx»cx>x>oocioooooc)00ooooooc>ooc)ocxxxxx>(X)00cx300ooooooooooooooocociootx VEZETHET-E TOVÁBB? \l|fl odúnkban volt megismer- iTl kedni Angyal Jánossal, a munkástanács titkárával is. A pécsi katonai bíróság 1951 évben ítélte el katonai bűn­tett miatt. A budapesti katonai törvényszéknél 1952-ben füg­gelemsértés miatt saját beval­lása szerint 8 hónap börtön- büntetést kapott. A salgótarjáni járásbíróság 1953-ban vagyonrongálás bűn­tette miatt ítélte el. A tatabányai városi bíróság 1955 decemberében 10 hónapi javító-nevelő munkára ítélte 20 százalékos bércsökkenéssel; A bűntett magánszemély sé­relmére elkövetett sikkasztás. Az eset a következő: Czencz Istvánnal Oroszlá­nyon, a munkásszállóban is­merkedett össze. Ebből később barátság szövődött. Czencz egy alkalommal megkérte Angyalt, hogy édesanyjának adjon fel postán 920 forintot. Ezt Angyal fel is adta. Rövid idő múlva azonban távirati úton Angyal a feladott pénzösszeget Czencz édesanyjától visszarendelte, s műszakonként. Januárban mintegy 1500 csille szén hagy­ta el munlMhelyüket, s talán több is lett volna még 700 csillével, ha elegendő üres áll rendelkezésükre. Igaz. azért így is megvan az 5,8 csillés átlag, ami nagy szó. hiszen 12 főből áll a csapat^ * Jó pár évvel ezelőtt 1928-tól 1938-ig csillegyár is volt az üzem­nél. Most különösen nagy szük­ség lenne a csillepark növelésé­re. Erre gondolt az üzemvezető­ség is. Próbaképp készítenek egy új csillét. Ha sikerül, akkor újra gyártják Saigon a csilléket. Külön rónai jelenség, hogy a munkahelyek két oldalán ki van válogatva a darabos szén. Az sem titok, hogy mi­ért? Ebből lesz az illetmény- szén. Az üzemvezetőség sze­retné ezt megszüntetni, és most egy 15 évvel ezelőtt le­zárt bányát újra feltárnak. ha sikerül, akkor nem kell többet a munkahelyen válo­gatni a darabosszenet, mert az új bányáiból történik majd a szénellátás. a pénzt elköltötte. A későb­biekben tettét tagadta fondor­latos módon, s így Czencz az ügyet a bíróságnak adta át, ahol a fenti ítélet született meg. Még megjegyezzük azt, hogy 1957. január 31-ig a 10 hónapos javító-neveid munkából 5 hó­napot töltött le. 1956 januárban az Egri Uzemélelmezési Vállalat szo­rospataki konyháját vezette, ahol rövid működése alatt több mint négyezer forintot sikkasz­tott. Az ügy a salgótarjáni já­rásbíróságra került. Amikor szülei tudomást szereztek er­ről, Egerben, a vállalat köz­pontjában a feljelentés visz-r szavonását kérték, mondván, az okozott kárt megtérítik. C most sikerült Angyalnak ^ mégis felemelkednie a becsületes dolgozók közé. A munkástanács titkára. Ez idő alatt — a törvénnyel ellentét­ben — bányában egy műszakot sem dolgozott, s mégis magas fizetést kapott. Ezek után felmerül a kérdés, vezetheti-e tovább Angyal Já­nos a munkástanácsot Saigon? A választ — úgy hisszük — a becsületes bányászok adják majd meg. Sporl.tudósítás A salgói labdarúgókat bizony sokszor bírálták már viselke­désük miatt, A különböző sza­bálytalanságok, durvaságok nem használtak a csapat hír­nevének. Ehhez nem kis köze volt annak, hogy az „idege­nek”, vagyis a más helyről ho­zott játékosok mindennél előbbrevalónak találták a pénzt, a különböző kedvezmé­nyeket, mint a sportszerű já­tékot. A helybeli játékosokkal aka­runk dicsőséget szerezni — ez az újonnan választott sportve­zetőség igen helyes jelszava. Vasárnap már megkezdték az edzést, hogy minél előbb szín­vonalas játéknak, fegyelme­zett piros-fehéreknek szurkol­hassanak a salgói bányászok. Együtt van jónevű női röp­labda-csapatuk is. Viszont nem kis gond lesz felszerelésük felújítása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents