Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)

1957-01-23 / 6. szám

1957. január 23.

NÓGRÁDI Népújság

3

A harcos munkásosztály, erősödő pártunk biztosíték a felemelkedésre

A karancslapujtöi kommunisták bátor helytállása már köztudomású az egész országban. Az októberi események alatt minden ellenforradalmi támadással bátran szembe nézték. Nem engedték az ellenforradalmi erőket felszínre, a munkások, parasztok hatalmát példásan megvédték. Talán erre a legjobb bizonyíték, hogy az ellenforradalom legádázabb támadásának napjaiban a nemzetiszínű zászló mellé kitűzték a munkások, parasztok jelképét, a vörös zászlót és az végig mind a mai napig hirdette, hogy a kommunisták talpon vannak, készek szembe szállni minden támadással, amely megkísérli megdönteni a nép hatalmát.

hogy a régi rendszert akarAz elmúlt vasárnap pártnapot tartottak Karancslapujtőn. Mintegy 350—400-an jelentek meg a mozi helyiségében, hogy meghallgassák Czottner Sándort, a bánya- és energiaügyi minisztert, a pártnap előadóját, aki bevezetőjében melegen üdvözölte a karancslapujtöi kommunistákat és pár- tonkívülieket, az egész község dolgozóit, parasztjait. A kormány köszönetét tolmácsolta bátor helytállásukért, amely- lyel nagy elismerést vívtak ki Budapesten is.

Majd ismertette október 23- ét. megelőző, és október 23-át követő ellenforradalmi tevékenységet. Itt emelte ki egyes írók s újságírók káros tevékenységét, akik az elmúlt tizenkét év minden eredményét mellőzve túlzottan sötéten festették meg a magyar helyzetet.

— Kétségtelen — mondotta *—, ezt magával hozta az MDP akkori vezetőinek rossz politikája is, amely részben nem fordult szembe ilyen helytelen beállítással, részben hogy a valóban meglévő hibákon nem igyekezett gyökeresen változtatni.

Elmondta Czottner elvtárs, hogy az imperialisták óriási anyagi és emberi erőket fordítottak már az október előtt és október utáni időkben is arra, hogy megdöntsék Magyarországon a népi demokráciát. Ezt tényekkel támasztotta alá: fasiszták, csendőrök becsempészése az országba, nemzetközi telefonközpont, sajtó, rádió és egyéb fontos gócpontok megszállása. Mindszenty, Eszter- házy és más népéllenes erők megjelenése. Kommunisták és pártonkívüli becsületes emberek tömeges kivégzése, belső népellerfes erők talpra állítása.

— De bizonyítja az imperialisták előkészített támadását az is — mondotta —, hogy a magyarországi eseményekkel egyidőben abban a reményben, hogy lekötik a Szovjetunió figyelmét, támadást intéztek Szuez ellen. Mind e közben demokráciát hirdettek.

Elmondta, hogy mindezek ellenére

a nép tudatára ébredt,

ják visszaállítani,

így került sor a Kádár-kormány intézkedésére, amely megmentette az országot a pusztulástól.

Ezután a Kádár-kormány nehéz küzdelmeit ismertette a munkástanácsokba fászkelő- dött ügyvédekkel és imperialistáktól támogatott erőkkel szemben.

Példának mutatta be, milyen elemek voltak a munkás- tanácsokban, amikor elmondta, hogy egy nagybátonyi küldöttséggel nála lévő megyei munkástanács-tagnak valló embere deportálásról tett fel neki kérdést, amit ő visszautasított, kijelentve, hogy ilyen nincs, de népellenesek letartóztatása van és lesz. Mire az illető itthon azt híresztelte, hogy a miniszter szerint deportálás van és lesz is. (Elítélő moraj.)

Ezután elmondta, hogy a régi harcosok, összefogva a fiatal erőkkel, hogyan vették fel a harcot és szervezték a pártot. Majd a párt szervezésénél elért eredményeket ismertette.

— Hogy ez milyen eredménnyel járt — mondta — ezt ma már bizonyítja, hogy a párt szerte az országban hallatja szavát és a dolgozók tömegei egyre többen sorakoznak mögéje.

Ezután a nemzetközi helyzetről adott rövid tájékoztatást, majd rátért annak ismertetésére, milyen támogatást nyújtanak a baráti országok.

Kiemelte a kínaiak nagy segítségét mind ideológiai, mind anyagi területen. Majd ismertette a baráti országok, ezek között is Szovjetunió segítségét, amely a legsúlyosabb napokban többek között 100 ezer tonna szenet és egyéb élelmet adott.

— A baráti támogatás tette lehetővé, hogy elkerültük a súlyos inflációt. — Magyarországnak — mondotta — 10—11 milliárd vesztesége van az októberi események következtében. Sok exportszerződésünk elmaradt. Ezekből a veszteségekből a baráti országok segítségével tudtunk átmenetileg kilábalni. Most megláttuk ki az igazi barátunk. Az Amerikai Egyesült Államok is ígért 20 millió dollár támogatást és azt széltében-hosszában hirdette, de nem láttunk, és nem is látunk abból egy fülért sem.

Ezután elmondta: — Nehéz helyzetben vagyunk, de nem reménytelenben.

A dolgozókon múlik, milyen gyorsan tudunk a nehézségekből kilábalni.

Ha szívvel-lélekkel megy a munka, megindul a termelés, elindulunk egy új, tiszta úton, megerősödünk és a régi soha többé nem tér vissza. Itt példának említette a nógrádi bányászokat, akik kemény helytállással, nagyszerű eredményeket értek el a széntermelés frontján.

■— A kibontakozásra minden lehetőség meg van — fejezte be beszédét Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter. — Van harcos munkásosztályunk, egyre erősödő pártunk és ez biztosíték hogy a kibontakozás megindul minden ellenkező Imperialista hírverés és ténykedés ellenére is.

Beszédét nagy tetszéssel fogadták és számtalan felszólaló tett hitet, hogy a párt és km'- mány munkájához minden támogatást megadnak.

Őskori kövületekben rendkívül gazdag lelőhelyet fedeztek fel

a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársai

A természettudományi kutatók jól ismerik az európai viszonylatban is csaknem egyedülálló ipolytarnóci kövületeket. A balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársai most az ipolytamócinál is gazdagabb lelőhelyet találtak Nóg- rádszakál határában, ahol mintegy három, három és fél méter vastag rétegben — hozzávetőleg a harmadkor derekától a jégkorszakig élt fák és más növények megkövesedett maradványai találhatók. A kövületekben az egykori pálmaerdők maradványai éppen úgy megvannak, mint a jégkorszak előtti, a mostanihoz hasonló növényvilág jellegzetes ősei. A leletekből a teljes feltárás után a balassagyarmati Palóc Múzeum kiállítást rendez.

(Lenin emlékének áldoz a világ. Harminchárom évvel ezelőtt, 1924. január 21-én, 54 éves korában meghalt a proletariátus lánglelkű vezére. Ez alkalomból közöljük Theodor Dreiser, a nagy amerikai író Leninről szóló megemlékezését.)

Olyan ember volt, aki egész életét, minden gondolatát tudományos kutatásoknak és a jobb társadalmi rendért folyó harcnak szentelte s aki végül a legnagyobb lehetőséget kapta meg, mely valaha is osztályrészül jutott a haladás prófétáinak: egy azelőtt elmaradt, óriási állam vezetője lett.

Azt tartom, hogy mindennél jobban magára vonta és mindig is magára fogja vonni az egész világ figyelmét Leninben az a nagylen- dületű, sokoldalú és világos megértés, mellyel megállapította, hogy mit kell tenni és mit lehet tenni egy ilyen óriási országgal, mely a világnak egylhatod részét foglalja el s amely a cári zsarnokság eredményeképpen évszázadokkal maradt el Európa és Amerika gazdasági és társadalmi élet-zínvonala és tudományos fejlődése mögött. Nemcsak a régi desnota- rendszert kellett megdöntenie, de meg kellett találni ezekben a tömegekben, ebben .az országban, a megfelelő embereket és eszközöket egy olyan társadalmi rend megteremtésére, amely igazságos és ugyanakkor gyakorlatilag megvalósítható is legyen. A feladat ugyanis abban állt, hogy kielégítve a tömegek legégetőbb szükségleteit, egyidejűén le kellett győzni a zsarnokság szülte előítéleteket, féLENIN

leimet és vallásos babonát, melyek még mindig hal almukban tartották az embereket. És még nehezebb volt megértetni ezekkel az emberekkel azt, hogy mit jelent számukra mindaz, amit Lenin tőlük követel.

Mikor 1927 és 1928-ban Oroszországban voltam, a Lenin szellemében egyesült ország egyes vidékein alkalmam volt látni parasztokat és munkásokat, férfiakat és nőket, akik áhítattal hajtották meg fedetlen fejüket Lenin szobra előtt, akikben — én legalább úgy értettem — megmentőrüket látták és véleményem szerint jogosan.

A Lenin-felszabadífotta orosz nép sohasem fogja eltűrni, hogy újból leigázzák, rabszolgává tegyék. Lenin szellemétől áthatva harcolni fog. E harc kimenetelében én nem kételkedem. Lenin és szovjet állama győzni fognak.

Bármi lenne is ennek a harcnak legközelebbi eredménye, Lenin és a Szovjetunió, az a humanitás és igazságosság, amiket Lenin az ország kormányzásába bevezetett, végeredményben győzni fognak. Mert, bár Ionin ma már nincs az élők között, az a társadalmi rend, melyet, megalkotott s melyet harcostársai és követői azóta még nagyobbá és erősebb bé tettek, sohasem veszhet el a jövő nemzedékek számára.

Theodor Dreiser (Kalifornia. Amerika! Egyesült Államok, 1940.)

Továbbra is közösen akarunk gazdálkodni - de mindeis beavatkozás nélkül

(Pillanatkép a nagyoroszi Úttörő Tsz-ből)

•— Azért mégiscsak borzasztó^ hogy jövedelmünk 50 szá- zalékát elvitte a gépállomás. Ebbe nem lehet belenyugodni. Tenni kellene valamit!

— Nézd komám, van elég pénzünk, megvesszük a GS 60. típusú traktort, amit szántásra és vontatásra egyaránt fel tudunk használni, veszünk egy elevátort és egy cséplőt.

Erre a beszélgetésre nyitottunk be a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet irodahelyiségébe, ahol néhány tag és az elnök beszélgetett. Megragad juk az alkalmat, hogy a szövetkezet felől érdeklődjünk.

— Hogy viselték át a nehéz

napolhat?

— Az események alakulása bizony néhány tagot kiszakí tott szövetkezetünkből. A többiek azonban aggódva figyelték a közös gazdaság sorsát. — A környező községekből, de a faluból is nyugtalanító hírek érkeztek.

Nem engedjük a szövetkezeti vagyon széthurcolását,

jelentették ki a tagok.

— Megszerveztük tehát az ♦ őrséget. Éjjel-nappal vigyáz— összesen 104, ebből az én harmadomban 34—35 fő.

Azután elindulunk a munkahelyek felé. Bizony a szállító vágatban nincs minden rendben. Vékony kis fenyőfa- ácsolatok, nem csoda, ha egykét helyen már eltörött. A gumiszalagra kaparó szállítja a szenet. Egy helyen azonban megsüllyedt és a teknőbe mozgó lánc nem viszi a szenet, hanem szétterül a teknő mellett.

A munkahelyek felé haladva fát szállítanak. Most megálltak „kifújni” magukat. Mondani sem kell, hogy nehéz lehet., csak rá kell nézni, VasA másik munkahelyre megyünk. Ugyanaz a kép fogad. Néhány percre félbeszakad a munka. Panaszkodnak, hogy nehéz az ácsolás, messze van a fa. Majd a szakszervezetről, a pártról érdeklődünk. Négyen vannak a munkahelyen. A négy embernek külön-külön annyi a panasza a múltból, hogy kisebb regény is kitelne belőle. Most várnak. Mint mondják — „majd meglátjuk, mi lesz“.

Ugyanezt mondja a csapatvagon. Az elsők között vannak az üzemek között termelésükkel. Mi az, ami mégis a termelés növelését, emelkedését segíti elő? Ez a hajtóerő az új bérezés. A kazári bányászok i és ezen belül Tőkés II-ben is Z ismerik az új bérezést és sze- Z retnének hónap végén mind Z több pénzt hazavinni. Ezen ♦ túlmenőleg azonban jó lenne,* ha létrejönne a pártszervezet, ♦ a munkástanács s megerősöd-f ne a szakszervezet is. A bá-j nyászok nem látják tisztán az|

vezető is, Kazinczi László. Az- országunkban végbement válelőtt kilenc embere volt, akivel régóta együtt dolgozik. Eddig még nem léptek be a pártba, de hamarosan belép kilenccel együtt.

tunk a közös vagyonra. Miután látták, hogy így nem boldogulnak, más utat kerestek azok, ákik a tsz megsemmisítésére törekedtek. Október 29- én a községi nemzeti tanács javaslatára megalaikítottuk a forradalmi bizottságot és új elnököt is választottunk. A nemzeti tanács több hívatlan vendégg_» „segített“ a vd'-iz- tásem. Az új elnökválasztással — aki később ki is lépett — az lett volna a céljuk, hogy majd ez az elnök elősegíti a tsz szét* hullását. Szerencsére a tagság

♦ észrevette ezt és megsemmisitozásokat. Ezt bizonyítja az a% tette az előző választást. szólás-mondás js, amit min-* denütt hallottunk — „majd| meglátjuk, mi lesz". Az helyes, j hogy jól termelnek, de az már

— Sok dolgozónak volt az nem, hogy nem látják a kitér-;

tag, vizes 2,50-es fa. Nehéz dolog az ácsolás, messze van a fa. Balra egy feltörésből rázócsúszda szállítja a szenet a kaparószalagra. A munkahelyen bőven van szén, s a rázó- rsuszda teknője púpozva megrakva. Nem is csoda, van jolyan nap is, amikor egy mű- fzakban 2 métert haladnak előre,

elmúlt időben jogos sérelme — mondja — és most kissé félnek. Nem szeretnék, ha ugyanaz ismétlődne meg. Még várnak.

De talán a munkástanács jobban működik?

— Az bizony nincs is az üzemnél. Volt ugyan egy ideiglenes, de a Rákóczi-teie- piek és a falusiak közötti ko- moiy ellentét folytán most a

melt szén útját, csak azt, hogy J mennyi lesz a kereset.

Két év után

Éjjeli riporton voltunk. Három bányát látogattunk meg az éj folyamán. Amíg sokan nyugodt éji álmukat alusszák, addig bányászaink a karbidlámpa fényénél fejtik az életet

ÍplATitn 1 QR4-hpn íc

munkástanács egyáltalán nem voltunk éjjelj np0rton. Akkor

m Még egyet lehet kérdezni.:: f1.14«1*’ *ogy ^ f

Talán a szakszervezet? daul Ronán aludtak a mun- t

A szakszervezet hasonló a kahelyen. Két év telt el azóta többiekhez, mert ez sem mű- és mégis mennyi változás tör- ködik. tént. Ma már a kormány kelÉs most felmerül a kérdés, lően értékeli bányászaink hő- Az üzemegység jól dolgozik, sies munkáját.

Átlagos napi termelésük 100 — tob —*

— No és hány tag lépett ki mégis?

— 7 közé-paraszt lépett ki csupán, 150 holddal, majdnem Í00-an maradtunk. Mert■ aki egyszer meggyőződött a szövetkezeti élei előnyéről, azt a legnagyobb vihar sem tudja eltó oritani a közös munkától. A tagság kiálló. .. a próbát. A napokban ismét két belépő jelentkezett. 5' '' főnnek még többen is — toldja meg az egyik tsz-tag.

— Mik a terveik? — kérdezzük az elnököt.

— Továbbra is •!. ten akarunk gazdálkodni, de minden beavatkozás nélkSokszor olyanok is beleavatkoztak a gazdálkodásunkba, akiknek a szakképzettségük nem volt megfelelő. Ezután is elfogad juk r .nban a jó szaktanácsot. Szeretnénk emelni a búza, kukorical őszi árpa terméshozamát, m.crt erre min.' lehetőségünk megvan.

— Véleményünk szerint a

termelőszövetkezeti

alapszabályzatot is

módosítani kellene.

Ezzel kapcsolatban vannak elgondolásaink is. Már ebben a gazdasági évben megvalósítunk belőle néhányat, a termelőszövetkezeten belül is. Ügy gondoljuk, hogy hasznos lesz. ha a többi szövetkezetek is gondolkoznak ezen és javaslatukkal elősegítik a jövő alap- szabályzat kidolgozását.

— Van-e már pártszervezetük?

— Még a községihez tartozunk, de a 20 párttagunkból 16 ismét belépett.

Ügy gondolják, a jövő feladata lesz a helyes kapcsolat kiépítése a pártszervezet és a vezetőség között. Véleményük szerint, azonban feltétlenül a tsz-ben kell műkü 'niök, mert ezek a kommunisták a nehéz napokban is tisztán láttak és a jövőben is lehet számítani megfontolt, józan szavukra.

M. P.

Az igazmondás a bizalom alapja...

Az elmúlt hetekben már szinte minden szájból elhangzott az a becsmérlő szó, hogy hazugság. Sok embert, szervezetet, sajtót és rádiót illettek ezzel a jelzővel. Napjainkban nagyon könnyen rásütik ezt a súlyos bélyegzőt mindenre. Ennek egyik oka, hogy az emberek a súlyos csalódások után nehezen hisznek már igazságnak és bár rosszul hangzik, de ki kell mondani, könnyebben hiszik el valamiről az ellenkezőjét. Hogy ez miért van így — annak gyökereit a múltban kell keresnünk.

Az elmúlt évek propagandája a sajtó, a rádió és egyéb írott propagandafórum sok esetben nélkülözte az igazságot. Sok volt az igazságot elferdítő hamis tájékoztatás. Sokat leírták azt a bűvös, az életszínvonal emelkedését jelző számokat, amelyek mögött a valóság más volt. Sok volt az ígérgetés, amiből nem lett valóság. Az emberek szinte megszokták már, hogy mindent kétkedéssel fogadjanak az elmúlt években. Ez a bizalmatlanság jelentkezik most is lépten-nyomon.

Igaz, hogy az egészséges bizalmatlanságot, a fenntartásokat, nem lehet egyértelműen elítélni. De ahogyan nem volt helyes az elmúlt időkben a vakonvaló hit, ugyanúgy nem helyes, ha mindent kétkedéssel. fenntartásokkal fogadunk Különösen akkor nem, ha ez egyoldalú.

Napjainkban szinte sporttá vált a nyugati rádiók — különösen Szabad Európa hang. ja — rádió adásának hallgatása. Mind ez nem volna olyan, amit okvetlenül el kell ítélni abban az esetben, ha az ott hallottakat kritikailag fogadják. Sajnos, nagyon vakon hisznek ezekben a propagandákban ugyanúgy, mint régen Az emberek egy része saját országunk híradásait és a nyugati rádió híradásait is meghallgatva. felénk a lehelő leg nagyobb fenntartásokkal é\ míg a másik oldalt feltétel nélkül elfogadja Ped’g — különösen az elmúlt hetek alatt

— nemegyszer bizonyult enyhén szólva tévesnek a nyugati civilizáció híradása. Mind az ellenforradalom ideje alatt tett ígérgetések, mind a nyugatra csalogató propagandájuk az idők folyamán lelepleződött és a szép szavaikból a sívár valóság bontakozott ki. Ezeknek a megtévesztő, igazán hazug szavaknak feltétel nélküli követéseként vált hazátlanná sok tízezer magyar. Mégis vannak, akik még hisznek ezeknek a szavaknak.

Ezzel szemben a megújhó- dott országunk sajtója és rádiója ma ténylegesen az igazság útjára lépett. Nem kell róluk dicsérő szavakat írni. Beszélnek azok magukért. Mégis sokan még ma is hazugnak béiyegzik őket, mevt nem vélt igazságuknak, elferdített beállítottságnak megfelelően ír. Van egy jó magyar közmondás, amely lágy szól: „Ki hogy él, úgy ítél.“ Azt hiszem ez vonatkozik erre is.

Sokan vannak, akik még bizalmatlanok a munkás-paraszt kormánnyal szemben is. Nem akarnak hinni az eddig meghozott rendeietek tartósságának. Igen sokszor elhangzik még az az érvelés, hogy a béremelés, a begyűjtés eltörlése cs egyéb más intézkedések mind csak időlegesek, a kormány taktikai lépései. Még inkább nem hisznek azokban a most még csak ígéretekben, de holnap már megvalósuló gondolatokban, amelyeknek kimunkálásán a kormány most dolgozik. Mi nem körűik, hogy higgyenek el mindent, de azt kékjük, hogy legyenek annyi bizalommal a munkás-paraszt kormány iránt mint amennyit elvárnak maguknak ezek az emberek. Ne ítéljenek másként csak a tények birtokában. Akkor pedig ha a tények birtokában ítélnek, nem lesz szükség a bizalmatlanságra. nem lesz szükség azokra a jelzőkre, amelvek az igazság ellenkezőiét teletik. A történelem meid eldönti, mi volt jó, ki cselei--1''*' helyesen. V. Gy.