Nógrádi Népújság. 1956. december (1. évfolyam. 5-10. szám)

1956-12-06 / különkiadás

A történelem sohasem bocsátotta vol­na meg a magyar dolgozóknak és a Magyarország .fasiszta elnyomás alóli felszabadításáért óriási áldozatokat ho­zó szovjet népnek azt, ha most — ti­zenkét évvel a hitleri hordáknak a má­sodik világháborúban történt szétzú­zása után — a magyar s a szovjet em­berek meghátráltak volna az ellenfor- rada mi puccs részvevői előtt és el­tűrték voina egy fasziszta tűzfészek helyreállítását Európa közepén. A szovjet emberek nem tehették meg azt, hogy ne teljesítsék a Magyar Népköz- társasággal szembeni kötelezettségüket, minthogy a Magyarországgal megkötött bé­keszerződés — és a jelen esetben emlékez­tetnünk kell arra, hogy ezen az Egyesült Államok és Anglia aláírásai is szerpelnek — előírja nemcsak a Magyarország terüle­tén létező összes fasziszta jellegű szerve­zetek feloszlatását, de kötelezi Magyar- országot arra, hogy a jövőben se engedje meg az ilyen szervezetek létét és tevé­kenységét az országban. Nem hagyhattuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Magyarország a Szovjet­unióval szomszédos ország és hogy a két országot, egy államcsoportot egyesítő egyez­mény, a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzi ősze. A magyarországi reakciós erők győ­zelme azt jelentette volna, hogy Magyar- ország a Szovjetunió, sőt a többi kelet­európai állam elleni agresszív háború híd­főjévé is válik. Meggyőződésünk, hogy bármely demo­krata kormány, amelyet baráti kap­csolatok fűznek egy szomszéd ország­hoz, eleget tett volna egy olyan se­gélykérésnek, (amelyet Magyarország in ézett a Szovjetunióhoz. Magyarország forradalmi erői, a szovjet hadsereg egységeinek segítségével rövid idő alatt ártalmatlanná tették a felkelőket. Ma­gyarország kormánya, demokratikus pro­gramját valóraváltva, rendes mederbe tereli az ország életét. Egyes szónokok, erről az emelvényről nem átallták megrágalmazni a szovjet had­sereget. Nem mondinató, hogy igen erede­tiek voltak. Az utóbbi hetekben az újságok olvasóira és a rádióhallgatókra a hazugsá­gok és szörnyű koholmányok egész áradatát zúdították a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Mindazokat a súlyos és véres gaztetteket, amelyeket Magyarország tragi­kus napjaiban a Horthy-lasiszta összees­küvők elkövettek, most példátlan cinizmus­sal a szovjet hadsereg katonáinak terhére írták, akik haláltmegvető bátorsággal és áldozatkészséggel mindent megtettek an­nak érdekében, hogy megfékezzék és ár­talmatlanná tegyék ezeket a gyilkos, fa­siszta összeesküvőket. Nem tartom szükségesnek azt, hogy itt a szovjet hadsereg védelmére keljek, hogy a szovjet hadsereg morális arculatáról és elveiről beszéljek. A szovjet hadseregnek nincsen erre szüksége. Tudja az egész világ, hogy akkor, amikor a fasiszta barbárok ha­lált és pusztulást hozó páncélos hordái el- özönlötték Európát és úgy tűnt, hogy elti­porják és porrázúzzák az évezredes civili­zációt, a szovjet hadsereg volt az, amely szétzúzta a hitleri Wermacht fő erőit és ezáltal megmentette a világot a fenyegető fasiszta leigázás veszélyétől. Ezekben a pél­dátlanul álló harcokban a szovjet katonák nemcsak hősiességüket bizonyították be a világ előtt —, hanem magasztos morális elveiket is. A hálás emberiség még száza­dok múltával is tisztelettel fog megemlé­kezni a szovjet hadsereg fegyvertényeiről. Ezért tehát a rágalmazóknak a szovjet hadsereggel kapcsolatos hazugságai és ko­holmányai sohasem találhatnak meghallga­tásra. Az MSZMP Intéző Bizottsága a párt- kongresszuson elfogadásra kerülő új szer­vezeti szabályzat megalkotásáig ideiglene­sen a következő irányelveket szabja meg a tagok felvételének módjára. 1. Az MSZMP marxista—leninista párt, a tagok felvételénél érvényesíti Lenin ta­nításait. Az MSZMP-nek tagjai csak azok lehetnek, akik elfogadják a párt politikáját, megvalósítják a párt határozatait, részt vesznek valamely alapszervezet munkájá­ban, tagsági díjat fizetnek. Tagok csak 18. életévüket betöltötték lehetnek. 2. Az MSZMP elsősorban a munkásosztály pártja. Soraiba felveszi a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség legjobbjait, akik demokráciát és szocializmust akarnak, mindazokat, akik egyenjogúságon alapuló testvéri barátságot akarnak a szocialista országokkal, a világ összes népeivel. A párt tagjai sorába léphetnek mindazok, akik a független, szabad és szocialista Magyar- országért küzdenek. 3. Az MSZMP elsősorban a volt MDP ta­gokra és szervezetekre építi munkáját. A pártba kívánja tömöríteni a régi szervezett munkásokat, azokat a párthű MDPr-tagokat, akik a nehéz napokban szilárdan a párt mellett álltak. 4. Mindazokat, akik nem voltak az MDP tagjai és tagfelvételre jelentkeznek az MSZMP-be, két ajánlás esetén egyéni ké­relem és elbírálás alapján sürgősen fel kell venni. 5. A volt MDP tagoknak az MSZMP-be való felvételével kapcsolatban viszont le­szögezzük, hogy nem vehetők fel azok: a) akiket az ideiglenes központi bizott­ság a Rákosi-klikk uralmának idején le­követett súlyos politikai hibák miatt nem tart a párttagságra méltónak; b) akik a Rákosi féle politikai vezetés idejében nép- és pártellenes bűntetteket követtek el (becsületes, szókimondó kom­munisták üldözése, letartóztatása, kínzása, a dolgozók megfélemlítése — általában a hatalommal való súlyos visszaélés); c) akik a fegyveres felkelés részvevői­ként kommunistákat, vagy más haladó em­bereket meggyilkoltak, vagy erre uszítot­tak — fosztogattak, spekuláltak, általában A tagok felvétele a következő módon tör­ténjék: 1. A volt MDP-tagok átigazolása az MSZMP-be az alapszervezet, alapszervezet híján a felsőbb pártszerv intéző bizottsága végzi. Az MDP tagjai, akik átigazolásukat kérik, ideiglenes tagsági könyvüket az MDP tagsági könyv felmutatása alapján kapják meg. Kérdéses és vitás eseteikben a párt­tagok kollektívája foglaljon állást. 2. Mindaddig, amíg az MSZMP tagjai tag­sági igazolványukat megkapják, a volt MDP tagok gyakorolhatják az MSZMP-ben párt­tagsági jogaikat. (Kivételt képeznek az 1/5 sz. alatt felsoroltak.) 3. Az újonnan jelentkező párttagok fel­vétele a következő módon történik: a) a belépni szándékozó „belépési nyi­latkozatot“ tölt ki. Az új nyomtatványok elkészüléséig Írásban is kérheti felvételét, életrajzot íratni nem szabad; b) a kérelem felett az alapszervezet kom­munista kollektívája dönt; c) a felvételre jelenkezett, illetve a párt­ba felvett tagok listáját el kell juttatni a felsőbb pártszervezethez. A felsőbb párt­szervezetnek joga van kifogást emelni egyes kérelmezők ellen, ez esetben az alap­szervezet kommunistáinak ismét meg kell vitatni a felvételi javaslatot, figyelembe véve a felsőbb szerv indokait. 4. Az MSZMP-be való belépés kelte a volt MDP-tagoknál az MDP-tagság kezdetének ideje, az új tagoknál az alapszervezet által való jóváhagyás napja. 5. Az MSZMP tagsági igazolványban fel­tüntetendő, hogy az elvtárs mióta vesz részt a munkásmozgalomban. 6. Az MSZMP tagsági igazolványának hitelességét a felsőbb pártszervezet titkára előírásával és pecséttel igazolja. 7. A tagnyilvántartás új rendjének ki­dolgozásáig az illetékes MSZMP intéző bi­zottságok gondoskodjanak a párttagok ide­iglenes n, 'ilvántartásba vételéről és bizto­A külföldi reakció szerepe a népellenes államcsíny megszervezésében Szeretnék beszélni itt a megvizsgálandó kérdés egy másik vonatkozásáról is. A rendelkezésünkre álló konkrét adatok világosan mutatják, hogy a Magyarországon lefolyt események egészen más jelleget öltöt ek volna és nem jártak volna vérontással, ha — már kezdettől fogva —, a belföldi ellen- forradalmi erők tevékenysége mögött nem álltak volna ott a külföldi bujto- gatók, akik már hosszú idő óta készí­tették elő Magyarországon a népi de­mokratikus rendszer elleni fasiszta ál­lamcsínyt. Valójában a külföldi szubverzív közpon­tok ezirányú tevékenysége senki számára sem titok. Ezt a tevékenységet nem ma­gánszemélyek, vagy magánszervezetek vég­zik, hanem olyan állami szervezetek, ame­lyek a legfelsőbb állami hatóságoknak van­nak alárendelve, amelyeket az állami költ­ségvetésből tartanak fenn. Igen tanulságos például az a tény, hogy az amerikai szenátus határozata értelmé­ben, a kongresszus múlt évi jegyzőkönyvé­ben szerepel a szocialista országok elleni szubverzív akciók részletes tervét tartal­mazó okmány is. Ez a terv a többi között előirányozza, hogy különleges kádereket kell kiképezni „az ellenállási műveletek végzé­sére, a propaganda, az aláaknázás és a be­hatolás céljaira“ ezekben az országokban. David Sarnow, a terv szerzője így ír: „Szük­ségünk van egy olyan iskolai és egyetemi hálózatra, amely előkészíti a hidegháború­hoz szükséges kádereket. A célt itt nem a szó szoros értelmében vett oktatás, ha­nem a kémkedés műszaki és szellemi cél­jait és az ideológiai-lélektani háború egyéb szempontjait szolgáló különleges kiképzés... Meg kell alakítani a politikai harcászat valamelyes akadémiáját.“ Számos nyugati szerv már régóta minden propagandaeszközt felhasznál arra, hogy a népi demokratikus országokban meglévő államrendszer megdöntésére bujtogasson: e szervek különleges „központokat“ léte­sítenek a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria területén, ahonnan rendszeres felforgató tevékenységet folytatnak a kelet­európai államok ellen. Nem véletlen, hogy 1935. második felétől' kezdve érezhetően fokozódott az amerikai kormánykörök beavatkozása Magyarország belügyeibe. Egyes amerikai hivatalos sze­mélyiségek üzeneteikben a törvényes hata­lom megdöntésére szólították fel a magyar népet; ez év április 16-án az USA képvise­lőháza határozatot fogadott el, amely nyílt felhívás a népi demokratikus országok úgy­nevezett „felszabadítására“; egyes nyugati országok rádióállomásai rendszeresen szub­verzív felhívásokat közvetítenek; léggömbök útján tömegesen terjesztik a rágalmazó röpiratokat; nyíltan támogatják a magyar emigránsok soraiban a fasiszta söpredéket; kémeket és diverzánsokat küldenek Ma­gyarországra. Immár világossá vált, hogy mindezek célja a titokban előkészített nép­ellenes összeesküvés támogatása volt. önök jól tudják, hogy az USA felforgató tevékenységét a kelet-európai országok el­len az amerikai kongresszus törvényerőre, sőt mi több, a hivatalos politika magasla­tára emelte. Emlékezzenek vissza, milyen viharos viták voltak a közgyűlésben, amikor az USA-ban első ízben fogadták el az álla­mok gyakorlatában példátlanul álló tör­vényt, amely felhatalmazza a kormányt, hogy 100 millió dollárt költsön felforgató tevékenységre! E törvény kertelés nélkül kimondja, hogy azt a pénzt a Szovjetunió­ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországban, Romániában, Bulgáriában, Albániában, valamint a Német Demokrati­kus Köztársaságban és más országokban lakó „válogatott személyek“ (!) támogatá­sára szánják, továbbá „olyan személyek segélyezésére, akik ezekből az országokból vagy területekről menekültek el,“ abból a célból, hogy „ezekből a személyekből ala­kítsák meg az észak-atlanti szerződés szer­vezetét támogató fegyveres erők alegysé­geit, vagy pedig más célból.“ Az amerikai diplomaták akkor az ENSZ szónoki emelvényéről igyekeztek bebizonyí­tani, hogy mi nem értettük meg jól ezt a törvényt, hogy egyáltalán nincs szó a szub­verzív tevékenység megszervezésének pén­És ime, a fasiszta kaland bukása után, azok, akiknek a lelkiismeretét terheli javarészben a felelősség a magyaror­szági vérontásért, most krokodílköny- nyeket hullatnak a magyar nép szenve­dése fölött. Nem átallanak erkölcsöt prédikálni és erkölcsi leckét adni azok­nak, akik hozzásegítették a magyar népet, hogy megvédje .demokratikus vívmányait, hogy megmentse nemzeti függetlenségét. Uraim, nem mértéken- felüli képmutatás ez? A helyzet teljes normalizálása magának a magyar népnek az ügye dó jótékonysági segélyről. Az a törvény azonban, amelyet az imént idéztem, épüle­tes és feltárja, mire gondoltak a törvény szerzői; az amerikai kémszolgálat által ki­válogatott olyan személyek pénzeléséről volt szó, akik a szocialista államok területén laknak és akiket mindenfajta aláaknázó te­vékenységre akarnak felhasználni, beleértve azt is, hogy ezekből a személyekből alakít­ják meg a „fegyveres erők bizonyos al­egységeit.“ Azóta évenként hoztak hasonló törvé­nyeket az USA-ban és százmilliós doilár- foiyamok táplálták a felforgató tevékeny­séget. Az lyoö. július 18-án elfogadott 726. számú törvénnyel további 100 millió dollárt irányozták eio erre a tevékenységre, az ltioö—o7-es költségvetési évre. Ezen túl­menően a törvényhozó szervek felhatal­mazták az amerikai kormányt, hogy ez összegen felül más pénzalapból is bizonyos összegeket fordíthat felforgató célokra. Az utóbbi évek során a Magyar Népköz- társaságban igen sok, külföldről pénzelt szubveizív csoportot álcáztak le. A Magyar ín epkoz társaság kormánya többször tiltako­zott amiatt, hogy bizonyos nyugati államok aurván beavatkoznak Magyarország bei- ügycioe. így hát a magyarországi ellen- forradalmi puccsot már régóta tervszerűen és alaposan előkészítették s ebben külföldi erők tevékeny része vettek. Magától érte­tődik, hogy az előkészületek titokban foly­tak. időnként azonDan a beavatott szemé­lyek közül egyik—másik elszólta magát. így például Drew Pearson, ismert ame­rikai szcmieiró a Daily Mirror november ö-i számában közölt cikkében idéz néhány kijelentést abból a beszélgetésből, amelyet Fáoián Bélával, a reakciós magyar emigrá­ció egyik vezetőjével folytatott. „A magyar nép fel fog lázadni... na Unok egy kis segítséget nyújtanak, Magyarország lángra- lobban... Az Önök léggömbjei hasznosak voltak" — mondotta FáDián Béla. Nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy Varga Béla, az amerikai magyar emigráns központ vezetője a magyarországi veres esemenyek előestéjén New Yorkőan kije­lentette: a magyarországi földalatti körök rövidesen megkezdik a felkelést. Varga „megjósolta“, hogy egy vagy két héten belül Nagy Imre kerül hatalomra, Mind- szenthy o. boros pedig kiszabadul a bör­tönből. A magyarországi puccs kudarcát kom­mentálva, még egyes amerikai lapok is kénytelenek most beismerni, hogy bizonyos küifö.di köröket súlyos felelősség terhel a magyarországi vérontásokra való uszítás­ért. így a New York Wordl Telegramm and Sun „Ä mi lelkiismeretünket terheli“ so­katmondó címmel közölt vezércikkében szemére veti az amerikai bujtogatóknak, hogy „hiú reményeket“ ébresztettek a tit­kos magyar reakciós mozgalom soraiban. A mi propagandánk — bármilyen jószándék is vezérelt bennünket, azt a benyomást keltette bennük, hogy a jenkik jönni fog­nak — állapítja meg a lap. Az ellenforradalmi puccs kudarca után Magyaj-orszägröl megszökött összees­küvők most nyíltan kijelentik: biztosra vették, hogy ha fegyvert fognak, meg­kapják a megígért segítséget. Hallgassák meg azt, amit a Daily News kiküldött munkatársának mondott el a ma­gyarországi események egyik Ausztriába szökött részvevője: „Az erős és nagy Ame­rika biztatott minket erre...“ Panaszkod­ván arra, hogy a szükséges időben Ame­rika nem küldte el saját fegyveres erőit a felkelők segítségére, a következőket mond­ta: „Amerika elvesztette Budapesten a leg­jobb hadseregét.“ A Christian Science Monitor november 12-én a következő című cikket közölte: „Mint jelentik, a nyugati propaganda félre­vezette a magyarországi felkelőket“. A cikk kertelés nélkül megírja, hogy „az Egyesült Államokba érkezett magyarországi felkelők soraiban uralkodó hangulat főeleme az, hogy keserűen csalódtak a Nyugatban.“ A lap szerint a felkelők, akiknek messzemenő Ígéreteket tettek, bizonyosra vették, hogy „Nyugattól nemcsak rokonszenvező kije­lentéseket, hanem politikai, sőt szükség esetén határozott és gyors katonai akciókat is várhatnak“ (hangsúlyozom, katonai ak­Azt javasolják itt nekünk, hogy az ENSZ avatkozzék be a magyar állam belügyeibe. Miközben Magyarországon már helyreáll a rend, miközben a Magyar Népköztársaság kormánya már rá is tért az általa meghir­detett nagyszabású program megvalósítá­sára, lényegében azt ajánlják nekünk, hogy ismét robbantsuk ki a harcot a magyar­országi népi demokratikus rendszer ellen. Mert hiszen csak így lehet értelmezni az itt elhangzott felelőtlen felhívásokat, hogy küldjünk Magyarországra ENSZ karhatalmi erőket stb. Az ilyenfajta javaslatok kezde­ményezői szeretnék azt a benyomást kel­teni, mintha ők nem tudnák, hogy az ilyen intézkedések nem szilárdítják, hanem ve­szélyeztetik a béke ügyét. Aki valóban azt óhajtja, hogy Magyar- ország a súlyos megpróbáltatások után mi­előbb rendbejőjjön, hogy minél gyorsabban begyógyítsa a fasiszta felkelők ütötte se­beket, annak nem szabad megakadályozni az ország élete normalizálásának most vég­bemenő folyamatát. Mire van a legnagyobb szüksége Magyar- országnak? Úgy véljük, hogy a békére és nyugalomra, erélyes tevékenységre a gaz­dasági élet megszervezéséhez és fellendí­téséhez, a normális állami és közéleti te­vékenység helyreállításához. Vajon előmoz­díthatja-e ezt bizonyos körök uszító poli­tikája, ami a kubai küldöttség határozati javaslatában és más, itt elhangzott beszé­dekben jutott kifejezésre? Nem, ez a po­litika nyilvánvalóan nem arra irányul, hogy segítséget nyújtsanak Magyarországnak, hanem arra, hogy szétzüllesszék gazdasági és közéleti tevékenységét. A magyar népnek most anyagi segítségre van szüksége. A közgyűlés kifejtette szem­pontjait ebben a kérdésben. A Szovjetunió és a többi szocialista állam máris jelentős támogatásban részesíti Magyarországot. Ele­gendő megemlíteni, hogy a szovjet—magyar határon keresztül naponta 700 vagont is elérő élelmiszer, építőanyag és felszerelés érkezik Magyarországra.. Mint ismeretes, sok más ország szintén segélyezi Magyar- országot. A szovjet küldöttség véleménye szerint a fő feladat most az, hogy ne szítsuk fel a szenvedélyeket az úgynevezett „magyar kérdés“ körül, hanem tegyünk meg minden tőlünk telhető intézkedést, hogy megkönnyítsük a rend, a béke és a nyugalom helyreállítását ebben az országban. A magyar munkás-paraszt kormány meg­kezdte a széleskörű építő intézkedések va- lóraváltását. Ez a leglényegesebb biztosíték arra, hogy a népi demokratikus Magyar- ország, a többi szocialista állam családjá­ban, az összes államokkal való kereskedel­mi, baráti kapcsolatait fejlesztve, sikere­sen halad majd a béke és fejlődés útján. Ami a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság kapcsolatait illeti, ismeretesek azok az alapvető elvek, amelyekre a szo­cialista államok kapcsolatai épülnek. A szo­cialista államok, amelyeket közös eszmé­nyek egyesítenek, kapcsolataikat a teljes egyenjogúságra, a területi épség, az állami függetlenség és szuverénitás tiszteletben­tartására, a másik ország belügyeibe való be nem avatkozásra alapítják. Ez nemesedi hogy ném zárja ki, hanem ellenkezőleg, feltételezi a szocialista államok szoros test­véri együttműködését és kölcsönös segélye­zését minden téren. A fenti elveket a szov­jet kormány 1956. október 30-i nyilatkozata ismételten leszögezte. A szovjet kormány szilárdan és következetesen valóra váltja e nyilatkozatban foglalt elveket. A fenti nyilatkozat értelmében fogjuk megoldani a szovjet csapatok Magyaror­szágon való állomásozásának kérdését is. A magyar kormánnyal létrejött megállapo­dás alapján kivonjuk a szovjet csapatokat Budapestről, mihelyt normalizálódik a hely­zet a magyar fővárosban. Ugyanakkor a szovjet kormány megkezdi a varsói szer­ződésben részvevő Magyar Népköztársaság kormányával a tárgyalásokat a szovjet csa­patok Magyarországon való állomásozásának kérdésében. A Szovjetunió egyáltalán nem híve annak, hogy egyes országok csapatai más országok területein állomásozzanak. Eyetértünk Nehru úrral, India miniszterelnökével, aki nemré­giben állást foglalt az ázsiai és európai ka­tonai paktumok ellen, katonai csapatok ide­gen országban való állomásozása ellen, hogy idegen álamok számára megengedjék ka­tonai támaszpontok létesítését idegen te­rületen. A leszerelés és a nemzetközi fe­szültség enyhítésének kérdésében november 17-én közzétett szovjet kormánnyilatkozat széleskörű és hatékony programot tartal­maz a fegyveres erők csökkentésére, a más államok területén levő összes légi és ten­geri támaszpontok bizonyos határidőre tör­ténő teljes felszámolására s a későbbi ál­talános leszerelésre. A szovjet küldöttség javasolja, utasít­sák el a kubai küldöttség indítványát, mint a nemzetközi légkör megmérge- zésére irányuló rágalmazó hamisítványt. A népek r.em bocsátják meg nekünk, ha engedjük félrevezettetni magunkat azok részéről, akik az úgynevezett „ma­gyar kérdés“ körüli politikai mester­kedéseikkel el akarják terelni az ENSZ figyelmét a haladéktalan megoldásra sürgős nemzetközi kérdésekről és első­sorban azokról a kérdésekről,, amelyek Anglia, Franciaország és Izrael Egyip­tom elleni agressziója folytán álltak elő, minthogy ebben a térségben a helyzet (még most is rendkívül veszélyes. Uraim! E felelősségteljes percekben, a- mikor bizonyos körök mindent megtesznek annak érdekében, hogy újból felélesszék a „hidegháború“ lázát, hogy súlyosbítsák a nemzetközi feszültséget, mindannyiunk kö­telessége mindent elkövetni a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítá­sáért. Ezt követelik az Egyesült Nemzetek Szervezetének magasztos célkitűzései. A Szovjetunió akárcsak eddig, továbbra is híve a népek közötti békének és sokol­dalú együttműködésnek. Határozottan és állhatatosan felhasználunk minden lehető­séget arra, hogy mindinkább megszilárdít­suk a békét és a népek biztonságát. IRÁNYELVEK a Magyar Szocialista Munkáspártba való tagfelvétel módjára

Next

/
Thumbnails
Contents