Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)
1957-01-16 / 4. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. Január 16. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának programtervezete 1957. január 10-én megalakult a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága és megindította az ifjúmunkás szervezetek létrehozását a megye területén. Azok a munkásfiatalok rakták le szövetségünk alapjait, akik a dolgozó néptől idegen bürokratikus gazdasági és politikai vezetők súlyos vétkei miatt mély felháborodással szembefordultak a Rákosi— Gerő klikkel, a szocialista demokratizmus kibontakozását akadályozó erőkkel, de mindvégig hűek maradtak a szocializmus eszméihez. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség szakít a DISZ káros, dogmatikus hibáival, elhatárolja magát azoktól a rossz módszerektől, amely a DISZ munkáját jellemezte. A Magyar. Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség független, önálló szervezet, amely jellegében és tartalmában is különbözik az eddigi ifjúsági szervezetektől. Végrehajt minden olyan intézkedést, mely a munkás-paraszt hatalmat támogatja, hazánk szocialista fejlődését, a nemzet össz- érdekeit szolgálja. Ugyanakkor fenntartja magának azt a jogot, hogy javaslatokkal éljen és fellépjen minden olyan intézkedés ellen, amely sérti a munkásifjúság érdekeit. Azt akarjuk, hogy megyénk ipara újra méltó legyen régi hírnevéhez. Békés életet, nyugalmat, rendet akarunk. Azt akarjuk, hogy az ifjúmunkás szövetség, mint az ifjúság fóruma képes legyen az ifjúság gazdasági és kulturális igényeinek kielégítése "érdekében harcba szállni. Az ifjúmunkás szövetség munkájában, módszerében felhasználja az elmúlt évek tapasztalatait, elsősorban a volt SZÍT ifjúmunkás szervezetek jó módszereit. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség alapszervezetei létrejöhetnek bányában, üzemben, hivatalban, intézményben, ahol fiatalok dolgoznak. Szövetségünk tagjai lehetnek aiok a fiatalok, akik munkájukkal a szocialista Magyarország felépítését kívánják szo'gálni, teljes erővel akarnak munkálkodni az ifjúság jobb jövőjének megteremtésén. Alapszervezeteinket minden területen az önkéntesség elve alapján, a legszélesebb demokratikus alapokon építjük fel. A vezetőségek megválasztásáig 11 tagú megyei ideiglenes intéző bizottság működik. Az alapszervezeteket ide’g- lenes vezetőségek vezetik. Szervezeteink irányításában és munkájában teljes egészében biztosítjuk a tagság kezdeményező szerepét. Megszüntetjük azt a régi, a tagság érdekeivel és önérzetével ellentétes módszert, hogy a nagy függetlenített apparátus igazgassa a szervezetek életét. Teljes egészében helyeseljük, hogy az alapszervezetek önállóari dolgozzanak, a fiatalok elképzeléseit megvalósítsák a tagság részvételével. Az alapszervezetek munkáját az öntevékenységre, ötletességre, a fiatalok kezdeményező készségére építjük. Minden támogatást megadunk az alapszervezeteknek, • hogy jogos követeléseiknek érvényt szerezzenek és az összifjúság érdekében végezzék munkájukat. Ennek érdekében: a Kérjük a munkástanácsokat, vessenek véget annak a helyzetnek, hogy a kezdő szakmunkásokat gyakran a legrosszabb munkára osztják be. Szükségesnek tartjuk, hogy a fiatal szakmunkások (ott is, ahol a munkástanács a normát fenntartja) időbérben dolgozzanak. Az üzemek bérrendezésének meghatározásánál szüntessék meg a fiatalokat különösen sértő rendelkezéseket. Az ifjúmunkás szervezetek a szakszervezetek segítségével állítsák össze és terjesszék a munkástanács elé az ifjúmunkások életének és munkakörülményeinek javítására vonatkozó helyi javaslatokat és követeléseket. Továbbra is fenntartjuk azt a régi követelésünket is, hogy szüntessék meg a 18 éven aluli fiatalok éjszakai műszakba való beosztását. O A jelenlegi munkás- szállók helyett olyan ifjúmunkás otthonok létrehozásáért szállunk síkra, amelyek rendjükkel, berendezéseikkel, baráti közösségükkel pótolják a családi tűzhely melegét. Magunkénak vallják a fiatal értelmiségiek régi követeléseit, hogy a képesítést igénylő állásokat kössék megfelelő iskolai végzettséghez. Lehetőséget kívánunk teremteni, hogy áz ifjúmunkásaik és a fiatal értelmiségiek külföldi tanulmányútra me-, hessenek. Kérjük a munkástanácsokat és a létszám- csökkentéssel foglalkozó bizottságokat, hogy az elbocsátásokkal kapcsolatosan kérjék ki az illető ifjúmunkás szervezet vezetőjének véleményét és csak annak beleegyezésével küldjenek el fiatalt. O Könnyíteni kívánunk a házasulandó fiatalok lakásgondjain. Azt akarjuk, hogy végre megvalósuljon az ifjúság régi követelése és minden öt új lakást a fiatal házasok kapják. Ennek elosztását és ellenőrzését bízzák az ifjúsági szervezetekre. © Továbbra is fenntartjuk a fiatalok azon kérését, hogy Salgótarjánban ifjúsági házat kapjunk. Javasoljuk az alapszervezeteknek, hogy vezető szerepet vívjanak ki a fiatalok sport- és kulturális életének irányitásában. Alakítsanak művészeti csoportokat, különböző szakköröket, ahol a fiatalok megtalálják az érdeklődé-, si körüknek megfelelő szórakozást. Szervezzenek jelmezes, farsangi mulatságokat, asztalitenisz és sakk-házi- ■ bajnokságokat, üzemek és alapszervezetek közötti sí- és ród'iversenyt. Ezenkívül javasoljuk, hogy a helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően foglalkozzanak mindazzal, ami a fiatalokat érdekli. A szövetség soraiba hív minden becsületes, jószándékú munkásfiatalt, fiatal értelmiségit, aki egyetért célkitűzéseinkkel és részt kíván venni szövetségünk munkájában. Szintén kérjük azokat a régi, sokszor igazságtalanul mellőzött, tapasztalatokkal rendelkező SZIT-vezetőket, álljanak élére a szervezetek megalakításának és vegyenek részt azok mimikájában. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága ............ i i'■ "■»»■■«■■■■■■■rvaBM—ii ■ — A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának levele megyénk ipari üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek, hivatalainak vezetőihez és az üzemi munkástanácsokhoz 1957. január 10-én megalakult a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei ideiglenes intéző bizottsága, amely azt a célt tűzte ki, hogy a fiatalok érdekeiért harcol, a munkás- osztály hatalmának megerősítése, a szocializmus építése során. Első szavunkat az ifjúság érdekében emeljük fel és kérjük megyénk ipari üzemelnék, intézményeinek s hivatalainak vezetőit, az ipari üzemek munkástanácsait, hogy a soron következő feladatok végrehajtása során különös figyelemmel legyenek a fiatalokat érintő kérdésekben. Kérjük és javasoljuk, hogy az üzemek, hivatalok vezetői, vállalatok munkástanácsai, igazgatósági tanácsok a fiatalokat érintő kérdések megtárgyalásánál, döntéseinél a fiatalok véleményét is vegyék figyelembe. Most egyik legnagyobb, egyben legnehezebb feladat a létszámcsökkentés, a d Igozók elbocsátása, amelynek végrehajtását jelenlegi gazdasági helyzetünk követeli meg. Tudják, igen s k fiatal is munka nélkül marad. Mi is egyetértünk azzal a döntéssel, amely szerint olyan fiatalt bocsátanak el, ákik részére a megélhetés biztosítva van a meleg családi otthonban. Különösen vonatkozik ez azon körülményre, ahol a férj, feleség mindketten dolgoznak és a férj keresete elegendő a megélhetéshez. Az ellen az nban tiltakozunk, hogy a körülményeket meg sem vizsgálva — vagy csak felületesen ismerve —, fiatal leányokat és fiúkat bocsátottak el, amint ezt egyes hivataloknál tapasztaltuk. Azoknál az intézményeknél, hivataloknál, ahol létszámcsökkentés nincs kilátásba helyezve, mint például az SZTK-nál és a banknál, ott kérjük a vezetőket, hogy a fiatalok bevonásával vizsgálja felül, dolgozóik közül kik részére van biztosítva a megélhetés a férjek keresetéből. Ismerve az átmeneti nehéz helyzetet, tegyenek intézkedéseket, hogy azok a dolgozók, munkahelyüket engedjék át az olyan fiatalok részére, akiket más hivatalból elbocsátottak és részükre a megélhetés nincs teljesen biztosítva, vagyis ákik a keresetre jobban rá vannak szorulva. Az eddig elbocsátott fiatalok megélhetési körülményeit kérjük és egyben követeljük, hogy vizsgálják felül, s amenyiben tévedtek, hibát követtek el, úgy a szükséges intézkedés megtételével munkaviszonyukat állítsák vissza. Megyénk ipari üzemeiben már több helyen megtörtént a végleges munkástanács megválasztása. A tapasztalatok szerint azonban a munkástanácsokban nem kielégítően nyert képviseletet a szocialista gondolkodású fiatalság, ami természetesen helytelen. Követeljük a vállalatok munkástanácsaitól, hogy a fiatalok számarányát figyelembe véve az ifjúság képviselőit megfelelő arányban vonják be a munkástanácsokba. Ahol a végleges munkástanács-választás már megtörtént, ott ezen jogos követelésünket koyptálássál oldják meg. Ezen követelésünkkel azt akarják elérni, hogy egyetlen egy döntés, határozat n" '’észüljön el a fiatalok bevonása nélkül, amely esetleg őke' érintené a legjobban* A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei ideiglenes intéző bizottsága Jól megmondták egymásnak... ÚJRA HÓ BORIT MINDENT • • • A minap belátogattam Sál- ] gótarján egyik textilüzletébe > Bizony nem a megszokott kép fogadott. Tátongó polcok, üres fiókok. Az egyik pultnál lázas tevékenységgel osztották szét a kapott árut az alkalmazottak között. Egy vásárló látta, hogy áru van a pulton, kért belőle ... — Nem lehet. Ez a kévé? kell az alkalmazottaknak. — De kérem. Én bányászasszony vagyok. Az én férjem termel, maguk meg... — ... Maguk se voltak különbek. Ismerem a bányászok egy részét. Először saját magukat elégítették ki, aztán jöhettek a többiek. Egy harmadik szólal meg erre. — A bányászok már megszüntették ezt, most magukon a sor. Úgy gondoljuk, őneki volt igaza. { — r. p. — ( A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának székhelye Salgótarján, Szabadság tér 2. sz. Telefon: Január 11-én készült ez a fölvétel. A hónak nyoma sincs. A „számtanivaló“ időt sokan ki is használták. Nőttek, szaporodtak a zsíros, feketén csillogó barázdák, melyeket a téli, enyhe nap bágyadt fénye szinte támogatni látszott. Sajnos, nem sokáig tartott ez a szép idő. Most már újra hó borit mindent és a csillogó barázdák fölött szürkeség uralko14—65. Postafiók 19. | dik. A Salgótarjáni Acélár úgy árha*t nyilvános pártnapot tartottak Több mint háromszázötvenen vettek részt a Salgótarjáni Acélárugyárban tartott nyilvános pártnapon. A beszámolót Cservanka Fe- rencné tartotta. Beszámolójában többek között elmondta, hogy a mi rendszerünknek legfőbb támasza mindig a munkásosztály volt és marad. Ezt mindenkinek, aki haladó gondolkodású, meg kell értenie. Elmondta, hogy az októberi események alatt ezt az erőt akarták elsősorban meggyengíteni. Sikerült is a munkás- osztály sorait szétszaggatni. Ezt nyíltan be kell vallani. Ezután feltárta azokat a körülményeket, amelyek mindebben közrejátszottak. Elmondta, hogy a zűrzavarok előkészítésében milyen szerepet játszottak egyes írók. mint a külföldre szökött Aczél Tamás vagy Déry Tibor, Zelk Zoltán stb. Ezek az emberek a pártfunkcionáriusoknak anyagi helyzetéről beszéltek, de nem tettek különbséget az egy néhány jól fizetett és a nehéz anyagi helyzettel küszködő I egyszerű funkcionáriusok között, Ezzel mintegy a párt égé- | szét támadták. Arról viszont | hal'gattak, hogy Déry Tibornak egyhavi jövedelme 50 ezer forint volt. Ezután a Nagy Imre csoportjának tevékenységéről mondta el. hogy ma már számtalan jegyzőkönyv és dokumentum őrzi, hogy egyeztek ki különböző katonai csoportok- j kai és hogyan engedték át az országot az ellenforradalmi erőknek. — Ez az igazság és ezt a népnek meg kell mondani, mert a nép az igazságot támogatni fogja. Majd a Kádár-kormány munkájáról szólott. Elmondta, hogy az ország akkori helyzetén más nem segíthetett, mint kemény kézzel rendet teremteni. Ezt a Kádár-kormány helyesen tette, s ma már a nép mindinkább megérti ezt s támogatja munkájában. Ezután elmondta, hogy — igaz nem rózsás még a helyzet, de biztató, mert a munkásosztály fellegváraiban egymás után jönnek létre az egységes pártszervezetek és ha az meg lesz, nem lehet szétzilálni a munkásosztály erejét. Budapesten eddig már 100 ezeV párttag van. Ezután szólott az értelmiségről. Elmondta, hogy ma még húzódoznak, távoltartják ma- ! gukat a párttól. Attól félnek, hogy visszaállítják a régit. Határozottan kijelentette: ez nem fog megtörténni. A lelkes, jól előkészített beszámolónak ezek csupán vázlatos részletei. Azonban, hogy j mennyire megnyerte a nyilvá- j nos pártnapon részt vett háromszázötven ember tetszését, az mutatja, hogy fél 3-tól este 7-ig folyt a vita. A felszólalók «őzül kiemelkedő volt Kiss Lajos hozzászólása, aki felhívta a figyelmet, hogy nagyon kell a pártnak vigyázni, hogy ne essék a régi hibákba. Elmondta, hogy azokat, kik 1945-től lelkesen dolgoztak, 1950-ben kirúgták, helyettük nem ritkán karrieristákat vettek fel. Elmondta, ezelőtt elmentek a pártnapról, mert a tett a szó nem egyezett. Ma már ez nem így van, mindenkit érdekel, hogyan alakítjuk jövőnket. Szőllős Dezső elmondta, hogy milyen tevékenységet fejtett ki az ellenforradalom az üzemben, hogyaiP igyekezett megfélemlíteni a becsületes hazafiakat. Majd beszélt a munkástanács tevékenységéről, Steigelwaidról, aki a nép küldöttének kiáltotta ki magát, valójában a nép neki semmilyen megbízatást nem adott. Hupcsik Gyula felszólalását az egész hallgatóság nagy lelkesedéssel fogadta. Elmondta, hogy jogtalanul szórnak rágalmat a karhatalomra, mert azok a békére vágyó emberek közbiztonságát őrzik. Majd elmondotta, hogy a munkás- tanácsot meg kell tisztítani. Általában a munkástanácscsal több felszólaló foglalkozott. Jobb, felelősségteljesebb munkát várnak tőlük. Álljanak ki a népszerűtlen feladatok megoldása mellett is. A mindvégig lelkes pártnap új színt hozott az acélgyári pártaktívák életébe. Jól jövedelmez a pásztói Szabadság tsz szeszfőzdéje A Szabadság Tsz szeszfőzdéje a legválságosabb napokban is teljes kapacitással működött. Most is működik. Az eredmény nem maradt el. A múlt év szeptemberétől december 15-ig 90 ezer forintot jövedelmezett a főzde. Ez időre eső kiadás csupán 16 665 forint volt. Ez év júniusáig további 90 ezer forint bevételre számítanak. A jó munkáért dicséret illeti Bogácsi István főzdeveze- tőt ökrös László, Matuszka István, Va^s Kálmán és Makra Sándor főzőket. Letartóztatásokról közérdekű problémákról nyilatkozik a megyei rendőrkapitányság vezetője (Folytats az 1. oldalról.) Kérdés: Mint ismeretes nemrég jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté a letartóztatásokkal kapcsolatban. Mi ennek a rendeletnek a lényege? Válasz: Az Elnöki Tanács 31. számú törvényerejű rendelete lehetővé teszi mindazok rendőrségi őrizetbevételét, akik a közrendre veszélyesek, akadályozzák a rend, a közbiztonság megszilárdulását, a normális élet helyreállítását. Ez az őrizetbevétel legfeljebb 6 hónapig tarthat. Anélkül hogy ezalatt az idő alatt bírósági eljárásra sor kerülne. Kérdés: Mi a helyzet a pénzügyi fegyelem terén. Milyen problé .iák jelentkeznek ezzel kapcsolatosan? Válasz: A zavaros napokat egyes vezetők arra használták fel, hogy tekintélyüket növelve egyes „népszerű’“ feladatokat oldottak meg. Ilyen volt az például, hogy rendelkezések hiányában egyes vál- ’ álatoknál, üzemeknél törvénytelen jutalmakat, előlegeket osztottak ki. vagy béremeléseket eszközöltek. Ezzel csak nehezítették népgazdaságunk amugyis súlyos helyzetét. Ilyen meggondolatlan cselekedetékkel egyes vezetők elősegítették, hogy sök dolgozó elessen a rendem keresettől is. A helyzet ugyanis az, hogy a törvénytelenül kifizetett összeget vissza kell fizetni, ami nem kis nehézségeket okoz egyes dolgozóknak. Ezúton is felhívjuk a pénzügyekért felelős vezetőket, főkönyvelőket igazgatókat. stb. 'hogy a törvénytelen pénzkifizetés bűncselekmény. Kimeríti a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének fogalmát. Azokkal szemben, akik az elmúlt időkben törvénytelenül cselekedtek, a rendőrség eljárást fog indítani. Akik a jövőre nézve sem számolnak a törvénnyel, annak feltétlenül számolnia kell a súlyos felelősségre vonással. — fejezte be nyilatkozatát a megyei rendőrkapitányság v- etője. / %
