Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)
1956-11-08 / 1. szám
\ 1956 november 8. ŰJ ÜTŐN (ÍLl ütőn Új lap kerül ma az olvasó kezébe, az „Űj Ütőn”, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei szervezete s a Nógrád megyei Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság lapja. Tudjuk, hogy a lap kézbevétele sok magyar munkásnak, parasztnak, értelmiségnek erőt, biztatást ad. Előbb nem szólhattunk. Kivették kezünkből a legfontosabb eszközöket — telefont, nyomdát, stb. —, amivel hírt tudtunk volna adni megyénk dolgozóinak. Ma újból jelentkezünk, mert munkásságunk — elsősorban a bányászok — bátor fellépésével vezetjük, irányítjuk népünk forradalmi harcát, jogos követelésének megvalósítását. Amikor újból megyénk dolgozóihoz szólunk, szükséges elmondani tömören, hogy mit akarunk, milyen úton akarunk járni. Lapunk címéül, de cselekvésünk vezérgondolataként is új utat választunk. Szakítottunk azokkal a nézetekkel és helytelen módszerekkel, amelyek a Rákosi—Gerő-klikk idején vezetett sok párt, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetőt. Ma ezek az elvtársak már teljes mértékben felismerték munkájuk fogyatékosságait, saját fejükkel, a tömegek fejével gondolkodnak és fejezik ki annak gondolatát, akaratát. Akik erre nem képesek, azoknak félreállításával egyetértünk és helyeseljük. Üj utón járunk, hazánk függetlenségének kérdésében. A teljes egyenjogúság, a testvéri szövetség, a szocializmust építő országokkal. Külpolitikánkban a nemzet érdekei mellett állandóan szem előtt tartjuk az emberi haladás ügyét. Támogatunk minden olyan javaslatot, jöjjön az Keletről vagy Nyugatról — amely a békét, a haladást szolgálja. Üj utón járunk, a munkásosztály felé folytatott politikánkban. A munkásosztály szerepének fontosságát nem szavakban hangoztatjuk, hanem tettekkel igazoljuk. Rájuk támaszkodunk a legkülönbözőbb kérdések eldöntésénél. Kikérjük véleményüket és azokat meg is valósítjuk az ország, az üzem sorsát érintő kérdésekben. Véleményünk, hogy ’a minisztériumok ne foglalkozzanak apró, személyi, anyagbeszerzési dolgokkal, hanem az illető iparág elvi irányítója legyen. Az üzem sorsát érintő kérdésekben az üzemi munkástanácsok döntsenek. Azok nevezzék ki az igazgatót, azok hozzanak döntést a béres a norma-kérdésekben, a lakáselosztásban, stb. Ügyelni kell azonban arra, hogy a munkástanácsokban olyanok képviseljék a munkásokat, akik hűek a munkásosztályhoz, a néphez és nem önző érdek vezeti őket. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk,. hogy a józanul és helyesen intézkedő munkástanácsok, ahol felhasználták népünk 12 éves fejlődésének tapasztalatait — jól működtek. A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány követeléseiben szerepel a lakásépítkezés meggyorsítása. Teljesen egyetértünk a követeléssel. De legyen szabad hozzátenni még néhány gondolatot. Építsünk több lakást, de jobbat, önköltségre hivatkozott Gerő gazdaságpolitikája és oda jutottunk, hogy az új lakásokban nem fért el a család szűkös bútora sem, a fürdőszobát csak zuhannyal ellátott fürdőfülke helyettesítette. Meg kell ezt szüntetni és annyi lakást kell, amennyi ékesen bizonyítja a szocialista rend fölényét, a munkás megbecsülését. És ha már a lakásnál tartunk: egységes lakbérek legyenek az új épületekben is. A munkások jogos követelését teljesíteni kell a norma- és bérkérdéseknél, a nyugdíjrendezésnél. Az öregségi járulékot meg kell szüntetni s azokat nyugdíjjal kell helyettesíteni. Üj nyugdíjtörvényt kérünk, amelynek előkészítését előzze meg az érdekeltek vitája. Üj utat járunk a parasztság felé is. Szorgalmas, becsületes parasztságunkat mindig tiszteltük, nagyrabecsültük szaktudását, életrevalóságát, küzdelmes életében való kitartását. Továbbra is bízunk bennük és hisz- szük, hogy az új viszonyok között, a begyűjtés eltörlése, az új adópolitika után még eredményesebben fognak dolgozni. A nyugodt élethez az országban még másról is kell szólni. Szólni kell olyan kérdésekről, ami eddig legjobban izgatta, vagy zaklatta a dolgozó parasztságot. Nyíltan megmondjuk, hogy továbbra is kitartunk a termelőszövetkezetek mellett, de rögtön hozzátesszük, olyan termelőszövetkezetek mellett vagyunk, amelyek a legnagyobb' önállóságot élvezik saját ügyük eldöntésénél. Ne avatkozzanak bele a legkülönbözőbb szervek minden kérdésbe, ne kényszeresen rájuk senki előnytelen szerződéseket. Az önállóságot azonban nemcsak így gondoljuk. Az önállósághoz, véleményünk szerint, az is hozzátartozik, hogy legyen a tsz-eknek traktoruk, melléküzemük, értékesítési lehetőségük, hogy gazdasági alapra támaszkodhassanak az önállóságban. A tsz szert vezését teljesen önkéntes alapon kívánjuk. A jól működő tsz példája a több és jobb termés, a könnyebb munkalehetőségek legyenek a termelőszövetkezetek szószólói. Aki pedig nem érzi jól magát a termelőszövetkezetben, tegyük lehetővé, hogy más utat választhasson. A termelőszövetkezet szervezése mellett fontosnak tartjuk a földművesszövetkezetek szerepét. Kezdetlegesebb formája ez, de hasznos, mert akár a termelésben, akár az értékesítésben kifejezője lehet a közös munka előnyének. Itt is valljuk a földművesszövetkezetek önállóságát: a közgyűlés legyen a legfelsőbb fórum és a járási szervek csak segítői legyenek a földművesszövetkezeteknek. Mindezek mellett nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy munkánkban egy percre sem mellőzzük az egyénileg gazdálkodók érdekeit. Ezt elmulasztani komoly hiba lenne, mert az egyénileg gazdálkodók mind számban, mind termelésben a legszámottevőbb réteget képviselik. Éppen ezért segíteni fogjuk, hogy kapjanak elegendő műtrágyát, géphasználatot, előnyös szerződéskötéseket. Ellenzőnk minden tagosítást és egyéb olyan dolgot, amely szorgalmas parasztságunk munkáját zavarná. Mi hisszük, hogy dolgozó parasztságunk ebben támogat, mert látják, hogy más idők lesznek, békésebb, emberibb idők. Üj utón járunk értelmiségünk felé. Ezt az utat mi már májusban megkezdtük. Büszkék vagyunk arra, hogy önállóan, az országban elsőnek mi fejeztük ki álláspontunkat értelmiségünk felé. Az akkor hirdetett nézeteket most is valljuk: munkája alapján ítéljük meg értelmiségünket, számolják fel a helytelen káderpolitikát. Biztosítani kell, hogy az arra rátermett értelmiségi származású gyerekek egyetemeken, főiskolákon tovább tanulhassanak. A tovább tanulás, az élet megjavításához elengedhetetlen, hogy az alacsony fizetésű értelmiségiek fizetését rendezzék. Mindezek megvalósításához a pártnak is új úton kell dolgozni. Nehéz máról holnapra szakítani a múlttal, a beidegződött helytelen gyakorlattal. De tudunk és akarunk is szakítani ezzel. Ehhez legjobb orvosság az lesz, ha a tömeg között élünk, dolgozunk. A tömegek között tartózkodva, ki tudjuk fejezni a nép akaratát, kívánságát, amit hallatni akarunk felfelé is. A népért dolgozunk, a nép alázatos szolgájaként. Pártunk nehéz időket élt, de ez idő meg is erősítette párttagjainkat. A nehézségeken túl vagyunk. Tegnap igen sok bányász felvette a munkát. Dolgozik a Zagyvapálfal- vai Üveggyár, az Erőmű és még több más üzem. Az élettel együtt nő, erősödik pártunk. Pártunk jelt adott magáról, él, dolgozik. Pártunk tagjainak feladata: egységesen kiállni a tömeg élére, vezetni, igaz, sokat- ígérő harcát. Részlegesen megkezdték a munkát az Acélárugyárban (Folytatás az 1. oldalról) műhelytitkárokat. Az acélöntődében a dolgozók nagyrésze az öltözőben a padokon ült és vitatta az eseményeket. — Most már őrültség tovább folytatni a sztrájkot — mondotta felháborodottan Szent- györgyi Antal formázó. — Dolgozni kell, mert ha így ülünk tovább, abból csak éhínség lesz. Az acélöntődében néhányan a Kádár-kormány első kérésére megkezdték a munkát, a formázó szekrények előkészítését, hogy a formázást, a termelést meg lehessen kezdeni. De lehurrogták őket. Most ezek is ott ülnek, várják, hogy intézkedés történjen. —O— Sok érdekes véleményt hallottunk a dolgozóktól. Sokan vetik fel aggodalmasan: mi lett volna, ha Eszterházyék és Mindszenthyék, meg a vissza- özönlő fasiszták hatalomra jutottak volna. A földet, a gyárat szerették volna vissza. Legtöbben Mindszenthy beszédét kifogásolták. Ugyancsak sokan kifogásolták, hogy a rádió nem tájékoztatja a közvéleményt és csak zenél ebben a nem éppen vidám időszakban. így kénytelenek külföldi rádiót hallgatni. Nem tudják, kinek higgyjenek. Sokan helytelenítették azt, hogy Kádár elvtárs a fasiszták megfékezésére az orosz csapatokat vette igénybe, miért nem kérte Kádár elvtárs a dolgozók segítségét, a becsületes munkásokét, hogy a fasisztákat megsemmisítsék. Általában mindannyian csak találgatják az eseményeket. Akikkel beszélgettem, szinte kivétel nélkül egyetértenek azzal, hogy dolgozni kellene. Mi akadályozza tehát az Acélárugyárban a munkát? A munka megindulását elsősorban az anyaghiány gátolja. Amíg a rendszeres szállítás meg nem kezdődik, addig, sajnos, normális termelés nem indulhat meg. Ha továbbra is állni kell — a dolgozók véleménye szerint —, nagy veszélyt fog jelenteni a szénkészlet apadása. —O— Mire az üzemeket végigjártam, végétért a Forradalmi Munkástanács ülése is, melyről az alábbi nyilatkozatot adták ki: Az acélárugyári Forradalmi Munkástanácsot szerdán délelőtt folyamán felkereste az újonnan megalakult Megyei Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság elnöksége részéről Mr ázik János és Andó István, akik ismertették az újonnan alakult Forradalmi Munkás- Paraszt kormány programját és kérték az acélgyári dolgozók bizalmát, valamint a Forradalmi Munkástanács segítségét munkájuk megszervezéséhez. A gyári Forradalmi Munkástanács a kérdést széleskörben megvitatta és bizalmat előlegezett mindaddig, míg az egyezik a munkások érdekeivel. A gyári Munkástanács — és dolgozók — eleve helytelenítették a forradalom félrecsú- szását, a sok párt és szervezet újraalakítását, valamint Mindszenthy és a hozzá hasonlók nyilatkozatait. A Munkástanács egységesen a dolgozók akaratával — a rend, a fegyelem, a demokrácia megtartása mellett őrködik, azon, hogy a gyárban továbbra is a munkáshatalom maradjon fent. A Munkástanács a sztrájk megszüntetését és a munka részleges megindítását határozta el. Tekintettel arra, hogy a munka teljes felvétele nem az Acélgyártól függ — részleges munkát indít meg a gyár gépeinek teljes karbantartására, hogy amikor már biztosítva lesz az alapanyag, energiaszolgáltatás akkor teljes kapacitással indulhasson meg a munka. A bentlévő dolgozókkal a főműhelyben azonnal megkezdték a karbantartó munkát, amely folyamatosan a többi üzemek karbantartó részlegeinél is megkezdődik. Lapzártakor ült össze az Acélárugyár Munkástanácsa mellett működő Igazgatósági Tanács, amely megtárgyalja, hogy milyen intézkedéseket tesznek az üzemrészlegek megindítására és előkészíti a termelőmunka folyamatosságát. f—1 Felhívás a vasutasokhoz Nógrád megyében a vasútnál minden intézkedés megtörtént, hogy meginduljon a 1 folyamatos szállítás'. A Nógrád megyei Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság felhívja valamennyi vasutas figyelmét arra, hogy a munka megindult, jelentkezzen mindenki szolgálati helyén. Aki e felhívásnak nem tesz eleget s távolmaradásának okát nem tudja igazolni, az ellen a vasúti szabályzat értelmében fegyelmi eljárás indul. Intézkedés történik a Nógrád megyei vasút szénellátásának biztosítására is. Tárgyalás folyik a csehszlovák vasutasokkal a litkei 18 kilométeres magyar vasút használatáért és az ózdi nyersanyag szlovák vasúton Magyarországra történő szállításával kapcsolatosan. —O— November 7-én reggel már megindult a vasúton a forgalom. Természetesen a vonatok még nem menetrendszerűen közlekednek. Délelőtt 9 órakor indult egy vonat Pásztóig. 11 órakor Hatvanból ugyancsak indult egy szerelvény Salgótarjánba. Délután két vonat érkezett a városba, de ki is indult kettő. A menet- retdszerű közlekedést akadályozza, hogy a vasút vidéki dolgozói még nem érkeztek meg munkahelyükre. HELYTÁLLÁS Nem tehetek róla, de mi- .. _J_ kor a nyugati rádióadók hullámait beszorítom a vevőkészülékembe, áz az elmezavarodott ember jut eszembe, aki né- dobogása, ne legyen úrrá a hány évvel ezelőtt egy ápoló kétségbeesés mindenkin, aki könnyelműsége révén kisza- remeg ezért a maroknyi ma- badult és mindent törni, zúzni gyár földért, amikor azt hali- kezdett, majd aki útjába ke- ja, hogy Kun Barna, ez a varült, gyilkolni akarta. Amikor lamikor régen főjegyzői tiszt- nagy üggyel-bajjal kényszer- séget betöltő zubbonyba dugták, mindenkire torkaszakadtából azt ordította: ,,Gyilkosok! . . . Rablók!... Gazemberek! . . . Lassan belefáradt és elcsendesedett. Borzalommal és mély szánalommal nézte őt minden épeszű ember. Sajnálták, mert valaha ő is ember volt. —O— A Városi Tanácsnál történt, amikor a Forradalmi Nemzeti Bizottságot választották. Előettől eltekintve az én szememben egészen szelíd, békésnek látszó ember _ azt mondja, hogy számtalan kitüntetése van azért, mert 1919- ben résztvett a Tanácsköztársaság leverésében. Óh, borulj el nap szégyenedben! Hát kikből tevődött a Tanácsköztársaság? Nem a munkásokból, parasztokból, értelmiségiekből? Apáinkból, anyáinkból, gyerekeinkből! Ha elgondolom, hogy alig egy hónapja ennek az emberJ.-------- vaslatát, hogy a környékbeli fö ldesurakat is. * “ Hát ki akarja ezt? A nép talán ezt akarja? Ugyan mi- mint az orkán tovább zúg- nek ide a kérdés, hiszen minták. Tombol a tiszta igazság- denki előtt világos. Ma már érzet, amelyen, mi tagadás, méginkább világos, mert volt csorba esett. Tomboljon is! De ahová visszavitték és ott folyt hogyan, ha beszennyezik? Hí- a vér, a drága magyar vér, a szén ezen a nevezetes ülésen hazafiak, a munkások tiszta is Kun Barna után Vitéz Né- vére. meth — nem tudom a másik nevét, de fontos ez? — azt javasolja, hozzuk vissza Salgótarján város élére dr. Förster Kálmánt, a volt polgármestert, Horthy kormányának főtaná- testvéreim, magyarok! csosát . . . Majd megtetézi ja- B. Gy.-------------------------------;--------Ne m a bosszú kiált belőlem, sem a gyűlölet, de szégyellem, hogy e szép és tiszta forradalmunkat, a nép felkelését beszennyezték. Gondoljátok meg, emberek, Kezdődik a tanítás rebocsátom: örök életre tiszte- nek, ennek a végtelenül alá- lettel adózom azoknak a józan, zatos, csendes embernek kö- becsületes embereknek, akik zei 15 000 forintot szavaztak őszinte szándékkal a haza, meg az állam pénzéből, mert a magyar nép sorsa iránt ér- úgy ítélték, hogy méltatlanul zett felelősségből ültek le erre iett a közigazgatásból elbo- a tárgyalásra. Megérdemlik az csátva. elismerést, hiszen halomra Hát méltatlanul lett? . . . volt bennük a legjobb szándék. Egy pillanatra megdöbbent De ne döbbenjen meg az mindenki, de csak egy pillaember? Ne álljon meg a szív natra. A felkorbácsolt idegek A Nógrád megyei Tanács VB Oktatási Osztálya közli, hogy az általános iskolákban (november 8-án (csütörtökön) a tanítás megkezdődik, kéri a szülőket, hogy gyermekeiket a szokott időben küldjék iskolába. A tanulószobák szintén megkezdik működésüket. A középiskolákban a rendes tanítás még szünetel, mert a tanulók túlnyomó többsége vidéki, az iskolák székhelyén lakó tanulók számára azonban a foglalkozás megkezdődik. A Megyei Tanács VB Egészségügyi Osztálya közli, hogy Salgótarján bölcsödéiben a munka november 8-án megkezdődik. „ŰJ ÜTŐN” A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei szervezete és az Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Salgótarján, Damjanich u. 2. Salgótarjáni Nyomdaipari V. Felelős vezető: Topa György Mint a fővárosban tanuló egyetemista október 31-ig részvevője és szemtanúja voltam a budapesti eseményeknek. Láttam a harcoló forradalmas szívű pesti népet s láttam a zavarosban halászó, dolgozó embereket meglopó tolvajokat. Már ekkor tudtam német egyenruhában harcoló fasisztákról s láttam a Madách téri Napsugárárüház üszkös romjait. Nagyon sok lakás van üveg nélkül, a Belvárosban keresve sem látni ép kirakatokat. Láttam a rommá lőtt Rádiót és láttam 50 méteres kígyózó sorokat a kenyérboltok előtt. Láttam a vérző Budapestet. Állítom, hogy nincs semmire ma nagyobb szüksége a főváros népének kenyérnél, szénnél és üvegnél. Kenyér .még van, de a szállító- eszközök híján szörnyű vész fenyegeti a várost. Ha a termelés nem indul meg azonnal, a szénhiány néhány napon belül sötétségbe borítja a várost, elnémítja a rádiót, a kenyérgyárak és a gázművek üzemanyag nélkül maradnak. Mit tettünk mi, nógrádiak a szörnyűségek elkerüléséért? Nem sokkal többet a semminél. A bányák többsége nem dolgozik, a gyárak leálltak. Egyetlen kivétel ez alól: az ország egyetlen táblaüveggyára. A Zagyva- pálfalvai Üveggyár dolgozói hősiesen teljesítik a vérző hazával szembeni kötelességüket. Az üzem leállítása hosz- szú hónapokra megbénította volna a gyár termelését, A dolgozók bizalmából megválasztott forradalmi munkás- tanács becsületesen helytáll: a munka folytatása mellett döntött. Nem frázis, nem újságírói túlzás, ha azt állítom, hogy ,7 gyár kollektívája példás önfegyelemmel, hősi helytállással teljesíti feladatát. A gyár dolgozóinak jelentős százaléka vidéki. A munkásszállító autó nem közlekedik, a munka mégsenfi állt meg. A gépüzem dolgozói, ha szükség volt rá, két műszakot „tizenhatost” csinálták. A műszaki és adminisztratív \dol- gozók felcserélték a tollat lapáttal, kalapáccsal: szenet \ lapátoltak, törték a darabosat, szódát zsákoltak. Kezüket feltörte a szokatlan szerszám, de nem állt meg a munka: mert Budapestnek, az országnak üvegre van szüksége. A gyár dolgozói soha még ilyen lelkesen nem végezték munkájukat. Büszkék egymásra, örülnek egymás munkájának. Amikor arról beszéltem a generátor „tizenhatost” csináló dolgozóival, hogy derekas, becsületes munkát végeztek, szerényen arról szóltak, hogy nézzem meg Bubelényi Emmát, ő már harminckettedik órája nem tágít őrhelyéről. Nagy nehézségek idején mutatkozik meg az ember jelleme. A Zagyvapálfalvai Üveggyár munkáskollektívája a költő szavával élve: emberségből példát, vitézségből formát mutatnak megyénk dolgozóinak. De hiába a példátlan helytállás: szénhiány a munka beszüntetésével fenyeget. A szén gyenge minősége a gépek egyharmadát már bénaságra kárhoztatta. Az üveggyáriak azonban bíznak, reménykednek, hogy a szénhiány nem fogja megállítani munkájukat. Biztosra vesszük, hogy megyénk öntudatos, büszke bányászai nem hagyják cserben munkástársaikat, nem csalják meg remélő, segítségüket váró budapesti munkástestvéreiket. Túrái Lajos Dolgozik a Mávaut alkalmazottak nagyobb része is A megye valamennyi MÁVAUT vonaláról érkeztek személyszállító gépkocsik Salgótarjánba november 7-én. A MÁVAUT dolgozói felvették a munkát. Dolgoznak a szerelők is, hogy üzemképessé tegyék a még használhatatlan gépkocsikat. De az üzem- anyaghiány miatt valameny- nyien nem tudnak szolgálatba állni. A munkás járatok azonban biztosítva vannak. A litkei vonalról tizenegy, a pogo- nyiról pedig egy kocsi érkezett, bár még kevés utassal. A szécsényi járás négy községében: Nagylóc, Nógrádmegyer, Magyargéc és Szécsényben az üzemek, gyárak dolgozói még mindig nem vették fel a munkát, pedig most már világos, hogy a sztrájkkal saját magunkat gyengítjük. Ezekből a községekből nem is indultak munkás j áratok. A Nógrád megyei Munkás- Paraszt Forradalmi Bizottság november 7-én délután ült össze, hogy megbeszéljék, melyik vonalon milyen járatokat állítsanak le a gumi- és az üzemanyaghiány miatt. A megbeszélésen résztvettek a járások küldöttei is.
