Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)
1957-01-09 / 2. szám
Pi ■ 1 1957. .január 9. NÓGRÁDI Néfiujsá^ Nagy feladatok, merész tervek a földművesszövetkezeíek előtt Az október 23-i eseményeket követő nehéz időkben a földművetozö vetkezetek dolgozói, igazgatósága döntő többségben megálltak a helyüket. Mind a választott szerveknek. mind a íöldműve&szövet- kezetek dolgozóinak minden igyekezete arra irányult, hogy ebben a nehéz helyzetben a lehetőség határain, belül a falu lakosságát a lehető legjobban ellássák áruval. Ezen felül — a felvásárláson keresztül — a városi lakosságot, az ipartelepeket mezőgazdasági termékekkel ellátni. A főváros ellátásához is hozzájárultak, s a nehéz helyzetben levő főváros lakosságát a helyi tanácsokkal egyetemben ingyenes élelmiszer juttatásban részesítették. Rendkívül nehéz viszonyok között gyakran életük kockáztatásával keresték fel a földmű vés sző vet kezetek dolgozói a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy a falu részére megfelelő árut biztosítsanak. Többek között Rétság, Pásztó, Ecseg, Kalló. Balassagyarmat. Szécsány, Érsekvadkert s még számos földművesszövetkezel. A földmű vessző vetkezeti dolgozók helytállásának valamint a földművesszövetkezeit tagság józan, higgadt helytállásának kö- , szűnhető az is, hogy megyénkben a földmű vessző ' vetkezeti vagyont jelentősebb károsodás nem érteA földművesszövetkezetek mindezekkel bebizonyították, hogy méltóak a szövetkezeti tagság bizalmára. Különösen a kereskedelmi dolgozók végezlek megfeszített munkát, hogy a többszörösére növekedett vásárlási igényeket kielégíthessék. A földművesszövetkezetek fejlődésének az elmúlt időszakban. .az _yolt- egyik legnagyobb hiányossága, hogy a legtöbb helyen sem a tagság', sem pedig a földművesszövetkezet igazgatósága nem élhetett az alapszabályban lefektetett jogaival és a földművesszövetkezetek vezetésébe nem folyt be megfelelő módon. A bürokratikus intézkedések és a túlzott centralizmus következtében ezek a jogok is erősen korlátozva voltak. Ezeket a súlyos hibákat az elkövetkezendő időben feltétlenül ki kell javítani. Ennek előfeltétele, hogy a taggyűléseket rendszeresen megtartsák, hogy a választott szervek gyakorolják az alapszabályban biztosított jogokat Gondolunk itt arra is, hogy rendszeresen tartsák meg az igazgatósági és felügyelőbizottsági üléseket és nem utolsó sorban a helyi szervezeteknél az intéző bizottság és ellenőrzőbizottsági üléseket, s minden esetben szerezzenek érvényt az itt hozott határozatok végrehajtásának. Biztosítani kell a jövőben azt. hogy a földműves sző vetkezetek dolgozói az igazgatóság határozatainak megfelelően végezzék munkájukat. A helyes gazdasági vezetés biztosítja, hogy a földműves- j szövetkezet gazdasági műkő-i dése eredménnyel záruljon. Ez ! természetesen nemcsak az ' igazgatóságnak, hanem az egész szövetkezeti tagságnak is érdeke, annál is inkább, mivel anyagilag érdekeltek a földművesszövetkezetek működésében. Nem mindenki előtt ismeretes még, hogy jövedelmező gazdálkodás esetében a földművesszövetkezeti tag a nyereségtől függőé« vásárlási és értékesítési visszatérítést kaphat év végén. Ez a bolti vásárlásoknál 10« forint iparcikk vásárlása titán 4 forint, és minden 1W iorinl eladott mező- gazdasági termék után 15 forintot is kitehet. A földművesszövetkezetek már ezekben a napokban begyűjtik a vásárlási könyvecskéket, hogy kiszámíthassák a visszatérítés összegét és újakkal cseréljék fel azokat. A földművesszövetkezeti áruforgalom évről évre fejlődött és egyre inkább a falusi lakosság igényeinek kielégítésére törekszik. Nehezíti, s drágítja még a jobb áruellátást az, hogy a földművesszövetkezetek árubeszerzéséit nagyrészt Budapesten kell lebonyolítani megfelelő megyei nagykereskedelmi vállalatok hiányában. A földművesszövetkezeteknek régi óhaja az, hogy az áruellátást a megyében földművesszövetkezeti nagykereskedelem bonyolítsa le. Szerintünk ez jobban' biz tosítja a megyénkre jellemző sok apró boltegység áruellátását és az árubeszerzés költsá gei is lényegesen csökkené- nek ami a földművesszövetike zet jövedelmezőségét növelné Tárgyalások folynak arra vonatkozóan is, hogy kiépítsék megyei szövetkezeti nagyke reskedelmet. A Kötelező begyűjtés megszűnésével fokozzák a földművesszövetkezetek felvásárlási tevékenységét. A jövőben felvásárlás útján kell biztosítani a városi lakosság, illetve az iparvidékek ellátását, amit a földművesszövetkezeíek csak úgy tudnak ellátni, ha szoros kapcsolatot építenek ki a falu lakosságával, termelési, szállítási szerződé sek útján és ha a bizományi nagykereskedelem kiszélesítésével az eddigieknél sokka aktívabban folynak be a felvásárlás munkájában. Ésszerűnek látszik, hogy a jövőben a földművesszövetkezetek az eddiginél nagyobb mértékJ-on és több ' mezőgazdasági termék felvásárlásával foglalkozzanak. így a mezőgazdasági termékekre eső felvásárlási költségek nagymértékben csökkenenek. A földművesszövetkezeíek továbbra is karolják fel a dolgozó parasztok olyan törekvéseit, amelyek a különböző társulások megalakítására irányulnak és ezek szervezéséhez és működéséhez az önkéntesség legmesszebbmenő figyelembevételével adjanak, segítséget. A földművesszövetkezetek további fejlődését nagyban elősegíti az az intézkedés, hogy megszűnt a területi elhatárolás és mind a földművesszövetkezeti kereskedelem, mind pedig az állami kereskedelem a jövőben egyformán terjeszkedhet. A jó termelőszövetkezetek tovább erősödnek A balassagyarmati járásban eddig hivatalosan 13 termelőszövetkezet működött, ezek közül négy közölte a szövetkezés megszüntetésére való szándékát. A csesztveiek — akik az előbbi négyhez tartoznak — már meggondolták és újra a közös gazdálkodás mellett döntöttek. A dejtári József Attila az érsekvadkerti Dimitrov, va. 1 amint a Tartós Béke, * galga gutái Táncsics, a pataki Zsilá- rov, a nógrádgárdonyi Űj lÉei Tsz tagsága pedig úgy határozott, hogy tovább erő« tik szövetkezetüket. A kabátíorga Az október végi és novem bér eleji zűrzavaros napok vi haros eseményei sok embei igazi arculatát mutatták meg Az akkori kialakult helyze megmutatta, hogy ki milyen ki hányadán áll önmagával sőt lemosta az átmeneti bi zonytalanság által táplált hely zet a mázt azokról is, akik ko rábban hangos, elszánt hírde tói, úgymond „hívatásos fórra dalmárai’1 voltak a Magyar Dolgozók Pártjának. Ilyen alak volt Csérvák 1st van is, aki a Rákosi—Geró rendszer idején, mint járás első titkár hangos szószólója volt az önkényuralomnak, aki dörgölődzésből is jelesre vizsgázott, mert fiatal szécsé nyi járási titkár létére a Szov jetunióba mehetett hat hétre Mint budapesti káder felvette a faluramenő pártmunkásoknak járó néhány ezerforintos tiszteletdíjat is. Amikor az ellenforradalom Budapesten már javában dúlt s úgy látszott, hogy a népi de mokrácia megszűnt létezni, is mét elérkezettnek látta az idő arra, hogy megfelelő helye biztosítson magának. A járás székhely épületének erkélyéről szózatot intézett az odasereg- lett mintegy 300 főnyi hallgatósághoz. Kifejtette, hogy a kommunizmussal nem ért egyet, mert azok marxista— leninista tanokhoz igazodnak Mint pártalkalmazott csupán azért dolgozott, mert jól megfizet ;k. A jelenlévők nem kis meglepetésére azt is kijelentette, hogy ő sohasem voll kommunista. Ilyenformán besuszterolta magát a forradalmi bizottság, ba, ahol együtt működött olyan emberekkel, mint Adám János volt horthysta főjegyző. Szabó volt horthysta katonatiszt, Horváth János, id. Oláh Pál, akik a népi demokrácia ellenségei voltaic. , Segítő kezet nyújtott G er hát Ferenc volt Horthy-csendőr kiszabadításához. Üton-útfélen dicsére Ho- néczi volt megyei főispánt, valamint Ocsovai Antal kulákot, mert ezekben az emberekben látta a széesényi járás leendő vezetőit. Ez n Magyar Dolgozók Párt- jába befúrakodott karrierista egyén, most, amikor az ellenforradalmi hullám elvonult a járás, de az egész ország fölött, s amikor a munkás-paraszt hatalom vette kezébe az ország ügyeinek intézését, ismét elérkezettnek látta az időt, hogy előjöjjön. Elfeledkezve korábbi működéséről ismét relyet kért a szocialista munkáspárt járási vezetésében. Szerepét azonban eljátszotta. Ki hisz már ilyen embernek? A azécsenyi járókelők egyszerű névtelen de becsületes emberele, olyan kérdéseket tesznek fel neki: hol lehet olyan kábáét venni, amit négyszer is ki ehet fordítani? Bízzunk a jövőben! Már- nagyon várta mindenki az azt követő sztrájk következtében előállott szén, energia, Szurdokpüspöki rapszódia ... Kést vett elő, oda jött hozzám és azt mondja, agyon- szur- Mondtam neki, hogy ii,e szúrj a szívembe pajtás. De akkor is egész nyugodt voltam- kút mit is tudtunk volna ijsinálni ott ketten? Köréfüermeíű, kopasz, élénk beszédű ember, a szurdokpüspöki tsz- elnöke mondja ezeket. Az asztal másik végén ülő uz-ta/a rábólogat.. — Igaz, úgy volt, nem volta- tk rá felkészülve, nálam ;ér jk volt semmi, csali előttem egy rádió. Ott ül még egy fejkendős, kékszemű asszony is, a tsz volt párttU'kámője. És beszélnek, beszélnek az elmúlt id&k nagyhangú, zavargás embereiről, jogtalanságokról, tervekről. — Hát bizony nehéz idők voltak. — mondja a titkár elv- társnő és elbeszél egy történetet. — Bejött hozzám az irodába két ember, hogy adjuk ki nekik a búzát. Az egyiket 52- ben, a másikat 54-ben zártuk ki a tsz-ből, mert nem voltak odü.vcAúi-. Dolgozni nem szerekék. és őket sem szerette senki Host mégis azzal állítottak elénk, hogy adjam ki nekik a búzát. Az egyik egy pumpával hadonászott előttem, a másiknál meg egy nagy kés volt. Hát mit tehettem volna'.’ Nyolc mázsa búzát vittek el ketten, — Nevük? — Soós Éman és Vojték Gábor. A Soós különben egyik alkalommal azzal állított elém, hogy emlékszem-e arra, mikor azt mondtam, hogy akkor is kommunistának .vallom magam, ha a villanyoszlopra húznak? Na — mondta — most itt az alkalom. — Hát bizony, ha Kádár nem csap közéjük, csúnya világ lett volna nálunk is — teszi hozzá az elnök. Majd elmond egy másik esetet. — December 6-án elkezdték kikarózni a tsz földjét. Pedig annak idején már megkapták érte máshol az ellenértéket, sokan még jobb földet is, mint az övék volt■ De tik azt mondták, hogy van egy rendelet, ami följogosítja őket a 'karózásra. A tsz földjének nagyobb részét föl is karózták. Már szántani is kezdték. Persze csők a nyugati rádiói hallgatták. Mondtam nekik, hogy én nem tudok ilyen rendelkezésről pedig mindig olvasom az újságot, és hallgatom a rádiót. De bánták is ők. Volt azért okosabb ember is, aki azt mondta, hogy rendelet jött a tagosításról, majd jön rendelet a fölosztásra is. Addig nem nyúl■ hozzá. — Vezetőik? — Kanyó József és Buda László. És folyik a szó erről is, arról is. Hol erre, hol arra kanyarodik a beszéd fonala. Hol csipkelődően, hol pedig komor hangon. — Ha tudja, hogy finoman kell bánni az emberekkel, akkor miért beszél mégis velük durván? — kérdi élcelöd- ve a titkár elvtársnő. — Nekem durván is kell — feleli az elnök. Majd folytatja. — Megmondtam a könyvelőnek ’is, hogy nem adom oda a kamra kulcsát, mert könyvyen elveszhet akármi. — Akkor sem adta oda a kulcsot, mikor 50 kiló cukrot kivittek az ablaikon — jegyzi meg nevetve a titkárnő. Erre már nem lehet mit szólni. Tényleg így volt, még szerencse, hogy meg lettMajd megint kanyarodunk egyet. A jelenről beszélgetünk. — Meg volt-e rnár a zárszámadás? — Még nem — feleli az elnök — de jó eredményre számítunk. Mi még soha nem zártuk passzívan az évet. Most is jobb eredmények lesznek a tervezettnél. — Akkor nem is oszlik fel a ts?? — Most fölosztani? Inkább új belépők vannak! De majd megválogatjuk, hogy kiket veszünk fel. Hej, mikor 51-ben megalakultunk, nem volt semmink, csak a föld. Most meg... hát azért most is jó lenne már egy Zetor, mert a gépállomással sehogy nem tudunk kijönni. De majd csak meg lesz az is. — Ugyan felmegyünk-e még a parlamentbe? — sóhajt fel a titkárnő. Majd elmondja, hogy a kormány szavát, programját, amely meghatározza az előrehaladás útját, tisztázza a legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseinket. Azok, akik a nép államát kívánják, akik népi demokráciát akarnak építeni, megnyugodva vehetik tudomásul a kormány célkitűzéseit. A nyilatkozat minden egyes pontjából félreérthetetlenül és világosan érthető: ebben az országban nem lesz sem polgári demokrácia, sem 'kapitalista uralom, hanem továbbra is a dolgozó nép irányítja sorsát. Hazánkban a szocializmust építjük, s így természetszerű, hogy minden intézkedésünket, minden cselekedetünket a marxizmus—leninizmus szabályozza. A kormány célul tűzte ki az államhatalom erősítését és további demokratizálását. A proletárdiktatúra talaján állunk és a proletárdiktatúra szellemében is cselekszünk. Megvédj ük a népi tulajdonban levő bányákat, üzemeket, földeket és ugyanakkor biztosítjuk, hogy a munkások, parasztok, a néphez hű értelmiségiek nagyobb beleszólást kapjanak az állami és gazdasági élet irányításának kérdéseibe. mint eddig. Az államapparátus csökkentésével egy- időben meg keli erősíteni, nagyobb feladatkörrel kell megbízni azokat a választott szerveket, amelyek szavazás ered- ménjieként kerültek akár a tanácsok, akár a termelőszövetkezeteik. akár más szervek vezetésébe. A kormány támaszkodni kíván minden olyan demokratikus szervezetre — a.z ifjúsági szövetségire, munkástanácsokra stb. — amely a szocialista építés talaján áll. A kormány nyilatkozata kitér a napirenden levő síiRene- ti gazdasági nehézségekre, a az ezekkel kapcsolatos intézkedésekre. -Bizakodóan álla- pítja^ineg. hogy hatalmas káraink, óriási gazdasági nehézségeink ellenére is leküzd,úk az akadályokat. Egyesek most is arról beszélnek — állapítja meg a kormány nyilatkozata — hogy csak nyugati kölcsönökkel kerülhetünk ki a kátyúból- A kölcsönöket elfogadjuk, ha azo'kat nem kötik politikai, vagy egyéb olyan követelésekhez, amelyek függetlenségünket veszélyeztetik. „A dollár-imperialisták szívesen pénzelték a magyar el- enforradalmat, de nem nagyon törik magukat aktkor, ha munkás-paraszt állam gazdasági támogatásáról van szó" — állapítja meg a nyiatkozat. Ezzel szemben igen jelentős gazdasági segítséget kaptunk már eddig is a Szovjetuniótól, Kínától és a szocialista tábor va- amennyi kormányától és népétől. Ha ezt a segítséget —és a még várható további támogatást — egyesítjük népünk erejével, akkor nyugati kölcsön nélkül is talpra állhatunk. A továbbiakban a gazdasági téren előttünk álló feladatokról nyilatkozott a kormány. Megállapította, hogy gazdaságunk kulcskérdése ma a széntermelés növelése. A kormány segítsége mellett e feladat elvégzése s az ezzel kapcsolatos felelősség is elsősorban a bányászokra hárul. Addig is, amíg a széntermelés jelentős mértékben nem emelkedik, kénytelenek leszünk az energiahiány következtében egyes üzemek termelését korlátozni, másokét átmenetileg leállítani. Ezenkívül szigorú takarékossági intézkedéseket kell életbeléptetni a szén- és energiafogyasztás terén." A nyilatkozat ismerteti azokat a problémákat is, amelyeket az átmeneti munkanélküliség okoz. A kormány részben munkaalkalmak teremtésével, részben a felmondási összeg emelésével és segéllyel kívánmár kétszer járt ott, amikor a Ía enyhiteni a helyzetet Az a. „ öntudatos dolgozok tudjak, hogy a munkanélküliséget 'kormánykitüntetést vette át a növénytermesztésben elért jó munkája elismeréséül. Most már búcsúznak isme rőseink. Patronálóikhoz, a Sa1 gótarjáni Üveggyár dolgoz" hoz mennek látogatóba. z--.sk — szemben a kapitalizmussal, ahol ez a rendszer állandó kísérője — nálunk már a 49— 50-es években felszámoltuk. Az átmeneti, részleges munka- nélküliség is, amely az ellen- forradalmi iámaáás, valamint részben, nyersanyag és félkész- gyártmány hiánya miatt állt elő, a termelés rendbehozatalától függően csökkenni fog, majd, pedig még fog szűnni” — állapítja meg a nyilatkozat. A továbbiakban az ipar területén előttünk álló feladatokról esik szó. A kormány megállapítja, hogy a második Ötéves terv helyett — ami korábban elkészült — most egy időszaki tervet kell készíteni» legközelebbi hónapokra, s csak ennek végrehajtása után készíthetünk hosszabb időre szóló gazdasági tervet. A tervnek hazánk sajátosságaiból kell kiindulnia, s már most meg kell kezdeni a népgazdaság olyan átszervezését, amely az eddigieknél jobban figyelembe veszi ezeket, a sajátosságokat: A mezőgazdaságban is a szocialista építés talaján állunk. A kormány támogatni kíván minden olyan kezdeményezést, amely a közös gazdálkodásra irányul. A párt és a munkásosztály megvédte a parasztságot attól, hogy újra a íöldesurak, a grófok üljenek nyaltukra és elvegyék tőlük a földet. A munkásosztály, a párt és a kormány továbbra is erősíteni akarja a munkás- paraszt szövetséget, megvédi a dolgozó parasztok — egyéniek és közösen dolgozók — földjét, birtokát. Segíteni kíván minden olyan kezdeményezést, amely a közös gazdálkodás felé mutat, ugyanakkor a kormány kijelenti, hogy a társulásoknál a legteljesebb önkéntesség talaján áll. Sző esik még a nyilatkozat mezőgazdasági fejezetében arról is, hogy a földművelést és állattenyésztést a tudomány messzemenő fel- használásával, a szövetkezetek önállóságának fejlesztésével, a belterjességre való törekvéssel kívánja jövedelmezőbbé, hasznosabbá tenni; Az állami gazdaságok és gépállomások továbbra is fontos szerepet kapnak az ország el- látósáitak biztosításában, a földek művelésében, a dolgozó parasztok ségíté-eoen. A művelődés ügyéről szólva a kormány kinyilatkoztaua, hogy biztosít ja a haladást szolgáló tudományos és művészi alkotó munka szabadságát és tiszteletbentartását. „A tudósok, műszaki értelmiségiek, írók, művészek és általában az értelmiségi szakemberek munkájának megítélésében elsősorban a képesség és szaktudás és az legyen a döntő szempont, hogy milyen mértékben járulnak hozzá alkotó munkájukkal az egész dolgozó magyar nép anyagi és kulturális értékeinek növeléséhez, a ha. sa, a dolgozó nép felemelkedéséhez.’’ A továbbiakban a szocialista kultúra továbbfejlesztéséről; majd az állam és egyház viszonyáról esik szó. Végül a külpolitikai kérdésekről és a nemzet haladó erőinek összefogásáról ad tájékoztató programot a kormány. A külpolitikáról szólva megállapítja, hogy nemzeti függetlenségünkre nyitott szemmel fogunk vigyázni, hogv a jövőben megakadályozhassunk mindenfajta imperialista törekvést, amely szabadságunkat veszélyezteti; Függetlenségünkért és szabadságunkért folyó harcban a Szovjetunióra és a népi demők. ratikus országokra támaszkodunk, az egyenjogúság, a testvéri barátság alapján. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy valamennyi országgal — füg. getlenül annak társadalmi berendezkedésétől — a kölcsönös előnyök és a kölcsönös be nem avatkozás elve alapján, jó kapcsolatokat létesítsünk. A magyar—szovjet viszony minden mai és a jövőre vonatkozó kérdését — így a szovjet csapatok itt-tartózkodásával kapcsolatos kérdés* is — n két ország testvéri és szövetséges viszonyának megfelelően baráti tárgyalások útján kívánja rendezni a magyar és szovjet kormány — állapítja meg a nyilatkozat. A nemzet haladó erőinek összefogásáról szólva a kormány kijelenti, hogy az or. szágépítő munkában támaszkodni kíván mindenkire, aki a nemzet ügyének tekinti az előttünk álló feladatok megoldását.
