Nógrádi Népújság. 1956. december (1. évfolyam. 5-10. szám)

1956-12-15 / 7. szám

I. évfolyam 7. szám AZ MSZMP és a Megyei Tanács lapja 1956. december 15. A megyei rendőrkapitányság közleménye a december 8-i salgótarjáni eseményekről Leváltották, mert kommunista A Megyei Rendőrkapitányság vizsgálatot indított a Salgótarjánban december 8-án történt események kivizsgálására, valamint az azt megelőző eseményekkel kapcsolat­ban. A Megyei Rendőrkapitányság a törvé­nyesség szigorú betartása mellett folytatja az őrizetbe vett személyek ügyének kivizs­gálását, valamint az eseményekkel kapcso­latban önként jelentkező munkások, parasz­tok, értelmiségi dolgozók meghallgatását. Több bányász, acélgyári munkás, építő­ipari vállalati, tűzhelygyári, üveggyári munkás jelent meg a megyei rendőr- kapitányságon azzal, hogy tanúvallo­mást akar tenni a 8-i események al­kalmával látottakról és hallottakról. A becsületes dolgozók, akik ugyancsak a rendőrség által fent írt vizsgálatban segí­teni akarnak az események tisztázásában, nagy segítséget nyújtottak már eddig is a Megyei Rendőrkapitányságnak a tények va­lóságos feltárásában. . A dolgozók vallomása alapján, valamiiit be jelen lések és panaszok alapján olyan té­nyek állnak a Nógrád megyei Rendőrkapi­tányság rendelkezésére, amelyek tényként igazolják a fegyveres provo­kációt, valamint azt, hogy a dolgozók nem akartak felvonulni. .A kányási üzemnél, Nagybátonyban, Kis­toronyén, Újlakon a becsületes bányászok tiltakoztak az ellen, hogy Salgótarjánban felvonuljanak. A józanabbak hazamentek, széjjel futottak. Nem hallgattak az uszítás­ra, csak azok jöttek a kányási üzemtől fel­vonulni a terrorizálás után, akik nem tud­tak hazamenni, mert autóbusszal Salgótar­jánon át kellett utazniok. Ezeket az embe­reket kényszerítették a Nógrád megyei Rerjt;dő:rkapitánys!*g előtt a gépkocsikról való leszállásra és úttorlaszt állítottak a főosztály előtt. Ugyanez állapítható meg az eddigi tanú­vallomások alapján a Tűzhelygyár és az Üveggyár tekintetében is. Itt azonban le­hurrogta egy-egy ellenforradalmi, vagy ép­pen megtévesztett egyén a becsületes szán­dékú munkásokat és kényszerítették a ki­vonulásra, ahol ugyan az üzem nem vett részt teljes létszámmal a felvonuláson. A Salgótarjáni Acélárugyár munkástanácsa is lelhívta a dolgozókat a tüntetésre. Trezs- myik Ferenc, az acélárugyár munkástaná­csának az elnöke hangsúlyozta a felvonulni •szándékozók előtt, hogy a kisterenyei ügy „letartóztatási ügy“, az a bányászok ügye, •azonban ha tüntetésre kerül sor, úgy az acélgyár fogja tudni, hol a helye. Ezek után a salgótarjáni acélgyár is felvonult. A vizsgálat az eddig őrizetbe vett sze­mélyek tekintetében folyik. A megyei ren­dőrkapitányság az alábbi tájékoztatást adja Tsógrád megye lakosságának: A rendőrség őrizetbe vette és kihallgatta Kiss István, 29 éves, nagybátonyi lakost, a .szorospataki bányaüzem alkalmazottját. Kiss- nek a bányaüzemnél rendszeres és # állandó munkaterülete nem volt, felvigyázó, ellen­őrző tevékenységet folytatott a szorospa­taki bányaüzemnél. A. fizetése 2500 forint volt havonként munkájáért. Munkába akkor Alit, amikor ő akart. Senki sem vonta kér­dőre, miért nem ment munkába. Nézzük m:g közelebbről, ki ez a Kiss István? Kiss István a Horthy rendszerben falusi jegyző volt, a második világháború után detektív lett, majd innen 1946-ban mint megbízhatatlan egyént bélistázták. Ezután mint végrehajtó működött a pétervásári járásban. A pályafutása felfelé ívelt, adóügyi jegyző, majd VB titkár lett Csány és Hort községben. A dolgozó parasztok gyűlöletét váltotta ki, amiért lesöpörtette a padlásai­kat, elvitette minden terményüket, sokszor önkényesen. Ajándékokat fogadott el, a ku- lákok megvesztegették, mert azokkal össze­játszott, ami miatt vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt eljárás indult ellene a hevesi járási rendőrkapitányságon. 1953-ban amnesztiával szabadult Nagy Imre kormányprogramja idején. Ezután helyezke­dett el, 1953-ban a nagybátonyi szénosztá­lyazón, majd a szorospataki bányaüzemhez került kapcsolatai folytán felvigyázónak. Állandó munkaterülete nem volt, de mint mondja, 2500 forintig keresett havonta. Mi­ért kapta ezt a 2500 forintot? 1956. október 23-án Budapestre utazott azzal, hogy beteg. Budapesten a volt DISZ székházába ment, ahol felvette a kapcsola­tokat az ellenforradalmi csapatok parancs­nokával. Ott szívesen látták őt és felöltöz­tették, rendőrnadrágot, csizmát, tiszti irat­táskát kapott. Kinevezték Nagybátony és környéke országos ellenforradalmi összekötőjé­nek, valamint hírszerzőjének. E célból többször járt Budapesten és köz­vetítette Nagybátony és környéke bánya­üzemek sztrájk-állását, beszámolt a végzett munkájáról. Nagybátonyban és Szorospata­kon a budapesti ellenforradalmi parancs­nokság Ponyi Gyulát jelölte ki mellé, aki Szorospatakon a munkástanács elnöke volt. Ponyi Gyula megbízatásokkal látta el Kisst. Többek között egyik megbízatása volt, hogy a rend­őrség őrizetében lévő Jecsmenik Andor kiszabadítását — aki a nagybátonyi el­lenforradalmi fegyveres szervezkedés parancsnoka volt — szervezze meg, ha kell, fegyveresen is. Salgótarjánban és Budapesten több érte­kezleten vett részt, ahol elmondotta, hogy Budapesten a Vajda-Hunyad utcai volt DISZ központ és Kilián György laktanya között felderítő szolgálatot látott el az ellen­forradalmárok oldalán. A feljegyzései között több kormány- és népi demokrácia ellenes feljegyzés található. Ellenforradalmi jelszavak vannak füzetei­ben. Az ő irányításával / a szorospataki bányaüzemhez több fegy­vert szállítottak fel, valamint a bányá­ból nagymennyiségű robbanóanyagot, gyujtózsinórt és gyutacsot hoztak fel ellenforradalmi terrorista cselekmények végrehajtása céljából. Igen jó barátja és az ellenforradalmi cselekményekben ténykedő, magát bányász­nak feltüntető Bede Józseffel együtt be­szélték meg a sztrájkra vonatkozó intéz­kedéseiket, valamint a Népszabadság című napilap bojkottját és elméleti, valamint gyakorlati végrehajtói voltak a nagybátonyi ellenforradalmi akcióknak. Több bejelentés érkezett salgótarjáni és vidéki dolgozóktól, akik elmondották, hogy december 8-án provokátorok két kézigrá­nátot dobtak a karhatalmi alakulatokra és géppisztolyból és golyószóróból tüzet nyi­tottak a megyei rendőrkapitányságra. A vizsgálat az ügyben folyik és a dolgozók bejelentései és egyéb adatok alapján a fenti tények kétséget kizárólag megállapíthatók. A /vizsgálat eredményéről Nógrád megye lakosságát folyamatosan tájékoztatni fogjuk. Nógrád megyei Rendőrkapitányság vezetője A forradalmi erők ofíenzívája jellemzi a mostani helyzetet (Folytatás a 2. oldalról) Azt kérjük, hogy aktívan és bátran lép­jenek fel a munkások tömegei között a gyá­rakban, a munkás lakóházakban, mindenütt, ahol tömegek élnek. Majdnem minden a fel­lépésen múlik. A forradalom politikai ereje százszorosán nagyobb, mint az ellenforra­dalomé. Ha keményen fellépünk, fellépé­sünknek sikere lesz. Ha azonban valahol ez mégsem történnék így, kérjék a kormány segítségét és megvédjük a nép érdekeit. Most az a fontos, hogy a tömegekkel együtt haladva, velük összeforrva eltökélten lép­jünk fel, s akkor végérvényesen meg lehet változtatni a helyzetet. Azt kérem, bogy ha ebben egyetértenek, harcoljanak ezekért. A magyar nép jövő- -------------------------­Ho rváth Imre külügyminiszter nyilatkozata Az ENSZ közgyűlés kedd reggeli plenáris ülésén Horváth Imre külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság küldötte nyilatko­zatot tett. Nyilatkozatában kijelentette: „A magyar kormány delegációnkat azért küldte az ENSZ jelenlegi ülésszakára, hogy a többi államok küldötteivel együtt, az ENSZ teljes jogú tagjaként vitassuk meg az alapvető nemzetközi kérdéseket. Küldöttségünk kénytelen megállapítani, hogy az Egyesült Államok és az általa be­folyásolt más államok küldöttségei nyilat­kozataikban és néhány határozatban kísér­letet tettek a magyar belügyekbe való be­avatkozásra. Ezt a magyar Kormány a leg­határozottabban viszautasította és vissza fogja utasítani a jövőben is. Akkor, amikor a magyar kérdés csaknem állandóan napirenden szerepelt, egyes kül­döttek méltatlan és sértő módon léptek fel a magyar kormánnyal és annak küldöttsé­gével szemben, olyan formában, amely összeengyeztethetetlen Magyarország szu- verénitásával és a magyar nép önérzetével. Ezért a magyar küldöttség adig nem vesz részt a közgyűlés tizenegyedik ülésszakának munkájában, amíg a magyar kérdés tárgya­lása nem az ENSZ alapokmánya szellemében történik.“ Ezután az egész magyar küldöttség el­hagyta az üléstermet. jéről van szó, a szó szoros értelmében a magyar nép jobb életéről. Aki ezt megérti, és ennek megfelelően jár el, az segíti, hogy teljesen helyreálljon a rend és a nyugalom, a termelő munka. Szükséges ehhez az erély, de nélkülözhetetlen a politikai munka is. A megbeszélés részvevői nagy megnyug­vással vették tudomásul ia kormányelnök szavait és azzal az elhatározással távoztak, hogy a kapott felvilágosítás szellemében munkához látnak. A tiizheiygyári MSZMP, és a munkás - tanács beindította a munkát A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár kommunistái 11-én megválasztották az MSZMP ideiglenes intézőbizottságát. A bi­zottság a kommunisták megbízásából tár­gyalt az ideiglenes munkástanáccsal, s úgy határoztak, hogy a gyár területén a munkát megindítják. E határozat szellemében érte­sítették a dolgozókat és 13-án valamennyi üzemben megindult a munka. Nálunk Salgótarjánban és Nógrád- ban többször azzal érvelnek egyesek, hogy kár úgy félreverni a harangot, mert itt nyoma sem volt az ellenfor­radalomnak, sőt vannak egyesek, akik ezt az országos méretre is ki­terjesztik. A többi, nyilvánvalóan az ellenforradalmi jelenség mellett most csak egyet - s ez igen lényeges - a komunisták üldözését említjük. A történelem s elsősorban a hitleri rendszer uralomrajutása példázza, hogy ezzel kezdődik a munkásosz­tály és minden haladó erő elleni had­járat a fasizmus megvalósításálhoz. Nem véletlen például, hogy a Sal- góatrjáni MÄVAT-näl egész sor jó szakembert küldtek el. vagy helyez­tek segédmunkás beosztásba, csak azért, mert kommunisták. S közben akik ezt véghez vitték, szakemberek megbecsüléséről, demokráciáról, jog­ról és egyebekről szavaltak. Még szembentünőbb ez a helyzet a Salgótarjáni Acélárugyárban. Az elmúlt egy év alatt nem helyezget- tek annyi embert, mint az elmúlt napokban. Mindez a „rákosista“ elemek elleni harc ürügyén folyik. Fájd Károly és Varga Elemér volt öntödei művezetőről nehezen lehet­ne elmondani, hogy meghúzódok, talpnyalók, vagy éppen a Rákosi- Gerő politikát túlteljesítő emberek lettek volna. Mindenki bátor kiállá­sukról, harcosságukról ismerte őket. Csak hát kommunisták. Földi Gyu­lát a főműhelyben azért váltották le, mert kijelentete, hogy párttag ma­rad. Sorolhatnánk tovább a neveket, leváltásokat, amelyek nem vetnek jó fényt a munkástanács intézkedései­re. S kérdezzük azt is, mennyire se­gítik a Rákosi-Gerő féle módszerek felszámolását, az olyan módszerek, amelyek a munkássoztály pártjának szervezését gátolják? A dolgozók többsége mindenütt elitéli azJiyéireljárásolcatTTkövete- lik,' hogy azoknak sürgősen vessenek véget. Eersze mindenki egyetért az Acetarugyarnan Berces es Soiya le­váltásával. ue ezt toiytatva vajon jo- gos-e~akár hol egy kétes ~TTsztaságú őrségváltást végrehajtani? F?em, nőm szabadj A fon'ófejűb1*tr~áz el­hamarkodottság előbb-utóbb meg­bosszulja magát. Nem is beszélve arról, hogy a nép, az egész ország számára most a termelő munka ha­ladéktalan melg indítása mindentől fontosabb! Nektek szól ez a levél, magyar édesanyák Gondoljatok a csillogó fára, a kacagva tapsoló gyermekekre, a fénylő gyerekszemekre. Gondoljatok arra ahogyan megfogják az új játékot, s megmutatják nekünk, felnőtt, fáradtan örülőknek, hogy milyen szép az új játék, s a kis ruha milyen jó. Szerte a világon ki fognak gyulladni a karácsonyfa gyertyái. Magyar asszonyok! Meggyötört hazánkban nagyon kell a szeretet melege, kell a békesség jele. A szeretet csengője szólaljon meg a fegyverek ropogása után, a békességet ünnepelni segítsetek egymásnak, hogy örömük le­gyen apróságainknak, nyugalma hazánknak. Nyitott kapukon kopogtatunk talán? Lehet, hiszen a Bács Kiskun me­gyei Nőtanács a sokat szenvedett VIII. kerületi gyermekeknek már gon­doskodik karácsonyáról. A Hazafias Népfront kerületi titkárát, a kerü­leti nőtanácsot kérték meg, hogy segítsenek nekik a szívesen adó és se­gítő Bács megyei asszonyoknak mosolyt varázsolni, karácsonyi meleget árasztani egy budapesti kerületben. Kövessétek példájukat! Sok apró, kis magyar vár melegre, szeretetre a karácsonyi ünnepeken. Arra kérünk benneteket, segítsetek a szülői munkaközösségnek, az ovodák, az iskolák karácsonyi ünnepségeinek megrendezésében. Az iskolaigazgatók, tanítók, tanítónők, tanárnők, óvó­nők bizonyára szívesen dolgoznak veletek együtt, de Ti legyetek a kejde ' ményezők. Legyen gondotok az árván maradiakra, a károsultak gyer­mekeire. Olyan kicsiny a karácsonyi gyertyaláng, de olyan hideg az élet nélküle. Gyújtsátok meg mindenütt, minden kis magyarnak. A Hazafias Népfront orsz. irodája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents